dátum: 05.7.       címzett: Csorba Simon - VD.      fájl: csorba-simon                    C. 

válinews 2005. júli.6.:
Délután Csorba Simon grafikus most készülő,
elképzelés szerint az itteni Főtéren
fölállítandó most elkészült szobrát néztük meg
a ház oldalában, a kertben,
 pontosabban az egyik karámban,
házigazdánkkal - a megrendelővel.
Simon rákérdezett, hogy tetszik.
Először hárítottam.
Másodjára: sok a téma rajta, mondom. Nyitott volt.
Hajlik rá, hogy a hengeres, világosabb színű talapzatot elhagyja.
Akkor a két oszloplapot szétválasztani,
és egy-egy vékony fekete vasrúdra szúrva
mintegy lebegtetni a pázsit fölött.
Az se baj, ha megcsavarodik kissé a  fa,
és hegyükkel nem pontosan egymásra mutatnak.
Lehet, hogy így lesz.
Tartozék lett volna két teljes méretű átlátszó plexielem is,
haránt a faragványra, a szobor két elemének formai másolata.
Rápróbálta, megnéztük, ezek szerepeltetése is elmarad.

Kísérlete különben nagyszabású. Élete első szobra.
Kitalálta, megtervezte, és művészetterápiás foglalkoztatásként
lehozta néhány betegét - teljes ellátás, nekik is - s azok
dolgozták meg a hatalmas platánfa elemeket. (két sor másnap törölve: Kigyógyult alkoholizmusából, de a Sárga Házzal azóta is megmaradt kapcsolata, most művészterepeutaként betegeivel hozták létre ezt a munkát. Szép gondolat.

 
 
V:Szia! Küldöm a fotót. Ha kell, megvan TIFF-ben is, 18 mega, azt csak CD-n tudom átadni.
Honlapomon naplót vezetek, fölraktam a szobrodat, és elmeséltem a történetét. Remélem, nincs ellenedre, ha mégis, kérlek jelezd. (http://deske.hu, a váliNEWS fejezetben a mai dátum alatt.
ölel:
deske.hu
Simon: Kedves Deske,
kösz a fotót. Megtisztelő, hogy a beszélgetésünket feltetted a honlapodra. Egy apró kiigazítást kérek.

Az alkoholizmus gyógyíthatatlan és progresszív betegség. A részegségből viszont ki lehet józanodni. Az alkoholista egyetlen esélye a józanság, ha az ivás helyett arra fog vágyni, hogy ne igyon. Ekkor viszont az addig rejtett szövődményes betegségit  kell majd kezeltetnie. Ezért anonym alkoholista csoportokban józanodik, ahol nem isznak, inkább életminőségüket javítják. 1974 óta józanodom. 12 év józanság után 3 éven át kísérletezgettem a szociális ivással. 1989 november 26-a óta szabad lenne innom, de inkább a nem ivás szabadságát gyakorlom. Egyébként az első év nem ivást követően lettem alaptag, 1975-ben. Szövetségi tag 5 év nem ivást követően, 1980-ban. Majd maratoni futó 1984-ben, 10 év nem ivást követően. 2005. március 15-én életműdijat vettem át, a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. Jelenleg közel 16 éve nem iszom és  személyiségi jogom az, hogy feladjam anonymitásomat, vagy nem! Mivel a honlapodon leirtad, hogy gyógyult vagyok, aki korábban alkoholista életmódot folytattam, légy szives ezeknek a fényében mérlegeld, hogy szabad-e gyógyulásról beszélni? Ugyanis a józanság életformája az isteni kegyelem adománya, és erről nem illik beszélni, mert félreértésekre ad lehetőséget. Ez pedig a tapasztalatok szerint visszaesés veszélyét hordozza. Kérlek tehát tartsd tiszteletben az anonymitásomat az alkoholizmussal kapcsolatban

ezt a a mondatot javasolom:

  "Simon korábban a bohém művészek hedonista életét élvezte, majd részegségéből kijózanodva, sportolni kezdett és mára pedig az arany középúton jár!"
Ez a pálfordulat 30 éve kezdődött. Te engem még korábbról, úgy a 70-es évek elejéről ismersz, amikor még a Móricz Zs. körtéren laktál.
Megköszönném, ha a módosított változatot elküldenéd levélben is, hogy betegyem a saját dolgaim közé. Az első változatot megőrizheted, privát használatra, mint a töreki eszmecserénk hiteles lenyomatát, de az nem publikus. Szombaton érkezem, Üdv Simon
 
Légy szíves add meg a telefonodat.

