DESKE.HU / MŰFAJOK: FESTMÉNY GRAFIKA FOTÓ DIZÁJN PLASZTIKA FILMEK tőle-róla C. NAPLÓ / OSZK. Kézirattár VÁLINEWS / OSZK. Kézirattár KÖNYVEK 1992. C. NAPLÓ 1993. TANÚ EZ A KŐHALOM ZSIDÓ TEMETŐK KÖZÉP- EURÓPÁBAN 1997. VÁLI –monográfa 2000. VÁLI–OEUVRE CD-ROM 2000. VÁLI–OEUVRE honlap 2007. ZSIDÓ TEMETŐK festmények – grafkák – fotók 2008. F. NAPLÓ fotóalbum 2008. DESKE HU - LEVELEK LE MEUX-BE 2008. DESKE HU hangoskönyv, kötetmelléklet 2009. B. NAPLÓ grafkák 2010. LÁTHATATLAN VÁLI festmények közgyűjtemé- nyekből 2015. VERSNAPLÓ versek 2018. A. NAPLÓ festmények 2019. SZERELEMNAPLÓ versek VERSEK Ára: 3202 Ft 2004.12.08. // C.08136 Madocsai Bea – VD. interjú, Katolikus Rádió: “Mesterek és tanítványok” SZERELEMNAPLÓ MB: Amikor fatal volt, mennyire volt sze- relmes típus? VD.: Nehéz erre válaszolnom, mert lehet, hogy nem is voltam szerelmes, mindig csak a szerelembe, vagyis magamba. Azt a remek és hátborzongató játékot játszottam, hogy én szerelmes vagyok; rengeteg dolgot csi- náltam, ötletes ajándékok, éjszakai utazás, séták, kutyafüle; nagyon sokat jelentettek nekem a lányok. De nem tudom, hogy nem csak a magam megtalálásának volt-e ez mindig egyre újabb lépcsője. MB: Van-e olyan valaki, akit meg tud nevez- ni, mint mesterét a szerelem területén? 1963–2019 VD.: Mann: József és testvéreiből Jákobot, ahogy ő szeretett, amilyen elfogultan, bu- tán, és gyönyörűen. SZERELEMNAPLÓ VERSEK 1963–2019 ========1======== ========2======== ========3======== SZERELEMNAPLÓ VERSEK 1963–2019 ========4======== a kötet megőrizte az eredeti írásmódot 4 ========5======== 1963.12.03. // C.00055 [tudod, nem hittem] Tudod, nem hittem, hogy engem utolérhet a szerelem, azt hittem, gyorsabb vagyok nála. Ha hívnál, félbehagynám ezt a bútorrajzot itt akár nem törődnék többé a statikával és éppen csak átcsúsznék belőle a vizsgán a kedvedért akár lusta is lennék, és mindig rendetlenül hagynám a szobámat de kedvedért leszoknék az önhittségről és emberszeretetet is tanulnék és még sok mindent. 5 ========6======== 1964.01.26. éjjel // C.00058 [muszáj mindig rád gondolni] – Most kezdtem a művészettörténetet tanulni – már 1/2 11 és holnap reggel kollokválok. – Hogy mit csináltam eddig? Az egész nap elment avval, hogy nem voltál itt. Így másra nem jutott időm. Most már érted?! Most hagyj tanulni. 6 ========7======== 1964.01. // C.00058 [elégia kicsiben] Úgy teszem a dolgom, mint régen, amikor a nagymama biztatott: ha még ezt a kis tejbegrízt megeszed: jó kisfú vagy úgy teszem a dolgom most is buzgón, és mereven; és várom, hogy megdicsérj 7 ========8======== 1964.01. // C.00059 [minden este] Érzelmeimet egy giccsfestmény, egy puskagolyó repülés közben és egy befalazott svábbogár tudná neked elmagyarázni. Lieber Gott, mennyi fegyelmezetlenség egyrakáson, hónapszámra! 8 ========9======== 1964.01. // C.00059 [mért jössz ide minden este?] mért jössz ide minden este? (muszáj mindig rád gondolni) nem tudok a munkaszékre fgyelni rajzolás közben minden pillanatomat megzavarod minden örömöm eltűnik, és helyébe hiányod lép pillanatig se hagysz nyugton mért muszáj nekem mindent hozzád hasonlítani – itt furulyáztál mellettem – mondd, te tudsz nyugodtan aludni? 9 ========10======== 1964.01. // C.00059 [gondolataimat] gondolataimat odarakom az ágyad köré. aludj jól. 1964.01. // C.00059/3 [miből hiszed, hogy mi erősek] miből hiszed, hogy mi erősek és magabiztosak vagyunk?! szeretném már nem titkolni félember voltomat, és megkapaszkodni a mosolyodban 10 ========11======== 1964.04. // C.00062 [életemet is átrendezném kedvedért] néha-néha sikerül gondolatban lemondani rólad. úgy minden egyszerűbb lenne. hát nem érted, hogy a szobámat és az életemet is át- rendezném kedvedért?! rossz utazás nem hozzád menni 1964.09. // C.15555 [bujócska] kis simamosolyú bújócska a hétköznapokkal 11 ========12======== 1965.04. // C.18598 [1965.04.11. fúból férf] szeretném ha teljesen az enyém lennél 1966.07.10. // C.00088/A [Zsóf-ügyem] Zsóf-ügyem évek óta egy helyben. Változott csak annyiban, hogy most már elvben szívesen házasod- nék, elmúlt a szokásos fatalkori szabadság-vágyam. Zs. a szeretet egy külső megnyilvánulási formáját csak magát fegyelmezve tudja adni. Viszont erre szükségem lenne. És: nem merem eldönteni, hogy erről helyes-e le- mondanom. Szoktatással talán csökkenne a hiányér- zetem. Két év együttjárás után is úgy hiszem, hogy nehéz lenne nélküle élni. Nem hiszek hullámzó erős- ségű gyűlöletemnek. Emiatt gondolkozom, hogy együttmaradjak-e vele. Rengeteg a közös dolgunk, vagy egyszerűen Ez az érzés a szerelem, az első szenvedélyen túl. (fél órá- val később Zs. elment.) 12 ========13======== 1966.07. // C00088/B [búcsúzólevél] Fickókám! Nem ágálok döntésed ellen. Csodállak bátorságodért, hiszen ez a lehetséges legnagyobb tet- tek egyike. Tudod, hogy magam is hasonlóan gon- dolkoztam, csak dönteni nem tudtam. Nemcsak gyá- vaságból. – Amit tudok: Életem legnagyobb élménye voltál – nagy-nagy sze- relmemmel és nagy gyűlöletemmel együtt. Köszö- nöm ezt a két évet neked. Nagyon sokat köszönök neked. Életformát, szemléletmódot, meg a napi fogmosást is... Talán bizonyos fokig megnyugtat té- ged, ha ideírom, hogy mostanában én is nagyon so- kat kínlódtam melletted. Így hát nekem is nagy jót tettél – búcsúzom: Deske 13 ========14======== 1966.09. // C.00093 [estefelé amikor] estefelé mikor megül a rohanás és lassan csönd lesz ijedten kapaszkodom meg az asztal szélébe kapaszkodom meg helyette. már nem is te hiányzol, hanem minden, ami él. a világ élő felét vesztettem el benned. meglepődöm, ha néha látlak, hisz már tündérré rohadtál bennem. ezt még egyszer megtorlom az emberiségen. pedig a szeretőm hagyott csak el kis, ócska, tudálékos, harcias szeretőm – követte apró, okos vénusz-társai útját: hallgatott a jobbik eszére. 14 ========15======== 1966.12. // C.00102 [tudom, hogy tíz év múlva] tudom, hogy tíz év múlva vén lesz hozzám képest tudom, hogy nem vallásos szemléletű tudom, hogy nem tud meleget adni nekem, hogy mindig nagyon kínlódnék vele tudom, hogy megmaradt önbizalmamat is elvette volna tudom, hogy nem voltam számára nagyon fontos tudom, hogy nem hozzám való, férfbb férft kíván, én pedig nőbb nőt tudom, hogy majdʼ mindig gyűlöltem is akkor hát mért jövök meg a főiskoláról – ha látom – mindig sebzetten, megfáradtan? 15 ========16======== 1966.12.25. // C.00105 [százötös lap] Seneca megmutatta nekem a világban a nyugalmat Strindberg a csendet és az egyedüllét lebegését sok ősz emléke és Brueghel képe a természetet és annak melankóliáját lányok vágyása a gyönyörűség létét a rock and roll az őrjöngés örömét Bartók fanyar mosollyal a végtelent Klee azt mondta, a világ nem más, mint tündéri hangulatok látványa képzetemben a németalföldiek megmutatták a kis emberek és apró dolgaik harmóniáját Louis Armstrong, hogy minden más közömbös, amikor egy trombita szól Zorba, a görög és Marina Vlady: hogyan kell mosolyogni az autóstop, a síelés, és – igen – a festés: végtelen szabadságomat a sebesség megmutatta az igazi szenvedélyt egy csöndes lány léte a csöndes vágyódás nyugalmát ismertette meg velem éjjeli külvárosi séták egy fúval – a mámort és meghatódást és gondolataim, ötleteim úgy mutatják, alkalmas lennék építőkockának a világ építésében– de láttam háborúkat is és Steinbeck megmutatta, nagyon jómódú vagyok és ez egyáltalán nem természetes környezetem: hogy valamennyire mindenki elrontja életét magambafelejtkezéseim – a lineáris idő bizonytalanságát sokfélét láttam: és fölmérve: nagyjából ott állok fejlődésben, tudásban, ahol kell; mégsem értek semmit. 