2024.02.                           html-2024/bebi-naplo.htm       C.21970 - 976

Jávor Kata füzete Mikicáról
a teljes szöveg, 1983-1986

1983.03.27.
Először ült  ̶  7 hónapos, Virágvasárnap.

1983.4.13.

Először felállt, 8 hónapos,
Deske karjába kapaszkodva, sőt, járt is, ha fogtuk, a lábait kényeskedve magasra emelve
 2 foga van, (első kettő 7 és ½ hónapra)
Már leszokott a hason fekve hintalovazásról, meg arról, hogy a kezeit lábait fölemelve a bokáit verte össze a levegőben, hason fekve.
Új szokása a "fóka-nevetés", orrát fölhúzva, fönfögve vigyorog. Nagyon édes. gyengéden bánik velem, néha elengedi a cumisüveget, s atyáskodva megsimogatja az állam jó nyálas kis praclijával.
Négykézláb kutyázás, fenékfeldugás a magasba.
Csecsemőkorában: felemelte  az egyik kezét és úgy szopott, pl. mintha villamoson kapaszkodna, Ha nem tetszett neki valami, lecsapta kicsit kinyújtott karját (hejhitler) szopás közben reklamált, morgott.
Feldűl a mosolyától.
Irtó nagyot nyújtózkodott ébredés után, egész hátra homorított.

1983.05.2.
2 hete rendszeresen feláll, aludni se hagyja magát, van, hogy 2-3 órát álldogál, míg végre engedi magát elaludni. Közben már bőg az álmosságtól és remegnek a lábai (süllyedő hajó kapitánya).
Május elején nőtt ki a 4. foga / 8 és ½ éves korában. (3. foga = 8 hónapos)
Mindent a szájába dug, már előzőleg óriásira csőrözi a száját.
Négykézláb tappancsol a földön irtó sebesen. Cumisüvegezés közben a kezét kegyesen nyújtja a számhoz puszira.

1984.04.
Pelenkáját karonfogva rohangál a lakásban, néha rálép, el nem hagyja, gyakran úgy bütyköl, hogy a fél markában a pelenkáját szorongatja.
ANYA - hívószó lett, ha valamit szeretne, nyújtja érte a kezét, s mondja, anya!
SZENVEDÉLYES kidobáló a folyosóról, kezére vertem sok kérés után, döbbenten felém nyújtotta a kezeit, hisz megszokta, hogy a fájdalommal hozzám jön, aztán bizonytalanul visszahúzta, rájött, hogy ez most nem aktuális.

Vidáman nevet sokat, szereti a dolgokat humorosnak látni: utcán bicegő ember láttán jókedvűen nevet.
Megjegyzi  a játékainkat, legközelebb ő kezdeményez.

1984.05.  // 22 hónapos
Elkezdett beszélni! Apa, anya, nem é (lámpa) A lámpa nagyon érdekli.
ió (nénó) Mindig föltartja mutatóujját, ha hallja, a szobában is.
duda
Sofi
kéem (kezével markolász közben)
nem (- Jössz? - Nem. S jön.)
teteje, forró
A mondataink utolsó szavát megismétli mély torokhangon. A forró csap van hozzá közelebb, azt szokta hígítani, megégette a kezét, mutattam, hogy a másik hideg. Most kinyitja a forrót, majd a hideget, kipróbálja ujjával a hőfokot, s úgy pancsol.

A székekről a párnát nagy ívben lehajítja, ha fel akar rájuk mászni.
Ha hívjuk, előbb befejezi a megkezdett mozdulatot, s akkor jön.
Ha küldöm, kidobja a szemetet, ha meg  a műterembe, szólni Desnek: ebé!
Tip-tip-tóka  ̶ : megcsípi saját kezét, s nyújtja felém.
Szisza (cic) inta-painta (h)am, (h)oppá, zene, Mikisza
 ̶  aja! Ráborul majmára, öleli, simogatja. Az én fejem az ölébe húzza, ahogy ül a pelenkázón, jóindulatúan ütögeti a mancsával. Ha felemelem, erélyesen visszanyomja.
Zsófinak néha váratlan szeretettel a karjába veti magát, máskor undokol, igazi testvéri morgások közepette löki el. Szökdelve szalad, kis pihe haja röpköd a feje körül, mutatóujja kinyújtva, s valamit magyaráz autókról rohantában nekem. Autók nagyon érdeklik, meg a kutyák. Odamegy kissé óvakodva, de simogatja őket.
Deske ölébe nagyon kényelmesen belefészkel, együtt reggeliznek a fiúk (ő megeszi Deskéét), közben hűvösen pápázik nekem, mehetek dolgozni.
Zenét nagyon szereti, gyakran táncol, vagy forog, énekel magában.
Van egy kis titkos, személyes mosolya, ami nagyon édes.
Puszihoz arcát tartja, ha ugyan nem löki el az enyémet.

