VÁLINEWS; 215. levél J.-nek, Le Meux-be / 2013. február

--- 2013. február 1. péntek ---

A január immár a múlté.
Itt a környéken a hófoltok is eltünedeztek.
Plusz tíz fok és ragyogó napsütés.
Az ember ilyenkor komótosan körbenéz, és egy fölszabadult, mély sóhaj.
Pompás idő a múlthavi fotók és illusztrációk adatolására.

Finoman rám szóltak, hogy szállíthatnék, bezárt a kiállításunk. Elfelejtettem.

--- 2013. február 2. szombat ---

Barátaimnak, szíves segítségül.
Byrd kapitány a Déli sarkvidéki éjszakában, 1934, egyedül, tengerészkatonái által épített felszín alatti jégkunyhóban, a féléves sötét éjszakában. Meteorológiai megfigyelések, rengeteg műszer. Május 31-én kályhacsöve hibájából széndioxid mérgezés, órákig eszméletlenül a földön, aztán lassan éled, a túlélés kevés reményével. Állapotát titkolnia kell a parti támaszpontnak, GPS még nincs, mentőexpedíció állandó éjben indítása életveszélyes lenne.

Június 2.
...Ugyanolyan gyönge voltam, mint előzőleg, és ugyanolyan biztosra vettem, hogy nem bírom tovább. Bár a hőmérséklet az este mínusz 28 fokig süllyedt, a nap egy szakában mínusz 18 fokra melegedett föl. A víz, amit kihánytam, megfagyott a padlón; a kunyhó falain jégréteg kúszott fölfelé, és szemétvödör szilárd, mocskos jégtömbbé vált...

Június 11.
...Igyekeztem a füstöt azzal csökkenteni, hogy a kályhacsövet ragtapasszal fásliztam körül. A tűz a nap nagy részében csak kis lánggal ég, s hogy biztos legyek a jó szellőzésben, a kunyhónak az alagutakhoz vezető ajtaját majdnem állandóan nyitva kell tartanom. Így mindig hideg van. Az asztalon hagyott húsdarab öt nap alatt sem olvadt ki.
    Délután eloltom a tüzet, hogy semmi füst ne legyen, és fél hétig a hálózsákban fekszem. Vállam olyan hevesen fáj, hogy időnként nem bírok a hátamon feküdni [vállsérülése, a jobb karját alig bírja mozgatni]. Erősen kívánom a fájdalomcsillapítót, de nem merem kockáztatni. Szakadék szélén állok, egy órára sem engedhetem meg a kábultságot.
    Még mindig nem tudok kielégítően táplálkozni. Úgy kell leerőltetnem a falatot, hogy szinte folyékonnyá rágom. Hogy eltereljem a figyelmemet gyomrom nyomorúságos állapotáról, evés közben néha pasziánszozom. Három csomag kártyával játszom, amelyek az A, B és C elnevezést viselik. Feljegyzem a pontokat, és fogadásokat kötök önmagammal. Karom belefárad már az osztásba is az éjjel, amikor befejeztem a kártyázást, még nem nyeltem le a harmadik harapást.
Közben elérkezett a nyolcórai megfigyelés időpontja. Utána pihentem, majd megint fölmentem a tízórai sarki fény följegyzésére. Egész életemet, mint a legtöbb hétköznapi életet, megszokások szabályozzák; sablon a végtelenségig, és annak könyörtelen ismétlése. Ezenkívül 31-e óta csaknem állandó életveszély...
Richard E. Byrd: Egyedül, Móra F. Kiadó 1968.

Reggeli mail lányomtól.

08:38.

Kedves barátok, ismerősök! Sajnálatos módon szomszédunkban gazda nélkül maradt egy 6 éves tündéri, szófogadó bernáthegyi kan kutyus. Kérnék mindenkit, akit érdekel, mielőbb jelentkezzen, és aki teheti, ossza meg ezt az üzenetet. Nagyon magányos, és meg szeretnénk előzni, hogy menhelyre kerüljön. Érdeklődni: +36209618982 telefonszámon. 

És Apó! Te is gondolj bele, már élete java lement. Gondolom, már nem sok mindent akar ez csinálni, csak feküdni sokat. Zsófi.

08:57.
Én is így vagyok. ölel d.

Ma folytattam az A/12/13-at, muszáj volt,
a képfelszín alól becsillogtak nemlétező,
átfestett formák.
Jó kép lett,
de kár volt tavaly tavasszal hozzányúlni.
Olyan jó lenne néha a felszínen maradni.
Nótaszó és kacarászás.

--- 2013. február 3. vasárnap ---

P. Leopold OFM. ma Pál Szeretet himnuszáról.

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Lehet prófétálótehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat; hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

Hogy ezt minden nap el kéne olvasni, mondja. (Eddig én se értettem:) Szétoszthatom bár mindenemet... Mit sem használ nekem. Ez a Himnusz úgy érthető meg, ha szeretet szót Jézussal helyettesítjük. Mi nem tudunk szeretetet adni, csak az övét tudjuk közvetíteni; ezért.

És hogy Szt. Ferenc szerint a szeretet legfontosabb tulajdonsága a türelem. (Nekem ez is új.) A görög eredetiben hosszantűrő. "Akinek a hátán fát lehet hasogatni." Türelem terhekkel, betegségekkel, másokkal szemben.

A tegnap kijavított kép farvízén - egy emelettel följebb - még három tavalyi befejezettnek hittet sikerült továbbvinnem. A/12/79, 83, 84. Amikor egy gondolat?, inkább érzet megszületik. És működni kezd.

12:10 Vasárnapi sétánk, parkoló a Normafánál. Kata gyűjtése, én nem hallottam. Egy harminc körüli pár mellettünk, szállnak ki az kocsiból, s az asszonyka boldogan fölkiált: Most a legjobb a hajam! Hazafelé próbáltam Katával megfejtetni a mondat mondanivalóját. Hogy mégse bánom, hogy följöttünk, efféle. De jelenthet egészen mást is. Mike szerint semmit.
F/2013/039

Baráti szívesség, most megküldték a Domus folyóiratot, benne fotók John Pawson gyönyörűséges pannonhalmi katedrális átalakításáról. Múlt ősszel le is utaztunk Katával, megnézni. Bujnovszky Tamás fotói.

Most hallotam. Ha a balesetes eszméletlen, a mentősök megnézik a mobilját, van-e rajta értesítési telefonszám. Rögtön beírtam Katát, fiamat. Katáét is megcsináltam. Névnek nagybetűvel! ezt kell beírni: ICE. (Nálam ICE-1, ICE-2)

--- 2013. február 4. hétfő ---

P. Barsi nem cicózik. Bábel és Noé korszakok váltják egymást. Azt mondja, írjátok le, és vegyétek elő húsz év múlva, megmondtam, elkezdődik a keresztényüldözés, most a tolerancia jegyében. A tolerancia diktatúrája. Nem a másságot kell tisztelni, hanem az embert kell szeretnünk. Európa ma ugyanazon az úton van, mint Hitler-Sztálin. Ma Hollandia azért harcol, hogy 12 éven aluli gyermekek is választhassák szabadon az euthanáziát. Franciaországban tiltják be a gyerekek nyakán a Mária-érmet.
BB-130; 15 perc.

11:03 Ezúttal fotón kaptam, postán. Hogy megvette ezt a kollázst, aláírása VÁLI D. 60. stimmel-é? Ha nem, összetépi. Hát, nem annyira, nálam HAMIS-18. lesz a neve. Bár 59-60-ban tényleg csináltam kollázsokat, ajvé, egyetlen egyet tartottam meg.

Thank You your Letter, send me the „original” Váli, I will continue that, I will make of them an original Váli, and I give it back for You. vd

Ez szép kárpótlása lenne. Bár egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy sikerülhet ebből V. képet csinálnom. Tulképp. ezt másokkal is megtehetném. Van egy megunt, vagy rossz V-képe? Átfestem. Hét az egyhez, hogy jobb lesz.

Az a hülye Bundeswehr. Olyan kicsi zsebet rak az anorákjára, hogy elveszett a fél kesztyűm. Ki téríti azt meg.
Most majd legalább egy kifli elfér benne rendesssen.

17:06 Kedves Deske, én tudom: nagy valószínűséggel ő is, mint én is, azt szereti, ha természetes módon göndör a haja. És aki arra hajlamos, annak a nedves levegőben/szitáló esőben-hóban: begöndörödik. É.

--- 2013. február5. kedd ---

A mexikói MC Kids kollekció gyerekpólókból, trikókból, mellényből és hátitáskából áll. Különlegességük, hogy golyóállók. Január közepén indították el az első nagyobb tételt az Egyesül Államokba –
mai Népszabadság 8.p.

