1970. Eötvös klub, Bp. Németh
Gézával és Péter Vladimírral, én a földszinti külön teremben.
megnyitotta: Bálint Endre
szervezte: S. Nagy Katalin
kiállítva:
A/63/01 A/69/17 A/68/12 A/68/14 A/61/03 A/69/11
A/69/24 A/69/18 A/69/12 A/69/14 A/69/22
műtárgyjegyzék:
A/61/03 |
Csöndes vágy nyugalma |
A/63/01 |
Szentendre |
+A/67/02 |
+Gépszörny a sarokban |
A/68/12 |
Homo contemplator (A tűnôdô ember) |
A/68/14 |
Kápolna és kopjafák |
+A/68/16 |
+Zebegényi lugas I. |
A/69/11 |
A hegy alatt |
A/69/12 |
Angyali üdvözlet |
A/69/14 |
Nagymama szobája |
A/69/17 |
Fehér angyal |
A/69/18 |
A nagy kapu |
A/69/22 |
Az út vége |
A/69/24 |
Székek és fekete köcsög |
egypéldányos plakátom a kirakatban:
Egy festőállványon fotónagyított szövegem, katalógus helyett:
SZÁZÖTÖS LAP
Seneca megmutatta nekem a világban a nyugalmat
Strindberg a csendet és az egyedüllét lebegését
sok ősz emléke és Brueghel képe a természetet
és annak melankóliáját
lányok vágyása a gyönyörűség létét
a rock and roll az őrjöngés örömét
Bartók fanyar mosollyal a végtelent
Klee azt mondta, a világ nem más, mint tündéri hangulatok
látványa képzetemben
a németalfölfdiek megmutatták a kis emberek és apró dolgaik harmóniáját
Louis Armstrong, hogy minden más közömbös, amikor egy trombita szól
Zorba, a görög és Marina Vlady: - hogyan kell mosolyogni
az autóstop, a síelés, és - igen - a festés: végtelen
szabadságomat
a sebesség megmutatta az igazi szenvedélyt
egy csöndes lány léte a csöndes vágyódás nyugalmát ismertette
meg velem
éjjeli külvárosi séták egy fiúval - a mámort és meghatódást
és gondolataim, ötleteim úgy mutatják, alkalmas lennék
építőkockának a világ építésében -
de láttam háborúkat is
és Steinbeck megmutatta, nagyon jómódú vagyok és ez
egyáltalán nem természetes
környezetem: hogy valamennyire mindenki elrontja életét
magambafelejtkezéseim - a lineáris idő bizonytalanságát
sokfélét láttam: és fölmérve: nagyjából ott állok fejlődésben,
tudásban, ahol kell; -
mégsem értek semmit.
nem értem a dolgok jelentését és kapcsolatát
olykor meghökkentő közelségüket hozzám
használnak és használom őket
mi köze a mának a tegnaphoz
mi közöm van mindehhez
mi is vagyok én -
váli dezső 966.
kritikából:
Művészet folyóirat, 1970. június
Péter Vladimir,
Németh Géza, Váli Dezső kiállítása az Eötvös klubban
[...]
Váli Dezső az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészi oklevelet nyert, az utóbbi
években azonban érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult. A
művészetnek ebben az ágában önmagát képezte tovább. [...]
Váli Dezső többségében olajfestményeket állított ki. Képei művészi indítékúak, ennek következtében tárgyuk és kifejezésmódjuk szerint két csoportba sorolhatók. Egy részüket a valóság közvetlen benyomásai keltették életre („Szentendre”, „Nagymama szobája”, „Nagymaros”), más részükben irracionális jellegű élményeinek kifejezése késztette festésre („Harc és csend”, „Nagykapu”, Szelíd angyal”). Összhatásukban a valóság közvetlen hatása alatt készült munkái a jelentősebbek.
A „Szentendre” című képén, romantikus érzelmesség nélkül, a mértani jellegű színfoltok torlódó ritmusával emlékezik meg a régi városról, építészeti modoráról. „Nagymama szobája” című képén a színharmóniával, a kép dekoratív ritmusával idézi fel a szoba hangulatát, hasonló vonások adják meg „Nagymaros” című képének értékét. A nem ehhez a tárgykörhöz tartozó „Tűnődő ember”
című képének színhangulatával, a jó dekoratív érzékkel megkomponált, színfoltokra egyszerűsített tárgyak foltritmusával fejezi ki a kép hangulatát. Kár, hogy az ülő alak átírása kevésbé sikerült.
A második csoportba tartozó munkáin az a határozottság, amivel közvetlen benyomásait festette meg, erősen csökken. Formái és képeinek színharmóniája nem elég expresszívek és nincsen meg az a sajátos, egyéni jellegük, ami az egyoldalú szubjektív élmény kifejezésének előfeltétele. Véleményünk szerint Váli Dezső akkor jár helyes úton, ha benyomásainak közvetlen tolmácsolására vállalkozik.
Újvári Béla
a négyoldalas prospektus belseje:
|
a négyoldalas prospektus külső oldalai:
|