● 2005. október 2., vasárnap
Megfoghatatlan, mi a tehetség.
Szombat. Gondoltam, pihenőnap, elnéztem a Kieselbach Galéria
most nyílt aukciós kiállítására.
Persze ilyenkor van itt minden, újabban ezek a baromi Batthyány Gyula képek,
valaki nagyon nyomja őket (az árukat, fölfelé).
Egy jó kis Egry rajz, döbbenetes-olcsón. Egy édes Fényes Adolf.
Egy súlyos Farkas István.
És akkor egy 26 centis kis pasztell,
távolból még azt se tudom, mit ábrázol, semmit.
De látni, remekmű.
Mitől?
Néhány szín és forma aránya, semmi más.
Gyönyörű. Persze Rippl.
A témától független is működik, sőt.
Rajztanításnál szoktuk is ajánlani,
tessék csak megnézni - zavaró momentumoktól függetlenül -, fejjel lefelé.

Katától azt kérem születésnapomra, hogy lehetőleg ne hozzon többé abból az amerikai csokoládés kekszből, ami annyira jó, hogy keserves, emberpróbáló feladat alkalmanként a negyediket is nem kivenni a dobozból. (Édesség vonatkozásában nálunk önadagolás, lelkiismeretünkre bízva az elkerülhetetlent.)

Megismétlem, mert most le is fotóztam őket: tehát a napokban átdolgoztam: A/05/24,  43,  37, 19,  26,  54,  és 07-et.

● 2005. október 3. hétfő
A Kieselbach aukciós kiállítás egyik mókája
egy festőpaletta volt,
összemázolva.
Jelzem, palettám nekem is van,
habár egyszerűbb kivitelben.

Ami fontosabb: A kiállításon
a sok összevissza újsághír után végre első kézből
megtudtam, mi lesz a sorsa az Budavári Palota A épületének,
a volt Ludwig Múzeumnak.
Szerencsére tényleg az MNG kapja meg.
A földszinten, (ami minden másra teljesen alkalmatlan),
magyar szobrászatból jeles darabok.
Az első emeleten változó kiállítások.
A másodikon - ha jól értettem,
a mai festészet gyökerei, a 45-60 közötti munkák.

● 2005. október 4. kedd 12:49
88 lux alatt nem kell festeni.* Ez 100 ASA-nál 2,8 blende, ¼ másodperc, a képre mérve. Sajnos, reggel több volt, még a nap is kisütött. Legalább alkotói válságban lennék. De hát csak álmos és fáradt. Így aztán ez a félreménytelen 04/25-ös, alakult is egy kicsit, keservesen. De ami sok, az sok. Tízkor észbe vettem, feltétlen elintézhető lenne ez az OTP dolog, muszáj lemenni. S ha már útközben, be a kis antikváriumba, itt, a hátunk mögött. Németh Lászlót ámulva, de csak márciusban olvasok, és még van kettő aligismert a polcomon; na de tanulmányai két vastag kötetben, háromszáz forintért?! Aztán ezt (ezeket) a fejem alá, és sütkéreztem egy padon a Millenáris - vagy micsoda - parkban, itt, velünk szemben.
Átevickéltük valahogyan ezt a délelőttöt.
Mindjárt lehet ebédért menni.
Eszembe jut a tanács; akkor egyen, amikor már mindent megenne. És sose lakjon teljesen jól.
Na, még ez is.

* -40 C. fok alatt a Gulágon sem kellett kimenni fakitermelésre.

● 2005. október 5., szerda
Egy lemásolt CD meg egy levél Le Meux-be, fiúnk tizedik születésnapjára. Majd lefordítják neki.
Nem akartam elvállalni ezt a keresztszülőséget - eddig összesen kétszer láttam -, az nem játék és nem protokoll, hanem munka. Nem tudok innét kapcsolatot tartani, valószínűen hamarább meghalok, mint netán szükség lehetne rám. Karácsonykor ajándékot küldő bácsinak lenni - ehhez nincs kedvem. Legfeljebb imádkozni tudok érte.
De a mama meggyőzött, hogy épp ez az.

Azt nem tudjuk,
te milyen zenét szeretsz,
így azt küldjük, amit mi.
Tehát a nagyfiú
Steph-nek
Kathleen Ferrier énekel
1947 és 1952 között
Bachot és Handelt.

10:27

Deske! Ezért szeretek Orosziban tüzet rakni. G1.:

Nagy László: Tűz

Tűz
te gyönyörű,
dobogó, csillag-erejű
te fűtsd be a mozdonyt halálra,
hajszold, hogy fekete magánya
ne legyen néki teher,
tűz
te gyönyörű,
ihlet, mindenség-gyökerű,
virágozz a vérző madárban,
égesd hogy a sorsot kimondja,
nem a hamuvá izzó csontja,
virrasztó igéje kell,
tűz
te gyönyörű,
jegeken győztes-örömű,
ne tűrd, hogy vénhedjünk sorra
lélekben szakállasodva,
hűlve latoló józanságban,
ahol áru és árulás van,
öltöztess tündér-pirosba,
röptess az örök tilosba,
jéghegyek fölé piros bálba,
ifjúság királya
tűz.