* * * *

Kossuth Kiadó / Tisztelt F. L.!
Első könyvem a „C. Napló 1959-1992” volt, 1992, 352p. 72 ábra, persze már nem kapható. Most megcsináltuk e-booknak epub formátumban, színes ábrákkal. 17 Mb. AZ OSZK-MEK-ről ez fél éve letölthető, valamint az én honlapomról is, ingyen.http://deske.hu/konyvek/html/c-naplo.epub, Szeretném, ha terjedne. Ha ezek a kondíciók elfogadhatóak, szívesen átadnám ezt a Kossuth Kiadónak is terjesztésre.
Szívélyes üdvözlettel: vd

08:30. Tisztelt Váli Úr! Köszönöm a lehetőséget, szívesen terjesztjük a Multimédiaplázában. Kérem, szíveskedjen az epub mellé adni egy ajánló-fülszöveget is. Az együttműködésről írok egy írásos nyilatkozatot, és elküldöm Önnek. Üdvözlettel, FL.

10:53. Kedves F.L.! Küldöm. Ha beledöglök, se sikerül 500 karakternél több.

Váli Dezső festőművész (1942–) idáig 11.000 oldalas, kezdettől géppel írt naplóját az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. Az ebből készült válogatás első kötete, a C. Napló 1958-1992, húsz éve jelent meg. Művészeti, szakmai kérdéseken túl morális, hitbeli kérdésekkel és a magánélet mindennapjaival is foglalkozik. Mindezeken túl figyelő szemmel néz körül; sajátos nézőpontból reflektál országunk jelenkori történelmére. 1989-ben főpapokkal tárgyal a föltörő antiszemitizmus kérdésében, szorgalmazza a beszüntetett Tavaszi Tárlatok újraindítását, stb.

Szívélyes üdvözlettel:

Ideálisan egy ilyen szöveget a Hálás Utókornak kéne megfogalmazni –


* * * *

Kedves (másik) Kiadó! Mára világosa(bba)n látok. Tehát. Nem kívánnám a 17 Mb-ot megfaragni, hiszen az ilyen típusú probléma eltűnése másodpercek kérdése, a könyv értéke viszont csorbulna. És maradok az ingyenességnél, hiszen ha szabadon másutt letölthető, ez értelmeten lenne. Ha ilyen formában is elfogadja a könyvet, megköszönöm. Ha nem, nem; akkor is köszönöm. d.

* * * *


Jelenleg egyedül élő ismerősöm jelezte, hogy ez a segélyhívó telefonszám, az ICE, nagyon is érdekli, de most nincs senki ismerőse, akinek a számát megadhatná...

Kedves T.! Mi pl. adtunk egyik kedves szomszédunknak egy széria lakáskulcsot, postánkat is ő fogadja, ha mi úton. Kata úgy szokta elkezdeni a szomszédokkal ismerkedést, hogy kölcsönkér egy tojást… Én létrát, szerszámokat kínálok föl a beköltözéshez. d.

15:16 Deske, én meg átviszek süteményből kóstolót, és azonnal megdicsérek valamit, kertet, frizurát, pasiknál őszülő halántékot... Á

* * * *

16:32 Bejelentkezett a Hálás Utókor:

Váli Dezső
Belsőépítésznek tanult, melynek nyomai a képeken található műterem berendezésein megtalálhatóak. Később festő. Elhagyott helyek, pl. temető romos sírkövei, majd saját műterme képeinek témái. Hűséges hozzájuk akárcsak a feleségéhez. Nők iránti vonzalma hosszú, csíkos, vagy kockás szoknyákon keresztül valósul meg. Alkalmi ruhajavító, bőrdíszműves és asztalos. Utóbbiban különösen képei keretében éli ki magát.
Világnézete nincs. Szemlélő. Felfele. Tanácstalansága esetén gyóntató papjához fordul. 
Megrögzött táblázatimádó. Egy-egy adatsor napokra öröme. Az ország legkiválóbb leltárügyi szakembere. Opuszok, betűk, számok, évek, helyek, nevek tévedhetetlen rögzítője. Megszállott naplóíró. Minden lényeges eseményt ebben hoz nyilvánosságra, pl. leszakadt az alsógatyám pertlije. Olvasóit és levelezőit erre a célra kifejlesztett titkos kódrendszerrel jelöli.
A stopper bűvöletében él. Reggelenkénti úszásainál, egy-egy karlendítés idejét és irányát is képes mérni. Ezeket is táblázatban rögzíti.

Könyveit olvasás után evakuálja. Később, évek múlva keresi. Állandó társa Zelk Zoltán.
Napirendje szigorú, percekre beosztott. Gondot csupán az évente kétszeri óraátállítás okoz, ilyenkor gyorsabban, vagy lassabban kell aludnia, a helyes időpont végett.
Rendszeresen böjtöl. Ilyenkor csak teát iszik, azt is csak nyolc cukorral. 
A vizet csak 15x15-ös csempével borított medencében szereti. Valószínű, ezért lett rajongója Vojnich medencés képeinek is.
Fotóinak fő témája a járdák repedése. 
Naplói, festményei, fotói, rajzai könyvekben is fellelhetők. 
És mindez most már ebukon is!
P.

--- 2013. február 6., szerda ---

15:48 Tisztelt művész úr! Meg szeretném köszönni az újságpapiros keresztútját. Tegnap találkoztam vele a Piarista rendház folyosóján. Oda szögezett. Szeretném kérdezni, hogy létezik-e belőle jó minőségi reprodukció. A.

Köszönöm, most megcsináltam 40 megás méretben. Letölthető: grafika -- 1989 -- "B/89/08-együtt", ill. elküldöm óriásfájlban. Copy General szerencsés esetben azonnal csinál belőle posztert. Ha ez így gond, kérem, keressen föl, a Széna tér sarkán lakom.
A kép: Debreceni keresztút - B/89/08, tus, 14 db 30x30 cm tusrajz , 1989. vd.

* * * *

Gábor kiturkászta ezt a XIX. sz-i különc figurát, Bodnár Zsigmond. Remek. Hamarosan honlapján sok-sok idézettel. Neki is megvan a véleménye a NAGY Francia Forradalomról. "... mikor tabula rasat csinált... mikor elpusztította egyetemeit, szerzetesrendjeit... törpék ezreit hagyta fenn...":

…A franczia történelem titka a gall-római és a germán szellem küzdelmében rejlik; a gall irtózik a megoszlott suverainitástól, minő a hűbériség és a császárság egyenlőségén alapuló közigazgatására törekszik. A gall-római szellem győzött, győzelme azonban nagyon pyrrhusi. A forradalom, melytől néhány bolond a franczia történetet keltezi, oly hiba, melyért bűnhődniük kell; nagy csalódás, mely a nemzet pusztulását vonja maga után, ha nem tudja férfiasan legyűrni. Annyit ér, a mennyit az elvont módszer, melynek nevében teljesült s azt hiszi, hogy megalapította a szabadságot, pedig romlását okozza. Mikor tabula rasat csinált a múlt idők intézményeiből, mikor eltiporta a részleges, különálló szervezeteket, melyek a nemzet egységét magukba foglalták, egyetemeit, szerzetesrendjeit, testületeit, tartományait, csak egy óriást, az államot és a törpék ezreit hagyta fenn. Az egyén erkölcsi kötelék nélkül csak magát szereti és magának szolgál. Az egyéni szabadság e romlásáért a törvény előtti egyenlőség pompás szavaival akarnak vigasztalni bennünket. Lehetünk-e büszkék oly törvénykönyvre, mely csak semleges, elvont egyéneket ismer, személyi jogok, család, ősök nélkül; oly törvénykönyvre, mely eszményi polgár számára készült, a kit az utcán találtak…

* * * *

--- 2013. február 7., csütörtök ---

Délelőtt elhoztam a megrendelt 50 farostlemezt, 60x60-as, 19 ezer, a Váli utcából. Leszállítva. Ha egy évet csak 340 nappal számolok, a 13 év alatt 185.640 bukóforduló. És még mindig örülök neki. Két napja írtam 12 e-könyv kiadónak, kellek-e, ingyen. Hattal már viszonyom van. Délután hosszas munkával receptírás képalapozáshoz, régi jegyzeteim alapján, mert a részleteket évről-évre elfelejtem:

3. enyvesvíz fele félretesz fehér vödörbe tartaléknak
4. kréta kék ládába, bele a fele enyvesvíz , fúrógép-spirállal kever...

Holnap elkezdjük. Ez is ünnep a maga módján.

