VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX‒be / 353

 

2024. augusztus 16., péntek

08:28
Egy óra húsz percet
vártam az utcán hajnalban a kukaautóra; üldögéltem. Pilótája régi integetős-ismerős, minden könyvemből az elsők között kap. Ma másvalaki volt, majd átadja.

 

 

13:22
Átkereteztem
az esztergomi kiállításra. Egy kis ékszer lett. Húszcentis rajz.
Esztergomi udvar - B/1965/03

 

 

 

17:38
Az első telefon
a könyvre:
Deske, én véletlen nem a Miki példányát kaptam?, most nézem, ez neki van ajánlva. [Mind az 500 példányon. :-)) ]

 

 


20:21
József és testvérei
/133. Napi 25-27 perc.
Kívülről tudom, annyiszor. Egy példány az autó kesztyűtartóban is.
Itt Mai Szahme mélázik, Mann talán legédesebb figurája. Egy képem is, tiszteletére. Mai-Szahme börtönigazgató műterme - A/2021/12
Prózát, mást, nem is igen forgatok. És általában azonnal eltűnnek.




 

 

2024. augusztus 18., vasárnap

17:02
A Doktornéni a mellette
úszónak, hogy több helyen megkönnyezte az M. naplót. Hogy abban mennyi szeretet, és... Eszébe juttatta unokáját, aki éppen így...
Visszamesélték az öltözőben.
Unokája, aki éppen így. Működik. Egy könyvnek egészen pontosan ez a szerepe.

 

 

2024. augusztus 19., hétfő

05:56

 

 

06:09
A mellettem úszó
futballista Tamás nem tudja a könyvet olvasni, ágyban túl nehéz. Viszek neki kétkötetes példányt. Csak egy éles kés kellett hozzá. Annó Katával az új Déryt is így, egymás mellett.

 




13:09
Itt a heti több kiló
kiállításmegnyitó között valami ritka figyelemreméltó. Jesszasz, egy igazi festő.
Mazalin Natália festőm. megny. aug.27., kedd, 18h. Nyitva szept 13-ig, kedd-péntek 15-19h, Ráday u 47., // ART9 Galéria
külön nyitva: aug31, szept 1.: szombat-vasárnap 12-17h

Ha tudok, a megnyitóra elmegyek,
EZ A MUNKA NAGYSZERŰ, irigylem; meg kéne vennem, és odaadni egy múzeumnak. Neten keresgélek...már nem vagyok tájékozott... ja, kiderül, nem kezdő fiatal; igazi profi, 1963-- Kiev -- Magyar Iparművészeti Főiskola... Ha Szüts élne, rögtön szólnék neki.

Gratuláltam is neki, ismeretlenül:
mazalinnati@gmail.com

Kedves Natália, ma egy meghívó, honlapomon azonnal publikáltam, ez a kép nagyszerű! Öregember vagyok, már nemigen járok, de ha összejön, szeretném a többi képét is eredetiben megnézni a megnyitón. Igazi örömet szerzett, az annyi-annyi szemét között… Ez  a levél elsősorban ezért íródott… d.



 

17:01
Egy valaha félretett folderből
most megcsináltam. Ötven éve, az 1975/11.sz. Élet és Irodalom az én grafikáimmal volt. Letagadhatatlan.
Betettem
a kiállításaimhoz. Szerencsére ezek eredetije sem maradt meg. Valaha, E-jelzettel, beszámozva a képterv-vázlatrajzaim. Néhányat megtartottam, azok ma a grafikák között.




22:01
Hallom, Európa
legnagyobb tűzijétáka lesz. Katával egyeztettük, mennyivel eredetibb lenne, ha Európa legkisebb tűzijátéka. Az Országház emeleti ablakából elindulna egy piros sistergő.... Ú... Ú... Ú, és plutty, bele a Dunába. Taps.

 

 

2024. augusztus 20., kedd

09:22
Barátnőm kiturkászott
egy 2007-es cikket. Csak a vak rendszeretet és a megszokás, hogy ezeket még elteszem.

Dragomán György
Képről képre - Váli Dezső  "Műterem befejezett képpel - A/2006/40" című képéről
Szerettem albumokat nézegetni gyerekkoromban. A szüleimnek köszönhetően sok képünk volt otthon is, könyvek és festmények között nőttem fel. Brueghel műveibe például napokra bele tudtam feledkezni. Apám gyakran vitt műtermekbe festő barátaihoz, órákon át tudtam bóklászni olyan marosvásárhelyi festők és szobrászok műtermeiben, mint Puskás Sándor vagy Balázs Imre.
a teljes cikk
 

 

13:18
Fémpénzt rég nem
hordok magamnál. Kivéve a Margit hídi koldusom számára a műemlék kétszázast, és hát vannak az alkalmiak. A mindennapos Attila a Margit utca sarkán, ahonnan a rendőrök rendszeresen elzavarják tolókocsis asszonyával, kb. 10 naponta kétezret.
Tárcámból minden fölösleget levágtam, így vékony, most jó. Öregecske, de jól működik; ámbár kerek pénzt csak így tud befogadni. A szigetelőszalagot időnként megújítom.

.

 

 

 

14:16
Most, a könyv
kapcsán Katával szóba került, számomra elképesztő tehetséghalmazt jelez Zsófikánk gyerekírása. Nem véletlen, hogy a könyv legelejére ezt.
Egy pontos kerek beszámoló
egyetlen, sajátos élmény kiválasztása
az ő állatok iránti, igen korai...
a megfigyelés
grafikus eszköz, a verzál betűs megünneplés, dramatizálás
és hogy rajzok is
pontosan végig kéne gondolni.
F/1982/03

 

 

 

16:09
A délelőttöt megint átaludtam. Bódult. Délután: Végtelen műterem - A/2024/19 60x60 cm.

 

 

 

 

 

2024. augusztus 21., szerda

12:26
Templompadban,
szentmise után. Van elképzelése a világról. Nem hinném, hogy lány.
Balkezes. Vajon melyik gimnáziumba jár, éltanuló-e.
H/2007/08/02

Most betettem a fotókhoz; csak News-illusztráció volt: F/2007/147

NEWS, megtaláltam:

● 2007. augusztus 5. vasárnap

Elérzékenyültem és mosolyogtam,
ez a kisfiú jókedvűen végigkiabálta
az egész misét. Csitítgatták.

Nagyon okos tekintet.
Azt hiszem, beszélni még nem tud.

Utána anyukájától engedély egy fotóra,
éppen apját hívja, követeli.




16:48
Öregem. Te május 5 kezdettel ígértél egy istenbizonymegadom 300e ft. kölcsönt kiegyenlíteni. Mindenkivel előfordulnak pénzzavarok. De az tőled szokatlan volt, hogy azóta evvel nem kerestél meg, két mondat lett volna, egyeztetni. Súlyos. Csodálkozom. És nincs tőle jókedvem.
Fölajánlok neked egy üzletet, megvásárlom ezért a valaha neked ajándékozott A/.... kedvelt képemet, (mutatom) és adok rá még 200 ezret. Akkortájt ez annyiba került.  Nos?
d.


16:56
Ma a második
izotópos szívvizsgálat. Gyaloglógépen haladni, egyre gyorsabban. Utána egy ágy, amit gép húzogat lassan ide-oda, azon mozdulatlanul feküdni. Az nagyon jó volt.



19:18
Kedves Váli, nekem ez Haragvölgy műterem - leírhatatlanul "ámulatos" /VD/. Köszönöm, hogy láthatom, és hogy megírhatom. Kedvet kívánva: L.



 

20:13
Katának délután
egy könnyű nyári trikót hoztak ajándékba. Csak egymás között nevettünk, nem fordította le a vendégnek, hogy ez nem feltétlen aktuális még.

 

 

 

 

2024. augusztus 22., csütörtök

12:14
Kedves Dezső, a szept. 25. Bálna-kiállításunkhoz előzetesen kérnek némi háttéranyagot. Kiemelt műtárgyként az Ikonfalat gondoltuk. Lenne esetleg ehhez valamilyen történet?
Péter

 

Kedves Péter, küldöm:

 

MŰTEREM-IKONFAL - A/1993/29, 9 db. 80x80 cm.

