69.4 C.202

munkám eddigi önkénytelen célja volt a megjelenítés által

bizonyosságot tenni magam számára

nyugtalan életünkben szinte felismerhetetlenül megbúvó,

örökre vágyott,

időtlen,

mozdulatlan harmónia mellett.

egy nélkülem tárggyá dermedt szék,

egy nyugodt hegy s egy álló fa,

okos bicska az asztalomon,

s egy meg nem csendült kis pohár

-- de ami él is:

a lassú szél,

s egy csendes nyári délután --