109. levél J.-nek, Le-Meux váliNEWS

2004. ÁPRILIS

Ápr.1., csütörtök 04:48

Új mondandó nincs, most itt éjszaka (fejfájás)

a fenti, márciusi hónapot rendeztem sajtó alá.

22:16

Téli-nyári gumi csere, (Mért van téli-nyári gumi, kérdezte Gábor. Mért van tél és nyár, mondtam én.) 28 irattartó dossziémat gyűjtődobozokba ABC rendben, Katának telefon szerelés, ilyenek. Valamint kiválogattam,

beméreteztem és föltettem az új a kecskeméti fotókat. (lásd: fotók)

Ápr. 2. 11:04

Szüts már tudja, hogy lehet suvickosdobozzal és porcelángombbal tüzet csiholni. Megkértem, megkérdezte. Meg fogom tanulni, Bodor Ádám egy rémisztő novellájában olvastam.

Aki ezt a tudományt a börtönből hozta.

Ápr. 4., vasárnap 06:07

Kata elvitt moziba. Lehetett látni egy homokos tengerpartot. Valamint idősebb és fiatalabb emberek keresztbe-kasul szerették egymást. Nahát.

Ez nekem mért jó?

Egyensúly. Egy barátommal a napokban erről-arról beszélgettünk. Tegnap kérdezte, otthon vagyok-e, mert egy küldöncöt menesztene hozzám. Gondoltam, valami kedveskedés-dolog, hát válaszként gyorsan becsomagoltam George Braque egy szeretett portréját, sokáig volt az asztalom fölött.

A küldönc az új Magyar Nagylexikon eddig megjelent 17 lefóliázott kötetét hozta.

(Gondoltam, visszaküldöm avval, hogy átolvastam, köszönöm, nem vagyok benne. Ugyanis a 18.-ban leszek.)

Te jó ég, ennyi tudomány, 0,96 folyóméter. Eddig.

Ápr. 5., hétfő 12:35 - 21:32

Délelőtt 110 e-mail, előző este a címeket egyenként átcopyzni a régi postafiókomból.

Meg az Outlook Express gyorsított megtanulása.

És most mindez másfél hónap munkára tesz pontot:

Kedves Barátaim, jelzem, fiam erőteljes nógatására korszerűsítettem:

e-mail címem ezentúl: vali@deske.hu

honlapom: deske.hu

Szívélyes üdvözlettel:

Ilyenkor persze megélénkül a levélforgalom:

Hali!

...és különben is, olyan büszke vagyok, így itt ragadom meg az alkalmat: papa leszek.

Lehetséges nevek: fiú: Marcell; lány: Liza. Megj.: én lányt szeretnék. De ez ügyben ott fönn úgysem adnak hozzáférési jogot (Access Denied, mondta az Úr, és megnyomta a Reply gombot... :) - úgyhogy csak remélni tudom, hogy a Nagy Rendszergazda meghallgatja óhajom (na, sag schon, és ha fiú lesz: van még talonban további két név...

Ja, még valami: te láttad a Gibson: Passió filmet? Ha igen: milyen? Mi meg szeretnénk nézni, már csak hogy tudjuk, mi a bánatról cikkeznek jobbra-balra...

Drága Barátom,

innét már csak egy ugrás, hogy te is nagyapa legyél! Gratula!

Név ügyben tévedésben vagy. A helyes válasz: Szonja.

Nekem először lányom volt. Akkoriban mondogattam: nem értem, Isten miért teremt kisfiúkat is???!

Aztán később stb.

A Gibson film, bevallom,

kurvára nem érdekel.

És a történet alapján formált

Ne Nevess Korán - c. társasjáték se.

(Megvárom a musical változatot.)

ölel:

deske.hu

21:37

Nemes János barátom a tegnapi kiránduláson lefotózott minket, Bognár Robival:

Ápr. 6., kedd 05:19

A Nyolc Boldogság Katolikus Közösség kolostorába protezsált be tavalyelőtt barátom, napi kosztra. (A falujukban rajzoltam azon a nyáron, a polgármester adott vendégszobát.)

Azóta kapom időnként megjelenő négylapos ujságocskájukat. A húsvéti kiadványban: M. nővér meglátogatta a marosvásárhelyi gyerekotthont, amelyben HIV-fertőzött gyerekek élnek, s amit egy skót szervezet épített föl két év alatt. Egy amerikai nő fedezte föl ezeket a gyerekeket a helyi kórházban, s keresett meg gyorsan egy segélyszervezetet, akik segíteni tudnának.

A gyerekek állati szinten vegetáltak a kórházban, és mindannyian súlyosan alultápláltak voltak. A nagyrészük nem beszélt, nem bírt járni, mert nem volt fizikai ereje, vagy mert még soha nem állhatott a két lábán. Ugyanis a két kezüket a hátukon összekötötték, hogy ne érinthessék meg az ápolónőket (féltek a fertőzéstől), és így kötötték őket az ágyhoz, hogy ne is mozogjanak. Az egyik kislánynak, mivel nem tudta megvédeni magát, az egér megrágta a fülét...

Kodruca, aki 15 évesen 9 kg-mal került az otthonba, már 13 kg, és elkezdett járni. Jonatán, aki 6 éves , és csak macskanyávogással kommunikált, most már egy csomó szót ki tud mondani.

Húsvét közeleg...

09:45

Az uszodában tegnap a valutaárfolyamok legkedvezőbbikét kérték tőlem, nézném meg a neten, ma az Illyés verset,

az Egy mondatot... Először a magamét szkenneltem, aztán megtalálva a neten,.gifben, tifben, jpg-ben, htm-ben és wordben is. Van egy lila hátterű változat is...

Ide teszem linkben is, hátha örül neki valaki...

ILLYÉS GYULA:

Egy mondat a zsarnokságról

(1950, Irodalmi Újság, 1956 nov. 2.)

Hol zsarnokság van,

ott zsarnokság van

nemcsak a puskacsőben,

nemcsak a börtönökben,

nemcsak a vallató szobákban,

nemcsak az éjszakában

kiáltó őr szavában,

ott zsarnokság van

nemcsak a füst-sötéten

lobogó vádbeszédben,

beismerésben,

...

Ápr. 7., szerda 18:33

Miki megint átalakíttatta a főoldalamat, de még mindig nincs vele megelégedve.

Ápr. 8., csüt. 10:56

A hét végén hazafelé tartva az uszoda előcsarnokból kinéztem a Duna felé. Az induló tavasz zöldje, a korai nap ellenfénye a fák között a parkban, gyönyörű. De sziluettben a sétányon mozdulatlan álló figurák sziluettje, mintha kivégzésen.