1996. május, Magyar Bálint miniszter múzeumot alapított, ó, ó, pénzbe se kerül. Kitalálta, ez év decemberétől a budavári Ludwig Múzeum legyen Kortárs Művészeti Múzeum. Minden megvan a termektől a teremőrig. Akkor Élet és Irodalom-cikkem, Sok sikert, kedves Néray!, hogy egy múzeumalapítás nem egészen így történik, az évek előkészítő munkája, stb. Néray igazgató cikkben nem válaszolt, de bölcs ötlettel, kivédendő irányomból az esetleges továbbiakat, följött hozzám, adnék-e egy-két képet a nyitókiállításra. Mutattam, köztük tíz nagyot. Azokból nagyon jó érzékkel egyet kidobott, és - muzeológus falfolyóméterben gondolkodik - a kilenc megmaradtat hirtelenjében a műterempadlón ikonfallá rendezte.

 

 

 

 

16:07
Minden
perc fontos.
Minden perc egyformán fontos.
Mann szerint is.


16:12
Két lappangó
munkám előkerült a Petri György hagyatékból. Ismerőshöz jutott.
A/1988/33
B/1990/09

 

21:50
Mégiscsak. Érdemesnek
tartom ezt a cikket teljes hosszában megmutatni.

1996.5.3. Élet és Irodalom
Váli Dezső
SOK SIKERT, KEDVES NÉRAY!

Meglepődve láttam a Népszabadságban fotográfiádat. Új miniszterünkkel beszélgetsz: bejárás a leendő Kortárs Művészeti Múzeumban... Nocsak, hát meglesz?! A Nemzeti Galériában, a hetvenes években, mint "legújabb" képre, egy kis vörös szentendrei Barcsay tájképre emlékszem, 1936 körüli. A Képzőművész Szövetségben visszatérően emlegettük a dolgot, szomorúan, egymás között bólogatva. Időnként reménytelen petíciók a kultúrkormányzatnak. Csendes és tartós kultúrbotrány, a mai napig Európa egyetlen országa vagyunk - voltunk, beleértve Albániát is, ahol az élő képzőművészek munkásságáról az érdeklődő semmi átfogó képet nem kaphatott. Gondoljunk bele! Mintha Németh László, Déry, Pilinszky-, vagy a maiak: Esterházy, és Petri Gyurka halálára kellene várnunk, hogy könyveihez hozzájussunk, s ne csak a folyóiratok alkalmi publikációi. Hát most végre megszületik. Hála Istennek.
A fotóból gondolom, te leszel az igazgatója. Ha igen, nem lesz könnyű dolgod. Te a legújabb irányzatok elkötelezettje voltál az elmúlt évtizedekben. A Műcsarnokot evvel a hozzáállásoddal tetted korszerűvé. De hát ez nem a Műcsarnok.

Persze, könnyű nekem a pálya széléről bekiabálni. Tehát kezdem. Mire gondolok:
LUDWIG MÚZEUM meglévő nemzetközi anyagát nyilván öröklöd. S kényszerűen vele az adományozó gondolkodását a mai művészetről. Nem tartom szerencsés helyzetnek, hogy várhatóan szinte kizárólag ez lesz a bázisa az induló múzeum külföldi anyagának. Örülünk, hogy van Picasso Pesten, és van még ott néhány jó kép. De az egész... A Tiszteletreméltó Öregúr sajátos ízlése, valamint a mai művészet csak egyetlen szegmensére kiterjedő érdeklődése, - gyűjtésköre... Valljuk meg, sok ott a divat-csacsiság. A hazugság. A lármás semmitmondás. Nem volna vele nagy baj, ha ez egy anyag lenne a városszerte látható sok egyéb között. Te leszel a Nagy Varázsló, ha ezt a nemzetközi szériát valamennyire egészségesebb arányúvá, és jobb minőségűvé tudod alakítani! Szerintem anyagi helyzetünket tekintve lehetetlen nekünk jó külföldi anyagot beszerezni. S harmadrendűt egyáltalán érdemes-e?! A Szépművészeti Múzeumban van egy kis Chagall, vannak egyebek is. Talán bevonható lenne?! Van még valami? A győri Patkó-múzeum anyaga jut eszembe. Ha jól tudom, a Műcsarnok is kapott az évek folyamán külföldi kiállítóitól ajándékba ezt-azt. Onnét kölcsönözni? Te biztosan tájékozottabb vagy.

