VÁLINEWS       132. levél J.-nek, Le Meux   /   2006. 3.

●2006 márc. 1. szerda, Kecskemét, este
Reggel négykor már néhány csomag le a kocsiba. Mise, uszoda, kórházlátogatás, kilencre haza. Fáradtan, észszerű volt egy órát aludni. Amúgy sem mertem lemerült mobillal elindulni. Amire aztán a  Lágymányosi-hídnál lett szükség, erősen füstölt a kocsi orra, középső sáv, totál dugóban. Sikerült a járdára négy kerékkel. Tűnődtem, víz-é vagy tűz, mert a bowden elszakadt, a motorháztetőt nem lehetett kinyitni.  Fölkészültem, először a kompjutert menteni, szokásosan pár méterre,  fűbe. De a szag nem volt kellemetlen.
Tegnap vettem át a kocsit, onnét jött a két szerelő. A hűtővíz forrt csak föl. Elvontattak Dunaharasztira. A havas udvaron megmutatták kocsim levágott hátsó felét. Érdről hoztak helyébe egy másikat. Beindítják a motort, fejvakarások, többen nézik, ez most hengerfejes-e, és akkor a kocsi hullaházba, vagy csak a hőérzékelője, vagy. Nem lehet hengerfejes, mert akkor folyamatosan bugyborékolna a víz. Remény. Át a nyolcvan kiló műtermet a tulaj kocsijába, beültettek, és Kecskemét, mindössze néhány órás késéssel. A kocsit hét végére ígérik, utánam hozzák.
Itt teríték vár, késői ebéd, a szakácsnő bizalmasan hozzám hajol, Dezső bácsi, ugye vacsorára is hús nélkülit? (Hamvazószerda.)
Vannak szerencsés emberek. Közéjük tartozom.

● 2006 márc. 2., csütörtök, Kecskemét, 08:39
Az Ábrahám kebelén folytatódik. Lent van Lacika (72) is. (Arany szívű, muzsikakedvelő. Számtalan feleségétől vált el, lakása nincs, alkotóházakban húzza ki a teleket. Leginkább fiatal modelleket foglalkoztat.)
- Ó, reggelente én viszlek uszodába!
- Kösz. És mit tervezel a nyárra?
- Megyek Ausztráliába. Arra még nem voltam. Csinálok ott egy-két kiállítást is.
- ??
- Elfelejtettem aláírni egy képemet, és most meghívtak Melbourne-be, hogy pótoljam.

Uszoda. A félbéna Tanár Úr meghalt. A vak bácsi még úszik, de helyreigazítottuk, mert köpködött a vízben. A 67 éves valahai tornász áttért a békauszonyra, gerincsérve óta evvel erősíti - sikeresen - hátizmait. Két zuhanyfülkét elbontottak, hogy a mozgássérültek. A nagymedence végébe ugyanez okból emelőszék. Vagyis liftféle. Fél év után - a Lukácsban nem engedik - kézlapát. 1200 méter, elég keserves, időt már nem nagyon fogok mérni...

12:49
Aranyember vagyok. Illetve leszek március 16-án, este nyolckor, a Kossuthon. Most kerestek telefonon. Két feltétele van, viselkedjem addig rendesen, a riporternő pedig kapjon egy szolgálati kocsit, ami lehozza. Ha nem, késleltetett áprilisi aranyember.
Az időpont gyanús volt, rákérdeztem, de sajna semmi kapcsolatban a Kossuth-díj osztással. Hányadszor is terjesztettek föl az idén?! Író barátunk szerencsére megkapja.

Deske! Fantasztikus, hogy veled mindig történik valami. Csak azért, hogy utána kitűnően** megírhasd a honlapodon. Most már az autóval nem lesz gond. Remélem mással sem. Üdv: G1
 

● 2006 márc. 3., péntek, Kecskemét
Ez a ** kitűnően gondot okozott,
hagyjam-e bent.
Bár általában aggály nélkül
átszerkesztem a leveleket.