1984.07.
Sokat beszél, minden mondat utolsó szavát utánunk mondja körülbelül, csak a szótagszám stimmel.
Nagy mondás: pardon tébaly (én szoktam ezeket gyakran mondani)
Utcán futva nekiment egy néninek, oda se nézve, szaladtában vetette oda sietősen: pardon.

Pardont mondja magának a tárgynak nevében is sírva, ha valamibe beüti magát.
Jól ban  ̶  mondja, ha már un valamit, pld. doktornéniek, vizsgálat közben.
Csétálom apóvaj (Sétálok apuval)
Deje  ̶  húz maga után, s mutatja, mit kér, ha nem értjük.
Miklós mondja neki: pukkancs.
Ő mondja: puntant, puttant -, nagy szégyenlős mosoly közepette. Mikor Miklós is puntat - mondott, hökkenten nézett rá.

1984.09.
Sokat énekel. Kedvence: Esik eső, de nem ázok.. arra mennek el a jánot (lányok)
Cicsija babája. Gólya-gólya
Gyakorlatilag mindent közölni tud. Leggyakrabban: mégegyszej!
Bicsiklizni! Pisilni kej!
Ő hívja ebédelni Deskét  ̶ 
Obéd!  ̶  felkiáltással rohan a műterembe.
Ide, ide  ̶  mutatja kezét, tányérját.
Item, otam  ̶  (itt -ott)
Egyszer pl. hátát simogatva énekeltem neki elalvás előtt, másnap hasra feküdt, s a derekára tette  a kezét: Item Mikiszának!

Forog a dobja  ̶  szokta izgatottan közölni pl. betonkeverőre, a két kezével is mutatja.
Énekejjünk! Gyossabban!  - mikor már éneklünk.

Kiszállom  ̶  ölemből stb. le akar szállni.
Szaladom ̶
Játszótéren odamegy idegen anyukákhoz, sokszor és bizalmasan mutogat, magyaráz nekik: forog a kereke (autónak).
Nagyon szereti az autókat, meg a dömpejt..
Mennyire szeretsz  - kérdem. Ennyije! - mondja és szorosan átöleli a nyakam.
Van egy siránkozó nyávogása a pardonokhoz kapcsolódva, kicsit nyafogóbb és akaratosabb is: add ide, nem kérem.

1984.10.
 ̶  Kéjek 4-6-ot! (sok kekszet)
 ̶  Pompás!
 ̶  Kenyenyemet
 ̶  Töszönöm!  ̶  nagyon szereti mondani. Már mondatokat mond, ragoz is sokszor. Üzletekbe beszalad, behajol az ajtónál  ̶  Csótojom, van piros autóm!
 ̶  Egyél tisegéj!  ̶  ismétli hangosan, mikor kaját dob be Zsófi egereinek.
 ̶  Katicabogáj, gyeje! (Sárkány Katit)
György Eszterke földre mutat, mi ez? Mikica: ez vijág, ez a vijág (rálép, zatán nézi hova lett, mivel a talpára ragadt) viszem a vijágot a lábamon - oldja meg a kérdést.
Úgy altatjuk, hogy mondjuk, alszik a Bori, meg a labda satöbbi, ő csak annyit mond mindig: med... med..., s az összetartozó neveket is néha bemondja, pl. én: alszik az Etu, ő: med a Béja

 ̶  Anyu, deje ki! minden helyett (gyere ide, hol vagy). Pl. mikor elveszett, az utcán szaladt, és kabálta, Anya, deje ki!  ̶  nyugodt volt, úgy tudja, mindig "kijövök".
 ̶  Megyek anyához. Kajomba!
 ̶  Mégegyszej!
Misén nagyon nyüzsgött, kifelé indultam vele, a pap kiszólt  a prédikációból, hogy ne menjünk, ő majd túlkiabálja. Két néni maga mellé ültette, az egyik papírt- ceruzát adott, rajzoltak. Mikor le kellett térdelni, Mikica hasra feküdt, úgy tanulmányozta, hogyan kell. Mivel az egyik néni nem térdelt le, annak addig rángatta a szoknyáját:  ̶   Deje ki! - míg letérdelt. Aztán hason odakúszott hozzám. Szóval eléggé élvezetes volt.

