előző levél  összes levél

VÁLINEWS; 193. levél J.-nek, Le Meux-be / 2011. április

--- 2011. április 2., szombat, Budapest ---

Sűrű most, egy hónap után, Pesten. Megjavítani a WC-tartályt, nyaralót (most ingyen) átruházni a gyerekekre.
Amint hazaértem, az első, amit láttam, megláttam, hogy a télen megint átfestett 2008-as Tétova műterem - A/08/53 nagyon jó, sőt, nagyon szeretem; de a keretét feltétlen világosabbra. Ma 04-05h ez is megtörtént, egy kicsit bele is nyúltam, persze.
Sajnos nem lehet hordani, aktuálpolitikai megfontolásból egy utcadobozra kitettem terepmintás hosszúnadrágomat. Hét zsebe volt. Éve vettem, merthogy nem látszik rajta a festékfolt.
Az uszodában szóltak, május 14-én a győri Napoleon házban kiállításom lesz " a múzeum tulajdonában lévő művekből". Ezt úgy értelmezem, hogy talán fotó is. Majd kapok meghívót. Pár éve hívtam őket, hogy adnék új képet. De hogy ez tetszik, meg ez is. Lehetne kettőt? Ketten zsűrizték, végül tizenkilencet vittek el. Meg fotókiállításom anyagát is nekik adtam, három ládában. Győr jó város.

Ma Paolai Szent Ferenc remete (1416-1507) ünnepe; egy leveléből:

Úgy bocsássatok meg kölcsönösen egymásnak, hogy később a sérelmet föl ne rójátok. A sérelem, erre való visszaemlékezés ugyanis: jogtalanság, a harag továbbszövése, a bűn megőrzése, az igazságosság ellensége, rozsdás nyíl, a lélek mérge, az erények elvesztegetése, az elme férge, az ima megzavarása, az Istenhez intézett kéréstek erejének megsemmisítése, a szeretet elárulása, lélekbe szúrt tövis, soha el nem alvó gonoszság, soha el nem fogyó bűn és mindennapi halál.

Lehet választani.

Reggeli futás, egy hónap kimaradt, izomláz. A Török utca sarkán megálltam egy percre: F/2011/083. Már a déli oldal kandeláberei is világítanak. Kandeláber. Nézem, egy lö betű. Ezt a szót életemben alighanem most írom le először. Tréfából beírtam a honlap KERESŐBE, és lám: "2011. január 30. Már a Margit híd déli oldalán is állnak a kandeláberek."

--- 2011. április 3., vasárnap ---

Egy idős hölgy szeretné eladni egy munkámat, lakbértartozás. Kérte, segítsek.
Tihanyi dombok - B/61/03, ott is készült, 1961. szeptember, autóstop.
Ötven év alatt a papír is hozzáhullámosodott kissé.
Pittkréta, 30 centis,
életem harmadik megtartott grafikája.
Szeretne többet kapni érte, 80 ezerért odaadja.
A kép most nálam van.

Megrökönyödve tapasztalom, hogy mind ez idáig, vasárnap 22:57, egyetlen mail sem érkezett, hogy az új kép kerete randa, és szíveskedjek minél hamarább...
Nekem tetszik.

--- 2011. április 4., hétfő ---

Vasárnap Dunakeszi, unokalátogatás. Megnéztem a leporellót, amit Kinga, a legnagyobb, mamájától kapott, az ő kutyája elvesztése emlékére. Kb. tíz fotó, szövegekkel. Ez Boti. Ez meg itt a középső, Piri (nevek OK., már csak az aktuális kutyák nevét nem bírom követni):

Szent Konrád, 1818-1894, negyvenhárom éven keresztül egy kapucinus kolostor portása:

A szelídség és az alázatosság erényének gyakorlásához elég nekem, hogy a szemem a keresztre emeljem. Ez az én könyvem.