A tegnapi nap még vidám volt,
kerültem a munkát.
Helyette alvás,
és az új fotógép 122 oldalas ismertetője.
Új helyzet van kialakulóban,
ezt  gépet -19 mm vastag
(10-el több, mint Szütsé) -
csakugyan állandóan zsebben,
mindenüvé.
 

Hogy a hozzá-jegyzetet is mutatom,
kétirányú hencegés,
tudniillik, hogy makrót
(közelfelvételt) is tud.
Amúgy 6 megapixeles,
azonos a félmilliós
Finepix gépünkkel.
Szűk két év alatt
ennyit fejlődött a világ.
105 ezerbe került,
még 1 giga többletmemória,
miniállvány, védőtok,
aminek a felét
már ollóval le.

09:34, hát megkezdjük Kecskemétet. Stopper nem, de az időt a faliórán azért néztem, már jobban ment az uszoda. Most még egy erős tea, dupla cukorral, aztán le az udvarra, lemezt csiszolni.

Hallom, az arabok holokauszt-ellenes karikatúrapályázatot írtak ki. Fájdalmas és érthető. Hanem Izraelben két fiú ellenpályázatot hirdetett, sikerrel, szintén antiszemita témára, ők kizárólag zsidók számára. Még holokauszt téma is érkezett, túlélők utódaitól.
Győztek.

12:11
Elkezdtem az A/06/01-et.
Védelmemre a következőket tudom fölhozni (alkotáslélektani vallomás):
1./ A gangról lelépő öngyilkosok
egy része behunyja a szemét.
2./ Egy 18 és 25 perces telefon, festés közben, balkézzel, két igen kedvelt barátom érdeklődött. Erre az időre lehalkítottam az ABBÁT, azt hallgattam, távoli Loreley.
3./ Mégiscsak lesz, öt év után, kiállításom. Megint próbálkozom a 80 centis, nagy képpel, ritkán megy.
4./ Czimra Zugliget képe jár a fejemben, mért tudott ő olyan gyönyörűen színes lenni, de jó neki. A múlt héten megint szidta egy gyűjtő sötét/unalmas színeimet, hogy miért nem tudok-
5./ Témának meg a mostanában agyongyötört ovális kép motívumai, hátha senki nem veszi észre, hogy onnét. Majd csak kitalálódik idén is valami.
6./ Kompozíciós elvnek pedig a szeretett A/02/29-es, az se egy bölcs szerkezet, ráadásul méteres, és mégis hogy' bejött.

● 2006 márc. 4., szombat, Kecskemét
Nem is rossz, 29:06, a fele mell, 1200-ra. Persze itt kézlapát, a Lukácsban ez 33 perc. Hogy az ezret gyorsban, időre,  - egyelőre (vagy végleg) elképzelhetetlen. Este nekivágtam Spiró Fogságának, első nyolcvan oldal. Idáig inkább illusztrált történelemkönyvnek hat, és lineáris. Rettentően megtanulta a kétezer év előtti Rómát, a ruhákat, építést, pénzváltást,  mindent. Érdekes, ugyanezt az alaposságot Thomas Mann Józsefnél mennyire élvezem. Igaz, Babits kétkötetes fekete tanulmánykötete vár rám - merő sznobizmus - akkor inkább evvel próbálkozom tovább. Leginkább A fizika kultúrtörténete érdekelne, azt a végére. A következő ötven évre. Lélekmegtartónak Zelk, Illyés. Biztonsági tartaléknak a kocsikönyvtár: József. Igaz, az a műszerfalban, a szerelőnél.
Micsoda dolog nálam ez a nagyböjti pénteki hústalan nap. Merő farizeus. A szakácsnőnek többletfeladat. Kapok rántott szelet helyett káposztástésztát. Amihez lekvárt kérek és kristálycukrot. Annyiban böjt, hogy szégyenkezem. Talán másként kéne.

