Útkanyar – B/61/02 

ceruza, papír, 17x23 cm, 1959
Váli Zsófia tulajdona

1961. február. Annyit már tudtam a szakmáról, hogy a festőnél mindig legyen vázlatkönyv. Számomra minden munka legszebbje a megszervezés, a hozzá-szerszámok kitalálása. Érettségi után egy nyomdakarbantartó műhelyében lettem segédmunkás. Kínai típusú sötétkék munkaruha. Reggel hétkor már vállra akasztott faládában a csapatnak a fél liter tejek, sajtok. Ismeretlen felvágottak, lókolbász, túristaszalámi. A Vásárcsarnok labirintusa. A nagy kínlódás a Főiskolán kezdődött, heti két délelőtt fej, később akt, figurák (fotó: F/67/01) szénnel, amit utáltam. Másodév végén majdnem kirúgtak, megúsztam kettes osztályzattal. Egy portréval ma is gondban volnék.

(Igaz, Pogány Gabi egyszer elegánsan azt mondta: megtanulnád, ha érdekelne.)

◄ ▲ ►