VÁLINEWS       133. levél J.-nek, Le Meux   /   2006. áptilis
 

2006 ápr. 3. hétfő

A család összegyűlt kecskeméti ajándékomat átvenni. Hosszan lapoztattam velük a tíz kilós állatfotós albumot (Kata kevéssé rajong a négylábúakért), udvarias cöcögések, bólogatások. Aztán megkönyörültem rajtuk, és a homlokomra csaptam, bocs, ez Zsófi ajándéka, kettőtöknek ez a fényképezőgép!

Pest. Az uszodában
nekemsütötte biopalacsintával vártak. A prof. viszont összecsapta a kezét, már csak 330 nap, és újra elmész!
A 26. hossznál azt mondtam, én most meghalok. Aztán hozzátettem, akkor már úgyis mindegy; tovább.

Két történet. Az első: két hete Kecskeméten vasárnap reggel rendőrnő megállít, forgalmi ellenőrzés. Mondom neki, ha lehet, engedjen el, lekéssük a fél kilences misét. Komótosan az órájára néz, bólint, menjenek.

A második. Miki éjjel kettőkor Csepelen szabálytalanul fordul, de mögötte rendőrautó. Ez magának ötvenezer forintjába kerül! Aztán megállapodtak 2300 forintban, de zsebbe.

A most szombati olvasmányt a breviárium a Vatikáni zsinat egyik írásból vette. Milyen egyszerű:

Isten... emberként lépett be a történelembe, azt magához emelve... Ő nyilatkoztatta ki nekünk, hogy az Isten szeretet... arra tanít minket, hogy...

A VILÁG ÁTALAKÍTÁSÁNAK ALAPTÖRVÉNYE AZ ÚJ PARANCS: A SZERETET

 

Adtak kölcsön egy könyvet, buzdító mondatokkal. Nekem nem mondott semmit. Visszaadtam, s végre meg tudtam fogalmazni, hogy is van ez. Thomas Mann ironizál finoman az ifjú József bájáról. Hogy azt egy férfi nemigen érzékeli. Ez a könyv lehet érték; erre a frekvenciára süket vagyok.

17:49
E levél megírása volt az utolsóelőtti elintéznivaló, hogy hazaértem. 94-ben valami negyven képet ajándékoztunk nekik, Szüts, Vojnich, †Kovács László, Kovács Péter, Molnár Péter, Tölg-Molnár, VD. Én szerveztem:

Győr Városi Művészeti Múzeum
Igazgató 

 

Kedves Igazgatónő, régóta olyan hírek jutnak hozzánk, hogy a győri Alapítványunk képanyaga nemigen látható a Múzeum falán. Semmi harag, de ha ez így van, hárman gondolkozunk azon, hogy ez okból anyagunkat szép csendben visszavonjuk.

Szerződés 1994. dec. 21:

2. Az átvett művek mindegyike állandó kiállításon kerül bemutatásra, kivéve azokat a rendkívüli alkalmakat, amikor a múzeum időszaki kiállításaihoz minden térre szükség van. Ez az időszak átlagosan évente legfeljebb három hónap lehet. 

 

5. A szerződésben foglalt kötelezettségek megszegése esetén az átvett művek tulajdonjoga automatikusan visszaszáll az ajándékozó művészre.

 

Kérném szíves jelzését az elmúlt három év történetéről, és jövőbeni tervét ebben a vonatkozásban.
Szívélyes üdvözlettel:

 

 

Klubtárstól körlevél, avval, hogy "soha ne legyen rá szükséged" és hogy ezt kéretik, mert helyénvaló terjeszteni. Egy kétmondatos tanítás, ami csakugyan életet menthet, egyedül hogy lehet egy szívrohamot átvészelni. Ami akár 25 - 30 éves korban is bekövetkezhet (stressz).
A tanítás egy kis diafilm formájában érkezett, de le is írom, mert nem mindenki tud pps. fájlt fogadni.

 

stressz - váratlan szívroham akár egy autóban, egyedül vagy, erős mellkasi fájdalom, ami a karba és a mellkasba sugárzik

hogy lehet egyedül egyedül átvészelni.

10 másodperc a rendetlen szívveréstől az eszméletvesztésig

----- KEZDJ ERŐSEN ÉS ISMÉTELTEN  KÖHÖGNI, MÉLYEN, HOSSZAN, MINTHA EGY KÖPETET AKARNÁL FELKÖHÖGNI -----

----- MINDEN KÖHÖGÉS ELŐTT LÉLEGEZZ MÉLYET -----

lélegzés+ köhögés ismételve 2 másodpercenként, megállás nélkül, amíg segítség, vagy amíg a szív újra normálisan működik

                                        mély légvétel: többlet oxigén
                                        köhögés: összenyomja a szívet, és így fenntartja a keringést

 

                                        (Journal of General Hospital Rochester 240.)
 

 

Kipróbáltam, és csak azt nem értem, hogy lehet két másodperc alatt egy mélyet lélegezni + köhögni.

 

Hatodik emeleti
városlakónak,
a nagy árvíz ennyi,
egy fotó, F/06/25,
meg még egy,
Árvíz Budán I, F/06/24

Délután,
a Margit-híd
budai hídfőjénél
az elöntött
és lezárt
autófeljáró.

Nem értem,
mért hozták ezt így össze,
hogy egyszerre a választások,
meg egy árvíz?!

2006 ápr. 5., szerda

Én a peronon álltam, zsúfolt villamos. Talán három méterre ült tőlem. Régi ismerős, egy kézirat kapcsán találkozunk valaha néhányszor. Vagy húsz éve nem láttam. Ősz konty, fekete retikül, megöregedett. Észrevett, egymásra mosolyogtunk. Némán, ajkát formálva kérdezte: jól vagytok? Hasonlóképp, suttogva válaszoltam: nem. Több szó nem esett. Később kiürült a villamos, nem ültem mellé. Aztán  leszálltam.

Fontos és markáns, amit XIII. Leó a szabadkőművességről ír. Enciklikája (1884) érvényben van. Előzménye egy 1864-es enciklika, amely megtiltja a belépést a páholyokba. Az záradékában a sz.-t a modern tévelygések, azaz az eretnekségek közé sorolta: "...álarc az ingyen tej, az ingyen kenyér, a csecsemővédelem, a frázisok egész lexikonja az igazi humanizmusról... gyökere a kereszténység lerontására irányuló gondolat..." 1983., Ratzinger; akkor még bíboros: Nyilatkozat a szabadkőművességről: az egyház tanaival összeegyeztethetetlenek a sz.- tanai. Megtiltja a páholyokba belépést, tagjait a bűn állapotában tévelygőknek nyilvánítja, akik így nem részesülhetnek szentáldozásban. Tehát Leó:

 

"...A sz. jog- és törvényellenesen keletkezett, épp oly veszedelmes nemcsak a keresztény egyházra, hanem az államra nézve is... Most már nem lappanganak homályban, folyóiratokat is adnak ki, mégis a titkos szövetségek jellegével bírnak... Sok titokszerű van azokban, amit féltékenyen iparkodnak rejtegetni nemcsak idegenek, hanem tagtársaik zöme elől is, hogy mik a legtitkosabb s legvégső céljaik... törekszenek tettetéssel önmagukat elrejteni... fölveszik a tudósok és bölcsek álarcát... nyelvükön hordják, hogy egyedüli céljuk a tömeg jólétét elősegíteni...