Csüggedt napkezdés. Pedig az első képpel érdekesen indult, tegnap. Mi vár rám. Egy határidő valahogy megteremtődött, a jövő évi kiállítás. Nem lelkesít. Vagy visszagondolni arra a pár képre, amit az elmúlt években, mégiscsak. Minden megtörtént. Mindkét gyerekem sínen van. Jó lesz majd a farost hátát standolajjal bekenni, a gyönyörű szaga. Megint 80 centis képet kezdek. Ma valami szomorút kéne. Kezdjük rózsaszínnel. Karinthy Kosztolányi halálos ágyánál: ne búsulj, Deziré, hátha ebből is kijön valami. Időhúzás-lehetőségek: babaolajjal** fület tisztítani, még egy teát főzni. Közben az édes Agnetha búg itt nekem empéháromban.
(** ezt a Kormos versekből vettem, mákosrétes, meg ilyen szavakkal mindent a földre rántani.) Amikor Londonban a második világháború közepén a fiú előtt fölolvasták halálos ítéletét, földhöz vágta kötelezően övén hordott gázmaszkját. Majd lehajolt, és fölvette.

Ja, esik, az más. Özv. Sz. Jenőné mondta, tudod kisfiam, esik az eső, és én akkor szomorú vagyok.

Ebédre csengettek,
addig
ezt az képet.

Műterem volt (A/06/02)
80 x80 cm,
a mai állapotában.

Színesedem, mint
Czimra Gyula,
vagy
mint az alkonyati ég
vihar előtt.

Bele ne csússzak,
ami
Szüts
szerint:
savanyúcukor színű kép

● 2006 márc. 5., vasárnap, Kecskemét 05:30
4.40-kor ébred, ez megváltoztatja a menetrendet. Misék a városban fél héttől a piaristáknál. Busz félóránként. A reggeli nyolckor, a múzeumok tíztől. Kissé bonyolult egyeztetni. Alighanem besétálok, a menetrend szerint két és fél kilométer, tehát fél óra. Még sose tettem meg gyalog. Netán autóstop.
Melyik múzeummal kezdjem idén?

16:31
A reggeli egyedül, kissé korábban (vasárnap kakaó - kalács). Mártírok útja - Műkert sétány - Csongrádi út - Főtér (bizonyára Petőfi tér). Gyalogosan még soha. A kis kedves-csöndes mindenféle színű házak. Az ótvaros vakolatok, mint ez is itt. Szemerkélő eső.
Éppen elértem a fél kilences diákmisét. Nagyböjt első vasárnapja. Aztán a kollégium lépcsőházába, megnézni a 88-ban készült keresztutamat. Múzeum nyitásig a kis presszó, ahol huszonhat éve mindig.  Rituális dobostorta, ezúttal kávé is, fáradt.
A Cifrapalota újra! nyitva vasárnap délelőtt. Bejáratát áttették a sarokra, bölcsen. A régi előtér-öbölből kávézó a vendégek számára, jó. A fölszinten nagy Lantos-kiállítás. Négy terem és a folyosó, öt kilométeres sebességgel. Ilyen volt a többi mű is. Illetve váratlanul egy atipikus korai akvarell, onnét fejlődött érett alkotói korszakába.
Az első emeletet - a megyei múzeumigazgató érdeklődését tükrözi, ó, a hatalom - tavaly elfoglalta egy helytörténeti kiállítás. Nagyon gondos és drága kivitel. Kösöntyűk, fafaragványok, fotók, cégérek. Aki netán ugyanilyet sehol másutt nem látott, feltétlen nézze meg. Evvel sikerült a Képtár egyharmadát végleg? elfoglalni. A Tóth Menyhért anyag 90%-a náluk, egy töredéke eddig a harmadik emeletet töltötte meg, Pestről jártak le érte. Most kapott másfél fülkét.