 

 
V: Kösz a választ és a korrekciót természetesen azonnal megteszem. Azért mertem erről írni, mert te soha nem titkoltad, tudtommal,  mindenki tudja is ezt rólad, és egy gyönyörű példaadó történet, ahogy az életedet ki-  és átalakítottad! Úgy gondolom, sokaknak csakugyan példa lehet az életed.
d
deske.hu

 

S: Deske,
sajnos ezúttal elmaradt az eszmecserénk. Lenne egy kérdésem, Sándor azt szeretné, ha a Te általad javasolt "lebegtetett" megoldással helyezném el a NIMFA két profilját. Kihez fordulhatok műszaki rajz, terep elrendezési rajz, egyszóval a köztérre kerülő szobor műszaki rajzainak dolgában?
Tudod, ez már profi kérdés! Tervezni, megvalósítani, létrehozni lehet szívből! De a hiba nélküli, szakszerü műszaki rajz és egyebek létrehozásához ez már kevés. Az eredményesség szempontjait is figyelembe kell vennem, továbbá a megrendelőt is szeretném tehermentesíteni. Ha már voltam oly "kíváncsi", hogy megkérdezzem a véleményedet, akkor ezt egyféle előzsűriként, illetve jóakaratú kollégiális értékelésként vehetem alapul és jogosan kérek Tőled tanácsot, úgy érzem. Tudom, hogy Te zákózott vagy, ezért fel sem merül bennem, hogy Téged kérjelek fel partnernak! Pedig tudtommal Neked erre van szakképesítésed! Szóval ezért szerettem volna Veled ma értekezni. Mivel van ez a levelezési lehetőség, ennyivel is beérem. Kérlek minél hamarabb válaszolj, hogy a szobor a helyére kerülhessen.
Üdv. Simon

 

V: Barátom!
Az anyagméretezéshez jó lenne egy szobrász szeme, vagy egy mesteremberé. Amit én erről gondolok: 100 centire föl kéne fúrni a két forma alsó végébe, (megmértem, lehet). A faelemek vastagsága 13.5 centi, ebbe nyugodtan bele lehet 50 mm- átmérőjű feketére mázolt acélcsövet dugni. Hogy a betonalapzatba mennyire legyen besüllyesztve a két cső, a mesteremberek tudják, inkább több, mint kevesebb. A két forma szerintem 40 centi magasan lebegjen a föld fölött. Az nagyon szerencsés, hogy a két forma alsó sarka le van csapva, így a forma lefelé is zár. A most fölössé vált csapszegek lyukait be lehet foltozni, nem szégyen ott két színeltéréses folt.
A domb: mondjuk, 50 centi magas, kb. 3 méter átmérőjű, persze füvesítve.
Ha neked is tetszik a megoldás, szerencsésnek tartanám, ha a két lap síkja egymástól 30 fokkal eltérne, ez körbejárás esetén is, oldalnézetből is téri plasztikává változatná a munkádat.
Egy lépéssel tovább megyek, ha már megtiszteltél kérdéseddel. Két méterrel a szobor előtt, a domb alatt elhelyezendő tábla szerencsés ötlet, enyhén döntve a néző felé. Lehetne gravírozott réztábla, akkor ipari módszerekkel  -kompjuterformálta tipográfiával - lehetne a szöveget fölhordani rá. Ez a szöveg, ha nem akar túlsúlyos lenni, egy 30 x 40 centis táblán elférne, 50 centi magasan a földtől. Az eredeti fatalapzatot elhagynám, elvenné a szobor, mint kettős főforma elől a figyelmet, és amúgy sem szép arányú, túlsúlyos. A kissé döntött, majdnem vízszintes réztábla is egy vékony fekete csövön állhatna. Annak fölső végéhez nyilván egy kis vaslemezt kell hegeszteni, négy furattal. Fölé rácsavarozva egy 30 x 40 centis, 5 centi vastag, időálló, lekezelt keményfatömb, a réztábla erre lenne fölülről rácsavarozva. Átmenő, anyás csavarral, ami alulról el van ütve, hogy ne lehessen lelopni.
Hát ennyi

 

 

Simon: Barátom!
Teljesen egyetértek szabatos leírásoddal. Mivel Te ott vagy jókor és jó időben, válaszod alapján felkérlek, hogy legyél a társam ebben a dologban. Igenlő válaszod esetén tudatom döntésemet Sándorral és a továbbiakban együtt fogjuk dülőre vinni a NIMFÁT! Ha valami ok miatt mégsem vállalod, nem sértődöm meg.
Ölellek. Simon

 

V: Barátom,!
Felkérésed köszönöm! Hát itt most nekem nyilatkoznom kell, megkerülhetetlen. Munkád jó szándékú, de szerintem köztérre nem alkalmas. Így nem vehetek részt benne, bocs.
ölel.
 A végét kifelejtettem, persze. Javasolnám itt a háznál,  gyep közepén, talán az előkertben, egy műdombra állítani.
ölel: 
deske.hu

 

S: Barátom!

