VÁLINEWS; 185. levél J.-nek, Le Meux-be / 2010. augusztus

2010. augusztus 1., vasárnap, Bp.

Ezt a Budapestet még gyakorolni kell,
otthon felejtettem a törülközőt.
Úgyhogy a zoknimmal kellett.

Ez a mindígmás látvány
mindíg boldoggá tesz.
Vasárnap minden csöndesebb.
F/2010/201

 

 

 

 

 

 



Pesten a második
dolgom e kisjack-dugó
megforrasztása volt.
Mire kell ez? Kitalálandó.

Segítségként:
1. / a két kábelvég egy pólushoz csatlakozik.
2./ azért született, hogy hajnalban
Kata föl ne ébredjen.
Ha VÉGLEG nem megy, a megoldás.

És délután már az édes Margitsziget. Bicikli, káoszelmélet. F/2010/203
Egy paddal arrébb, az enyémen ültek.

 

F/2010/202

 

2010. augusztus 2. hétfő., Bp.

Dávid Katának gratuláltam a honlapjához (unokája csinálta), hogy most már egy igazán fontos ember lett; - röhögtünk. És hogy megütött az interjúszövege, hogy minden az irgalmasság. Nem a papok, nem az ima. Csak az éhezők, szomjasak, ruhátlanok kisegítése; a börtön-, és beteglátogatás lesz számonkérve. Hogy semmi más, ez a krisztusi mérce. Azt mondja, ide figyelj, meghallgatod?-, elmondok egy történetet. (mindez a medencében, közben megfagytam). Mondd!

- Közvetlen a háború után, 1945, mesélte nekem Varga László jezsuita a következőket:

Itt Pesten, a Horánszky utcai rendházban, a német összeomlás előtti napokban föltelefonálnak nekem a portáról, hogy egy német keresi magát a Gestapótól. Az asztalfiókomban volt a revorverem, ha valamit akar, lelövöm. Belép az a főtiszt, aki egy lengyel város parancsnoka volt. Áll, és nem szól semmit. Várok. Nem szól. Akkor mondom: foglaljon helyet. Nem szól.
- Tudja, hogy maguk elvesztették a háborút?
- Tudom.
- Tudja, ön talán már néhány nap múlva az Úr előtt fog állni?
- Tudom.
- És a sok vérengzéssel a háta mögött mit fog tudni fölhozni a mentségére?
- Egyszer télen láttam egy útszélén üldögélő asszonyt, kisgyerekével. Szóltam a sofőrömnek, adjon neki élelmet, ruhát. Adott.
- Ha majd odakerül, mondja azt, páter Varga kéri, ez számíttassék be nekem.
A tiszt elsírta magát.

És ezt egy jezsuita mondta.

A történetet két és félszer elmondattam, majd délelőtt telefonon még egyeztettem a professzorasszonnyal.

 

Két ma reggeli kép. F/2010/204

Néha rákérdeznek, akkor elmondom; de cöcögnek, hogy biztos hülyéskedek. Hogy én két percre előre nem látom a készülő képet. Most találtam egy hasonlatot. Gyógyszerkutatók egyik módszere új vegyületeket találni, kikeverni. És ha megvan, próbálgatni, mire is lesz jó. Nekem van egy székem, ablakom, ágyam, padlóvonalam-, rakosgatom őket, próbálgatom rajtuk a színeket. Amíg csak föl nem szikrázik. Vagy a szovjet körfűrész.

F/2010/205 Minden nap ugyanaz, minden nap szép. Aztán majd lassan már/még nem lesz napkelte 6:24-kor.

 

2010. augusztus 3., kedd, Bp.

Egy szintén öregedő barátom mondta, én már nem adok be kiállításra képet, csak ha érte jönnek. Én még nem tartok itt, metróval a Szövetségbe Keszthelyről hazajött munkámért. A szemközi ülésen valaki olvas, látom a címsort, Világsztár lett a hazudós egér. Kérdem tőle, mi ez az újság. Blikk. Azt még úgyse láttam belülről. Hírlapárus, kilencven forint. És csalódás. Érdekelt volna, utoljára a múlt héten láttam Törekiben egy fiatal tacskót hazudni. Hívogattam, a közelemben kezdett szaglászni, mintha az érdekelte volna. De láttam már macskát-, és még a főiskolán egy suszterbogarat (Verőköltő poloska, tévesen verőköltő bodobács, Cantharis rustica, tápláléka elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de szükség esetén megeszi a papsajtot, akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát.) is. De ez nem az. Lázár Ervin meséjéből készített rajzfilm kapott díjat Szöulban. Az írás, amennyire emlékszem, aranyos, és morálisan kérdéses. Hogy a kicsit kapatos egérúr hazafelé tartva az erdőn át, hogy segít ki a bajból egy farkast, meg talán egy kecskegidát. Nem csak avval bíztat, ki tudsz te ugrani a veremből, hanem hozzáteszi, én is kiugrottam már.
Ezt a figurát egy barátom a művész megtestesítőjeként értelmezte. Hát?

2010. augusztus 4. szerda, Bp.

Mi az, hogy humanizmus. Ha nincs Isten, Hitlernek van igaza. Mért ne írtsam ki, aki nekem nem tetszik, ha módom van rá. Ő az oroszokat, zsidókat, cigányokat, elmebetegeket, homoszexuálisokat akarta.
Mert nem illik?!

Kérdezősködöm, de igazából sose fogom megtudni, hányan nézik meg linkjeimet is. Főleg a fotók. Hajlok rá, hogy többet kéne így, direktbe. És, hogy nem jutott eddig eszembe, nagyobb méretben is lehetne. 17'' laptopra is kellett gondolnom, és 19''-os monitorra is, a kísérletek eredménye: max. képméret 930x600 px.

F/2010/206
Ravatalon. Ő ennyi. Ha az úttesten-, érteném, de mi történt itt, a járdán?


A legelső képszemle. F/2010/207
Aztán majd most elkezdődik. Először lefogyok öt kilót, megcsinálom a wc-illatosító törött tartókarját, átalakítom a Belvedere-kiállítás fájlomat, aztán nekilátok a képeknek.