16 ========17======== nem értem a dolgok jelentését és kapcsolatát olykor meghökkentő közelségüket hozzám használnak és használom őket mi köze a mának a tegnaphoz mi közöm van mindehhez mi is vagyok én – 1967.06. // C.00117 [csöndes, jó szót] Csöndes, jó szót kapnál tőllem – (sic!) 17 ========18======== 1968.04.08. // C.0016 [háromnegyed tíz] háromnegyed tíz, munkába lépés aktusa, igazgatói titkárság, irataimat gépelik. átvetett lábakkal, elegáns zakóban egy ottfelejtett régi újságot lapozgatok közben, de a betűket nemigen látom. mintha kórházi fölvételen lennék: anyja neve – szürke halottszemű emberek – körülnézek: barakképület ez is – hát ide szegődtem. nem ülsz itt; érzem. pedig most félek. megsimogathatnál – 1968.05. // C.11721 [arra ébredtem] arra ébredtem hogy mozognak a levelek arra ébredtem, hogy ketten vagyunk hogy sütnek a napok – 18 ========19======== 1968.07.29. // C.00182 [valaha is vágytam] valaha is vágytam; minden együtt elmúltak már a régi bajok előttem képeim, festékszag és naponta mondom: műtermem. reggel pici cipő ágyam előtt mindig vártam ezt minden, minden együtt – mégis régi cimborák régi nyarak régi zugok és szobák – körülnézek körülnézek: vadonat minden illata nincsen még idegen vagyok, túl nagy ez nekem talán kicsit sok a zaj kevesebb lehetne 19 ========20======== 1968.08. // C.00184 [tulajdonképp rég vártam halálodat] tulajdonképp rég vártam halálodat, kis teásibrik, hisz sok ideje – azóta – élsz együtt velem. mégis, most, kicsit hirtelen talán le kellett volna dobjalak azután; – igen. az ember el is felejti lassan – és téged sem lehet éppé tenni már. nem lehet éppé tenni, tudom de itt hagyom még, az asztalomon. 20 ========21======== 1969. // C.02149 [Kata-levelek/8] 2. levél Cigándra Nem tudod hol lakik, halló, igen, őt keresem, a felesége hivatali száma, valahol a Thököly úton laknak, te vagy az, Toka, napok óta kereslek, szeretnék veled, jó, szobában – folytassátok mosolyog a szoba a friss ruhák illata de’ fényes hajlékonyak vagytok, mind szépek vagytok lányok és mosolyogva ülök mellettetek és elcsendesedem mert szépek vagyok mind – bár, tudom gond a takarítás – és nem kelletek, van aki rám mosolyog. És kedves ostoba vidám napszemüveget én is föl tudok tudnék tudnál tenni, de úgy mosolyogni. Piros hajlékony ruhácskádban – bár van a városban, láttunk még ilyet – hajadat összefogva hátul lila kis izével és így is jó most, igen a füled mellett – pontosan nem tudom megítélni, hogy tulajdonképpen milyen a füled persze nagyon ösmeri ujjam kis fényes körbeszaladgálós és a frufrud ami mindig épp olyan hosszú, vagy egy kicsit másmilyen belesüppedve macskapárna fotelodba ma jól ment! – jól van, kis csillag! mindjárt leoltom a nagyot ha van időd: a – sót. Holnap, majd holnap, kedves. te. 21 ========22======== 1969.02. // C. 02150-2151 [Kata-levelek/9] levél Sárospatakra Katrinca Valaki ma azt mondta biztos nagyon utálod az ilyen grafkamunkát, nem nem igaz ilyenkor teljesen mindegy kétóránkénti szellőztetéssekkel kétrét hajolva erősen érzem saját szagomat összeizzad az ember íróasztalával talán majd este lefürdöm, igen, – ilyenkor teljesen mindegy hol a zsilett, kaparni kell mert ez a vonal túlfutott, fgyelmetlen voltam erről eszembe jutott nem tudsz fgyelmesen egy menetrendet megnézni és vekkert felhúzni mit csináljak persze én is ilyen vagyok, nem nem én másmilyen, nekem más bajaim vannak, most – de mégis hogy tudnék én segíteni – jószándék – persze valami mindenkinek gyengén megy például nekem – nem most ezt hagyjuk, persze minden rendjén van, mindig igyekezni kell romantika ezen mélázni és éjjel azt álmodtam maratoni futó vagyok logikátlan módon az első voltam tudod az utolsó 1–2 km-t (?) a stadionban futják irgalmatlan fáradtan emeltem tovább testemet, nem volt fontos hogy többiek messze hátrébb a félájulás görcse – igen ezt ébren is átéltem, az ember ostoba naiv fejjel ment azt hiszi csak akaraterő kérdése egy ilyen verseny megtántorodtam és a fejem egyre mélyebbre esett még talán egy kör de nem 22 ========23======== bírom a lábamat emelni fgyelj még tovább, no anyám nagyon kedves volt messzi csillagon él megédesíteni magányomat egy tábla csokoládét ajándékozott nekem, érthetetlen csodák maradtok számomra, nők zsugorivá zsugorodott világunkban, szép igen talán elég ha mindig jól mozdítja kezét, reggel fölkel és fölül a villamosra, megfőz, él holnap, talán nem is több az egész persze mi tudunk másról is, de erről nem szoktak beszélni, mert túl zsúfoltak a villamosok, de – igen – van más is, bár hiába nézné az ember a nudista strandokat a római műemlékeket és a mozivászon mögött nincs semmi, de mégis hiszem tudom hallom bár semmi értelme és csak tovább húzom a vonalat mint kéne, tudom a hétköznapok közötti gyöngyszem egyszer tíz forinttal több vagy véletlen ajándékmosoly egy fölösleges lágy mozdulat és – mindig – egy ametisztkristály, talán meleg a fürdőruha feszülő testek egy gyöngysor a meztelen nyakon, vagy talán csak siker és kiállítás, vendégkönyv – nem, nem igaz, nyár sem, és tenger sem álom, nem amikor végre egy pillanatra fölébredtem levettem a felsőruhát, biztos az nem engedett fészkelődni álom közben, aztán korán keltem, legalábbis a majd’ hajnali fekvéshez korán, de szeretem, így jó a napot elkezdeni vaksin hunyorogva, és szembenézve az íróasztallal, körülnézek a kezem mozog, ott egy kép 23 ========24======== a fűtőtest fűt, szék, ceruzák a Körtér zaja a szomszéd szobában és lent a téren, és a szomszéd kerületben az U-Thant a főtitkár és az első sajtó- értekezlet minden rendben, ha megemelem azt a ceruzát ott akkor majd megindul a gép és én is rendben vagyok csak ez semmi más, hidd el semmi más kiszámítható minden lassan meg lehet tanulni egy–kettő–egy egy a sok között, jó egész életemben erre tanítottak – éjfél talán, kedd, most lefekszem megint tévedek könnyű nektek azt mondom, e nélkül valahogy közelebb kéne, – de csak aki hiszi, hát ezért mindegy hogy hideg az ebéd krumpli és kövér a szakácsné is, bár két jegyet is elfogad, mindegy a papír és a gondolat, ez is húz lefele – most pontosan kifejeztem magamat megyek fürdeni. 24 ========25======== 1969.04. // C.00203 [Kata] kezdem megérteni dolgomat. nagyon óvatosan kell e tenyeremre szállt madárkát tartanom, szél se fújja, el se törjön mozoghasson kedvére (s megtanítom röpülni) 25 ========26======== 1969.04. // C.00202 [munkám eddigi célja] munkám eddigi célja volt a megjelenítés által bizonyosságot tenni magam számára nyugtalan életünkben szinte felismerhetetlenül megbúvó, örökre vágyott, időtlen, mozdulatlan harmónia mellett. egy nélkülem tárggyá dermedt szék, egy nyugodt hegy s egy álló fa, okos bicska az asztalomon, s egy meg nem csendült kis pohár – de ami él is: a lassú szél, s egy csendes nyári délután – 26 ========27======== 1969.09. Mártély // C.02153 [Kata-levelek/11] Édös kis fehér cselédöm! Reggel nem vagyok álmos és este nem vagyok álmos és süt az őszi nap meg minden. Ösmerheted azt a szezon után elhagyott balatoni partot, még zöld gyep, de a sok kerítés pázsit és út között már senki nem jár. Néha motorberregés, a szél a fák között, messziről kong egy ladik, ahogy rakodják. A strand is üres, a hintáért nem verseng már senki, a bóján halászmadár ül. Kicsi a látóhatár, mintha szobában ülnél, olyan sűrű a lomb. Nem messzire látni csak. Néhány fa már a vízben áll. Gyep meg homok, kupacba hordott kerti székek, üres szemetesládák, lakatolt bódék. Beljebb a fák között (a parton ülök) egy-két gémlábú nyaraló (tavasszal sok itt a víz) a többit már takarja a lomb. A Holt-Tiszának ez az ága száz méter széles lehet talán, de csodássá varázsolja, hogy szemközt a partot nem látni már: házmagas lombfüggöny végig, mintha embernemjárta vadon lenne. Egyszer behúzódtam árnyékuk alá ladikkal, néhol a víz fölé jóval benyúlnak. Olyan kanyart vett a víz, hogy igen hamar eltűnik, mindkét oldalt. Én nem teszek mást, csak üldögélek nyugágyban, olvasgatok, bámulgatok. Minap egy halászmadárt fgyeltem ladikból. Parton állongott egy száraz gallyon. Föléeveztem jócskán, aztán hagytam, hogy a szél közelébe – alá sodorjon. 27 ========28======== Aztán nagy ívben vissza. Végül már egész közel, és nem röpült el, igaz, hogy csak a ceruzám mozgott közelében. Egyebet meg még nem is rajzoltam. Nem is kell. Elég nézni. Akár a szobából. A vízre néz. Van fürdőszobám is, meg előszobám gardróbbal, erkély, mifene. Megérdemlem a Magyar Népköztársaságtól ezt a kényelmet. Pokoli jól esik ez a teljes öneleresztés. Néha elkarikázok a gáton * * *Madárkám én már olyan jól kipihentem magam, hogy ha kedved van, szerda vagy csütörtök reggel gyere le... meg tudjuk azt tenni, hogy nem alkalmazkodunk pár napig egymáshoz, jó? Csak villanyoltásban. 28 ========29======== 1969.11. // C.00244 [álmomban megint] hát itt voltál megint? zavarsz ám, cimbora mért jössz hozzám most kezdjek el inni? más már a rend nem szabad és nem szabad – úristen, micsoda évek voltak! héjj, kispajtás emlékszel-e még? irtózatos komolyan vettük a munkát, félszemmel lestem az arcod, jól teszem-e (mindketten tudtuk, vezetsz is engem) s most itt vagy. te egyetlen halottam te éjszakai énem valahai szellemi társam jajj, te leány! * * *már megtanultam egymagam élni s a kormányosi hídon senki nem áll 29 ========30======== 1970.01.? // C.11704 - 705 [Katának három tojás románca] Ki az, aki által itt minden porszem nyugtalan? Ki okozza szelíd pormacskák csúf halálát? Remeg a kosz és bejön Ő Mosogatórongy szemére száll bús felhő Most pihenőhelyét elhagyni kényszerül S mindjárt nyakig benne ül A lében. S számos pohár a lében alászáll, sugdolózik, meg nem áll S alant az Ultra marja őket s szegény nőket is. A frizsider a sarokban megremeg Zsírpapírjai zizegnek Az áram benne kereng A háromnyolcvanasok pihennek még. És ha jő Ő ajtó csattan olaj csordul íziben (bár nem túl sok) S három tojás moccan Összekoccan S elnyúlik a lábas alján Egy darabig. (a só egy kicsit gipszes) (De hát erről a kőművesek tehetnek.) Benn a szobában tűz zsong Díszpárnák díszpárnálkodnak Csak Huizinga nem leli helyét Egy darabig. (A lépcsőházban összebújva lám-lám kőművesek Huizingát olvasnak s pusmognak: fájintos regény, szegény, 30 ========31======== biztos keveset kapott érte pedig jobb ez még a disznósajtnál is) (egy darabig.) S mi történik közben Vele? Kiről eposzunk szól Ki elgurult telefonfóbiáját keresgéli négykézláb az ágya alatt (be sikkes) (innét nézve) s nem leli, ó baj na azért nem annyira s lám megleli ott alant. (kinek lehetne kölcsönadni?) Éljen Ő! Ez a helyes beszéd nyissa ki a szemét ha nem veszi észre, hogy itt kérem eposzok szólnak meg minden (mit mondasz? nem hallom) Semmi, csengettek. Megyek. 31 ========32======== 1970.03. Zsennye // C.00257 [magyarázat Katának] jaj, házacskám, én házacskám nem mondtad-e: mostmár mindig – ?! s ablakaid nem rám néznek ablakaid messze néznek... ej, kertecském, kicsi rétem ablakaim messze néznek felhőt-eget nézdegélnek de tégláim téged érnek összetartozunk mi rég... 32 ========33======== 1970.03. Zsennye // C.00257/2 [távirat Katának: a fázó harangvirágok] a fázó harangvirágok megkérték orkán herceget, nyugodjon már kedvükért. megteszem, szólt, s nem tudták, hogyha megáll, szétfoszlik az éjben. 1971.11. // C.00383 [bontóok-e] Bontóok-e, hogy házasságkötésem előtt (s azóta is), viszonyom volt Paul Kleevel? 33 ========34======== 1971.11. // C.00384 [veled álmodtam] veled sétáltam álmomban, Zsófa bár ennek semmi értelme nincs nagy kertben, falak között próbáltalak meggyőzni szemközt a domboldalon gyerekek meg állatok vonultak befelé a városba te épp egy zsinóron húzható játéknak örültél én próbáltalak utánozni ebben még valami utazásról is szó volt köztünk sajnos semmi többre nem emlékszem 34 ========35======== 1971.12. // C.00385 [már föl se írom] már föl sem írom, el se mondom, hogy veled álmodtam de reggel még nyelvem alatt forgattam az éjjel ízét – és persze bevallottam, hogy nagyon fontos vagy nekem és orrod gyöngyözött az izzadságtól a nők mindig hordanak fényképeket magukkal gyerekkori fotóimat vetted elő álmomban egy festővel éltél együtt de néhány tartózkodóan többértelmű mondatod boldoggá tett még megszidtál, hogy nem törődöm eleget feleségemmel mi a fene, lelkiismeretemmé váltál?! szégyenkezve elrohantam virágot lopni meg hogy beszéltél rólam valakivel hát, – ennyi. 35 ========36======== 1972.02. // C.00396A [ma éjjel diplomaták között] ma éjjel diplomaták között voltam lámpák, autók, könnyed meghajlás suhogó tiszti köpenyek, ahogy bevezettek folyosók valami sötéten kellett áthaladni ami közben megindult alattunk hadihajó volt, ágyúval, háborúba készült szürke egyenruhák közt egyedül én voltam civil valamit vártunk aztán rohamautón falukon át hideg félelem a többiek énekeltek félelmükben majd megint a fényes ház csillárok, nők, büfé, könnyed meghajlás pedig féltünk a bejárathoz legközelebbi székre ültem a nagyteremben csönd, mindenki előre fgyelt, várt és akkor leültél mellém 36 ========37======== 1972.12. // C.00430 [kotorászom ceruza után] kotorászom ceruza után veled álmodtam még öt perce mint cserebogár értelmetlen életéhez – ragaszkodom hozzád úgy látszik. Istenem, milyen otthon voltam veled! amúgy levélbólogató – rutin életem. tudod, hogy tíz éve szeretlek már? volt nekem Zugligetben egy remek nagymamám, ezüstfejű bottal emlékszel talán ő élt igazán. 37 ========38======== 1973. 03. // C.00438/2 [álmodtam megint] felöltözve, de ágyon hancúroztunk nagyon örültünk egymásnak birkóztunk olykor pulóverjét simogattam, kívántam is. és mindent meg akartam beszélni vele, gyorsan. végre és teljesen együtt, egymással. ha még tudnék egyszer tenni valamit érte még szót váltani megtudni, mennyire szeretett igen, az égi-, és nem a földi szerelem a túlvilágból ő érdekel 1973.04. // C.00441 [majd egyszer elviszlek] majd egyszer viszlek, elviszlek szénásszekéren én hajtom a lovakat száz év múlva, az égben – 38 ========39======== 1973.05. // C.00443 [torlódás, kinézek a villamosból] torlódás, kinézek a villamosból távolról mentő, közelebb, dermesztő ijedtség. a hordágyon kék-zöldkockás nadrágod látszik. eszméleten vagy utasítást küldesz gyerekeidnek. már jobban vagy. őrizlek halkan beszélgetünk. minden rendbe jön majd nyugalom, most jó persze, tudom együtt élve alig szeretnélek. talán életem értelmetlen kincse éjszaka gazdag vagyok 39 ========40======== 1974.06.06. Párizs // C.00462 [elfelejtettem, hogy tíz éve már] elfelejtettem, hogy tíz éve már ma, mint a mesében, veled álmodtam hívtál te hívtál beszélgessünk egyet valami csendes helyet kerestünk, de mindig megzavartak én már egy zugra is gondoltam, ahol összebújhatnánk kint Zugligetben s megint csak lestem a szavad, jól teszem-e. hát igen. mindent elvesztettem veled, tudom. ésszel választottam szakmát helyetted most falom a munkát – valami, ami hasonlít hozzád de semmi nem melegít föl ma már és talán ez a legrosszabb az egészben okos szabályok mozgatnak s mivel nem érdekelnek – nem uralkodnak rajtam a dolgok. undorítóan magabiztos vagyok (Seneca bátyám, nem így gondoltam én) – mindent el is fogok érni rajtad kívül, te leány 40 ========41======== 1977.09. // C.00641 [megint álmodtam] megint álmodtam álmodtam, hogy szeretsz egyszerű dolog. mosolyogtál s újra mellém ültél, ennyi az egész panaszkodtam rád, értetted. bementünk egy trafkba tanácsot is adtál én mégis a kapuba beszaladó kisegeret vettem. ezt is megértetted. a nappalok komolytalanok. 41 ========42======== 1980.11. // C.00953 [ha lenne anyám] ha lenne anyám vagy lenne asszonyom vagy lenne valakim ha gyenge lennék ha ember lennék ha hallanék ha fgyelnék egy érintés egy érintés egy érintés egy tekintet nézne nézne látna fogna nyílna művész vagyok fekete kalappal 42 ========43======== 1980.12. // C.00964 [szarvasbogár] leginkább talán egy hím szarvasbogárhoz vagyok hasonlítható. lírai alkat, belülről puha. hátam fekete, mozgásom merev. billegve és határozottan törtetek céljaim felé. csápjaimmal simogatok, ha úgy kerül a dolog. sok tisztelőm van. izületeimet rendben tartom. 43 ========44======== 1982.03. // C.01084 [a legelső] délutáni sétának indult ránk sötétedett elhagyott házak között botorkáltunk. fáztunk. nem volt segítség örökké távolodva? időszámításom megint ez lesz: egy éve már nyolc éve már? 1982.03. // C.01086 [első előtti] egészen levetkőztél nekem úgyhogy megláttam arcodat 44 ========45======== 1982.04. // C.01085 [egy tizenkilenc éves történet befejeződött] aki kézenfogva andalog szerelmével az még semmit nem tud vagy csak az tud mindent?! Isten, alkalmatlan vagyok megoldani az életemet egy tizenkilenc éves történet befejeződött. eltöröltetett. tőle jöttem. és először nem néztem föl elszoruló szívvel Zsófa ablakára útközben 45 ========46======== 1982.04. // C. 01087/1 [ezek a rohadt költők] ezek a rohadt költők szenvedni is szakszerűbben tudnak. kellenél nekem kellenél nekem barátnak kellenél festéknek és tulajdonképpen ecsetnek is (petróleumban ázhatnál délután) 46 ========47======== 1982.04. // C.01087/2 [ezt a csipeszt tőled kaptam] ezt a csipeszt tőled kaptam ezt a könyvet tőled kaptam ezt a mosolyt tőled kaptam szeretnék egyszer tőled egy szárnyas csavart is (körülbelül hatmilliméteresre gondolok) 47 ========48======== 1982.04. // C.01087/3 [valami nevetséges] ebben is van valami nevetséges ahogy most mindent Pilinszky modorában gondolok el. de hát: ideköltözött. micsoda vendégség! a felnőtté avatás szertartása? nem. ez így nem igaz. ezen rég túl vagyok. talán így mondhatnánk: még ő is! kicsit sokan vagytok így hirtelen. örülök nektek. föltegyek egy teát? 48 ========49======== 1982.04. // C.01087/5 [szerelem beteljesülve] szerelem. beteljesülve 70 grammos irodapapíron két példányban. 1982.04. // C.01087/6 [nagyon szép vagy] nagyon szép vagy. vagy én vagyok ennyire szép? 49 ========50======== 1982.04. // C.01087/7 [dossziéim sorban a polcon] dossziéim sorban a polcon, szemmagasságban: POSTA LAKÁS FOTÓ GARANCIALEVÉL SZEMÉT satöbbi. most egy új: SZERELEM 1982.04. // C.01087/8 [hozzádbújni] hozzádbújni 50 ========51======== 1982.04. // C.01087/9 [zavarban] zavarban. mintha egy váratlan vakáció – szénszünet vagy mi – hova is rohanjak hirtelen boldognak lenni – muszáj ragaszkodnom a minden-reggeli mosogatás-mozdulataim pontos rituáléjához. 51 ========52======== 1982.04. // C.01087/10 [anyám virágmintás foteljében] anyám virágmintás foteljében meghalt egy bácsi. épp meccset nézett a tévében. 20 éve ennek. egyik legpontosabb emlékem pillanat-fejvesztettségem elektrokardiogram rajzáról. kapkodó gondolatok és egy fél óra múlva újra bútort tervezek. reménynek ennyi 1982.04. // C.01087/11 [hova a francba raktad] hova a francba raktad megint a zoknimat – biztos, hogy ezt mondanám tíz év múlva? nem fogjuk megtudni 52 ========53======== 1982.04. // C.1087/12 [egy középkorú férf] egy középkorú férf a hivatal folyosóján zavart mosollyal kiemeli az újszülött fölragasztott fényképeit zakója belső zsebéből, és nyújtja – szégyenkezése jogos. e pillanatban épp egy elefánt boka fölötti inát kellett volna átmetszenie, nem tévedő villámmozdulattal épp e pillanatban kellett volna a gőzmozdonyt és az inzulint elgondolnia és az Eiffel-tornyot fölépítenie. e fényképet mutató férf nevetséges, szánalmas és hatalmas zavart mozdulattal kotorászom jeleidet. 53 ========54======== 1982.04. // C.01087/13 [amíg itten írok] amíg itten írok legalább nem rád gondolok-fgyelek átkozott lány (lény) hanem némely kötőszavak esetleges elhagyhatóságára 54 ========55======== 1982.04. // C. 1087/14 [hiszen reménytelen] azt mondom: hiszen reménytelen de nélküle – nem lenne az? de hiszen mi nem az? hibás a kérdés. féligazság tehát giccsvélemény a remény minek szóljon: jövő hétfő délutánnak a nyugdíj-korhatárnak (persze magammal veszekszem) most: VAN ennél többet kitalálni...? ne nézzünk az ívfénybe mert szemvakságot okozhat. e percben fnom munkára nemigen vagyok alkalmas 55 ========56======== 1982.04. // C.0108/16 [kockás szoknyádról] (Petri Gyurkának egy szürke szoknya adatott) a kockás szoknyádról különösen sok gondolkoznivalóm van bár azt se tudom, egyetlen, avagy többen vannak-e és akkor nyilván cserélgeted. – mégis, gondolom, biztosan több lehet. mindenkinek több van. vegyük a problémakör egyetlen darabkáját: a hosszát (hosszait) nagyon kedvelem. éppen jó(k). valahogy befejeznek téged egy darab zöld(?), kockás valóság szelíd. igen, így pontos. este lerakod a székre, megsimítod. egy festékfolt – ráhajolva kapirgálod utána – begörbített, zárt ujjak – végigmustrálod körmeidet. a látottakon elgondolkodol. a szoknyát kiviszed a szennyesbe. az új környezetben átfut rajta a szemed mérlegeled: szereted-e még vagy inkább otthonra jó csak már. mikor már nem halogatható: kimosod. majd a szekrényben széttolva két blúzt, helyet szorítasz neki megint végigsimítod minden nap történik valami 56 ========57======== 1982.04. // C.01087/17 [egyedül egy üres teremben] egyedül egy üres teremben egyetlen széken, középen. körben homályos poros szőnyegek és zöld csíkos burák: vészkijárat. 1982.04. // C.01087/18 [találkozásaink ünnepek] találkozásaink ünnepek most egy óhajtó mondat következik: szeretnék veled kába hideg hétfő-keddi reggeleket fél hét után öt perccel (nyugodtan nevezhetjük hajnalnak is) az a rohadt vekker az asztal sarkán akkor egyetlen mosolyod más dolgokban meg én segítenék neked 57 ========58======== 1982.04. // C.01087/19 [én csak akkor tudok verset írni] én csak akkor tudok verset írni amikor nagyon szomorú vagyok de nem vagyok mindig szomorú nagyon most verset írok neked hetedszer gépelem, már alig győzöm türelemmel közben meg fázik a talpam a tornacipőben valamint elfelejtettem reggelizni fél tizenegy mikor telefonálsz * * * rendezni azt, amit nem lehet suttogva elmondani, pedig nem szabad sáros ruhát naponta lekefélni és óvni a fúdat, tőlem is 58 ========59======== 1982.05. // C. 01087/21 [lenézek a műteremből] lenézek a műteremből. az osztottpályás úttest helyett végtelen zöld mező, lankák. távolból valaki közeledik felém, magában. égen földön senki más. másnap kinézek megint. még mindig jön. lassan öregszem, már sokat állok az ablaknál. közeledik. várom. 1982.05. // C.01087/22 [egy márna és egy fecske] egy márna és egy fecske az élet dolgairól beszélgetnek. végül is elkerülhetetlen szóbahozni, milyen a víz és jó-e levegőn 59 ========60======== 1982.05. // C.01087/24 [Nagymaros, halottam] Van nekem egy második halottam is, szintén él: Nagymaros (1969–1980). Az útvonal a mindenkori vízállástól függött. A reggeli mise után fölfelé a parti kövek között, fázva, mindig lehajtott fejjel. Sok régi kék szikvizesüveg-cserepet találtam így. (Múlt héten dobtam ki az utolsót.) A vízparti kavicsmező. Tudtam, utoljára vagyok itt. Ahogy a februári nap fölkel a szemközti hegygerinc kopasz fái között. Vagy a novemberi. A nyárfasor, utam vége. A ködös túlpart. Hajókürt (közben angol nyelvtani fordulatokat memorizálok.) Sietnem nem kellett, a reggeli kávét csak nyolc után szervírozták. Utolsó lakhelyem Alkotóház 15-ös szoba volt. 60 ========61======== 1982.05.07. // C.01087, 25-27 [a balesetesnek tiszta a tudata] reggel gyűrött újságpapír, zöld vödör langyos vízzel. mosom a műterem oldalsó ablakát ma talán jössz. szemednek tisztítom az utat. délelőtt „15 percre leszaladtam. 11.10.” (nem teljesített ígéret. igaz, hiába siettem, de a kórházból azonnal hazajöttem.) délután „A balesetesnek tiszta a tudata, ha a feltett kérdésekre értelemszerű helyes, és egészséges embertől elvárható válaszokat ad, tisztában van helyzetével, az idővel és a térrel.” (táviratszöveg Szütsnek, borultam a VW-vel, J. egy leveléért mentem.) 61 ========62======== 1982.05. // C.01087/28 [fehér-fekete kockás folyosó] fehér-fekete kockás folyosó padsorok unatkozom. szorongatom a leleteket. próbálom ezt a Pilinszky-prózát megérteni. nem akarok én tőled semmit. csak melletted állni. üldögélni. a hiányod. a zakód bársonyujja. melletted egy réten, óraszám – szeretem a képeidet. 