Azonban, ha mindez igaz volna is, még sincs mindezekben felölelve minden céljuk... Régóta, s makacs következetességgel azon vannak, hogy az egyház tisztét és tekintélyét az államban lehetetlenné tegyék, hogy az egyház az államtól teljesen elválasztandó, s ezzel kizárják az egyház üdvös szerepét a törvényhozásból. Mert büntetlenül szabad megtámadniuk a katolikus vallás alapigazságait szóval, tollal, és az iskolákban... Könnyen beláthatjuk, mivé lesznek a magán-, és közerkölcsök, mihelyt ismereteink és tetteink ezen természetes alapelvei elenyésznek....

 

A szemérem nélkül szerkesztett újságok... sok államban csak a polgárilag megkötött házasságok érvényesek... Vallják, hogy mindenki egyenlően szabad, senkinek nincs joga másnak parancsolni, hogy erőszakot követ el az emberi nemen az, aki  a tekintélyt máshonnan származtatja, mint az emberektől, tehát minden a nép szabad akaratától függ... Tele torokkal szabadságot, jólétet hirdetnek...

 

Testvérek, kérve kérünk, velünk egyesülve  iparkodjatok kiirtani ezen a társadalom minden rétegén rágódó mérget... Ily  fontos cél világi férfiak közreműködését is kívánja..."

 

Kaptam ennek kapcsán levelet, de szükségtelen a pápa mellé az én véleményem.

 

 

- Deske! Nézed a Gyurcsány - Orbán vitát? Este hétkor lesz.

- Nem. Igaz, lóversenyre se járok.
- Nem érdekel?

- Dehogynem. De leküzdöm magamban.

- De az ország sorsa...
- Csak két ember vitakézsége.
- És mit csinálsz helyette?

- Van munka. Például fölgyűlt a mosogatnivaló.
- Nincs ebben valami póz is?
- De van.

 

2006 ápr. 6., csütörtök

 

Deske! A szavazás ezek szerint: tétre vagy befutóra tippelek.  <<Csak két ember vitakézsége.>> Akkor miért  több millió a nézők száma? G1.

 

panem et gyurcsányzisz
deske.hu

 

Deske! Ez jeles válasz, köszönöm. Ettől és a szavazástól mindenki úgy érzi, hogy tett valamit. Közben a dolgok egészen mástól és másképp dőlnek el. Persze azért az ellenzéknek és a tömegnek /meg a médiának/ van némi szabályozó szerepe. G1.

Más. Magánügy. Kissé nyugtalan vagyok. Honlapom 9282 fájl. A publikumot nem érinti, de átdolgozzuk, eközben néhány fejezet máshová. Ellenőrzés, fölfedezek néhány link-hibát, telefon barátomnak, futtassa át a hibakereső programján. Most átküldte a hibajegyzéket, rögtön nyomtatóra tettem. Tíz oldalra számítottam. És mint a mesében a megőrült sómalom, a gép nem akart megállni. 10 -30 -50... -100 -168 oldalas lista. Ha én most ezt elkezdem, manuálisan, őszre megleszek vele. Telefonok.


2006 ápr. 7., péntek
Olvasom Szüts honlapját, teli szájjal meséli, ki mindenkinek adott vacsorát, Esterházy, Spiró, költők, írók, esztéták, akikkel összejár. De most én is! Magányom oldódik! Csak a mai napon kétszer hívott a Gyurcsány, meg Kuncze is. Pech, épp nem volt időm meghallgatni őket. Keretet színezek, ezüstözök.

Itt a hétvége, áttértem az Axeleroról a TvNetre, megfestettem az A/06/05-öt - nagy, 80 centis, valamint Gábor küldött egy igazi emberhangú verset:
 

Deske! A költőnő Dániában, vidéken él és 1951-ben született.

Nina Malinovski: Talán minden jobbra fordul...

A két vonat
mely nagy sebességgel
rohan egymás felé
ugyanazon a vágányon
talán mégsem ütközik össze
A hajléktalan
előbb-utóbb
talán mégis megtalálja
a gyémánt nyakéket
a kukában
Az álmában síró gyermek
talán felébred
és valaki megvigasztalja
és megmondja neki
hogy a világ örökké tart
és csak álom
Előbb-utóbb
talán a vadászt
találja el a lövés
és miközben
földre rogy
a szarvas kecsesen
tovaszökken
A két ember
aki titokban
évek óta
kerülgeti egymást
végül mégiscsak találkozik
Talán a jó
nem hal meg a végén
Az eldobott barackmag
egyszer talán kihajt
és fa lesz belőle
És a hentesüzlet
kirakatában
sértődötten az égre meredő
hatalmas disznófej
egy szép napon talán
újra egybeforr testével
(mely most robog a külvárosi
húspiac felé)
Talán még
nem történt semmi…

 

Még most este betöltöm a tegnapi úti fotókat - habzsolom az új lehetőséget. Meg tanulom is. Szeretem, szép együtt a régiekkel ez az új irodaház, F/0626, amit hajnalonta látok a Bem utca sarkán. Aztán este a 18-assal anyácskámhoz, F/06/28, a kiváltott gyógyszerrel,  És végül hazafelé indulok tőle, esőben, F/06/27.

2006 ápr. 9., vasárnap

D,
sajnos az "emberhangú" vers giccs**. A győri múzeum válaszát olvastam, beszéljünk meg. Szüts.

 

**Neki elhiszem. Milyen szerencsés vagyok, hogy én ehhez nem értek. Korlátlan befogadó. Mindent hasznosítunk, mint a paraszti gazdaságok.

