97.1.5. levél, lemásoltam, most kaptam anyámtól iras/ html// APAM.htm C.4856
Kistemplomtanya 1946 X. 17 én.
Mélyen
tisztelt Nagyságosasszony!
Tudom
jól, hogy egy szomorú kötelesség teljesítését mulasztottam el, akkor amikor
Nagyságosasszonyt azonnal megérkezésemkor nem értesítettem szegény férje Dezső
haláláról. - Amikor Debrecenben mult hó 7-én megérkeztünk és ottan az
adatainkat fölvették kérdezték, hogy tudomásom van-e arról, hogy valamely
bajtársam meghalt.- Ekkor én Dezső halálára vonatkozó adatokat bemondtam,
amelyet ott nyomban írásba is foglaltak.- Megkérdeztem még külön, hogy
Nagyságosassszonyt értesíteni fogják-e erről, az illető, aki az adatokat
felvette, azt válaszolta hivatalosan fog ez megtörténni.- Hegyi Lajos
bajtársamnak, akivel különben is együtt jöttem elmondtam részletesen, hogy mint
történt Dezső halála.- Sőt egyik bajtársam Kovács Imre szentesi lakós is
említette, aki velem együtt volt Szapahován, hogy lehet fölmegy Nagyságos
asszonyékhoz, hogy részvétét kifejezze. Személyesen akartam fölkeresni
Nagyságos asszonyt, de annyira
gyenge voltam még akkor, hogy erre egyedül nem mertem vállalkozni.- Szegény
Dezsővel mindig egy táborban voltam.- Őt közelebbről Szapahován ismertem meg,-
egy és ugyanazon időben kerültünk be a szanatóriumba, 1946 április 15.- vagy
16-án pontosan nem tudom. Dezsőnek akkor hasmenése volt, amit egy nap teljes
koplalással, illetve csak tisztán száraz kenyérrel való evéssel sikerült is
neki elállítania.- Mindketten rühesek lévén gyógyszerhiány miatt (amit csak 12
hét múlva tudott a szanatórium beszerezni) teljesen legyengülve kerültünk oda.
Dezsőnek ezenkívül skorbutja is volt a lábán.- Sokat szenvedtünk.- Amint
említettem is a rühkenőcs többszöri használata után az elmúlt, utána szerény
véleményem szerint fölfázásból kifolyólag kapott egy erős hasmenést,- amely
három hétig tartott körülbelül.- Mindig vele és mellette voltam. - Nagyon
megszerettem Dezsőt igaz komoly úriember volt.- Sokat beszélgettünk az otthoni
dolgokról, mindig remélt, hogy egyszer majd csak haza megyünk.- Kétszer kapott
tudomásom szerint postát egyet kedves öccsétől Miklóstól, a másikat a Nagyságos
asszonytól, ugyanazon napon mindkét alkalommal ugyanakkor én is.- Annyira
boldog volt, hogy örömében sírt is, én olvastam fel a Nagyságos asszony
lapját.- Tehát tudomására jutott, hogy a kerékpár, rádió gyürü meg vannak és
hogy Nagyságos asszony a Váli utcában tanít. -Amint említettem is a betegsége
három hétig tartott (a bélhurut) Ápolgattam szegényt,- julius 13.- vagy 14.-én
hajnali órákban halt meg,- nem sokáig szenvedett.- Nagyságos asszonynak írt
tudomásom szerint áprilisban utoljára, ezt nem állitom positiv.- Amikor meghalt
az egész vagyonkája, holmija egy kis vászon zacskóban volt, dohány kanál
szappan kettő lap; kettő érem és egy kereszt- Kettő érem már a halál
bekövetkezése után nem volt a nyakán csak a kereszt.- Ezt vettem magamhoz, de
sajnos a sok és hosszú utazás alkalmával a nyakamról elveszett, mert egy gyenge
zsinegre volt csak felfűzve.- Nagyon bántott az eset, annyival is inkább mert
az egyébb említett holmiját a főszanitész magához vette, a kettő lapot, amit
hazulról kapott, azzal, hogy azokat a parancsnoksághoz kell leadni.- Ha még
ennél is részletesebben akar tudni a Nagyságos asszony szegény Dezsőről
kapcsolatosan, úgy majd alkalomadtán, ha vissza megyek Szentendrére szivesen
adok felvilágosítást ott személyesen.
Fogadja
mély fájdalmában Nagyságosasaszony őszinte részvétemet, kezeit csókolja
Csikós
Nándor
felülbélyegzés:
Pesti Járásbíróság főlajstromszám:
625180 Érk: 1951 jan 9-én
(nyilván
nyugdíj- vagy halotti anyakönyvi kivonat ügyban)
anyám
ceruzajegyzete:
Próbáltam
többször Cs. N-t elérni- hiába. Levelemre se jött válasz.