1993. Csongrádi Galéria, Csongrád / önálló kiállítás

nyitotta: Szüts Miklós

A/91/19                                     A/91/42                                     A/91/45                                     A/91/48

       

A/91/49                                     A/91/52                                      A/91/58                                           A/91/59

      

A/92/05                                       A/92/11                                      A/92/12                                      A/92/20

      

A/92/24                                       A/92/25                                       A/92/27                                         A/93/04

      

műtárgyjegyzék:

A/91/19

Műterem, levél Vaszkó Erzsébetnek

A/91/42

Műterem (szürke-rózsaszín)

A/91/45

Műterem piros fallal 

+A/91/46

Műterem fekete szőnyeggel

A/91/48

Műterem szürke falakkal

A/91/49

Műterem, sárga támlás székkel

A/91/52

Műterem piros folttal II.

+A/91/54

Műterem, csak egy szék

+A/91/57

Műterem, rózsaszín szék

A/91/58

Emlék, műterem

A/91/59

Áttetsző műterem

+A/91/61

Műterem, amikor te

A/92/05

Műterempadló

A/92/11

Műterem ősszel

A/92/12

Műterem, sárga és fekete

A/92/20

Műterem, kezdet

A/92/24

Műterem, tovább

A/92/25

Műterem, kiszolgáltatva

A/92/27

Műterem, éjfél után

+A/92/29

Görbe műterem

+A/92/30

N.G. műterme

+A/93/03

Rózsaszín műterem asztallal

A/93/04

Szürke-fehér műterem

+A/93/11

Szürke üres műterem

a plakát ezúttal nem fotómról, hanem rajzról:

Szüts Miklós megnyitóbeszéde:

'93 február. Váli Dezső a kecskeméti alkotóházba készül.

Ma már - két évtized után - nem négyzetméteres táblákban veszi a farostlemezt, hanem költséget nem kímélve előre leszabatja a barkácsboltban, az egyszerűség kedvéért egyforma méretre. Ezúttal - hosszas fejtörés után 80x80 centiméteresre. Ez az idei méret. Előrelátó ember: 80 táblával csináltat. Napokon keresztül alapozza a 80 tábla érdes oldalát késátvonó fatapasszal (vagy faátvonó késtapasszal?), az utazás előtti délután már készen áll a vagy kétéves készlet: száraz a lealapozott 80 tábla.

Csak a méretben bizonytalan még mindig. Új méret. Hátborzongató. A tavalyi fele ekkorák után. Próbálják meg egyszer, a dolog koránt sem tréfa, hölgyeim és uraim. Ami jó forma és felület (faktúra) 40x40 centiméteren, az esetleg használhatatlan egy kétszer akkora táblán. Néhány órás kétségbeesett toporgás után nekilát és a kész lealapozott táblákból levág 20-20 centit. Két kuka lesz tele az esedékkel. Már csak meg kell csiszolni smirglivel a táblákat, de ezt már Kecskeméten, egyenként, festés előtt, mert pokoli fárasztó.

Váli Dezső képet fest.

Palettáján - húsz éve, azt hiszem, változtatás nélkül - következő színek: titánfehér, elefántcsontfekete, kadmiumsárga, kadmium narancs, aranyokker, kadmiumvörös világos, kadmiumvörös, krapplakk sötét, mangánibolya, égetett sziéna, égetett umbra, Van Dyck-barna, kobaltkék, ultramarinkék sötét, párizsikék. *

Festőszerként 2 rész lenolajat - 1 rész terpentint használ, szárítót (siccatívot) legfeljebb a legutolsó nap***, vagy a kép aláírásához.

Ecsetek. A kép indulásakor, téma fölvázolására, utána már többnyire csak ronggyal-kézzel.

Rongy-ot kétfélét, flanelt és pamutot (csak tiszta, élő forrásból!)

Ingek esetén kéretik a gombokat levágni.

Egyéb kellékek

1. Fehér lepedő (újabban műanyag) a kép mögé.

2. Próbakeret (kiszedhető üveggel).

3. Úti palettája ma már azonos az otthonival: vulkánfíber koffer "feltuningolva": a farostpaletta alatt rekeszekben a tubusok, a paletta mellett rekesz a rongynak-ecsetnek. Munka közben az ecsetek - persze szőrrel felfelé - konzervdobozban állnak (a doboz alján nehezék-kavicsok, hogy dőljön föl.)

4. Ecsetmosó. Sólet füstölthússal, 1 kilós kiszerelésben. Benne petróleum és egy harátcsíkosra faragott fenyőléc, az ecsetek kidörzsölésére.

5. Újságpapír "paletta-felújításra", és néha a festék felitatására.

6. Kék filmgyári fólia a lámpára (színhőmérsékletre bemérve) az esti munkához.

7. Munkaeszköznek tekinthetjük még 11 köves SZLAVA márkájú vekkeróráját **, és fekete vászonból készített délutáni - alvó - szemfödőjét, és "felspécizett" Bibliáját.

Ennyi hát a recept, hölgyeim és uraim. Remélem, semmi fontosat nem felejtettem ki.

Kell persze még Váli Dezső TEHETSÉGE.

Ja, és még vagy 35 év kínlódása, mindig előlről-kezdése, soha-meg-nem- elégedése, a hatmillió döntés pokla, egy egymásmellé került rózsaszín és szürke boldogsága... és oly gyakran: egy óra vagy egy nap múlva ennek a rózsaszínnek és szürkének az elpusztítása...

Az eredmény itt látható.

Kérem, fogadják szeretettel a Mester kiállítását!

 1993.05.22.                                                                                       

*   a színeket pontosítottam VD. 2005.6. (a lila néhány éve elmaradt.)

** A Mestert idézem: "a szerelő szerint a létező szocializmusban ez volt az egyetlen megbízható márka (van is belőle még 2 példány a háztartásban)". SzM. 1993.

*** úgy értve, hogy az utazás előtti napon VD. 2005.