Ebben nagyon fegyelmezetlen vagyok. Annyira nehezen viselem el a nyitott  helyzeteket, különösen halmozottan, hogy akár a magam kárára is lépek, mint a gordiuszi kard. Robival Illyés esszéiről beszélgettünk - nagyon szeretem -, s fölhívta a figyelmemet Babitséira. Sőt, a legközelebbi vasárnapon elhozta. Két hétre rá vissza akartam adni, hogy erre talán ha a nyáron lenne időm. "Jó, akkor neked adom, de ha elajándékozod, akkor nekem vissza!" Ismer. Rakosgattam az elintézendők asztalsarkán ide-oda, nyomasztott, mást csinálnék, de intézzük el ezt végre. Hát fölütöttem. És egy szellemdús gondolatsor 1933-ból, kettős alkalomból:
 

KÖNYVPROPAGANDA ÉS KÖNYVÉGETÉS
...A könyv hatalom, szellemi fegyver vagy varázserő, amit lehetőleg ki kell venni az ellenfél kezéből, máglyára küldeni és elégetni... a berlini máglya [1933] voltaképp nagy hódolatünnep a Könyv hatalma előtt. Sokkal inkább, mint egy pesti "könyvnap", amelynek alapgondolata az, hogy a könyv manapság már nem kell senkinek, s propagandához kell nyúlni, hogy... A könyvégető tiszteli a könyvet... Mi jól tudjuk, hogy a Könyvek hatását és hatalmát az Élet harcosai nagyon is túlbecsülik. Ha a Könyv valóban olyan hatással volna az életre, mint hiszik, akkor az élet ma egészen másképp folyna, mint foly...

Égetik, vagy megrendelik és termelik hivatalból, ...csak eszköznek tekintve, az élet eszközének. De aki igazában tudja, mi a könyv, az... eszköz helyett életet keres benne. Nem hatalmat, mert a hatalom mindig csak eszköz - hanem gazdagságot, ami cél. Leszűrődött életek gazdagságát keresi., amivel a maga életét gazdagítsa.

Az élet nem csupán harc, hanem béke is, nem csupán kívül van, hanem belül... A harc csupán eszköz, a béke a cél, a külső csak eszköz, a belső a cél. [ez már szinte vers ]

 

A magas vízállás miatt az uszoda napok óta zárva, és - különös - már el is felejtettem. Illetve már negyed nyolckor hazaérek, s boldog vagyok, kezdődhet a munka... (a kompjuteren).

 

Tegnap baráti
fotózás,
ebéd Hidvégiéknél,
Rebeka kisasszony
születésnapja
alkalmából.
Egy éves lett.
Néhány
jelentéktelen figura, 
professzor,
tudós körülötte.

A könyveket kissé elszíntelenítettem,
hogy a figurák jobban...

Az a két piros gerinc Arany összes, amit már csak a belső szimmetria kedvéért is el akartam volna kérni, ha netán duplum - fél éve tettem a magamét a kuka tetejére -, de a második kötet a prózája.

Vasárnap este. Megérkezett e-mailen az új hibajegyzék. 168 helyett már csak három és fél oldal... Katáék a szomszéd szobában a választási híreket lesik. Elkezdem letölteni a kijavított fájlokat. Aztán majd (életemben másodszor) beveszek egy altatót: Herbalife / SLEEP NOW. Vagy két hónapja 3-4-kor ébredek, nem jó.

2006 ápr. 10., hétfő
Berszán Gábor barátom,
élelmiszeripari gépészmérnök,
a nevezetes G1.,
versrovatom
felelős szerkesztője,
Kazinczy,
Babits,
Márai
Váli,
etc. szakértő;
amint a Lukácsból együtt,
hazafelé,
csevegve
a Frankel Leó úton.

A füle mellett látszó élénksárga
15 km. sebességkorlátozás táblát elszíntelenítettem,
hogy sálja jobban érvényesüljön.

Kata imaközösségében havonta egész napos találkozók. Ott, egyebek mellett, talán pihenésképp, rögtönzött színi előadások. Bibliai jelenet. Feri a Genezáreti tó szerepét kapta.
- És mit csináltál?
- Békésen fodrozódtam...


2006 ápr. 11., kedd,
...emlékeim szerint a költészet napja
 

Levetve, kínos, lomha terhemet,
én jó Uram, s a világtól eloldva,
szörnyű veszélyből édes nyugalomba,
fáradt, roncs hajó, hozzád sietek.

 

A tövisek, szögek és tenyerek
s a megalázott és jóságos orca
kegyelmet ígér sok bűnbánatomra
s üdvösséggel biztatja lelkemet...

Na, ki írta ezt? Nem könnyű. Minden választ fölteszek, a sikereset névvel, a dicsőségtáblára.

 

11:46
Kedves Deske!
Akinek a google a barátja, az legfeljebb olyan slendrián, mint én, de a kereső precíz. A megoldás Michelangelo. Soproni, aki az előbb írtam, a zeneszerző. Elméletileg verselhet is, bár nem valószínű. De okoskodásaim helyett álljon itt a kereső tartalma:

Soproni József: Dalok Michelangelo versekre (Rónai György fordításában), a) Hathatósabb és jobb oltalmazóm, b) Önmagamtól, c) Végórámhoz vezetett d) Szép szemeddel, e) Magas hegyekben, f) Ha megölhetné valaki magát, g) Aki lovagolt, h) Én inkább élek, i) Vígadnak s búsulnak az égi lelkek,

 

                    j) Levetve kínos, lomha terhemet                  

Neked és a Tieidnek szépen megélt húsvétot, feltámadást: Gy. Miklós 

 

 

2006 ápr. 12., szerda
Negyedik napja éjjel-nappal, bár főleg nappal a honlap javítása. A százhatvan oldalas hibajegyzék leszűkült egyre. De evvel az eggyel sok munka lesz még. A címlapról levettem az ÉLETRAJZ-ot, a KÖNYVEK-et és a TV-INTERJÚK-at is. Helyébe a KÉPTELEN TARTALMAK JEGYZÉKE  kibővült tartalommal. Esküszöm, nem sikerült világosabban összefoglalni a mögöttes tartalmat.  Tud valaki jobbat?!
(Miklós barátom, Győrből, tudott. Csendes véleménye, hogy túlbonyolítottam a dolgot. Tanácsát követve másnap hajnalban az IRÁSOK-nál is mindent vissza, sőt.)


2006 ápr. 13., nagycsütörtök
 

...Ő az, aki Ábelben megöletett,
Izsákban megkötöztetett,
Jákobban vándorolt,
Józsefben eladták,
Mózesben kitették,
a bárányban megölték,
Dávidban üldözést szenvedett,
és a prófétákban meggyalázták.

 

Ő a hangot nem adó Bárány...

                                                    Melito, szárdeszi püspök

 

Ebben nem vagyok tájékozott.
Ez a komor bácsi
a Margit körút sarkán,
így, kora reggel. 
Ha ekkora,
bizonyára
valamelyik párt képviselője.
Most rá is lehet szavazni?

És hogy értelmezzem
rejtélyes kijelentését?


Rbk, ez olvasható az óriásplakát alján. A reebok egy sportancug márkanév. Van, aki rá szavaz. van aki az adidasra.
Üdv.: Gy. Miklós

Mekkönnyebbültem. Bár ahogy elnézem a politikusarcokat, akár csak itt, a II. kerületben is...

 

Láttam én ma egy
nagyszerű,
mondhatni tökéletes
plakátot is,
ezt a plébánia folyosóján.

Jegyes-oktatásra
invitál.