Szia Deske! Jó, hogy feltetted a Bodnár-idézetet. Teljesen át kellene írni az egész történelmet. És milyen remek a stílusa. "Sajnos" még találok jobbnál jobb szövegeket, de nem akarok III. fejezetet. Azért lassan befejezem. Nagyon élvezem és rengetegen hivatkoznak rá. "Mézbe és egyúttal méregbe mártott tollal ír; félbolond". G.

--- 2013. február 8., péntek ---

Ami mindent csinálok napról-napra és évről-évre, játéknak mondom, mert játéknak élem meg.
2. Ha definíciót kértek tőlem, mindig azt válaszoltam, a szeretet munka. Mert szerintem annyit ér, amennyit beleadsz.
3. Ma reggel Barsi atya prédikációja, BB134: <<Az élet lényege a játszadozás. Mert az élet lényege a szeretet. A szeretetben nem munka van. A szeretet mélyén játék van.>>
Érdekes.

09:12 Kata is segít iszonyatos tehetségtelenségeimben. Ő meg időnként keveri a fájlt a folderral, ami aztán fennakadást okoz. Hoztam a Lukács kertből kavicsokat. (A fotózás kedvéért megforgattam feketében, aztán hajszárító.) Szóval az üres zacskó a mappa, a folder. Amibe a (súlyos) kavicstartalmakat - fájl - bele lehet tenni. De beletehető egy másik üres vagy teli zacskó is.

A 16. lemez lemázolása után lefáradtam. Hogy most fölmerült a napokban, hát pihenésiből PC-n emlékezetből rekonstruáltam első megmaradt keresztutamat, hajdani keretezett állapotában. Vászonpaszpartút ragasztottam farostra, erre az alkalomra bizonyára megtanultam a textilfestést. Ilyenféle lila volt. A farostlemezbe ablakok vágva, mögötte üveg, s úgy a grafika. 300 centi körül volt. Emlékszem, hogy szállítható legyen, ezt is három darabba szétcsavarozhatóra csináltam. A tulaj plébános atya anyagát halála után szétosztották, s kérdésemre nem tudták megmondani – nem emlékeznek rá –, hogy ez hova került. Valószinűsítem, túl nagy volt; kidobták.
A témához az indítást az adta, hogy két hónappal előtte láttam Matisse Riviérán, a vence-i kápolnában keresztútját, és ahogy akkor írtam is a hozott reprójára, hosszas kínlódás után eldöntöttem, hogy nem tetszik.
Keresztút III - B/70/13 , papír, tus, 1970.

--- 2013. február 9., szombat ---

09:04 Nézem, nézem ezt az újraéledt negyven év előtti munkát és örülök neki. De mi az a hatodik rajz-, stáció, elfelejtettem. Veronika. Imaórába belefér, elő a Bibliát. Átnéztem; nem szerepel egyik evangéliumban sem. Google -- Katolikus lexikon -- apokríf evangélium említi, a kezdetekkől élő emlék, a vérfolyásos asszonnyal azonosítják. Ami kendőt őriznek, jámbor hagyomány, V. sz-i megkopott ikon.
Megnéztem a későbbi változatot is, ott erre a részletre bukkanok. 1989. márciusi újság.

F/2013/043	HVG-plakát	Thorma korrigál	A/91/48	F/2013/042

Délután. Lemezek alapozása bef. Körömmel nem karcolható, jó keményre sikerült, végre. Nagy takarítás. Pihenés: föl a Várba. Útközben egy tisztességtelen és frappáns HVG-plakát a Széna téren. A Thorma-kiállítás a Nemzeti Galériában két napja nyílt, most végignéztem. Körbe, az összes terem a földszinten, tematikusan csoportosítva, portrék, tájképek, hazafias dolgok (az Aradi Tizenhárom kivégzése), egyebek. Nagyon szép férfi volt. Legjobban az a mondata ragadott meg, hogy <<Képeim megfestésénél az emberi lélek megnyilatkozása volt fontos.>>
Thormát szépen jellemzi Bernáth Aurél az Utak Pannóniából önéletrajzi könyvében, Nagybányán a szomszédos műteremben dolgozott, minden áthallatszott. Mestere szerencsétlen főművén évtizedekig dolgozott, délelőtt festette, délutánonként spaklival kaparta vissza. És soha nem fejezte be.

Utána egy emelettel föllebb, ott a másik Nagybánya-alapító; néhány Ferenczy kép; megbízható minőség. Aztán a jelenkori kiállítás a harmadikon, régen jártam arra. Nem találták megfelelőnek, hogy a kortárs Bak - Nádler - Záborszky közé tegyenek. A nagy öregek közé kerültem apró, 40 centis táblácskámmal, Vuillard műterme – A/91/48; szomszédjaim valami Vaszkó Erzsébet és Tóth Menyhért. Hazafelé már lámpafény és hóesés a Vársétányon.
Mindezekből ilyen össze nem tartozó fotók.

Aztán este még az ablakból is egy. Éjjel - F/2013/044

--- 2013. február 10., vasárnap ---

Délelőtt nagy séta Katával, Hármashatár-hegyen, hóban,
de lent a város a nulla celziusz körül. Kata ablaka - F/2013/045

Hogy hallottam, fölszisszentem, André Kertész több? tízezer negát hagyott a Hálás Utókorra. Ha netán ez csak úgy, ömlesztve, és valaki föl nem dolgozza, – digitalizált katalógus + digitalizált fotók, eszméletlen nagy munka –, az a hagyaték eléggé használhatatlan (lehet, sőt remélem, hogy B. majd helyreigazít.) Ebből számomra beérett a gondolat, hogy jól kezelhető, átlátható opuszjegyzékem legyen. Itt fő keresési szempontnak nem is évjáratot tettem, fölborítva a rendet és gondot okozva informatikusaimnak, hanem témacsoportok. Ennek kapcsán ma a FOTÓ – TÉMAKÖRÖK SZERINT-be két új fejezet, hiszen észbevettem, mindkét témából vagy 50-50 fotóm gyűlt föl.
02. ITTHONRÓL NÉZVE, itt sok kedvelt munkám, erkélyemről az alattunk-köröttünk világ. Mint a két fönti is.
05. MARGIT HÍD, ha a reggeli futás közben piros a lámpa + valamit látok, akkor. Szeretem azt a környéket. 23. éve, minden reggel.
Gyerekként gyűjtöttem, és össze is gyűlt tizenegy térkép. Akkor katalógust csináltam hozzá. Jobb, mint a matekleckét írni.

--- 2013. február 11., hétfő ---

14:16. Én is elbúcsúzom tőle. Értékelni nem tudom, de fölösleges is. (Mondták, nagyon jó szakember.) Szimpatikus ember volt.

--- 2013. február 13., hamvazószerda ---

Levél Szütsnek:

Apó, mit szólsz ehhez? Kaszás István, ffi., 38, egyedülálló, filozófiatörténet szakot végzett (szerinte tévedés volt), azóta könyvesbolti eladó. Nem ismertem. Tavaly elkezdett rajzolgatni. Most fölhozta pár munkáját, valakinek meg akarta mutatni. d.

Elképesztő. Biztatni, köztünk (?) a helye!
m.

Tudom, hogy elképesztő. Vonalkultúrája, mint Klee. Mondtam neki, kéthavonta fölhozhatná az újakat. Nem tréfából mondom, nagyon gazdag vagyok. Minden nap van valami ilyesmi. Csak kapdosom a fejem; a folyton-folyvást felém repülő rengeteg élmények. Tegnap egy folderáthelyezés ötlete, aztán Gábor szövege a francia forradalomról. Szűz hó, éjszakai hirdetőoszlop, új kabinos. Nem kell tévé. Melyik olasz szerette nagyon, hogy a falnak fordítva, de a macskája a tetején, szerette a melegét.
Eddig egy festő-fölfedezésem-, falusi pékfiú volt. Főiskolára küldtem. Azóta már valami spanyolországi nagydíjas.
Ennek a fiúnak adnék a könyvemből; mondja, köszi, megvannak.

A kíváncsiság, milyen az új alapozás, belekezdtem egy 60x60-as lemezbe, A/13/01, lemásolva egy tavalyi kép részletét. Hát. Tiszta szerkezet, jó arányok, de talán a piros ellenére is hiányzik belőle (róla) a csattanó. Esetleg, ha megszáradt, a színeket tovább lehetne bonyolítani. Persze, avval elvész a tisztasága, pedig, stb. A lemásoltat viszont a megmaradt festékkel tovább, A/12/18. Mutatom korábbi állapotait is.

A/13/01	A/12/18, tavaly	aztán	ma

--- 2013. február 14., csütörtök ---

Álmunkásságom széles spektrumú. Ma kaptam mailben ezt a Válit. Rendes kis kép. 60x80 cm., olaj, vászon. Szignó van. Címe: HAMIS-19.

--- 2013. február 15., péntek ---

Barátaim, nem tudná valaki nekem ajándékozni
Illyés Gyula Naplóit?
Egy idő után valószínűleg visszaadnám.
Szeretném újra átnézni márciusban, Kecskeméten, húsz év után.
Úgy emlékszem, 10 kötet.

Ha én azt mondom valakinek, hogy szeretlek, – ezt én nem tudhatom. Ezt a másik tudhatja. Ha egy nőnek azt mondom, hogy nagyon szeretlek, ő tudja, hogy ez igaz, vagy nem. Mert ha könnyebb velem az élete, ha szabadabban él, ha jobban el tudja viselni az élet terheit, akkor szeretem. Ha rosszabbul él velem, ha bűntudatosabban él, ha mindenféle terhei megnövekednek mellettem, akkor nem szeretem. (Popper Péter)

Hát, hát –
Uram, irgalmazz nekem.

Fiam beszerzett nekem olyan elosztókat, amin elemenként kapcsoló és főleg piroslámpa-kijelző van. Végre kitalálták, lámpa nélkül én ilyet csináltam az asztalom fölé, 20 éve. Most leszereltem, majd rémülten csavaroztam vissza. Nem tudok lenni a nélkül a hosszú barna folt nélkül, ott, a szemem sarkában, iszonyatosan megszoktam. Lezárja a teret.
De hát visszalépni tűrhetetlen, akár pusztítva is előremenni: muszáj. Keserv.
Aztán megoldódott. Az egyik újat mégiscsak oda. Mikor a talpcsavar lyukát fúrtam bele, csak reménykedtem, nem roncsolok benne valamit. Sikerült.
Most már csak az a kedves zöldje hiányzik.

Ez hívőknek, csak az első öt percet teszem föl. Barsi Balázs OFM. kiabál. Végre, valaki. Helyére teszi a parlamentet, a zöldeket, a békés, istennélküli életet, mindent. Felelősségünk a kozmoszért; BB-139.

Minden figyelmemet fegyelmemet elvitte tegnap ez az elektr. szerelés. Maradék időben e lehetetlen A/12/45-nek átfestése. Feltűnően színes. És kétpólusú. Volt.

Lukács 1. Tíz év után megtaláltam, mikor kell hátból hasra fordulni a bukófordulóhoz. Évekig egy fehér festékfolt a partmenti korláton, de azt tavaly letörölte valaki. Hanem most. A platánfa 2. és 4. ága töve éppen összeér, és V betűt alkot, akkor két méterre a fal.

Lukács 2., a medencében:
- Sztrájkolt, kedves Saci?
- Dédunokát őriztem napokig.
- Akkor igazolt. És milyen, elviselhetetlen, kiállhatatlan?
- Ó, ó, hát édes, édes...
- Ezt vártam. És mikor süt legközelebb mákosbejglit?
- Azt soha. A múltkori kemény lett...
- Akkor legalább a receptjét mesélje el...

Jézusmária! Most megkérdezte valaki, mi a bajom a reggel föltett Popper Péter-gondolattal. Azonnal hozzáírtam egy szót: NEKEM. Az akár ilyen elképesztő, a pontosan ellenkezőjét értő félreolvasásokat / félrefogalmazásokat praktikusan lehetetlen elkerülni. Ehhez lektor kéne, vagy mi?! Javszer?

Délre ez az új próbakép, az A/13/01, így alakult.

Deske bácsi, megnéztem rögtön Illyést, egy kötet van, 29-től 45 -ig..azt szívesen, a másik vastag amire gondoltam az az Emlékkönyve... H.

Érdeklődésemre barátom fölhozott három régi-Budapest fotóalbumot. Klösz-felvételek, századforduló, harmincas évek. És benne fölfedeztem a Koldus keresztút - B/89/44 első stációját is. Így ennek most már szerzőjét is tudom.

--- 2013. február 16., szombat ---

Hónapközép. Kezdődik a visszaszámlálás: március 2., 10:30 - 11h. között indul az A/13/02-es kép, 60x60 cm., lesz rajta padlóvonal és egy szék, Morandi frekvenciáján. Kecskemét, Alkotóház, 5. (Konecsni) szoba. Hajdanán előtte hetekig tisztességesen izgultam/féltem e munkahónaptól. Ez is elmúlt.

Kissé már alakul:

Kedves Dezső, tíz nem, de egy kötetem van Illyéstől: Naplójegyzetek 1961-1972. Szívesen odaadom, ha szeretné. Később vissza is veszem, ha nem kell. Valamikor februárban még valószínűleg járok Budapesten, de ha mégsem, feladhatom postán az alkotóház címére március elején. A.

Hat bef.kép fotózása, Gazdag műterem - A/12/79, 90 centis.

Szíves invitálás párizsi kiállításukra. Mindhármuk indulásának egy-egy szakaszában valammellyest én is.
Most gondolatban odaállok irígykedő negyediknek. Szeretem Párizst.
Meg őket: Krajcsovics Éva, Nádor Tibi, Fischer Balázs.

Este vendégek. F/2013/054

Karosszékben nézni, hogy legyen mibe kapaszkodni. Pillanat-interjúk pesti bölcsész, közgáz, és műegyetemistákkal, válaszoljanak:

1./ Mi történik a tollal, ha egy űrhajós elengedi a Holdon.
2./ Mennyi Magyarországon az áramfeszültség.
3./ Mikor volt a II. világháború.

--- 2013. február 17., vasárnap ---

- Deske! Licitálok az ajándékra: 1929-1976, öt kötetben + egy mákosrétes.  A szállítást is vállalom,  még februárban. Hmm? Ölel: L.
- Határeset, elfogadom. Pontosan mennyi is az a mákosrétes? d.

Most már csak az 1977-1982. kötetek...

- Deske, [...] De azért (nem megválaszolandó) kérdés: mi vonzza  - épp Magát -  Illyés irányába? C.

- Hogy három pálcával kezdődik a neve... I l l y é s...

De hogy érdemben is válaszoljak. Fönnakadt Illyés-érdeklődésemen, vagy halványan ellenszenves is? Húsz éve az Esztergomi Tanítóképző udvarán élére állítva sok száz könyv száradni, eláztak a pincében. És hogy vihetek belőle. Előtte semmi verset nem ismertem tőle, csak a kötelezőt, Nem menekülhetsz. Ja, meg 56 őszén az Egy mondat… azt akkor félig meg is tanultam. Aztán ez a válogatott kötet megérkezett az ágyam mellé, és azóta ott. (Ötven évesen) vele kezdtem verset olvasni. (Naponta, aztán kissé bővült is a kör.) Beleszerettem. Barátom. Tanít. Ditirambus a nőkhöz. Fergeteges. d.

- Kedves  Deske! Ha nem jön össze a  hiányzó 3 Illyés  kötet, akkor  itt  vannak a  neten; az OSZK / MEK könyvtárban. H.
- Köszönöm, tudom, az összes. Naplót nem olvasok neten, sajna. d
- A válinews-t se? pedig az baromi jó...próbálja meg...K.
- Azt minek. Tudom fejből. d.

Egy figyelemre méltó amatőr:

- Deske, két napja motoszkál, próbálom megfogalmazni... Mit jelent valójában, amit mondott; komolyan venni a festést? Mindennapi cselekvést, felszínes kenések elhagyását, tanulást? Mindezt együtt? Döntés vagy módszertan? Vagy is is... E.
- Semmit és mindent, valahogy tényleg igy van. Annyit mindenesetre, hogy ami megvan, komolyan venni, vagy komolyan kidobni. d.

Gábor barátom / Vasárnapi Ujság (rövid u.) 1855.16.sz.

Mária Dorottya cs. k. főhercegasszony, Magyarország nádornéja, József nádor neje. Boldog és boldogító házasságának szemtanúja volt számos évekig egész hazánk, s ide vonatkozólag csak azt említjük meg, hogy dicsőült férjének halálos ágya mellett oly páratlan gonddal őrködött, miszerint 18 napig le sem vetkőzött.

Ha lenne fegyelmem és elszántságom új regényt olvasni. Akkor most biztosan ezt: Patrick Modiano: Éjfű. Elbűvölt a könyvet bemutató esszé a LIBRARIUS.HU-ban, Röhrig Esztertől. Nem azért, mert egy fotómat betették a cikk végére.

