2026.03....                            html-2026/majdnem.htm                               C.23301

majdnem

A hidakat és foteleket föl szoktam magam mögött égetni. Ebből néha baj.
Mi legyen a net-kötetből most kidobott 105 versemmel.
Döntés.
Be őket a naplóba, 47 oldal, státusértelmező fájlnévvel.
C. szám, kiprintelni nem kell.
v-majdnem-versek.htm


Ilyenformán az erdei sétán alig voltam jelen, a versek dolga járt a fejemben.
Hogy tulajdonképpen egyetlen fontos, tisztázandó kérdés a háttérben.
Lassan jöttem rá.
Hol a helye a világban, életemben egy gyenge versemnek.

Mi is történt.
Megfosztottam őket vers-státusuktól,
de hiszen első szerepükben naplóbejegyzések, információk.

De miért ezeket külön is eltenni.
Darabig hazudtam magamnak.
Bevallva: kiskapu. Hátha később másként látom.
Hát ne visszafordíthatatlanul.

De ez miért nyilvános. Csak. Így szoktam.
Mert ez is játék.
Mert nem szégyen.
És ha az volna is.

És mentegetőztem, hiszen a fotóknál is.
-- Azok értéke utóbb rettenetesen megnőhet valami miatt.
-- És az is lehet kettős szerepű. Ha igazi mű, az égre mutat,
miközben informál egy arcról, egy elbontott tabáni utcácskáról.