 A Glücks - Farkas hagyatékot szerződés szerint falon kell tartani, így kapták meg. Talán szólni kéne  a Rómában élő Farkas-fiúnak. Most Farkas / Mednyánszky egy-egy fülke, Nagy István a folyosó végén, néhány méteren. Meg persze a helyi képek, köztük nagyon jó is. Van Gulácsy-rajzuk is, miért kéne ezt a pasast nekem szeretni. Igazi telitalálat fülkéjében néhány korai Tóth Menyhért, bizonyára a hozzánemértők kedvéért, hogy az áttekintés, a teljes keresztmetszet... Egy falat foglalnak el. Valami jó is; egy súlyos, (méretre) kis Mednyánszky-rajz. Hogy kerülhetett... - na jó, abbahagyom. Hazafelé még egy redves polgárház-lábazat. Az árokszélen egy alig-sáros CD. (Föltettem, kilenc óra zene, élő koncertfelvételek, Sasha, (csak nem Szása?)persze sose hallottam, monoton, így halkra állítva, fura mód nekem való, otthonos. Eddig 9 giga az MP3 zenetáram. Télen gyűjtöttem.)
J., húsz éve te is megfordultál erre. Emlékszel, az út felől a műteremház legszebb arca. (Ez csak vicc, bár tényleg hasonlít. A főtéri református gimnázium.)

Ebédnél régi ösmerős, mosoly, öröm. Megérkezett a Házba az öreg fafaragó szobrász, Zeusz is. Már két éve, hogy elmaradt, hittük, végleg. Operálták, társa meghalt. Megkértem, hogy lefotózhassam. Húsz éve még egy fekete párizsi taxi-Citroënnel járt. Néha megfoltozta, egy-egy elemet utánahegesztett.
Automatikusan dupla adagot tesznek elé. Leveshez megkapja az egyetlen nagyméretű kanalat. Illetve a főnök asztalán is egy. (Bögre sincs a teához, délben a konyha mögötti kontér-kukáól guberáltam flakont, azt vágtam félbe.)
Ami még soha, a vasárnapi ebéd nem csirkecomb és nem torta. Minden elmúlik egyszer.

Deske, hát ez az! Az idei első műteremkép, Czimrára emlékezve! [Műterem, Czimra kiállítást láttam (A/06/01)] Azonnal érezni Czimra sárgáit, pirosait, cinegevékony gyufaszál vonalait, pedig egész más a téma. Amúgy érdekes, hogy a név, Czimra, és a cinege vékonyság, a sárga szín ill. a "C" betű a tudatalattiban együtt jelennek meg. Vajon ha Bandura lett volna a neve, akkor nem vaskos, nehézsúlyú színekkel (bordó, barna, fekete, fehér, sötétzöld) és széles telt vonalakkal, bumfordi idomokkal dolgozott volna? Amúgy nekem a C sárga, a M cinóber, az N kármin, a H ezüst, az F zöld. A hangok közül az E-dúr akkord narancs, az F-dúr zöld, a C-dúr sárga etc.
M.

● 2006 márc. 6., hétfő
Reggel a kertbe,
lemezcsiszolás.

És a váratlan márciusi hó.
Ezen az asztalon pár napja még
lemezeimet smirgliztem.

Aztán a mai festménykezdet,
még mutathatatlan.

itt van még két új havas kép.
F/06/09  F/06/11 

● 2006 márc. 7., kedd, Kecskeméten

29:07 perc 1200-ra,
egy másodperccel rosszabb,
mint legutóbb.

Hazafelé
tea,
citromlé,
háztartási keksz
a boltból.

Reggeli után
Patricia
hív műtermébe,
egy hónapja van itt,
mutatja új képeit.

Sz. Perpétua és Felicitász vértanúk ünnepe, haláluk leírása fennmaradt, Kr.u. 203. március 7.:

...Előbb Perpetuát öklelte föl szarvaival a megvadított tehén, és a földre taszította. De Perpétua felállt, majd mikor meglátta Felicitászt összetiportan, odament hozzá, és kezét nyújtva neki felsegítette őt. Együtt álltak ott ketten. Miután a nép kegyetlenségét így kielégítették, visszahívták őket az életbenmaradottak kapujához... 
...elkérte  a katona ujjáról a gyűrűjét és a sebe vérébe mártva visszaadta neki örökség gyanánt...