Szükségesnek tartanám mindezen okok miatt a nemzetközi Ludwig-anyagot világosan elkülönítve, például a földszinten kiállítani. Amúgy is, a végén még, - honiakra nézve sértő módon,- az egészet Ludwig múzeumnak kellene nevezni. Akkor legyen Aczél György-Ludwig Múzeum, hiszen az ő regnálása alatt vásárolták Magyarországon az elmúlt száz évben a legtöbb műtárgyat múzeumaink számára. És nyilván ez az anyag fogja adni a új múzeum magyar törzsanyagát.
Egyébként harminc éve úgy vártuk, és úgy reméltük, hogy egyszer lesz egy magyar kortárs múzeum. Ehhez képest most vélhetően nemzetközi lesz a szereplőgárda. Új helyzet. Valóban, van logikája, ha a kortárs magyar és kortárs külföldi együtt szerepel. A bécsi múzeumban (húsz éve láttam utoljára) sem feltétlenül csak az osztrákok teljesítménye érdekel. Jó képeket szeretnék látni. Jó kis feladat lesz a rendezés. Az arányok megtalálása.

A LUDWIG MÚZEUM KIÁLLÍTÁSPOLITIKÁJA is nyilván most megváltozik. Te ott nagyon ambíciózusan és nagyon jól kiállítottad, ami érdeklődési körödbe esett, amiben hittél. Voltak és vannak ott nagyon jó kiállítások. Is. Egy szelete a kortárs művészetnek, Klimótól Fehér Laciig. Ezenkívül láttunk hatalmas festett játékmacikat. De egy Melocco kiállítást itt nem lehetett remélni. Legfontosabb magyar szobrászunk.

A MINŐSÉG. Olyan jó lenne, ha egyszer nálunk nemcsak magángyűjteményeknél, hanem állami intézménynél is kizárólag a minőség szerint történhetne a szelekció! Mindenféle történészi, kultúrpolitikai, szociológiai, divat, és egyéb kutyafüle szempontok előtt és helyett. Tudom, a földön vegytiszta helyzetek nem léteznek. Talán mégsem teljesen abszurd, amire gondolok. Szakmailag kötelező minden irányzatot, minőségétől függetlenül, szerepeltetni?! Mondok példát. A II. világháború után néhány évig Pesten működő Európai Iskola művészeti csoportosulásnak a morális tette példaértékű. Néhány nyomorgó művész vállalja a hatalom ellenében az utolsó pillanatig a külön utat. Alkotóik némelyike előtte vagy utána fontos dolgokat tett az asztalra. De az ott született képek... Alig tennék ki valamit abból a termésből, ha egyáltalán-

A MAGYAR ANYAG, gondolom, a Nemzeti Galéria raktárára támaszkodik. Ezen kívül az állam, közhiedelemmel ellentétben, most is költ valamennyit új képekre, szobrokra. Jó lenne demokratikus módon újra rendezetté, és nyilvánossá tenni ezeket az állami vásárlásokat. Bizony jól működött a hetvenes-nyolcvanas években itt egy rendszer, a "kétmilliós vásárlások". A meghirdetett napon (évente négy alkalommal) 300 festő a hóna alatt bevitte egy képét a Nemzeti Galériába. Egyetlen napra aztán mindet falra tették. Jó szorosan egymás mellé, kevés volt a hely. Végigment egy zsűri, szerencsés esetben egy cédulát rábiggyesztett: megvásárolva. Ami kortárs anyag múzeumainknak van - mert van! - Szolnoktól Pécsig, Szombathelytől Szentendréig, az jelentős részben innét származik. Miért ne lehetne ezt visszaállítani, nem elzárva a nyilvánosságtól? Csatornája lehetne az új múzeum további rendszeres gyarapításának. Előválasztási joggal.