08:49 Ma reggel ilyen volt a hídfő. F/2011/087. H. szerint túl sok belőle, úgyhogy linkbe tettem. Délelőtt keretezés, következő munkafázis az első szemle; összenézés. A zéró pont. Akad közte befejezett is, ahogy látom. Innét indulunk a köv. hónapokban. F/2011/088

19:45 Ma (először) megnéztem Várhelyi Tímea és Fischer Balázs közös kiállítását az Aulich utcai Aulich Galériában. A vendégkönyvbe: Csillagos ötös fölé. (Ha nem dobtam volna rég ki, visszaadnám a diplomámat. Elvben van antikvárius könyveladó vizsgám, avval talán még lehetne valami kezdeni.) Mindent tudnak. Például a magyar festők nagy részének fogalma sincs, mire való a szín.
Nyitvatartásra mindenféle adatok, de most a kapust kérdeztem: 8-18h. munkanapokon, április 28-ig.

Most, hogy a japán atommű problémás, eszembe jut egy régi beszélgetésünk. Keresőbe: REAKTOR. Megvan: NEWS, 2007. szeptember:

[56-os disszidens] Tegnap elbeszélgettünk. Atomreaktorokat tervezett és telepített szerte a világon. Az afrikai országokban burnuszban járt. Aztán áttért a napkollektorokra. Nevetve mondja, eddig vörös terror volt a világban, most meg zöld. A napenergia felhasználás még Tuniszban is ötször drágább az atomenergiánál, ahol mindig süt a nap. Tárgyalgattak öt évig, küldöttségek utazgattak Európába, terveztek, megkapták a segélyt, aztán abból mégis atomreaktort vettek, bölcsen. Nem szólva szélenergiáról, Nem Yerseyben sok szélkereket látott, a fele már áll. A reaktort oda teszik, ahol kell, a szélkereket, ahol szél van. Azt az energiát be lehet kapcsolni egy nagy rendszerbe, kisegítőnek, legfeljebb arra jó. Szállítani kell az energiát, tárolni a szükséges időszakra, az egészet folyamatosan karbantartani. Addig éri meg, amíg a hülye EU erre pénzt ad, finanszírozza. Északon kísérleteztek avval, hogy az így nyert energiával vizet magasba, ami lezúdulva turbinát hajt. Működik, csak akkor nem ötször, hanem tizenötször drágább az atomenergiánál.
A kínaiak tudják, ott most több száz reaktor épül. Indiában is.
A paksi is jó, bár ilyet már nem gyártanak. A maiakra négy méter vastag betonköpeny, szabvány szerint, hogy becsapódó repülő se tehessen kárt benne. Nem utasszállító, az puha, hanem hogy a lökhajtásos vadászgép acél főtengelye át ne fúrhassa. Mindez elsősorban nem a repülők miatt, hanem, hogy ha baj van, a baj bent maradjon.
Szabad idejében matematikázik. Egyebek mellett egy 18. századi megoldatlan probléma. Számelmélet. Ilyenkor akár egy hétre is kikapcsolja az emailt, a telefont, megteheti. Akkor esti séta közben is ez, amúgy persze nem papíron, kompjúteren.
Áhítattal hallgattam.

--- 2011. április 5, kedd ---

Az imádságban megtisztulunk, az olvasásban tanulunk; ha hozzájutunk, jó mindkettőt elvégezni; ha nincs időnk, akkor az imádságot helyezzük az olvasás elé.
Szent Izidor püspök (560-636)

Deske, ígértem, mellékelem Szatmári Zoli főbb adatait. Fizikus, a Műegyetemen volt tanszékvezető, az egyetemi kísérleti atomerőmű is hozzá tartozott. Számos anyaga elérhető a hálón, ez az egyik, itt linkben. A baráti társaság tagja, rendszeresen összejövünk. A zöldeket káros szervezetnek tartja, mert az emberiség energia-gondjai megoldására - a jelenlegi ismeretek alapján -  legalkalmasabb megoldás ellen kampányolnak. Szerinte az atomenergia a legolcsóbb, relatíve a legbiztonságosabb, a környezetet nem szennyezi, termelése nincs helyhez kötve. Az atomhulladék tárolása olyan biztonságos, hogy balatoni telkét rendelkezésre bocsátaná ilyen célra.
Fenntartható fejlődés és atomenergia - 2010/2011 2. félév
G1.

