előző levél  összes levél

VÁLINEWS; 240. levél J.-nek, Le Meux-be / 2015. március

2015. március 1., vasárnap, Kecskemét

06:15 uszoda, nyugdíjas 20 db.-os jegy 9600 HUF itt, Kecskeméten. Még kell majd venni egy tizeset. A 25 méteres medencébe irányítottak, az ötvenméteresben valami ünnepség kapcsán 24 órás! kollektív úszás a város sportoló ifjúságának. Volt, aki az egész éjjelt átúszta. Háromóránként táplálék, talán ital, plusz pisilés. Micsoda jó ötlet, rengeteg piros mezes fiatal és csúcsterhelés.
07:30 mégiscsak az öreg kedvelt városközepi ferences templomba, reggeli misére. 3x aludtam el prédikáció közben.
08:30 nem igazán vasárnapi reggeli immár itthon, a Házban. Ó, azok a régi kalácsos kakaók. Igaz, hogy utána megkínáltak öt tepertős pogácsával.
09:00 kipakolás, emeletre cipekedés, sok nehéz sportzsákok. Közben pihenésnek fönt bútortologatások, kicsomagolások.
10:30 de hát vasárnap, muszáj Cifrapalota. Egy japán kisváros fotósainak közös kiállítása, Dulity Tibor (1935-2005); egy helybéli festő emlékkiállítása - ó, az áldott harmadrendű festők, micsoda gazdagságok sorsban, fordulatokban, olykor műben is. A 2. emeleten pedig a kecskeméti piaristák történetéből relikviák. És honfoglalás előtti ásatás-aranyleletek, csodálatos-gyönyörűen rendezve. Kevéske, de most elővett új Tóth Menyhértek is. Farkas István emberidegen portréskiccei, Nagy István.
Ahogy nagyon fáradtan teremtől-teremre, összemosódtak az értékek-, édesen érdektelen lett származásuk.
Nem olyan baromi jó felvételek, de Le Meux nagyon kicsi falu. És Kecskemét igazi kultúrhely.

Évtizede olvastam. Ha áttelepülsz, szegényen költözz. Különben újra régi életet vásárolsz magadnak. Lénárd Sándor.

2015. március 2., hétfő, Kecskemét

Megtalált engem a fáradtság.


21:23 Ma semmi.
Estére kiegészítettem egy '13-as fájlt.
Okosabb helyet nem találtam neki:
ÉLETRAJZ - MŰTERMEM TÖRTÉNETE

2015. március 3., kedd, Kecskemét

08:50 Nincs kedvem festeni. Be a városba, veszek kekszet, meg talán egy széket.

11:09 Nincs kedvem festeni. Vettem a városban öt almát és egy kis jack-elosztót. Előbbinek a Kata örül, az utóbbival hangszóróból a Kossuth adó.

11:43 Már a második kedves ösmerősöm jelezte, hogy megjelent Klee rajzaira írt kis delikát Henri Michaux-kötet: Vonalkalandok. E második barát meglepetésként meg is küldte ide, magányomba, Kecskemétre. Hatalmas élmény, sajnos. Ritka mező, ez tényleg nagyon fáj. Talán, ahogy Lénárd Sándornak az óhaza. Talán, ahogy egy megcsalt fél ráeszmél a történtekre. Kleevel indult szakmai életem, kölyökkoromban. Volt a minden. Nézem és nézem ezeket a rajzokat, és nem hiszek nekik. Hogy emögött valami igazi. Nem vonz ez a szabadság. És csak reménykedni tudok, én vesztettem el látásomat-hallásomat erre a frekvenciára.
És a sok gyenge képei is, ahol a játékosság, faktúrázgatás mögött nem érzek többet.
De és de. Vannak A MŰVEK.
Imamalomként ismételgetem, emlékekbe kapaszkodva; Todesengel, Sindbad, der Seefahrer-, Ein Blatt aus dem Stadtebuch, Villa R, Lachende Gotik, Stilleben -, Klee letztes beendetes Bild - nem sznob, mindig németül kerültek elém. Felix Kleenek is így soroltam, Bernben.
Igen, a fő művei halhatatlanok.

13:28
- Deske, szóval a rajzok nem... (amikor a menyasszony rájön, hogy imádott szerelmének büdös a lába... aztán szereti tovább) A.
- Nagy baj van. Nem tudom már úgy szeretni. d.

13:59 Ebédnél infó: egyikük a 24 órás uszodázás alatt 72 kilométert úszott. A tányérom mellé letettek egy csomag pászkát, és három csokisgolyót. Mint a lavina, hegynek föl és hegynek le. Ma futni se lesz kedvem. Ötkor kéne. Talán olvasgatni fogok. Könyveket.

21:40 Akit a mozdony füstje megcsapott; az első száz oldal. Istenem, micsoda életek, sorsok. Váltók tisztítása a hóban, az olajos szerszámládák, a szállásokon háromemeletes ágyak, nem váltott ágyneművel, a mozdonyon nem szabad elaludni, a sarusok hajladozása a mozgó tehervagonok között, a tizenhat órás szolgálatok, a vasútnak mennie kell, mindenáron.
Emlékeztem, hogy nagyon súlyos könyv. 1975. Mint az Érik a gyümölcs. És ma milyen lehet a helyzet. Miközben Pesten egy gyengébb Rembrandt kiállításon fanyalgok.

2015. március 4, szerda, Kecskemét

- Kedves Deske, a "Mozdony füstje" (a megjelenésekor is mindenkit mellbevágott) eszembe juttatta - na, mit? - a Csók-kiállítást a Várbazárban. A bosszantó gondolati-lelki üressége. A "festészeti leányregény" volta. Ami annál hátborzongatóbb, mert hogy a kiállított tanulmány-grafikái óriási rajztudást mutattak. R.

- 2011. augusztusban láttam: "Fehérvárra vonattal, nem ismerem Csók Istvánt. Gyűjteményes kiállítása, két épületben. A rohadt életbe, megint egy baromi nagy festő. A köz nem használja, sőt leminősíti, amiben szerepe van annak is, hogy a mester erőteljesen kedvelte a (női) popókat. Édes Istenem. Én is. Csak én másként viszonyulok a problemakörhöz. Csak ő ..." d.
[a NEWS-szöveg, 2011. augusztus 7., képekkel]

13:38 Mail Gulyás Gábor volt Műcsarnok ig.-nak

Kedves Gábor, megszereztem mail-címedet; végül neked is megköszönöm a Műcsarnok-kiállítás létrejöttét.
A te 2011-es meghívásod, [nemkülönben (fejléces) meghívó-leveled többszöri felmutatása] nélkül kérdéses, ez valaha? létrejött volna. És jól sikerült. A történet lebegő fázisában, amikor te az MMA-val már távoztodban vitatkoztál, volt egy csendes és abszurd tervem, ha meghívásomat jogfolytonosnak tartják, és erre lehetőséget adnak, téged kérlek föl a rendezésre. Merthogy korábbi rendezéseid annyira tetszettek.
Persze nem kérdeztek meg. Rockenbauer Zoli vállalta, és csinálta is meg -- nyilván egészen másképpen, mint te tetted volna -- nagyszerűen. Ismerőseim többet dicsérték őt, mint engem... : ))) És ez a történet vége.
Ha nem láttad a tárlatot, mutatom; virtuális séta: deske.hu/mucsarnok

Még egy, ha kérdezhetlek magadról, most mit csinálsz, mivel foglalkozol?
d.

[22:57 válaszolt, hogy OK, és üdvözöl, stb.]

13:55 Bár tegnap délután már futottam két és fél kilométert; önfegyelmem globálisan a porban. Alvások, és rántott csirke ebéd. Az utolsó morzsáig.

14:12 Bocsánat, a magam véleményét mondom. Ez a Csók-féle színes mintás szirup nem tetszik. Legalább erotikus lenne, ha már popók! És ugyan, miért is volt ő olyan népszerű az 50-es években is, ha nem a nagy rózsaszínű szemüvegéért? ("Minten natyon szhép, minden natyon jó, mintennel megh vatyok elégedve, elvtársak.") R.

14:26 Az ötvenes évek ugyanúgy tele voltak szenvedéssel és boldogsággal , mint…
Ha ő azt látta, és mondta, neki is igaza volt.
Én például a bizonyítványomért kaptam egy zöld márványmintás töltőtollat.
Nem kell a békés természetű emberekre haragudni.
Persze sok rossz képe is van, akár Kleenek. d.