Ja igen, szombat, MDF piac. És visszaszivárogtak a kitiltott hajléktalanok, újságpapírra rendezett motyóikkal. Végignézni árúikat: kultúrametszet, időutazás és persze vadászat is. Öreg golyóstolltól szexfotóig. Aztán egyszer csak, lám, egy Déry kötet: Hazáról emberekről. Ezt nem ismerem, 150 forint. Többhónapos riporsorozat, körbe az országban, 1952. Pártmegbízatás, vagy talán a Szabad Nép küldhette.

A könyvet 54-ben adták ki, nem mindegy. Déry előszava: ma már sok minden megváltozott, de mindent vállalok, tisztességesen igyekeztem megírni.

Tudjuk róla, 45-ben egy kommunista ellenálló sejt tagja, fegyvert kér, de nem adnak neki: Magának más a feladata, írjon. (Ezen aztán elmélázik egy írásában.) 52 körül a Felelet vita, amikor bár ő a párt első számú írója, Révay nyilvánosan megbírálja. És 55?-56-ban pedig már kisregénye, a Niki, leszámolás a rendszerrel. Aztán börtön, majd csendes egyezség a rendszerrel, hogy békén hagyják egymást. És jönnek a remekművek: Az Ítélet nincs, a Booper (ha így írják), (ápr. 18. így írják: Kedves Bópeer) a Képzelt riport.

Másfél órám volt a könyvre, nászajándék aznap este.

Tényleg tisztességes. 1952 emlékeimben, olvasmányaimban a rettegés kora. A Duna-parti ÁVH székház, a kitelepített rokonok, kulákok székhez kötözve a kirakatban.

De az ország élt, kihallani a könyvből!

Miskolc, az épülő Nehézipari Egyetem. Az első épület már kész, írja, 250 méter hosszú. Éjjel is folynak az építkezések, dübörgés, zakatolás, dömperek reflektorfényei. A munkaárkokban pedig kubikusok, talicskával.

Az első télen még nem voltak ajtók, nem fűtöttek, tanárok és diákok nagykabátban. A bányákból, műhelyekből olykor erőszakkal átirányított mérnökhallgatók. Egy bányából ide került fiú a Tanulmányi Osztályt zsarolja, lyukas a cipője, ha nem kap egy pár barna cipőt, lemorzsolódik. Nagy nehezen szereztek neki!! egy pár feketét,

de azt nem fogadta el.

A diákok tanulmányi versenyben; a tankörökbe szervezett fiatalok vasárnaponként, de a nyári szünetben is a lemaradókat korrepetálják.

Déry beül egy fodrászhoz, borotválkozni. Nyitná a vízcsapot egy kis arcöblítéshez, a borbély odaugrik, és elzárja: az épülő városrészben még nincs folyóvíz, ez kútból jön, spórolni kell...

Az ország él. Heroikus idők. És nem az országvezetők. A kisemberek.

20:34

Ma befejeztem? három képet. Délután pedig lefotóztam azt a hetet,

(lásd: FESTMÉNY-nél, az A/2004/11-től fölfelé), ami eddig kész a Kecskeméten készültekből.

(Négyszer, amíg sikerült. Szokni kell az új gépet.

Egyszer rosszul volt beállítva a whitebalance,

egyszer az állvány, aztán az ASA; alulexponálva.

Szerencse, hogy a monitoron azonnal minden kiderül.)

Egyet ide is:

Műterem piros terítővel (A/04/12), 80 x 80 cm.

Ápr.10., szombat 12:02

A Széchenyi Könyvtár irányában megkezdtem az érdeklődést, fogadnák-e ajándékba (gondozásra) az időközben megszületett második domain-nevemet, amit ilyenformán elkülönítve lehetne kezelni.

Bár közben (tegnaptól) az egész ilyenfajta archiválás-ügy elvesztette a maradék értelmét, mert kiderült, Bélai György barátom immár többszázezer nevet földolgozó magánarchivuma önálló céggé terebélyesedett. Ahol az adatok valóban megtalálhatóak lesznek, ellentétben például az MTA Művészettörténeti Kutató Intézet sok ezer cipődobozban tárolt ismeretlen cédulájával.

Az új cég neve zseniálisan: arTchivum. Mindenem oda fog besorolódni, megbeszéltük. Gyurka jelenleg már négy művészettörténészt foglalkoztat, most keres cégházat, s hamarosan megnyitja a (milliárdos nagyságrendű) adattárát minden magyar művészekről. A neten is elindul április közepétől: artchivum.com

Telefonon egy múltszázadi magyar művész felől érdeklődtem. Fél perc a kompjuterén, s azt mondja, nincsen ilyen. És igaza volt, kiderült. Például ő tudja egyedül, melyik angol múzeumban milyen magyar művek szerepelnek.

Kutatási mélységére jellemző, hogy egyszer telefonon apám 1945-ös oroszországi halálának falunevét kérdezte.

Ápr. 11., húsvétvasárnap 10:17

A zuhany alatt a nyugdíjas vegyész-ezredes javasolja, hogy térjek át az excelről az excess (így írják?) programra. Merthogy automatikusan készülő altáblázatlehetőségekről faggattam. Mindent tud, Peruban nyaralt.

Ápr. 12., hétfő 08:20

Megkértek, egy elfekvő osztályon lévő mamikát áldoztassak meg. Elborult elmével semmit nem tud már a világról, olykor egy-egy éneket, imát. Elgondolkoztam rajta, milyen előkészületi imát mondjunk. Ösztönösen mindent minél gyorsabban csinálnék, már a következő munkára sandítok. Bánatimát? Ennek az embernek már semmi bűne nincsen. A fölolvasott szövegeket nem érti. Kinek mondom ezt az imát. Megsimogatom a kezét: áldozunk. Azt feleli: igen. A túlvilággal beszélgetek?

Amit itt csinálunk, időn és értelmen kívüli.

Ápr. 13., kedd 10:36

Ünnep utáni reggel, elkezdtem dolgozni. 80 centis kép,

eléggé reménytelennek indult, még Kecskemétről. A/2004/10.

Ennek valószínűleg elkerülhetetlen lesz ez a széles keret.

Talán a jobb alsó sarokba nem kéne az a sötét,

jobb lenne ott unalmasabbra.

És még valami címet kell neki találni.

18:18

Délelőtt még egy másik képet is befejeztem, az A/04/04-et

Öregedő ember műterme

Nagyon megszerettem ezeket a verseket, Várady összes,

(hivatalosan A rejtett kijárat), most jelent meg. Csak a jobb kezelhetőség okán ki akartam volna tépni belőle a műfordítás-, egyebeket, mígnem figyelmeztettek, hogy ott is van nekem való.