...Nem a sokunkban élő sztereotípiákat bontja ki előttünk: Párizs nyugtalanító, baljós, titkokkal terhes; a folyamatosan lebomló jelen, a szakadatlanul megelevenedő múlt és az otthontalanság városa. A Modiano-regényekben a szereplők neve, lakhelye, tevékenysége bizonytalan, esetleg gyanús, de mindenképpen meghatározatlan. Modiano a második világháború utolsó évében jött a világra, és jó néhány művében e háború (és Párizs, a „bűnös város”) mában is továbbélő, újabb és újabb néma tanúit leli meg sétái során. Néma tanún épületeket, neveket, telefonszámokat.

...Minden megélt esemény, történet a saját útját járja, bonyolult, kiismerhetetlen „érlelődési” folyamaton esik át, s csak nehezen, az emlékezés megerőltető és szinte lehetetlen munkája révén elevenedik fel személyes múltunk – érezzük olvasás közben. Az emlékek „elbeszélésmódjában” fellazul, szétesik, felszívódik a talán legszebb szerelmi történet, mit valaha olvastunk, mert ez a könyv a nehezen definiálható feltétel nélküli szerelemről szól...

--- 2013. február 18., hétfő ---

Tegnap a Farkastorokban. És a séta végefelé mégiscsak megtaláltuk az útmenti édes, zseniális bádogfeszületet – megvan. F/2013/055. Most már az odavezető utat sem fogjuk többé eltéveszteni. A 21-es buszról a víztorony után le. Át az Úttörővasút-síneken, az ösvény elágazásánál élesen balra. Onnét már minden rendben. Kilyukadunk a Németvölgyi temetőnél, 59-es villamossal haza. Lent sár, ott fönt még mély hó volt. Csönd, és elvétve madárhang.

Lám, idáig máris eljutottunk + kettő óriásmákosrétes. Hogyan tovább. Még három kötet.

--- 2013. február 19., kedd ---

04:42 Hogy fölmerült az évtizedek távolából a Kőfal ajtaja - emléke, csak megszereztem ezt a Wells-kötetet; Bűvös bolt. A többi novella alacsonyabban repül – legalábbis eddig –, de érdemesek a figyelemre, annyira ízes-gazdag a szövetük. Mind a fantasztikum világából. Elalvás előtt jók. Az egyik, a Kincs az erdőben így kezdődik:

A kenu a szárazföldhöz közeledett. Az öböl kitárult, és a sziklaháton megtörő hullámtaréjon hasadék jelezte, hol ömlik a tengerbe a kis folyó; az őserdő tömöttebb és mélyebb zöldje mutatta folyását a távoli domboldalon. Az erdő itt lehúzódott egészen a partig. A távolban, elmosódottan, és szinte a felhők anyagtalanságával emelkedtek a hegyek, mint megannyi megfagyott hullám.

A tenger, valami alig észrevehető áramlástól eltekintve, nyugodt volt. Az ég szikrázott.
A faragott evezőt forgató férfi megállt.

- Valahol itt kell lennie - mondta.

És a Túlvilági utazásból, angyali:

...Platter bizonyos időre egyszerűen eltűnt a világból. A sussexville-i magániskolában nemcsak modern nyelveket tanított, hanem kémiát, kereskedelmi földrajzot, könyvelést, gyorsírást, rajzolást is, és minden olyan tantárgyat, amit a fiúk szülei, változó bogaraik szerint, megkívántak az iskolától. Platter alig, vagy semmit sem értett e különböző tárgyakhoz, de hát a középiskolában, az elemivel és a konviktusokkal ellentétben, a tanár tudása, nagyon helyesen, korántsem olyan fontos, mint az erkölcsi határozottság és az úri modor. Kémia-tudásában meglehetős hiányok mutatkoztak, és saját bevallása szerint a Három Gázon kívül semmiről nem tudott (bármi legyen is az a Három Gáz). Mindazonáltal, miután tanítványai kezdetben még ennyit sem tudtak, és minden értesülésük tőle származott, ez több tanéven át sem neki, sem másnak nem okozott különösebb nehézséget. S ekkor egy Whibble nevű kisfiú iratkozott be az iskolába, kit úgy látszik, valami rosszindulatú rokon arra nevelt, hogy minduntalan kérdezősködjék. Ez a kisfiú feszült figyelemmel hallgatta Platter előadásait...

08:38 Megint fölfedeztem egy őstehetséget. Ismételten rákérdeztem a lépcsőházban, mert nem akartam elhinni. Bellácska házmesterünk – na jó, gondnokunk –, aki egy tréfának? szánt megjegyzésem nyomán sütött nekem egy rúd mákosbejglit, állítja, csakugyan élete elsőjét csinálta. Megítélésképes vagyok, elképesztő. És mazsola is volt benne.

Veszem sorra elő a tavalyiakat. Friss szemmel, mennyi az ilyen-olyan. A/12/25. Ilyen volt:
És az ember búsan nézi az ilyenvoltot, fölmérve mindig a veszteségeket is.

Tegnap is próbálkoztam evvel a pocsolyával a Lukács-kert kapujánál, sehogyse sikerült. F/2013/056

Vagy inkább ez? Amikor az ember ilyet kérdez, akkor már. Ez se az igazi. F/2013/057

Ez a munkám elkezdett működni/dolgozni. Küldtek fotót, már falon van. Fenyegető műterem - A/12/62

Tegnap: diakonus barátunk évi lakásszentelése, feleségestül. Még ők hoztak ajándékot; Katának cserepes valaminövényt; nekem üveg Egri Bikavért. Az aztán Katához került, főzéshez; valami húsba? teszi.
Délelőtt: elromlott Panasonic GX700 csodatáskarádióm helyett azonnal Zuglóból egy ugyanolyan új, nagyszerű, 20 ezer.
Délután ihlet, rálátás. Szelektálás. A gyengébb képváltozatokat, az üreseket és a dekoratívba csúszottakat dobtam ki, 60x60-asak. Csíkokra fűrészelve, mert a szomszédnéni cserépkályhájába.
Este: megjött százhúsz méter keretnek való léc Esztergomból. Nagy tételben kértem, mert ritka szívesség; garantáltan száraz borovifenyő, a kért méretre vágva, és házhoz is szállítva. 0,8 cm-es falcléccel együtt hatvanezer.
Bár most épp fölszabadult 16 keret.

A/11/31	A/11/36	A/11/53	A/11/55	A/12/16	A/12/26	A/12/29	A/12/46
A/12/47	A/12/56	A/12/58	A/12/64	A/12/65	A/12/67	A/12/69	A/13/01

És lehet, hogy megtalálják nekem az Illyés Naplójegyzetek 1977-78 kötetét.

--- 2013. február 20., szerda ---

Ihlet: szűkölve és szorongva, de kidobtam második Nikonom, -kabátom, rádióm és printerem. Meg a síruhát. Erődemonstráció. Előrefelé kell menni. Három üres tartalék konzervdoboz. Azon még gondolkodom.

14:11 Két elintézendő tétel maradt, fekete és párizsikék festéket venni, valamit nagytekercs pukkanófóliáért szokásosan Köbányára, képcsomagoláshoz. Délelőtt mindkettőt elintéztem. Raktárak feltöltve, és teljes a rend. Most ülök az íróasztalnál. És üveges szemekkel bámulok magam elé.

--- 2013. február 21., csütörtök ---

04:12. Történet.
Hencegek itten, persze, hogy kidobtam a régi rádiót, ha már elfelejti a 16 beprogramozását, amitől zseniális, én meg olyan rohadt gazdag vagyok, hogy tudok venni egy újat. Mert azonnal ki érte Zuglóba, vagy hova. Itthon aztán a föliratozása; 1. gomb Kossuth - 107.8 – sorra. Beüzemelve, s az asztal baloldalán hadrendbe állítva, boldogan. Bekapcsol. Tökéletes. Aztán délután már üzemszerűen. És elfelejtette a progamozást, ez is. Mi van itt. Ezt a régi rádióm is tudja. Sapka, sál, szemétlapát, kisseprű, le a hatodikról a kapu alá. A harmadik kuka alján, krumplihéjak között. És akkor a kedvelt Fabre: A rovarok környezte és viselkedése - logikai elve alapján kezdődik a játék, a kizárásos módszer. Egymás mellé a két doboz, bekapcsolva.
A kábelben rejtett érintkezés. Nem.
A kompjuter közelsége. Nem.
A telefon közelsége. Nem.
A túl sokat elosztó elosztó. Nem.
Másik konnektor, de ezen már nevetni kellett. Nem.
És itt megáll a ész. Hol működik, hol nem. Mármint egyformán, mind a kettő.
Föladom.
Elő a használati utasítást. Semmi.
Még egyszer átolvasom. Semmi.
A felületességem. Harmadik olvasatra egy lábjegyzet: Ha kikapcsolva, ÉS A KONNEKTORBÓL IS kihúzva, egy idő után elfelejti...
Ez meghaladta fizikai ismereteimet.
Stimmel, a hiba azóta, hogy mindenek fölé egy főkapcsolót rendeltem.
Most itt állok két tökéletes rádióval, melyiket szeressem. Talán inkább a tízéveset, a koszosat.
Húszezer forint még akkor is sok, ha magamról van szó.
Vigyem le a nyaralóba? Ahol évente négy napot?
Vigyem vissza? Kisstílű. Túl nagy érték, itt már rég nem a pénzről van szó. Amúgy se stílusom.
Melyik rokon örülne neki annyira, amennyit ilyen esetben joggal megkövetelhetek. Mégis, a földkerekség legjobb rádiója.
Egyelőre nézem őket, meredten.
Talán be kéne kapcsolni.
Az egyiket.