14:35 Deske, kifogtam. Még amit jónak képzeltem (Keresztapa reggelije), azt is üresnek láttam. Nem azt mondtam, hogy nem tudott festeni, hanem azt, hogy csak a habot látta. Igaza lenne? A művész - ha az - akaratlanul is hitelesen beszél a korról, amiben él. Nekem ez nem rossz: hiteltelen. R. 

19:45 Félek, a témát nézi, és nem a képet... d.
21:12 Eszembe jutott valami: a színei, a ritmusai: fontosak és igazak. d.

2015. március 5, csütörtök, Kecskemét

13:42 Ebbe a kísérletbe nagyon bele is bukhatok.
Egy nagy kiállítás után helyénvaló volt nagyot lépni. Valamerre.
Januárban az alapozásnál a maradékot a hulladék-lemezekre kentem.
Amik félbevágva 30 centis négyzetek lettek.
A véletlenek hullámlovaglása.
Ilyen kicsit én ötven éve nem.
Most lehoztam a 24 lemezt, már két hete nagyon félek tőlük.
Ezért nyűglődtem itt annyit az első napokban.
És ekkorát a szokott eszközökkel nem,
csak ecsettel? vagy spaklival? lehet, ez is új.

A/2015/05, farost, 30x30 cm, mint egy géppapír.

2015. március 6., péntek, Kecskemét

05: 28
- Kedves Deske, ahogy mondani szok': béfútta a postaládánkba a szél ezt a  pályázati felhívást. Némi mailázás után, vagyis majdnem rögtön, az jutott eszembe, hogy olyandeolyanjólenne, ha a Maga versei megjelennének egy ilyen szép könyvben. Miklós  (Váli) megtervezné, a maga kiadója, az Új Mandátum beadná a pályázatra.  A  határidő nem túl tág, de nem is szoros, pont megfelelő. Kapásból ne utasítsa el az ötletet, legalább aludjon rá egyet! :) P.

- Köszönöm, az ötlet figyelembe veendő, mert szakértő helyről érkezik, de ilyesmire sohase gondoltam. Nem gondolnám, hogy verseim megütik az önálló közreadás minőségét. Hogy ugyanis elég nekik a megadott hely, az IRÁS -- 11. VERSEIM.... d.

- Deske! Olvasom újra a verseit, (anno ki is nyomtattam, amikor először olvastam, akkora élmény volt) most nem elölről, hanem az időben visszafelé olvasom, és hát kettőnél sírtam is. És ugyanaz a megrendítő élmény, mint első olvasáskor. Itt van például ez az igen-igen fontos és nagy vers. Élni segít.
És ami élni segít..., de hisz tudja.
üdv.: P.

Pilismarót, Némó művésztelep, 98 július.7.15.
Hónapok óta próbálom értelmezni.
Kínlódom,
reménytelenkedő és kedvetlen,
gennyedző seb.
Megbeszélni? Kivel?
Az unalmat? Félelmet az öregségtől?
Nevetséges?
Vagy mindez csak az— élet?
Tehát ajándék?

Mi van?... Minden van.
Család, rend. Jómód. Egészség.
A munkám, a hitem.
Ólmelegnek napi gyorsúszás (bukófordulóval), és esti Zelk-beszélgetések.
(Csak halálverseket tudok olvasni.)

Petri azt mondja: „A versen kívül nincsen életem. A vers vagyok, tehát ritkán vagyok.” Ezt is tudom, harminc éve.
Ennyi lenne?

- Köszönöm, értem. Na de egy kötet...?! Bocs, erről akkor egyéb hiteles vélemény is kellene. És ha netán; ki válogatná? Ehhez tök nem értek. d.

06:02 Továbbadom. Jezsuita körlevél arról, hogy a kárpátaljai magyarok most bajban, a pénz teljesen elértéktelenedett. Hogy 9000 forintnak megfelelő fizetések. És a (drága) Antal (ferences) püspökhöz lehet pénzadományokat eljuttatni, ott jó kezekben van. Mást nem, mert a határon hónapokig várakoztatnak minden adományt. jezsuita.hu/cikk/bajban-karpatalja
Így kell, lehet pl. egyhavi fizetésünket küldeni:

08:55 Két képem otthonra talált, jó barátnál. Ez jó.

09:03 Csipőből nem szeretjük, ha valami ott fenn történik, pedig ez jó.
Fekete György (az ő ötlete lehetett) MMA elnök aláírt egy megállapodást a tévével,
s ennek keretében nagyobb tempóban fognak ott magyar képzőművészeket, zenészeket stb. bemutatni. Csendes nemzetgondolkodás átformálás. Nagyon dolgoznak a fiúk, ugye megmondtam; ez jó. Csak a beadványomra nem válaszolnak vagy három hónapja. Hát, Istenem...

09:10 Mutatom kedvelt (alkotó)házunk lépcsőjét.
F/2015/040

- Bátyuska, én alkotóházban egész márciusban, Kecskeméten. Gondolom, a te lakásod fölé is föltettek fémhálót a Telekomosok sugárzás-szigetelésként. Te talán tudod, de ha nem, átvétel előtt meg kéne tudakolni, kérlek, tedd meg, bocs:
1./ szükséges-e ezt a fémhálót leföldelni?
2./ Le van-e földelve, ha ez célszerű lenne…
Kösz!! d.
- Szia, felmentem a padlasra, mert pont itt vannak meg a (kulsos) arnyekolasi szakertok es megkerdeztem. Azt mondtak, hogy ezt nem kell lefoldelni. Okosabbat nem tudok, mint elhinni, mert Faraday kalitkakban gyenge vagyok. Mindenesetre nalam 0.4-0.6 V/m-et mertek bekapcsolas utan, ugyhogy vegre-valahara megcsinaltak normalisan, mindenki jobban jart volna, ha eleve igy allnak hozza. A legjobbakat. Zs.

11:57
- Deske, hagyja a verseskötetet... A.

- Köszönöm! d.

18.37 Kilenc év után.

F/2006/18	F/2015/042

2015. március 7., szombat, Kecskemét

08:38 Katánál a fizika törvényei sajátosan módosulnak.
Telefon Pestről.
- Dolgoznék, de alig tudok írni. A fele letörlődik, és ugrálnak a betűk.
A hajam csendben az égnek áll, ilyet még nem hallottam.
- Próbáld sorra:
- Nyiss egy másik fájlt, ott is ugrál-e.
- Indítsd újra a gépet. Ha úgy sem,
- próbálj dolgozni a winchesterben, vagy
- küldök egy informatikust.
Másnap én hívtam.
- Ó, az megoldódott. Zsófi kérdezte, nem hosszú ujjú pulóverben írok-e.
Ami hozzáér az érintőpadhoz.
A férfi logika.

08:59 Uszoda után, kissé késve az ebédlőbe.
Egyedül reggelizem, kijön hozzám a konyhá snéni.
Hogy nem zavar-e, de ő látott
az előbb a kertben egy mókust,
és hogy ezt meg is írta, versben.
- Fölolvasná?

14:27 Ugyan két képet kezdtem is, de ma inkább olyan rendbehozós nap volt. Majd minden korábbiba belenyúltam. Még mindig furcsa, hogy olyan picik. Hogy harminc centi.

A/2015/03	A/2015/04	A/2015/05	A/2015/06	A/2015/07	A/2015/08	A/2015/09	A/2015/10

18:45 Azt hiszem, életem legszebb dicsérete. Vagy díja. Akkor is, ha nem igaz. Az öreg Braque... édes Istenem...

Kedves Deske, a most feltett kisméretű képek nagyon jók. Az A/2015/04 és az A/2015/10 érdekelne, de szemtelen leszek. Csak akkor, ha nem nyúl hozzájuk, így maradnak. Mert így csodásak...:-) Ezek most úgy ragyognak az életműve felett, mint Braque késői képei. Az elmúlt 40 év esszenciája. Fénylik. Z.

19:46

- Szia, S., [...] Békepipa? d.

- Szia, Deske. "Békepipa": meg vagyok békélve, de lezártnak tekintem a barátságunkat. Nincs bennem harag irántad, csak folytathatatlannak tartom a kapcsolatunkat. Megszűnt az érdeklődés, ún. tisztázó beszélgetésnek pedig abszolút nem látom értelmét.
Sokat köszönhetek neked, szerettelek mint embert, művészt, most is nagyba nézlek sok minden miatt, de gyűlöletesnek tartom az érzéketlenségbe fajuló bigottságodat, és így nem lehet folytatni egy kapcsolatot, amely hosszú ideig az egyik legfontosabb volt az életemben. A Charlie-ügyben (akárhogy finomítgatjuk)  a gyilkosoknak adtál igazat, a szememben most túlmentél egy határon, és ezt nem tudom, nem is vagyok hajlandó megemészteni. A tányér levesen egy nagy köpés úszkál, nem kérek belőle. S.