62 ========63======== 1982.05. // C.01087/29 [persze, ha itt lennél] Persze, ha itt lennél, ha bejönnél a fekete kapun át a kerten, be a szobába, levennéd a zakódat vagy mi- csodát, az ablak felé fordulnál és tennél két lépést az asztal felé, rátennéd nyári ridikülödet és a füles bevásárlószatyrot is, majd zárt lábbal előrehajolva lesimítva-lefogva szoknyád, leülnél egyetlen – kissé poros – fotelünkbe. Most a kép kissé zavarossá válik, Zsóft szívesen odaképzelném, amint leszalad az emeletről, nagy igyekezettel elvétve a fokokat, én – mondjuk – nagy- mama lennék éppen tésztagyúrás közben, lisztes te- nyerem széles fekete kötényem oldalába törölném, nehézkesen fölegyenesednék, megigazítva kontyo- mat, szemüvegem föltolnám és széles mozdulattal ölelnélek át, hát megjöttél Juditkám, csillagom! egy kis fánkot sütök, csak délutánra vártunk. Aztán letelepednék a hokedlire, és fáslis lábamat dör- gölgetve érdeklődnék, s hallgatnálak milyen az élet Pesten. Mennyit dolgozol és mennyit kell rohannod és mi mindenre fgyelned, nem könnyű a fataloknak manapság, akárki akármit is mond, aztán megmutat- nám konyhakertem új palántasorát, merev derékkal lehajolva egy-egy csalánt kihuzigálva közben. Heves mozdulatokkal segítenél. 63 ========64======== 1982.06. // C.01087/30 [távolodom, kedves] Távolodom, Kedves. Most valami bódult félálomban, az első osztályú párnázottság között, karom zsibbadt, velem szembeni ülésen Zsófa mosolyog. Mintha átvette volna az Asszony szerepét. Egyenes derékkal, összezárt térdekkel támaszkodik a támlának, kis lábai – a talpak felém, látom őket. Időnként csendesen; pontosabban feltűnően halkan megkérdez valamit. Apu, azok ott tulipánok? – amitől az egész kupéban csend lesz. Illetve mindenki ösztönösen ehhez a zajszinthez alkalmazkodik. Két fatal munkás is, akik csak tévedésből kerültek az első osztályra – valami gyorsvonattal akartak eredetileg utazni – most a 3. üveg sörüket isszák, tekintetük bizonytalan – de csöndben vannak. Zsóf rám mosolyog, meztelen (tiszta) lábamat átteszem mellé az ülésre, ráborul a térdemre, haját simogatom. Aztán a vállát, – furcsa, mert nem szokásunk – tenyerem érzi a két lapockáját. Rövid nadrágban vagyok, vadonat (délben vett) tornacipőmet levettem – testünk melegíti egymást. Aztán szétvetett combokkal a térdemen lovagol, mosolyogva, megint szótlanul, ebben alighanem jó adag gyermeki erotika is van. Bódító hőségben nagy rohanás után 64 ========65======== jutottunk el ehhez a 4 órai személyvonathoz, nem lehetett a délivel indulni, mert Zsóft most avatták kisdobossá. Most kisdoboshoz méltó fegyelemmel tűri ezt a fárasztó utazást; – vágányjavítás – fél órákat állunk – és csöndben ül. Pedig nem természetes. Szinte az egyetlen, ami megkülönböztető jegy, hogy szinte minden gondolata a friss kék nyakkendő körül forog; már megbeszéltük, hogy a Cola-csöppet ki lehet belőle majd mosni, hogy szerinte nejlonból van, és ezért 40 fokos vasalóval szabad majd vasalni, hogy egy csomóra, de kettőre is lehet kötni – majd lassan átterelődött az érdeklődése a dolog öltözködési-cikk oldalára – azon tűnődött, kívül kell-e hordani, vagy a garbó alatt is jó. Megnézette velem, pontosan középen van-e hátul a háromszög csücske, megjegyezte hogy a piros nyakkendő már nagyobb méretű lesz. (Szebben írnék, ha nem rázna ennyire a vonat.) Iszonyú kábult reggel volt, talán először idén komoly ok nélkül még fél órát (7–½ 8-ig) ágyban maradtam, aztán a fürdőszoba környékén ténferegtem, aztán hogy valami sikerélmény – levágtam a hajamat. Tűnődtem közben, mit szólnál hozzá – sajátosak a hajnyírási koncepcióim. Vagy 20 éve magam. Eszembe jutott, hogy te két hónapja levágattad – nem 65 ========66======== magad kedvéért. Vajon, ha most hozzányúlsz – nyúlnál – mik lennének a szempontjaid – Szeretem a hajadat. Most hirtelen elfogyott a türelmem, ½ 8 van, még csak Füredig jutottunk el. Ha nem gyerekkel vagyok, átugorhattam volna a minket megelőző tapolcai gyorsra. Most persze szépen írok – megint áll a vonat. Zsóf még jobban tűri, mint én, elfelejtkezett rólam, mint mindig, ha belemelegszik a játékába, és magának beszél, vezényel, gajdol. Most a tenyerét mutatja – evvel a problémával mindig hozzám fordul: nem szálka-e az a kis fekete folt?! Mindig megvárom az utasításait: engedi-e hogy varrótűvel alászúrjak, vagy: most csipesszel próbálkozom. – Így aztán tűri, – bizalma van. Most belepislogott a szövegembe, kérdi: mi az a kettőspont. Ígérem neki, majd keresek egy jó példamondatot rá. Most meg magát parodizálja: gajdol Apu, mikor szállunk már le. Jaj, milyen lesz ez a nyár? Ilyen gondokkal nem számoltam... Folyton folyvást csak a megszervezés pillanat-izgalmai: mikor látlak?! És abban a pillanatban kéne a lelket lefékezni és a Jelenre fgyelni végre – és hosszú nyugodt unalmas történetek végéig eljutni, mosolyognál mosolyognék, most nagyon távoli vagy megint [...] (Bp-Révfülöp, vonaton.) 66 ========67======== 1982.06. // C.01151 [nyugodt vagyok] nyugodt vagyok. alkonyodik. tudom, mi fog történni. az elhunyt hagyatékát felszámoló rokon kedvetlen pillantásával nézek szét magamban, szobámban. mivel kezdjük. először a szoba közepére a szemétkosarat. 67 ========68======== 1982.08. // C.01157 [rohannak a napok] rohannak a napok meleg van iszonyú fáradt vagyok kéne kölcsön kétezer forint ebédet is kell vásárolni született egy gyerekem várok egy telefont nem értek semmit félek a jövőtől 68 ========69======== 1982.09. // C.01164 [megint sötét éjszakám] megint sötét éjszakám. nem értem a teremtést. nem értek egyet. és egyébként is; ki tud kánikulában verset írni?! 1982.12. // C.01177 [talált vers] (rádióból) (fontos) az apatikus sün nem szúr. 69 ========70======== 1983.07. // C.01234 [motorizált hadosztályommal] motorizált hadosztályommal nekiindultam, hogy egy tollpihét letegyek az ajtaja elé. 1992.05.05. // C.02287 [Párizs, utolsó éjszaka] Fölébredtem, négy-öt felé lehetett, nem néztem meg. Forgolódtam. Az estéről hozott izgalom, meg kéne venni azt a fűrészgépet. Iszonyú pénz. Megtehetem-e. De húsz éve kellene, keretkészítéshez. Nincs irgalom, dönteni kell. Elaludtam. Valami csoportos sétába keveredtem, kutyákról is beszélgettünk. Amitől mindig féltem, mellettünk szép lassan eldőlt egy építési toronydaru. És akkor mellém sodródott. Föllépett egy párkányra, mint azon a fotón s szembefordult velem. Hátizsák volt rajta. Rám mosolygott, majd átölelt, hogy ezután minden másképp lesz. Talán meg is csókolt. Arra ébredtem, hogy a szomszédban fölsír egy gyerek. Tegnap láttam, fúcska, néger. Kászálódom, készülök a fűrészboltba. Még nem tudom, hogy nem fogom megvenni. Hát ennyi. 1992-t írunk, tehát 26 éve váltunk el. 70 ========71======== 2010.09. // C.15958 [család] A nők a férfak karbantartására lettek kifejlesztve. A férfak például egy ecsetnek látszó tárggyal fenntartják a társadalmat. A gyermekek pedig olykor hazatelefonálnak. 2013.11.01. // C.12443 [halottak napja] az én halottaim mind élnek csakugyan húsz kilométeres körzetben körülöttem bankkártyával és telefonnal igazán halott hároméves kislányom akinek játékkutyát varrtam még farkát öltögettem elöl ő már simogatta igazán halott óvodás kislányom hazafelé csak annyit mondott úgy vártalak halott kislányom rárakott iskolatáskával az volt a véleménye nagy szalság az egész az er betűt még nem tudta halott lányom fekete körömcipőben halott a már munkába induló élő egereket kellett földhöz csapnia a sasok számára most hetente beszélünk telefonon ilyenkor is négy gyereke lóg rajta halott a kisfú aki kétévesen ecseteimet – nézegetem régi fényképeimen évente ötször forgat Nyugaton halott az az építészlány menyasszonyi fehérben az én asszonyom is lehetett volna itt lakik a várkerületben 71 ========72======== negyedik éve özvegy már halott apám Paul Klee mert elfelejtettem igaz Giorgio Morandi nagyon is él halott az evezés augusztus tizenhatodika óta utoljára kétpárevezősben a Hajógyári öbölben egyetlen forduló a többihez már fáradt voltam halott Assy kutyám pedig az bernáthegyi volt elajándékoztam azt is ki él itt egyáltalán de halottaim által vagyok gazdag és ők is gazdagabbak általam és ez így van jól. 72 ========73======== 2015.05.05. // C.15216 [ma álmodtam] rég nem láttuk egymást talán véletlen hogy találkoztunk egy üres mellékutcában alkonyodott ő fáradt és szomorú volt átkaroltam nem ellenkezett ritka perc most gyengébb volt nálam szótlanul ballagtunk belépve a terembe ellépett mellőlem hogy ő külön helyre ül most ne csókold meg őt előttem mondta és engem se vártuk a zenekar bejöttét a mellettem-hely üresen maradt ő az első sor szélére ült messze tőlem és tőle is aki szintén ott valahol 73 ========74======== 2016.01.17. // C.15629 [2016. január, megint álmodtam] hogy lehet megjeleníteni ezeket a történésvillanásokat ha mégis, ha muszáj völgyön át, nehéz zsákkal ebédhez tálalás egy könyv kinyitva azt kérdi, hol vagyunk egy hideg fémkorlát hibás útvonaltérkép a földön fokhagymagerezdek alkonyati felhők akkor egy világosabb kép balról mellém léptél kezed pillanatra a vállamon és elindulunk valahova 2016.05. // C.15900 [ötven éve] Ötven éve búcsúzott el. Most álmomban odalépett hozzám, hogy rendezd hát el dolgainkat. Hiánya kincsem. 74 ========75======== 2016.12.24. // C.16248 [megöregedtünk] megöregedtünk ötven éve hiányzol minden rendben van szép volt köszönöm 2017.05.16. // C.16598 [szürke] Én szürkét ütköztetek lilával. Átlépni ezen a hirtelen fájdalmon. Hogy hiszen minden rendben van. 75 ========76======== 2017.08.09. // C.16695 [botorkáló] botorkáló kábultan álmomban várakozó-boldog voltam tévedés lehetett 2017.10.01. // C.18599 [közös képünk] 2017. okt., ötven éve végzett iparművészeti főiskolások kiállítása. Zsóf kitalálta, arra egyik általam megtisztelt képét – ikonfalat – És ha sikerülne a modell-gyereket föltalálni, a nevezetes Biszku-lányok ültek az évfolyamnak modellt, a szomszéd suliból. VÁLINEWS-ra föl, fél óra után mail jött: a szomszédom. Eljöttek, B. Zsuzsa ma barátom. 76 ========77======== 2017.10.09. // C.16851 [meztelen] A lány nem vette észre, vagy fgyelmen kívül hagyta, hogy ez közös öltöző. Nyugodtan hajladozott, öltözködött meztelenül. A bozontja. Szép mellei. Mint mikor a távoli New Yorkra emlékszik vissza az ember, csöndes édes fájdalommal. Próbálgattam jobbról is balról is, üresek a szavak. Aztán úgy a tizedik hossznál lassan kezdett halványulni. E. húszévesen, bő fél százada melltartójára elöl patentot varrt a kedvemért. A hatosról leszállva hazafelé vettem magamnak egy csokoládés tekercset. Belül lekvárral. Majd festek szép képeket. Majd majd. 2017.10.09. // C.16852 [egy lány] Egy leány mellei. Az összes többi csak mellébeszélés. 77 ========78======== 2017.12.31. // C.17095 [tökéletesen értelmetlen] Tökéletesen értelmetlen vágy, de így van. Befejeződő életemből egyetlen mondat hiányzik, fura módon, tartósan. Egy mondatod. Hogy akkor, ötven éve, nagyon fontos voltál nekem. Tökéletesen értelmetlen, de így van. Karácsonyfádat megnéztem. Minden karácsonyfa hivatalból szép. Én a sok ezüstcsillogókat szoktam szeretni rajtuk. Mondod, elmaradt. Ha meghívsz, koccintunk. *** és halálos zavar hetekig, hogy ezt el is küldtem – minek ilyennel zavarni Őt – hűtlen elhagyás kezdete, bár ha csak gondolatban – vállalja-e az ember leggyengébb pillanatait – a befejeződő – affektálás – igenis, uralkodhatni kósza érzelmeinken – de a szöveg vérzik, és ez érték, ez irodalom 78 ========79======== 2018.01.20. // C.17080 [január huszadika] január huszadika volt, este vagyis ma ötven éve valamilyen rövidital és lassú tangó a szűk parketten a zongora mellett az apró félhomályos Szép Ilonkában és aztán az első csók a Duna-parton séta a fagyos Tabánban egy pad belső hangot követve szoknya-vonatkozások is hajnali kettő és mínusz tíz fok ezt szoktam volt inkább ünnepelni nem az esküvő napját júniusban már bevallhatom mert elévült hogy délután latolgatta esti meghívásomat hát szóba hoztam fehér ingem sajnálatos hiányát ezután azt beszéltük át meg át amivel el is dőlt a történet ma néha-néha a műterem közepén ha nem túl fáradtak Rock Around the Clock ismerkedünk 79 ========80======== 2018.03.15. // C.17205 [hajnali mailek, Csomay Zsóf] Kösz, elolvastam interjúdat. Hatalmas életpályád. Igazi érték vagy, tudod, tudnod kell. Díjak, stb., szép. És érdektelen. Hanem, hogy sokakat elindítottál pá- lyáján, sokaknak segítesz. Sokan szerettek és szeret- nek. És ipar/művész, nagy kaliberű. A házaid. Mel- lékesen nyilván 11 unokádat is te szülted. Kapacitásodat 50 éve bámulom. Munkám befelé, csöndes, nehezebb lett volna mel- letted. Így volt szép, így volt jó, ötven évig távolból szeretni téged. Még valami. Nem érted, mit publikálok én itt naponta nyakra-főre, bele a nagy nyilvánosságba. Szórakoz- tató és hasznos. Melléktermék, könnyű már kifelé, fontosat is, méjen őszintén, a magamban megépített munka után. Egyébként 69 kiló vagyok, és épp egy életműalbumot csinálok, véletlen magamról. Gratula neked, életgratula. ölel d. – Drága vagy, kösz... A „mélyen” így íródik. Hát, így jobb volt az élet, a beteljesülés rontja a lelket. Zs. – csillagom, a méjen azért volt kurzív... zárszónak: kék-zöld kockás szoknyáját nagyon szerettem d. – én meg a kék fókos szekrénykét – bunkó vagyok – - - - - - - - - - - - - - - - - - – Jó ez így. nagyon. Két életmű épült fel belőle. H. Gy. 80 ========81======== 2018.03. // C.17207 [erősebb nálam] nem tudok rajta segíteni 2018.07. // C.17461 [esetleg már itt] Szerettem ezt a Moszkva teret. Negyvenes évek végétől – Széll Kálmán tér –, szombat délutánonként húgommal az iskolából Zsenimamához Zugligetbe, baracklekváros tojáshab, segítettem fölverni, kezembe adták az üstöt, társasjáték dobókockával, bújócska Guszta nénivel a kertben, csak később került ágyba, hosszan, végleg, agyvérzéssel. Ámulatos üvegtetejű barométer, belül ezüst szerkezettel, Miklós nagybácsi – soha nem láttuk – félsötét szerszámkamrája, esztergagéppel, egy súlyos aranyozott kötet titokban Kossuth levelezéséből, mert a könyvszekrénybe nem szabadott benyúlni, és egy képeslap Helgoland szigetéről az sokáig foglalkoztatott, ismeretlenül. Hazafelé este már sötétben mindig a vak hadirokkant a 61-es megállóban, tangóharmonikázott. Féltem. Aztán a zugligeti Főiskola, 1962–67, esetleg már itt találkoztunk Zsófval, háromnegyed nyolc, 81-es vil- lamos, a Jakuba-kocsi, ha azt lekéstük, rajztanárunk megdorgálhatott. A tér találkozóhelye a háromágú Gomba, belül presz- szóval. 81 ========82======== Akkor még a ‚81-esek, jóval későbbi tragédia, botrány, hogy átnevezték őket 58-asnak. 1972-ben pedig végleg szomszédságába költöztünk, vasárnap a fogaskerekű, a 22-es busz, a hegyek. A kettes metró erőszakos legyezőháza akkor már megvolt. 2018.12. // C.17747 [trecento 1964] főiskola mintha otthon, úgy díszítette asztalát az enyém mellett, meg az én falamat, ablakunkra meg száraz levél 2019.01. // C.17814 [egyetlen] Egyetlen vágyamat ismerem, hogy 1965-ben odasimuljon hozzám, avval, hogy nagyon szeretlek. 82 ========83======== 2019.01. // C.17817 [első táncunk] Első táncunk 51. évfordulójára Hollandiából virág 950 huf Zöld nélkül 2019.04.11. // C.18349/A [két évünk] Két évünk együtt. Főiskoláskori szerelmem most valami egyetemi rangot kap. Körlevél, pár mondatot kér sokunktól a szervező a laudációhoz. Azt akartam volna valahogy megfogalmazni, hogy sok területét ismerem... de hát ezt mégse lehetett: Egy réges-régi évfolyamtárs, valaha együtt jártunk, ha még emlékszik rá, a Zugligeti Főiskolára… Náncsival és Fülöppel együtt örülünk és gratulálunk is e szép történethez. Váli Dezső Ezt csak ő fogja érteni, a földön rajta kívül már senki. Náncsi a dadája, Fülöp 50 év előtti foxija volt. Ismertem mindkettőt. Náncsi kollokviumidőben Veszprémben biliben gyertyát égetett, vizsgát segítendő. Zsófa. És éppen ma. Költészet Napja; április 11., első szerelmes éjszakánk. (Ötvenedik fordulóra hatalmas sárga virágcsokor. 