Gábor barátom
szabad óráiban Kazinczy levelezését búvárkodja, tán évek óta már. A 24 kötet át- meg átvizsgálva. Nehéz feladat lenne dolgairól beszámolni, én is csak részleteket tudok, a zuhany alatt hallgatom reggelente, és tárgyismeret is kellene hozzá. Amit ma átküldött, legalább a kor szagát érzem valamennyire, remek. Tudvalevően Kazinczy leveleivel éltette, élesztette az irodalmi életet. Bírálatai mindenre kihatottak. Tévedései is. Csokonait lenézte. Gábor amit ma küldött: Guzmics Izidor pannonhalmi tanár, bakonybéli apát levele K-nak, műbírálat-paródia. 1829. augusztus 28. Aki a korról többet, az összefüggéseket, partnereket stb., Gábor honlapján, bőséges és jól válogatott idézetekkel: www.berszangabor.hu De írt ő az asztalfiókjának, a maga örömére az elmúlt húsz évben Márai és Illyés levelezéséről is, a Nyugatról sokat, Babitsról, Proustról, a szent Johanna-irodalomról. Senkitől át nem gondolt összefüggések. Az IRODALOMTÖRTÉNET fejezetben. A honlapra nehezen tudtam rávenni, először ingerült lett... Amúgy ny. gépészmérnök. Ha fehér ing rajta, aznap a Kertészeti Egyetemen vizsgáztat, diplomáztat. Az ügyesen sirdogáló felkészületlen miniszoknyás negyedévesek nem hatják meg... Buktat. Azt mondja, már egy dolgozat látványáról, még beleolvasás előtt, tudja a minőséget.

...Csokonay imádójának körömben én senkit sem ismerek. Eggyel valék, aki őt első költőnek hitte; de ez nem a földön született. Az ő ízlése nekem nem ízlésem. Földiekkel játszóját szeretem komor kedvemben én is énekelgetni, de Ódának, a szó művészi értelmében, soha sem tartám, ’s nem tarthatom, míg azt szabad, kell hinnem, hogy Horátz és Berzsenyi Ódákat írtak. Azt azonban nem javallhatom, hogy valaki költeményeit kijavítgatva adja: baráti ezt a merőnek rossz néven fognák venni; a merőnek baráti pedig azt fognák óhajtani, hogy idegen mű javítgatása helyett maga adna jobbakat. Maradjon ki-ki az ami volt, ’s maga ép sajátságában állja ki a minden kornak ítéletét.
…Eddig azonban csak a szép Litteratúra volt foglalatja; óhajtanám, hogy a musikára, a kép-rajzolásra, -írásra, faragásra is terjesztené figyelmét, mely mesterségek már Hazánkban is kezdenek gyakoroltatni ’s honosítatni...

2010. augusztus 4., szerda, Bp.

Amit sajnos rémesen szeretek csinálni. Észbevettem, a honlapon a KIÁLLÍTÁSAIM-nál ez az írdatlan mennyiségű kép, négyes oszlopokban, ami a Belvedereben van, tűrhetetlen, áttekinthetetlen. Baromi munkával, tegnap kezdve, meg ma, 03:15-től, átrendeztem. Most már nem ömleny, időrendben, ahogy volt, hanem k46.htm

Csendes öröm, hogy az asztalosok is pontatlanul dolgoznak, nemcsak én. Néhány éve egy széria keret nagyobb volt a kelleténél, az nagyon nagy baj volt. (Néhány éve már nem én gyártom.) A mostaniak kisebbek a kelleténél, de viszont a kapott lemezek kicsit nagyobbak. (Akkor derült ki, hogy tegnap keretetbe tettem az új képeket, úgy dolgozok majd tovább rajtuk.) Ezt viszonylag egyszerű volt megoldani, körfűrésszel. Vezetőléc pillanatszorítóval a fűrészlap mellé, minden gyorsan ment.

2010. augusztus 5., csütörtök


Gábor, mondj magadról valami negatívat, amit fölteszek a honlapra. Zsurnalisztikai fogás, akkor jobban odafigyelnek rád.
d

Többnyire nem szeretem a vendégséget, de utólag mindig megállapítom: milyen jó volt!
 Ha valamelyik menyem mosogat, idegesít, ha látom: folyik a meleg víz és nincs alatta tányér. Orosziban nem átalánydíjat kell fizetni.
 Annak sem örülök, ha valaki többet szed a tányérjára, ott hagyja, majd kidobjuk. Jó esetben a szülő megeszi a gyerek maradékát.
 Néha nem figyelek arra, amit nejem mond. Különösen akkor, ha a legközelebbi Kazinczy-fejezet szerkezete forog a fejemben.
Ha valakinek unom a hosszú telefonját - az illető általában hölgy - azt mondom: bocs, csengetnek, le kell tegyem. Volt eset, hogy visszahívott. A "legjobb", ha 21,50-kor hív valaki. Akkor már kockáztatott a 10 órás lefekvés.      
Kiborulok, ha hallgatóm buta vagy szemtelen, és még vitatkozik is, pl. "Tanár Úr így mondta el" Vagyis olyan marhaságot mondtam, mint amit ő.
G.  

 

 

                             

Délelőtt a kiállításomon Zelk özvegyével, két elmaradt totálfotó is. Megtudtam, Rózsa Gyula, a Népszabadság örökös műkritikusa járt itt, de jelezte, olyan tűrhetetlen a rendezés, a zsúfoltság, hogy ő csak erről tudna írni, azt meg nem akarja. Délben hívom telefonon, hogy hallom-, akkor ezt írd meg, a rendezést. Azt válaszolta, mindez az alatt a színvonal alatt van, amivel ő foglalkozik. Pár szóban elmondtam a történetet, hogy miért e zsúfoltság, hogy azon belül optimális, nagyszerű rendezés.
Hogy negyven év, hogy képek..., úgy tűnik, föl sem merült. A Népszabadság műkritikusa.

A mai két pótlólagos fotó a kiállításról: F/2010/208 és F/2010/209

És egy ötperces andalító diavetítés állatbarátoknak, teleobjektíves exkluzív fotók.  Ebből az alkalomból a NAPLÓ fejezetben a VERSTÁR /HANGTÁR / FILMTÁR / WEBTÁR mellé föltettem a CICTÁR-t is. Aki még emlékszik: ELSŐ KÖZÉP-EURÓPAI LIBERÁLIS CICATÁR. És akkor már fölkerült a főoldalra is.
Magamnak egy ölbevaló fehér kiskutyát szeretnék. Nincs rá mód. Energia.

2010. augusztus 6., péntek

08:33 Levél a Népszabadság főszerkesztőjének, elment:

vorostk@nepszabadsag.hu
másolat: Rózsa Gyula

Kedves Károly!

A Belvedere Galériában kiállításom, szeptember 10-ig, "Láthatatlan Váli-képek közgyűjteményekből". Rózsa Gyula megnézte, és jelezte, hogy a rendezést olyan színvonaltalannak találja, hogy ő csak erről tudna írni, ezért inkább semmit. Szíve-joga. Azonban ez gyakorlatilag egy életmű-kiállítás, 150 képpel 16 múzeumból. Örülnék, ha valaki tőletek - bocs: - a tárlat magyar kultúrában betöltendő szerepe (súlya?) miatt írna erről.
Szívélyes üdvözlettel:

a kiállításról minden: http://deske.hu/kiallitas/k46.htm

10:30 telefon Vörös T. Károlytól, másik műkritikusa nincs, az aug. 21-iki, hétvégi számba csinálnak velem egy interjút.

