1974. Fényes Adolf terem, Bp. / önálló kiállítás
Nyitotta: dr. Németh Lajos műv. tört.

A/71/06                               A/71/10                                                       A/71/23                               A/71/35                             A/72/01   

       

A/72/10           A/72/22                              A/72/26                 A/72/30                                      A/73/02             A/73/03          A/73/06

           

A/73/18                                 A/73/29                A/73/32                    A/73/34               A/73/35               A/73/39               A/74/01

                

A/74/02                A/74/24                     A/74/29                                A/74/32

       

B/72/25                                  B/72/46                    B/72/55                               B/72/60                    B/72/61                     B/73/03

             

B/73/04                    B/73/07                    B/73/08                      B/73/09

       

műtárgyjegyzék

A/71/06	Melankólia. Festette Ö 1965, én 1971 /középső tábla Csomaytól/
A/71/10	Nagy keresztút
A/71/23	Egy novícia tiszteletére
A/71/35	Nosztalgia. Festette Ô 1965, én 1971 /középső tábla Csomaytól/
A/72/01	Halkan szólj
A/72/10	Harangvölgy - gyermekévek
+A/72/18	Velence (korábbi címe: Napfény)
A/72/22	Séta veled
A/72/26	Egyszer eljutok ide is
+A/72/29	Távolban
A/72/30	Kondor Béla emlékére
A/73/02	Búcsú után
A/73/03	Magyar nyelven
+A/73/05	Tavasz
A/73/06	Érzô szívű XX. század
+A/73/10	B.E. itt járt valaha
A/73/18	Nyugtalan ifjúkor
+A/73/20	Vagyonom
+A/73/26	1964 május 21
+A/73/28	Akkor a hegyen
A/73/29	Örök vadászmezôk felé
+A/73/30	Estefelé,fáradtan
A/73/32	Majd befejezi a hálás utókor
A/73/34	Rend, munka közben
A/73/35	Föld fölött és ég alatt
A/73/39	Ametiszt ország
+A/73/56	Szelíd voltál
A/74/01	Igen, csend van
A/74/02	Végül is mindegy
A/74/24	Barátom volt
+A/74/25	Holnap talán
A/74/29	Hétköznapok (korábban: Élünk)
A/74/32	Lopó! Ha én mohamedán lennék
GRAFIKA
+B/72/05/A-B	Ujjgyakorlatok
+B/72/19/A-B	Ujjgyakorlatok
+B/72/24/A-D	Ujjgyakorlatok
B/72/25	Ujjgyakorlatok
B/72/46	Miniatúrák
B/72/55	Miniatúrák
+B/72/56	Piros miniatúra
+B/72/60	Kék miniatúra
B/72/61	Miniatúra
B/73/03	Városi csendélet
B/73/04	Nagyváros
B/73/07	Hétköznapok
B/73/08	Miniatúrák
B/73/09	Miniatúrák

Megengedték, hogy áttervezzem a típusplakátot,

utcai plakátom

/terv az adott betűkészletből/:




 

A főfalon a Nagy keresztút.

Főleg a 136x90 cm-es képeim szerepeltek.

A katalógus címoldala, szövegemmel:

a kritikákból:

VIGILIA 1975/2 478/B

[...]A külvilág jelenségeinek ábrázolásáról lemondó, a tematikus kötöttségektől önmagukat függetlenítő festők egyike a harminckét éves Váli Dezső, akinek kiállítása decemberben zárult a Fényes Adolf teremben. A rendkívül egységes anyaggal jelentkező művész - aki az Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait - azokat az avantgarde művészeket tekinti  példaképeinek (Klee, Mark Rothko, Szenes Árpád, Kolos-Vary, Bálint Endre stb.), akiknek munkásságában a logika, a ráció mellett nagy szerepe van az emóciónak is. Munkái („Nagy keresztút”, „Kondor Béla emlékére”,

 „Nyugtalan ifjúkor”, „Egy novícia tiszteletére” stb.) a mai magyar absztrakt festészet lírai ága érzékeny koloritú, tiszta szándékú, érett képviselőjének mutatják Válit, akinek - úgy tűnik - nagyon határozott és rendezett a belső világa... „Homo contemplator”, tűnődő, meditáló ember szeretne lenni - írja katalógusa előszavában. Máris az... Még lényegesebb azonban, hogy talentumos, elhívatott festő...

Dévényi Iván

74. 12. 13.        

Magyar Nemzet:

Három tárlat

 [...]Váli kontemplációja egyelőre nem nagyon lép túl a mesterség szabta határokon. Gondolkodásával nem igyekszik új utakat törni, inkább a már meglévő vízuális „szókészlet” új ritmusú alkalmazásában keres választ saját gondjaira. Úgy tűnik fel, a lehetőségekhez igyekszik alakítani vágyait, ahelyett, hogy a lehetőségeket igyekeznék tervei szolgálatára fogni. Kétségtelen, ez már nem kontemplatív feladat, de ha már úgyis megszegte a „szabályokat”, miért ne léphetne tovább?[...]

h. = (Horváth György)

Magyar Hírlap 1974. 12. 4.     478/E

Váli Dezső a Fényes Adolf teremben ismeretlen világokról hoz hírt, s rejtelmes idegen életekről vall a látogatóknak.

[...]Váli Dezső a tehetséges, magukat megmutatni kívánó, és szerencsés esetekben magamagát ki is fejező művészek közé tartozik. Szemmel láthatóan Bálint Endre művészete hatott rá legerőteljesebben, ebből indult ki (Nagy keresztút), igazán azonban akkor találja meg magát, amikor nem megfoghatatlan érzelmeit konkretizálja, hanem ellenkezően, amikor a természet valóságának emlékképét absztrahálja.

Bojár Iván

a katalógus /nem saját terv/ hátoldala:


















 

fotók a kiállításról:

 

rendezési alaprajz  (2002.5.: az előtéri fotó alapján világos, hogy a kollázsok a bejárati folyosón voltak elhelyezve, nem paravánon.)