● 2006 márc. 8., szerda, Kecskemét
Eddig 160 oldal Spiró Fogságából. Hatalmas konstrukció, megérdemli az ünneplést. De én úgy járkálok benne, mint iskolai biológiaszertárban a halott állatok között. Bár ott a kisróka kecsessége, a szemét nézem, a bundáját, és elmerengek erdei múltján. Ez a történet nekem ürestekintetű hal, üveghengerben, formalinban. Nem kívánom megsimogatni. Nem indít el bennem gondolatot se. Szakszerű környezetleírás. A történet érdektelen. Bizonyára majd bonyolódik.
Mondjam, hogy Mann Józsefet BÁRHOL ütöm föl, ezer villanású?! Vagy összehasonlítva ezt a munkát az ABBA-együttes Ring, Ring számával, ahol a szöveget se értem, de megvidámít és elmosolyodom.

12:47
Telefon a rádióból, hogy mégis most lesz az interjú, autó nincs, hát vonattal. Tehát Aranyemberek leszek főleg 16-án, este nyolc után, a Kossuthon. Az csütörtök. Majd igyekszem örök sztereotípiáimat kerülni.
Bár elolvastam Kalkuttai Teréz anya összes beszédeit, nagyon bölcsen mindig ugyanazt mondta.

Szóltak, ma hidegvacsora lesz, a konyhások délután a központba mennek, ünnepség. Vakok világnapja, Takarékossági nap, most Nemzetközi Nőnap. Miért tűrik?! Micsoda ízléstelenség.
Az Oltáriszentség évét is furcsállom.

Próbálom továbbra is Nagy Miklóst utánozni, követni, havas képei elbűvöltek. Most csak a műteremablakon keresztül. Nálam is keréknyomok. Talán le kéne a vágni a bokrokat fölülről, akkor marad a kalligráfia. Bár így olvashatóbb és többrétegű.

A napi egy képkezdést tartom. A tegnapi délutánig reménytelennek tűnt, akkor lemostam a felét, most reményesebb. A mai: talán.

● 2006 márc. 9., csütörtök
29:23, 1200 méterre; gyengébb a kezdeti 29:06-nál. Talán mert ébredés napok óta négykor. Este Babits bágyadt lamentálása Ignotus ellen, aki Bécsből panaszkodik a Nyugatra, hogy őt már nem tartják eléggé főszerkesztőnek.
Kezdem sejteni, miért a Nőnap. Anyácskámat hívom, engedné-e, szeretném a helyére tenni, van két róla készült fotóm. (A helyére azt jelenti, hogy beszámozom, és automatikusan hálóra is kerül.) Azt válaszolja,  előbb megnézném őket.
Namármost. 87 éves és nem színésznő. Ráncos. Miért lenne szép. Miért kéne szépnek lennie. Nem is fényképeztem szépnek. Egy értékes, értékesmultú öreg ember. Ő előbb látni akarja.

Nőnap. Az a szellemes és förtelmes gondolatsor jut eszembe, ami valami nőmagazin tanácsadó rovatában: Ha karambolt okozol, kezdj el kiabálni, mit csinált, maga szerencsétlen. A férfiaknak általában eleve bűntudatuk van a nőkkel szemben...

10:08
Anyácskámat leterrorizáltam, persze visszamondtam neki a föntieket. Húsz perc alatt néhány telefonnal szereztem neki egy másik printert az elromlott helyett. Ennek farvízén. Megengedte fotói közlését, hogy azóta ő is gondolkozott rajta. Két gyenge kép. Az egyik idei, a kórházi, ez még életlen is. Baj?!

11:56
Deske! Anyukád képe kitűnő. A ráncos karja jobban mutatja az éveket, mint az arca. Ha már nem érdekli őt, hogy hova kerül a fotója, akkor  baj van. Jó, hogy érdekelte: G1.

Igazad van, helyre tettél. Ráadásul mondtam ezt éppen én, aki nem engedem amatőröknek fotóztatni magam. d. 

21:18
Estére 280 oldal a Fogságból. Nagykaliberű mű, tudom, évek munkája. Tisztelettel emelem meg  a kalapom, ha nem is nekem szóló. Most már fordulatos is, gurul a mese. A történeten túli rétegek hiányoznak számomra.