Viszont nehéz eligazodni a kötetben. A köv. kiadást többszínű papírokból kéne. Most így jelöltem meg a versek / fordítások / próza / egyebek fejezeteket, működik:

Ápr. 14., szerda 11:34

Gondoltam, kis reklámot csinálok ezeknek a világ legszebb képeinek. A címlapon - gondolom, ideiglenesen - kettővel világosabbra vettem a betűit.

19:36

Váratlanul és hirtelen teljesen beteg, végre. Nagyon fáradt voltam az elmúlt napokban. Most már értem.

Délelőtti kókadozás után este váli-oeuvre igazítás. Nem az én ötletem, de/és nagyon jó. Itt vannak például (részben jelentéktelen) publikációim. Mostantól az IRÁSOK / TŐLEM / PUBLIKÁCIÓ (lásd: ÍRÁS alatt), ami kék színű, olvasható. Az ötlet annyi, hogy nem kell begépelni (ami reménytelen) elég beszkennelni. Ehhez már csak tíz kísérlet kellett, a formátum, méretezés stb.

Most megyek vissza, ágyba.

Kedves J.! Nem is nézel te engem! Különben megesett volna rajtam a szíved, és megdicsérted volna (remélem) az új főoldalt.

Még pár napja is finomítottam rajta, a háttér már egyáltalán nem fekete, hanem sötétszürke, és a fotón megjelenik egy kis sárga, amitől szerintem ég és föld.

Egyébként szinte senkinek nem tetszik. (Bár ez nem bizonyíték arra, hogy jó.)

Ápr. 15., csüt. 19:54

Bódultan betegen ágyban egész nap. Kivéve az e-maileket: utolsó simítások a szerver rendszergazdájával a honlap megváltozott dolgain.

20:44

Mindenkinek a saját kis hülye élete a legfontosabb, holott. Én például sízokniban izzadok pokrócok alatt.

Húgom a rendszerváltás után települt haza a salzburgi bencés kolostorból. Kaposvár mellett (svéd előregyártott elemekből) épített egy negyven férőhelyes monostort, ketten - hárman lakják azóta is. (De szép munkát végzenek.)

Körülbelül tíz éve levelez a Szentszékkel státusza rendezéséért, merthogy továbbra is az ausztriai Nonnberg-monostorhoz tartozik. És a Benedek-rendieknek helyhezkötöttségi fogadalmuk is van. Már mindenféle veszélyek, hogy el kell hagynia a rendet, hogy átteszik egy másik kolostorba, hogy betagozzák valahova.

S most átküldött egy faxot, a helyzetet megoldó vatikáni válaszlevél, tiarás fejléc, cirkalmas aláírás, ismétlem, tíz év után. (Na jó, nem tíz, lehet hogy csak nyolc, és közben volt több levélváltás is.)

Soror Ancillát (Tücsköt) Pannonhalma fennhatósága alá helyezték, minden elrendeződött, hála Istennek.

Miki pedig negyedik? ötödik? napja éjjel-nappal, de főleg éjjel csemballótörténeti szakdolgozatot ír. Egy volt osztálytársa feladatát gyengének találta. És hogy a forrásként használt netről levett portugál-angol fordítás félreérthető. Így aztán barátja ideköltözött, - Zsófi szobájában alszik - és írják, írják. Kata eteti őket, én - betegágyamból - Zelk sorait adtam:

Miért is lettem hűtelen,

mi más hír kellett énnekem?

Tavalyi hó. Tavalyi táj.

Vak szemgödör. Halott sirály.

És megyünk a hegyoldalon,

vár a mennybéli cimbalom,

földid, a földre szállt cigány -

és játszott egész délután.

A húrokon gyermekkorod

villant, cikázott, pattogott

Couperin? Akkor is Jászberény!

Tornác. Leander. Lámpafény .

(Sirály)

Ennek a halottsirató versrészletnek az a háttere, hogy Zelkék egy délután fölkeveredtek Rácz Aladárhoz, aki, ha jól emlékszem, akkoriban már nem nagyon nyúlt a hangszeréhez. De kiderült, hogy Irén is ezt tanulta, s egy csodálatos zenedélutánt rendeztek maguknak, egymásnak.

Ápr. 16., péntek 11:32

Egy beteg ember nem gondolkozik. Annak a fejében nem gondolat van. Így nincs is mit írnom.

Csak ennyi:

A rendszergazdával napok óta kínlódunk (e-mail), hogy a honlap-számlálóm újra működjön. Igaza volt anno Attilának, hogy az ember evvel nem kérkedik, kilógó alsószoknya, engem viszont baromira érdekel az olvasottságom, az időeloszlás, az arányok. És egyáltalán. Akkor, februárban eldugtam a számlálót, egy fájlba, evvel rontottam el, mert azóta napi egyet - kettőt mutatott. És csak tegnap jöttem rá, a fene egye meg, hogy hiszen ez csak engem számol. Közben próbálkoztunk több megoldással. A programozó fiú ilyeneket mondott a telefonba, hogy hát persze a H/x2 és az lsd áttenni a htmlben... és egy pixelbe... amiből egy szót se értettem, persze. Ma próbaképpen vissza az egészet a főoldalra, csak szemérmesen mélyen le, a balfenékre. És megy!

21:01

Pedig nem értek a zenéhez, és nem ismerem a zenei életet; Fáy Miklós kritikáit elolvasom, ha lehet. Mint most is, egy CD-ről ír: Sevillai borbély, a Londoni Szinfonikusokkal.

Lehet, hogy nem Beverly Sills a legtökéletesebb választás Rosina szerepére, de technikailag azért gond nélkül megbirkózik a szereppel, és időnként az is élmény, ha megtudjuk: most éppen egy rendes ember énekel...

Ha valaki ismerné Fáy Miklóst, üzenem neki, hogy engem tönkretett. Pár éve kis tévés szereplésemet dicsérte a sajtóban. Dicsérte és semmi más. Aki valaki az ő szemében, ott mindig ott a vitriol is.

Ápr. 17., szombat 08:23

A gyerekeket nyaraltattuk Zebegényben. A hazautazás délutánja, feszült légkör, ideges csomagolás, mert késésben voltunk. Ugyanis Pesten még a vasárnap esti misét el kellene érnünk. A cuccok a földön szertehányva, én a szőnyegen guggolva próbálom egy társasjáték sárga és piros fabábúit papírba göngyölni. Időnként vonatok dübörögtek el mellettünk, ijesztő közelségben. Akkor Kata hozzám lép: - Nem tudnál egy kis pénzt adni? Én itt maradok még pár napig. Fölugrik a vérnyomásom; nem, nem tudok. - Jó, akkor megoldom másképp. - Mégis meddig maradnál el? - Csak pár napra átugrok Prágába, egy kritikai lapot akarok alapítani. Már több emberrel beszéltem...