1984.12.
 ̶  Akkoj eszem turórudit példájul talán.
 ̶  Ázik a víz!
 ̶  Tak és én is! Tak megnézem! (megeszi stb.)
 ̶  Majdj szépen tak!
 ̶  Krumplifejű vagy! - mondja, ha mérges valakire.
 ̶  Galambpapi  ̶  mondja a kaki helyett, nagyokat nevetve a saját szóviccén.
 ̶  Bandukolok szépen, igen.
 ̶  Bemegyek az anyájoz!
 ̶  Anu, deje ki!
Eszternél eltört valamit, Eszter mondja, Mikica, ez téboly. M: Ez nem téboly, ez pardon.
 ̶  Tak megnézem.
 ̶  Krumplifejű Jézusmária!
 ̶  Hülyéskedik: Én: Szereted anyut? Ő: Szeretem anyut és a C vitamint - mondja nevetve.
 ̶  Zófi egyél fekete retket, mert sápadt vagy!
 ̶  Mit kérsz a Jézuskától? C. vitamint.
 ̶  Kéri, menjünk játszani György Eszterkéhez. Kérdem, mit akarsz vele játszani? Túrórudit!
 ̶  Ezt ne csináld! - ezt tőlem hallotta, de ő mindenre mondja.
 ̶  Vártalak! - mondja, mikor megjövök...
 ̶  Igazad van!  ̶  gyakran mondja.
 ̶  Ez egy nagyszerű hintőpor!
 ̶  Vegyél föl, mert fázom. Kérek Túró Rudit, mert fáradt vagyok. Tak fáradt vagyok, fázom.

1985. 01.
 ̶  Kérek C. vitamint, ma már ettem.
 ̶  Ez nagyszerű, ezt megnézem - mondja, zseblámpát látva, csak úgy csillog a szeme.
 ̶  Ez zseiális! (zseniális)
 ̶  Nézz oda, becsavartam egészen. Képzeld kaptál karácsonyra zseblámpát. Akkoj becsavarom.
Veszekszem Deskével, odajön, betapasztja tenyerével a szájam, és azt mondja: Alleluja!
 ̶  Rosszkodom.
 ̶  Nemlékszej. (emlékszel)
Fektetem, kicsit kiabálni fogok, mondja. Akkor megklopfolom a fenekedet - mondom. Az a helyzet, hogy akkor sírni fogok - mondja nevetve.

 ̶  Képzeld el, van egy zseblámpám! Mi ez? - kérdi ugyanarról.
 ̶  Köszönöm  a bennózást! (esti imában, Bennónál volt).

1985. 02.
 ̶  Csak egy kicsit takajózzál be, mert fáradt vagyok én.
 ̶  Kérek egy tajtajék elemet.
 ̶  Énekeltem a templom mögött (-ban).
 ̶  Az nagyon jó lesz.
 ̶  Mindjárt jön a Zsófika is lefeküdni - mondja vigasztalólag. A Zsófika nem fog jönni, mert szejel - mondja tárgyilagosan. (Deskével a telefont szerelik.)
 ̶  Vendég kérdi, ki tanul itt zongorázni. Zsófi szégyenlősen hallgat. Miki: a Zsófi.  ̶  És kitől?  ̶  A Dávid Esztertől.
 ̶  Ilyen ennyit ne adjáj. Akkor tedd vissza!
 ̶  Ne jöjögj! (ne röhögj)
 ̶ - Akkoj ne adjál többet a Zsófinak mej elég neki! (puszit) - irigykedik.
 ̶  Vagyok egy doktojbácsi valószínűjeg. Doktoj Mikica.
 ̶  Egy vizet kéjek én.

1985. Salzburg egy hét családdal, kölcsönautóval
Miki állandóan azt kérdezte Tücsöktől (apáca húgom):
 ̶  Van-e neked konyhád, mutasd meg a konyhád, menjünk a konyhádba... ez többször. Gyere nézzük, meg a konyhád!

1985.09.
 ̶  Szejetlek anya. Bámulok hozzád.
 ̶  Takajózzál be! (őt)
 ̶  Beleteszem az én cukromat (imádja az egyes szám első személyt)
 ̶  A Jézuska nem kiabál? És nem dob sok wc-papírt a wc-be?

1985. 10.
 ̶  Nem szeretem a májhusot, csak az édes cutojot.
 ̶  Vedd le az én kabátomat.
 ̶  Legyünk kész már a beszélgetésből!

1985.11.

 ̶  Játékozok, leteszem a telefonot.
 ̶  Annyi bácsit rajzoltam, hogy ... nem is érdekel.
Puszit akarok adni este. Ne így- mondja, hanem ahogy a néni a tévébe. Csodálkozó tekintetemre: Próbáljuk meg, mondja, bíztatóan kezét a tarkómra teszi, magához húzza a fejem, és szájon csókol. Utána érdeklődő  ̶  kedvesen néz a szemembe.
 ̶  Játékozok, leteszem a telefonot.