12:36 Kijavítottam a már majdnem-jó képeket; A/10/44, 45, 52, 53, 56, 59, 63. A másik szobában az új államfő beszélt. A Margit körút sarkán lévő ágybolt hirdeti, a törzsvevőknek kedvezményt ad. Ha például valaki havonta.

2010. augusztus 7. szombat

Határeset. Kata avval akart kisegíteni, hogy hiszen adtál már. A Képzőművész Szövetség is szokott maga vagy embertársai javára jótékonysági árverést szervezni, az viszonylag egyszerű képlet. Ezt Miklóssal és Robival annó kitisztáztuk. Aki embertársán segíteni akar, adjon neki pénzt. Mért kerülne ebbe közvetítőként egy festmény, miért kapjon az adakozó ajándékot, netán nem is kívánt ajándékot. Áron alul, netán áron felül. És a művelet azt sugallja, hogy a művész adhat, neki ugye, a képe ingyenbe van.
Csak most úgy kérnek képet, hogy a teljes bevétel az árvízeseknek. Nem, így is kancsal. Nem adok.

Szüts erről 2006.05.10., a honlapján:

Jótékony célú árverés... rákbetegségeken átesett gyerekeket elvisznek nyaralni... pénz kell hozzá... díszvacsora szállodában, összeültetve a gazdagok és az artisták, és közben képárverés... A gazdagok vidáman, két kézzel szórják a pénzt, (ezúttal igazán jó helyre!)... Az este folyamán két édes táboros kisgyerek valami külön szobában maszatol egy képet, ami ugyancsak kalapács alá kerül. Több, mint egymillió forintért. Pont a háromszorosáért, mint amennyiért egy igen jó kép egy másik kollégától.
A gyengébbek kedvéért lefordítom: tök mindegy, hogy itten mit árverezünk, ma este itten mi jók vagyunk, nagyvonalúak vagyunk: szép a világ.
Minden rendben van. CSAK MINEK KELLENEK EHHEZ A KÉPEK?

Tegnap végül tizenkét képet komplettíroztam, ilyen még nem volt. Kettőbe nem is kellett belenyúlni, csak a keretét rendbe. Este a fotózásuk, ma fél négytől címadás, adatbázisba-, és netre. Kicsit sok így egyszerre, bocs:

Szálkás műterem - A/10/44
Borús műterem - A/10/45
Műterem -kezdetek - A/10/47
Műterem - francia kapcsolat - A/10/48
Műterem-hölgyválasz - A/10/52
Műterem-pulzus - A/10/53
Ferde műterem - A/10/54
Műterem és csend - A/10/56
Műterem, éjfél - A/10/58
Századfordulós műterem - A/10/59
Hirtelen műterem - A/10/60
Műterem, utolsó este - A/10/63

20:57 Sajnos szakmai és valódi érvekkel le vagyok sújtva, megtévesztő volt az új főoldalam, hogy az csak tartalomjegyzék, ahonnét nem indul semmi. Pedig úgy örültem neki, teleoldal dicsekvés, mi minden van itt. Soha senki nem fogja megtudni. Sőt, javallatra most a menűimet is szűkítettem, merthogy egy listán hét tétel, ami még áttekinthető. Hát az nem megy, de azért a négyféle publikációból egy lett, a CICATÁR, HANGTÁR, stb. a GYŰJTEMÉNYEK alá került. Vígasztaló, hogy az életműben a CICATÁR-nak tán nincs kiemelkedő jelentősége.
A feketeség közepébe javalltak valami képet. De ami mintát magamnál vagy másoknál látok, minden közömbössé - unalmassá válik egy idő után. Autentikus lenne egy fotóportrém, de az azért mégse. Nem, ez így, üresen korrekt, ha már. Az a kis szerény dicsekvés ott középen a Széchényi Könyvtárral...

2010. augusztus 8., vasárnap

Az aranyos Máriácskán kívül ezt a teleírt fekete főoldalt volt legnehezebb kidobni. Csak a sorszám maradt utánuk. F/2010/170 és G/10/09. És a Zélet megy tovább. Befejeztem az A/10/61-et. Kidobtam az A/10/55-öt. Vettem a köv. szezonra szúnyogírtót.

És meg ne feledkezzünk időnként letekinteni a Karancstetőről, fontos. Most speciel ködben úszik.

2010. augusztus 9., hétfő

Jó két éve nem találkozunk...

Kedves Családapa Bánk! Pofátlanul arra hivatkozom, hogy maga szerint mindent meg lehet csinálni. Tamás megpróbálta, de  szerinte speciel ezt tényleg nem lehet, mert a honlapom felülete frame-es szerkezetű. Arról van szó, hogy a MENÜ-ben két tök oda nem tartozó tétel van. Szóval a VÁLINEWS-KÉPEKET és a MAGÁNMÚZEUMOT szeretném almenübe áthelyezni. De ehhez, gondolom,  kellene számukra egy-egy működő relatív URL. (az IRÁSOK / GYŰJTEMÉNYEK-be tenném őket.)
Két lehetőséget kínálok:
1./ megpróbálja...
2./ egy higgadt mozdulattal kidobja a levelemet a trash-be...
Mindkettőt megköszönöm. (Ha válaszol, kérem, egy szót édesanyjáról is):
d

 

Kizárólag kutyagyűlölőknek egy tizenhat másodperces film

A mai kép, a címét még ki kell találni, A/10/43,
most remekműnek látom.

Viharos tempóban csomagolni kell:
KEDDTŐL SZOMBATIG KÉKKÚTON,
ERŐSEN KORLÁTOZOTT NET,
ÉS RETTENETES DRÁGA,
LEHET, CSAK MAILRE LESZ JÓ.

2010. augusztus 10., kedd Kékkút

A mennyországot úgy képzelem el, hogy ott majd a php rendszerfájlt én is át tudom kódolni. Vagy ha mégis elakadok, szempillantás alatt mellettem terem szent Bánk, és nem megcsinálja, hanem megtanítja. És én megértem.

Légkondi ellenére fárasztó volt levezetni a Balatonig. A házat megint egy éve nem láttam. A verandán Micimackó. Mindent feledtető remekmű.