- Köszönöm, értem, sajnálom. Abban a hazugságban kérlek ne maradj, amit te kreáltál. Így tartom: az igazság azoknak az embereknek oldalán állt, amíg nem gyilkoltak. d.

Igen, a hitehagyott Európa vesztébe rohan. A pannonhalmi szerzetesi ebédlő freskópéldázata az abroncsát vesztett hordóról.

21:51 Megint ráz itt a vízcsap,
mint sok évig, a fehér székek idején,
valami vasat fogva kell először megérinteni.
A hosszú ülésekben föltöltődik a ruhám.
(A fotó megtévesztő. A reszelő 10 centire a csaptól.)

Lehet, hogy ezeknek a kis képeknek meghagyom egyencímnek, hogy
Műterem - A/2015/03, 04...stb., így tán még akik utálják, is
rákényszerülnek, hogy a címben az opuszszámot szerepeltessék.
Ez eddig csak a zenében megszokott. Viszont nagyon praktikus, tényleg.
És hogy az évszámot négyjegyűre vettem, közérthető.

2015. március 8., vasárnap, Kecskemét

02:46 Mail Pannonhalmára

Kedves Atya, blogomon egy ideológiai vitában vagyok. Kéne nekem egy repró az ebédlőtök abroncsát vesztett hordójáról. Tudnál ebben segíteni? Köszönöm: d.

07:29 Vasárnap lévén 6-kor uszodába, 10-re Kata jön. Ketten a nagy medencében, lehetett időt mérni. Total immersion, lehet, hogy ez tényleg gyorsabb?, a tavalyi legtöbbnél jobb idő 1200-ra, 28:32. A szokásos, kézellenállás, és a fele hát.

2015. március 9., hétfő, Kecskemét

05:47 Hát igen. Kétség kívül, a Charlie szatirikus lap ütött először. De hogy tragédiájuk ügyében melyik fél bűnös, ki a bűnösebb, Isten titka. Könnyen lehet, egyikük sem. Hogy mindkét fél legjobb lelkiismerete szerint működött.

Nem a mi dolgunk, hogy haragudjunk rájuk.

10:38 Tisztelt Művész úr! Örömmel írom, hogy a böjti időszakban ismételten használjuk Koldus-keresztút - B/1989/44 [helyesen: Hittanlecke a keresztútról - B/2003/08] sorozatát. Nagyhéten a Pécsi Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében lesznek láthatóak az alkotások. Ezúton is köszönöm, hogy sorozatával sokaknak tudunk az elmélyedésre lehetőséget nyújtani. Köszönettel és tisztelettel:
Galambos Ádám
evangélikus teológus

11:01 Próbálkozom az apát-úrnál.

Drága Asztrik atya, Mátyásnál próbálkoztam, de ő külföldön. Bocs, bocs, nem tudnád hamarvást ezt a feladatot kiadni egyik „beosztottadnak”? A blogomban a szerencsétlen Charlie-ügy vitája kapcsán perdöntő érvnek szánnám a ti ebédlői széteső hordó-freskótokat. Bármilyen gyenge kis repró is jó lenne/kellene róla. Kecskeméti alkotóházban dolgozom márciusban, könyvtár erre nincs. Viszont van napi 350 olvasóm…
szeretettel: d.

11:44 A délelőtt elment evvel,
ez volt a leggyengébb.

A/2015/06

12:02 Baráti szívesség,
egy nem várt helyről érkezett:

20:57 Nagyon szeretem ezt a Füst Milánt. A gondolkozót, a megfogalmazót. Néhány fájdalmas szó Karinthy Frigyesről. (1938.)

- No miért? Amiért nekem lyukas a cipőm? Azért én olyan nagy író leszek!... Egyszóval, egy kis Raszkolnyikov volt ez még akkor, nem a gyilkost gondolom, mert az nem volt, de elszánt, fellengős, töprengő, nélkülöző és gőgös... - gőgösen nélkülöző. De jöttek a kielégülések.
S őt túlságosan meglepték az élet kielégülési lehetőségei. S nemcsak a kéjek - mindenképpen. Hogy mi mindent ad a polgári jólét, amiről ő nem is álmodott.
Egy tisztelőjétől kapott egy bundát.
Telefont vezettetett be a lakásába, ami még akkor nagy ritkaság volt. Kérdeztem, mi az ördögnek?
- Hogy az is legyen - felelte Karinthy.
Hiszen, ami a mohóságot illeti, ezzel mi körülbelül mindnyájan így vagyunk: még egy kis almát hamar, cigarettát, kávát, Isten mérgeit, különben elveszünk. Folyton kellene valami, talán azt hisszük, megváltozik tőle az élet, hogy jobb lesz egy kicsit. A művész nyughatatlan fajta, s még mohóbb, mint a nyárspolgár. Viszont senkinek sincs inkább fegyelemre szüksége, mint a művésznek. Ha egy szemernyi aszketikus hajlam sincs benne, bizony ez nagy veszélye neki.
- Nem szabad mindenből annyit enni - mondtam én.
- Igaz -- felelte Karinthy. De persze hiába felelte.
S jött a dicsőség kanmacska formájában. A népszerűség, meg a köznapi siker. És hízelgett, dorombolt neki. S Karinthy émelygett tőle, de csak egy kicsit, mert különben részegültje volt. Ez különben, ha úgy tetszik, a tengerhez is hasonlítható. Karinthy legalábbis úgy vetette bele magát, mintha tenger volna, pedig nem az volt, inkább hínár, s ezt is tudta, hogyne tudta volna, hisz nagyon okos ember volt, de mikor oly nagyon jól esett lubickolni benne: a népszerűségben meg a személyes érvényesülésben. S ami ez utóbbit illeti: Karinthynak minden jó volt környezetül, hogyne lett volna hát ő jó mindenkinek. Ez a geniális ember, aki csupa ötlet volt, a legelmésebb, akit elképzelni lehet. Igazán egy kis nap, s ha másodrendűek is voltak a bolygók körülötte, az is jó volt. Udvara tehát mindig volt, de kellett is. Egyrészt, mondom, az ötletek embere volt, s oly mértékben, hogy nála minden gondolat meg is maradt aztán ebben a formájában: az ötlet stádiumában és már jellegénél fogva is. Minthogy az ötlet fura jószág, ezek olyan rakétafélék, nem akarják ezek, hogy nagyon meggondoltassanak (holmi magány és sötétek mélyén), minthogy rögtön akarnak ropogni-ragyogni, lévén éppen ez: a rögtöniségük, meg a frappáns mivoltuk, vagyis a születésük fénye minden nemesi levelük. De magának a mágusnak is kellett a hallgatóság. Mert ő viszont azok közé tartozott, akik beszélgetés közben, a saját hangjuk hallatára tudnak a legjobban gondolkodni. Nem csoda hát, ha gyűlölte az egyedüllétet

[És így tovább... Harmadszor olvasom ezt a szövegét, olyan sűrű, olyan emberi. In: Emlékezések és tanulmányok. Magvető.]

Másnap: Most megküldte egy barátom a szöveget: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00633/20257.htm

2015. március 10., kedd, Kecskemét

09:59 Reggeli kép, most gyorsan ágyba, fáradt.
Uszodában hárman egy sávban,
egy lassúnénivel;
nagyon kellett figyelni, nyűgös.

Báróczy-műterem - A/2015/11
(A címadást egyetlen ember fogja érteni rajtam kívül.)



21:08 Néhány éve próbáltam szavasítani, hogy is festek; nem tervek szerint, mivel előre én nem látok semmit. Hasonlatok őserdei ösvénytől a mátrixig. Akkor maradtam a kiskutyánál, aki rohan egy irányba, leül, fölpattan, és más irányba lohol tovább.
Vagy, kicsit fellengzősen, mint a sakk.
Lépek egyet, de akkor ő lép; és keresztbe tesz.
Úgyhogy rendszeresen kell új utakat találni.
Egy barátnőm: mint ahogyan élünk...
És a végjátszma, mint a zeneszerzés lehet; patikamérleg: leheletnyi (hang)súlyok tologatása.

(Még mindig kicsit nehézkes. Eszembe jut az üvegtetejű billegetős gyerekjáték, három acélgolyót a labirintus közepébe juttatni.)

2015. március 11., szerda, Kecskemét

08:45 Valamit tudnak ezek a nők. Ő Pesten, én itt. Mondja telefonba, te már napok óta náthás vagy!
És igaza lehet, hiszen már hétfőn is fáztam az uszodában.



