dátum: 01.6.9. cím: Esterházy/ Szüts fájl: LM/ESTERH14 C. 6664

SZERELMETES BARÁTAIM, szedjük össze, amink van, hátha együtt mégiscsak!

Ki, ha mi sem?!

Nem vállalom, hogy pontosan fogok fogalmazni, nekem az három nap lenne, és még hetek múltán is... Viszont igyekszem sarkítani, hogy

Honnét is kezdjem?

Merthogy keveredik több kérdés, de erősen

1. Demokrata interjú kapcsán: hogy kell viselkedni szellemi ellenfelekkel

2. Mit csinál ma az egyház, illetve mit csináljon

3. Cigánykérdés a konfliktusok kapcsán

a részletek keverednek a keményen világnézeti koordinátapontokkal

Miklós ezt neked, előszörre, mert ez nem volt kifejtve, és így csakugyan pontatlan. A Népszabadságba a 90-es évek elején írtam és Jelenits atya is, akkor ennek még valóban deklaratív felhangja volt, hogy ugyanis bontjuk a falakat. Ezért került szóba a Demokrata mellett. Nem a szimmetria kedvéért. Ez rendben így?

A Demokrata interjúm kérdése. Tartom magam a nézetemhez, hogy nem az elkülönülés, hanem a párbeszéd, nemcsak, mert keresztények vagyunk, de akár taktikai szempontból is.

Épp Pilinszky prózát olvasok, „a bűnt nagyon utálni kell, a bűnöst különösen szeretni.” Ezt vállaljátok?

Őszintén szólva a felét sem hiszem annak, amit most összefasiztáznak, ti is, de még az is lehet, hogy mindez igaz. Nem fogok utánajárni, nem tartom feladatomnak. Az emberellenes elvekkel épp úgy nem értek egyet, mint ti, s ha olyan helyzetbe kerülök, ezt el is fogom mondani. Ha lett volna annyi eszem, politikai tapasztalatom, mindezt a Demokrata interjú elején csakugyan elmondhattam volna.

Talán nem mondok ellene magamnak, ha fölvetem, hogy talán mindkettőnknek igaza van. Ti a kard ki kard, lehet, hogy van, aki ezt jobban meghallja. Munkamegosztás.

Én maradnék a párbeszédnél. Péter, nem értek egyet a gondolatsoroddal, [t.i. hogy végső álláspontom ez ügyben: Krisztus urunk kurvákkal és vámosokkal vacsorált, ezt kell követnem] hogy „nem mint kurvákkal beszélsz, hanem mint akceptálható szellemi tényezőkkel...” (akivel tilos, szerinted)

Tudod, állítólag az US. sajtószabadság törvény második paragrafusa, hogy ezt törvényt semmi utólagos magyarázattal, betoldással nem szabad megszorítani.

A szeretet törvényét sem, szerintem. A rossz emberek nem a pártok mentén szerveződnek. Amíg az ember él, változik, változhat. Apáca húgom erre azt mondta, bizonnyal nincs betegségtudatuk. A párbeszéd ehhez segítheti őket.

Péter, igazad van, nagyon is, hogy a cigánykérdésről beszélni kell (neked, nekünk). És abban is teljes igazad van, hogy szóbahoztad. De –lényegében– felelőtlennek tartom, AHOGY ezt az egyházvezetéssel összehoztad. Tulképp. rágalmazás. A „püspöki kar” szótól a „szar gyávák vagyunk” nincs túl messze a szövegben, és a gondolatban. Nem hinnéd, mennyi pozitívumot hallok (konkrétumokat) az egyház és cigányság közös ügyében. Hogy nem pont azt, amit te, ha püspök lennél... lehet.

Jelenits körülrajzolta, és ez Miklós rád is, hogy bizony tisztességtelen a kint is vagyok, bent is vagyok. Nem valami egyszemélyes eretnekség van-e mögött, teljes alázattal, bocsánat?!

Hogy a cigányokért mit teszünk. Ezt nekem (is) elsősorban magamtól kell megkérdeznem.

Abban tévedtem, hogy naplójegyzetnek elmenne a gondolatsorod. Nyilván nincs külön műfaj az igazságra.

Nem értem ezt a nemzetpusztulás harangozást (más felől is, épp ma Bächer Iván a Népszabadságban). Tegnap hoztak nekem múlt század közepi francia idézetet a Lukácsban a megold(hat)atlan cigánykérdés dolgáról. Egyébként azt meg ma hallom, hogy most egy püspök van a fr. „cigánypápa” mellé kirendelve, stb. Remélem, épülve, mi magyarok is eljutunk idáig. A karizmatikus mozgalmat ismerem. Néhány éve hallani se akartak rólunk, ma kijelölt összekötő püspök van, és az éves találkozónkon is püspök celebrálja a szentmisét.

Péter, kin kéred számon, hogy vannak MIÉP-pel szimpatizáló (gondolom, öreg) papok?! Tudod te, hogy azok ott mit, miről beszélnek? (Nyilván x. százalékban hülyeséget.) Hol nincsenek gyenge minőségek?

Tudod, hogy hány fiatal civil csoport evangélizál vidéken? Börtönben, ahol a java cigány? Egy ismerős előljáró-családból a férfi egy éve leköltözött Márianosztrára, a börtön mellé, pasztorálni. Feleségével levelező kapcsolat. Már elérte, hogy egy életfogytos újra élni akar, elkezdett dolgozni. Mi minden van itt!

A francia levél formája csakugyan szerencsétlen volt szerintem, de ami szántál, ahogy írod is, a lényegével teljesen egyetértek: szimpátiagesztus a cigányság mellett. Te ezt tudtad értük tenni. Gondolkodom, hogy nekem mit kéne. Többet imádkozni, egyebek mellett, és legföképpen.

Péter, kivel pörölsz, amikor írod a második leveledben, hogy a társadalomnak ...választ kell adnia... Persze. Tök igaz! Tegyed, tegyék, tegyük!

bocs, ¾ 11, túlórázom, meg amúgy is túl sok ez, de talán-

nincs erőm átfogalmazni, rohadt fáradt vagyok, de ez magánügy

ölell(többesszám)

D.