a levelet kapja:
N. Mészáros Júlia ig. 9021 Győr Esterházy palota Király u. 17.
Szüts Miklós- Vojnich Erzsébet 1118 Bp. Kelenhegyi út 12
Kovács Péter 1025 Bp. Görgényi u. 6/B
Molnár Péter 1046 Bp. Pálya u. 24
Tölg-Molnár Zoltán 1142 Bp. Erzsébet királyné út 101/A
Kovács László örökösei 2040 Budaörs Máriavölgyi u. 13/1

Kedves Barátaim,
az Alapítvány képviseletével megbíztatok valaha, beszámolok egy levélváltásról, a továbbiakat ezentúl rátok bízom. A következtetéseket, esetleges döntéseket ki-ki intézze a múzeummal egyénileg. Az alább közölt levelezésünk tartalma röviden a következő:
Kérdésemre az igazgatónő levele megerősítette, hogy munkáink évente nem a megszabott kilenc, hanem csak néhány hónapot szerepeltek a múzeumban, többször (az általunk írásban jelzetten nem kívánatos) vendégkiállításokon. A jövőre nézve sem tud konkrét ígéretet tenni. 1994.12. szerződésünk értelmében ebben a helyzetben műveink automatikusan visszakerülnek a művészek tulajdonába.

A magam részéről így döntöttem és intézkedtem: Jeleztem a múzeumnak, hogy képeim visszakerültek a tulajdonomba. Azonban szeretném, ha munkáim a Győri Városi Művészeti Múzeum épületeiben maradva, ott állandóan, megbízhatóan megtekinthetők lennének. És reménykedem, hogy a későbbiekben a helyzet javunkra rendeződik. Ezért 2008. dec. 31-ig képeimet LETÉT-ként a múzeumban hagyom, akkor újratárgyaljuk a dolgot.
Címem alant. Üdvözlettel: Váli..

Győr Városi Művészeti Múzeum
Igazgató

Kedves Igazgatónő, régóta olyan hírek jutnak hozzánk, hogy a győri Alapítványunk képanyaga nemigen látható a Múzeum falán. Semmi harag, de ha ez így van, hárman gondolkozunk azon, hogy ez okból anyagunkat szép csendben visszavonjuk.

Szerződés 1994. dec. 21:

2. Az átvett művek mindegyike állandó kiállításon kerül bemutatásra, kivéve azokat a rendkívüli alkalmakat, amikor a múzeum időszaki kiállításaihoz minden térre szükség van. Ez az időszak átlagosan évente legfeljebb három hónap lehet.

5. A szerződésben foglalt kötelezettségek megszegése esetén az átvett művek tulajdonjoga automatikusan visszaszáll az ajándékozó művészre.

Kérném szíves jelzését az elmúlt három év történetéről, és jövőbeni tervét ebben a vonatkozásban.
Szívélyes üdvözlettel: VD.

Kedves Váli Dezső Úr!

Megkaptam levelét, amelyben figyelmeztet a kiállítási kötelezettségemre. Szeretném megnyugtatni Önt, hogy nem feledkeztem meg erről.

2004-ben a győri CreditAnstalt Bankban volt féléves kiállításunk az Önök műveiből, majd egy hónapig volt látható a Váczy Péter-gyűjteményben a teljes anyag, továbbá másfél hónapig az Új szerzemények című kiállításunkba építve, az Esterházy-palotában.

2005-ben két új gyűjteményt kaptunk, ami miatt át kellett rendeznem az egész évi kiállítástervet. Ezért tavaly egy hónapig volt látható a gyűjtemény a múzeumban (Esterházy-palota), viszont négy hónapig az Audiban, és utána a gyűjtemény nagy része – ez év első negyedéig - a Városi Főügyészségen.

Idén éppen holnap rendezzük az új kiállítást az Önök műveiből, ami május 7-ig lesz látható (Váczy Péter-gyűjtemény), majd 2006. október 6-tól 2007. január 31-ig egy másik válogatásban, ugyancsak a Váczy Péter-gyűjteményben, és szeptemberben egy kisebb tárlaton a Pattantyús Szakközépiskolában, Győrben.

A jövő évben reményeink szerint hosszabb ideig – 4 hónapig - lesz látható a Napóleon-házban az összes mű, kiegészítve azokkal, amelyeket 1995 óta vettünk vagy kaptunk.

Tény, hogy az utóbbi több mint egy évben a Váczy Péter-gyűjteményben és az Esterházy-palotában a Vasilescu-gyűjtemény kapott elsőbbséget, amíg a Napóleon-házat nem tudtuk kiállításra alkalmassá tenni. Azóta – nehezen bár -, de sikerült megoldanunk a Napóleon-házban a fűtést is (a hideg miatt decembertől március végéig ugyanis be kellett zárnunk a kiállítóhelyet), így jövőre ismét nagyobb lehetőségünk és helyünk lesz kortárs gyűjteményeink bemutatására.

Tervezzük azt is, hogy ugyanúgy vándoroltatjuk a Váli Dezső és művészbarátai című kiállítást, mint ahogy most tesszük a Vasilescu-és Borsos-gyűjtemény egy részével külföldön és másutt, illetve az Önök alkotásaival, városon belül.

Vagyis azt szeretném mondani, hogy folyamatosan dolgozunk, de – kevesebb helyünk lévén - nem csak a mi épületeinkben szervezünk kiállításokat.

Ha felújítják a Napóleon-házat, könnyebb lesz a helyzetünk. Egy részében kortárs időszaki, más részében kortárs állandó kiállítást szeretnénk. Erre van esély, mivel a ház teljes felújítása szerepel az INSZOL (mint az önkormányzati tulajdonú ház kezelője) 2008. évi terveiben.

