88.
levél J.-nek, Le-Meux
VÁLINEWS
2002 JÚLIUS
Júli. 2.
Lengyel zarándokbusz, útban Medzsugorje felé, tegnap
a Balaton mellett fölborult, 19 halott. A helyi plébános imádkozik értük.
Mindenki a helyén van. A halottak, a tűzoltó, a pap.
Fotó a Népszabadságból.
A műterem közepén már kupacban a vakációra szállítandó. Meg egy kettétört kép, hogy el ne felejtsem, még nem volt időm leadminisztrálni.
Gyorsan megvettem nyárra a Magyar írók önéletrajzát is.
Fáradt napok.
Kapom az első visszajelzéseket, érkeznek gyűjtőimhez az Ernst múzeumi kikérő cédulák.
Körülményeskednek, hogy szívesen adják, meg minden, mondom, amíg élek, szerzői jog.
Álmomban egy idegen óriássnauzerrel birkóztam
hosszan, kemény küzdelem volt. Ugyanakkor tudtam, hogy ért engem, és nem
fog harapni.
Júli. 4.
Tegnap sikerült Mikit is magammal vinnem a Révay utcai Bálint Házba (zsidó művház). Bondarcsuk filmjét vetítették: Az emberi sors, 1959. Megrendítő, ma is. Jövő szerdán a Ballada a katonáról megy, szintén szovjet film, a hó közepén az Éjszakai vonat, az is nagyszerű. Láttad ezeket? Sajnos akkor én már vidéken. Számomra valahol itt fejeződik be, vagyis kezdődik a filmművészet.
Meg a Jules és Jim...
Csomagolás, Máté vett nekem szép szürke rajzlapokat. Olajfestéket kofferbe, majd vissza a helyére. Megpróbálom. Mint húsz éve, műcsarnoki kiállításom előtt.
Estékre: Káoszelmélet, Illyés versek. Zelk, három kötetét összeragasztottam.
Júli. 5.
Szóval idén nyáron rajzolás. Zavart a viszonyom ehhez, valami réges-régi tartozás-érzés, hogy csinálni kellene. Képeim nem natúra-tükrözés élmények. Lényegében nem is abból indulnak, hanem színek beszédéből. Mégis félő a kiüresedés, az önismétlés.
És a rajzolás talán formakészletemet gazdagítaná.
Az nem fontos, hogy nehezemre esik. Nagyobb gond, hogy munka kezdetén az előképek jutnak eszembe, Nagy István, Barcsay, Vajda, Tóth, mindenki. A monográfiából az utolsó pillanatban kivettem az összes rajzot, annyival gyengébbnek láttam képeimnél.
Nem érzem magam elég tehetségesnek ebben a műfajban.
Tehát ma
utazás, Balaton, aztán művésztelep.
(A Balaton egy nagy
csacsiság.)
Szép nyarat
nektek is!
Jövök
valamikor augusztus elején.
Júli. 7., innét
visszahatólagosan ide gépelve, a jegyzetfüzetemből.
Kata
kérésére egy hét családi nyaralás Kékkúton. Bár nagyrészt egyedül, egy cikkhatáridővel csúszott.
Illetve aztán Zsóficsaláddal. Két és fél éves unokámmal ilyen szavakkal
közlekedem, mint közbiztonság, rehabilitáció. Meg is lett a
foganatja. Este bőg: Apóval akarok aludni! Megengedték neki.
Cumizva mellémkucorodott.
Megszeretett.
Balaton. Első lépés:
tavaly ősszel lépésről-lépésre megtervezett és beszerzett elemekkel, mint
például keritésfeszítő, 8 mm-es acélsodrony, 48 béka (kábelrögzítő) szétcsúszni
vágyó bádogtetőnket összefogtam.
Új tetőablakot
barkácsol, csak ezt sajna nem lehet nyitni. Bádogból kéne csináltatni egyet.
Könyvtárrendezés.
A nyolc kötet rossz sorrendben, és hol a Naplóm?
Két parasztantik
komódfiókba a szomszéd faluból homokot lop, megvan Kingának a kertben a
játszótér.
Mondtam már, hogy
a nyaralás éppen olyan, mint a BCG oltás, kellemetlen és hasznos?!
Júli. 9.
Kata
ügye, ő intézi, a nyaraló elcserélésének váratlanul reális lehetősége, balatonközeli
komfortos, többszobás házért. Négymillió forintot kellene ráfizetni, húsz év
alatt, valami állami kölcsönt használva. Rendkívül kedvező ajánlat. Lehet, hogy
könnyen, lehet hogy keservesen tudnám kifizetni. Nyolcvan éves koromig. A
kérdés megoldódik: nem vállalom.
