95.2.14. 19.10. C.4438

TV 1.

Múzsák /kulturális híradó/

Bojár Iván András /műsorvezető, a stúdióból/:

Váli Dezső festőművész 1991 óta nem mutatkozott be a fővárosban önálló festészeti anyaggal. Az elmúlt év termését bemutató válogatás február 27. ig látható az Eve Art galériában

/helyszín: műtermem. totált, és bútorrészleteket, képeket mutatnak/

Dárday Zsuzsa: A téma immár nyolcadik éve a műterem. Az Ön műtermének részlete. A megsmirglizett ablakon nem lehet kilátni. A múló idő és a műalkotás ideje egybeesik. A művészeten kívül az Ön számára nincs világ, más világ?

V: A műtermemen kívül ismerem a konyhát, ahol ebédelni szoktunk, a Lukács uszodát, az Iparművészeti Főiskolát, és a közbeeső utakat. Van világ, persze. Ez a közepe.

D. Zs: Egyik választott példaképe, ha jól tudom, Assisi szent Ferenc. A tisztaság, egyszerűség, szegénység, szeretet szent ferenci kihívása mennyire van jelen az Ön személyiségében, művészetében?

V: Azt nem tudom, persze. Assisi Ferenc tényleg a példaképem. Ezen kívül Váli Dezsőné is, aki az anyám, Szrogh György, aki tanárom volt, Szüts Miklós, aki a barátom, és mindenki, akitől valamit tanultam. Nagyon sok embertől tanultam nagyon sok mindent.

D. Zs.: Miközben Ön az országon belül elajándékozza a képeit, köztudott, hogy keményen ellenáll a külföldi vásárlóknak. Miért?

V: Ez egy gyönyörű ország. Itt nagyon jól érzik magukat a képeim. Ennyi.