10:46 A mai A/2015/12



10:55 Az ember gyereke csak kapkodja a fejét.
Az öreg szüle.
Miki ma valami újabb munkába kezd, leutazik Pécsre.
Onnét Hollandiába, majd befejezi a forgatást Bombayben.

14:12 Belejavítottam
az A/2015/06-ba, továbbra is
ez volt a gyenge láncszem.

14:30 Szívmeleg, legalábbis nekem.
Ajándék érkezett.
A Mester környezete.
Bologna: home + studio
Az a padló nagyon csillog.
Tényleg home is.
Arra nők járhattak. A testvérei. Azt hiszem, kettő volt neki.

14:50 Most kezd itt beállni, Kecskeméten, valamiféle béke.

21:55 Most valami iszonyú kavarodás egyetlen képem körül, száma / címe / ábrája... nem fedte egymást. Igen, ez miatt mégiscsak muszáj megkülönböztető címet adni minden képnek, egy számot könnyebb elnézni, elírni.

2015. március 12., csütörtök, Kecskemét

09:49 Rászántam magam, hát mégis címek az új képeknek. Adatbázisba, már a képek is a helyükön. Valamint ezúttal szolidan, öregurasan, most csak napi fél kilót fogyok; lassacskán, semmi kapkodás, ahogy vissza a REND-hez (68.4 reggel 05:28-kor). Nagyon jó itt a koszt.

11:36 Félbetegen, bágyadtan, a fene egye meg.
Uszoda nincs, futás (4 km délutánonként) nincs.
Aludnék és aludnék.
A képcím:
Fegyelmezett műterem - A/2015/13
Buzdításul notebookról a Best of Communizm - dalok.

Most meg Cecilia Bartoli a Bartók Rádióban. Oroszul énekel.
Mikor először mutatták DVD-n Éváék, megkönnyeztem.
Megrendítő volt.
Olyan hiteles, olyan teljes ember, teljes átéléssel, minden energiájával.
Igen, Petri: A versen kívül nincsen életem. A vers vagyok, tehát ritkán vagyok.
Zelk is milyen alázatos volt, tudta gyöngeségeit.

18:28 Üresjárat, este; levettem egy állóképet a még januárban megcsináltatott műcsarnoki virtuális sétából. F/2015/043

2015. március 13., péntek, Kecskemét

06:28. Nagyszerű. Teljes terjedelmében, ahogy kaptam, google fordítás. Csak ilyen nyelven szabadna beszélnünk. Odafigyelnénk egymásra.

Giorgio Morandi Bologna Studio.

"Morandi stúdiójában volt a hálószobájában ... Vagy az ágya műtermében. Aludt, álmodott, tervezett és készített festményeit, rajzait és rézkarcai meghitt, poros helyet mintegy kilenc négyzetméter.
....
Morandi volt két stúdió. Ő Bologna stúdió található, a második emeleten egy régi bérház keresztül Fondazza. Élt abban az épületben a szüleivel és testvérei több mint ötven éve. Még azután is, az anyjuk meghalt, ő és testvérei lakója van együtt, amíg Morandi halála 1964-ben.

A nyári szünetben akart utazni a nővérek, hogy Grizzana, egy kis hegyi faluban egy órányi autóútra fekszik. A megelőző években a háború fognak bérelni egy lakást helyet, ahol Morandi festeni. A háború alatt (1943-1944) szálltak meg itt Grizanna hosszabb tartózkodásra. Morandi annyira terheli a szorongás szenvedett a közeli hangok és veszélyek a háború, hogy nem tért vissza a faluba, amíg tizenöt évvel később. 1960-ban, az ő nővérei "sürgetésére, ő vásárolt egy földet, és épített egy egyszerű házban (" nekik "mondta) a Grizanna, az egyetlen házat, amit valaha is volt. Ő adta az építész egy egyszerű rajzot, amely úgy nézett ki, mint az épületek látható a tájképek. Végül úgy nőtt, hogy szeresse a Grizanna hazai és a stúdió, és azokban az elmúlt négy évben az életét ő marad a Grizzana, a házában, amíg az időjárás lehetővé.

Morandi stúdiójában volt a menedéke. Ez ellátta csendes védelmet a zavaró és igényeit a külvilág: a tanítást, kiállítása, gyakori kéréseket és felkeresi a művészeti kurátor, kritikusok, újságírók, szerelmesek művészetének. Töltött hosszú ideig műtermében fontolgatják, építése, felújítása csendélet elrendezésére híres gyűjteménye szerény, egyszerű tárgyak tartotta tárolt műtermében. Ő fog dolgozni megszakítás nélküli békében műtermében, figyelembe bármilyen alkalommal volt szükség, hogy végre látni elég mélyen magába, és alattvalóit, hogy "érjen a dolgok lényegét."

Morandi stúdiójában ablak Bologna nézett ki, mint a via Fondezza udvaron. Ő festette sok csodálatos "tájak" alapján, amit láttam a műtermében.
....
Annak alapján, amit olvastam, és a fényképeket láttam, ott csak egy ablak, amely mellékelt Morandi az ő szelíd, csendes stúdió fény: a fény "ennyire nyugodt és megfoghatatlan, hogy az ember ismét hisznek a lehetőségét végtelen békét" írja Phillip Jacottet. (Ld. 2.)

Morandi festett délutánonként, amikor (saját szavaival) "a fény volt a legjobb." Ő alkotta néhány valamiféle képernyőn amit többek közt a külsö műtermében ablak, amely lehetővé tette számára, hogy ellenőrizzék a minőség és a fény mennyisége csökken az ő csendélet Staging.
....
Volt három különálló táblázatok műtermében, amelyen ő rendezte el csendélet kompozíciók.
....
Éjjel Morandi tenné rajzok műtermében fényénél egy magányos izzó, ami a mennyezeten.

1964-ben a jól ismert művészettörténész John Rewald látogatott Morandi és szerencsére kapott egy túra a ház, beleértve a stúdióban. Rewald írja a stúdióban: "Nem tetőablak, sem a hatalmas kiterjedésű, egy közönséges szobát egy középosztálybeli lakás ... De a többi csodálatos volt: a földön, a polcokon, az asztalon, mindenhol, dobozok, üvegek, vázák. Mindenféle konténerek mindenféle formában. Ezek zsúfolt bármely rendelkezésre álló hely, kivéve a két egyszerű easels ... lehettek ott hosszú ideig, a felületén a polcok vagy táblázatok, valamint a lapos felsők dobozok, kannák, vagy hasonló tartály, volt egy vastag porréteg. Ez egy sűrű, szürke, bársonyos por, mint egy puha szőrzet filc, a színek és textúrák látszólag biztosít az egyesítő eleme az ilyen magas dobozok és mély tálak régi kancsók és kávé edények, vázák és érdekes bádogdoboz. Ez volt a por nem ez volt a gondatlanság eredménye, és rendetlenséget, de a türelem, a tanú, hogy teljes a béke. A csend a szerény visszavonulást az izgalom egy kevert világban, ezek a mindennapi tárgyak vezetett saját, csendélet. Itt, ebben a kis szobában, ahol egy nagy művész vette körül magát igényeivel együtt egy hosszú és fáradságos létezését, semmi sem volt sem változott, semmi nem mozdult, kivéve, ha a mester óvatosan felemelte egy pár ilyen igénytelen tárgyak újra össze őket egy újabb érdekében. A por borította be õket volt, mint egy köpeny a nemesség, ruházza fel őket egy speciális célja és értelme, és amely igazolja, hogy a hívők cég lettek volna összhangban Morandi sok-sok éven át. "
....
2009-ben a Museum of Modern Art in Bologna megnyílt "Casa Morandi" via Fondazza.  a nagyközönség számára is.

Tiszta szomorúság
ilyen gyönyörűséget olvasni.
Ő megcsinálta.

És akkor búcsúzóul ide
a KÉPTÁR-ból
az általam ismertek közül
a nekem legkedvesebb.

- Kedves Deske, mennyivel szívhez szólóbb volna ez, ha nem fordítógép csinálta volna a magyar szöveget! P.
- Érdekes, Maga a második, akit ez zavar. (Én kifejezetten örültem neki, a fejlécben le is írtam, miért.) d.

11:24 A mai:

Szelíd műterem - A/2015/14

13:08 Sokszor játszottam vele, legutóbb a napokban is, próbáltam megjeleníteni, hogyan festek. És nem ment. Másnak se tűnt fel a logikai lyuk. Egy méter munka, mondtam, s utána elágazó lehetőségek. Aztán köv. egy második méter, stb. De mi az, hogy utána, miért van itt cezúra.
Hát ez az.
Hogy ugyanis mindig a rendszeres, a véletlent segítségül hívó munkafázisaim -- törlés, kenés, mosás, lendületek -- után merül fel, hogy most merre tovább. Hiszen vadonatúj látványok. Az én VÉLETLENeimnek szobrot kéne állítanom.
Lehet, hogy előbb-utóbb majd erre is akad egy jó hasonlat.