Erre ébredtem, most, tíz perce. Már a rémálmaim se az igaziak. Szoftrémálom.

Ötven liter teát hozott eddig betegágyamhoz, termoszban. Nem ezt érdemelte tőlem.

16:30

Ilyenkor sok minden az ember kezébe kerül. Ha odahozzák az ágyához. Az új ÉS szám. Oravecz Imre egész mitológiáját ismerem, szeretem. Valahogy szeret magáról beszélni. Ez a családi fotó leírása kissé üres.

Esterházy nagyon dicsér egy könyvet, a szokásos dinamizmusával. Mi lehet a könyv címe? Vagy mégis benne lenne valahol a szövegben?

Tulajdonképpen csak WC-re kászálódtam ki az ágyból. De eszembe jutott, ha a főoldalra valahogy fölkerülhetne a régi Váli-oeuvre logóm, kedveltem, legutóbb az Ernst-kiállítás plakátján is ott volt még. Aztán a menüt csúsztattam le úgy, hogy a végrendelettel kezdődő lista háttámlaként működjék.

Ja, meg a 04-es kép címét átírtam; Öregedő ember műterme lett. A címekből általában mindig ki tudom olvasni, hogy annakidején, készültekor, hogy viszonyultam a képhez.

20:22

Persze lehet, hogy a (fenti) Várady-kötetet is inkább így kellett volna kipreparálnom:

Ápr. 18., vas 12:41

Második? napja nem működik a bejövő postám, baj! Pedig lehet, hogy M. megbántottnak érzi magát, megfeddtem. S most ezt is lehetetlen tisztázni. Mikor fölfedeztem, tegnap éjszaka, könyörgések levélben a webgazdának. Éjfél utáni válasza, csak ennyit írt: TESZT. Ez átjött. Ezek az ördögkezű gyerekek. De azóta se, semmi más. Aaxeleroról küldtem magamnak, az se.

Pedig lehet, hogy ez az ügy is továbbgördült már:

KEDVES OSZK.!

Minden munkámat föltettem az internetre... hogy ez az oeuvre-adatbázis a Kedves Utókornak is rendelkezésére álljon, szeretném ezt a honlapot már most a hozzá tartozó, elkülönített ...domainnel az Országos Széchenyi Könyvtárnak ajándékozni.

A honlapot naponta aktualizálom, amíg vagyok, ezt továbbra is meg fogom tenni. (A honlap nyilvánosság felé publikált másik neve: deske.hu)  

A Könyvtár teendői, amennyiben fogadja az ajándékot: 

1./ Teendő most.

Egy e-mail a domain kezelőnek a köv. tartalommal:... az új tulajdonos neve: O.Sz.K... az admisztratív kapcsolattartó személy... 

2./Teendő egy év múlva: A Könyvtár évente április elején egy automatikus levelet fog kapni a domain újabb egy évre szóló megváltása ügyében. Ez évi ötezer forint. (Ha ez gondot okozna, szívesen kifizetek a Könyvtárnak öt évet előre.) 

3./ Teendő a távolabbi jövőben:

A programot olyan modulokból írattam, ami az ígéret szerint a változó operációs rendszerekben is működni fog. Amennyiben nem, ugyanaz a feladat vele, mint a hozzá hasonló honlapokkal. 

Az én feladatom - gondolom - : Az ajándékozó levelet postai úton eljuttatni az O.Sz.K.ba...

E bejegyzésben a kezdőmondat első szava után kérdőjelet tettem: Második? Ez utalás Déry Bópeer-ének egy csendes helyére, zseniális fordulatára, ahol egy jelentéktelen mellékmondatból kiderül, hogy az öreg író már összekeveri utóbbi, betegséges éveit.

19:19

Édes Istenem, lehet, hogy most pihenem ki?! Mit is? Mindent? Éjjel alvás, délelőtt alvás, délután alvás- És az ébrenlét óráiban egy tökéletes remekmű, a Bópeer, ha már egy kérdőjel kapcsán eszembe jutott. Átkocogtam érte Kata szobájába.

Nem tudom, aki nem olvasta, átsüt-e a minősége, így, idézve. De hát erről nem tehetek.

(A tehetségtelen fiatal írónő protekcióért fölkeresi a Nagy Öreget. Hivatkozik egy invitálásra.)

...Hazudott, augusztusban nem is voltam Pesten. Vagy voltam? Mindegy, mért ne hazudhatna? Hazugsága voltaképpen bocsánatkérés, amiért ismeretlenül rám tört, voltaképpen udvarias elismerése annak a jogtalan és semmivel nem menthető igényemnek, hogy magamra maradjak az emberi társadalomban. Voltaképpen tudomásulvétele annak, hogy kettőnk közül és nagyok az erősebb, s hogy abban az irdatlan harcban, melyet az emberek, férfiak, nők egymás ellen vívnak, neki előlem menekülnie kellene. A hazugság az egyetlen lehetőség a gyöngék számára, hogy megvessék a lábukat ezen a földön, melyet az erősebbek egyébként kikaparnának alóluk.

-Igaza van, kisasszony - mondom - hazugság nélkül az emberiség már rég kipusztult volna.

Mosolygott. - Nem értem - mondta.

Valójában jobban értette, mint én magam.

...

Mosolygott.

A mosolya fegyverzett le. Amely kibomolva ennek a szép, de köznapi jelenségnek a szirmai közül, mintha magát az örök természetet idézte volna elém; a nők mindentudó mosolya volt. Mindegy, hogy a kisasszony milyen nemtelen cél érdekében hívta segítségül: néhány pillanatra kioldott önhittségemből, s azzal a boldogító tudattal töltött el, hogy végtelenül jelentéktelen vagyok. Mit számít, hogy mit teszek, mit nem? Mit számít, hogy öregszem, s hosszabb-rövidebb idő múlva kiesem a forgalomból, a Teremtés ezután is mosolyogni fog néha. Néhány pillanatra könnyű lettem, mint egy élettelen pihe, a felelősségtudat minden súlya kiszakadt belőlem.

...

De nem hívott fel, megint személyesen fáradt el hozzám. A kéziratai semmit sem értek, a semminél is kevesebbet. Káromkodtam, elolvasván őket, A keserves úristenit, mondtam magamban, miért nem költöztettek ebbe a gyönyörű testbe

egy vele arányos szellemet; egy új Sansseverina hercegnő került volna ki a színre.