Nagyon lehangolt vagyok - mondta Mackó -, mert Füles barátom elvesztette a farkát. És nagyon odavan szegény. Nem volnál szíves megmondani a módját, hogy találjuk meg?
- Szívesen - mondta Bagoly. - A szokásos eljárás ilyen esetekben a következő...
- Nem ismerek semmiféle Szokásos Eljárás című állatot. És ételt se. Ételben ismerem a Tojásos Galuskát. Én csak egy szegény medvebocs vagyok, különben is az agyvelőm meg van hűlve, és az ilyen hosszú szavakat nem szeretem.
- Arról van szó, hogy mi a teendő.
- Amennyiben arról van szó , akkor nem bánom - jegyezte meg Mackó engedékenyen.

Van-e még a Szentiráson kívül valami, ami ennyire tanít a szeretetre. A gyengének, kevésnek magam fölé emelése.

2010. augusztus 12., csütörtök, Kékkút

Pontosítok. A Micimackó az irgalmas szeretet. A legmagasabb tudomány.

A klubban P. kezembe nyomta Esterházy új könyvét, Esti, hogy van benne egy passzus a művészetről. Lehoztam magammal, igen, valahol ezt én már olvastam, a baráti művészházaspárról, toscánai együttnyaralásuk. A történetet ismerem a másik oldalról is. Esterházy a könyvet tündökletesen végigsziporkázza, illetve azon a húsz oldalon, amit én. És sajnos én ezt unom. Kata másként látja, hogy neki tulképp. tökmindegy, EP. miről beszél, olyan elmedús, és amúgy a háttérben mindig lételméleti kérdések.
Még egyet alszunk, és megyek haza. Bár itt is jó.

Megnéztük idén is Tapolca-Diszelen a malomépületi Látványtárt. Egyre jobban kedvelem ezt a Vörösváry Ákos által kitalált blődlit. Ez egy nagyon okos ember. Idén valami más címkével rakta össze a giccset, a primitívet, az ostobát, Vaszkó Erzsébettel. Nem is olyan olcsó ez az ötlet. A Munkásmozgalmi Múzeum 1930-as prolikonyhája is pontos volt, de ez más, kevesebb és több. Itt szabad hazudni, itt az álmok is megjelennek; ez szellemtörténet is. Nem hiányolom mögüle a tudományos műhelyt, a szakmai feldolgozást.
Holnap, Pesten, már tudok képeket is föltenni.........

2010. augusztus 13., péntek, Kékkút - Bp.

Volt nekem itt vagy 20 évig egy csodálatos különszobám. Különpadlásom. F/81/10 Környezetével adekvát gerendákból-munkaasztal. A munkalámpa búrája melegsárga homokozóvödör. Előkerült, fölszereltem, retrolámpa. A legnagyobb számunkra adatott csoda az idő. Nagyobb a térnél. Ezért tartok számon sok mindent, ez megrendítő. És nem csupán az én ámulok, hogy elmúlok. Hanem a mélységes mély a múltnak kútja is. Az 5:23-as vekkeridő is csak műemlékjellege miatt védett. Rég 5:17-kor kéne kelnem, hogy időben legyek; lassulok.
Volt egy kétéves kisfiam, éles hangon rámkiabált egyszer, ezt ne csináld! ezt ne csináld! Halott. Volt nekem egy kisfiam, bementünk a kecskeméti bicikliboltba, hogy kérünk egy pumpát. Ja, és hozzá egy gyerekbiciklit. Ez a kisfiú is halott. Él egy 28 éves fiú, aki tegnap fölhív, hogy Texasban munkalehetőség.
Szerettem ezt a lámpát.


13:35 Már újra Pesten, sőt Budán, sőt a szobámban.
Istenem, ha matektanárnőm kérdéseire is ennyire tudtam volna a választ.     

Szeretné még élvezni a vízparti sütkérezést, a vidám bobozást, a családi mulatságokat, kellemes barangolásokat, a finom borok kóstolását, egy nagyszerű szálloda wellness centrumának kényeztető szolgáltatásait a test és lélek egészsége és

Nem szeretném élvezni.


A Látványtár idei kiállítása
, "333" - NAPLÓ ÉS/VAGY MONOLÓG; ígértem, akit érdekel, mellékletbe tettem. Ákos igen figyelmreméltó írása, és 13 kép. latvanytar.htm Van kezdeti honlapjuk is, www.latvanytar.com


Megjelent az augusztusi
Mozgó Világ, benne P. Szűcs Juli cikke Belvedere kiállításomról.

...Műcsarnokostul és AICÁ-stul hallani sem akar. Utóbbiak számára Váli kellemetlen feladat. Képeit Váli sokáig, mintegy harminc évig nem engedte külföldi tulajdonba, tehát nem érdemes velük tájolni. A magyar közgyűjteményeket végigajándékozza, tehát nem lehet miattuk keretbővítéseket kérni. Bevezetőit, katalógusait, portfólióit rendre irodalmárokkal és kollégákkal gondoztatja, tehát nem tanácsos a témába beleavatkozni. Dokumentációit, rendezéseit, keretezéseit és fotózásait rendre saját maga végzi, tehát gyakorlatilag fölöslegessé teszi a mostanában oly nagy presztízzsel bíró kurátori működést. Váli kúrálhatatlan. A szakma többnyire ennek megfelelően kezeli: a kánonba nem illeszti bele. Pedig a kánonok jönnek és mennek, a dolgok, a képek, az életművek beillesztése legföljebb a pillanatnyi becsület és dicsőség dolga. Nem érdemes ezzel foglalkozni.

A teljes szöveg, + lábjegyzetként, amivel nem értek egyet: Mozgó Világ 2010.08.

 

Beszámoló a kékkúti napokról. Hej, ha én ezt Illyés Gyulának megmutathatnám.
Először emlékeztetőül ugyanez, 1983-ban.

F/83/01

 

F/2010/212



 

F/2010/213

F/2010/211

 

F/2010/214

 

 

 

 

 

 

 

2010. augusztus 14., szombat, Bp.

04:35 Nekem a C3-gépén, valamint a Széchényi Könyvtár szerverein egy mappában van összegyűjtve a 2000 nyomdai minőségű fotóm, 7 giga. Növekvőben. Nem tudja valaki, nem lesz ebből előbb-utóbb valami baj? A rendszer automatikusan kezeli őket, és csak informatikus segítségével tudnék ezen változtatni.
08:18 Persze a klubban megmondták. 1./ Közömbös adat. 2./ 65.000 fájlig mehet. Majd igyekszem.

Ez inkább a külhoniaknak, szíves tájékoztatás. Választások lesznek, indul a plakátharc.

08:39. Mindjárt indulok a Klubrádióba, 9:30-kor félórás beszélgetés a kiállításomról.