83 ========84======== Rám nevetett; tudod, ilyenkor mit, a francia regények szerint.) ‚ Aztán 66., a búcsú. A tanári kar egy értekezleten úgy döntött, Válinak ez okból nem kell bejárnia. Ő akkor már mással járt, rajzasztalunk az osztályteremben egymás mellett. Delőttönként otthon fogösszeszorítva újra kezdtem festeni. Együtt élni nem ment volna. De emléke élethossziglan, nem harmadolva. Három unokám egy dédunokája, és ez így kerek életköltemény esteledik 84 ========85======== 2019.05. // C.18135 [labirintus] Tudtam, hogy labirintus; aggodalom, mert mindig hosszan bolyongtam a föld alatt a gyéren világí- tott éjszakai folyosókon, mire megtaláltam. Sike- rült. Hosszú sor állt mozdulatlan csendben a pero- non. Beálltam a végére, vártuk a metrószerelvényt. Az ott szolgálatos üldögélő ügyelőnek: egyetlen centime-om sincs. – Nem baj, segítőkészen biztatott, s keresgélve csakugyan találtam egy magyar ötven- forintost. Váratlanul elfogadta. Majd kényszeres fölöslegesen rákérdeztem, hány megálló a Louvre. Két átszállással, és sorolta a megállóneveket, azon- nal tudtam, úgyse bírom megjegyezni. De hát nem is oda készültem. Késedelmesen valahogy szállásomra keveredtem. Nem volt ott. Hívom. Igen, voltam, de hát te nem... (Közben a szobában matató festőfúk egyike rákérdezett –, kitalálta, kivel beszélek. Őt egy elterelő szóval félrevezettem.) És akkor egy nehéz só- haj, hogy most evvel átlépem határaimat, döntöttem: fölmegyek hozzád. Kertes családi házuk; tudtam, férje nincs otthon. A mondat félreérthetetlen volt. Jó, mondta majdnem közömbösen. És hozzátette, ki is vehetnénk egy albérletet, a felét te fzetnéd, felét én. Elindultam. Erre ébredtem. 85 ========86======== 2019.06. // C.18186 [hanyagságom] Mert mindig ez a hanyagságom. ‚Amikor abbahagytuk‚ 66-ban, elfelejtettem kiszeretni belőle. 2019.07. // C.18413 [álom 2019. 07. 15.] várakoztam ő a másik csoportot vezeti talán megtalálom de lesz-e ideje és hova mennek 86 ========87======== 2019.07. // C.18418 [álom 2019. 07. 24.] Fock Jenő nevét délután hallottam, így kerülhetett az álomba, Soros Györgyért pedig kétnaponta imádko- zom; pogányságot és átkot hoz Európára. Tehát hár- masban egy autóban, és elöl a sofőr, békésen beszél- gettünk. Mellesleg, hogy persze, ők elintézik nekem, odaadják azt a papírt. Megérkeztünk Pestre, az álla- mi ünnepségre. jöttünk, elváltunk. És akkor egy hatalmas soktermes labirintus, igyekez- ve átvergődni a termeken, bennük a zsúfolt tömegen; kezdtem keresni útitársaimat, kellene az az irat. És nincsenek, és nincsenek. Talán majd ezen az ajtón át, az Operaházba, hiszen az ünnepség ott. Nyitom, újabb termek, furakodom, kisebb csoport, Zsófa élénken gesztikulálva beszélget valakivel. Elhaladok mellette, rámosolygok, beletúrok a borzas csutak hajába, és szó nélkül tovább. Újabb ajtó, újabb emberek, és és nincs tovább. Talán már félálomban, hogy nana, könnyed mozdu- latom jelezni kívánta tőle-függetlenségemet is. 87 ========88======== 2019.08. // C.18466 [álom 2019. 08. 12.] Fáj a fejed – mondta, feküdj oda föl. Segítek. 2019.09. // C.18531 [álom 2019. 09. 28.] Szobájában, mintha ősidőktől, tettem-vettem, sürögtem körülötte. Olykor egy-egy szó. – Most jönnek hozzám, menj. Négykor gyere vissza. Hogy kíméljem, magamtól is: – Nem, akkor nem tudok. Már az ajtóban, s csakugyan, egy fatal házaspár. S a férf váratlanul, hogy ő hallotta azt rólam, magához emelte kezem, és megcsókolta. 88 ========89======== 2019.10.05. // C.18574 [Ő] Hazafelé egy tollpihe a járdán. A Főiskolán mellet- tem ült. Azonnal beleszerettem, idő után tudomásul vette. Két év. Rajzasztalomat megtoldottam két mé- terrel, a szombat-vasárnapokat is átdolgoztuk, ha vi- rágot hozott, vázába tettük. Íróasztalom alsó fókjá- ban tiszta törülközője és fehér bugyija. Hol én kértem meg a kezét, hol ő az enyémet. Vizsgaszezonban a virrasztást én éjfélig bírtam, ő persze négyig. Érettebb volt nálam, ígértem neki, behozom. Aztán jött A fú, elvitte. Noha alig éltem túl, máig hálás, nem voltunk egymáshoz valóak, én nőbb nőt, ő alig- hanem férfbb férft kívánt. Eltelt 53 év. Házasságaink; minden tisztességes há- zasság nehéz. Családot építettünk, és életműveket; most éppen két gyönyörű lila háza Zugligetben. Nekem 1000 képeim, egyebek. És így szép ez a történet. Csak én tévedésből elmulasztottam idején kiszeret- ni belőle. Álmodom vele. Vágyam, ha még. Igen, vágyam. Szeretnék még egyszer mellette két órát csendben heverészni, immár ölelés nélkül. Két okból lehetetlen. Nem lenne rám ideje, mert az unokáknak sütni, és megvalósíthatatlan lenne neki csöndben maradni. :-)) 89 ========90======== 2019.10.08. // C.18576 [2019. 10. 08.] A Főiskolán Zsóf mellettem, az ő asztala kettővel előttem. Én Apó voltam, ő Petúr. Tíz éve halt meg. Most levele a MOME-kiállításon, egy tablón Zsófhoz, 1966. aug.; három héttel elválásunk után. Hátborzongatóan teoretikus. Hát én nem ilyen szerelmes leveleket írtam neki. Negyven évig a két rajzasztal egymás mellett. Otthon. Közös házaik. Zsóf fejezte be félbehagyott terveit. – 1959 havas tele, Galyatető –; Anyácskámtól is egyetlen pillanat alatt szakadtam el egészen. Tőle ma. 90 ========91======== 2019.10.26. // C.18652 [ki viszi át] Kata nem ilyen. A tintahal nőstény párosodás után olykor megeszi a teljesen legyengült hímet. Valószínűleg nem mindig. Mert hát akkor, ugye. És ki viszi át – az óvodába. 91 ========92======== [tartalom][tartalom] 1963.12.03. // C.00055 [tudod, nem hittem] 1963.12.03. // C.00055 [tudod, nem hittem] 55 1964.01.26. éjjel // C.00058 [muszá1964.01.26. éjjel // C.00058 [muszá m j mindig rád gondolni] indig rád gondolni] 66 1964.01. // C.00058 [elégia kicsiben] 1964.01. // C.00058 [elégia kicsiben] 77 1964.01. // C.00059 [minden este] 1964.01. // C.00059 [minden este] 88 1964.01. // C.00059 [mért jössz ide minden este?] 1964.01. // C.00059 [mért jössz ide minden este?] 99 1964.01. // C.00059 [gondolataimat] 1964.01. // C.00059 [gondolataimat] 1010 1964.01. // C.00059/3 [miből hiszed, hogy mi erősek] 1964.01. // C.00059/3 [miből hiszed, hogy mi erősek] 1010 1964.04. // C.00062 [életemet is átrendezném kedvedért] 1964.04. // C.00062 [életemet is átrendezném kedvedért] 1111 1964.09. // C.15555 [bujócska] 1964.09. // C.15555 [bujócska] 1111 1965.04. // C.18598 1965.04.11. [fúból férf] 1965.04. // C.18598 1965.04.11. [fúból férf] 1212 1966/01. // C00080/2 [a nyugtalanság eltűnik majd] 1966.07.10. // C.00088/A [Zsóf ügyem] 12 12 1966.07.10. // C.00088/A [Zsóf ügyem] 1966.07. // C.00088/B [búcsúzólevél] 13 13 1966.07. // C.00088/B [búcsúzólevél] 1966.09. // C.00093 [estefelé, amikor] 1413 1966.09. // C.00093 [estefelé, amikor] 1966.12. // C.00102 [tudom, hogy tíz év múlva] 14 15 1966.12. // C.00102 [tudom, hogy tíz év múlva] 1966.12.25. // C.00105 [százötös lap] 16 15 1966.12.25. // C.00105 [százötös lap] 1967.06. // C.00117 [csöndes jó szót] 1716 1967.06. // C.00117 [csöndes jó szót] 1968.04.08. // C00016 [háromnegyed tíz] 17 18 1968.04.08. // C00016 [háromnegyed tíz] 1986.06 // C.11721 [arra ébredtem] 18 18 1986.06 // C.11721 [arra ébredtem] 1968.07.29 // C.00182 [valaha is vágytam] 18 19 1968.07.29 // C.00182 [valaha is vágytam] 1968.08. // C.00184 [tulajdonképp rég vártam halálodat] 19 20 1968.08. // C.00184 [tulajdonképp rég vártam halálodat] 1969. // C.02149 [Kata-levelek/8] 21 20 1969. // C.02149 [Kata-levelek/8] 1969.02. // C.02150-151 [Kata-levelek/9] 21 22 1969.02. // C.02150-151 [Kata-levelek/9] 1969.04 // C.00203 [Kata] 25 5 1969.04 // C.00203 [Kata] 1969.04 // C.00202 [munkám eddigi célja] 5 26 1969.04 // C.00202 [munkám eddigi célja] 1969.09 // C.02153 [Kata-levelek/11.] 27 5 1969.09 // C.02153 [Kata-levelek/11.] 1969.11. // C.00244 [álmomban megint] 5 29 1969.11. // C.00244 [álmomban megint] 1970.01. // C.11704-705 [Katának] 30 5 1970.01. // C.11704-705 [Katának] 1970.03 // C.00257 [magyarázat Katának] 5 32 1970.03 // C.00257 [magyarázat Katának] 1970.03. // C.00257/2 [távirat Katának: a fázó harangvirágok] 5 33 1970.03. // C.00257/2 [távirat Katának: a fázó harangvirágok] 1971.11. // C.00383 [bontóok-e] 33 5 1971.11. // C.00384 [veled álmodtam]1971.11. // C.00384 [veled álmodtam] 34 1971.11. // C.00383 [bontóok-e]1971.12. // C.00385 [már föl se írom] 35 1971.12. // C.00385 [már föl se írom]1972.02. // C.00396A [ma éjjel diplomaták között] 36 1972.02. // C.00396A [ma éjjel diplomaták között]1972.12. // C.00430 [kotorászom ceruza után] 37 1972.12. // C.00430 [kotorászom ceruza után]1973. 03. // C.00438/2 [álmodtam megint] 38 1973. 03. // C.00438/2 [álmodtam megint]1973.04. // C.00441 [majd egyszer elviszlek] 38 1973.04. // C.00441 [majd egyszer elviszlek]1973.05. // C.00443 [torlódás, kinézek a villamosból] 39 1973.05. // C.00443 [torlódás, kinézek a villamosból]1974.06.06. // C.00462 [Párizs, elfelejtettem, hogy tíz éve már] 40 1974.06.06. // C.00462 [Párizs, elfelejtettem, hogy tíz éve már]1977.09. // C.00641 [megint álmodtam] 41 1977.09. // C.00641 [megint álmodtam]1980.11. // C.00953 [ha lenne anyám] 42 1980.11. // C.00953 [ha lenne anyám]1980.12. // C.00964 [szarvasbogár] 43 1980.12. // C.00964 [szarvasbogár]1982.03. // C.01084 [a legelső] 44 1982.03. // C.01084 [a legelső]1982.03. // C.01086 [első előtti] 44 1982.03. // C.01086 [első előtti]1982.04. // C.01085 [egy tizenkilenc éves történet befejeződött] 45 ========93======== 1982.04. // C.01087/1 [ezek a rohadt költők] 1982.04. // C.01087/1 [ezek a rohadt költők] 46 1982.04. // C.01087/2 [ezt a csipeszt tőled kaptam] 1982.04. // C.01087/2 [ezt a csipeszt tőled kaptam] 47 1982.04. // C.01087/3 [valami nevetséges] 1982.04. // C.01087/3 [valami nevetséges] 48 1982.04. // C.01087/5 [szerelem beteljesülve] 1982.04. // C.01087/5 [szerelem beteljesülve] 49 1982.04. // C.01087/6 [nagyon szép vagy] 1982.04. // C.01087/6 [nagyon szép vagy] 49 1982.04. // C.01087/7 [dossziéim sorban a polcon] 1982.04. // C.01087/7 [dossziéim sorban a polcon] 50 1982.04. // C.01087/8 [hozzádbújni] 1982.04. // C.01087/8 [hozzádbújni] 50 1982.04. // C.01087/9 [zavarban] 1982.04. // C.01087/9 [zavarban] 51 1982.04. // C.01087/10 [anyám virágmintás foteljében] 1982.04. // C.01087/10 [anyám virágmintás foteljében] 52 1982.04. //C.01087/11 [hova a francba raktad] 1982.04. //C.01087/11 [hova a francba raktad] 52 1982.04. // C. 01087/12 [egy középkorú férf] 1982.04. // C. 01087/12 [egy középkorú férf] 53 1982.04. // C. 01087/13 [amíg itten írok] 1982.04. // C. 01087/13 [amíg itten írok] 54 1982.04. // C.01087/14 [hiszen reménytelen] 1982.04. // C.01087/14 [hiszen reménytelen] 55 1982.04. // C.01108/16 [kockás szoknyádról] 1982.04. // C.01108/16 [kockás szoknyádról] 56 1982.04. // C.01087/17 [egyedül egy üres teremben] 1982.04. // C.01087/17 [egyedül egy üres teremben] 57 1982.04. // C.01087/18 [találkozásaink ünnepek] 1982.04. // C.01087/18 [találkozásaink ünnepek] 57 1982.04. // C.01087/19 [én csak akkor tudok verset írni] 1982.04. // C.01087/19 [én csak akkor tudok verset írni] 58 1982.05. // C. 01087/21 [lenézek a műteremből] 1982.05. // C. 01087/21 [lenézek a műteremből] 59 1982.05. // C.01087/22 [egy márna és egy fecske] 1982.05. // C.01087/22 [egy márna és egy fecske] 59 1982.05. // C01087/24 [Nagymaros, halottam] 1982.05. // C01087/24 [Nagymaros, halottam] 60 1982.05.07. // C.01087/25–27 [a balesetesnek tiszta a tudata] 1982.05.07. // C.01087/25–27 [a balesetesnek tiszta a tudata] 61 1982.05. // C.01087/28 [fehér-fekete kockás folyosó] 1982.05. // C.01087/28 [fehér-fekete kockás folyosó] 62 1982.05 // C.01087/29 [persze, ha itt lennél] 1982.05 // C.01087/29 [persze, ha itt lennél] 63 1982.06. // C.01087/30 [távolodom, kedves] 1982.06. // C.01087/30 [távolodom, kedves] 64 1982.06. // C.01151 [nyugodt vagyok] 1982.06. // C.01151 [nyugodt vagyok] 67 1982.08. // C.01157 [rohannak a napok] 1982.08. // C.01157 [rohannak a napok] 68 1982.09. // C.01164 [megint sötét éjszakám] 1982.09. // C.01164 [megint sötét éjszakám] 69 1982.12. // C.01177 [talált vers] 1982.12. // C.01177 [talált vers] 69 1983.07. // C.01234 [motorizált hadosztályommal] 1983.07. // C.01234 [motorizált hadosztályommal]]70 1992.05.05. // C.02287 [Párizs, utolsó éjszaka] 1992.05.05. // C.02287 [Párizs, utolsó éjszaka] 70 2010.09. // C.15958 [család]2010.09. // C.15958 [család] 71 2013.11.01. // C.12443 [halottak napja]2013.11.01. // C.12443 [halottak napja] 71 2015.05.05. // C.15216 [ma álmodtam]2015.05.05. // C.15216 [ma álmodtam] 73 2016.01.17. // C.15629 [2016. január, megint álmodtam]2016.01.17. // C.15629 [2016. január, megint álmodtam] 74 2016.05. // C.15900 [ötven éve]2016.05. // C.15900 [ötven éve] 74 2016.12.24. // C.16248 [megöregedtünk]2016.12.24. // C.16248 [megöregedtünk] 75 2017.05.16. // C.16598 [szürke]2017.05.16. // C.16598 [szürke] 75 2017.08.09. // C.16695 [botorkáló]2017.08.09. // C.16695 [botorkáló] 76 2017.10.01 // C.18599 [közös képünk]2017.10.01 // C.18599 [közös képünk] 76 2017.10.09. // C.16851 [meztelen]2017.10.09. // C.16851 [meztelen] 77 2017.10.09. // C.16852 [egy lány]2017.10.09. // C.16852 [egy lány] 77 2017.12.31. // C.17095 [tökéletesen értelmetlen]2017.12.31. // C.17095 [tökéletesen értelmetlen] 78 2018.01.20. // C.17080 [január huszadika]2018.01.20. // C.17080 [január huszadika] 79 2018.03.15. // C.17205 [hajnali mailek, Csomay Zsóf]2018.03.15. // C.17205 [hajnali mailek, Csomay Zsóf] 80 2018.03. // C.17207 [erősebb nálam]2018.03. // C.17207 [erősebb nálam] 81 2018.06. // C.17422 [vonattal Akarattyára]2018.07. // C.17461 [esetleg már itt] 81 2018.07. // C.17461 [esetleg már itt]2018.12. // C.17747 [trecento 1964] 82 ========94======== 2019.01. // C.17814 [egyetlen] 2019.01. // C.17814 [egyetlen] 82 2019.01. // C.17817 [első táncunk] 2019.01. // C.17817 [első táncunk] 83 2019.04.11. // C.18349/A. [két évünk] 2019.04.11. // C.18349/A. [két évünk] 83 2019.05. // C.18135 [labirintus] 2019.05. // C.18135 [labirintus] 85 2019.06. // C.18186 [hanyagságom] 2019.06. // C.18186 [hanyagságom] 86 2019.07. // C.18413 [álom 2019. 07. 15.] 2019.07. // C.18413 [álom 2019. 07. 15.] 86 2019.07. // C.18418 [álom 2019. 07. 24.] 2019.07. // C.18418 [álom 2019. 07. 24.] 87 2019.08. // C.18466 [álom 2019. 08. 12.] 2019.08. // C.18466 [álom 2019. 08. 12.] 88 2019.09. // C.18531 [álom 2019. 09. 28.] 2019.09. // C.18531 [álom 2019. 09. 28.] 88 2019.10. // C.18574 [Ő] 2019.10. // C.18574 [Ő] 89 2019.10.08. // C.18576 [2019. 10. 08.] 2019.10.08. // C.18576 [2019. 10. 08.] 90 2019.10.26. // C.18652 [ki viszi át] 2019.10.26. // C.18652 [ki viszi át] 91 ========95======== ÚMK−HTSART Felelős kiadó Németh István Felelős szerkesztő Nemeskéry Artúr Layout Duma Attila Készült a HTSART nyomdában Felelős vezető Halász Iván ISBN 978-615-80411-8-8 ========96======== ========97======== DESKE.HU / MŰFAJOK: FESTMÉNY GRAFIKA FOTÓ DIZÁJN PLASZTIKA FILMEK tőle-róla C. NAPLÓ / OSZK. Kézirattár VÁLINEWS / OSZK. Kézirattár KÖNYVEK 1992. C. NAPLÓ 1993. TANÚ EZ A KŐHALOM ZSIDÓ TEMETŐK KÖZÉP- EURÓPÁBAN 1997. VÁLI –monográfa 2000. VÁLI–OEUVRE CD-ROM 2000. VÁLI–OEUVRE honlap 2007. ZSIDÓ TEMETŐK festmények – grafkák – fotók 2008. F. NAPLÓ fotóalbum 2008. DESKE HU - LEVELEK LE MEUX-BE 2008. DESKE HU hangoskönyv, kötetmelléklet 2009. B. NAPLÓ grafkák 2010. LÁTHATATLAN VÁLI festmények közgyűjtemé- nyekből 2015. VERSNAPLÓ versek 2018. A. NAPLÓ festmények 2019. SZERELEMNAPLÓ versek VERSEK Ára: 3202 Ft 2004.12.08. // C.08136 Madocsai Bea – VD. interjú, Katolikus Rádió: “Mesterek és tanítványok” SZERELEMNAPLÓ MB: Amikor fatal volt, mennyire volt sz- erelmes típus? VD.: Nehéz erre válaszolnom, mert lehet, hogy nem is voltam szerelmes, mindig csak a szerelembe, vagyis magamba. Azt a remek és hátborzongató játékot játszottam, hogy én szerelmes vagyok; rengeteg dolgot cs- ináltam, ötletes ajándékok, éjszakai utazás, séták, kutyafüle; nagyon sokat jelentettek nekem a lányok. De nem tudom, hogy nem csak a magam megtalálásának volt-e ez mindig egyre újabb lépcsője. MB: Van-e olyan valaki, akit meg tud nevez- ni, mint mesterét a szerelem területén? 1963–2019 VD.: Mann: József és testvéreiből Jákobot, ahogy ő szeretett, amilyen elfogultan, bu- tán, és gyönyörűen. SZERELEMNAPLÓ VERSEK 1963–2019 ========98========