Kata se biztos a
dolgában, Kékkutat imádja, a több szoba a vendégek, gyerekek, unokák miatt
kellene. Az én álláspontom egyszerűbb. Fölnevelni őket dolgom volt, felnőttként
családjukkal nyaraltatni, házat hagyni rájuk nem feladatom.
Júli. 10.
Át
Homokkomáromba. (1360, Pálosok ide, HUMUKCAMAR), Nagykanizsától 13 km. A falu fölött,
fák között megbújt öreg kolostor, meg az új épület. Máté szervezte meg nekem,
megvan az ellátásom, lehet júliusban rajzolni. Szállás pedig a falu közepén,
két szoba az orvosi rendelő fölött, amúgy a ház üres. Napi hat kilométer
gyaloglás a kolostorba, kosztért, éppen jó az egy hónap gipsz után. A laudesen,
olykor a vesperáson, szentmiséjükön is részt veszek. A Nyolc Boldogság
Közösség, tán hallottál róla. Egész napos szentségimádás, liturgiájukban
ortodox és zsidó szövegek. A zsidók Krisztust megtaslálásáért imádkoznak, az
oltár mellett menóra, a sabbathot megünneplik. A pápai enciklikára hivatkoznak: "Mélyítsük el a
sabbath teológiáját!"
Délelőtt
rajz,
délután belekezdek a 800 kiállításmeghívó megírásába.
Heti kétszer
Nagykanizsára, strand. A fedett medencében lehet kézlapáttal úszni. Nem mindig
bírom az 1200 métert.
Júli. 14., péntek.
Reggelente
laudesen a kápolnában. A vége egy felajánló ima, a Szűz képe felé fordulva:
Ó Mária, a mai napon az egész mennyei udvar jelenlétében Anyámnak és Királynőmnek választalak. Neked adom át és neked szentelem testemet, lelkemet, belső és külső javaimat, összes elmúlt, jelen és jövendőbeli jócselekedeteim értékét. Teljes jogot és hatalmat adok neked fölöttem, és minden fölött, ami az enyém, kivétel nélkül, hogy tetszésed szerint rendelkezz vele, Isten nagyobb dicsőségére, időben és örökkévalóságban. Ámen.
Sabbath
este a közösségi térben. A lányok és a férfiak is hófehérben. Asztal
körül, a gyertyák égnek. Zsidó énekek.
-A sabbath
jelképrendszeréből: a fehér terítő a fehér mannával borított földre utal .
-Katekizmus:
"A pogányok a kereszténységet megélni csak a zsidók felé fordulva
tudják."
-körbeköszöntés:
Sabbath salom! / Szombat békéje.
-Nem annyira
zsidóság tartotta meg a szombatot, mint fordítva.
-A szombat két
ajándéka az öröm és a békesség.
-A gyertyagyújtás
szertartása. Kalácstörés.
-Pap, diakonus,
apácák, elkötelezett civilek és házaspárok is, egy családban. Az ötéves
gyönyörűszemű Johanna, amint bátyját rugdalja. A pásztor fehér habitusán egyik
oldalon rózsafüzér, a másikon a mobil a derékszíjra akasztva.
-"Isten még
azt is eltűri, hogy féljenek tőle."
Júli. 15.
Este
könyv Pio atyáról.
Autószerencsétlenség
következtében egy ember egészen megnyomorodott, beszélni is alig tudott. Pio:
Ez a
baleset nagy kegyelem számodra. Nélküle gyilkos lett volna belőled, és most
börtönben ülnél.
Egy rákbeteg
keresi föl. Igen, meg fogsz halni, –mondja
szomorúan, és mutatja beteg gócokat. Kis szünet után: nem,
nem
fogsz meghalni, magamra veszem
a szenvedésedet.
Urbán páter
mondja: Igen, a Tamás atya. Vele az volt a baj, hogy sohasem engedelmeskedett.
Ez mindennek a gyökere (a házasságának is).
Júli 16.
Kullancs a fenekemben.
A
rend története az alapító Efráim testvértől. (Fiatalabb nálam.)
A
ferences ideál állandóan "kísért". Csupasz cellákról álmodom. De az
evangélium nem idealistáknak íródott. Ferenc hivatása mindig is példa marad
számunkra, de teljes egészében nem alkalmazható egy olyan társadalomban,
amelyben gyerekek és betegek is élnek. Számukra a külső "esztétikai"
szegénység kísértés.
...Egy
alkalommal egy imaesten egy apáca ülte mellettem, parókát és vad színekben
pompázó ruhát viselt. Arca ragyogott a boldogságtól..
Efraim kérdése a
szerzetbe jelentkezőhöz: Kész vagy rá, hogy hátralévő éveidet az
Oltáriszentség előtt töltsd, anélkül hogy esetleg bármit is éreznél?