11:24. Máris megküldték
a hanganyagot, profik. klubdelelott0814.mp3. Huszonnégy perces csevegés. "Szereti-e a mamáját?" "Mért dobta ki a könyvtárát?" "Miért 5:23-kor a vekker?" "Föl tud egyáltalán valamin háborodni?" Válaszaimban igyekeztem alineáris lenni. Előtte megittam idei második feketémet. Csak mikor megkérdezték, hogy kéri a kávét, jöttem zavarba, mert ezeket a kategóriákat nem ismerem.

Egy apás család, piacról hazafelé. Tanulnak élni. A nagyobbacska kislány kezében egy karfiol (vagy karalábé?). A papa balkezében szörpös-flakon, valamint egy gyerekbicikli lóg. Siet(ne). (A mama otthon főz.)

F/2010/218

 

Ez is onnét, kicsit arrébb, a 17-es villamos,
reggelente látom. F/2010/217

16:36 Iszonyú szerencse ért. Álmosságból kifolyólag nekitolattam egy villanypóznának. 80-100 ezerre tippelem. És hétfőn vizsgázott a kocsi. Két évem van kijavíttatni, ha egyáltalán addig-

18:20 Gonosz tréfát eszeltem ki. Kata holnapra vendégeket vár. Ilyenkor szereti a tisztaságot, ez valami olyan női dolog. No már most, hogy nincs itthon, mindenütt kiporszívóztam, ez általában is az én dolgom - lenne. Ezúttal még a gangot is. Este fogja mondani, kicsit félénken:
- Te, vendégek, jó lenne kicsit kitakarítani...
- Ha gondolod, szívesen, de hát én fölöslegesnek tartom.
- Te, persze, de hát nem úgy van az, tudod, mikor volt utoljára-
- Tudom, igen. Mégis, mennyi időnként-
és így tovább...

 

 


2010. augusztus 15.,
vasárnap

Szentendrén megnéztem a Régi Művésztelep új kiállítótermét, két éve építették. Nagyon jó. 1982-ben jártam itt, Szüts megnyitóján. Előtte, még tavasszal, Kecskeméten úgy terveztük, én írom majd ehhez a katalógusszövegét. C.01078-1. A harmadik változat pofátlanul rólam szól(t volna). Végül a falra került keretben néhány sorom, emígyen: C.1079-1. Új szerelme is ott volt. F/82/09
A képek közül most: Varga Patrícia, Várhelyi Tímea.

Egy fotó, útközben, F/2010/219

Egy érdekes kérdés ma este:

Deske, nem bírom feloldani a szombat-paradoxont. Örülök a szombatnak a vasárnap miatt, és utálom a vasárnapot a hétfő miatt. Tehát szeretek valamit, amit nem szeretek. H.


Szeresd magadat. Az eszedet, az erődet, tehetségeidet. d.


 

 

 

 

 

 

2010. augusztus 16., hétfő

OSZK. Kézirattár
Osztályvezető

Kedves Földesi úr,      
        - írásban, így biztosabb. Őrzi a Kézirattár naplóm eddig 33 iratdobozát. A naplóhoz többszempontú kereső van a honlapomon. Fölmerült, ön említette, lehetséges, hogy az anyagot saját típusdobozokba helyezik át.
Ezért írok. Jelzem, hogy ebben az esetben érdemes lenne az én doboz-csoportosításomat megtartani, ugyanis a keresőben van egy OSZK-DOBOZ SZÁMA  rovat is.


A múlt heti Mozgó Világban lejött P. Szűcs kritikának egy részével nem értettem egyet, s ezt minuciózus gondossággal a szöveg leközlésekor a magam és a külvilág számára is sorra vettem. Barátom figyelmeztetett - hálám -, hogy egy kritika kritikája; finoman szólva, nem elegáns. Igaz. Töröltem.

Föltettem a szombati Klubrádió-beszélgetést, begépelve is: C.10549-555 G1., bizonyítandó, hogy végighallgatta, kijegyzetelte. (Önidézet következik:)

Ha strukturálom napjaimat, akkor vagyok biztonságban. Ez adja az igazi szabadságot
Olyanok a festők, mint az emberek
20 perc a zuhany alatt. Barátom elmondja mit talált a neten Kazinczyról, pl. 1830-ban megjelent könyvet, amit a Google feltett
Tele vagyok gyönyörű élményekkel
A tévét otthon ki sem tudom nyitni
Az imám 60 %-a zsidó ima. Gyönyörűek a zsoltárok
A katolikus temetők rondák
Sárközy Márta: az emberi hamu jó a lépcsőre, hogy az öregek ne csússzanak el
Hol smucig vagyok, hol nagyvonalú
Édesanyámat szerettem. Nem volt más. Félárva vagyok
Kidobtam a könyvtáramat
Sok millió értékű képet elajándékoztam
Tudta, hogy raktárba kerülnek? Így van rendjén. Száz években számolok...

 

2010. augusztus 17., kedd

Ahogy kiveszem a szavaiból, a kormány belső informatikai hálózatának vezető embere lehetett. Klub, öltözködés közben mesél. <<Négy éves unokám ül a gépem mellett, egyszer odaszól, hogy itt most segítséget kér. A képernyőn felirat, fizessen be 99,99 dollárt. Olvasni persze nem tud, de ismeri a jeleket, tudja, a piros a YES, a fekete a NO; és eljutott egy üzlethálózatba, ahol megrendelt valami magának tetsző dolgot.>>

05:12 A Széchényi Könyvtár ukrajnai és erdélyi tükörszervereire nincs bejárásom, a tévedésből oda is bekerülő szemetemet nem tudom törölni. De megvan a megoldás. Az itthoni gépen a szövegből egy betűt hagyok meg, a képet ötpixelesre leméretezem, elküldöm, s azok másnap 02h-kor mindenütt átíródnak. Ez a kép 2010-es plasztikaként szerepelt. Ma hajnalig. Fogalmam sincs, mit kellett akkor éppen kipróbálnom.

Az öldöklő plakátharc folytatódik. egyik és a másik.

Reggel kocogás közben kétszer is körülnéztem, aztán megálltam az úttest közepén ezt lefotózni. F/2010/220

 

 

11:15 A professzorasszony ma 87. Mondom neki a medence sarkában:
- Isten tartson tenyerén, továbbra is. Tudod, hogy Isten téged szeret a legjobban?
- ??
- Mert Ő mindenkit a legjobban. Amiből egyébként az következik, hogy nem tud számolni. Csak az egyet ismeri. Vagy az is lehet, hogy a mennyországban nincsenek is számok.

2010. augusztus 18., szerda

Kata Balatonon unokákkal, berendezkedtem, lásd fotó.