Érdekes, hogy egyes körök támadják a papi nőtlenség intézményét, holott nem is érdekeltek benne, és semmi közük hozzá. Ez olyan, mintha valamelyik egyház követelné, hogy kohómérnök csak vörösszakállas ember lehessen, vagy zöldpárti csak zöldfülű.

--- 2011. április 6., szerda ---

Folytatódott a fenti téma:

Kedves Deske, nem értek egyet a kohómérnökös példával. A cölibátus teszi tönkre a katolikus papságot. Lásd Írország, de szinte minden katolikus állam papsága a hosszas kontraszelekció miatt homo, ill pedofil irányba mozdult el. Ez jelentősen csökkenti az egyházba vetett hitet, az amúgy is apadó hívők számát. Sajnos igaz, hogy attól, hogy az ember nem tud tojást tojni, meg nem feladata, meg nem is tartozik rá, még megmondhatja, hogy büdös a tojás. Ez a demokrácia.
Akár akarja valaki, akár nem, érintett lehet. Hogy engedheti valaki a gyermekét katolikus iskolába (akár ateista is), ha ott nincs biztonságban? Akkor pedig joga van felemlíteni, mennyire káros az egyházra nézve a papi nőtlenség. Prostestáns országokban, ahol normális családban élhet egy pap, miért nincsenek pedofil botrányok? Ugyebár Krisztus után hosszú ideig nősülhettek a papok...
üdvözlettel: A.

Keves A! Ha majd a magánmitológiából visszatér a hithez, másképp fogja látni ezeket a dolgokat. Szívből kívánom, ezt a munkát sikerüljön minél hamarább elvégeznie.
d.

Deske, egyedül a katolikus egyház követeli meg ezt a férfiúi szubsztanciával meglehetős ellentmondásban lévő létet. Mint tudható, nem is szokták betartani. Házvezetőnők, unokahúgok, falubéli menyecskék. Most mi a fontos? A jogi nőtlenség, vagy az önmegtartóztatás? Nem kellene ezt elválasztani egymástól? Az első nem erkölcsi kategória. A második: nos, az már az erkölcsi előírásnál is - saját döntésből, fantasztikus késztetésből születő - több.  A "papi nőtlenség" szerintem álszent dolog**, azzal viszont egyetértek, hogy a teljes odaadást követelő hívatás - lett légyen az bármi - legalább is nehezen egyeztethető össze a valódi családi léttel (ami ugyancsak hívatás). Most Th. Mann jut eszembe - mint (visszataszító) családapa. Dehát nem ezért szeretjük. (A feleség véleményére azért kíváncsi lettem volna valaha. Már nem.) E.

Válaszom kétirányú.
A nemhívők kiesnek ebből a problémakörből, hiszen nem érthetik, nem ismerik ezt a dimenziót, mint krisztusi élet.

A hívők számára:
1./ Amit a szabadelvűek szeretnének, minden megvalósult a protestáns egyházakban. Ahol semmivel nem jobb a helyzet e téren. (A katolikus egyházban jelentősen kisebb arányban fordult elő a pedofília, mint a protestánsoknál. A pedofília oka tehát nem a cölibátus.) És nem virágoznak jobban.
2./ A cölibátus semmivel nem nehezebb, mint egy tiszta házasság.
3./ A sajtó torzító problémakezelése a Sátán munkája. Az emberek alul-, illetve félreinformáltak.

A problémákra nem a cölibátus eltörlése vagy a még „toleránsabb” politika bevezetése a megfelelő válasz. Éppen ellenkezőleg. Egyházunk sokkal inkább saját fegyelméhez, rendjéhez szeretne visszatalálni. 