–Hogy
Krisztus magányát megosszuk vele, ez a szemlélődő élet lényege, melyet
állandóan gyakorolnunk kell.
–A
sivatagi atyák kivonultak a városból a nők hiányos öltözete miatt. Naponta
fonták kosaraikat, aztán évente egyszer mindet elégették.
–A
karakterünket a túlvilágon is megőrizzük.
Egy az első rajzok
közül:
Júli. 17.
Kossuth
rádió: Kínában a népdalhagyomány tudatos gyűjtését, megőrzését időszámításunk
előtt kezdték meg. Amit nálunk Bartók.
A belső ima ez:
Uram,
vételre kapcsoltam?!
Mondják, hogy
szentségimádásnál a jelenlét a
fontos, nem a szavak.
Júli. 18.
Bognár
Robinál látogatóban, Nagyrákoson. Meg akarom nézni Európa legnagyobb völgyhídját. Szép.
Szeretem a
korlátokat. A medence falát, ahol meg kell fordulni, 15 éve az 5.23-as
vekkert, a műterem ablaküvegét, amin nem lehet átlátni. Szeretem, hogy munka
közben rálátok a faliórára.
A szektások
példájára: a bibliából kiragadott (hamis) idézetek:
Jó,
ha az ember asszonnyal nem érintkezik. 1Kor 7.
Ha
rabszolga hivatást kaptál, ne bánkódja miatta. 1Kor 7.
Júli 19.
Egy fantasztikusan
ízes, gyönyörűen formált cigány mese Mátyás királyról. Egy vénember meséli. Meg
kéne rendelni a Rádiótól, kb. ezer forint.
Júli. 19. péntek, Kossuth, 11.40, a Cigányfélóra keretében.
Júli. 20.
Két
kolostorbéli fiatal esküvője. Utána lakodalom a fűben a templom előtt, a
hangszórókból mai slágerek. Árnyékból nézem a mulatozókat, szinte
táncolnék. Háziműsor, jelenet a
vendégeknek: két apáca csajosan öltözve, homlokpánttal - kettős csavar, bizarr.
Éjfél után haza: Zelk: Sirály.
Júli. 21.
Vasárnap, délelőtt uszoda.
Az esküvői torta maradékai.
Délután: Magyar
írók önéletrajzai; Füst, Déry, Tamási, Tersánszky.
Júli 22.
Eddig
lehetetlen volt utcára menni, olyan kánikula; így a Monet-i módszer, aki bérelt
szobából hónapokig festette ugyanazt (a katedrálist). Szobámból szőlődombokra
látni.
Ma először
hűvösebb. Ki a tájba horgászszékkel kombinált hátizsákommal. Benne a
rajzszerek. Két éve vettem, alig remélve valahai használatát.
Próbálkozások,
hogyan lehet egy végtelen gazdag látványt néhány fontos vonallá redukálni.
Tollal, ceruzával, kihegyezett faággal.
Minden rendben, a
könyvtárból kivettem a Józsefet.
Raffael testvér
két évig élt Jeruzsálemben, meséltetem a városról.
Júli. 23.
Elkészült
a
megrendelt 23 képkeret. 30x35 centisek, mint a rajzaim. Húsz éve a
zsidótemetőknél bevált Szüts ötlete, hogy paszpartu nélkül, üveg alá, keretbe.
Szinte
kényszeres gátlásosságomat szerencsésen ellensúlyozza spontán agresszivitásom.
Garami
Erzsébet családregénye: A jerikói rózsa. Dédszüleje vett
Jeruzsálemben egy kis száraz kóródarabot. Ha
vízbe teszik, száz év múltán is, fél óra múltán megduzzad, kizöldül, és egy
rózsa nyílik rajta, illatos. Hogy ez nekik egy családi ereklye.
Nem tudja valaki, lehetséges ez?!
E-mail, aug. 8.
Üdv
Mester!
Szóval
az a jeruzsálemi-rózsa igaz, nekem is volt, csak a virág nem stimmol. Olyanja
nincs. Ja, és baromi büdös egy növényke! Géza
Júli. 24.
Kínlódom a rajzolással, sok a selejt. Sugár Gyuszi, rég halott mesterem tanácsa: tedd félre a munkádat fél évre. Közben megjavul.
És: valamikor kilométereket gyalogoltam motívumért. Ma kiülök az alkotóház elé... Megéltem.
Cigánygyerekek szegődnek mellém, álldogálnak mellettem, beszélgetünk, összeszokunk. Attila, Márk, Dávid, és időnként egy délamerikai TV-sorozat főhőséről elnevezett kislány, Alinda? Emela? Megkínálnak Negro cukorral, és kapok egy gumilabdát is. Megrajzoltatom őket, s egyik nap Atillát megkérem, hozna otthonról egy zsíroskenyeret. Két meleg szendvicset hoz, s anyukája üzeni, hogy még van. Pár perc multán húga, egy pohár üdítővel. Hogy ceruzával rajzolok, hoznak színesceruza készletet. Biciklimanővereket mutatnak be nekem.
Könyvtárból (a szomszéd szoba, csüt. délután nyitva) Illyés Gyula emlékkönyv.
Meghalt 1983 április 15., péntek, 10 óra 10 perckor.
A Beatrice apródjait el kéne olvasni. Minden nekrológ főműként emlegeti. Bár lehet, hogy csak angyalföldi(?) témája miatt.
Hiába, nem tudok ellenállni, annyival könnyebb róla olvasni, mint tőle! Pedig hogy igyekszem ezt a pótcselekvést elkerülni, évek óta! Zelknél is, mindenkinél.
Este átnézem a rajzokat, az eddigi 51-ből 19 marad. Így jelentősen javult az összkép.
Állóképességemet majd Pesten újra a nulláról fölépíteni. Futni?! Reggeli tornán egyszer leguggolni is kín. Karosszékből fölállni alig bírok.
A polgármester meg van hatva a szállásért kért, és kapott képemtől. Igaz, az ajándékozó levélre ráírtam a forgalmi értéket is. Egyszer s mindenkorra meg vagyok hívva, akár tanítványaimmal együtt. Addigra a szobához zuhanyozót is építenek.
Meséli, művésztelepet akarnak jövőre. Elmagyarázom, hogy nem szabad cserébe itt készült művet kérni, egy idő után tele lesz a falu szeméttel. Semmi biztosíték, hogy pár hete alatt bárki közösség elé alkalmas művet tud készíteni.
75-ben ezt a halleiek úgy oldották meg, hogy két év után visszahívták a csapatot a kész művek kiállítására, vásárlási ígérettel.
Kékkúton olvastam, amit húsz éve a C. naplóban üzentem mai magamnak: pohár vízben két kiskanál almaecet, egy méz, és nem lesz reuma! Ujjaim hónapok óra fájnak, azonnal elkezdtem. Mindez két hete.
Most mesélem mindezt friss ismerősömnek, gyógynövénykutató:
igen, húsz éve Smidt doktor hirdette meg az Egyesült Államokban. A szer javára
írandó, hogy nem árt. Nagy lehetett ott a túltermelés...
SMS váltás után
Mikinek mobilon pénzt küldök, a számlámról átemelik az övére. A technika.
Illyés emlegeti,
Csokonait kéne olvasni!
7.27.
Szombat,
az utolsó munkanap. A szőlődombon a pattogatottkukoricaárús asszony beinvitál, hogy
kertjük tetejéről jól lehetne rajzolni. Csakugyan.
Dél: a kolostorban
a lecsupaszított ebédlőasztalokon
kiállításom. 26 rajzot tartottam meg a hatvanból. Egyet választottak is.
Végül
is nem lógtam meg innét. Teljesítettem. Az izgalomtól, hogy már csak három
nap, és mehetek haza, napok óta nem bírok aludni. Zsófi kritizált valamit a
CD-men, egy hónapja fejben evvel babrálok. És MEGVAN!, sőt a hibát előnnyé
tudtam formálni! Csak már hozzájussak!
Reggel
egy telefon, meg akartam volna venni, de a polgármester azonnal nekem ajándékozza
azt a szürke laktanyai vaságyat, amin itt. Gyönyörű.
Estére aztán
rájövök, műtermem kivetné magából.
Megérdeklődöm, tetszik az
örökmécs is, amit a kolostorban a Vladimíri Istenszülő ikonja előtt égetnek. Hidegen
préselt olaj, de étolaj is jó, naponta kétszer utánatöltik. Havi nyolcszáz
forint. A kanóc Bécsből, de létezik el nem égő-, azbesztből is. Az úszó
parafából, azt lehetne csinálni. Szép ikonnyomat másolatokat fatáblára kasírozva
a szomszéd kolostor megrendelésre küld, katalógust kaptam. Talán.
Hidas Antal, aki
egy jó ember lehetett, emlegeti a Csendes Dont, hogy mennyivel
jobban szereti figuráit, mint akik a Háború és békében... Meg kéne nézni,
bár.
7.28. vasárnap.
Ezt
is
a pattogatott kukoricás ajánlotta, 25 kilométer, megnézem az őrtilosi kápolnát,
kilátással Horvátországra. Anna napi búcsú is, jönnek a túlpartról is, réven.
Jákob üzletkötése,
megkönnyeztet, úgy nevetek.
Kérdezem
vendéglátóimat, miért nem jó a mostani alagsori raktárhelység, miért építenek
új kápolnát?! Először
meghökkentek.