20:43 Még kisfiú volt, amikor bevezettem, múzeumnézéseimből mindig hozok neki egy reprodukciót. Már az is előfordult, hogy ő küldött nekem... Hát akkor ez most mail-formában indul.

Kutyám, nem tudom te most hol, mely országban,
én délután a kecskeméti Fotómúzeumban, egy megnyitón.
Hát egy repró innét is dukál neked.
Jó munkát és jó utat! apó

Kertész Gyula felvétele, 1950 körül.

2015. március 14., szombat, Kecskemét

10:25 Ma már 200 méter a vízben, bár talán még korai volt. ASPRINpluszC, BIOPAROX. Napok óta keresgélek egy szót a fejemben, és nem találom; úgy rémlik, s és p betűk vannak benne. A Kedves Bópeerben dohog az író Katinak, hogy elfelejti hashajtó teáját meginni a ... ellen. Na, kezdjünk dolgozni.

- Ospitatio. N.
- Köszönöm, nem evvel az ortográfiával, de valami módon ez volt. d.

11:47 Fotóztam a mai kép stációit. A VÉLETLEN a 2.-nál lépett be a visszamosással, a kép itt döntötte el a karakterét. Utána a másik szokott művelet; színfoltok cseréi, kifulladásig, egyensúlykeresések. Vojnich-műterem - A/2015/15

18:16 Délután háromra! a Cifrapalotába, a VII. Keresztény Ikonográfiai Biennálé ünnepsége. Jelenits atya nyitotta, őérte mentem elsősorban, pár éve találkoztunk utoljára. 83. évében jár. Rá akartam kérdezni húsz éve félbehagyott mondatára, hogy szerinte az Üdvözlégyben az új változat: kegyelemmel teljes más tartalmú, mint a régi malaszttal teljes. Most folytatta, hogy az eredeti szó azonos, ez kétféle fordítása. A malaszt szláv eredetű, ennek a idegen zenéje is hat. Istenhez emeltséget fejez ki. A kegyelem szó szűkebb, az a bűnből kiemelésre-, a büntetés elengedésére utal - "megkegyelmezek neki".
Már nem tanít, azt már másokra hagyja-, a Gellérthegyre jár föl sétálni. Telefonját nem kapcsolja ki, sokan keresik.
Megáldattam vele a tízegységes rózsafüzéremet. (Ez halmozás, múlt vasárnap áldotta meg a helybéli plébános.) Kata hozta utánam, a szokott ötös számolását futás közben olykor kevertem.
Még egyeztettük vele, mennyiben kérdéses egy ilyen kiállítás szerepe, a tematikus kötöttség miatt nem a minőségi válogatás az egyetlen szempont. Többen csak címadással igazodnak. És hát Pilinszkyvel: szakrális művészet - tautológia [szóismétlés]. De hogy mindevvel együtt talán mégis helyénvaló mindez; figyelemterelés.
Egy mellémcsapódó festő, az egész koncepciót már indulásában gyötrelmesen téves tévútnak tartja. Hogy bezzeg az én műtermeim szakralitása... Hát...
Én eddig ide nem adtam be, számon is tartják.
Mák polgármesterhelyettes is beszélt, most neki is elmondtam, hogy a Mednyánszky - Nagy István - Farkas István - Tóth Menyhért kincsük megbecsülésével országos rangra emelkedhetne Kecskemét, mint Csontváryval Pécs. Kár, hogy így elpocsékolják.
Egy plasztika tetszett. Pistyur Imre: Sára és Izsák, vulkáni kő 37x47x25 cm. Rákérdeztem, ötven év körül, amatőrként indult, Deim Paliék biztatták munkára, Szentendrén él.

2015. március 15., vasárnap, Kecskemét

12:54 Ma itt a városban minden sétáló öregen és fiatalon kokárda. Újra a Cifrapalota.

14:56 Hogy ismét főlvetődött a véletlen szerepe a képcsinálásban...

- Deske, erre lehet, hogy csak a káosz-elmélet körében található elfogadható modell? H.
- Azt hiszem, mégiscsak Klári tavalyi képlete a tökéletes. Hogy a festés pont olyan, mint az élet. Az ember él, csinálja az életét. Akkor történik valami. A helyzet megváltozott, ő pedig egy módosított tervvel folytatja... d.

2015. március 16., hétfő, Kecskemét

12:21 Annyi a különbség,
hogy ez a mai 90x90 centis.
A szombati képen gondolkoztam el.
Műterem Kecskeméten - A/2015/16

12:59 Ez az időközben - évtizedek alatt -
megöregedett modellem,
84-ben került egy zsidótemetős képre,
ez a névleges mandulafa
is készül már évet kezdeni.

16:52 Deske, jó az a mandulaág-fotó. Alig van valami a képen, de az „nagyon ott van”. A.

18:01 Még a délutánba
belefért egy kis kép, 30 centis.

Szüts-műterem - A/2015/17

Ma már a féltávot
lefutottam.

2015. március 17., kedd, Kecskemét

05:41 Egyeztettük az Igazgató Úrral, ő húsz kilométereket fut. Hogy fél kilót fogyni naponta?! Az álmok világában. Illetve, igen, az elején. Később napi tíz deka, vacsora nélkül. (Hacsak nem kenyér-víz szisztéma... Az napi egy kiló. De attól itt a konyhás nénik hőgutát kapnának... Egyedül vagyok az ebédlőben. Az első héten minden gyönyörűt megettem, amit elém tálaltak. Kolbászkák, szeletelve.)
Ugyanis: enni jó, enni nagyon jó.


12:06 A mai csöndes kép.
Talán túl csöndes is.

Csöndes műterem - A/2015/18

30x30 cm.

20:25 Nem járok moziba. Most a mozi jött el hozzám.

Kedves Deske, annyira úgy érzem, hogy tetszene, bár tudom, nem nagyon néz filmeket, pláne ismeretlen ajánlására, de a film szürkéi csodásak, fel kell hívnom tehát rá a figyelmét.
Babette lakomája (+ CTRL, a fejlécben megjelenik) (1987., dán, Gabriel Axel, YouTube-on fenn van). L.

És akkor már. A mai kép és minden feladat is megvan, hát a film után a Youtube-on a mellette ajánlottat is végignéztem. Elméláztam rajtuk, elringattak, a nőiesség mássága is, a mozdulataik; másfél órás kosztümös nagyfilmek, fura módon össze is csengenek.
Idegen bárány El is olvastam róla rögtön, amit lehetett, és megértettem a mesét, hogy ti. nem időutazás, luxusautó és lovasfogat; hanem egy-, az amerikai életformától elzárkózó keresztény szekta élete, nem múlt századi jelmezek. Vatikáni ajánlással, az előbbi Ferenc pápa kedvenc filmje, ráadásul. Hát, voltam mozikban. Különös este volt.

2015. március 18., szerda, Kecskemét

09:12 Levél fiamnak, Amsterdamban forgat, ha ugyan már nincs úton India felé. (A Körtéren lakik.)

Ismét közlekednek a villamosok a XI. kerületi Bartók Béla úton, ahol korábban egy kisiklott szerelvény akadályozta a forgalmat. d.

11:53 Meglátogattam az öreg tanítónénit. Az előszobában a fal mellett a padlón öreg bőrhuzatú orvosi táska.
- Ahogy tizennégy éve az uram utoljára odatette.
Nem értek egyet.
Körbe kell nézni, ott élők vannak.
A halottakat el kell felejteni.

13:02
- Mi maradna az öreg tanítónéninek, ha ki kellene szórnia az emlékeit? U.
- Az életfeladat. d.
- Mester, Maga gazdag, van életfeladata! U.
- Vigyázat, ez egy fontos kérdés. Isten nem csinál fölöslegeset. Akinek nincs, az un. halott. d.

Igen, még egy lakatlan szigeten is. Nemhogy...

19:48
- Tudható, hogy mi az az életfeladat? Kérdeztem a diófát, de nem tudta... A.
- Az élet napi feladatai, önmagunk és mások; egyszerűen. d.
20:03
- [...] F.