Sajnálom, hogy ismét túlléptél egy kompetenciát. Arra nem hatalmaztalak fel, hogy véleményedet ismertesd Sándorral. Arra kértelek, hogy vállald a partneri részvételt. Lelkes terved alapján tettem ezt. Azt is írtam, hogy erről majd tájékoztatom Sándort. Sőt azt is, hogy nemleges válaszod miatt nem leszek megsértve. De Te, kedves Deske, súlyos kritikát fogalmazol meg, amikor a munkámat köztérre alkalmatlannak ítéled. Ez nem a Te kompetenciád és lesújtó értékelés. Ez pont olyan elhamarkodott ítélet, mint az amikor a honlapodon szerepelteted a storymat. Látod, ezért kellett volna rendesen megbeszélni a dolgot. Te viszont a feleséged allergiájára hivatkozva, kitértél a dolog elől. Sajnos gyakran megesik velem, hogy belelépek ilyen helyzetekbe. Elnézésedet kérem, amiért abba a kellemetlen helyzetbe hoztalak, hogy véleményedet kértem egy bizonyos műtárgy esetében. Tetszik-e vagy nem? Így ez most tiszta lap!
Ezt a levelemet sem küldöm el Sándornak, ellenben szakvéleményt fogok kérni, szobrásztól, amiként ezt már javasoltad is!
Ölellek, Simon 
 

V: Sajnálom, barátom! Tudom, hogy nem öröm egy ilyen levél.

Amit írsz, azonban részben másként látom.
Hogy kinek mondok véleményt, az nem a te fölhatalmazásod kérdése. És nem rosszmájúságból tettem, hanem mert a köz érdekét előbbre valónak tartom, morális kérdés. Nem elhamarkodott a véleményem. (Nem ítélet - azért írtam hozzá, hogy szerintem .) Egy emberé a sok közül. Természetesen lehet, hogy mások úgy fogják látni, hogy tévedtem. (Egyébként általában tényleg elhamarkodós fajta vagyok.)
Nem voltam lelkes már a kezdetektől, bevallom. A lelkes tervem arra vonatkozott, hogy van valami, a sok gondolattal, szeretettel és sok munkával elkészült, megvan, hogy lehet most a helyzetet optimalizálni.
ölel
deske.hu
 

S: Barátom!

 
Igazán tanulságos és üdvös dolog, hogy kultúrált módon lehet eszmét cserélni. Teljesen egyetértek a Te szempontjaiddal és igazat is adok Neked. A tervezés, a műtárgy szellemisége, ezek szerint valóban azt igényelte volna, hogy a faragási részt, a motivumokat és a vésőnyomokat is magam készítsem el. Így igaz! Ám a művészetterápia egy alapvetően új lehetőség. A Vilmos, aki jászberényi lakatosból vált fafaragóvá, nagy lelkesedéssel faragta ki azt, amit szerinte én elképzeltem, de belerejtette a saját elképzelését is, amitől a NIMFA egy kissé identitás zavarba került. Ebbe még az is belejátszott, hogy sok idegen kéz is hozzá férhetett a testhez. Ha ezt a szép nőt csak magam alkotom, nyilván a munka során megváltoztatom előzetes elképzeléseimet és engedem, hogy hasson rám. Ebben a tekintetben kértem Tőled segítséget, hiszen nekem, mint terapeutának meg kellett tartóztatni magamat attól, hogy belefaragjak más faragványába. Ezzel együtt nekem tetszik a szoborrá vált platán. Elfogadom a Te ötletedet és nem sértődöm meg, hogy nem veszel részt a lábra állításában. Magatartásod zárkózott, ám következetes. Vélemény nyilvánításod udvarias és magvas. Rengeteget tanultam az elmúlt napokban ebből a mi levelezésünkből. Főként azt, hogy szabad őszinte véleményt közölni egymással, még ha az nem kellemes tartalmú is.
Józanul ezt el lehet viselni. Megváltozott tudatállapotban ugyanez agressziót vált ki és paranoid tüskét növeszt.
Remélem Neked is jelent némi felfrissülést, hogy baráti levelezésbe keveredtünk.
Ölel. Simon

 

V: Köszönöm.
Becsüllek.
deske.hu