--- 2011. április 7., csütörtök ---

Kedves Deske, ...hivőnek gondolom magam, de az egyházaktól - mindegyiktől - elhatárolódok... azt gondolom, életvitelem, a világról való gondolkozásmódom elég a belső hitem, mely vezérel... ma az egyházak számomra életszerütlenek, lassan igazodnak a változásokhoz, illetve érdekeik szerint... én nem kereszteltem meg a gyermekeimet, mert azt gondoltam, nekk felelősen érett fejjel kell dönteniük hova csatlakoznak... nem dönthetek helyettük, csak példát mutathatok... R.

Kedves R.! Maga bizonyára mindent megadott gyerekeinek, a legfontosabbat kivéve. A matematika megtalálását vagy elkerülését se szoktuk a gyerekeinkre bízni. Netán, hogy válogassák ki a maguk számára a szimpatikus tételeket.
d.

Szia! Elolvastam. A cölibátus. Az esküvőn is mindenki hűséget fogad, ennek megszegése sokkal nagyobb arányú, mint a cölibátusé. Mégsem törlik el az esküvőt.
U.

Keresztény cigány szakkollégiumi hálózatot hoznak létre a magyarországi keresztény történelmi egyházak. Szeptemberben nyílnak Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben roma egyetemisták és főiskolások számára. in: Új Ember 2011.3.17.

Deske, egy kicsikét sem apad a hívők száma:
http://www.rayfowler.org/2007/07/24/map-of-the-worlds-religions/
A.

Kedves Deske, tetszik ez a szó; magánmitológia. Csipegetni vonzó tételekből, kikerülve a nehéz kötelességeket.
Ő.

--- 2011. április 8., péntek ---

ESTI CSODA 

Sövény fölött holdtól ragyog

elhullámzó kasza.

Ámulok: nem én ballagok

vele haza.
     Illyés Gyula

REGGELI CSODA. Évszázadok óta 05:23-kor szól a vekker, tegnap végre visszaállítottam öt perccel, 05:17-re, lassulok. Meg teát is csinálok. De a vekker ma is '23-kor szólt. Mi van itt?

Több évtizedes Képcsarnok-raktári tárolásban összekarcolódott, töröttsarkú képem került elém. 1975, Édes Istenem, Kelet-Németország, Nemzetközi Alkotótábor, vagy mi. Másfél hónap. Az első hét kötelező témagyűjtés, a Halle-Schkopau melletti Hitler építette iszonyatos méretű Buna-Werke vegyigyárban rajzoltunk. Aztán fölvittek az Északi-tenger menti hatalmas üdülőjükbe, ott is végig dolgoztam. Minden eszközt adtak. Később elfogyva a többi, csak ilyen, nyújtottformájú lemezhez lehetett jutni. A lengyelek középkorú férfi tolmácsa lopott számomra lila festéket övéitől. A végig-velünk ujságírónő, úgy tudtam, mellénk rendelt prostituált volt. Mondták, nem mert, egyedül velem nem készített interjút, nem nagyon lehettem elvegyülős-barátságos. Akkortájt. A zárókiállításon a németek nem voltak boldogok absztraktjaimtól. Mindenesetre két év múlva azért meghívtak a nagy kiállításra, ami az élmények végleges feldolgozásából készült. A levélben jelezték, nem tudják ígérni, hogy minden képet megvesznek. Hoppá. Akkor egyet biztos. Kétméteres absztraktok. Abból megcsináltattam a lakás gázfűtését.
Hazafelé sikerült a gépre fölcsempésznem az ottani zsebpénzen vett Pentacon-Six 6x6 fotógépet, hallatlan kincsem évtizedekig. A szokásos egyetlen bőrtarisznya, a reptéri röntgennél a mellétett szopránfurulyámra kérdeztek rá, mi az a cső. Valami húsz kiló képpel jöttem haza. A taxis mutogatta, ez itt a Lánchíd, már német akcentussal beszéltem a magyart.
Ezt a munkát 1976. február 2-án vette meg a Képcsarnok, 1000 forintért. Néhány éve aukciókkal üríti raktárát, a kép tavaly került egy gyűjtőmhöz. Sajátos az árazási technikájuk, a képet 150-ről indították, (a többit 20-30 ezerről) a leütés 550 ezer volt. Most restaurálásra nálam: Távolodva - A/75/38, 30x80 cm. (A képet 35 éve nem láttam. Így néz ki a hátoldala.)