És egy utóirat is jött hozzá :

A tűzvédelmi előírásokat böngészve... a 2/2002. B.M. rendelet szerint a t ű z : időben és térben nem szabályozott terjedésű égési folyamat, amelyet füst- és vagy lángképződés kísér. L á n g: az égés azon zónája, ahol a gáz- és gőzfázisú anyagok fénykibocsátás közben elégnek...  G1.

Nem tudom, a kettő közül melyik a jobb szöveg...

● 2005. október 7., péntek  09:40
Maradok a Csokonai válogatottnál, mert nincs tehetségem, fegyelmem és időm a két vaskos kötetből a jókat kiturkászni. Sznobizmusom hajt, szerencsére; értő barátom szerint az öt legnagyobb között van, fogalmam sincs, miért. Most Gábort is megkértem:

Deske! Nem könnyű kiugró Csokonait találni. Ez egy szonett, amúgy döcög.

AZ ESZTENDŐ NÉGY SZAKASZA   

Tavasz virít, s száz rózsa nő
     Orcádnak Édenében,
     S szemed kerűletében
     Május mosolygó napja jő.

Nyár van nekem, s halálra fő
     Szívem tüzes hevében,
     Mert Ámor ég egében,
     S caniculát tett benne ő.

Ősz űl setét orcámba, és
     Sok búja fellegével
     Özönnyi könnyzáporral és

Tél szállt fagyos jegével
     Szívedbe, s abba semmi rés
     Nem ég Ámor tüzével.

                        ...Mi lehet a canicula? G1
 

09:58

14:22

Kedves Deske!
A canicula kísértetiesen hasonlít a kánikula szóhoz, vagyis azonos.
A Révai ezt írja: a dies caniculares latin eredetű, a nyár legforróbb része, kb.  júli. 22.-től aug. 24-ig. Eredete görög: ők a nyár egy részét oporának nevezték, és ezt a Szíriusznak heliakus felkeléséig számították. Később csak a Szíriusz korai kelésének idejére szorították, és ezt a Nagykutya [Canis Maior] csillagzatról nevezték is el, ahonnan átszármazott tovább hozzánk is. 

Vö. Karinthy KA SAISON KA  rejtvényével, aminek a megfejtése kassai sonka.
Gy. M.

14:27

Deske, mióta feltetted a verset, sokkal jobban tetszik. G1.

 

● 2005. október 9., vasárnap 04:40, (fejfájásra ébredtem.)
Szombat reggel ötkor Békéscsabára, jövő havi fizetésemért. A XXXIV. Alföldi Tárlat egyik díja. Hat óra vonatozás. Igaz, első osztályon, (szombati csúcs), de nyugdíjasnak 90%-os kedvezmény. Ehhez is szokni kell.
Túl korán érkeztem. Rövid tusakodás az őszintéért, közepes Munkácsy képek, vagy a pályaudvar melletti szerszámbolt. Csodálatos méteres pillanatszorító, lehet vagy öt kiló, ezüst-kék vízszintező, még egy könyvszerűen kihajthatós is, csőre lehet ráborítani; sose láttam. Acél simító vakoláshoz, tíz sniccer együtt, egy plexidobozban (kinek?). Sajnos, mindenem van, ami kell. Aztán gyalog végig az Andrássy úton. (Itt házsort bonthattak, netán eredendően ilyen széles?) Napsütéses, nyájas. Sétánnyá szervezve, autók kitiltva; parkok, virágok, díszburkolat, nagyszámú jobbra-balra-, kirakatra pillogató leánykák, söröző teraszok fehér székekkel.
Mégis marad idő Munkácsyra is, egy terem, néhány képét őrzik. Nagyon tudott festeni, elmondható róla. A tárlókban monogramos ezüst ruhakeféje és modellfotói, az a közismert is, ahol magát  fölköttette egy keresztre, meztelenül. A többi: két diskuráló farizeus-öregúr, aztán a Siralomházban figurája, szörnyű komoran néz maga elé, a Krisztus Pilátus előtt teljes csapata, beállítva, még az ordibáló figura is. A drapériák mindenütt gondosan redőzve, a mozdulatok, a bevilágítás. Szinte pontosan a későbbi olajképek ábrája.

A megnyitó.
Jámbor, szélesen mosolygó vidéki arcok, zömök termetek, igyekezettel, bőrzekékkel, lengő szakálokkal - bár ha ősz is - kissé nehézkesen különcnek; művésznek maszkírozva. Három kisgimnazista - fehér ing, fekete pantalló -, zselatinozott kakastaréj frizurával egy viharos, dobokra írt  kompozíciót ad elő; püfölték, kegyetlenül. Mindhármuk szájában tornatanár-síp. Jó. Vidám ötlet volt evvel indítani. Hosszas megnyitóbeszédekkel nem fárasztottak minket.

A tárlat:
A. Bak Péter (1950): Anyám / József Attila emlékére, akvarell 14x9 cm, ez a munka tőle meglepő,
Kopócsy Judit (1947): A régi mese, tempera, kollázs stb. 24x30 cm,
Kovács Katalin (1968): Végnapok II. akvarell, grafit 40x30 cm, neki emailben is gratuláltam, ismeretlenül,
Lóránt János (1938):  A nyugdíjas zsoké, olaj 130x150 cm. Őt is díjazták. Kovácsot is kellett volna.
Váli (1942): Műterem, nincs veszély (A/03/34) olaj, 80 cm,
Váli (ugyanakkor): Álmodó műterem, (A/04/21) olaj, 80 cm.

A visszaút alvásidőben,
Kata maradék szalámis zsömléi,
bóbiskolás,
Németh László.
Nála is olvasom,
már nem tudom hanyadik helyen emlegetik,
Illyés Gyula nekrológgal fölérő
tanulmányáról lekendezik,
(Ami az 55-ös Szabó Lőrinc-válogatott elé készült.)
Újra meg kell majd nézni.
Aztán nagyszerű tanulmány a két Bolyairól,
(micsoda embersorsok, Istenem!),
ötre hullafáradtan haza.

A kapott pénzt útközben beetettem
egy (OTP-) ATM-boxba. Ennyit,
mínusz 10% egyházi hozzájárulás.
Este még föl a netre néhány
újonnan befejezett
és lefotózott képet.
Ezt is itt, amit mutatok.
Evvel most meg vagyok elégedve:
Műterem, emlékezem (A/05/47). Hosszú nap volt.

 

Nem tudna valaki
nemzetemen segíteni?
Esetleg egy kft?!
Netán Le Meux?!
Itt olvasom
a Népszabadság
hirdetési rovatában,
hogy szegény Minisztérium
Beszerzési és
Biztonsági Beruházási Bivatala
már másodszor jelzi,
vennie kéne ezt-azt,
s (nyilván) nem talál.

Csak remélni tudom,
előbb-utóbb elolvassa
valami kis fürge, ügyes cég a felhívást.

 

c. kedd 15:45
Ez a Magyar Népköztársaság is elmehetne a jó büdös pizzériába, hogy nekem 63 éves (+9 nap) fejjel kisnyugdíjasként szakmai önéletrajzokat kelljen írnom, meg a vámőrségi igazolásért sorba állnom és bemutatni munkásságomat, hogy jövőre  - netán - egy kis (pályázati) pénzhez jussak. Mert rá vagyok szorulva. Mikor műtermem tele műremekekkel (és nemremekekkel). (Tegnap is összetörtem kettőt.)

Fáradt vagyok.

 

20:01
Most a C3-központban honlapomhoz csatlakoztattak egy nézettségi-statisztika programot, visszamenőleg, az év elejétől (mostantól minden éjjel frissít): http://www.c3.hu/stat/deske/ Szütstől jött az ötlet, neki is egy pont ilyenje van.

Havi- és napi, és óránkénti összesítések /találatszám / kilobájt / százalék, stb.
Nézem az októbert. Eddig azt hittem, csak a NEWS-nak van nézettsége. Majdnem annyi a FESTMÉNY és a KIÁLLÍTÁS, sokan nézik a GRAFIKÁT is.
Az angol változatra csak hatan mentek rá, holott most októberben US nézőm 25%. Tehát ezek kinti magyarok:

'

Ugyanez, számokkal:

Top 16 of 16 Total Countries
#	Hits		Files		KBytes		Country
1	10207	61.35%	6522	56.50%	227969	69.36%	Hungary
2	4186	25.16%	3126	27.08%	41351	12.58%	US Commercial
3	1738	10.45%	1415	12.26%	35053	10.66%	Unresolved/Unknown
4	139	0.84%	138	1.20%	2888	0.88%	France
5	138	0.83%	126	1.09%	13058	3.97%	Network
6	48	0.29%	48	0.42%	717	0.22%	Germany
7	38	0.23%	34	0.29%	635	0.19%	Austria
8	34	0.20%	34	0.29%	1613	0.49%	Switzerland
9	21	0.13%	21	0.18%	620	0.19%	Yugoslavia
10	19	0.11%	19	0.16%	1181	0.36%	Netherlands
11	18	0.11%	18	0.16%	872	0.27%	Slovak Republic
12	17	0.10%	17	0.15%	1169	0.36%	Turkey
13	15	0.09%	14	0.12%	454	0.14%	US Educational
14	11	0.07%	11	0.10%	607	0.18%	Israel
15	6	0.04%	6	0.05%	448	0.14%	Brazil
16	3	0.02%	3	0.03%	45	0.01%	Romania

 

Van hónap, ahol Japán, Svédország és a Faroe Szigetek is szerepelnek.

Egy nézettségi mutató a nap 24 órájára bontva:

A végrendeletre kattintók: 37, ezek nyilván új nézők.
Az lenne az igazi, ha a látogatókat be tudnám azonosítani, de persze ezt nem lehet. Viszont a szolgáltatókat sorolja, ami időnként utal:

khb.hu
altisk-teszlar.sulinet.hu
hamilton1.fixdial.interware.hu
szerver1.millenarispark.koznet.hu
server.mng.iif.hu
router.szt-istvan-gimn.hu

Amit eddig tudtam: napi nézettség mostanában 40-45 körül. Hétfő csúcsnap, vasárnap alig.
Sose gondoltam, hogy a statisztika ilyen érdekes.
Ha rólam.

 

● 2005. október 12. szerda
Hajnal: a fiút haza a buszpályaudvarról, Velencéből megérkezett, náthásan.
Délelőtt: pályázat írás. Kétsorosra terveztem, de azt mondták, nagyon illik legalább féloldalt írni.
Ezen ne múljon.

NKA Képzőművészeti Kollégium pályázatára

 MUNKATERV

65. életévemre; 2007-ben visszatekintő kiállítást csinálok a Bp. V. ker.,
Hamilton Törzsdeügynökség / Aulich Art Galériában, (ha megérem).

Öt terem. Erre az alkalomra egy festmény-sorozatot szándékozom készíteni,
egy izgalmas új témakör feszeget és sűrűsödik bennem.

 A festmények
                       témája: műterembelső
                       mondanivalója: létünk véleményezése
                       hordozóanyag: farostlemez
                       alapozás: Tekla faátvonó késtapasz                  
                       formátum: négyzet
                       hangvétel: lírai
                       színvilág: pasztell tónusok
                       festékfelhordás: igen vékonyan, ujjbeggyel
                       folthatárok: elmosódott, lágy kontúrok                     
                       keret: fenyőléc, Orkán festék, diófapác

2005. október 12.

Nem gondolnám, hogy minden bizottság hivatalból fafejű. Remélem röhögnek egyet, ők is.

● 2005. október 13., csütörtök
Hatkor Nádor Tibor és Varga Patricia
kiállítása a Kispesti Vigadó Galériában.
Jó kiállítás lesz.

A 3. metró-Határ út,
onnét  az 50-es villamossal
4 megálló,
ott a sétálóutca: Fő utca 20.
Nyitva 10-18h, hétvégeken: 10-14h.
November 6-ig.

Ki fogok villamosozni.
A szűk elit tagjai.

Részlet Szüts Miklós megnyitóbeszédéből
- fontos gondolat -, remélem,
nem veszi észre,
hogy ezt itt, most, előre:

... bosszantó, amikor – oly gyakran – a szerző üzenetéről locsognak a “szakemberek”. Értsük meg végre, a képek (könyvek, szimfóniák, filmek és édesbús slágerek) persze üzenetet visznek, csak nem a szerző üzenetét! Itt a szerző legfeljebb biciklis futár, teker vadul a benzingőzben keresztül a városon, igyekszik a legjobb útvonalat választani, de hogy mi van a csomagban, azt csak a feladó (talán Isten?) tudja, és tudják aztán a címzettek. Igen, a címzettek, ti kedves barátaim, hiszen nektek szól az üzenet...

Amit mutatok, Tibor egy képe, ezt sikerült hirtelenjében - e-mailen - megszereznem: Gyárbelső

11:37
Most kaptam még egy képet.
Hát bizony nagyon jó.
Még így is; hogy
a reprodukció reprója.

● 2005. október 15., szombat
Kedvesen telefonáltak, mehetnék alkotóházba: Bécs, Salzburg, Stuttgart, Párizs, Helsinki, Lisszabon. Ösztöndíj, egy-, néhol két hónap. A Főváros pályázata. (www.budapest.hu /pályázatok)
Rögtön tudtam a választ, de egy napig azért.
Hát igen, ó, Párizs múzeumai! Tíz nap. És aztán?
Munka. Azt itthon is lehet.
Lesmirglizhetem az ottani ablakokat?
Egyedül.
Uszoda?!
Kosztot nem adnak, azt magamnak kéne.
Utazzak? Mikor itthon már nyugdíjas-villamosbérlet!
Még megtudakoltam, és ha hamarább haza? Azt nem lehet, a fennmaradó időt ki kéne fizetni.

A római ösztöndíjat se pályáztam meg soha. Pedig szegény Kata hogy szerette volna. 74-ben végignéztem Európa múzeumait, másfél hónap, de végig menekülés hazafelé. 81., norvég ösztöndíj, egy hónap, végig síeltem, aztán egy hetes hajóút Északra. Az jó volt. Negyven éves voltam.

Viszont a szentendrei Nagybányai-kiállításra ki kéne menni.

● 2005. október 16., vasárnap 05:33
            ... és rögtön ki is mentem. A nekem való kaland. Már a Lukácsban is mindenfelől emlegették. Nem gondoltam, hogy ezeknek az általam nem jegyzett figuráknak - amikor oldottak, és nem a nagy, magasztos eszmék - ilyen erős képeik vannak. Mint szegény Arany János bácsi Buda halála-féle dolgai. Tehát: Thorma, Koszta, Glatz Oszkár, Iványi Grűnwald, Ziffer, Ferenczy Valér.
Most csak két meghökkentő remekmű:
 - A lépcsőfordulóban Thorma: Tavaszi táj. Hatalmas ég, és a kép jobb alsó felét tőle váratlan módon szinte fehéren hagyta, attól ragyog. Ha azt is befejezi - fele érték. Értette a szakmát.
Thormáról, ha nem keverem, önéletrajzában szomorú történetet mesél Bernáth Aurél. Nagybányán a műtermeik szomszédosak voltak. A mester tanítványt nem engedett be magához. Délelőttönként hallotta a lépcső nyikorgását, ahogy tán évek óta hatalmas vásznával - Petőfi - kínlódik, s délutánonként a szomorú kapirgálás a spaklival, ahogy szedi vissza a festéket.
 - És Börtsök Samu: Havas boglya,(pontosabban: boglyák), 1910 körül. Részletezőbb,  mint Monet-é, de tőle is lehetne. Ahogy a hófoltok... amilyen egyszerű és amilyen atmoszférikus. Gyönyörű.
Boglya ügyben pedig sérült és gyanakvó vagyok. Monet legszebbjei között ez a sorozata. Szívem fölvidul és már távolról boldogan nézem a Szépművészetiben az egyiket a nagy kiállításán, mikor a dátum miatt a képcédula: hát a lánya festette!

Mi van még. Kitették Ferenczy József képének vázlatát, élvezet (tanulságos) nézni abból a szempontból, hogy majdnem pontosan a végső kompozíció, de csak majdnem, és még érdektelen.
Mattis Teutsch, akit mostanában nagyon nyomnak. Valakinek nagyobb elfekvő tétel lehet belőle. "Hozza a formáját", baromi gyenge. Egy bizonytalan korai Szőnyi-akt. Hogy miért festenek ezek annyi aktot-, Istenem, meg tudom érteni. Ami semmivel nem szebb, mint egy kerekes kút (legfeljebb nehezebb lerajzolni).
És persze vannak a környező hegyek-völgyek-birkák, leíró módban, de van látomásos is, aki tényleg akart valamit.
Érdekes egy Ferenczy Valértól 26-ra datált kép. A család ott maradt volna, miután Ferenczy Pestre költözött, lévén főiskolai tanár? És 19-ben meg is halt. Vagy Valér fiú Erdély Romániához csatolása után, és attól nem zavartatva, visszajárt festeni? Egy korai, jó Czóbel. Ő vitte be a fauve-ot Nagybányára, ha jól emlékszem?
Eddig úgy tartottam, hogy a második-harmadik generáció érdektelen, vissza a naturalizmushoz. A történet bonyolultabb.
Tényleg, mégiscsak el kéne olvasni Réti István Nagybánya könyvét. Mondták, nagyon jó.

Szentendre, Művészeti Malom, A főtértől a Dunával párhuzamos utcán 500 méter, az elágazásig.
Nyitva január 16-ig. A románokkal való hercehurca miatt tíz év után nyílt meg, mert az anyag egy része Erdélyből.

● 2005. október 17., hétfő
Ezt ma délelőtt befejeztem.

Tavaly kezdett kép.
A múlt héten egyetlen pillanat hiányzott,
hogy keresztben átkarcoljam,
merthogy tartósan és végül is
reménytelen,
(de elég nagy ahhoz,
hogy polcanyagnak félretegyem).

Most be lehet tenni a többi közé.
 

Hosszú várakozás - műterem (A/04/20)
2004-2005
80 x 80 cm

 

● 2005. október 18., kedd
Két kép beszállítása az Andrássy úti KOGART
palotába, a volt Fiatal Művészek Klubjába,
ahol december 2. művészeti (kirakodó)vásár nyílik.
Beszállítás tévesen, csütörtökön kellett volna. Át nem vették, de raktározzák.

A mai nap termése még ez a sor a címoldalamon, ma három óra munkám volt vele:

SZAVAK, KIFEJEZÉSEK KERESÉSE A NEMZETI DIGITÁLIS ADATTÁRON KERESZTÜL

Ez a program január óta készül, a C3 sem kapkodta el, ami rajta múlott. Mostanra szövegekre már működik, a másik fele, a képek még hátra van. De aki az NDA-ban csinálja/ná, épp munkahelyi felmondásban.

Egy régi-régi ismerősöm váratlanul fölhozott tíz! CD-t, hogy biztos szeretem majd őket, másoljam le: Led Zeppelin, Jimi Hendrix - ezeket a neveket ismertem (csak a neveket) közülük. Meghallgatni persze nincs idő, gépbe másolni igen. Szelektálni majd, ha lesz rá idő.

És a mai legszebb, Zelk, kutyájáról:

Marival hol kölyökmód játékos, hol tűnődő bölcs. Ha velem van, vagy hülyének tetteti magát, vagy visszaélve gyöngédségemmel, pimaszul fölényeskedik. Mondják, a pimaszság tacskó-tulajdonság. De csak az én társaságomban viselkedik tacskó módra. Ha Marival sétál, elég egyetlen szó, a "vissza", s Kari máris gazdája bokájánál baktat. Ha velem sétál, s rémületemre már a kocsiúton szalad, ha én is elkiáltom, hogy "vissza!", megfordul, a szemembe röhög, s fut tovább, gyorsabban, mint addig. Én pedig kiáltozva, loholva, utána.

●  2005. október 19., szerda
Kanadai nyár levelei,
vasárnap unokákkal
a Gellérthegy oldalában,
ezt a kettőt ott szedtem föl.
Kata fogócskázott a gyerekekkel
a rét közepén, addig lányommal
beszélgettem egy padon. Leláttunk a Dunára.

Maga a fa elképesztő.
Ezt már a XIX. századvégi
orosz erdő-ligetfestők is tudták,
akiket annyira szeretek: ezek a fehér levelek (fonákjuk sötét) teljesen megzavarják
a térérzetet. Mint a zebrák csíkja, ami miatt melléugrik az oroszlán.
Szóval szinte lebegnek a környezetükben,
ettől elleng a lélek is..., andalító.
Ahogy Várady Szabolcs:

Te csellengő, incselgő lelkecske,
animula, mulattass, mulandót,
félbe a tréfáidat ne szakaszd,
Testem vendége, útitárs,
kószácska, kedveske, ne kerekedj fel
sápatag, sivatag, hallgatag
helyekre, te lengeteg, ingatag,
hol van hiszen, hol még, mikor
elnémul a, vakul a, kondul a
hang, a szem, a harang?

Hadranus-változat, értő barátom szerint egyik legfontosabb újkori versünk.

12:19
..illetve nem ez. Közben most meztelen és vízszintesre kimerevített alkarral várakoztam az allergia-eredményre (fűre igen, kutyára nem, szerencsére, vonaton üljön a menetiránynak háttal, a kerti munkát bízza másra), megtaláltam a vers direkt-fordítás változatát. Nem csodálom, hogy nem tudott dönteni, és mindkettő szerepel a kötetében.
Gyönyörű. ek.

LELKECSKE
Lelkecske, te lengeteg, ingatag,
testem vendége, útitárs,
sápatag, sivatag, hallgatag
helyekre visz most az utad,
s játékaidnak vége már?

Amíg a leletet printelték, odaadtam az érdeklődő ápolónővérnek, elolvasni.

●  2005. október 20., csütörtök
A mai nap. Vaktában tapogatózás az A/05/36-tal,
(nincs veszíteni valóm),
egy angol önéletrajz átírása, meg egy levél;
tegnap egy megnyitón beszélgettünk,
s kérte, küldjem el írásban is:

Magyar Posta Vezérigazgatóság
Kedves Elnök úr!

A Magyar Posta legfontosabb PR üzenete ma nyilvánvalóan a megbízhatóság.

Sajnálatos tévedés ebből a szempontból (is)
ez a kis vidámkodó koronás-kürtös ecsetrajz-logó.
Az ellenkezőjét hirdeti.
Szabadna javasolnom grafikusok, egyetemisták számára egy ötletpályázat kiírását logó tervezésre.
Egyelőre akár csak a fiók számára is.

Szívélyes üdvözlettel:

Este anyácskámnak két új fájl nyit; LEVÉL.21 és 22.doc. Ezt nem tudja egyedül. Kerestünk a Nokiájára egy hangos hívásjelzőt. Lejegyezte az SMS készítés állomásait, és a NEM FOGADOTT HÍVÁSOK elérhetőségét, törlését.
Közel van a nyolcvanhéthez.

 

●  2005. október 22., szombat 09:10
Vetkőzés közben kipattant keretéből úszószemüvegem három dioptriás lencséje, házilagos fabrikálmány. Majd vissza kell ragasztani.
Hát akkor ma nem lehet (nem kell) úszni.
Ha már vigadunk, tetézzük; ki a Lukács előtti szombati hajléktalan-ócskapiacra.

A kis köpcös cigányember 15 ezerre tartotta.
- De hisz ez csak nyomat!
- Uram, a keret többet ér! Mennyit adna érte?
Megalkudtunk tízezerben. Nagyon kell szakmámnak egy kis vitamininjekció. Nagyon megterhel hülyeségem, hogy nem merek két hónapra Párizsba menni, holott... Tegnap egész délelőtt Sherlock Holmest olvastam, ágyon fekve. Mentségem, hogy... satöbbi. Mentség, az van. És ráadásul magyarul, pedig itt a The Complete...
Egy ilyen keretbe valami csuda képet kell festeni... Talán egy szép műterembelsőt.

Becsületesen megköpködte a pénzt.
- Nem érdekli még másolat?
- Kép, köszönöm, van. Én is azt csinálok...
- Tudna másolni nekem?
- Túl sok munka...
- És mit fest?
- Azt maga sajnos nem tudná eladni...

 

Persze, én ilyen szépet nem tudok csinálni ebbe a keretbe.
Drágábbat igen.
Kissé szégyenkezem.

10:33
Persze a fene se fog
új képet kezdeni,
pláne szombaton.
Van elég, gyenge, régi.
Akkor egy sablont, rajzpapírból,
megnézünk valami régi képet vele.

Szütsnek negyed százada dilemmájára,
- valami keretméret problémájára,
még a gombáspusztai műtermébe -
talán táviratban üzentem,
Közép-Európában nincs kép,
amiből valamit levágva,
ne javulna,
jelentősen.

Na, lássunk neki.
Fontos, hogy a feladatra
nem szabad nagyon rákoncentrálni.
Kezdjük egy teafőzéssel. Eper ízű csipkebogyó, milyen rafinált. Csak ülve szabad meginni. Pedig már kezdeném.

13:56
Először a keretet,
olajfestékkel, de sok siccatívval (szárító).
Aztán a kép.
Alig is kellett átfesteni,
Műterem firkált székkel (A/05/14),
nem is lenne rossz,
de a kiindulás hibás,
ilyen keretben nem lehet zsúfoltság.

 

Marad a második.
Műterem - félsziget (A/05/10)
31 x 22,8 cm

 

És mindez
a leejtett úszószemüveg miatt. Amit közben megragasztottam. Ha azonnal eszembe jut, ami csak este, hogy félszemmel tudtam volna úszni...

●  2005. október 23., vasárnap
Találós kérdés válytfülűeknek, mely költőnktől való ez? Két ilyen fantasztikus sor. Nem Weöres, nem mai, pedig mintha. Kedden megmondom.

Az égető kutyácska
A zöld mezőt aszalta

Szoktam használni ezt a gondolatot, - és idézni is. Tegnap este egy harmincfős születésnapon a házigazda könyvtárát olvasgattam egy félreeső emeleti szobában. És megtaláltam:

"Pesszimista" vers? Fából vaskarika. Hisz a legkétségbeesettebb vers is - a legrosszabb esetben is! - jajpanasz, segélykiáltás.
"Pesszimista" a segélykérő?
Éppen optimista.
S csak annál optimistább, minél kétségbeejtőbb helyzetből - minél kétségbeesettebben - kiált; még ott is reménykedvén, hogy lehet segítség.
Mert másképp - kiáltana?

                                                    ...53. július, idézet Illyés Gyula Naplójegyzetek 1946-1960 - ból. Ez az egy kötete volt meg a házigazdának. Mondtam is neki, ha szereti, elhozom a sorozatból az enyémeket, még hármat. Ha nem, adja nekem ezt.

●  2005. október 24., hétfő
Pedig milyen jól indult ez a hétfő. Fejesugráshoz készültömben hallom, az egyik biztonsági őr odaszól a másiknak, ezt nézd meg -, merthogy kezdetnek víz alatt szoktam átúszni a medencét. Mint Petri is szerette volna, ha a háta mögött...:

A szeretettel nem tudok mit kezdeni ---
Tartsanak el, és hízelegjenek,
de ugyanakkor hagyjanak békén,
küldjenek pénzt postán.
Azt is unom, hogy hízelegjenek.
veszítsenek el nagyobb összeget a utcán,
amit én véletlenül megtalálok.
Legyenek elragadtatva tőlem a hátam mögött,
hogy én tényleg egészen véletlenül visszahalljam
valakitől, aki nem is tudja, hogy rólam beszél.
Írassák rám a házukat, és haljanak meg.
                                /Horatiusnak rossz napja van/

Aztán az egyik fordulónál láttam, a hold az ég közepén, odafönn. Ez jó. Mi minden volt még. Elhatároztam, hogy ezentúl a bukófordulót kifeszített lábbal. Egy kevés közbenjáró ima. Megtaláltam a bekeretezendő kép paszpartuszínét, hófehér nem, talán halvány szürkéslila, farostlemez érdes fele. A félóra végén a sprintszakasz egész rendesen ment.
Eddig minden jó.
És akkor hazafelé az antikvárium kirakatában megláttam: A fizika kultúrtörténete. Vonzóan drága, ötezer. Ritka, kuriózum, és tudom; mondták, nagyszerű. Meg kéne venni. De nem lesz rá időm, és főleg: befogadásához való képességem igen-igen kérdéses. Kár, kár.
Egészen elszontyolodtam.

10:21

Deske!
1./ A vájtfülű pontos jé!
2./ Az a keret nem ért meg tízezret!
3./ Témát kéne váltanod!

Drága barátom!
A vájtfülű azért volt kurzívval.
Azt a keretet tízért vettem és 400-ért fogom eladni.
Témát nem, fejet kéne váltani...

 

● 2005. október 25., kedd 09:29
A vasárnapi idézetet többen megfejtették. Nem gondoltam volna, ugyanazon módszerrel.

Az égető kutyácska
A zöld mezőt aszalta;
Miatta Flóra hímes
Virági haldokoltak,
Fonnyadtak a ligetnek
Zőldségi megkonyúlva:
A föld egész határi
Alélva bágyadának.
[...]
            Csokonai: A hévség

Kedves Deske!
Nem vagyok igazán jó ismerője a verseknek, de a google a barátom. Keresés: égető kutyácska, két idézőjel között, s lökte még a versmagyarázatot is:

A hévség látszólag a természetről szól, azonban a fő téma a vágyakozás a szerelem után. A belső tüzet alélt természeti képpel azonosítja, melyre a lankadtságot az "égető kutyácska", (a június 2l-e utáni csillagkép) okozza. A csillagkép egyik tagja a Canicula, aminek a nevéből lett a kánikula.  A külső égő természeti kép hasonmása a költő bensejének állapota, melynek tüzét Cupido gerjesztette. Semmi nem utal a valódi betegség megnevezésére, de tudván Csokonai tüdőbajáról, ennek tüneteire is gondolhatunk...
Üdvözlettel: Gy.

A fotó: A munkanap vége, alkonyodik. (F/05/43)

 

● 2005. október 27. csütörtök
Nagyon dolgozom, most csak ennyit:
"Ne mondd: miért van az, hogy a régi idők jobbak voltak, mint a mostaniak. Mert nem vall bölcsességre, ha ilyesmit kérdezel" - mondta egy bácsi, és valljuk meg, igaza volt. (Prédikátor könyve 7;10, Krisztus előtt háromszáz évvel.)

Ja, és még, egy. Régóta nyugtalanít, mindenfélét hallok erről. Ma az öltözőben megkérdeztem erről egy igazán hiteles embert: Jó-e nekünk hosszútávon ez a Bolognai-program?! Azt felelte: Megkerülhetetlen, Bolognától függetlenül is. A felsőoktatási hallgatók létszámát a kilencvenes években háromszorosára duzzasztották.
(Tehát így lehet szelektálni.)

● 2005. október 28., péntek
Még mindig nagyon dolgozom, egy táblázaton, tegnap reggel négytől. Ez meg még csak fejben: kértek tőlem novemberre egy előadást "Istenélmény az Egyházban és a festészetben" - címmel. Eddig annyi, hogy a címet átírattam így: "Isten és a festészet."
Lehetne beszélni a giccsről, ami káromkodás. A tipikus festőbűnökről. A Mária-képekről, amik nem fejezik ki, hogy az Egyiptomi úton napi x-szer pelenkázni is kellett; és ha menstruált - azt is rendbe tenni. A sivatagban. Stb. A szakrális művészt fogalmáról, ami Pilinszky szerint (is) tautológia; szóismétlés.

Drága Lukácsos barátaim, bíztatásul, a netről lehívva, a 36 párizsi uszoda hetibérlet árait is elküldték nekem. Azt kérdeztem vissza, Lukács nevű van-é köztük? Hiába, sajnos. Nem vagyok bátor és nem szeretem a változatosságot. Igaz.
Egy másik meg, félreértve az írottakat, vagy éppen átlátva fölöttük, fölhozta Simonyi: Fizika kultúrtörténetét. Tényleg nagy mű, már amennyire én -
 

● 2005. október 29.,  szombat
Nem tudtam elaludni - talán a munka izgalma - éjjel egyig, amit amúgy soha.
Hát befejeztem, rendbetettem a tervező-grafika fejezetet is, amire - erre egyébként végleg semmi szükség. Mondjuk, az NDA-nak kellett. Nemzeti Digitális Adattár. Jó néhány munkát újra is fotóztam. Aztán délelőtt hullafáradt. És pihenés-pihegés helyett Zsófi telefonja, autóval a Keleteihez, szombati orvosi ügyelet:

[Anamnézis] ...hirtelen járásképtelenné vált, görcsi voltak... tudata végig tiszta volt. Fájdalmat nem érzett.
[Symptoma]  Ép tudat, norm. viselkedés. Ép agyidegek, norm. gv-i reflexek. Helyzetérzés megtartott. Csökkent izomtónus... nem járóképes, túl gyenge.
[Therapia] Nyugalom biztosítása, etetés.

Adatok:
Törzsszám: E-169188
Név: Kakaó
Faj: macska
Fajta: európai rövidszőrű
Szín: fekete fehér
Ivar: nőstény

Zsófiék előző éjfélkor! voltak vele ügyeleten, mert lebénult. Ott injekciózták, avval, hogy ha reggelig nem javul, akkor ez végleges, és el kéne altatni. Zsófi erre a temetőmenetre kért meg, hogy inkább én, nélküle. Bekészítettem a kocsiba egy kék Közértes-ládát. E szerint az orvos szerint viszont körülbelül semmi baja nincs, csak fáradt.

Ismerjük. Az állatorvos elmegy a körzeti orvoshoz. - Hol fáj? - Ja, így könnyű!...

okt: 36504= 1309= 42,2/nap