Kár,
hogy nem
jobb grafikus
kezéből,
de még így is!

Barátom legépelte az Aranyemberek interjút. Kossuth rádió, 06.3.16. 20:04, kb. 30 perc. Kérdezett: Bihari Ágnes:

...VD: Úgy gondolom, elkerül Amerikába egy képem, mint ahogy elkerült, az már nem fog hazajönni ötven év múlva egy emlékkiállításra. Nézze, egy kultúrkörben egy képanyag, ha beszívódik, az segíti egymást. Tehát elmegyek Rio de Janeiro-ba - sose voltam persze -, egy kiállításra, és ott látok egy gyönyörű Barcsay képet, talán kibetűzöm azt a szót, hogy B a r c a i, azt mondom, hogy szép, és másnapra elfelejtem. De Magyarországon az emberek - az a kör, akit ez érdekel - mégiscsak emlékezetből fel tud idézni 20 Barcsay képet és tíz rajtot, és így egészen más a helyzet...


...BÁ: Az, hogyha valaki művész, hogyha valaki alkot, az mégis egy kivételezett helyzet.
 

VD: Tiltakozom. Nem, nem álszerénységből, amit csinálok, az jó, sőt fontos, de életem egyik legtehetségesebb embere, akivel valaha találkoztam, egy öreg prostituált volt, aki idős napjaira mosónő, illetve presszóban felszolgáló. Annál kerekebb, a maga szintjén bölcsebb, adakozóbb, és az életét szépen karbantartó embert nem láttam. Nagyon szerettem is vele beszélgetni, amíg meg nem halt.

                                                                       a teljes szöveg           hangzó változat

 

Ebből az alkalomból, persze, az összes ilyesmit is rendbe tettem. A szervernél valami változás lehet, csak letöltésből tudom őket visszanézni. Talán a költözködésükkel függ össze.
Ez a fejezet az, ami most a szerencsésebb FILM / HANG elnevezést kapta a főoldalon.

2006 ápr. 14., péntek

dátum: 2006.4.13.       címzett: Győr       fájl: gyor-valasz-06-4-13                    C. 8516

 

Győr Városi Művészeti Múzeum
Igazgató

 

Kedves Júlia!

Levelében írja, hogy a győri Városi Múzeumban anyagunk 1994-ben két és fél, 2005-ben egy hónapig volt látható, 2006-ban 4 hónap, 2007-ben négy a terv. Szerződésünk a múzeum falaira vonatkozik, nem vándorkiállításokra. 1996.5.6.-i levélben (C.4667) jeleztük már ezt a problémát, mikor kiderült, hogy képeink bankba kerültek kikölcsönzésre. Szerepelni sokfelé tudunk, az Alapítványt egy állandó megnézhetőség céljából hoztuk létre.
A múzeum nem teljesíti a szerződés feltételét, és konkrét ígéretet sem tud tenni annak betartására. Ebben a helyzetben én a többiek nevében nem beszélhetek, tehát pld. amit írt: nem oldhatok fel minden kiállítási megkötést. A többiek döntsenek maguk. Értesíteni fogom őket levelezésünk eredményéről.
 

Én így: Ebben ebben a helyzetben képeim  automatikusan visszakerültek a tulajdonomba:

1./ Műterem a Margit körúton (A/90/33)

2./ Első műtermes képem (A/87/12)

3./ Műtermeim 1-4 (A/91/01,02,03,04)

A képeket, (hacsak valami közbe nem jön), nem hozom el 2008 végéig. Szeretném, ha Győrben maradnának. Leveléből látok reményt arra, hogy rendeződhet a helyzet. A magam részéről bele fogok egyezni, hogy három munkámból csak kettő legyen falon, de azok az év min. 9 hónapjában. 2009 elején, ha élek, újragondoljuk a helyzetet. Ha nem, örököseim szabadon döntenek.
Addig képeim múzeumból kiszállításáról, másutt történő bemutatásáról előzetes értesítést kérek, elég egy e-mail.
Szívélyes üdvözlettel: VD.

 

Fura levelet kaptam április 5. bejegyzésem kapcsán, hogy zsidózok, netán az SZDSZ-t támadom, amikor a szabadkőművességről írok. (Nem zsidó szervezet, anno több püspök is tagja volt.) A szöveg csakugyan a levegőben lóg magyarázat nélkül. Ez egy ma is érvényben lévő enciklika, amelyben egyházunk állást foglal a sz. ellenében. Véletlen került a kezembe, és váratlanul fontos lett számomra. Pápai leiratnál nincs mérlegelés, feltétel nélkül elfogadom. S evvel most negyven éves véleményem cserélődött le. Akkor olvastam Nagy? Töhötöm atya vaskos könyvét. Jezsuita, majd pápai engedéllyel kilép a rendből,  később sz. lesz, úgy emlékszem Amerikában, évekig. Majd megírja tapasztalatait, amennyiben egy ártalmatlan, jószándékú szervezetet látott. A könyvet hitelesítette számomra, hogy a pápának ajánlotta avval, hogy az egyház álláspontja felülvizsgálandó. Ilyet egy pap felelőtlenül nem ír le. Azóta kételkedéssel fogadtam egyházi ismerőseim ítéletét a sz. ellenében, hogy az alultájékozottságra épül. Ennek most nálam vége.


Délben kezemben a még üres
ételhordóval
meglátogattam a szomszédos kínai boltot,
hogy egy szintén
régóta vajúdó kérdést megoldjak.
Nem volt nagy választékuk,
de én mindenáron-, meg a türelmetlenségem is.
Vettem kilencven centi okkeres,
aligmintás bútorszövetet, hétszázért.
Még délidőben két kis zsák belőle.
A varrógéphez a családban
egyedül én értek, nagyon odafigyeltem,
amikor megmutatták.
(Most látom az ábrán, a cérna rosszul volt befűzve.)

Van két jó párnahuzatom.
(Kata régi puha hálóingei, amibe eddig csavartam a kispárnát, sajnálatosan elkoptak.)

Hogy a fehér vászon ágynemű
többszörös szakmai tévedés,
ez kamaszkori felfedezés.
Hideg, gyűrékeny,
reggelre összegubancolódik az ember alatt.
De valami mégiscsak kell.

Este öttől nagypénteki szertartás a Ferenceseknél.  Gyülekezéskor hideg alkonyati félhomály. Zsúfolt templom. Csönd. A papság és az asszisztencia bevonulása. Izaiás gyönyörű panaszolkodása. Pál levél. Az evangéliumot a most először a szentélyben fölállt kórus énekli, döbbenetes erővel. Hívek hódolata a Szent Kereszt előtt. Az egyház könyörgése a hívőkért, nem hívőkért, zsidókért, úton járókért, pápáért-papokért, kormányfőkért.