21:27 Most kaptam a fotót. Őrület, gyönyörű és borzalom. A szöveg hozzá: <<Ezek a képek Pakisztánban készültek, ahol a pókok behálózták a fákat. Az ott lakók örülnek ennek, mert kevesebb lett a maláriafertőzések száma...>>

Székely János püspök:

Elszomorító és felháborító azokról a bűncselekményekről hallani, amelyeket egyes papok elkövettek. Ugyanakkor elfogadhatatlan és igazságtalan az, hogy egyes esetekből általánosítva az egész egyházat és a papságot gyalázzák, ahogyan ezt egyetlen más foglalkozással vagy közösséggel nem mernék megtenni. Egyébként az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint az utóbbi évtizedekben mintegy 39 millió bűncselekményt követtek el fiatalkorúak ellen. Az állami iskolákba járó gyerekek 6-10 százaléka számolt be arról, hogy zaklatták. A bűncselekmények túlnyomó többsége pedig a családokban történik...
Péter hálója azonban nem szakad szét. Az egyházzal szemben megnyilvánuló sok esetben szinte sátáni gyűlölet annak a jele, hogy az egyházban egy különleges erő van jelen...

--- 2011. április 9., szombat ---

Gábor találmánya. Élet és Irodalom, 1973. 05. 26. Leendő részlet blogjából: IRODALOMTÖRTÉNET - MÁSKÉPP. [www.berszangabor.hu]

…az Írószövetség kérésére helyt adunk az alábbi közleménynek: Csurka István, a Magyar Írószövetség tagja, ittas állapotban a szövetségi tagsággal összeegyeztethetetlen kijelentéseket tett, és az emberi-írói etikát sértő módon viselkedett. Ügyében az Írószövetség fegyelmi vizsgálatot indított… körültekintő vizsgálat után a döntés: szigorú megrovás… szövetségi tagsági jogainak gyakorlását egy évre felfüggeszti… figyelembe vette Csurka István megbánását…

Hát megvan! Három hónap kellett hozzá. Januárban ugyan megküldte a Bookline.hu a könyvet, de ezt a keresett szöveget érthetetlen módon kihagyták a II. kiadásból. Baráti segítség, mára itt van. A történet előzménye egy a C. Naplóból újraolvasott régi levelem:

dátum: 1992.5.   fájl: html/c2292-1.htm      C. 02292
[levél Tamás Istvánnak, "VÍZPARTON AZ EMBER KÖNNYEBBEN FELEJT" könyvéhez]

"István, mindjárt vége a könyvednek, ami nagy szó itt Pesten, munkaszezon közepén. Gyönyörű balatoni ízek és szagok.
A szovjet asztalos-diplomatát nem tudtam végigolvasni K-nak, annyira könnyeztem-"

De mi lehetett az a szöveg, ami nekem húsz évvel ezelőtt, annyira...? Tessék elolvasni:

