1970. Eötvös klub, Bp. Németh Gézával és Péter Vladimírral, én a földszinti külön teremben.

megnyitotta: Bálint Endre

szervezte: S. Nagy Katalin

 

 

kiállítva:

  

 A/63/01                          A/69/17              A/68/12                     A/68/14                       A/61/03           A/69/11

          

 

 

A/69/24                 A/69/18                A/69/12                A/69/14                               A/69/22

        

 

 

műtárgyjegyzék:

 

A/61/03

Csöndes vágy nyugalma

A/63/01

Szentendre

+A/67/02

+Gépszörny a sarokban

A/68/12

Homo contemplator (A tűnôdô ember)

A/68/14

Kápolna és kopjafák

+A/68/16

+Zebegényi lugas I.

A/69/11

A hegy alatt

A/69/12

Angyali üdvözlet

A/69/14

Nagymama szobája

A/69/17

Fehér angyal

A/69/18

A nagy kapu

A/69/22

Az út vége

A/69/24

Székek és fekete köcsög

 

 

 

egypéldányos plakátom a kirakatban:

 

Egy festőállványon fotónagyított szövegem, katalógus helyett:

 

SZÁZÖTÖS LAP

Seneca megmutatta nekem a világban a nyugalmat

Strindberg a csendet és az egyedüllét lebegését

sok ősz emléke és Brueghel képe a természetet

és annak melankóliáját

lányok vágyása a gyönyörűség létét

a rock and roll az őrjöngés örömét

Bartók fanyar mosollyal a végtelent

Klee azt mondta, a világ nem más, mint tündéri hangulatok

látványa képzetemben

a németalfölfdiek megmutatták a kis emberek és apró dolgaik

harmóniáját

Louis Armstrong, hogy minden más közömbös, amikor egy trombita szól

Zorba, a görög és Marina Vlady: - hogyan kell mosolyogni

az autóstop, a síelés, és - igen - a festés: végtelen szabadságomat

a sebesség megmutatta az igazi szenvedélyt

egy csöndes lány léte a csöndes vágyódás nyugalmát ismertette meg

velem

éjjeli külvárosi séták egy fiúval - a mámort és meghatódást

és gondolataim, ötleteim úgy mutatják, alkalmas lennék

építőkockának a világ építésében -

de láttam háborúkat is

és Steinbeck megmutatta, nagyon jómódú vagyok és ez

egyáltalán nem természetes

környezetem: hogy valamennyire mindenki elrontja életét

magambafelejtkezéseim - a lineáris idő bizonytalanságát

sokfélét láttam: és fölmérve: nagyjából ott állok fejlődésben,

tudásban, ahol kell; -

mégsem értek semmit.

nem értem a dolgok jelentését és kapcsolatát

olykor meghökkentő közelségüket hozzám

használnak és használom őket

mi köze a mának a tegnaphoz

mi közöm van mindehhez

mi is vagyok én -

 

váli dezső 966.

 

 

kritikából:

Művészet folyóirat, 1970. június

 

Péter Vladimir, Németh Géza, Váli Dezső kiállítása az Eötvös klubban

[...] Váli Dezső az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészi oklevelet nyert, az utóbbi években azonban érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult. A művészetnek ebben az ágában önmagát képezte tovább. [...]

Váli Dezső többségében olajfestményeket állított ki. Képei művészi indítékúak, ennek következtében tárgyuk és kifejezésmódjuk szerint két csoportba sorolhatók. Egy részüket a valóság közvetlen benyomásai keltették életre („Szentendre”, „Nagymama szobája”, „Nagymaros”), más részükben irracionális jellegű élményeinek kifejezése késztette festésre („Harc és csend”, „Nagykapu”, Szelíd angyal”). Összhatásukban a valóság közvetlen hatása alatt készült munkái a jelentősebbek.

 

A „Szentendre” című képén, romantikus érzelmesség nélkül, a mértani jellegű színfoltok torlódó ritmusával emlékezik meg a régi városról, építészeti modoráról. „Nagymama szobája” című képén a színharmóniával, a kép dekoratív ritmusával idézi fel a szoba hangulatát, hasonló vonások adják meg „Nagymaros” című képének értékét. A nem ehhez a tárgykörhöz tartozó „Tűnődő ember”

 című képének színhangulatával, a jó dekoratív érzékkel megkomponált, színfoltokra egyszerűsített tárgyak foltritmusával fejezi ki a kép hangulatát. Kár, hogy az ülő alak átírása kevésbé sikerült.

A második csoportba tartozó munkáin az a határozottság, amivel közvetlen benyomásait festette meg, erősen csökken. Formái és képeinek színharmóniája nem elég expresszívek és nincsen meg az a sajátos, egyéni jellegük, ami az egyoldalú szubjektív élmény kifejezésének előfeltétele. Véleményünk szerint Váli Dezső akkor jár helyes úton, ha benyomásainak közvetlen tolmácsolására vállalkozik.                                                    

Újvári Béla

 

a négyoldalas prospektus belseje:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a négyoldalas prospektus külső oldalai: