69.11. C.244

álmomban megint

hát itt voltál megint?

zavarsz ám, cimbora

más már a rend

nem szabad és nem szabad --

úristen, micsoda évek voltak!

héjj, kispajtás

emlékszel-e még?

irtózatos komolyan vettük a munkát,

félszemmel lestem az arcod,

jól teszem-e

(mindketten tudtuk, vezetsz is engem)

s most itt vagy.

te egyetlen halottam

te éjszakai énem

valahai szellemi társam

jajj, te leány!

*

már megtanultam egymagam élni

s a kormányosi hídon senki nem áll