1985.12.
 ̶  Én nem szerettem meg a doktor nénit mostanában még teljesebben  ̶  mondja egy kezelés után.
 ̶  Parkettás mellett áll, cseng a telefon, Des megy, felveszi.  ̶  Most azt azt fogja mondani, hogy itt Váli Dezső - közli a parkettással.
 ̶  Röhögök rád, hogy ne  mérgesedj el!
 ̶  Meséli, hogy elesett: Sírtam, neked sírtam, hogy gyere oda.
 ̶  Beveri a fejét egy oszlopba, vérzik, nem engedi, hogy letöröljem, otthon meg akarja a tükörben nézni. Buszon egy néninek: Jaj, el ne felejtsem megnézni a véremet!
Egy könyvet, címlapján Jézussal, lever.  ̶  Ne haragudj, Jézuska, mondja, felveszi, leporolja, de képpel lefelé fordítva teszi vissza.
Zsófival sétálni mennek, visszaszól: Majd szólok a Zsófinak, hogy ne vesszünk el!
Zsófihoz: Zsófi! Ne vesszünk el!
 ̶  Álljon meg a menet!
 ̶  Apu, te olyan disznófülű vagy.
 ̶  Csak téged szeretlek, te vagy az én a anyukám, és én vagyok a te anyukád?
 ̶  Tégedteket.
 ̶  Nem engedem el a Zsófit. (síelni) Miért?  - Mert jó.
Szólt a telefon, fölvette, maga mellé tette, és nyugodtan játszott tovább az autóival.

1986.02.
 ̶  Vigyázz rám, hogy ne haljak meg, mert játszom a villanykörtével!
 ̶  Én is meghalok? Hogy? Lelövnek? De én nem akarok megdögölni.

1986.03.
 ̶  Biztos van valami jó gyerekműsor a tévében, szaladjunk, mondom. Azt hiszem, a Kádár János van, mondja visszafordulva, miközben lelkesen szalad előttem.
 ̶  Inkább ölj meg egy kicsit anya, hadd lássam, milyen az!
 ̶  Inkább te légy a feleségem!

1986.04.
 ̶  Ennek a bácsinak mért nem csinált kezet a Jézuska?

1986.05.
Des mondja, hogy egy kicsit egyedül hagyja, mert megy a postára:

 ̶  Jó, de akkor ki szól rám, ha rossz vagyok?

1986.06.
 ̶  A Kata öregszik, olyan kis soványkás - mondja Desnek.
 ̶  Én így vetek keresztet, magyarázza, Az Atyát lehúzom, a Fiút tolom.

 ̶  Mostanában olyan rossz állapotban vagyok, hogy az apu mindig veszekszik velem.

 ̶  Anya erős asszony.

 (Ha nagy lesz:)  ̶  Anyuka leszek, Kata anyuka. (Azt gondolja, ahogy öregszem, egyre kisebb leszek, s végül ő lesz az anyukám.)

1986.08.
 ̶  Én gőzös vagyok!
 ̶  A boszorkány ugye hasonlít a síráshoz?
 ̶  Úgy szeretlek, hogy rád sem bírok nézni! (erősen behunyja a szemét.)
 ̶  Mi az, hogy öröm? Amikor szeretik egymást?

1986.10.
 ̶  Ez nem igazság!
 ̶  Szegénykém! - mondja nekem.
 ̶  Imádom a dinnyét! Anyu, az imádás az a szeretés, vagy a nem-szeretés?

1986.12.
 ̶  A Jézuskának kereszt a jele (óvodás).
 ̶  Jézuska a csillagoknál lakik? (azt rajzol a karácsonyi ingre)

1987.01.
 ̶  Szinte még beteg vagyok?

1987.05.
 ̶  Ezt  a madzagot a születésnapomra adom neked, és ha kapsz egy léggömböt, akkor ezzel meg tudod kötni. És ha aranyszínű lesz a léggömb és a nap felé tartod, akkor nagyon szépen fog csillogni.
 ̶  Kemény tojás  ̶  laza tojás.
 ̶  (Szűk szoknya volt rajta?) Nem, borulós.
 ̶  Ezt a papírt a Jézuskának adom, majd ha találkozom vele. A feketéket (fekete pöttyös fehér papír) csak kicsit kell nézni.

1988.01.
 ̶  Szünet van, vagy beteg vagyok? (mért nincs oviban)
 ̶  Tudod, mért nem lőtte le a vadász Hófehérkét? Először is beleszeretett, másodszor is nem illik lelőni egy idegent, pláne szó nélkül.