06:27. Azt mondja, ha Isten semmi más eszközt nem lát már megsegítésünkre, megengedi a bűnt. Nem előidézi, nem adja, megengedi. Hogy belássam a jóra képtelenségemet, ha a magam erejéből akarom.

- Deske, nem értem, tegnap maga volt az ügyeletes takarító a házban? Vagy sürgős takaríthatnékja támadt a rádió elromlása okán? A régi rádiót soha nem húzta ki kikapcsolt állapotban a konnektorból? F.
- 1. Kisseprű. Talán még nem tetszett kukát a fenekéig kipakolni.
  2. Soha. d.

08:34. Kedves Deske, "06:27. Azt mondja, ha Isten semmi más eszközt nem lát már megsegítésünkre, megengedi a bűnt. Nem előidézi, nem adja, megengedi. Hogy belássam a jóra képtelenségemet, ha a magam erejéből akarom.", ez nagyot ütött. KO.
S.

- Kedves Deske! a printert magam is szívesen vettem volna. A kukába egy rádiót? Szerintem még most se késő, ha bármelyiket kirakja valahová. E.

- Köszönöm. Ezt a printert nem. Ebből a szempontból is mindent átgondoltam. d.

09:51 Kedves Dezső! Ma 18 óra körül beadnám az Illyés 1977-1978-as kötetet. Ha Önnek is jó... Z.

Akkor már csak az utolsó két kötet. Megpróbáltam Illyés lányát fölhívni, hátha van neki duplum, adnék érte egy képet. De nem veszik föl.

Föltankolva. Ez a hét üveg mind rám vár, elfogyasztásra. És ez csak egy része, a terpentin.
Kezdődik a szezon.
F/2013/059

11:50 Minden meg van csinyálva,
muszáj festeni.
Indításkor kényszerhelyzetbe akartam
hozni magam,
hogy rutinmanírjaim ne működhessenek
a továbbiakban.
Ezért ezek az eszement színek.
Most itt tartok.
(Aláírni muszáj, az is egy folt.)
A/13/02, 60x60 cm.

- 17:27 Kedves Váli Dezső, szívesen megveszem húszezerért a rádiót, ha még megvan. Jó hasznát venném a nyaralómban. Üdvözlettel: W.
- 18:21 Indulok vele a postára. Ha igaz, megkapja holnap. És köszönöm. d.

És persze most szomorú vagyok. Ilyen hirtelen égből jött tökéletes megoldás.

13:35 Tisztelt Váli Dezső, a Vigília májusi számát szakralitás és művészet viszonyának szenteljük.[...] A „Beszélgetés” rovatunkban több neves képzőművész vallomásszerű írását. Megtisztelné a folyóiratunkat, ha egy rövid (max. 5– 6 ezer n), címmel ellátott írásban megfogalmazná néhány gondolatát ezzel a témával kapcsolatban, s arról is írna, hogy az Ön művészi gyakorlatában és életében hogyan van jelen a szakralitás, illetve a vallás. Kérem, jelezze néhány napon belül, hogy számíthatunk-e az írására. Kedvező válaszában bízva tisztelettel üdvözli P.

19:07 Küldöm a kért cikket, és fölhívnám szíves figyelmüket, mutatom egy Keresztút-munkám két változatát, hátha valamikor föl tudnák használni. Letölthető nyomdai minőségben honlapomról, deske.hu -- grafika-- 1989. illetve 2003.
http://deske.hu/graf/jpg/b8944-egyutt.htm
http://deske.hu/graf/jpg/b0308-egyutt.htm
Szívélyes üdvözlettel: d.

2013.2.21.            html-2013/vigilia-cikk.htm        C.11795

ÉLEM ÉS VALLOM

I.
Reggel vallásos vagyok. Imaidőm évtizedek óta 05:40 - 06:40.
Utána hívő.
Hívő módra biciklizem és hívő módon mosok fogat.
Másképpen ezáltal?
Igen.
Másképp is festek? Műterembelső-témát?
Igen.

II.
Mire való a művészet; egy kép, egy szobor?
Minden jó mű villámfény idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Megismétlem.
Minden jó mű villámfény idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Egy lengeöltözékű nőszemély ábrázolása is?
Igen.

Kedves Váli Úr, hálásan köszönjük az írását, örömmel közöljük a májusi Vigiliában, és valószínűleg a Keresztutat is, vagy részleteket belőle. Köszönettel és tisztelettel, P.

Ja, és reggel újra próbálkoztam avval a Lukács-kert sarki pocsolyával. F/2013/060. Mi volt még. Szerződés a Kossuth Kiadóval, sínen van, a C. Napló e-bookot ők is terjeszteni fogják, ingyér. Aztán vagy tíz mail-váltás, még egy postai út, Barsi atyának a Hittanlecke-keresztút változat.
Valamint fölbátorodva Illyés Naplójegyzetén – szegény, élete vége felé elég sokat fájdalmaskodik – , a test dolgai. Hetek óta mindenem viszket, evvel nincs fegyelmem foglalkozni. Nem is olyan kellemetlen vakarózni. Talán a Lukács klóros vize. Fogyásjáték már nincs, a testsúlyomat tartom, ami a három éves max. minusz 15 kiló. Ettől a reggeli futás kvázi repülés. Hogy ne hízzak – tapasztalom – rengeteget kell nemenni. Édességet épp negyed éve kerülöm, beleértve a nagyszámú mákosbejglimókát is. Azt Kata eszi meg, vitamindússág okából. Az édességi fordulónapon egy mignon volt, ünnepélyesen.
A MENÜ-ben a VÁLINEWS-t kurrens (kis)betűre vettem, mert micsoda téveszme épp ezt reklámozni magamból.

--- 2013. február 22., péntek ---

A/12/43	A/12/44	A/12/53

Az akadémiai Filozófiai Intézet új igazgatója képet szeretett volna tőlem hivatali szobájába. Az jó, ha használnak; kapott. Hely volt, hármat. Ennyit és ekkorát, meg ilyen újat tulajdonképpen nem szívesen ajándékozok, de nem volt mit tenni. A hely/zet kívánatos, és van egy harminc éves súlyos tapasztalatom. Akkoriban kerültek tőlem letétbe képek. Évek múltán kellett volna belőlük néhány vissza, abból mindenféle bajok; szomorúságok és sértődések. Beláttam, a szisztéma nem működ. Posta levlap tizennégy helyre: magának adom.
A másik tapasztalat, hogy intézménynek nem adni. Pl. az Iparművészeti Egyetemen egyszer valaki megtalálta életem egyik legjobb képét, egy szekrény mögé volt becsúsztatva. Annak a tulajdonjogát is átírtam személyre. Ajándékozni egyébként agresszió; az életre szóló kötelezettség. A bonbonmeggy kivétel.

05:28 Most kaptam, figyelem!  

Ha most, vagy a közeljövőben rozsdamentes menetesrúdra van szüksége, ne habozzon! Csak hírlevelünkre regisztrált partnereinknek! M6 x 1000 A2 menetesrúd 171,20Ft + ÁFA/db (kk ár*: 435 Ft)!

08:31. Sulykolandó törzsvendég státusomat, a kabinostól kértem egy kiflire valót.
- Az mennyi?
- Huszonhárom forint.
- Csak két kiflire valót tudok adni - mondta kesernyésen.

Hót fotózni jó. F/2013/061 -062

Ideje lenne befejeznem. Jönnek az újak.