Plakátdömping tovább fojik. A Gellérthegy belsejében felépítjük a IV. Béla Energianyelőt, amely a világűrből begyűjtött / A Margit-szigetet leúsztatjuk Kétfarkú Kutya Párt

Tegnap Andris csinált nekem egy tökéletes sablont, úgyhogy maradok a Dreamweavernél, a nagy NEWS-fotók ezentúl nem összevissza; szépen hátrazárva. A másik informatikus fiútól megkérdeztem, nem tudna-e egy tonna akácfát szerezni olcsón télre a lányomnak, de nem válaszolt.
Ma reggel úgy éreztem, hiábavaló és üres az életem.
Akkor logikaice újragondoltam és beszámoztam a hányatottsorsú írások és archív menü tételeit. Ettől kissé megnyugodtam.

01. C. NAPLÓ
02. életrajz
03. irodalom rólam
04. publikációim
05. interjúk
06. kiállításaim
07. szakmai dokumentáció
08. VÁLINEWS - új
09. VÁLINEWS - összes
10. verseim
11. fotószériák doku.
12. resume in english
xx--cicatár
xx--filmtár
xx--hangtár
xx--képtár
xx--verstár
xx--vicctár
xx--webtár

Túl sok, mégis ez kell. Nem is minden tartozna ide, de megkerülhetetlen történelmi okok. A figyelmes olvasók között két ly-betűt sorsolunk ki. Portable kivitel, Made in China.

2010. augusztus 19., csütörtök

És én ezt minden nap látom, ingyen. F/2010/221

Befejeztem és fotóztam néhány új képet. Itt a Delejes műterem - A/10/41 és a Kulturált műterem - A/10/43

Deske, olvasom az interjúját:
K: És hova, melyik Istenhez, vagy kihez imádkozik?
V: Én egyről tudok speciel, mire gondol?
Frappáns válasz, ez tetszik.

Nemrég Washingtonban járt a Dalai Láma, és a titkára elmondta az újságíróknak, hogy melyik szobában hánykor lesz lehetőség kérdezni a lámától. És még annyit mond: "Csak ne hülye kérdéseket, kérem."
T.

Jött a hír, az A/71/35 Pécsen van, úton ismeretlenbe. Most halt meg végleg az SzDSz. Székházukban volt, mondták, a titkárnők kedvelték. Kompenzálásképpen vették valaha tőlem, hosszú történet, az előzőt elvesztették, amit még ajándékba kaptak rendszerváltásunk hajnalán. Hogy megvették, rá két napra pincéjükben megtaláltam az eredetit.
Nosztalgia. Festette ő 1965, én 1971 - A/71/35. Ő, vagyis Csomay Zsófia; főiskolás szerelmemtől elkért tábla a közepén. 140 centis kép.

Akkor már befejezem ezt a húszéves történetet. Ugyanakkor a vezetőhatalom-MDF-nek a 170 centis Régi zsidó temető (hazatérés) - A/86/14-et adtam. Ami végül nem kellett nekik.

90. 5. 28.                             C.02056/1

Levél az MDF vezetőihez

Kedves Kulin úr!

Gergely Kati közvetített, tőle tudom, hogy ötletem tetszett, és hogy Lezsák úr szerint néhány egyéb képpel együtt lehetne fölrakni, hogy ne legyen a dolog túlzottan politizáló. Tehát. Fölajánlom az MDF- székház számára Régi zsidó temető - hazatérés - A/85/14. sz. olaj, farost 130x170, 1986-87 képemet. Ha pénzt kapok érte, nem baj, ebből élek. Értéke 140-170 ezer forint körül van. De szívesen odaadom ajándékba is. Katolikus és SzDSz-szimpatizáns létemre én így politizálok antiszemitizmus ügyben.

Képről dönteni telefonon nem lehet. Beszállítom, nézegessék. Biztos akad helyiség, ahol nincs nagyon szem előtt. Döntsenek. Nem sürgős. Ha pedig nem kell: hazahozom, elég egy telefon.

Szívélyes üdvözlettel és sikeres munkát kívánva, valóban:

Tisztelt Lezsák úr!

Mellékelem Kulin Ferencnek írt levelem másolatát szíves tájékoztatás végett. A kép beszállításakor értesültem, hogy Kulin úr munkahelye időközben a Parlament épületébe került. Így a döntés bizonyára az Ön kezében van.

Levélrészlet Földényi F. Lászlónak, amiben ezt is megemlítem:

...a kép vagy 30 kiló és nagyon nagy. Hogy félreértés ne legyen, a címével csináltattam egy réztáblát és rácsavaroztam. Amúgy van rajta egy 10 centis Dávid-csillag, amire szükség is van, mert amúgy inkább csak belülről világító dolmeneknek vagy menhireknek hatnak a kövek, meglehetősen elvont rózsaszín térben.

 


2010. augusztus 21-22., szombat - vasárnap

A kocogásban napi fél perc pihenő; ellenségeim szerint ezért ragaszkodom a témához F/2010/222



11:30. Ha ezt a mai képet
végül megtartom,
Pour l'art pour műterem - A/10/51 lesz a címe.
Kísérletezzünk és gondolkozzunk.

 


A második
Poincaré-sejtés így szólt:
párolt sertéssült lesz vacsorára.
Illatok a konyha felől.

szo.21:09 - vas.13:36. Furcsa, közölhetetlen, és nem-szabad-befejezni gondolataim, Kosztolányi életét olvastam itt, a szomszéd parkban, párnával a fenekem alatt, egész délután. Özvegye írta, 38-ban. Szomorú lettem tőle. Sorsomat hasonlítom az ővével, időnként hisztériás kisfiú, félek a kínhaláltól. Remélem, fegyelmezettebb leszek. És milyen adatátviteli sebesség lesz a mennyországban? Szerelmük ösvénye. Két fura ember. A költő megroppanása, haláltusája. Néhány gyönyörű verssora, idézetek. Alig ismerem, az a harminc éve olvasott néhány novella elriasztott, hideg volt. A Japán váza, meg a Balatonba apja által véletlen beleölt kisfiú. Jut eszembe - Uram, irgalmazz -, én 81-ben egyszer közelről láttam a poklot. C.01189-1. A Boldog-szomorú dalt - gimnáziumban meg kellett tanulni -, szerettem. Verskötetét fiamnak adtam. Azt kéne elővenni. Amúgy a későbbi Nyugat-korosztály a leginkább-barátaim.