- Igaza van, javítok. Az élők rovására nem szabad a halottakra emlékezni. d.
- Ha valaki úgy él túl valamit, hogy ott van a férje táskája, az is rendben van. Ki milyen eszközrendszert használ... Minden helyes az életben maradáshoz... ez a lényeg! F.
- Igaz. d.
21:23
- Azzal nem tudok azonosulni, hogy minden helyes az életben maradáshoz. Ez megint olyan pontokhoz visz, ahol súlyos erkölcsi kérdések merülhetnek fel. Ilyen kérdésekről veszélyes sommás megállapításokat tenni. U.

16:34 Ma:
Félbehagyott műterem - A/2015/19

Elhagyott műterem - A/2015/20

30x30 cm-esek, mindig.

16:44 Két fotó is, egy: ablakomból kinézve,
napsütés, már nagyon tavasz akarna lenni F/2015/044.
És F/2015/045, ebéd utáni napozás, magam alatt festőkötényem földre lógó pántja. Ha én ilyen szépet tudnék festeni.
17:42. Bár tudok...

2015. március 19., csütörtök, Kecskemét

16:10 Az uszoda melletti bicikliparkoló, reggel
F/2015/046

16:14 Ma megpróbáltam
a harminc centis lemezek
személyiségéhez jobban illő kompozíciókat,
vagyis üresebb képeket.
A 21-est tovább kell vinni még,
az A/1982/21 óta azoknak illene nagyon jónak lenni.
[20:46 eddig hatszor cseréltem le a képet, hatszor festettem át.]

Huszonegyes műterem - A/2015/21
Befejezett műterem - A/2015/22

20:50 A Cifrapalota igazgatója most küldött
egy fotót a Keresztény Biennálé megnyitójáról.
Örülök Jelenits atyával közös képnek.

2015. március 20., péntek, Kecskemét

05:18 Levél a Főapát Úrnak, aki nekem reprót ígért Pannonhalmáról.

Az a hordó már szét is eshetett, teljesen… d.

05:20 Gyurka küldte, az asszonyka verselget is, és most ezt írta. Nos, ismerős a zenéje?
Ebből nem lehet részletet közölni... Ünnep.

Bach D-moll kettősversenyének hallgatása közben

A rend. Sodródó felhők rendje, lomboké,
hajló füveké szélben, fergeteg
szirmok hullása, kavargása, nádak
sziszegése, zöld bambuszok
surlása-suttogása, sárga por
körforgása az úton, zivatar
robbanásának rendje, ragyogó
tócsák nyoma a sárban, felfelé
köröző varjak, fecskevillanás
cikcakkos rendje, fraktál-ágakon
levelek fényes erezete, lepkék
hímpora, kígyók pikkelye, halak
egyszerre-fordulása, éhes seregélyek
zurrogó rendje, tücsökcirpelés
szénaszagú és csillagillatú
sokhangúsága, tengeremelő
holdmágnes rendje, szél lélegzete,
hullámrobajlás hangja a sötétben,
vér zúgása a fülben, üveghangcsengők
borzongatása bőrön és gerincen,
fűhegy csiklandozása, zuhanó
fenyőfa döndülése, vad szívverés –
halál után a lélek könnyűsége,
ahogy visszanéz, lát földet és felhőt,
sziromvihart és fényes pocsolyát,
mindent egyszerre tud, test nélkül érez,
forog és mégse szédül, úgy suhan
hogy nincstelenségében lenni se vágyik,
hisz ami volt az lesz is. Ez a rend.

12:23 Aminek nagyon jónak kéne vagy kellene lennie,
az A/2015/21 reggel ismét tovább.

Egyre rosszabb, persze.

14:07 Délelőtt elkészült, hazahoztam a kereteket.

14:09 A mai kép az előzők folytatása.
.
Igazi műterem - A/2015/23

17:14 Nem hagyta aludni, egész délután ez a huszonegyes. Győztem. Mehetek futni.

Huszonegyes műterem - A/2015/21 Hogy is volt ez, sorra, az elejétől:

20:08 Kata szerint azért ez sokaknak rejtély marad. Tehát a a fenti vers/költő: Szabó T. Anna.

20:09
Kedves Deske,
igazad van,
már majdnem szétesett,
de restaurálni kellett.
Fogadd szeretettel,
Asztrik




20:57
Kedves Deske, "... az asszonyka verselget..." Már bocsánat,  Szabó T. Anna nem "asszonyka", aki "verselget"!!!! Ez kb. olyan, mintha Jávor Kata férjére mondanák: "a férjecske festeget" - mit tetszene szólni hozzá? P.

20:59
Minden pofon mellé egy közlekedési rendőrt.
Ez vicc volt, kérem.
Úgy tűnik, hiába kínálom. d.

2015. március 21., szombat, Kecskemét

09:31. Hát ez nem nagyon szép. A Total Immersion úszás. A napokban pedig már úgy éreztem, nagyon jó. Igaz, most bemelegítés nélkül; zavaró elem, hogy a sávban még ketten. Jó ez a kontroll. A fej kint, túl elől a vízfogás, s nem eléggé lefelé, tempó végén nem vár ki, a könyök széles, rúgás gyenge. Ez van. Ilyen a tanítványod, Dragomán.

11:48 a mai

2015. március 22., vasárnap, Kecskemét

14:07 Találkoztam vele 2011. június 15-én; aztán a naplómban hosszú hallgatás, majd a történet új? lendületet vett 2014. augusztusában. És épült, épült épületem, ó. Szorgalmas voltam. S most a teljes összeomlás. A T.I. gyorsúszásról van szó. Amerikából jött, ha jól tudom. Tegnap olvasom, 1. nem kell billegni, 2. ökölbe szorított kézzel is gyakorolják, annyira nem a kéz visz előre, hanem a törzs. Elveszett éveim, minden hiábavalóság; és egyébként már teljes körűen nem értem a dolgot. Valami új szakmát kéne kitanulni.

19:43 Vasárnap volt.

F/2016/052 // Uszoda után 1/2 8-kor a szeretett ferenceseknél.	F/2015/049 // Kata itt, délelőtti sétánk a parkban, a kecskeméti hegy alatt	F/2015/051 // A park tavában tükröződő lomb	F/2015/053 // Egy félbemaradt személyiségű kamasz kavics a partról	F/2015/050 // És végül a délutáni zsűri

2015. március 23., hétfő, Kecskemét

05:34 Úgy gondoltam, érdemes ezt a virtuális sétát a honlap menüjébe, a 11. KIÁLLÍTÁS alá föltenni, hogy MŰCSARNOK 2014; életem nagy ajándéka. Már ott is van, de php-kódja megírása nem sikerült; segítségkérő mail elindult.

09:18 Szia Deske! Kész van, a mucsarnok/index.htm-et kellett linkelni a menü lgp.php-ban. T.
09:20 Aranykezű. Ezt én is megtettem, nulla eredménnyel… kösssssssz! d.

(Akkor mégis értem a logikáját. Valószínű, a böngészőt kellett volna csak frissíteni.)

12:22 Föltettem a lemezre,
aztán megnéztem kezdő állapotában a képet, mutatom.
És tudtam, hogy elvesztettem a csatát,
Mert ez nagyon jó, de grafikai képlet.
Számomra színfontos kép a kép.
De ebből hogyan.
Innét már csak romolhat a helyzet (a kép).

Reménytelen műterem - A/2015/25

17:33 Most, hogy a kiállításom virtuális sétája szerkesztése kapcsán megint átgondoltam, újból hálát adtam a sorsnak, hogy nem az egész műcsarnokot kaptam meg. Pont jó volt, pont elég volt. Belőlem.

2015. március 24., kedd, Kecskemét

19:02 Egy barátom Hartára vitt,
nem kolbászért, de azt is kaptam.
Egy nagy kaliberű magángyűjteményt néztünk meg
Vajda Lajostól Molnár C. Pálig.
A mai kép ilyenformán alkonyatkor kezdve.
A tegnapi első fázisát sajnáltam veszni hagyni, abból indultam.
Egy idő után már a kép vezetett,
az elképzelttől egészen más irányba.
Alkonyati műterem - A/2015/26

2015. március 25., szerda, Kecskemét

09:02 A reggel nehéz munkával kezdődött. El kellett ajándékoznom 65 cm. kiválóan finom hartai kolbászt. Aztán mail barátomnak, kijavított egy ronda programhibát a honlapomon.

Köszönöm, Öreg. Vennék én neked ezért egy svájci készenléti bicskát – mutatom –, hacsak nincs már neked valami efféle. Iszonyú jó szerszám, minden úton velem van. Egy a különbség,  a kés legömbölyített volt ennél a típusnál, hegyesre köszörültem. A jövő hét elején már Pesten leszek. Vagy az árát, 40 ezret küldöm, csak hát ugye, az azonnal megy bele a lecsóba,… Nos? ölel: d

09:14 Megküldték nekem Asztrik atya rövid beszédét, a kecskeméti kiállításmegnyitón hangzott el. Erre én is szívesen küldtem volna munkát, de hát programképet kértek csinálni.