Befutott a győri múzeumigazgató válasza. Kedves hangú levelében elmondja, hogy ő egyféle minőséget gyakorol, külső kiállításai is múzeumi rangúak. És hogy ez a forma igen fontos, utánamenni az embereknek. 

 

Győr, Városi Művészeti Múzeum
Igazgató

Drága Júlia!

Nagyon szép levelet írt, köszönöm! A maga munkáját és munkásságát 12 éve ismerem, és becsülöm. Tudom, mennyit dolgozik, milyen minőséget céloz, és mi mindent tesz meg érte. Ezt a levelet is este írta, nem munkaidőben. Levelével, népművelési szándékával teljesen egyetértek.

De két dologról beszélünk.

Nekünk (és munkáinknak) az az érdekünk, hogy legyen egy hely, ahol a képeinket szerető emberek bármikor megnézhetnek néhány képet, mégpedig elég jó társaságban, méltó környezetben. Ez az, ami messzemenően nem történik meg. Az állandó kiállításnak az a lényege, hogy állandó. Az évek során sokan, szinte mindenki azt jelezte, hogy hiába akart minket Győrben megnézni. Ha az 1994-es szerződésünkben megfogalmazott formációt nem tudja, vagy nem akarja megvalósítani, kérem, mondja meg.
szeretettel: vd.

 

2006 ápr. 16., húsvét
Tegnap reggel háromtól múlthavi  interjúm vágása, fejhallgatóval,  bár a szomszédban Miki szintén dolgozik. Mostanára sikerült hozzá megtanulnom a Sound Forge programot. A zenéket kellett kivágni, merthogy zavaróan időhúzó. Alkalmazkodom a blog tempójához.
Egész jól sikerült, egy szavamba belevágtam. A magam szavába is belevágok. [önirónia]

Aztán reggel - vadászösztön, mi nem szülünk, mi a mamutot kergetjük - ki a Lukács előtti hajléktalanpiacra. Magányos és reménykedő ácsorgók szomorú sorfala a fák alatt. Egy Illyés kötet, Konok kikelet. Ugyan minden megvan, ami kell tőle, de belelapozok. Az előszót maga írja,  ez váratlan; hogy több válogatás létezik tőle, de ez az első, amit ő készített. Akkor erre kíváncsi vagyok. Keresem a dátumot; Ó 1981, tehát két évvel halála előtt.  Kettőszáz.

És szinte még el sem kezdődött a nap. De túlfáradt ettől a hajnaltól, hát hirtelen döntéssel ki az édes Harangvölgybe, hálózsákkal, korai Déry novellákkal. Virágzásnak indult ez a gyönyörű szűzies nemtudommicsoda. (Kökörcsin. H. Eszter szíves közlése.) Ettől az ember boldog lesz egy percre. Vagy ami tán ettől fontosabb, megnyugszik.

 

Deske! Én sajna megint dolgozni megyek, de azért szép húsvét van, "anyácskám" az esti miséről megszentelt kalács megtört darabját adta, kissé remegő hangon, mint aki kincset ad. AZ IS VOLT, megint meghatódtam. És süt a melengető nap korai sugara, szép zöldfüves, sárga pelyhes kiscsirkés, tarkavirágos tavasz van, nedves árkok nyirkos bomló rügyei árasztják az életet, HÚSVÉT van megint. Újra gyermekké válhattam, anyám szerető nézése, ittléte békével tölti el az 55 évemet. Nyújtózkodom, ásítok, megyek fürödni munka előtt, minden rendben van. N-y.

 

 

Van elképzelésük arról, milyen az, hogy még "anyácskám" létezik? És milyen az, amikor már NINCS???? 
B.

 

 

Barátom emelkedett és tiszta mondatait remélem nem értette félre. Ha igen, sajnálom.
d.

 

 

Szerintem az a reagálás, hogy milyen amikor nincs anyácska, valakinek a friss fájdalma lehet, belegondolva a nemrégi ittlét és a mostani hiány közti állapotba! Magam is azért írok és gondolkodom erről gyakrabban, mert fokozódik az aggodalmam, hogy már nem soká tart a VÉDETTSÉG KEGYELME! Amíg él az ember anyukája, kisgyerek, még 60 évesen is.

Utána az ember egyedül marad, nincs kinek panaszkodni, most már ő következik a távozásban, és ráadásul ezt a félelmetes utat immár egyedül kell megtennie...

N-y.

 

 

Kedves N-y! Az utolsó mondat tévedés. Nem egyedül. d.

2006 ápr. 17., húsvéthétfő
Mára ennyi.
Ünnep miatt zárva,
elmarad a kedves tavaszi
Lukács
-kert.
Mise után haza.

Ezt a templomelőtér
faliújságjáról fotóztam.
A hirdetés alatt
speciel
az én telefonszámom.

Megnőtt a legkisebb
unoka is.
Kimászik belőle.
A legalkalmatlanabb időben.

2006 ápr. 18., kedd


G1:
Helló Deske!  A "Konok kikelet" jó fogás volt. Illyés műfordítás-kötete, a "Nyitott ajtók" szintén saját szerkesztése. A versek elé ismertetőket irt. Pl. Hölderlin Helfte des Lebens élé: hat magyar költő fordította le, mindegyik vadrózsát fordít akkor, amikor a körte már sárga. /Orosziban nekem is van egy  vadrózsa bokrom, májusban kb. egy hétig virul, utána jön a termése, a csipkebogyó./
Íme egy fordítás a hatból és Illyésé:

Az élet felén  /Szabó Lőrinc/

Sárga körtékkel és vad
rózsákkal omlik
a tóba a hegy;
Oh drága hattyúk,
csókmámorosan
merül fejetek
a szentjózan vízbe...

Az élet fele útján   /Illyés Gyula/

Sárga körték és
csipkebogyók özönével
csüng a tóra a táj.
S hattyúk, ti megszelídültek,
csók-mámor után
fürdetitek fejetek áldott
hűvösség habjaiba...

 

 

Drága Gábor!
Illyés téved. A biológiai hitelesség kedvéért elvesztette a szárnyalást. d.

 

Tegnap.
Kata meglocsolta
a virágait
(lásd ábra),
aztán föl
a Szabadsághegyre,
az elmaradt
vasárnapi séta.
Útközben
beköszöntünk
gyerekkori
barátnőjéhez.
Gyertek,
ezt nézzétek meg,
levettük a TV2-ről,
Cecilia Bartoli estje,
Vivaldit énekel,  Lyonból.

Nem örültem a fordulatnak, sétáról volt szó, nekem az ilyen énekességek amúgy se..., de hát vasárnap. Leültünk, kabát kigombol, bekapcsolták. Valami olasz nő, kissé már pufók, pár évvel a bajusz előtt, bonyolult és ronda frizurával, rossz színű peremdísz nagyméretű lila ruhája dekoltázsán. Ajjaj, jön a művészet.
Öt perc múlva könnyeztem. Ilyet még nem láttam. Nem átélte, hanem tökéletesen eggyé vált a dallal, tökéletesen elfelejtkezett mindenről. Vicsorgott, grimaszolt, dühöngött...; meztelen volt. Elementáris. És persze a zenéje-, a hangja. Csoda, Isten hat embert gyúrt egybe, minden tehetségével. Szegény férje.
Megküldik nekünk DVD-n, állítólag meg lehet kapni.