A MÚZEUMOK. Kíváncsian várom, az érdekeltek mennyire teszik magukévá a Kortárs Múzeum ügyét. A Kiscelli Kastélyban nem nagyszámú, de markánsan válogatott kortárs anyag van, a Főváros tulajdonában. Vidéki múzeumainkban is sok jó mű van. Vajon segítőkészek lesznek-e? A minisztérium tud ebben lépni? Hogyan lehetne tőlük műveket szerezni? Ha sikerül velük megegyezni, akkor következne az utazások sora, a válogatás. Nem kis munka lesz.

A MŰGYŰJTŐK bevonása is ésszerűnek látszana. Olyan minőségű kortárs magyar múzeumunk soha nem lesz, amit egy négyszobás győri lakásban látni, Kolozsváryéknál. A magyar magángyűjtemények! Ha meg lehetne velük szerettetni az ügyet! Műgyűjtők kevéssé ajándékozósak, hiszen az életüket tették erre a dologra. De letétbe talán adnának művet. Mondjuk három évre. Föl lehetne ajánlani, ha másként nem megy, hogy cserébe a művek restaurálva lesznek. Ki lehetne jelölni egy Műgyűjtők Termét. Évente, vagy félévente cserélődő kiállítások.

LAKÁSOKBAN mi minden van! Barátom biztosítási ügynök volt. Egy Andrássy úti lakásban Modiglianit látott. A főként Képcsarnokon keresztül forgalmazó Poldi nem tartozott legjobb festőink közé. Húsz éve lakásán az ágya fölött egy olyan pasztelljét láttam, amit minden múzeum szívesen fogadna, állítom. Van egy 1947-es, Rómában szignált gyönyörű kis Hargittai képem. Szívesen odaajándékoznám, ha kell, és tetszik. A Gruber örökösök évtizede óta várják, hogy a képeik méltó helyre kerüljenek. Régen eladhatták volna kincseiket. Sok embert lehetne-kellene mozgósítani.

AJÁNDÉKOZÁSI KIÁLLÍTÁST lehetne meghirdetni a múzeum alapítása alkalmából. Művészek, művészözvegyek, képtulajdonosok, és műgyűjtők számára, akiknek kedvük lenne művet adakozni erre a célra. Cserébe föl lehetne ajánlani, hogy legalább az egyik elfogadott mű három évig biztosan falon lesz. Így a legtöbb festő biztosan szívesen adna. A művészetben nincs demokrácia. Visszautasítás esetén a megbántódások elkerülhetetlenek. De evvel is érdemes a dolgot vállalni. Ezt könnyítené meg a kiállítás forma. A festők megszokták, hogy zárás után a képet haza köll vinni.

A ZSŰRI. Az egyszemélyes válogatás veszélyes. A Keserü Katalin szervezte szerencsétlen Ernst-múzeumi kiállítás kapcsán elég szó esett a kontroll nélküli hatalomról a sajtóban.
Gondolom, a bekerülő anyag folyamatos zsűrizését egy 4-5 tagú bizottságnak kellene végezni. Voltam zsűrikben, tudom. Tíz ember már szükségszerűen szürkén választ. Nem belső munkatársak (ha vannak ilyenek), hanem meghívott külsős emberek kellenek. Egyik legnagyobb budapesti múzeumunk értekezletén minap az igazgató 19:1 szavazatarányban alulmaradt, mégis az ő álláspontja látszik győzni. A múzeum nevét nem lehet leírni, sajtóper esetén ugyanis a 19 beosztottból vajon hány vállalná a történtek elmondását, főnöke ellen vallva?
Itt nyíltan elfogult leszek: nagyobb arányban művészeket kérnék föl, vállalva akár a megszólást is. A legnagyobb művészettörténész is nehezen teszi túl magát mindenféle szakmai szempontokon, amik között a minőség nem feltétlen az első. Igazi szakmai dilemma lehet számára, kerüljön-e falra a szocreál gyöngye, a Füttyös kalauz, avagy ne. (Ha a történetiség is szempont, akkor feltétlen, ha CSAK a minőség, akkor nem.) A festők, ha olykor féltékenyek is egymásra, egyszerűbben gondolkoznak, könnyebben döntenek csak minőség szerint.