09:18 Az uszodában mindig a forgóajtón megyek be, noha több energia, mint a mellette lévő mezei bejárat. Miért. Miért öröm ez nekem, naponta.

10:16 Ha valami panaszkodás imára gyülekezés kapcsán, hogy olyan kevesen voltunk..., mindig avval hárítottam, hogy Isten nem ismeri a többesszámot, nem tud számolni, Ő csak külön-külön mindnyájunkat-, az egyet tudja. Tévedtem. A kettőt is, de azon fölül csakugyan nem lát: Ha ketten hárman összegyűltök az én nevemben (imádkozni)...

11:58 Az utolsó harminccentis táblám,
hogy megnehezítsem a dolgomat,
intenzív színekkel kezdtem.
Abból kellett visszacsöndesedni.
Csillagos ég, műterem - A/2015/027

12:12 Ami könyveket - múltmerengeni - ide lehoztam:

Amicis: A szív
Defoe: Robinson
Moldova: Akit a mozdony füstje megcsapott
Rockenbauer: Az apacs művészet
Füst: Emlékezések és tanulmányok
Lányi György: Meglepő dolgok állatokról

Működtek.

12:46 Az elajándékozott hartai kolbászból négy folyócentimétert visszaloptam.

18:12 Kedves Váli Dezső!
Genovában a Palazzo Ducaléban rendezik meg az olaszok a 2. Kortárs Képzőművészeti Biennálét. Az 1.-en Finnország volt a meghívott vendég. Most mi lehetünk azok. Nagyobb méretű munkáiból választanánk a kiállításra. Kérnénk: egy  tömör,  max. 15 soros életrajzot  hat mű jó felbontású (min 300 dpi) képét. A szöveg és a kép sürgős, Genovában készül a  katalógus, amit még fordíttatnunk is kell.
Üdvözlettel: Urbán Ágnes MKISz főtitkár

19:54

2015.03.25.        html-2015/genova-vali-dezso.htm        C.15111

A mellékelt művek adatai:

"Párizsi műterem - A/2011/54" olaj, farost, 118x168 cm, 2011. itt látható

"Búcsúzó műterem - A/2011/61" olaj, farost, 90x90 cm, 2011. itt látható

"Visszanézek, műterem - A/2011/62" olaj, farost, 100x100 cm, 2011-2012. itt látható

"Riviéra, műterem - A/2012/41" olaj, farost, 90x90 cm, 2012. itt látható

"Műterem, csend - A/2012/83" olaj, farost, 90x90 cm, 2012-2013. itt látható

"Műterem, Lénocska - A/2013/61" olaj, farost, 90x90 cm, 2013-2014. itt látható

A művek a Bp. Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum tulajdonában, szívesen kölcsönadják.
A mellékelt reprodukciók a címekben lévő opuszszámok szerint beazonosíthatóak.
Kérem az idézőjelek közé zárt képcímeket pontosan írni. Köszönöm.

Életrajz

Váli Dezső (1942. Budapest --)

1959. az első kép
1967. belsőépítész diploma
1970. az első önálló kiállítás
1987. képeim szétajándékozása
2009. naplóm az Orsz. Széchényi Könyvtár Kézirattár tulajdona
2000. www.deske.hu = oeuvre-katalógus, az Orsz. Széchényi Könyvtár tulajdona
2014. 61. önálló kiállítás
2014. kidobom ezredik gyenge festményem

21:02 A nagy rajongó édes Füst Milán Shakespeare drámaírói tevékenységének 18 otromba hibatípusát sorolja fel, avval, hogy: és mégis, mégis! Hogy a Hamlet III. felvonás lenni vagy nem lenni nagymonológjában azon tűnődik, hogy senki nem tudhatja, van-e túlvilág, onnét még senki sem tért vissza. Holott az első felvonás avval kezdődik, hogy apja szellemével beszélget... Füst szerint hanyag, nem olvassa vissza, amit tegnap írt. Remek.

2015. március 26., csütörtök, Kecskemét

05:15 Egy kis madárhang a kecskeméti Műkertből, virradatkor, 40 másodpercben. Valami üzem zúg itt éjjelente, alapzaj. Gazdag világunk.

10:56 Milán bácsi itt ül az ágyam szélén, és szélesen mosolyog azon, hogy - levelek - többen védelembe veszik vele szemben Shakespeare-t. Ő nem szereti. Ő imádja.

11:18 Nekem nagyon nem volt mindegy, hát udvariasságból sokszor faggattam valahai szerelmemet, most merre induljunk, merre sétáljunk. Egyszer aztán lezárta a dolgot, hát nem érted, hogy nekem mindegy. Valahogy ilyenformán kezdek képet. Témakeresés?!... Másról van itt szó.

Adalék a hogyan is festek én - tűnődésekhez.

14:21 Harminccentisek fogytán
ez már kilencven centis.

Romantikus műterem - A/2015/28
90x90 cm.

2015. március 27., péntek, Kecskemét

08:29 Meghalni alkalmasint macerás.
Halottnak lenni nagyon jó.
Isten mindig mindent megtehet.

09:21
- Így hetvenen túl... Darvas Ivánt hallottam erről nyilatkozni egyszer: "Khérrem, aki hetven fölött nem gondol a halálra, az hüje:" (Fonetikusan átírva, minthogy szóbeli nyilatkozat volt.) Hamlet egy kicsit bonyolultabbnak látta a dolgot. H.

- Szeretném én is bonyolultabbnak látni – de nem megy. d.

10:44 Most fölrémlett valami. VÁLINEWS ÖSSZES (egyetlen fájlban) - CTRL+F: anyahajó. Igen.

--- 2011. április 30, szombat ---
Belekezdtem egy ilyesfajta összegzésbe:

Mit is akarhatnék még.
Voltam tengeralattjáróban,
repülőgép-anyahajón,
az USA-Korea tárgyalótermében, Panmindzsonban,
a Word Trade Center tetején, kétszer is,
bálnavadász hajón,
Picasso műtermében,
Klee fiánál,
a II. ker. polgármesternél,
építettem egy 30 éve működő fregolit,
megépítettem egy életet.

aztán eszembe jutott, mennyivel jobban megírta ezt Kormos István:

KIFORGATOTT ZSEBBEL 
Azért ezt-azt láttam
szerte a világban:
pl. bicegő tücsköt,
kannibál rézüstöt,
fekete szivárványt,
fürdőző cigánylányt,
pocsolyát az égen,
papot lyukas széken,
börtönőrt nevetni,
erőművészt verni,
Berdát inni tentát,
verklit húzó tantét.
De zsebemben kotorászva
egy fillért se látok

10:56 Deske bácsi, szép napot! 41 leszek nyáron és hiába gondolkoztam, hogy mi lesz és milyen lesz majd a mennyországban. Aztán szép lassan rájöttem, lelkünk a belépő, és már itt belépünk oda, így nézve végül is mindegy, mi lesz ott. L.

11:38 Március 31 napos.
Napi egy kép, vasárnap nem dolgozunk, az huszonhat.
Már a szorgalminál tartok.
Csak közben egy-egy (jó néhány) mail-válasz.

Feledékeny műterem - A/2015/29
90x90 cm.

19:01 Meddig küzdjön az ember sorsa ellen. Reményes, egyáltalán? Délutáni futás elmarad, búcsú a Várostól - idén semmit belőle a múzeumokon kívül -, indulás; a kertkapuban váratlan látogató. Vissza a műterembe. És kaptam a most megismert úrtól (az elajándékozott 65 centi helyébe) 3,52 méter hartai kolbászt, és egy tömör darab húst zacskóban, gondolom, sonka. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet megoldani. (Kata azonnal tudni fogja.) A hartai kolbász nagyon jó. Be a városközpontba, régi kedvelt antikváriumomba. Jó húsz éve itt találtam rá újra a korábban már kidobott Jan de Hartog regényre.
Most kétezerért miket és miért:
Graham Greene: Az isztambuli vonat. Ezt magánszorgalmú nyelvtanulás keretében valaha angolul, de fiatalkori mű, de a későbbiekkel ellentétben ennek még nehézkes az angolja, most 30 év után retro-, kényeztetem magam.
Esterházy: Fancsikó és Pinta, újabb dolgait nem olvasom, ezt pedig még nem olvastam.
Jack London: Messze földön. Alighanem a jól ismert jeges-havas aranyásós legendái, néhány évenként ezt is, újra. Nekem inkább ilyenek valók.
Móra Ferenc: Beszélgetések a ferde toronnyal. Őt mostanában ismertem meg, a nagy regényét elolvastam, csodálatos illata volt, amíg a végén el nem kezdett drámáskodni, öldökölni, már nem is emlékszem, kiket-miket, kiesett.
Tulajdonképpen a Lear királyért mentem, de már útközben beláttam, amit Füst mennydörög - nagyszerű tanulmánya - a dráma egy részletét idézve, hogy aki itt sem sír, annak a drámairodalom nem való.