Képáruház.Hu
Irodafelújítás faliképekkel, cégeknek -20% - 35%!
Aktuális vászonkép akció. Tőbbezer képtéma - bármilyen méretben. Csendéletek, műterembelsők!
Nyerje meg partnerei, ügyfelei bizalmát már az első pillanatban!
A képtelen irodák ideje lejárt!
Már egyetlen kép is sokat számít!
Ajándék februári kupon a kollegáknak! -10%

--- 2013. február 23., szombat ---

Ezt az angyali házaspárt az évek során – kissé irígykedve – sokszor elnézegettem, kijőve a medencéből. Szombatonként járnak. Mindig ugyanaz. A nagydarab mackó ott toporog-sürög asszonykája mögött, és látható boldogan és teljesen fölöslegesen besegít a hajszárításba. Nagyon szerethetik egymást. Az asszony, a Tera - később ugrott be az azonosság - a sávomban úszik, jól, háton, és egyébként nem néz hátra. Úgyhogy egy idő óta nem kerülgetem, hanem inkább eggyel beljebb, mellette. Pár hónapja sikerült összeismerkednem velük.
- Hiányzott a múlt héten. Igazoltan? Megint Firenze?
- Diszóvágás. És föl is dolgoztuk.
- Kolbász is készült...? Az nagyon jó lehet.. házikolbász...
- Hozunk.
A következőkben egy pár valódi kolbász alufóliában, kontra egy DESKE.HU-kötet. Aztán most reggel rövid műteremlátogatás. De jönnének, ha lehet, barátjukkal, majd legközelebb.
fotó: F/2013/063

10:17 Fotót kaptam. Új rádióm az új gazdinál. Megérkezett.

Könyvkiadó barátomat még szeptemberben kértem, az ő könyvük volt, cége intézné el, hogy C.Naplóm e-könyv változata nyilvánosságot kapjon.
Aztán most én kezdtem foglalkozni a dologgal.

OSZK / M. Elektronikus Könvytár  http://mek.oszk.hu/08900/08972/index.phtml
BookandWalk http://bookandwalk.hu/C-Naplo-1959-1992-7674-ebook.aspx
Mercator Stúdió,  El. Könyvkiadó http://www.akonyv.hu/
eKönyv Magyarország Kft. / ALEXANDRA, LÍRA https://www.ekonyv.hu/hu/konyv-reszletei/c-naplo?eid=2481
Kossuth kiadó /hamarosan  aktiválja 2013.2.21./ http://www.multimediaplaza.com
Apple Áruház https://itunes.apple.com/hu/book/c.-naplo-1958-1992/id603529483?mt=11

 


--- 2013. február 24., vasárnap ---

Ezen a mohóságomon nem tudok uralkodni. Miért nem elég nekem kölcsönbe, ha amúgy nem vagyok gyűjtögető. Meddig fogom őrizgetni.
Persze játék; elsősorban.
Hát meglett az utolsó két kötet, Zelk özvegyétől. Persze nekik megvan a teljes.
Próbáltam cserébe egy képet rátukmálni.
(Csak poén; örülne neki, csak nem cserébe.)
Ha Illyés Gyula lánya tényleg talál nekem duplumot, ezeket visszaadom.
És Kecskeméten addig nem állok föl az asztal mellől,
amíg ezt a nyolc kötetet.

Zelk utolsó éveiben a Svábhegy-oldalt látta.
Mi volt még. Erzsébet asszony kompjuterébe kicsit belepiszkáltam.
Verseskötetét szeretné ismertebbé tenni, elhoztam pendrive-on.
Talán egy ismerősöm rátesz majd belőle néhányat a Facebookra.
Tea-sóskeksz közben kiderült, Cirmi szimpatizál velem.
Pedig válogatós.
Kezem a fotelból a földre lógattam neki, többszörösen megkereste.

Na, nézzük, tényleg találomra:

1981. október 1. Thomas Mann híres-sikeres (minden világnyelven kiadott és körbetapsolt) Naplójának egy részlete: dupla élmény annak, aki maga is naplót ír. Tények, ellenőrizhetően hiteles tények. S milyen egyhelyben topogás, abban a nagy írói élet forgatagában. Egy detektív lopakodik, az ügyészség vagy egy féltékeny házastárs megbízásából s írja tüzetesen: itt kaviáros előétel fölé, ott egy valóságos grófnő felé hajtotta fejét korunk nagy szelleme. S mit tudok meg róla s mit a korról?...
De – különös tapasztalat – szorongva – mintegy voyeurként: kéjlesőként – nézem a nagypolgár Thomas Mann ténybeszámolóit is. Irályát – a végehosszatlan mondatait – kezdettől untam: Flaubert nyílsuhanású telitalálatai neveltek. Mi ejt meg mégis? Pletykaszomjunkat fölkelteni – ez is irodalom? Kellően adagolva.

--- 2013. február 25., hétfő ---

20:33 Hír jött. Persze engem, a sokat hányatott hetvenévest az érdekelne, mi lesz tavalyelőtt általa beígért kiállításommal.

Gulyás Gábor a Kosuth Rádió Gondolat-jel vasárnapi műsorának adott interjút. A Műcsarnok lemondott főigazgatója megszellőztette: mégis marad. Mint ismeretes, a Műcsarnok tulajdonjoga a Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) kerül,  ám a működéssel kapcsolatos vétójog mégsem került bele a kormány-előterjesztésbe. Gulyás az interjúban most így nyilatkozott: "…január elsejével nem állt elő az a helyzet, amelyet kilátásba helyeztek. A munkát, amire fölkértek, és amit nagyon sokan támogatnak, azt szeretném végezni".

Végre itt az ősz, az édes ősz. Lukács-kert, reggel. F/2013/065

- Deske, valóban ez van az Illyés-naplóban: "... abban a nagy írói élet forgatagában"? Nem az, hogy "...az írói életnek abban a nagy forgatagában"? N.
- Valóban az. d.
- Most hangolt le. Író ne írjon le szerkezetileg hibás mondatot - legfeljebb tudatosan, környezetfestési szándékkal. De ez nem az az eset. Fafejű lennék? N.
- Kár a negatívra figyelni. Fárasztó. Szellemet így is lehet csiszolni: Vadas Ernő fotótanulóit kivitte a pusztába, a Hortobágy legközepére, ahol semmi nem volt; tessék itt témát találni. d.
- Foglalkozási ártalom: a nyelvi hibákat javítgattam egy életen át. Ja, még valami: hogy Maga mit élvezkedne a fotóapparátjával a Hortobágy közepén! N.
- Kérdezték is Ernő bácsit a fiatalak. Aztán ő a négy ujjából keretet csinálva elkezdett témákat mutogatni.
     Azért lettem levelétől kissé nyugtalan, mert én érteni vélem a szósorrend okát. d.

--- 2013. február 25., hétfő ---

A szél. Mára a levél ide került.

Ha már info, legyen korrekt.

Készülödöm.

Szakmai életrajz az NKA ALKOTÓI TÁMOGATÁS pályázatához.

1942.  szül., Bp.
1959.  kezdek festeni. 40 kép/év
1990.  kezdek úszni. 1200 méter/nap
2000.  minden munkám: deske.hu, 27 ezer fájl

1986. Munkácsy-díj
1993. és 1997. Pollock-Krasner díj / New York
2011. Prima Primissima / Prima díj
 

152 munkám magyar múzeumokban
057 önálló kiállítás
042 díj
009 könyv munkáimról, részben digitális formában

Mára sikerült pontosítani. Ha hátúszásnál a platánfa első és (nem a harmadik, hanem a) negyedik ága a tövénél ősszeérve V-betűt alkot, sőt azt meghaladja húsz centivel, akkor forduljak hasra, mert egy tempóra vagyok a faltól.

- Kedves Váli Dezső! Gondoltam egyet (csakazértis) és jövő héten elmegyek Párizsba néhány napra. Mivel tudnék örömöt szerezni Magának, mi onnan való (de ne három keksz, jó?) Üdvözli: H.
- 4. d.

- Kedves Mester, gondolom 21-es buszt akart írni: <<Tegnap a Farkastorokban. És a séta végefelé mégiscsak megtaláltuk az útmenti édes, zseniális bádogfeszületet – megvan. F/2013/055. Most már az odavezető utat sem fogjuk többé eltéveszteni. A 22-es buszról a víztorony után le...>> .Üdvözlettel: L.
- Köszönöm, jav. d.

Fiammal versenyben, ő se esz édességet, régóta. Illetve ezt én tanultam tőle. De vasárnapi ebédnél egymást igen kínálgatjuk, mindeféle ördögi módszerrel próbáljuk egymást sztrájktörésre. Most mail neki:

A legjobb szlogen, neked dedikálva: AZT A PICIT CSAK NEM FOGOD MÁR A TÁLBAN HAGYNI!