AZ ARÁNYOK. A magyar anyag arányainak kérdése. Ha az anyagban nem kap súlyával arányos helyet például Czóbel, Bálint, Anna Margit, Bene Géza, Czimra Gyula, Vaszkó Erzsébet, Modok Mária, az olyan, mintha nem adnánk ki Németh László, Ottlik, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Kardos G. György, Kertész, Petri műveit, mert nem elég modernek.
Kedves Kati, csak amennyi hír hozzám eljutott, - tudok a dologról. Lehet, hogy nem pontosak az információim, lehet, hogy az események már átléptek az elmondottakon. De a lényegi mondandómon ez sem változtat.

Nem lesz könnyű dolgod.
Drukkolunk neked. És az új Múzeumnak.
Sok sikert munkádhoz! .                                                          

 

 

2024. augusztus 24., szombat

14:27
Mindketten
- a maga módján - ma elég rosszul. Katával versenyzünk, ki van jobban. Sokat alszik. Én csak szédelgős-bódult. Szívgyógyszeremet már módosították, telefonkapcsolat. Dilettáns, kezdő beteg.
A két klímával egy óra alatt le lehet hűteni a műtermet a szokásos 27 fokról, amihez visszatérően ragaszkodik. Százéves falak.
A héten nem volt hozottebéd, hát konzerv. Ma a híg sallangokat - szűrőben kimosva, forróvíz alatt - kiszedtem a zöldborsó alól. Rémisztő apróságokból áll az élet. Szerencsére.

 

15:14
Tegnap nem voltam jól.
Tán fél óra munka vele; átalakult a világnézete, hogy a világos folt fekete válaszolópontját majdnem teljesen elhalványítottam. Romantikusabb. A keretbelső nem ezüst, így jobb. De itt még kételkedés. Hozzá kell nyúlni. Az a belső szürke perem idegen, ahogy nézem. De előbb egy tea.
Műterem odaát - A/2024/18 60x60
Aztán fél hatra belsőperem, megcsináltam. Fotót lecseréltem.

 

 

 

15:53
Délutáni alvásomat
megint délelőtt abszolváltam. Vagy egy év után kipucoltam a teásbögrét, három deci fölött újra fehér lett. Ennek is lehet örülni.

 

 

 

15:59
A PERC
  C.22252
Ha ez igaz, ettől minden más. Márpedig igaz. Hogy minden percünk egyenrangú, érték. Hogy legfontosabb a mostani percünk, hiszen csak e fölött rendelkezünk. Ezt kaptuk, személyre szabott ajándékunk. Ez ad békét is, hiszen csak ez a pillanat a feladatunk. Csak ezt tudjuk kiteljesíteni (megszentelni). A többi nem a mi dolgunk. Egyformán fontos, amit éppen csinálunk; telefonálunk, reggelizünk, pisilünk, vakarózunk.

Mutatom, Kata közbeszól:

 

 

VALAMI NEMESEBBET IS ÍRHATNÁL BELE! PL. TELEFONÁ..... FÁJ A FEJÜNK.
Igen, igaz. Beleírtam.

 




2024. augusztus 25., vasárnap

06:01
Nem tudná valaki
pontosítani azt  a régi anekdotát, hogy Thomas Mannt (?) idegbajával (?) elvitték pszichológushoz? pszihiáterhez? Freudhoz? Aki azt mondta neki, igen, lehet, hogy ki tudom gyógyítani, de akkor többé nem tud írni…




13:41
Szüts barátom Bálint
Endre ravatalánál mondott beszédemre azt mondta, ilyenkor nem korrigálunk. Ez a Gellért-hegyi hátsó-fölső sétányon lévő szobor azért érdekes nekem, mert szintén kritizál is, de az ábrázolt méltósága nem csorbul.


1986. 5.       C.16355
Bálint Endre ravatalánál

Kedves Bandi! A fiatalabb kollégák, a tanítványok, a tőled indulók nevében búcsúzom tőled. Akik megfordultak nálad, pitvarodba jártak, pitvarodba tartoztak ideig-óráig. Ideje és helye van, hogy megköszönjük életedet. Köszönjük, hogy tanulhattunk tőled ecsetkezelést és világképet. Hogy használhattunk téged, s végül elhagyhattunk téged, mint ez mindig is a dolgok rendje volt. Köszönjük a környezetedet, a műtermedet. (Milyen jók is azok a helyek, ahova érdemes járni, de nem kötelező!) A különös és fanyar tárgyaid halmazát....

