Nem olyan fajta emberek laknak a fővárosi Margit körút 64/b címen levő tömbházban, akik beletörődnének abba, ha a hatóságok csak ímmel-ámmal foglalkoznak az panaszos ügyükkel. Először szép szóval próbálták elmagyarázni panaszukat, aztán hivatalos levélben, de amikor látták, nem sok haszna van az egyezkedésnek, inkább veszni hagytak pár millió forintot.

A bázisállomás, amely embereket üldözött el lakásukból

A Magyar Telekomnak a Margit körúton nemrég lebontott volt ipari minisztériumi épület tetején volt felállítva egy bázisállomása, ez szórta a jelet mobilozáshoz, internetezéshez a környékbeli ezreknek. Az épület lerombolása miatt a szemben levő egyik épületet, a Margit körút 64/b-t szemelte ki a Telekom a bázisállomás (más néven átjátszó-erősítő állomás) telepítésére. A ház lakóival meg is állapodtak, még idén év elején, hogy odatelepítik a berendezést, amiért a társasház évente 2,7 millió forintot kap. A lakók arra bólintottak rá, és ezt a szerződésbe is belefoglalták, hogy a bázisállomást a tetőn kívülre, egy négyméteres árbocra szereli a távközlési cég, és egészségre nem lehet ártalmas az eszköz.

Az átjátszó mégis a tetőtérbe került, és két lakót – az egyiknek a lakásától oldalirányba alig egy méterre van a berendezés, a másiknak, egy festőnek a műterme fölött 3,2 méterre van az átjátszó – pár nap alatt elüldözött a zúgása-sugárzása. Egy kiálló rúd van csak kint, de a berendezés nincs rászerelve. A lakók kálváriájáról a 444.hu számolt be még július elején.

A panaszok nyomán a Telekom akkor lekapcsolta az állomást, és megkezdte annak műszaki elemzését, sugárzásmérő céggel vizsgáltatta be a helyet. A 444-nek küldött levelükben akkor azt írták, mindent a hatályos magyar és EU-s szabályok szerint terveztek és telepítettek, azt a lakóközösség érvényes szavazással és szerződéssel jóváhagyta, de mivel a vizsgálatot akkor még – július elején – nem zárták le, az állomást lekapcsolták.

Nemrég aztán visszakapcsolták. Ez pedig már sok volt a lakóközösségnek, a minap, szeptember 9-én rendkívüli lakógyűlést hívtak össze, amelyre meghívták a Telekom képviselőit is. Ott volt a hvg.hu is.

Előtte soha nem rángott az arcizmom

A távközlési cég emberei azzal kezdték, hogy eljöttek, mert fontosnak tartják a párbeszédet, és remélik, sikerül kompromisszumot kötni. Azonban kitartottak azon álláspontjuk mellett, hogy a lezárult vizsgálat szerint a bázisállomás sugárzása az egészségre nem ártalmas, és amúgy is a szerződésben foglaltaknak megfelelően szerelték fel azt. A vizsgálati lapot korábban átküldték a lakóház közös képviselőjének, amiből viszont árnyaltabb kép rajzolódik ki. A lakásokban a magyar határérték alatt maradt a sugárzás, ám a padlástérben néhány helyen a sugárzás meghaladja a magyar határértéket, igaz, az uniós határértéken belül marad. Ezért a mérést végző cég azt javasolta, hogy táblát helyezzenek ki a padlástérbe ott, ahol a sugárzás magas, és csak akkor menjen oda ember, ha dolga van, „csak munkavégzés céljából javasolt tartózkodni”.

Ezzel a két lakó igazolni látta azon állítását, hogy mégis a megengedett határérték többszörösét ontja magából az átjátszóállomás, és ez okozza náluk az első bekapcsolás napjától tapasztalt fejfájást, fáradtságot, izomrángást. Ilyen tünetek miatt hagyta el három nappal a bázisállomás első bekapcsolása után az ingatlanját Bikádi Zsolt, aki tudhatja, mi az a sugárzás, biokémikus, és gyógyszerkutatással foglalkozó cége is van.