Ugyanis nem volt lelkierőm a Margit-szigetre, biciklivel. És érdekelt a fél év után megnyitott, átépített Mechwart-park, tőlünk párszáz méter. Két játszótér két korosztálynak, pergola, biztonsági őr, még házikója is van. A szökőkút lüktetve spriccel, olyan igazi lett. Az erős vízcsobogás hangfüggöny, messzire kerül a Margit körút. Már nincs hőség, öreg párok sütkéreznek, a padok kényelmesek, ez jó. Lehet, hogy - köröm szűkülve - ideszokom? Az egyáltalán nem szép fotózkodó asszony: fenséges Medgyessy-szobor, posztamensén, ahogy odaadja magát. Mert a nő örök. És végre fekete-fehérben, F/2010/223. Alkonyodott, mire haza indultam. Kezdtem fázni is.
Meg Rilke prózájával is próbálkozom újra, vagy tizenöt év után, fegyelmi gyakorlat, lelkiismeretfurdalásból. Hogy az a Rilke-kornétás... micsoda irodalmi-fölösleg. Sajna, újraolvasva is. Meg Az apostol novella. Gondolom, színvakságom.

 



18:40 Vasárnap délután a
Nagytétényi Kastélymúzeumban, sok év után, ismét. Miki is eljött. A kecskeméti református Egyházművészeti Múzeum, vagy a Kiscelli Kastély atmoszférája, szeretem. Vagy 20 terem két szinten, régi-régi szép bútorok, szőnyegek, tükrök. Az Iparművészeti Múzeum anyaga. Megint csak inkább, akik nem láthatják, a külföldön élőknek, 29 fotó különösebb szisztéma nélkül. Egyet mutatok itt is, ábrázolás egy bútor oldalán. Volt egy intarzia is, halott fantáziatáj, reneszánsz perspektívában, mintha Chirico. Mutatom azt is.


2010. augusztus 23., hétfő

Deske, mi ez a hülye cím, "Pour l'art pour műterem"?
F.

Annyira bizonytalan vagyok a kép helyében, értékében. (1957 őszén a Képző Gimnázium igazgatója ostorozta tanévnyitó beszédében ezekkel a szavakkal - gondolom - az imperialistákat.)
...Alkotómunka. Az ember csendben szűköl a magánytól. És időnként nagyon megijed. Attól, amit csinál.
De hát ez nem megy másként.
d.

09:06 Öltözőszekrényem, mióta ide átköltözünk,
vagyis tíz éve, a negyvenhármas. Ez a mai képe,
kissé módosított reklámfelületével.
Illetve az időpontot csak holnap teszem rá,
ha a kabinos épp valahol a folyosón.

Feri anno nekem rendszeresen félre is tette,
bezárta úgy fél hét táján.

 

 





20:01 Új képek, ma; Teljes csend, műterem - A/10/46 és Május és műterem - A/10/49

 

2010. augusztus 24., kedd

10:27 Lenéztem a nadrágomra, koszos. Mindig. Mondják, vigyázzaruhádra. Téves. Ő vigyázzon rám. Azért van. De ez, mégis. Hanem fordulat, fiam megmondta, hol lehet ilyet venni, sok éve szeretném. Ezért hordok kockás inget, kord nadrágot is, kevésbé látszik rajta. Hogy ez nem a koromhoz illő. Azt mondom, munkaruha. Na ja, mindig dolgozom. Meg van oldva. És vettem egy hosszúszárút is.


 

 

 

 

 


10:37 És egy kisaszonyka
a Mechwart-parkból, ahol tegnap Rilke mesélt nekem mindenfélét Rodinról.
Tessen figyelni a kisasszony kezeit.

F/2010/224

F/2010/225

F/2010/226

F/2010/227

F/2010/228


11:31 Gábortól kaptam.

A szerencsétlen gazdag főúr 51 éves korára ide jutott. Mintha Kazinczy bankárokkal levelezett volna.

Cserey Kazinczynak                        Bécs 1828. 03. 27.

...kölcségre elkerülhetetlenül szükségem van: gond fog el, hogy csináljam ezt ki hamarjába. Jószágaink állapottya most, amint tudod, nem oljan, hogy summás pénzt egyszeribe kicsinálni lehessen; itt Magyarnak most, ha meggebed kinnyába, se adnak... Nékem 2000 flor. C. M. volna elkerülhetetlen, ’s szorgos szükségem; két esztendei terminusra venném ezen Summát… Esedezek tehát Néked mindenre ami szent, vedd nemes szívedre azt: hogy Sorsom jobbra fordulása kivánnya ezen Pénzt felvennem, és így sok ismeretségeid által szerezd meg nékem ezen Summát…


13:53 Végre sikerült
megfogalmaznom. Úgyhogy tegnap éjjel, elalvás előtt, még fölkapcsoltam az ágy melletti lámpát, hogy leírjam azt a két mondatot, amit két hét múlva egy ismerősömnek fogok mondani.

Méghozzá elsőbbségi postával jött, de miért, feladója egy ismeretlen cég, gondolom kamu, és egy sor szöveg se mellé. Semmit se tudok róla, egy hevenyészett Váli-kép. Szinte eredeti, amúgy pedig nem repró, hanem maga a mű, valódi farost, valószínűleg olaj, de inkább tempera. 22x26 centi, adtam neki rendes számot is, most aztán mit csináljak vele. Kapott tőlem opuszszámot is, és adatbázisba, mert rendnek lenni kell, tehát A/3000/08

Megkezdődött a fölkészülés 2011. március 2-ra, hazahoztam 50 farostlemezt 17 ezerért. Dögnehéz. Majd rájuk teszek darabonként öt gramm festéket. Tegnap sok telefonok, mert az alapozó beszerzése egyre körülményesebb. De elintézve. Vidéki gyárból postai utánvétel, 16 kiló fatapasz, aztán avval ki barátomhoz a külvárosba, utóőröltetni.

Kitaláltam valamit. Ébredéskor, ebédnél, stb. igen lassú mozdulattal vetek keresztet. Nagyon jó.

16:31 Vajon melyikre volt gondolva. Az augusztusi Mozgó Világ cikk illusztrációi. Így alakult az egyik fölirata:

Műterem, minden szürke - A/08/39,
mutatom:

 

 

 

 

de helyében ez szerepel, mutatom, az A/09/09-es,
sajnálatos minőségben:

Egy másik képnél pedig a fenti, Egyenes műterem - A/09/09 névvel szerepel az A/09/01-es kép.
Hát ha még nem is számoznám a képeimet.



19:25. Ha én
ezt meg tudnám tanulni. Pedig meg kell. Mai ünnep; Limai Szt. Róza (sz. 1586) írja, nem tréfa:

Megváltó Urunk felemelte szavát, és felülmúlhatatlan fölséggel mondta: "Tudja meg mindenki, hogy a gyötrelem után következik a kegyelem; értse meg mindenki, hogy a csapások terhe nélkül nem lehet eljutni a kegyelem csúcsára..."

2010. augusztus 25., szerda

Mára elkészült és odacsempészve a Lukács-szekrényajtóra
a javított kiadás.
Gondoltam még egy rövid életrajzot is,
de hát a kompozíció.