 

 

 

 

 

 

 

2024. augusztus 26., hétfő

 

12:13
Prédikációjában,
hogy Krisztus szerint aki nincs velünk, az ellenünk van.
Mail:

Kedves Péter Atya! Számomra Krisztusra inkább az jellemző, aki nincs ellenünk, avval nincsen semmi baj, ha a saját normái szerint a jót keresi, üdvözül. 
Szeretettel. d.

Sőt, aki ellenünk van, de hite szerint ezt jól teszi, az is.

 

 

 

13:31
Uszodában kaptam,
annó a Széchényi Könyvtár igazgatójától. Kiállításplakátom egy régi adatcédulájára bukkant, 1976.

 

 

(ha tudná, ez milyen halálos rend... :-))

 

És a plakát

G/1976/01

 

 

 

 

18:42
E plakátról jutott
eszembe, hogy is volt. Első kiállításunk hármasban az Eötvös-klubban, az Irányi utca sarkán. Bálint Endre nyitotta.
Aztán az első igazán hivatalos a Fényes Adolf teremben, no lám, az most éppen ötven éve, 1974. Az már IGAZI plakáttal. A központi irányítással, zsűriapparátussal elég tiszta struktúra háttér. Sajnos engem senki nem üldözött a részben absztrakt képeim, kollázsaim okán. Csináltattak nekem katalógust is. Máig érvényes szövegemmel. Bár a Homo Contemplator - kissé fellengzős.
A linkben az is ott.

 

 

19:56
Reggel kis sétánk a Normafánál, még a forróság előtt, aztán alvás, aztán a délutáni alvás, majd a koraesti kép

Műterem-kijelentő mód - A/2024/20 60x60 cm.

 

 

 

 

21:24
Kedves Dezső!
Valóban, a II. vatikáni zsinat szerint, aki önhibáján kívül nem találkozott Krisztussal (hitelt érdemlő módon!), és a lelkiismeretében felismert jó szerint él, az az üdvösség útját járja.
De aki már megismerte Krisztust, és mégsem Vele tart, ahhoz így szól Jézus: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.” (Mt 12,30).
Szeretettel,
Péter testvér

 

 

 

2024. augusztus 27., kedd

10:37
Kezdeném a
fürdőszobában reggel ötkor, fregoli méter magasságban. Kat így hagyta éjjel, valami baj. Létra, nézem, kötélcsere kell. Már tudtam, mivel kezdem majd a napot. Ámulok, negyven éve csináltam, erre a méretre, és még nem szakadt le. (Most se.) Pedig mennyezetbe tiplizni nekem probléma, és ez megrakva mennyi lehet, öt - tíz kiló? A zsinórokra annó rögtön Bergmann csöveket húztam, hogy többé ne kelljen vasalni. Nem is kellett. Kata, néha egy-egy blúzát.

 

 

10:44
Az irodaház elkészült
a templom mellett, még nem működik. Bejárati lépcsője kivirágzott. Ritkaság errefelé, valami csalánfélének nézem. És nézem naponta, uszudába menet; drukkolok neki, megvan-e még. Egyszer kitépték, egyszer eltaposták, életre dolgozta magát.

 


20:06
Akkor ide,
mégegyszer. A megnyitóról jövünk. Bizony, jó kiállítás.

Mazalin Natália festőm. megny. aug.27., kedd, 18h. Nyitva szept 13-ig, kedd-péntek 15-19h, Ráday u 47., // ART9 Galéria
külön nyitva: aug31, szept 1.: szombat-vasárnap 12-17h

Fehér képek, alulexponáltam, hogy lássék.

 

 

 

 

 

 

A múltkor mutatott is kint van.

 

F/2024/079
Ő.

 

   összes levél     LEVELEK LE MEUX-BE  1990.5.17. ►     weben 2000.6.11. ►