De szellemből: egy babszemnyi sem.

Még annyi sem, hogy egy magyar

folyóiratban közölni lehetett volna. Ha IV. Ranuce Ernest, Párma tirannusa volnék, kivégeztetném a hölgyet, helyreütni a természet végzetes tévedését, egy testnek és egy ürességnek undok párosítását, de hát... Vagy megmérgeztetném; mennyivel kényelmesebb volna, mint beszélni vele!

Itt, a kisregény első felében, a gúny és öngúny, elmejátékok. S aztán a befejező rész: halk, távoli fuvolaszó, a líra. Gyönyörű.

Megint megkönnyeztem.

Napok óta ezt látom (az ágyamból). Nem is kellemetlen.

23:15

Hát ez nem akar összejönni. 96 óta a júliusokat fiatal festők meghívására vidéken festettem át, nagyszerű volt. Általában tantermekben dolgoztunk, egyszer tornateremben. Megoldotta a nyaramat, és évi egy hónappal több koncentrált festés. Ez a rendszer lassan elhalt, két éve Máté barátom szervezett nekem egy kolostort, ahol enni adtak egy hónapig. Az idei nyár reményesnek ígérkezett, F. meghívta Franciaországból a nagyszerű Hollán Sándort, töltene velünk pár hetet, keresnénk egy szép környéket, pár festő, dolgozni. Megjött a válasz, hogy sok év után hazalátogat, minket föl is akar keresni, de a nyarat, azt otthon... Akkor viszont nem áll össze a remélt csapat. Magamnak kéne megoldani.

Hova menjek júliusban. Szoba, ággyal és egy asztallal, amin festeni lehet, a környék nem érdekes. Napi egyszer meleg kaja valahol. Uszoda, 10 kilométeres körzetben.

Nincs valami ötlet?

Ápr. 19., hétfő 03:40

Válasz egy kisasszonynak, volt tanítványom.

DRÁGA KIS CSILLAGOM!
Maga egy nagy szamár. De lehet, hogy az ellenkezője. Az ember az egyetlen
gép, amibe hibás adatokat programozva is kiváló eredmény jöhet ki. Így aztán
bizonytalanul szólok bele más sorsába. Lehet, hogy őrült marhaságot csinál,
és igaza van. És hogy még hátrébb lépjek, mielőtt mondok valamit:
természetesen a középszer, a bevált-szokásos felől indulok. Ahogy engem is
le akartak beszélni a művészkedésről, mikor megházasodtam. Hogy most már
komolyan kell venni a Zéletet.

Naszóval.
Lehet, hogy az egyetlen fék, hogy körbe ne fussa földtekét, a betegsége?
Nem túl rövidtávú önkielégítés ez az hiperaktív sport? A maga korában?
Diplomával. Tehetséggel.
A sport két dologra jó. Megtanítja az embert a testére, a fegyelemre; ha
közösségsport, akkor a közösségire is. Ez kb. két év versenyzés úgy
érettségi előtt-körül. Aztán amikor az ember elkezdi a Zéletet, akkor marad
a szervezet karbantartására. Erre én is napi 33 percet szánok,
odagyaloglással napi 1,5 óra.
(Tavaly rekord 19:17 ezerre, idén már csak 20:27. Edzésnaplót
megnézheti a váliNEWS március végénél.)

Hogyha férfi lenne, megérteném ezt a szupersportolást. A férfiaknak (nekem
is) folytonosan muszáj valamivel hencegni. Illyés Gyula azt mondja:
Mert ti, nők, angyali fölényetekkel, tudjátok a vérébe mocskult hőst is...
(innét nem tudom kívülről, megpróbálom megtalálni. ) Nincs meg. Viszont
kötelező olvasmány magának szintén Illyéstől a Ditirambus a nőkhöz. Elég
hosszú vers. Szerencsére.

A fiú ügy. Minket a nők irányítanak ezekben a dolgokban (is).
Intézze úgy, hogy a fiú meghívja magát egy sétára, moziba, múzeumba.
Akár teniszezni, nem bánom...

Mit szól például a magassarkúhoz? És a harisnyatartóhoz?

Tökéletesen értelmetlen dolog, de a férfiak imádják. Én is.

Mi negyven évesen szültünk. Jobb korábban.

11:05

Kicseréltem a tegnapi műteremfotót, megismételtem most, nappali fényben. Így látszanak a képek is, amiket egy hete nézek. Vagyis látok.

14:24

Email Perlaki Tamásnak, kiváló filmklubokat vezet, egyebek mellett a Bálint Zsidó Házban, az Operánál. Időnként ellátogatok.

Mostanában volt Bergman sorozat, tavaly Hamu és gyémánt stb. Fel lehet iratkozni, hogy az ember programismertetőt kapjon: perlaki@vipmail.hu és perlaki.tamas@freemail.hu

Tehát az email:

Tudod, mit szeretnék látni, filmet?!
Örs a hegyekben. - (kb. 1953) Nem hülyéskedek. Gyerekkorom nagy élménye...

Ugyanis abban a szovjet lovasjárőrök üldözik a kémeket, meredek szikláshegységek szűk ösvényein. Kémeket, akik burnuszban, meg geológusnak álcázva törnek a néphatalomra. Éjszaka vaddisznópataimitációt húznak a csizmájukra, úgy mennek át a határsávon, át a szovjetbe. De aztán észreveszik őket.

18:59

Megint a fenti műteremfotó ügye. Délután visszatettem a falra Részlegvezetőm fotóját. Aztán hatszor újra fotóztam az egészet, - gyönyörű délutáni szűrt fény - de a fenti fotó bájával egyik sem ért fel. Úgyhogy szegény Braque-ot végül oda kellett montíroznom.

Ápr. 20. kedd 11:40

Az ember itt végzi a dolgát, meg betegeskedik olajat cserél az autóban telefonál elmosogat. Szól a rádió: kis falu Rakamaz mellett. Kérem, próbáltam munkát keresni. Azt mondták messze lakok Nyíregyházától, nem vesznek föl. Errefelé olyan rosszak az utak, alig jár valami, biciklivel is nehéz, a buszunkat is elvették, csak 4-kor van. Nincs itt az embereknek munkája. Feleségem a kórházban dolgozik a városban, két csatlakozással reggel három óra, amíg beér. Elvállalnék én akármit

Szörnyűség. És akkor hol van még a. Meg a...

Átvittem a lányomnak ötvenezret.

Ápr. 21. szerda 11:14

Miért vártam erre az akcióra négy évet. Bizonytalan voltam, kell-e ez nekem. De az Illyés-sort, a vérébemocskult hőst - azóta se tudom folytatni. Majd ezentúl: CTR + F vérébemocs, gondolom.