...az újonan kinevezett szovjet követ tehát közeledett Belgrád felé. A szerb királyi csendőrség pedig a peronon és a pályaudvar csarnokában gyülekező s dühtől tomboló orosz emigránsokat igyekezett féken tartani, kordonokkal elszigetelni, mert nem titkolták, hogy a kommunista küldöttet meglincselik, felaprítják, széttépik. A vonatot megállítani már nem lehetett. A protokolltisztviselők falfehéren tipródtak, a csendőrök a korbácsaikat és a fegyvereiket szorongatták, a fehér emigránsok százai rázták az öklüket, üvöltöttek.
A vonat befutott. Halturin szalonkocsija a pályaudvar közepén, az első sínpáron állt meg. Percnyi csend. Csak a szerb külügyminisztériumi protokollcsoport tagjainak a lihegése hallatszott, amint át akarják verekedni magukat a tömegen, hogy a diplomáciai illem szerint fogadják a követet. A kocsi ajtaja még csukva. Vasúti alkalmazottak nagynehezen szőnyeget terítettek a lépcső alá. A hivatalos vendégvárók is odaértek, megtépve, télikabátjaik gombjai leszakadozva, cilinderük összelapítva.
Kinyílt a szalonkocsi ajtaja. Az emigránsok tömege felzúgott, majd amikor Halturin asztalos megjelent a felső lépcsőn, velőtrázó ordításban tört ki. A követ rálépett az első lépcsőfokra. A szemek vérben forogtak, az ordítás ha lehet még jobban felerősödött, a karok fenyegetően emelkedtek a levegőbe. Egy óriástermetű feketeszakállas férfi, kék orosz ingben, derekán selyemövvel, átszakította a kordont és a követ felé rohant. A csendőrök a nyomában, de nem lehetett megállítani. Halturin -- honnan is tudott volna hibátlanul öltözködni? -- a frakknadrág alatt rövidszárú orosz csizmát viselt. Amikor lábát a pályaudvar kövére tette, a sín mellé, a szakállas férfi, aki a markában valamilyen gyilkos szerszámot is szorongatott, rámeredt, elejtette a vasat - az öreg író, aki nekem mesélte, nem emlékezett rá, hogy kisebb revolver volt-e vagy kés -, kimeredt szemmel nézte a csizmát, majd térdre borult:
- Bátyuska! Bátyuska! - és átölelte Halturin lábát -, Te a Szent Oroszország földjéről jössz! Áldott, aki azt a földet érintette! Áldjál meg bennünket!
A tömeg zúgása lassan elcsitult, a szemekből kihúnyt a gyilkos tűz, az emigránsok is térdre borultak, az öklök kinyíltak, tenyerekké váltak, és esengve nyújtóztak Halturin felé - Áldj meg bennünket, bátyuska, te a Szent Oroszország földjéről jöttél! Áldott, aki azt a földet érintette! Áldjál meg bennünket!
És Halturin asztalos, a párt neveltje és hű fia, akivel a gyorstanfolyamon bizonyára elolvastatták azokat az erőszakos hülyeségeket is, amiket filozófia címén Lenin a vallásról összekontárkodott, s aki bolsevista maradt 1937-ig, azaz élete végéig, frakknadrágja alatt az orosz csizmában, fekete szalonkabátban, cilinderben, fehér sállal a nyakában, kiterjesztett kézzel, a pravoszláv liturgia szavaival zokogástól elfúló hangon megáldotta a belgrádi emigránsok térdeplő tömegét: - "Krisztus feltámadott!"

(Halturin anarchista, az 1880. február 17-iki Téli Palota elleni robbantásos merénylet főszereplője - 89 halott -, későbbi kommunista apparátcsik. Az első belgrádi követ. 37-ben kivégezték, később utcát neveztek el róla. T.I. járt is ott.)

Deske, ez eszembe juttat egy történetet, amit Scheiber Sándor kiadatlan levélnaplójában olvastam (sajnos, nem emlékszem a részletekre). Egy magyarországi vidéki hitközséget deportálnak Auschwitz-Birkenauba, és a rabbi, mielőtt fellép a marhavagonba, letérdel, megcsókolja a földet, és ezt kiáltja: "Nem ez a föld űz el engem!" M.

--- 2011. április 10, vasárnap ---

Föladtam a levelet. Előző évtizedekből extrapollálva, nulla eséllyel. Egy százalék eséllyel. Ez a dolgom. Nem fogok megsértődni, vagy szomorkodni az elutasításon. Ilyesmire nekem nincs időm.

dátum: 2011.4.9.      fájl: html-2011/mucsar-04.htm       C.10873
Gulyás Gábor igazgató
Műcsarnok

Tisztelt Igazgató Úr!
2011.2.14-i levelemben kértem visszatekintő-kiállítás lehetőséget
2012. őszére - 70 leszek - az Ernst Múzeumba.
(Ezt a kérelmezést sajnos más nem végezheti el helyettem.)
Közben most eszembe jutott, a kiállítást még szívesebben csinálnám meg
a Műcsarnok jobboldali három termében, ahogy valaha, '81-ben is.
Jó munkát kívánok:
vd.