38 éves egészséges emberként előtte soha nem rángott az arcizmom. Elköltöztem, elmúlt a rángás három nap alatt – nyomatékosította Bikádi.

Azt is magyarázta, hogy nonszensz, hogy lakás mellé állítanak ilyen berendezést, annak a helye a tetőn kívül lenne. (Az Index videóriportot is készített a lakógyűlésről.)

A Telekom delegációja hiába kötötte az ebet a karóhoz, hogy minden hazai és nemzetközi sugárbiológiai előírásnak megfelel a bázisállomás. A lakók ugyanis inkább Hidvégi Máté rákkutató, biokémikus egyetemi tanárnak hittek, aki kijelentette:

Senki ne kezdjen el vitatkozni azon, hogy ez ártalmas vagy nem ártalmas. Ártalmas.

Hidvégi ismertette a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) vonatkozó ajánlását és az általuk végzett kutatások eredményét, amely gyerekeknél a vérképzőszervi, felnőtteknél pedig a központi idegrendszert érintő daganatos betegségek valószínűsítő körülményeként nevezi meg a hasonló bázisállomásokat. És kontrázott:

Az a fajta telepítés, ami itt történt az épületben, az mindenféle biztonsági megfontolást semmibe vesz. Hogy a Bikádi Zsoltnak a fürdőszobája mellé odateszik ezeket a sugárzó egységeket. Azt mondom önöknek, hogy ha fenn van az épület tetején, több méter magasban, akkor attól nem kell félni.

Macerás áttenni

Puffogó, cinikus röhögéssel fogadják a lakók a Telekom érvelését arról, hogy az állomás jelenleg is megfelelő védőtávolságban van a lakóktól, hiszen annak behatárolható hatósugara nem az épület felé néz.

És hogy miért nem lehet áttenni egy másik épületre a bázisállomást? Az ilyen beruházásokat a szolgáltatók rendszeresen kicentizik, nem nagyon fér bele harcok nélkül az, hogy 50 vagy 100 méterrel arrébb tegyék. Erre magyarázatot adhat az is, hogy a 4G szolgáltatásokra készülő, a hálózatukat Budapesten leginkább emiatt fejlesztő mobilszolgáltatóknak úgy kell a mobilcellákat kiépíteniük, hogy azok egy-egy csúcspontja (a tornyok) 800-900 méterre legyenek csupán egymástól. (A 4G szolgáltatáshoz 1800 MHz-es hálózatot használnak – minél nagyobb a frekvencia, a tornyoknak annál közelebb kell lenniük egymáshoz a jó szolgáltatás érdekében.)

Harcolni kell a hálózatot tervező mérnökökkel, akik se az egymásra sűrűn telepítést, se a ritkább hálózatot nem kedvelik, leginkább a hálózati hatékonyság a fő szempont.

A hatékonyság (tehát hogy az adott szektorban minél jobb legyen a vétel, és hogy a területet minél jobban le tudják fedni) az elsődleges. Ez különösen problémás az I., II., XII. kerületben, ahol a szolgáltatók tapasztalatai szerint  a leginkább macerás egy-egy ilyen torony installálása. Szigorúak a kerületi előírások, kekeckedik az illetékes engedélyező szerv, és még rossz is a térerő. Ez utóbbi miatt – állítja az egyik országos mobilszolgáltató szakembere – előfordul, hogy a Rózsadomb egy-egy pontján rosszabb a térerő, mint Csepelen.

A szolgáltatók – ha a torony már áll, és pláne: üzemel –, azért sem mozdulnak könnyen, mert ez esetben az egész engedélyeztetési eljárás elölről indul, és van, hogy az évekig is eltart.