-Halló, Arcanum kiadó.

-Megjelent maguknál egy CD-Verstár, 49 magyar költő összes verse.

-Egyetlen példányunk van éppen.

-Az nekem elég.

-Milyen címre küldjem?

Kiadták a Pallas nagylexikont is, sok mindent.

Arcanum kiadó, 4810-900; www.arcanum.hu

12:30

Lábadozom. Befejeztem most ezt a 2004/16-ost. 80 centis és lehet,

hogy giccs.

21:17

Ezt a Várady-verset hallgatom mostanában gyakran, munka közben, végtelenítve. Még mindig nem tudom kívülről.

Tudom, hogy ellenreklám így felvezetni valamit, hogy aránytalan a kiemelés, dehát. Ahogy ő szavalja, nekem megejtő.

Két és fél perc, 0,6 megabájt. Hangszóró be: Szellemhangok a rádióból.

Ezt az e-mailt egyszerűbb, ha rövidítve ide másolom:

Kedves Filmbarát: a BERGMAN sorozat folytatódik:

április 23. péntek 18.30 PERSONA

május 7. péntek 18.30 FŰRÉSZPOR ÉS RAGYOGÁS

május 21. péntek 18.30 ARC

június 4. péntek 18.30 RÍTUS

június 18. péntek 18.30 SZENVEDÉLY

Alkalmanként: 600 Ft

Zeg-Zug Művelődési Ház, XIV. ker. Hermina út 3. (Thököly út-Hermina út sarok, a Hungária kőrútnál) Telefon: 220-6777, 383-1481

Megközelíthető: a fekete vagy piros 7-es busszal (Hungária kőrúti megálló), vagy az 1-es villamossal (Thököly úti megálló), vagy a 72-es trolival (végállomás)

Ápr. 22. csüt. 12:42

Hat hossz az uszodában, hazafelé a kirakatban két Zelk kötet, amiről nem tudok. Pedig összeszedtem (és összeragasztottam) az összes verseskötetét. Nappali menedékhely és Reménykedem és rettegek. És szégyenszemre a még jobban leszállított árú könyvek között. Nyitásra vissza a boltba.

Ja, így értem, a prózakötetei. Biztosan gyengébbek lesznek, mint a föld-fű-asszony-emberszagú versei, de azért hazahoztam.

Ápr. 23. péntek 07:38

Délután a Francia Intézetbe, lelkiismeretei okokból, megnézni Anna Mark kiállítását. A zavaros legendák, mégis, Pilinszky felesége volt, a Négysoros az ő válóperükhöz kötődik. Ettől még lehet jó festő. A tárlat biztonsági okokból zárva volt, így Moszkva téri metróbejárat fölötti 5 centis cseppköveket tudtam csak lefényképezni, meg a szeretett Duna-partot.

Azt írja a mai Népszabadság:

Rainer Bracht nem hitt a szemének, amikor elolvasta a német külügyminisztériumtól kapott felszólítást. - A túszszabadítás költségeiért kérjük, utaljon át 2301 eurót az alábbi bankszámlánkra. [Mármint ő volt a túsz.] Megértését előre is köszönjük.

Ez jó. És ez is:

Az M3-as autópálya biztonságáért felelős közlekedési rendőrök éppen akkor töltötték munkaközi pihenőjüket, amikor Medgyessy Péter konvoja éppen...

09:40

Könyvet kaptam kölcsön: Sárközi Mátyás: Levelek Zugligetből, most adták ki. Molnár Ferenc lánya, a legendás -csakugyan az - Sárközi Márta levelei 56 őszén disszidált fiához, Londonba. Mártát 1960-ban ismertem meg, rögtön kölcsönadta Zugliget-oldali gyümölcsösét, rajta kis fabódével - festeni. Egyszer dolgoztam ott - bokáig hóban, ó ifjúság -, emlékszem a megfagyott olajfestékre, alig lehetett kinyomni a tubusból. Most olvasom, hogy abba házba Moldova és Eörsi is följárt, írni, meg izélni. Meg Király Béla vezérőrnagy, ő bújt ott.

A könyv legtöbb szereplője ilyen-olyan ismerősöm, múlik az élet. Lator, Pilinszky, Horváth Ádám, Boldizsár Iván, Illyés, persze, Borsos Miklós, Németh László, Juhász Ferenc, Bíbó, Káldor György, Zelk, Déry, Háy Gyula, Tardos, Révai József, Erdei Ferenc, Ferenczy Béni és felesége, Erzsike. Rácz András festő, a Lukin-házaspár (onnét is volt Mártának vagy hat unokája). Aztán barátja Fazekas, akit egyszer külön is meglátogattam, buddhista szentély volt az ágyával szemközt.

Nagyon élvezem Márta szabadszájú leveleit.

Reggel ágyba hozták a diótortát, aztán elutaztunk Szántódra: elballagtunk a remeteéletet élő Illyéshez, akit előbb halálra rémítettünk avval, hogy pár napra jöttünk, de nem fogunk zavarni, majd megleszünk valahol. Mikor kiderült, hogy mindjárt tovább megyünk, nagyon kedves lett... megnéztük Borsos házát és kertjét. Bedugtunk egy névjegyet... meglátogattuk Liptákékat, akik olyan műveltek voltak és olyan irodalmárok, hogy majd meghaltunk tőlük. A lakás úgy meg van tömve népi szűrökkel meg szarokkal, mint egy céllövő bódé, és minden tenyérnyi falfelületen képek vannak, hogy Gabusnak szeretettel Bernáth Aurél, Gabusnak hálából Egry József és Gabusnak hódolattal Leonardo da Vinci.

Megnéztem a Műcsarnokban a Tavaszi Tárlatot [1957], rossz, szürke, egyhangú. Az absztraktok olyanok, mint a tapétatervek. Az Ország Lilika nem Picasso és a Vajda Julika se festő azért, mert a férje az volt.

Ezt nem merte leírni (gondolni) senki se, rajta kívül. (Én sem), pedig igaz.

És a locsogásokon túl rejtjeles üzenetek, hogy letartóztatták, de Révai közbenjárására kiengedték. Hogy Bíbó István veszélyben van, majd, hogy életfogytiglanra ítélték, üzenet Cs. Szabónak: foglalkozzon evvel a BBC.

10:01

Jézus Mária! Hollán Sándor telefonja e percben, hogy indul, hozzám. És nem Párizsból, hanem a Váci utcából, taxival. Nem tudtam, hogy Pesten van. Kleet is hozhatná, rögtön.

Rémesen kihalt egy beteg ember műterme, megpróbálok gyorsan valami kis rendetlenséget csinálni.