● 2006 márc. 10., péntek Kecskemét
29:01, kézlapát nélkül, nehéz elhinni, olyan jó. Ugyanez a Lukácsban 33. Igaz, ma mellettem végig versenyzők. A kezdett kép reménytelen, már tizedike van, hetedik kép, és még semmi. Az első képek hangját nem sikerül kamatoztatni. Nincs jókedvem.

Telefon az Irodalmi Múzeumból, elvinnék azt a két Strindberg-illusztráció rajzomat, de kevesebbet kaptak a pályázatukra, így össz. 250 ezret tudnak fizetni. (Tudják, ingyen is odaadtam volna.)

Deske! Ezért nem engedsz külföldre képet? 
Aranybulla XXVI. CIKKELY
Jószág az országon kívül valónak ne adassék.
1 §. Ha valami jószág már valakinek engedve volna vagy eladva, a hazafiaknak megváltásra visszaadassék.
 G1.

● 2006 márc. 11., szombat
Laci elaludt, uszoda elmarad. Hát helyette kinyitom a statisztika-programot; márciusi olvasóim:

Hungary / USCommercial / Unresolved / Unknown / France / Network / Japan / Switzerland / Germany / Romania / Malaysia / Netherlands / USEducational / Ukraine / Italy / Andorra / Slovak Republic / Morocco / Norway / CostaRica / Poland / Australia / Belgium / Russian Federation / USMilitary / Non-ProfitOrganization / Brazil / Sweden / Turkey / Austria / Colombia

A mai Népszabadságból, végre!... nagyon...

POLIMÉRCE
...lapunk segítséget szeretne nyújtani abban a döntésben, melyik pártra adja le majd a szavazatát... A feltett kérdésekre adott válaszok közül karikázza be...

            Mi jut eszébe először a magyar vizsláról?
1./ A szoci Gyurcsány és a libi Kóka
2./ Rogán faxa
3./ Elfelejtett kutyakaját venni...
            Jobban él vagy rosszabbul, mint négy évvel ezelőtt?
1./ Jobban
2./ Rosszabbul
3./ Már nem is él
            Ha a harmadik pontot választotta, mikor volt jobb meghalni a Fidesz-, vagy az MSZP alatt?
1./ A Fidesz alatt
2./ Az MSZP alatt
3./ Kamion alatt
            Mi a jellemző reakció, amit önből a politikai plakátok kiváltanak?
1./ Depresszió
2./ Erekció
3./ Koncepció...
                                        Karcagi László

● 2006 márc. 12., vasárnap hajnal
Reggel ötkor kettőt cseng a telefon, majd elhallgat. Visszahívom, öreg barátnőm mentegetőzik, a macska rálépett a mobilra. Semmi baj, kettőtől fönt vagyok. Nádas Biblia novellája - tegnap kaptam kölcsön, több éve várom -, háromtól meg korrektura a készülő adatbázis programhoz. Most nagyon kell figyelni. Több óra munkával egy rövid levél.

Tegnap megvolt az Aranyemberek  felvétele, alvásidőben, itt a műteremben, egy órát beszélgettünk. Majd még egyszer, mert rossz gombot nyomott be indításkor. A szerkezet  is hibás, ki is vonják a forgalomból, mert ugyan 150 helyett 34 ezerért profi MP3 diktafon, valamint lejátszó, pendrive és rádió is egyben, de mindösszesen csak négy vezérlőgombbal fölszerelve. Amibe aztán könnyű belegabalyodni. E váratlan fordulattól a fiatal riporternő - Bihari Ágnes - igen kétségbeesett; nyugtattam. S csakugyan ez lett mindkettőnk szerencséje, a második beszélgetés sokszorosan tömörebb. És a felét még megvágja. Az adás 16-án lesz. A rádió honlapjáról majd le is tölthetem: http://real1.radio.hu/kossuth.htm. Ott fél évig őrzik.

Hanem a tegnap délelőtti kép egészen bolond. Nem reményes irányban. Mutatni nincs kedvem. Még mindig nem találtam csapást az erdőben.