Ajvé. Ne má' (© Sz.M.) Itt az ősz?!
Lukács-kert, ma reggel.

 

2010. augusztus 26., csütörtök

05:20 Ha csak nem jön közbe valami érdekes katasztrófahír - gondolom -, szombaton egészoldalas interjú jön velem a Népszabadságban. Ez jól is jön, mert lassan bezár a kiállításom, és ilyen többé nem lesz.
Valahogy úgy adódott, hogy most a magam dolgairól, magamról beszéltem. Tegnap aztán 14 órát reszeltem mondataimat, míg ilyenekből olyanok lettek. Megengedhetem magamnak, amatőr vagyok. Ma már alapozás, fél négytől, nagy tételben, festmények alá. És lesz 50 új keretem is - édes Istenem, itt tartok -, egyetlen telefonnal.
Az ilyen és az olyan:

Annyi, és olyan élménnyel vagyok tele, amit alig tudok befogadni.
Alig mozdulok otthonról, de élményekkel tele, győzzem befogadni.

 

Egy sárga Combino villamossal álmodtam, (20)56-os sorszáma volt. Pedig csak 40 van. Bevált és elfogyott ez a múltkori BABGULYÁS-konzerv. Kata továbbra sincs. Vettem megint, négy napra.


És még ezt is írja Limai Szent Róza:

[Ha ismerné-,] a föld minden lakója arra törekednék, hogy jó sors helyett kellemetlenségeket, betegségeket és gyötrelmeket keressen, csak azért, hogy a kegyelem felbecsülhetetlen kincsét megszerezze magának... Senki nem panaszkodnék keresztje miatt, ha megismerné azt a mérleget, amelyen lemérik, hogy ki mit kapjon.

Mail:

Deske, a kabinjtón lévő kis emblémáról, melyre rövid életrajzot is szeretett volna tenni. Ne tegye. Ennél, szebb , mindent magába foglaló , életmüvet, mely

Jézusmária. Hiszen hülyéskedtem.

2010. augusztus 27., péntek

19:08 Most ébredtem dél óta, alineáris.
máglyrakás
somló galuska
brassói aprópecsenye
mákosguba.
Mákostészta nem, az hizlal. Ebben a sorrendben, gondolatban, hogy fogyókúrázok. Már három kiló OK. Délelőtt a Nemzeti Galériában Paulával Paál László. Bocijaival megrajzolja a mennyországot. t303. Talán ettől a láz, nem az allergiától. Tegnap sok por, 04 - 21h., 55 farostlemezt lealapoztam és meghaltam. Most minden ruhát magamra, ráz a hideg. (Rázom magamat.) Nem baj, holnap lejön a Népszab. interjú. Talán egy forró tea. Szerdán a Hűvösvölgyben biciklizésnél azt mondta, lázra nem kell lázcsillapító, mert gyógyít. Szakmája.

2010. augusztus 28., szombat

Na, lejött az interjú. Lejöttem a Népszabadságban. Ez jó. Összesen két zárójelet javítottak a szövegemben. Ezt a legutolsó pillanatban tettem be a végére: A dolgozó népet szolgálom. Meg a gyerekeket és a nyugdíjasokat.

A megátalkodott Népsport-rajongóknak: itt elolvasható...

Amúgy ágyban, köhögve és izzadva. Csak teacsinálni kelek. Láz, sőt olykor hőemelkedés.

2010. augusztus 30., hétfő

05:58 Szervezetem küzdött a kórral.

Addig én aludtam.
Ilyenre már nem is emlékszem, most frissen ébredtem. Csoda. Félálomban már ezt fogalmaztam.
Még ágy.
A betegségrészvétnyilvánítóleveleket köszönöm. Gazemberek. A cikkemet dícsérték volna.
H. avval gyanúsított, a kérdéseket is én írtam.
Csak J., Le Meux-ből:<< a szöveg pontosan megfelel a kiàllitàsodnak: a lényeges üzeneteid szintézise>>


Egy múlt heti
fotóm. Őszül. A Frankel Leó úti madarak már gyülekeznek a hosszú vándorútra.

Deske, a múltheti fotón a madarak szerintem napoznak, maradnak itthon, visszavadult házigalambok. L.

 

Kösz, tudom. d


Egész nap ágy. Az embernek ilyenkor mik jutnak eszébe. Van nekünk Szütscsel egy közös opuszunk 1980-ból, akkor vett Volkswagenem bocimintásra festése. Kimentem hozzá Gombás-pusztára, akkori műterme kertjébe. Csinálás közben el-elhajtottam előtte negyvennel, úgy ellenőrizte a további teendőket. Nem volt jó, mert a rendőrök hamar megtanulták. (Frisss jogosítvánnyal rögtön gyorshajtottam.) Egyszer próbálták, nem értek utol. Végül 82-ben gurultam vele egyet, úgy értem, át, a fejemen. Vérfoltos kéziratomat jóakarók összeszedték az úttestről. Bértanulmány volt a TV művészeti műsoráról, 14 oldal elemzés.** Rohammentő.
Szerelmes voltam.
Itt a kocsi ajtajában Zsófi-kiskutyám.
Ja, Kata szólt, hiba a cikkben, szobaépítéskor nem Zsófira, már Mikire vártunk.


**Öregember emlékezik.
Ez a Tv műsorelemzés-sorozat tényleg érdekes ügy volt.
Vagy ezt már meséltem? Hányszor?
Meg is vannak persze a szövegek,
a ÍRÁSOK ÉS ARCHÍV / PUBLIKÁCIÓIM alatt,
de izgalmas az indítása volt.
Hogyan ragadjam meg
a témát,
ahogy ma mondják, fogást keresni rajta.
Aztán rájöttem.
Értelmezni és minősíteni a munkában résztvevőket,
párosával, hogyan felelnek meg egymásnak,
illetve a feladatnak.
Sokszögábra.
Akkor már könnyű volt sokat írni.



Ez a pasi rég Kossuth-díjat érdemelne. Hofi Géza a maga szakmájában. marabu-10-8-30.jpg


2010. augusztus 31., kedd

Hónapbúcsúztatónak egy ajándék; külhoniaknak is. Idősebbeknek, akik ennek jó részét ismerik, mint én is; vasárnap délutáni nosztalgiázásra. Majdnem 5000 amatőrfotó 1900 és 1990 között, kiassszonyok, kiskatonák, forradalom, utcaképek, városok, Rákosi elvtárs. Évenkénti kiszerelésben. http://fortepan.hu
CREATIVE COMMONS ők is: a képek letölthetők, és a "FOTO:FORTEPAN megjelöléssel bármilyen célra szabadon közölhetők."

2010. aug. 2339700 = 3980/hó = 128/nap

 

oldal teteje  előző levél   összes levél