A fővárosi látképet rontaná az árboc

De ha más épületre áthelyezni macerás, miért nem viszi ki a tetőn kívülre a Telekom az átjátszót, ha a szerződést úgy kötötték? Ez az egész helyzet a fővárosi önkormányzat határozata miatt jött létre, ami azt írja, hogy a Margit körúthoz hasonló, frekventált részeken kevésbé feltűnő helyen jelenjenek meg a bázisállomások. Erre hivatkozva tette be a Telekom a padlástérbe az állomást. Érvelésük szerint egyébként nem jellemző, hogy a mobil-bázisállomások a tetőszerkezet alatt legyenek elhelyezve, ezt ők maguk sem szeretik, mert nem hatékonyak a tetőhöz vagy födémhez ilyen közel, romlik a jelerősség, illetve az időjárási hatások is jobban befolyásolhatják az átjátszás minőségét, mint az árbocos megoldásnál. A ház lakói közül többen kérdőre vonták a Telekom képviseletét, miért nem a fővárossal szemben jártak el jogsértően, vállalva az esetleges bírságot, miért a házat veszélyeztetik, a Telekom képviselője azonban “nem tudta értelmezni a kérdést”.

A lakók korábban tettek arra próbát, hogy a kerületi önkormányzat engedélyezze, hogy a bázisállomás a tetőre kerüljön ki. Levelükre a második kerület jegyzője válaszolt, ő azonban a II. kerület rendeletére hivatkozott, amely a városképre gyakorolt „negatív hatások” miatt nem támogatja az új átjátszóállomások létesítését. A Telekomot pedig ellátási kötelezettség terheli az ügyfelei felé. Mindezek miatt döntött úgy a második kerületi képviselőtestület, hogy átmenetileg, 24 hónapig a tetőn belül maradhat az átjátszóállomás, de „hosszabb távon érdemes megvizsgálni a helyi szabályzat és a törvényi előírások összhangját”. A jegyző, akinek joga lenne a szerződés életbe lépésétől számított 60 napon túl a szerződést megsemmisíteni, mégsem tette meg ezt.

A lakók ezért most, az újbóli visszakapcsolás után felszólították a távközlési céget, tartsa be a megkötött szerződést, és vigye ki a padlástértől a bázisállomást.

Mi azt szeretnénk, hogy ez az antenna kikerüljön, két hónapon belül – szólt közbe a Telekom kommunikációs vezetője sokak meglepetésére.

Állította, hogy újra tárgyalnak az önkormányzattal a berendezés tetőn kívülre való helyezéséről, ezek előrehaladott állapotban vannak, de ígéretet az önkormányzat sem tud tenni. Addig ők nem szeretnék lekapcsolni a berendezést.

Ez azonban nem volt elég az addigra más mérges lakóknak, a cég javaslatát a két hónapos haladékra heves ellenkezés és ellenszenv fogadja. Egy lakó kiabálva követelte, hogy ne hagyják itt az állomást, mert akkor sosem fog eltűnni. Mivel a Telekom jogásza nem lát a lekapcsolásra okot, a lakók vélt sérelmei miatt nem tudnak a többi, mobilelőfizetőjükkel szemben szerződést szegni. Álláspontjuk szerint egyébként sem szegtek szerződést, amikor a tető alá helyezték az átjátszót – ezt a nem először elhangzott kijelentést nevetéssel kevert anyázással fogadta a lakóközösség.

Az is felmerült, hogy ha a Telekom nem kapcsolja le azonnal a berendezést, akkor a ház kapcsolja le az áramot. A cég jogásza szerint ezzel a ház törvényellenesen járna el, mivel a szolgáltatóval áll szerződésben az áramhasználattal kapcsolatban, a közös képviselő szerint viszont ezzel vitatkozik. Ez azonban már nem hatott meg egyes lakókat, akik odáig mentek, hogy szerintük a ház jobban jár, ha emiatt a Telekom perre viszi az ügyet, mert alperesként a társasház a hírközlési céggel szemben jobb esélyekkel indul.

Végül kompromisszum nélkül zárult a fórum, a Telekom ötfős delegációja távozott, a lakók pedig a szerződés rendkívüli felmondására voksoltak.