Úszás elmarad, nem érnék be időre gyalogosan a városba, a piaristákhoz. Mise után most a református Ráday-múzeum kerül sorra, két éve kibővítették, kedvelem. Egész délelőtt egyedül bolyongok benne, illetve a két teremőr néni buzgón követ, de csupa szeretetből, nagyon nehezükre esik nem végigmagyarázni minden tárlót. Igyekeznek rövidre fogni, ezt-azt azért megtudok tőlük. Itt, a fotón, vitrin az adakozókedvű helyi órásmester gyűjteményéből, ami talán már végleg a múzeumra marad. Nem is annyira a tárgyakat nézem; a színpompát, a látvány ritmusát. A folyosón nagy ősök portréi, Cranach másolatok, végül az idekerült ásványtár. Üveg alatt ametisztkristály, örök szerelem, mélységei, mint az asszonyoké; mindhalálig. A hazaút ismét gyalog a kora tavaszi napsütésben, végtelen nyugalomban és végtelen fáradtan; kettő óta talpon. Csöndes kihalt utcák, árkokban még hófoltok. A focipálya üres. A sorompó előtt egy magányos fa. Vasárnap van.

● 2006 márc. 13., hétfő, Kecskeméten
E-mail váltás fiammal:

Hahó,
"tökfej vagy, mobilra 2 megát küldeni. Fönt kellett hagynom a mobilt reggelizés alatt, közben telefonon is kerestek (volna) stb. fél óra." Bocsánat, mindig elfelejtem, hogy vannak olyan perifériára szorult emberek (csövesek, cigányok, lassú netesek) akikkel megkülönböztetett figyelemmel és türelemmel kell kommunikálni. Legközelebb megy a floppy a borítékba.

"Más fontos fontos postám nincs, ugye?!" Számlák, rajongói/szerelmes levelek. Külön csoportba rendeztem azokat a leveleket, melyekben az új főmenüdet istenítik, másikba tettem azokat, akik aláírásgyűjtő akciókat szerveznek városszerte, hogy legyen már adatbázis a deske.hu-ból. A harmadik csoport azoknak a lelkes programozóknak a köre, akik garmadával jönnek, és szeretnének ingyen dolgozni az esetleges adatbázison. Az negyedik kupacban azok vannak, akik mindezt egyszerre teszik.

"Ki kéne próbálni a skype-ot, velem van a mikrofonos fejhallgatóm." Oké, keress valamelyik délután. Fölrakom addig én is.

(Ritkán jön össze, hogy hosszabban, otthon is. A napokban volt egy ezer forintos beszélgetésünk. A skype ingyenes internetes telefon.)

Ez a levél is rám vonatkozik, de jó lenne egyetlen szavát érteni. Egy új generáció.

Kedves Tamás!
Ha ssh tunnel is megfelelő, akkor már most is működik a dolog, mivel a szerveren az sshd bárhonnan elérhető, így a tunnel felépíthető.  Ennek a megoldásnak én is örülnék, mert nem szívesen nyitnám ki a mysqld portját a teljes internet felé. István.

Amúgy boldog napkezdés. Megismételtem az időmérést, gyanúsan jó volt az a  pénteki 29:01., kézlapát nélkül. Persze hajtottam. És lám: 28:10.
És még valami. Meg akartam volna mutatni valakinek húgom kolostorának légifelvételét, megvan valamelyik NEWS-ban. De hol keressem, százharinc levél (fájl). Halaszthatatlan! egy képjegyzék létrehozása. Természetesen sokoszlopos táblázat formájában. A felvétel típusa exteriőr, enteriőr, repró... ez még nem elég logikus... reggelizés közben eddig jutottam.

13:18
Most szóltak a rádióból, hogy bocs, bocs, rosszul emlékezett az időpntra, a Kossuthon 16-án, csüt. este 8-kor lesz (mégiscsak) az Aranyemberek adása, és ez már biztos. Akkor visszamenőleg is kijavítom a dátumokat. Kíváncsi vagyok, hogy sikerült megvágni az anyagot.

● 2006 márc. 14., kedd, Kecskeméten
28:46, gyengébb, alighanem a kézlapát egy kevéssé akadályoz az előrejutásban.