Vészhelyzetben azonnal tudom, melyik képemet kell mégiscsak eldugni, és tovább festeni.

21:45

Hosszú nap volt. Hollán. Indításként fölvetettem, hogy hibásnak tartottam kiállításán az utat hangsúlyozni, a kínai írás - fa motívumokat. Fa-rajzait ugyanis semmivel nem kell és nem szabad alátámasztani, magyarázni. Ezek mellé előtanulmányokat, vázlatokat mellékelni fölösleges, a laikusokat könnyen félre is informálja. Igazat adott, avval a fenntartással, hogy ez neki fontos, és hogy őt evvel talán jobban megértik. Mondom: nem téged kell megérteni. A rajzok nem rólad szónak, bocs; Istenről.

A gondolati háttér szerepét fontosnak tartja munka közben, (gyanítom, hogy a megfogalmazhatatlan tudatalattinak a szerepe fontosabb.)

Még csináltam egy fotót róla: (képnézésből vissza: egér jobbgomb, a kép MELLÉ) F/04/39

Mutattam pár jó képet, meg - hogy legyen miről beszélni - egy rosszat.

Adott egy farajzos albumot, álomszép munkák: Fa 1. Fa 2. Fa 3. Fa 4.

Én pedig egy A4-es rajzot sóztam rá, egy Képvázlatok-at választott. (B/00/01)

Aztán elvittem a Kiscelli Múzeumba, ahol randevúja volt. Kissé késve indultunk, de megígértem neki, hogy 12-re ott leszünk. Előzésnél az ajtófogantyúba kapaszkodott.

Ott megnéztük (a tegnap elmaradt helyett) a másik Anna Mark kiállítást, milyen szerencse.

Nekem öt perc volt, a többi relief is ilyen. Korrekt, esztétikus, és a szikra hiányzik belőle.

Ápr. 24. szombat 09:59

Reggelente félúton látom, a túloldalon.
Régóta óta le akarnám fényképezni ezt a plakátot, most szántam rá egy sétát.

Közben már jócskán ki is fakult. Talán magát a Trafót hirdeti, talán egy produkcióját.

Ha erotika, plakáton, ez a frekvencia számomra a legvonzóbb.

Értelmezzük a látványt. Egy ruhátlan lány és fiú, egymással szemben, mélyfotelben. Előtte vannak, de nem sietős fajták, zenét hallgatnak. Vagy utána vannak és diskurálnak. Bár a lányok akkor már inkább fedik magukat, jó ösztönnel. Maradjon csak testük csodája a vágy tárgya, nem a már hűvös mérlegelésé. A meghittségnek olyan pillanatát rajzolta itt le a fotós, amit tökéletesnek képzel el az ember. Mint egy Vermeer kép.

Eszembe jut egy apám hagyatékából való történet, anyácskám közvetítette.

Apám, még legénykorában, megy haza, és valami szokatlan-, sötét a lakás. Bent szüleit találja, egy kereveten üldögélnek a sötétben, kézen fogva, és meghitten beszélgetnek. Rájuk esteledett.

Lehet, hogy van ilyen házasság is.

Vagy most magamat sajnálom.

Mindenkit, aki él.

Déry Vidám temetésében az öregasszony azt mondja a temetőben kódorgó fiatalembernek: Az emberiséget nem kell siratni, elvtárs. Az jól elvan...

Giccs ez a fotó? Nem, csak a tökéleteset ábrázolja, de lábjegyzetek nélkül. Igaz, amit állít, mert vannak ilyen pillanatok. Ha nem is sok.

20:33

A tegnapi sokféle, félbetegen, megviselt kissé. A kiállításról hazafelé még egy kerülő a Körtérre - ha már - háromszáz méter falécet rendeltem. Nyűgös asztalosmunka lesz, de R. megígérte, talán segít. Huszonöt keret, két csináltatott árában.

Délben megjött a 49 költő összes verse, CD-n. A fene egye meg, Illyés vers nincs köztük. Azt mondja, öt óra hanganyag: Latinovics Mensáros, Bessenyei, Major Tamás. Meglátjuk.

Este kiállításmegnyitó, a Pannonhalmi Gimnázium mutatja be kortárs gyűjteményét. Ami avval indult, ha jól tudom, hogy Trabantom tetejére fölkötöttem két marhanagy képemet, kell-e nekik, ajándék, válasszanak. Mindkettő kellett, szerencsére.

Megkeresem; szereplésnapló, Shift + F5 Pannonh.:

87100	ajándék	A/84/12	Bencés gimn.	Pannonhalma	10.000,- Ft-ot	87.09.12.
		A/77/09			azért adtak.

A tízezret, persze, azért elfogadtam.

A tegnap hosszúra sikerült, így ma félkönyéken, egész nap Sárközi Márta leveleit tovább és végig.

Kiderül, azt a bizonyos faházikót Lator Lászlónak is kölcsönadta.

Ilyen mondatok benne. Rácz [fogadott fia, festő] fölhagyott a Vorosilov síel - stílusával...

Aztán:

Déry Tiborék lejöttek házat venni, de Déryt megharapta egy kutya, tehát visszautaztak Pestre. Táviratoztak, hogy érdeklődjem meg, nem volt-e veszett. Majd megírom nekik, hogy a kutya az incidens óta beteg. Folyton emberregényt akar írni, Tibi címmel.*

Nagy erejű asszony volt. Beleszédülök, mi mindent fogott össze, hány emberen segített, mekkora vendégségeket csapott. Még mesélte, hogy amikor a szerkesztőség mi voltunk, egyik oldalamon Illyés, másikon Szabó Lőrinc ült...

*Ezt a tréfát leginkább azok értik, akik ismerik Déry kutyakönyvét, a Nikit.

Hatvannyolcban Zugligetben sétáltunk, elindultam az ösvényen Katával a háza felé, hogy bemutassam őket egymásnak. Akkor kaptam észbe, hogy már három éve halott.

Most megnéztem a Nagylexikonban, benne van. És 66-ban halt meg, nem 65-ben. A fiáról is van szócikk. Lehet, hogy nem fogom ezt a lexikont továbbajándékozni? Olyan szép bársony kötés, sötétkék.

Ápr. 25. vasárnap

07:39, mise után, már itthon, úszni még nem merek.

Ezt a képet a mellettem-szekrényben vetkőző főorvos kérte kimásolni a Baby Animals című könyvből, amit kissé átalakítottam pár éve, a képaláírásokkal.

Valami baráti találkozóra kell neki, ajándéknak.

Eredetileg a könyv Zsófi szülnapjára készült (de magamnak is csináltam belőle is egy példányt).