Javasolom, oldjunk fel minden kiállítási megkötést!

A múzeum vállalja, hogy a kortárs magyar képzőművészeti gyűjteménye szerves részeként tekintett művek minél gyakoribb bemutatásáért a továbbiakban is megtesz mindent, s amint lehetősége nyílik rá, beépíti új állandó kortárs magyar képzőművészeti kiállításába a kortárs gyűjteménye magját alkotó műveket.

Várom véleményét.

Tisztelettel, üdvözlettel: N. Mészáros Júlia

Győr, 2006. április 6.

Levelében írja, hogy a győri múzeumban anyagunk 1994-ben két és fél, 2005-ben egy hónapig volt látható, 2006-ban 4 hónap, 2007-ben négy a terv. Szerződésünk a múzeum falaira vonatkozik, nem vándorkiállításokra. 1996.5.6.-i levélben (C.4667) jeleztük már ezt a problémát, mikor kiderült, hogy képeink bankba kerültek kikölcsönzésre. Szerepelni sokfelé tudunk, az Alapítványt egy állandó megnézhetőség céljából hoztuk létre.
A múzeum nem teljesíti a szerződés feltételét, és konkrét ígéretet sem tud tenni annak betartására. Ebben a helyzetben én a többiek nevében nem beszélhetek, tehát pld. amit írt: nem oldhatok fel minden kiállítási megkötést. A többiek döntsenek maguk. Értesíteni fogom őket levelezésünk eredményéről.

Én így: Ebben ebben a helyzetben képeim automatikusan visszakerültek a tulajdonomba: 1./ Műterem a Margit körúton (A/90/33) 2./ Első műtermes képem (A/87/12) 3./ Műtermeim 1-4 (A/91/01,02,03,04) A képeket, (hacsak valami közbe nem jön), nem hozom el 2008 végéig. Szeretném, ha Győrben maradnának. Leveléből látok reményt arra, hogy rendeződhet a helyzet. A magam részéről bele fogok egyezni, hogy három munkámból csak kettő legyen falon, de azok az év min. 9 hónapjában. 2009 elején, ha élek, újragondoljuk a helyzetet. Ha nem, örököseim szabadon döntenek.
Addig képeim múzeumból kiszállításáról, másutt történő bemutatásáról előzetes értesítést kérek, elég egy e-mail.
Szívélyes üdvözlettel: Váli Dezső

Kedves Váli Dezső Úr! Kedves Művész!

Én csak az egészhez vezető folyamatban tudok gondolkodni, talán ezért vagyok itt Győrben még művészettörténész.
Számomra egyféle múzeumi kiállítás létezik, mert az önmagában egyfajta minőség, jóllehet, nem sok múzeumi kiállításról mondható el, hogy „múzeumi” minőséget testesít meg. S nem is csupán a múzeumok hibájából, bár ők is tehetnek róla. Ebből is következik, hogy minden múzeumi kiállítás – bárhol rendezem – múzeumi kiállítás, és a más múzeumban rendezett kiállítás is természetszerűleg azonos a múzeum falain rendezett kiállítás fogalmával. Már kétszer részt vettem olyan csoportos „mélybeszélgetésben” múzeumba egyáltalán nem járó emberekkel, ahol a múzeummal való szembenállás okait végül nem tudták megmagyarázni a résztvevők, viszont a beszélgetés során saját maguk ébredtek rá arra, hogy mennyire értelmetlen az elhatárolódásuk. Például ezért is hiszek abban, hogy szükség van a múzeum falain kívüli, mint ahogy a más múzeumokban rendezendő kiállításokra is, arra, hogy kiterjessze a múzeum a falait egy városra, egy régióra és még távolabb, és ne várja passzívan a látogatókat. S akkor még nem beszéltem arról, hogy milyen elmaradott szellemi környezetben kell múzeumi minőségre törekedni, ami hatványozottan meghatározza a múzeumok mindennapi tevékenységét. Mit tehetek, hogy elhigyje, hogy a művészeti múzeum a művészekért van, mint ahogy a művészetért, tehát a különböző korok legjobb művészeiért és a szellemi progresszivitásért? S persze, azért is, hogy épségben maradjanak a művek és a lelkek. De valóban elegendőnek tartja ma elégedetten ülni egy 120 ezres kisvárosban a múzeumi falakon megvalósuló kiállítás mellett? Ha azt mondja igen, akkor újragondolom a jövőre vonatkozó minden múzeumi tevékenységemet és tervemet.

Barátsággal üdvözlöm: N. Mészáros Júlia

Győr, Városi Művészeti Múzeum
Igazgató

Drága Júlia! Nagyon szép levelet írt, köszönöm! A maga munkáját és munkásságát 12 éve ismerem, és becsülöm. Tudom, mennyit dolgozik, milyen minőséget céloz, és mi mindent tesz meg érte. Ezt a levelet is este írta, nem munkaidőben. Levelével, népművelési szándékával teljesen egyetértek.

De két dologról beszélünk.

Nekünk (és munkáinknak) az az érdekünk, hogy legyen egy hely, ahol a képeinket szeretô emberek bármikor megnézhetnek néhány képet, mégpedig elég jó társaságban, méltó környezetben. Ez az, ami messzemenően nem történik meg. Az állandó kiállításnak az a lényege, hogy állandó. Az évek során sokan, szinte mindenki azt jelezte, hogy hiába akart minket Győrben megnézni. Ha az 1994-es szerződésünkben megfogalmazott formációt nem tudja, vagy nem akarja megvalósítani, kérem, mondja meg.

szeretettel: