VALI NEWS

21:49
Délelőtt: kiprinteltem 36 oldal leletet 2006-2021 háziorvosunk utasítására. Csak egy kis részét kellett most szkennelni. Most a mozgássérült parkolási engedélyhez kell, mellékletként a Szakértői Bizottság számára. Egész napos munka volt, tele azonosítási hibákkal.
Pilinszky vagy inkább a szeretett filozófusnője Simone Weil hasonlata, hogy a gyerekek munkái semleges-egyformák, amíg a számtanfeladatot jól oldották meg, csak a hibás válik ki.
Ebben a listában legközelebb már közömbös-szakszerűen fogok valamit kikeresni.

17:32
Megtudakoltam Zsófitól a tegnapi fotó alanyát, a szöveg így módosul:

22:09
-- Kedves Deske, a 131. zsoltárról olvastam: A zsoltáros egészen kicsiny akar lenni az Isten előtt. Akár egy gyermek elnyugszik Teremtője ölén. AZ Úr Jézus tanítása szerint ilyeneké az Isten országa... hiszen ott mindene megvan, nem is vágyik elhagyni ezt a helyet. Üdv: H.

09:54
-- Köszönöm, de egy vélt másik szegmense érdekelne a dolognak. Hogy önként lemond szép. érdekes és tanulságos életmezőkről, itt és most, avval, hogy neki ennyi is elég. d.

12:45
Ecker Tamás mentálhigiénés szakember és tízezermester barátom olykor fuvaroz, megjavíttatja zipzáramat, és LED-műteremvilágítást csinál. Most festett egy temető-képet, hozta. Brachi, ne folytassam? Nem is sokat rontottam rajta. Közben próbáltam a követ fehérre is. AX/2021/33 30x40 cm.

13:58
Tamást reggel hívtam, mérné meg újra kalapácsfejem elektromágneses sugárzását, mert hogy faluról fölhoztam a nyáron, veszélyes mértékűnek mérte, és hogy tegyem el közelemből. Öt kiló, súlynak - ritkán - jó, meg szögegyengetésre szilárd alapnak. De mindez persze hazugság, sajnálom kidobni, olyan gyönyörű. Hát most megmenekült.

12:28
Kormányhivatal, Kata parkolási engedélye dolgában 10:00 - 11:50. Időpontra mentem. Üldögéltem. Majd még két hét múlva.
Nem a közeli bolt, ott egyáltalán nem volt neten kérhető időpont.

12:48
Uszoda utáni kávé a boltocskában. Ma a tulajasszony a pultnál.
-- Lovak vizslák kutyák macskák egerek rendben vannak?
-- :-))
-- Emlékszik, amikor én évekkel ezelőtt először itt, számomra talált a gépen egy gombot, amivel nagyon sok kávé...
-- Igen, azóta se egy vendég sem mondja, hogy a minőség nem érdekeli, csak sok legyen. Azt a gombot azóta is csak magánál használjuk...

16:53
Kedves Deske, MOM székház BÁV-aukció, dec. 8.,
Régi zsidó temető (Esther) - A/1985/15, 60×60, indul: 900 000 Ft
üdv: H.

19:50
Godot Galéria
Szervusz, Gábor. Dr. X., akit hozzám küldtetek, ugyan nem vett semmit, de egy valahol megvett Váli-kép keretére kér egy széles lécet; ahogy nálam dukál; 20e HUF, elvállaltam. Úgyhogy ebből 20 % nektek jár! :-)) d.

10:03
KÖVEK
Gyerekéveimben geológia.
Mineralógia - petrográfia - ásványtan - kőzettan.
Lexikont is írtam hozzá - forrás a Pesti Hírlap Lexikona -
a C. betű közepénél csüggedtem el.

Tanultam is, gyűjtöttem is,
de leginkább a kövek bűvköre.
Később, évtizedek múltán úgy véltem,
mindez egy áttetsző lila ametisztkristály
gyönyörűségének holdudvara volt.

Ezen a kavicson, ha jól tudom,
állatok és talán állatfúrta alagutak,
öröklétbe dermedve.

E kövek évmilliós hideg csodák,
idegen úrként élnek közöttünk.

10:22
Öregember emlékezik.
Indukálja ezt tízezernél több kép,
ami a képernyővédőként randomban megjelenik,
s idéz azonnal
régmúlt emléket.

Reggel erre figyeltem föl.

A Micimackós Játszótérre,
a Várba vittem föl Mikicát.
Egyedül voltunk a parkban.
A homokozóban gond nélkül elfoglalta magát
kezében a kis autóval.

Teljes figyelem.

F/1986/08
(A kép korábbi lehet, mint az évszám mutatja.)

Mai munkásságom
az ebédszállítók számára a folyosóajtóra kitűzött cédula,
valamint a bár igen öreg, de kiváló MBT cipőm átszakadt lyuka helyébe hajnalban azonnal egy új; tüzesített árral átfúrva.

17:07
Érkezett egy újabb erős Sugár kép, Savaria Galéria árulja; Daphne 34x60 cm, olaj, farost, 1977.

01:02
Katánál orvos. A legerősebb antihánytatót fogja kapni. Negyedik napja nem sétálunk.
Miki fiunk munkahelyet változtat, idejön hatalmas monitorjaival. Erre két oka van. Ez alkalomból kitrágyáztam vagy 20 éve szerszámműhelynek használt régi szobáját, fél köbméter cucc kukába. Lett tiszta asztala. Alatta szőnyeg, újságpapírokba tekerve. Az egyiken nagy fotó, azt kihalásztam.

Két kiállításomat nyitotta, a másodikat elhülyéskedte. Oeuvre-CD-mhez előszó. Kismonográfiámban vendégszerző. Küldtem neki Berlinbe egy önéletrajz félét, könyvébe beletette. Jelenits atya után én is Népszabadság?-cikkben bíráltam vatikáni glosszáját. 90-ben összehoztam Szütscsel, aki aztán famulusa lett. Nem vagyok társasági ember, csak akkor érintkeztünk, ha dolgunk volt egymással. Most, hogy nézem
a 9. IRÁSOK / minden együtt... keres: ESTERH-, elég sokszor. Egy nagyobb képem nála, meg egy kisebb. Ja, meg minden gyerekénél egy.

Esterházy Péter a Hahn-Hahn grófnő pillantása c. új könyve dedikálásában fölhívta a figyelmemet a 170. oldalra, ami rólam szól:

Ha hisznek nekem, jó. Budapest olyan város, hogy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék. Egy férfi nagyméretű képet cipel. Látszik, nehéz. A kép egy műterembelsőt ábrázol. Legalul, már majdnem le- vagy kicsúszva egy szék van, profán kereszt. A kép szent. Ami Vermeerből kimaradt - így lehetne okoskodni. Mindez a Mártírok útján történik, ahol a szénmonoxid-koncentráció a legnagyobb a városban, valahogy beragad a levegő a házak közé. Európa legbüdösebb utcája, mint ilyen, unicum.-

LEVÉLBEN REAGÁLOK:

Kedves E - PÉ!
A Hahn/2/ grófnőből az a bizonyos 170. oldal helyesen így hangzik:
-...Mindez a Mártírok útján történik. A festő elhaladtában a boltosok és vevők kitódulnak az üzletekből. A KANZLEI-ből a négy hivatalnok. A fiatalabb rabszolganők ujjuk hegyét csókolgatva ismétlik: itt jön Ő, Potifár háznagya. A villamosok megállnak, csend lesz. A festő zavartan bizonygatja, hogy az utca nem róla van elnevezve. Egy Veronika nevű növendék megkérdezi a Mestert, mennyi ideig tetszett ezt festeni. Végül egy Simon nevű úr kiszáll egy Hondából és átveszi a kép terhét.
Beesteledik, mindenki hazamegy és megjavul. A festő fáradtan meghajol.-
(E. P. a nála függő képemet írja itt le. Hondája van. 92. 3.)

A KIADÓI VÁLI-OEUVRE CD-ROM SZÁMÁRA
Esterházy Péter: Bevezető

Bevezetek. E pillanatban nem egészen tudom, hogy mit, de úgy döntöttem, ez nem fog zavarni.
Ez a CD tartalmaz egy Váli Dezsőt. Ez a tartalma. Mondhatnánk, véges miként tartalmazhat végtelent, rendben, javítsunk, a CD tartalmaz VD-ből egy jó nagy darabot. Tartalmazza VD egy nézetét. (Ki néz?) Egy változatát. Egy fölfogását. Úgy azonban, hogy mégiscsak az egészet felöleli. Mindent.
Mindent, amit VD összevillázott magáról, elsősorban tehát a műveit. Minden látható. Azok is, amelyek nem láthatók, mert mondjuk egy távoli, setét közraktárban telelnek, vagy szanaszét, ki tudja, hol. (VD tudja, és mondja.) Mintha titokzatos, idegen helyekre pillanthatnánk be, valaki fogja a kezünket, gyere, mutatok valamit.
És nemcsak valamit mutat, vagyis a képeket, hanem mindent, ami a kezeügyébe akad, tőle, róla, írva, mondva, nézve, hallgatva.
Érdekes volna ezt az egészet műalkotásnak tekinteni, melynek tárgya, műfaja, médiuma: Váli. Egy Válit látunk hát, egy Váli teremtette Válit.
Az, akit az Úristen teremtett, szigorú, komoly művész. Itt, ebben a gesamtkunstwerkben azonban látunk egy komolytalant is, egy naprakészet, mozgékonyt, egy interneccest, hiút és hülyülőt, narcisztikust és így önirónikust. Ahogy a költő mondja: egy ürgét.
Régi és új ritkán van így egyben.
2000. október

09:44
Szt. Ciprián: milyen fonák [röhej], minden nap imádkozzuk, legyen meg a Te akaratod, amikor pedig magához hív, nyavalygunk....

12:50
Ha Miki hosszabban itt,
célszerű lenne neki alkalmi fekvőhely.
Pénztárcával indultam az IKEA-ba.
Valami könnyűt, tán összecsukhatót.
De indulva, a lépcsőn lefelé ötlet,
ánti koromból nagy rajztábláim. Csak láb kéne alá.
Körbejártam a pincében és udvarunkon, hátha ötlet.
És bejött. A közeli szerelőműhelyben
adtak is két tönkrement gumit.
Nehezek voltak, gyalog.

A Mechwart-sarkon árulnak habszivacs táblát. Kész.

03:18
Először vették filmre a csuklyás vöcsök násztáncát. Ez a világ csodálatos..
Hol olvashattam, nagyon nagyon régen. Nem tudja valaki? Indiai szöveg, mintha egy könyv bevezető mottója. Valahogy így: Csodálatos egy kígyó útja a földön, egy sas útja az égen. De legcsodálatosabb egy férfi útja egy lánnyal. Kipling? Rabindranath Tagore?

03:20
A mennyben majd elolvashatjuk azt a köteg versét, amit Csokonai anyuka tett fia mellé a koporsóba, hogy ő úgy szerette ezeket.

06:45
Szia Deske!
Példabeszédek könyve 30,18:
„Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: a sasmadár útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a nővel.” H.

09:56
Hazafelé Katának leszedtem az Elvis Presley park összes virágát, egy kivételével.

10:48
Esélyes lettem volna, ó, ó, a Mammut2 vásárlásra buzdító akciója keretében egy Toyotát nyerni, bár egy már van, azonban a benyújtott 27,500 ft-os gyógyszerszámlám nem volt érvényes, mivel mindkét doboz VÉNYKÖTELES.

11:23
Tudom, hogy ronda szerkezet. Hónapok óta nem tudtam megoldani, hogy könnyen kezelhetőek legyenek ezek az asztal fölötti állandóan kiveszem-beteszem könyvek. Próbáltam e könyvtámaszokat pillanatragasztóval egymáshoz. Csakugyan, pillanatig tartott.
Kifúrtam őket, és egymáshoz dróttal, egyetlen egységgé. Működik és gusztustalan.

18:11
Ma annyit találtam a túléléshez, hogy évek után az uszodaszerelésekhez most este visszacsomagoltam a kézlapát mellé a combok közé-bóját.
Amire persze semmi szükség. Sőt.

-- Szívesen lennék a maga közeli barátja, kissé pótlandó is az elveszetteket, de hát a maga szellemi világa számára nem vagyok alkalmas, ehhez én kevés vagyok. Mosolyogva mondom, tudom, hogy így van, nincsen bennem kisebbségi érzés. d.
-- maga nekem közeli barátom.
nem pótlék. maga más.
és ez így jó. H.
-- Maga számomra igen alkalmas. Fölényesen észrevesz beleírt dolgokat szövegeimben, amit mások nem. d.

03:59
Különös, évtizedek után tegnap egy rég felejtett softrémálmom visszatért. Szokatlan új fordulattal.
Helyszín a Körtér, első harminc évem lakhelye. Ahol az iskola van, egyetlenként álmaimban ez is valós terület, a Németvölgyi Park, amivel életemben amúgy soha semmi kapcsolatom. Tán egyetlen, hogy számon tartottam, a világháború alatt ideiglenesen oda temették Váli Dezső körorvos nagyapámat. És az álom. Morfondírozok, el kéne menni a tanév utolsó napjára / más változatban az évzáró ünnepélyre / iskolámba, ahova tartozom, de ahol még soha nem jártam, nem is ismerem. Még a lehetséges parkolási feladatokat - nehézségeket is átgondolom. Egyik változatban az autóval mindenféle bajok vannak / vagy nem találom. Soha álmomban nem jutottam el oda. A mostani változatban sem, most fölmérem, legalább az utolsó tanórára be kéne mennem, felelni, hogy le tudjanak osztályozni. De baj van, ahhoz egy nagy tételt meg kéne tanulnom, még semmi jegyem nincs. És ez új: megkönnyebbülés-döntésem: most sem megyek be.