E-mailem
három
percenkénti
keresésre van állítva,
és ha jött valami, csenget.

Ma délelőtt,
eddig tíz levél jött,
én tizenkettőt írtam,
válaszok és pótválaszok.
Szeretem ezt a forgalmat.

Közben
ez a nyolcvan centis kép,
persze ez is
Kecskeméten kezdett, A/06/04.
A keret még
nem sajátja.

Kata hazajött, megdicsérte,
és azt mondta,
délben hozzak föl mégiscsak
két adag ebédet. Nem maradt tegnapról elég krumpli.

Deske! Illyés alulmaradt. Az angolok is vadrózsának fordították: G1
 
Hölderlin:  At the Middle of Life

The earth hangs down
to the lake, full of yellow
pears and wild roses...

 

Mellesleg az eredeti is vadrózsa:

Mit gelben Birnen hänget
Und voll mit wilden Rosen...

 

Az érdem a tied: a legelején írtad, hogy "Illyés téved". A döntő érv mégis Hölderlin. Illyést ez sem érdekelte. Üdv: G1


 

Gábor! Nekem is jellegzetes hibám, mikor egyetlen részlet takarja az egészet. (...a fától az erdőt.) 30 éve a műtermem szélére rakattam volna a mennyezetvilágítást, (szerencsére a villanyszerelő okosabb volt) avval, hogy ha egyszer falfestményt csinálok, ahhoz jó legyen. (soha) d. 

 

 

 

Tisztelt Váli  Dezső!
Elmondható,  miért változtatta meg a 16-i bejegyzésnél  a Lukács előtti hajléktalanpiac képét fekete-fehérre?!
Teljesen lenyűgözött az a kép színesben! A Nap fénye, árnyéka, játéka a füvön; ennek aránya a fotón-  számomra ez volt A TÖKÉLETES KÉP. (akartam is írni, hogy  MILYEN JÓ, bár tettem volna...)
Annak a fotónak színesben több jelentése volt (számomra), ezt hiányolom. Ha megmagyarázná,valamit megértenék abból amit most nagyon nem értek.
Köszönettel és tisztelettel:
P. I.

 

 

 

Kedves P. I.! Hát ez az. Elment a kép a szép felé. Nem ezt akartam mondani.  De a Maga kedvéért. És majd döntsön a hálás utókor. d.

 

 

Deske! Hát akkor én is belelotyogok, bár kezdem fontoskodónak érezni magam, mert ugyan ki a fene is kérdezett engem?

Szóval persze, hogy fekete-fehér! A kép az azon szereplő nyomorultakért született, akik a jó idő ellenére nem kirándulni mentek, hanem 3 szál rozsdás szöget árultak 80 fillérért, és világvevő rádiót üres belsővel, csak a  dobozát. És talán kedvenc könyvüket fájó szívvel 200-ért, megalázóan olcsón... Szóval nekik komor a reggel, súlyos a levegővétel, reménytelen a hajnal, ahogy Villon: mint romlott lila hús. Ha zöld, akkor annak a szemszögéből, aki a vevő! No de akinek csepp empátiája van, annak is hamar elillan szín. Ahogy a fotós is átérezte ezt és színtelenített. Mentség talán, hogy akinek a zöld, az nem volt ott.
N-y.
 

 

Kedves N-y! Ugye ez csak fenékriszálás volt, ez a ki a fene. Ebben a közös szellemi játékban minden igaz gondolat potenciális közkincs. d.

 

2006 ápr. 19. szerda
Nem ígérem, hogy ma minden levélre azonnal válaszolok, a következőket akarnám megcsinálni:

1./ Tegnap bemértem, a falra szerelt négy vakum egy 80 x 80 centis felületre (kép) végre egyenletes fényt ad. Ma hazafelé vettem hozzá (50 méter) 0,75-ös kéteres kábelt, fal mentén fogom körbevezetni a trafóhoz, nem rúgnak bele ezentúl a vendégek. Használni fogom a kiváló amerikai eredetű csupaszolót (kábelvéghez) és forrasztani is kell, ami mindig egy kis ünnep.

2./ Eldöntöm, hogy fiam tanácsára ezentúl a képek nyomdai változatát RAW-ban vagy TIFF-ben mentem. Ha az előbbi, azt még be kell gyakorolni, nehéz ügy.

3./ Ha ezen túl vagyok, akkor a gépbe és a netre a tegnap lefotózott új képeket.
4./ Háromnak keretet is kellene csinálni, persze ez későbbre marad.
5./ Egy kis alámunka, a programozó fiúknak öt excel táblázatot átírni.
6./ Óránként tizet guggolni, lábaim ólomból. Percvekker.
7./ Festeni?
 

2006 ápr. 20., csütörtök
Olyan fáradtan kóvályogtam,
nem bírtam, délelőtt ágyba.

Délben viszont sikerült.
Befejeztem
ezt a nyavalyás
A/05/16-ost.
Múltbanéző műterem.
Na végre.
Már többször föladtam, tényleg.

Nézem az adatait:
Kecskemét - Bp.
2005.3,4,5,6,12, 2006.1,4.

Közben öt méteres zsinór végén,
fejhallgatóval, merthogy a család -
Gershwin: Porgy részletek.
Ma kaptam.

Akkor most a délutáni alvás.

2006 ápr. 22., szombat

A legalkalmatlanabb időpontban
pillantottam föl a falra
az ágyból.
Belém villant,
rossz a kerete.
Ettől valahogy
sápadt az egész.,
az A/04/02-es.
Kontrasztosabbra, sötétebbre kell.

Később vacakoltam vele néhány órát,
közben kiderült,
a képbe is bele kell
nyúlni egy picit.
De mintha valami
most is bicegne.
A narancs vonal talán mégiscsak túl hangsúlyos. Nem tudom. 
Mondják, tök hülyeség ehhez a kerethez ragaszkodnom. Lehet.
A címe nem is rossz: Műterem - hideg februári reggel.


Hajnalban cédula az ajtóm előtt, a parketten, meg pénz. Hogy fél kiló marhapárizsi, egy darabban, méz, fél kiló sajt. Igen ám, de milyen sajt. Egy biztos, ezek közül kell hozni: ementáli, trappista, eidámi, joghurt...,  mindegyiket sokat hallom. Számomra tökéletesen semmitmondó szavak
Katát majd nevelő célzattal fölhívom hazafelé, nyolckor, álmából fog ébredni. De helyénvaló-e nevelni egy hatvankét éves feleséget. A szülő szereti gyermekét, de nem úgy, hogy megírja helyette a leckét. A dilemma a vízben oldódott meg, egy asszony kiabált a medence túlsó végébe: én nem szoktam meghámozni. Ez az. Zsuzsa, fél kiló sajt van nekem fölírva, gondolom, olcsó. Melyik az? -Trappista.
És a boltig nem is felejtettem el.