Istenem, micsoda gazdagság, amiben járunk, térdig. Pár éve vissszaadtam a Zelk-prózaköteteket, hogy köszönöm, belenéztem, és nem tartom meg, ugyanezt jobban leírja versben. Most elkértem és elfogadtam a Reménykedem és rettegek-et, publicisztikája 1963-tól végig; 81-ig. Körbenéztem a neten, hogy a másik két prózakötetben mi van: Nappali menedékhely és Egyszervolt ember. Ezekre nem találtam elegendőt, akkor telefon; a legilletékesebb, a szerkesztő mondta el.
A kapott kötetről egy 1986-os Irodalmi Közleményekben Rónay László így beszél:

Zelk Zoltán: Reménykedem és rettegek. Prózai írások 1963-1981. Bp. 1986. Szépirodalmi Kk. 477 1.

...„Isten szegényeinek gazdag seregében" járt-kelt ő is, mint egyik legkedvesebb költője, Berda József tette, aki Kosztolányitól kapott felöltőjében jóféle borral kevert fokhagymaszagot árasztva csörtetett az irodalomban, s arra tanította példájával, hogy szerencsésebb a műre, a költészetre figyelni, mint a magatartásra. Nem haboskávét evett kuglóffal, mint a Simplonban uzsonnázó asszonyok, hanem azt leste, betérve egy kis beszélgetésre Tersánszky, Nagy Lajos, József Attila és a többiek, hogy megossza velük gondolatait a versről, melynél nem ismert fontosabbat...
Fiatal korától elkezdve pontosan tudta elkülöníteni az egyéniség sajátos pózait az íróság lényegétől, a mű immanens mondanivalójától. Ezek a tulajdonságai...

http://epa.oszk.hu/00000/00001/00348/pdf/00348.pdf

--- 2013. február 27., szerda ---

04:45 Este az Irodalmi Múzeumban Tettamanti grafikus megnyitója. Különös figura, leginkább Népszabadság-illusztrációiból ismerem. Egy dolgot tud, ami kettő: abszurd és szorongás. Fölmerül, aki egy valamit tud, az valószínűleg mindent tud. Helyénvaló, hogy megünnepelték, két terem összenyitva, tele emberrel. Arról ő nem tehet, hogy ez nem kiállítási műfaj. Átfutottunk rajta. Ahogy egy vicckönyv tűrhetetlenül unalmas tíz perc után. A földet vissza nem veszünk!-ös Esterházy nyitotta, szokottan hülyéskedett, és közben halálosan pontosan definiált. Valahol a szövegét majd újra el kell olvasni. Harminc éve egy megnyitómon egy kollega kezembe nyomott egy ecsetet, onnét az ötlet, vittem T-nek egy dedikált kötetet. Nemcsak hivatalosan örült.
Utána Katával mulatttunk; a szemköztiben barnára sült csirkedarabok, sok bőrrel, meg rósejbni. Rettenetes jó volt. Meghíztam. Hazafelé kettessel, ami a világ hatodik? legszebbnek kinevezett villamos útvonala, méltán.

Ez a levél még ma is itt (ott). Ez valamiért olyan megnyugtató. F/2013/068
És egy fanyar hajléktalanötlet lehet, reggel láttam a Frankel Leó úton, a híd torkolatánál. F/2013/067 Jobb így a szobor, nem?!

--- 2013. február 28., csütörtök ---

Hogy Gábor visszatért a Vasárnapi Újsághoz, de immár csak az otthoni - lassúbb gépén, égetően szüksége lett valahogyan begyorsítani a netről bejövő PDF-fájlok elérhetőségét. És talált valamit, az Arcanum cég eléggé nem dícsérhető módon végigszkennelte (fotózta) a 3000 lapszámot. És – 34 giga – winchesteren árulja, 40 ezer forint. De hát ez így csak álom. Gábornak. Megoldottuk (nem saját pénzből). Kocsival az Őrmező Lakótelepre, de ott kiderült, a winchit nekem kell hozni, csacsinkáim azt nem írták ki a honlapjukra. Még egy forduló. Délre Gáborhoz: meglepetésileg, hoztam valamit. Másodikra sikerült föltelepítenem. Nekem is nagy öröm.
Bíztatom, ezen a területen az ország legjártasabb szakértője. De sőt, valószínű, az egyetlen. Ő már töviről-hegyire. Amit ő megír, meg lesz írva. Amit nem, az soha. Nem egy felületes doktori disszertációt látott erről a témáról.
 

Ma délelőtt a Széchényi Könyvtár Kézirattárába, két év napló két dossziéjával. És mellékesen megkérdeztem, hogy semmi közöm hozzá, de a raktárban ez a 34 iratdobozom négy éve ugyanott, a földön, mikor kerül polcra.
A jövő héten.

 

Két délelőtti fotó. Az első a Széchényi Könyvtár főportája mögött. Lelövöm a poént, nyilván elfogyott valami oda kitett. A második, hazafelé sétálva hirtelen ötlettel benéztem az MTA Filozófia(i?) Intézetbe, mi lett a képeimmel.

– Kedves Deske, egyszerűen kíváncsi vagyok, mit gondol erről, amit a naplómban írtam. Válaszolni nem muszáj - Isten köpenye szegélye pedig nem hízelgésből van ott.
<<Tegnap megnéztem a Thorma-kiállítást. Persze, jó. Mindent tud. Csak ezt a mindent mindig is tudták a jó festők, és hozzá tudták adni a belső pluszt, mondjuk, a saját maguk és a kor lelkét. Ez itt nincs. Ez az ember tehetséges és sikeres volt, ez biztos, de a fények, a színek, a festői, mesterségbeli kvalitás mögött nincs ott a „világ lelke”, pl. az, hogy a világ közben átélt egy katasztrófát, és ezért megváltozott. Nincs ott „Isten köpenye szegélye”, ahogy Váli mondja – az a plusz, ami mestert elválasztja a nagy művésztől.  Ez - tetszetős, bár nem giccses - felszín(esség). Szinte(?) idill. Ezért hamis a 20. században.>>
A.

– Köszönöm. Jó. Thorma érdektelen. Egy súlyos ponton más a véleményünk. A képzőművészetnek nem feladata az ilyen csip-csup egy-két százados problémákkal foglalkozni, mint egy világháború. Avval sok más emberek foglalkoznak. A müv. az ember legmélyebb, alapvető kérdéseivel fogl.
d.

– Felszínesen fogalmaztam. Azt akarom mondani, hogy mások lettek az ember legmélyebb, alapvető kérdései. Pl. renaissance idején felfedezte önmagát, az egyéniség helyét a világban. A XX.század pedig (talán) éppen az emberi lét rettenetes bizonytalanságáról szól (akárhogy is), nem arról, amit Thorma festett. Van annak valami oka, hogy a mindenféle izmusok egybeesnek időben ezzel a bizonytalansággal. Azt hiszem, vélem, sejtem, hogy a művészet  (most konkrétan a festészet) ugyan egészen más módon: nyelv nélkül!!!  a filozófia megnyilvánulási formája, nem pedig ügyes ecsetkezelés.
A.

– Igaza van, a lényeg közelítése korszakonként változik. De úgy gondolom, az ember alapvető kérdése, miért élünk-miért halunk meg, és az ehhez kapcsolódó néhány társkérdés nem változ.
d.

És gyeplő közé a lovakat (bocs) antikvárice tegnap kiegészítve, Múzeum körút, meglett a teljes Zelk-életmű, a hiányzó három kötet. Most hét. Mégiscsak érdekel a (nyilván másodrendű) prózája is, a novellák, saját rovatai az És-ben, Új Tükörben. És csakazértisből akkor már megvettem (újra) a gyerekversek kötetét is. És most boldog. Lehet, hogy olvasni is fogom őket.

– Tisztelt Váli Dezső művész úr! Négy lelkész testvéremet felkértem, hogy az Evangélikus Egyház internetes honlapja (evangelikus.hu) számára az Ön Koldus keresztút - B/89/44 sorozatához írjanak rövid meditációkat. Elképzelésem szerint a böjti időszak második felében a képek és a meditációk naponta jelennek majd meg. Ezúton kérem tisztelt Művész úr engedélyét.
Tisztelettel: G. evangélikus teológus

– Honlapomon rajta, hogy minden munkám, korlátozás nélkül. Ez az un. CC; Creative Commons kategória, a copyright helyett. Két feltétel: mű címet, és szerzőt feltüntetni. Megköszönöm, hogy használnak. És örülnék, ha mailben majd megkapnám.
Szívélyes üdvözlettel d.

 

Holnap reggel – valószínű – hajnali sztráda, aztán 06:10h: a kecskeméti 50 méteres fedett medence első vagy második bólyaközi sávja. 07-08h: cuccok fölhordása az első emeletre.

Barsi atyától egy küldeményt köszönő képeslap.

2013. februári olvasó: (377015) 3651 /hó, 130 /nap