Kedves Váli Dezső

Kedves Váli Dezső!

Bocsánat, hogy ismét zavarom, de lehet, hogy megint elveszett egy levele, amit a Miklósvölgyi János küldött Önnek, tegnap azt hiszem.
A helyzet az, hogy Miklósvölgyi János tényleg nagyon várja a válaszát, mivel Ön is tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, és tényleg érdekelné az ezzel kapcsolatos véleménye. Ha bővebben ki tudná fejteni, a nézeteit illetve válaszolna a János kérdéseire, nagyon hálásak lennénk. Nem is beszélve arról, hogy engem is nagyon érdekel, hogy milyen tehetségnek a birtokában kell lenni, ahhoz, hogy valakit felvegyenek az egyetemre.
Mellékelem a Miklósvölgyi János levelét. (remélem ezúttal megkapja)
szívélyes üdvözlettel és köszönettel
Váli Erika

Örülök, hogy eljutott Önhöz a Miklósvölgyi katalógus, de ugyanakkor tiszta szívből elszomorít, az amit ír. Hogy tehetségtelen lenne-e Miklósvölgyi János? Hogy nincsenek az alkotásainak mondanivalói? Ezt majd döntse el a művészettörténet, meg azok az emberek, akik vásárolják a Miklósvölgyi alkotásokat. Igen, vannak, és egyre többen lesznek azok az egyszerű emberek és műgyüjtők is, akik ezt, hogy úgy mondjam, ezt a magasabb színvonalat tudják értékelni. Sokaknak, egyre többekeknek, elegük van már az absztraktból, a pop-artból, az egyéb "őrületekből" és a minimal-artból. A Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapján megtekinthető alkotások, melyeket az egyetem tanárai hoztak létre, gondolom ez utóbbit, a minimal artot képviselik. Nem képviselhet mást, mivel művészi mondanivalójuk nem sok van, az biztos. Vagy esetleg Ön nem ért velem egyet? Mondjuk hasonlítsuk össze a Radák Eszter egyik alkotását, a "Jellemző, már megint a legcsinibb cipőmben mentem kirándulni" vagy mondjuk Tölg-Molnár Zoltán másik alkotását, melynek címe "Vonalak", melyeknek minden bizonnyal, igen komoly, "művészi mondanivalójuk" lehet, hasonlítsuk össze Miklósvölgyi János: A magányos cédrus című alkotásával vagy a Mozart című alkotásával. Sajnálatos mindazonáltal, hogy Önnek egy háborúban megsérült kislány portréja nem sugall semmi mondanivalót. Én mint laikus, igen gondolatébresztőnek tartom ezt az alkotást. Hisz ilyen világban élünk! Vagy a művészetnek nem az a szerepe, Ön szerint, hogy tükröt tartson az emberiségnek, tükröt arról a világról amiben élünk? Tudja Miklósvölgyi János bármikor, képes lenne a lehető legrövidebb időn belül létrehozni, olyan "műalkotást" mint a Tölg-Molnár féle vonalak, vagy a Radák Eszter féle "csini cipők". Viszont kérdem én: az egyetem bármelyik tanára képes lenne-e létrehozni, olyan színvonalas alkotást, mint akármelyik Miklósvölgyi festmény, vagy grafika? Tudja kedves Dezső, Miklósvölgyi János nem fog erre a szintre lealacsonyodni, még akkor sem, ha ez lenne az ára, hogy felvegyék a Magyar Képzőművészeti Egyetemre. Művészeti oktatásra alkalmatlan lenne, azért mert kialakult stílussal rendelkezik? Ezt Ön mondja, aki oktatóként dolgozott az Egyetemen? Kérem akkor nézze meg, hogy mi található Drozdik Orsolya, az internetről letölthető, oktatási programjában: Íme, egy kis ízelitő "Szándékom elsõsorban a hallgatók már kialakult egyéni festészeti törekvéseit tanácsaimmal és korrigálásomban támogatni..." Tehát ez sem lehet kifogás. Kedves Dezső! Én nem vagyok sem festő, sem pedig művész, de ugyanakkor vak sem vagyok, és nekem ne próbálja senki bebeszélni, hogy a Tölg-Molnár féle vonalak a művészet, és a Miklósvölgyi "Életem millió gyökerű" c.grafika a giccs. Sajnos ilyen világban élünk. Olyan világban élünk, ahol szinte mindent el lehet adni művészetként, ha megfelelő publicitást kap, ha megfelelő "kapcsolati vannak" az embernek. A legszörnyűbb pedig az, hogy az emberek zöme, akik kiállításokra és galériákba járnak, hogy a kortárs alkotásokat megtekintsék, csodálkozva és legyintve el is fogadja, azt amit "tálalnak nekik". Elfogadják mert nem tudják, nem tudhatják, hogy van jobb is ettől.

Köszönöm gyors válaszát! Én nagyon csalódott vagyok az az igazság, mert nem értem, hogy miből gondolja, hogy nem akar a levelére választ kapni. Tudja ebből látszik, hogy egyáltalán nem ismeri őt! Persze, honnan is ismerné! Az a baj, hogy az Egyetem is ilyen bánásmódban részesíti őt. Én ezzel egyáltalán nem értek egyet! Majd arra leszek kíváncsi, hogy az Oktatási jogok Biztosa erről az egész 20 éves tortúráról milyen véleményen lesz. A napokban lesz egy megbeszélése a Jánosnak a Biztossal, mivel megelégelte, hogy nem tudja elvégezni azt az iskolát, amit már, a tehetségét figyelembevéve, már régen el kellett volna végeznie. Sajnálom, kedves Dezső, hogy meg sem akarja ismerni Miklósvölgyi Jánost!
A honlapot feltétlenül megnézem!
köszönettel
Váli Erika

Kedves Dezső!
A válasz nagyon egyszerű; a legfőbb ok amiért el szeretné végezni János a Magyar Képzőművészeti Egyetemet az, az, hogy tanárként el tudjon helyezkedni, dolgozni szeretne mint tanár, és legyen nyugdíja öregségére. A festményeit veszik elég szépen, de ez nem biztosít rendes megélhetést a családjának. Továbbá abból, hogy nincs egyetemi végzettsége, hátránya származik a különböző pályázatokon, mert sok helyen nem is fogadják el pályázatát. Ő csak is a Képzőművészeti Egyetemet szeretné elvégezni és nem mást. Neki gyerekkorától fogva az a "szentély". Nem akar grafikus, tervező grafikus stb. sem lenni. Ő festő, mert annak született. Az egyetemen szeretne létrehozni egy klasszikus festőtanszéket, amely mellett nyugodtan és békésen működhet tovább a mostani festőtanszék. Miklósvölgyi János, annak ellenére, hogy sokmindenből nem enged, alapvetően mégis a kompromisszumok embere. Kár, nagy kár, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem, és Kőnig Frigyes rektor úr, hátat fordít neki! Miklósvölgyi János az, az ember aki a XXI. században világhírűvé tudná tenni a Magyar Képzőművészeti Egyetemet. Remélem az idő neki dolgozik!
üdvözlettel
Váli Erika