2006 ápr. 23., vasárnap

FAUVES kiállítás a
Nemzeti Galériában,
nyitva lesz július végéig.
Kötelező megnézni.
Most csak az első felületes átfutás,
kirándulás után,
rántott karfiol előtt.

Néhány nagyon gyenge reprót mutatok
(tilos volt fotózni)
bennfenteseknek, kedvcsinálónak.
fauves-2
fauves-3
fauves-4
fauves-5
fauves-6

Eszméletlen jó képek vannak. Pedig nem az én világom.
Ziffer megint a nagy meglepetés. Nem először. Persze Czóbel.
Persze Berény, Ripl. Tihanyi. Nemes Lampérth, egyszer végre jó lenne tőle egy nagy anyagot látni. Bódítóan tehetséges volt. Van Matisse és Derain is, de most a képaláírásokat meg se néztem, így nem tudom hol, és mennyi. Szépen keverednek velünk.

Kata nem jött kirándulni, Kata itthon unokázott. F/06/32

2006 ápr. 24., hétfő
Választások. Reggel izgatottan lapozom az újságot, vajon ki győzött. Hát Almásfüzítő 4:3-ra verte Komlót, és evvel bejutott a négyes döntőbe! Pilinszkynek van egy gondolata: Nem tudom, amikor Van Gogh a szakadt bakancsit festette, ki volt a külügyminiszter.
Szent Pál utasítása szerint - imádkozzatok a királyokért - akkor most folytatjuk a Gyurcsány Ferencért mondott napi imát.


Ma munka két képen.
Megzavar és befolyásol,
hogy dicsérnek és
bíztatnak a hard-edge jellegű-,
a keményebb ütésű
képeim irányába.

A/06/12 Műteremtulajdon
60 x 60 centis.
Ezt is próbáltam
harsányabb színekkel,
hogy kontrasztáljanak egymással,
meg a halványabb rajzzal,
de valahogy erőltetettnek hatott.
Elég téma neki így is
a rajz és a színfoltok ellentéte
- mondjuk így - párbeszéde.

2006 ápr. 25., kedd
A főoldalra föltettem egy 2004-es kirándulási fotónkat, János felvétele. Kísérleti léggömb. Nekem atmoszférikus. Másnak is?
(Délutáni email: ez az új fotó egy barátomat Szüts 2002-es gyűjteményes kiállításomra elmondott gyönyörű nekrológjára emlékeztette. Akkor stimmel. Telitalálat.)

Itthon azonnal elaludnék, tablettás koffein ellenére, föl a Galériába. Útközben egy kis SOUVENÍR-bolt (füles jött) ahol egy 1980-as képemet árulják 460 forintért. Hogy fele áron megvenném, annyit nekem megérne. Ők erről nem dönthetnek, meg kell kérdezni a tulajt. Tulaj nem veszi föl a telefont, várni kell. Jó. Elé kerülök, alacsony asszonyka. Hogy ő ennyiért nem, amúgy is ezt a képet szereti, magának akarja (?!). Mondom, akkor adja kölcsön egy hétre, kijavítanám. Hogy ez egy váratlan fordulat, ezt meg kell gondolni. Látszott rajta, hogy erősen gondolkodik. Aztán meguntam az egészet, s rájuk hagytam, gondolkozzanak. A Képcsarnoktól vehették, a nagy szétzilálódáskor, 90 centis, Emlékek A/80/03.  Naplómban a tulaj: NN.15. Lehetne belőle nagyon jó képet csinálni.

Aztán a Fauves- másodjára.
Az előtérben 400 ASA-ra állítottam a gépet, hogy félsötét lesz. Rejtve fotózgattam -vadászélmény - kitanulva a teremőr mozgásritmusát. De lebuktam, mert: Hallottam, ahogy kattant! Itt nem szabad! Akkor ki az előtérbe, és tényleg találtam valakit, aki engedélyezhette - csak munkafotó - merthogy írni fogok róla a neten. Így már kevésbé volt érdekes.
Ami érdekes, hogy másodjára se egy-egy kép, hanem az egészet szaglásztam. Ezt a magabiztosságot. Békét. A történészek ezt jobban tudják, tehát a század első évei, az utolsó békeévek, amikor Budapest világvárossá satöbbi.  Ilyen önfeledt vörösöket! Kancsók, hegyek, kisasszonyok, ismétlem, magabiztosság. Nagyon jó. Néhány (továbbra is gyenge) fotóm azok kedvéért, akik nem jutnak el ide, mondjuk Kárpátaljáról, Törökországból...:

fauves-7,    fauves-8,    fauves-9,    fauves-10,     fauves-11,     fauves-12,     fauves-13

Az egyik falfülkében monitor, film az imádott Czóbelről. Leülök. Modelljeit faggatják, persze mindenféle tudálékos csacsiságok, aztán egy érdekes sztori. Hogy a mester ragaszkodott hozzá, modellje kezében a cigaretta füstöljön, és fönnakadt azon, amikor annak (ezáltal) megváltozott a hossza.
Na most, aki egy kicsit is ismeri Czóbel képeit, ezen csak röhögni tud. Nemhogy egy vállat nem tudott-, meg nem is akart megrajzolni, de hogy a füst, meg a fehér csík, amit neki muszáj látni...
És itt belelátni valamibe. Ebben a szakmában nincs recept, nincs segítség. Nem elég a vasakarat. A festés emberfölötti munka. De emberek csinálják. Ezért aztán belépnek az önámítások, a kívülről értelmezhetetlen rögeszmék és mániák, babonák, alkalmasint az alkohol, mifene. A rohadt alma szaga.
Amibe kapaszkodni vélnek.


2006 ápr. 27., csütörtök
Igen nagy öröm ért. Sikerült...
........(cenzúra)....és evvel  ......
............. (cenzúra)..... szerencsésen.

Figyelem. Nádor Tibor jó festő.
Kiállítása nyílik, ma 6-kor, a Sztregova utcai FONÓ-ban.
(Fehérvári út, a Hengermalom utca után)
Tibor szerint kb. éjjel egyig ott lesznek,
addig megnézhető az anyag.
Én is később, fogorvos után.
Persze nem csak ma,
hamarosan megtudom, meddig lesz nyitva.

21:44
Megnéztem, ez tetszett a képek közül igazán.
Ott azt is megtudtam Szütséktől, meghosszabították a Spanyol kiállítást, és az épp ma este 10-íg nyitva, a Szépművészetiben. 18-as, 47-es, kisföldalatti. Átvillamosoztam.