Akinek még ez sem tud tetszeni, annak azt ajánlom, tegyen le a költészet iránti buzgalmáról, Tolsztojnak is ezt ajánlottam volna, lángelméje iránti teljes tisztelettel.

Sajna. Pedig sznobizmusom hajtana, de ez irányú süketségemben valószínűleg tényleg csak töredékét élvezném. Annak idején Bartók-felvételeimet is azért ajándékoztam el. Rilke verseit se hallom. Igaz, Zelket igen. És az elég is nekem.

Hát ennyi baj van Shakespeare-rel? Hiszen ehhez valóságos stúdium kell - mondhatná valaki. - Igen, a kultúrához stúdium kell - feleljük néki. - Hát Dante megértéséhez nem kell-e aránytalanul sok stúdium, vagy Bach Sebestyént ingyen adják? Akinek érdemes, vegye a fáradságot, s ígérem néki, nagy kárpótlásban lesz része.
De hiszen több baj is van vele: mert, hogy mást ne mondunk, hányszor merül ő bele nyakig a kor ízlésének megfelelő barokkos cifraságokba, vagy ragadtatja el magát a dagályokig! - de továbbá: mennyi mindenben kedvezett ő például az akkori színházi földszinti alacsony ízlésű közönségének! - ezt tette volna? Bizony ezt. Viszont mennyi mindent adott azoknak, akik élnek-halnak nemcsak a drámai tudás netovábbjáért, hanem azért a csodás kis lírai egységekért, azokért a remekbe készült szonátákért, amelyek műveiben oly bőven találhatóak.

2015. március 28., szombat, Kecskemét

12:22 A mai kép,
nagyon elfáradtam bele.
Éjféli műterem - A/2015/30
90x90 cm.

14:01 Fönnáll a veszély, ha itt marad ez a kolbász
a két ablakom között,
a maradék itt-napokban 30-50 centit is megeszek belőle.

2015. március 29., vasárnap, Kecskemét

09:02 Már mikor fölmerült, tudtam, hogy butaság, mégis gyanakodtam - a nyári időszámításra átállás -, 05:23-kor szól-e vekkerem, holott az radio controlled. Így aztán az órám is cirpelt, a notebook - már pizsamában töltöttem le a programot - kukorékolt. A sok állítgatás melléktermékeként karórám éjfélkor is megszólalt. Nevettem, magánbüntetés.

A tegnapi időszámítás szerint ma 05:10-kor a medence szélén. Mindössze négy ember a vízben, akkor búcsúzóul időt mérünk. A tavalyiak 28:30 körül, 1200 vegyesre. A mai: 29:37.

Virágvasárnap, az evangéliumot e napon ülve hallgatjuk, mert hosszú. Evangélium szent Márk szerint. Fölsóhajtottam, ó, akkor ez most szerencsésen rövid lesz. Nem szép.

Helyénvalónak tartom ezt a népnevelést, boltok zárva, vasárnap ne vásárolgassunk. Bár, és nem tagadva az előbbit: a nyolcvanas években két interjú tek a rádióban egymás mellett:
1. Moszkva kormányzója; hogy van a boltok nyitvatartási rendje a városban-, és válasznak egy tételes, elvieken alapuló bonyolult fölsorolás következett.
2. New York polgármestere: mi közünk nekünk ehhez...

18:44 Utoljára a szocializmus éveiben volt törekvés népnevelésre. Ha valaki katolikus hívő, az ne vásárolgasson. Magyarországon 3,8 millió ember vallja magát katolikusnak; milyen alapon kényszerítik vallási előírásaikat másokra; és ráadásul az állammal végrehajtva. Tudtommal a francia forradalom óta kettévált az egyház és az állam. Az életformámat hagyják rám/társadalomra a kedves urak... É.

08:12 másnap. Ezek itt kényszerítenek minket, igen. Én már a KRESZ-t is helytelenítem! R.

19:42 Délelőtt Katával séta a belvárosban.
Egy (nekem) hangulatos pillanat
a főtéri sétányon.
F/2015/54

Utána az ócskapiacon- evvel csábítottam le Kecskemétre. 100 forintért egy Capek-novelláskötet. Ő mindent tudott az emberről. A kisemberről, mint a cseh újhullám, annó. A betörőkről, gyilkosokról-, mennyi szeretet van benne, morál-tankönyv. Kívülről tudom, elég a fejezetcímeket elolvasni. Valaki talán majd örül neki. Kell valakinek? [20:51- elkelt]
Kata egy lila kabátot vett, nyolcszázért. Nem tudom, mennyiről alkudta le, én ilyenkor mindig hallótávolságon kívülre megyek, nem szeretem ezt a műfajt. Nagyon szép színű kabát.

2015. március 30., hétfő, Kecskemét

10:19 Kedves Dezső! Remélem jól van, és minden rendben. A Képpraxisok kiállítást a február 5-i összesítés alapján: 3792-en látták. A megnyitón résztvevők és vendégek: 336. Szép napokat kívánok, üdvözlet Katának is! S.

12:08 A mai délelőtt, sorra:
Mail érkezett, hogy én csináltam-é? Nem is rossz. HAMIS-27
Tegnap Kata megnézte, ennek következtében kettő átfestve:
Feledékeny műterem - A/2015/29
Éjféli műterem - A/2015/30
meg a mai: Műterem - utolsó nap Kecskeméten - A/2015/31

18:53 Ezt a teljes reménytelenségből hoztam vissza. Észbe kapva, édeklődtem, mikor lesz a műcsarnoki NEMZETI SZALON-kiállításra a beadás, netán nem aktuális már?! Kiderült, a dolog lefutott, és nem is a művész, hanem a kurátor választ, már a beszállítások utolsó napjai, tőlem két rémesen kicsi, 60 centis, és eléggé jellegtelen kép lett beválasztva a győri múzeumból.
Ajvé. (Te jó ég.)
Szerencsére mindenki ismerős. Most este forró telefonok, mailek, benne képmelléklet-javaslataimmal.
És sikerült, sikerült.
A Kiscelli Múzeumból megy két (nagy) tábla.
„Visszanézek, műterem – A/2011/62”
„Műterem, Lénocska – A/2013/61”
... meg kell dolgozni a világhírért...  

19:32 És elkezdtem csomagolni. Holnap haza. Telefon a házunk melletti papírboltba, próbáljon nekem üzlete előtt parkolóhelyet foglalni; három körül érkezem. Erre a célra van egy fehér összecsukható széke.

19:59 Barátom meséli, lánya megy egy dél-angliai kisvárosba; az egyetlen egyetem Európában, ahol csillagászat-filozófiát oktatnak. Ejha.

2015. március 31., kedd, Kecskemét - Budapest

04:43 Valószínű, a tegnap esti izgalmak, meg persze a mai utazás-, fél háromkor ébredtem, aztán keltem is. Hát akkor búcsúzóul egy jobb, hajnali 33 másodperc a műkertvárosi édes madárkórusról.

21:28 Budapesten, az asztalomnál.
Hónapja a HÍRTV meghívásakor úgy gondoltam, nincs nyilvános mondanivalóm a művészet és a politika kapcsolatáról. Ma délben új témával kerestek meg, holnap taxi jön értem, a húsvétról beszélgetünk fél órát. Húsvéthétfő este adják le.
Csomagoláskor, majd hazafelé a sztrádán, keresgélések. Valahogy össze kéne fogni.

Az ünnep: amikor észreveszem, hogy fölöttem is van valami.
A húsvétünnep a hivő embernek földrengés erejével mutatja meg élete végső értelmét. Hogy ez a kivégzés reményének alapja, akár tudja, akár nem. Hogy számára megnyilt az ég. Ha a halál a vég, akkor az életnek sincs értelme.

Ugyanúgy élek, festek vagy húsvétolok.
- 1. Folytonos várakozás (dolgozom, és mondjuk, minden ezredik munkanapon létrejön egy remekmű.)
- 2. Folytonos ünnep, mert minden percben megvalósul az élet; tucat apró villanás egy nap.

Alfa minőségben, alapjáratban az ünnep feladat.
Béta minőségében ez kapott ajándék, kegyelem, Isten köpenye szegélye.