Steph! Így hát neked is elküldöm ezt a fotót, minden hátsó gondolat és belemagyarázás nélkül!

13:33

Vasárnap. Jövök a Nemzeti Galériából a Klimt, Schiele, Kokoschka fedőnevű kiállításról. Van tíz nagyon jó kép. Sok a tehetséges, amivel elrontják a dolgukat, szerintem, az önsajnálat. Szüts ugyanezt úgy fogalmazza, hogy magukról beszélnek a világ helyett.

Ez volt a legszebb Kokoschka kép,

be is tettem rögtön a magánmúzeumomba:

Utána még föl a III. emeletre, a legendás Gadányit harminc éve ismerem, korai lakberendezés-cikksorozatomnak ő volt a fotósa a Nők Lapjától. Itt most vagy száz óriás színes fotója a Budavári Mátyás templomról. Fölülről, alulról, hívek, közelfelvételek. Technikailag tökéletes. Mondom, technikailag.

Az ateista Corbusier tudott jó templomot csinálni.

19:26

Mire jó egy Hollán látogatás + egy szürke vasárnap délután. Kiszelektáltam: A/03/02, A/03/07, A/03/08, A/03/13, A/03/28, A/03/36.

Szüts telefon, kiderül, hogy Macintoshon nem megy a váliNEWS. Sikerül a programba belenyúlni.

Megjegyzi, hogy ne hülyéskedjek, túlbecsülöm a publikumot, írjam csak ki, hogy a fenti kép Paál Lászlóé.

Ápr. 26. hétfő 08:47

Közhírré tétetik, Perlaky Tamás filmklubja:

Kedd 18h. THEODOR KOTTULA: MESTERSÉGEM A HALÁL című, Magyarországon nem bemutatott filmjét vetítjük a nemrég elhunyt világhírű francia író, ROBERT MERLE könyve alapján.

Azokat a társadalmi és lélektani okokat mutatja be, amelyek egy "rendes" német fiatalemberből koncentrációs táborvezetőt csinálnak. (A film nagy erénye, hogy kerüli a naturalizmust és brutalitást, kizárólag a belső lelki torzulást követi végig.) Olyan pontos kór- és látleletet ad a személyiség torzulásáról, hogy egyes amerikai egyetemeken "pszichoanalitikus oktatófilmként" vetítették...

A vetítés helye: BÁLINT HÁZ, VI. ker. Révay u. 16.  Tel: 311-9214. (A Földalatti "Opera" megállójától 3 perc gyalog, a Vidám Színpad mellett.)

Belépő: 600Ft

11:16

Befejeztem: Műterem munka után (A/03/22), 75x70 cm.

(2003. márciusban kezdtem.)

17:01

Délután pedig egy szintén tavalyit:

Monogám műterem (A/03/39).

Sok már itt a kép, a festményeknél lehet megnézni.

Ápr. 27. kedd 08:36

Hát ez a kétkötetes Zelk-próza tényleg nem jött be. Igaz, csak felületesen. Ilyen-olyan módon elmeséli, amit verseiben csillogón, tömören, szívet melengetően.

Kitettem a kukára, ma már valamelyik környékbeli hajléktalan ismerkedik írásaival.

Úszás: félhossz. Bevettem két C-vitamint, remélve sorsom jobbra fordulását.

E-mail váltás most reggel:

Kedves Váli Dezső!

...ráakadtam sorai között földi életünk misztériumát boncolgató gyöngyszemekre... Vergődünk szellemi útjainkon, mely mindennél fontosabb, minden más csak körítés! ...említette a Krisztus követése c. könyvet.  Eszembe jutott, hogy milyen sokat forgattam hosszú éveken át én is...  Azóta mindennapi olvasmányaim közé tartozik az is...

egy szellemi útitárs

Kedves Útitárs!

Köszönöm.

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljam C. H. Mackintosh (1820-1896): Elmélkedések Mózes 1-3 és 4-5 könyvéről. (Két kötet).  Megrendítő erejű. Egyetlen üres mondata sincs. Protestáns, ír lelkipásztor, katolikusok számára is 99,5 %-ban hiteles. Valamikor a 30-as években fordították magyarra, s az Evangéliumi Iratmisszió később is kiadta, azt hiszem faximilében. Ez az egyetlen könyv, amit életemben elloptam, igaz, a tulaj beleegyezésével.

Ha másképp nem: egy  hónapra kölcsönadom.

Fölvettem Hollán Sándort a MAGÁNMÚZEUMBA, a NAGYOK PORTRÉI - közé. Vojnich ötlete, hogy jövőre őt kellene a Kossuth-díjra fölterjeszteni. Sajnos igaza van.

22:10

Telefonok, valahogy kiderült, hogy már februárban megjelent az a kilenc fotóm, amit Szüts a 2000 folyóirat számára annak idején tőlem kiválasztott. F/77/15 F/92/24 F/99/04 F/00/02 F/00/04 F/00/09 F/01/12 F/04/03 F/04/06 Végül futárral hozattam el, megnézendő. Csak ilyen indirekte tudom megmutatni.

Ápr. 28. szerda 09:50

Végre egy gyenge Illyés-szöveg, a sok remek esszé után. Hajszálgyökerek kötet, Szerelem szabadon. Az amszterdami prostituáltakat írja le, hogyan üldögélnek a kirakatokban. Jó hosszan, tizenegy oldalban. Van ott szó mindenről, hogy milyen könyvet tartanak a kezükben, van francia idézet, és emlegeti Calvint is. És nem nagyon értem, hova-merre akar végül is kilyukadni. Ami megnyugtató adat arra nézve, hogy furmányos voltát szeretik utálói emlegetni. Vagyishogy tényleg az, de politikán innen és túl is.

Ápr. 29. csüt. 13:06

Eredetileg csak megismételtem volna tavalyi jó, de technikailag gyenge udvar-fotómat. De aztán kissé fellengzősen Tavasz az udvarunkban 1-4 sorozat lett belőle. Fotóim között az idei négy utolsó kép. (lásd: FOTÓ - nál)

Ápr. 30. péntek 21:40

Délelőtt mindenféle javítások, vásárlások, a 300 méter deszkát-lécet végül egy hajléktalan vitte be nekem a liftig, ötszázért.. És közben mobilon megjön a hír: megvan a megoldás, hogy e levelekben hogyan lehet a mellékleteket (linkeket) programozni. Egész délután ezeket.

Az autószerelőnél számítottam várakozásra, vittem József Attila kötetet.

Most félbehagyom, fölszaladunk Katával a Gellért-hegyre, ünneplő várost nézni.

ápr. látogató: 1337