...Talán nem kellett volna.
Kb. 2700 forint, 35 perc (nekem)
de az idő alatt
a Zsigmond és korát
is megnéztem. Gyönyörű, de
se a spanyolokra,
se az iparművészeti remekekre
soha nem volt nagy affinitásom.
Persze a Velázquezek jók.

Hogy valami igazi,
megkerestem
ezt a kedves képemet,
most jól eldugva,
bár a Bonnardok mellett,
a pincében.
Fernand Khnopff
(1858-1921)
Ezt a patakot (Patak Fosset-nál)
1897-ben csinálta, a vétel öt évre rá, 1902!
Ezúttal valahára be is került a TREZOR fájlnevű
MAGÁNMÚZEUMBA.
 

2006 ápr. 28., péntek
Egy közeli ismerősömmel történő megállapodás következtében mától (halálomig) betartom a KRESZ életvédelemre vonatkozó szabályait. (Pimaszul parkolni szabad.) Ez nálam főképp súlyos sebességkorlátozásokat jelent. Éles helyzet. Búcsú a 80 - 150-től. Szerencsés esetben oda kattan be, mintha természeti törvény - vízen nem lehet járni -, gond nélkül, vagy sok-sok fogcsikorgatás vár rám. Kívácsian várom.

Bocs, megtaláltam az előszobai üzenőasztalon:
A Nádor Tibor (1967-) kiállítása nyitva május 28-ig, hétköznap 11-19; szombaton 11-17h.

Meséli N., hogy Eperjes Károly úgy imádkozik Gyurcsányért, hogy a Ferenc testvér. Azonnal átvettem. Két perc után jöttem rá, honnét ilyen kedves ez. Szent Ferenc 13. sz-i legendája; a Fiorettiből; a rabló testvér. És ebben semmi kajánság nincs, se Ferencnél, se nálam.
Ismerős a történet, ugye? A gvárdián beszámol a kolostorba este hazatérő Ferencnek, hogy három rabló, de sikerült elkergetni őket. Mire Ferenc utánuk zavarja, hogy térdeljen le előttük, kérjen bocsánat a rabló testvérektől, és hívja vissza őket, mert minden látogatónak jár egy ebéd. (Mind a három megtér.)

2006 ápr. 29., szombat


Des! Hát a 35 perc kicsit túlzás a spanyolokra... Az egyetlen a kis Velázquez portré a Pradóból. Viszont a Zsigmond gyönyörű. Csodálom, hogy a szobrokat sem hallod! Az a Pieta!!! Elbűvölten "meséltem el" ott álló gyerekeimnek. csók: Szüts

 

Igaz. Csak a kerekítés kedvéért csúsztattam. A szobrokat igen, csak a javát ismerem, és már fáradt, untam.
deske.hu

 

Máshova készültem, váratlan gyerekvigyázás, először elvállalva. Zsófi vizsgázik, férj vidéken, Kata beteg, nincs kiút -, a három unoka Dunakeszin nyolctól egyig. Illyés emlékkönyvet vittem, Lengyel Balázs esszéje:

El szoktunk játszani azzal a kérdéssel, hogy egy-egy költőnek mi a legfontosabb szava. Van akinek az eszmélet vagy a rend, másnak az elme. Illyés legfontosabbja - meg merem kockáztatni -: a jövő. De ne nagy vécépapír gombóccal töröld ki a fenekedet, hanem hajtsd össze és mártsd bele a fenekedbe. És elfelejtetted lehúzni a vécét. Hajtsd föl az ülőkét és pisilj. Utána jól rázd meg a fütyidet, apa is jól megrázza a fütyijét. Szinte csak egy pillanata volt a háború végének kétségbeejtő égboltja alatt, amikor így beszélt: Jöhet idő, hogy emlékezni / bátrabb dolog lesz, mint tervezni. Én most sárgát kakáltam, nézd milyen vicces. Nincs ebben semmi vicces. Tök lassú voltál a fenéktörléssel. Nézd, ezt rajzoltam, szép? Ronda. Szép? Ronda. Szép? Ronda. Csak azért mondom, hogy ronda, mert nem nem sietsz a vécézéssel - mondja Lengyel Balázs és Kinga.

 

Ezt ébren bírni. Mindig kell valamit csinálnom, mert elalszom, különösen délelőtt.
 

Rakosgatok, kezdek válogatni. Ősszel nagy-nagy
Magyar Festők kiállítás a Műcsarnokban.
Sajnos összehozzák az 56-os ünneppel.
A valahai Tavaszi Tárlatok, április negyedike.
Utoljára 2000-ben volt, azt hiszem, azóta bojkottálják.
Az egész Németh Lajos
egy mondatával kezdődött,
egy megnyitó beszédében - ott voltam - lényegében hülyeségnek tartotta ezt a szereplési formát.
Több se kellett
a poszton lévőknek.
Szóval válogatok,
pár hét még az előzsűriig.

Közben megakadt a szemem
ezen a kicsi olajképen: fáradt volt.
Aztán tegnap átfestettem; A/03/45. Persze ez nem jön szóba. Tudom, melyik a két legjobb képem az elmúlt évekből. Tudom, hogy nagyon jók. Szerencsésen itthon is vannak. És aggódom, kételkedem, mert csöndesek. El fognak tűnni abban a nagy ricsajban. Legyek taktikus? Kompromisszum? Nem szokásom. Kiraktam a lehetőségeket körbe a műteremben. Összeállítottam másik variációt is. Éles, kopogós, színes és jó. De nem olyan jó.

2006 ápr.30., vasárnap


Deske! Versben még nem olvastam a szülés élményét. Kicsit zsúfolt, nem? Üdv: G1

Szabó T. Anna
HANGOK A VÁRAKOZÁSBAN

Mellem hasamra, hasam combomra omlik,
gerincem roppan, derekam fáj, mellbimbóm körül barna udvar.
Eres a lábam, püffed az arcom, beleim között ki dörömböl?
Nehéz vagyok már, szülni vágyom.

Köldököm ferdén előreugrik, bőröm felreped, mint a szilva,
derekam, combom csupa párna, készül a puha ringatásra,
valaki rugdos, mocorog bennem, érzem a könyökét, érzem a térdét –
...
Jaj, két fiaim: karom, ölelésem,
siető lábam, otthonos ölem –
...
...De aki a magot magába fogadta,
megnyílik az idő mélye alatta,
világok méhe vajúdik tőle –
...
Mért vagyok asszony? Tűrök és várok:
halál kezében húsom a zálog –
...
Éjente ágyához lopózom,
leheletével takarózom –

fekete pillás, lehunyt szemeknek
suttogom egyre: nagyon szeretlek...            

                                                    a teljes vers


Kösz a küldeményt, Gábor, gyönyörű vers! Bár ez inkább: versek, nem gondolod?

 48366=2501/ápr., napi 83,3