Egy további idézet a Vízparton... - [1992] könyvből. Egy falusi fodrászműhelyt ír le:

Jenőnél a tv mindíg be van kapcsolva, de hang és kép nincs rajta, s csak azért működik, hogy átmelegedjék a fadoboz, mert azon a langyosságon szeret ülni a fehér macskája.

--- 2011. április 11., hétfő ---

Kata jön az esti miséről: az atya a hirdetések fölolvasásakor mikor másodszor is bakizott, elnevette magát, és alig bírta abbahagyni.
Fioretti imaközösségünk régóta imádkozik a Budai Ferences kolostor jókedvéért, humoráért.
 

09:15 Téli-nyári gumi csere. Alapos csere, mert mégsem 3.200-ba, hanem 82 ezerbe került.

10:48 Udvardy püspököt a pápa most kinevezte a pécsi egyházmegye élére. Isten segítse munkájában, mert szerintem nem alkalmas ilyen posztra. Tavaly egyik levelemre hónapokig nem válaszolt, s aztán is csak szóban üzente meg döntését. Számomra ez kizáró ok. Hallom, egyébként kíváló prédikátor.

--- 2011. április 12., kedd ---

Levél indult az esztergomi segédpüspök atyának.

2011.4.12.         fájl: html-2011/szekely-01.htm                                               C.10875

Kedves Székely atya! 

1985-ben két karizmatikus imacsoport alakult a budai ferencesek szárnyai alatt, Marik Józsefé és az enyém. Mi is, a Fioretti,  azóta is közbenjárunk minden szerdán (például a kolostor jókedvéért, humoráért). Lelkivezetőm, Katona István atya engedélyével a plébániáról hozott szentséggel kezdettől szentségimádást tartottunk, majd áldoztattam is. (Hivatalosan csak betegek számára szóló áldozatási engedéllyel rendelkeztem.)
Utóbb a ferenceseknél a plébános atya csak a szentségimádást engedélyezte. Ezért engedélyt kértem, és kaptam is az érseki helynök atyától, (csak) szentségimádásra, avval feltétellel, hogy összejöveteleinket ezentúl a plébánián tartjuk.
Ez azonban technikai okokból lehetetlen.
Így most mindezt hiányoljuk.

Hiszem, hogy Isten előtt tiszta a kérésem. Tisztelettel kérek egy személye szóló privilégiumot, hogy a huszonhat év korábbi gyakorlata visszaálljon.
Vagy ha ez nem lehetséges, akkor hogy szentséget kaphassak szentségimádásra, amit alkalmanként visszaviszek a plébániánkra.

Bármikor, szívesen, mindezt élőszóban is.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Nyolc kecskeméti kép bef., a 26-ból; fotó, keret hozzáfestve, címadás, adatbázis, képcédula. Már fönn vannak a helyükön, a festményeknél.
Ez a Véletlen műterem - A/11/28.

--- 2011. április 13. szerda ---

Célszerű, de olyan elviselhetetlenül idegen volt ez az 5:17-es szám vekkeridőnek, visszaálltam az 5:23-ra. A szívvel nem lehet harcolni.

--- 2011. április 14. csütörtök ---

Hónap közepe, uszoda ilyenkor 06:10., ami feltűnést kelt. Így fogadnak a vízben: - Aztán minden bűnt bevallani! - Annyi időm nincs!; a Lukácsban gyónásom közügy. Penitenciának unokáim védőszentjei életének elolvasását kapom, vakarom a fejem, honnét, az atya kisegít: google.

A tegnapi Népszabadságban kritika Várhelyi Tímea és Fischer Balázs kiállításáról. A cikk így indul: << Vegyünk mindjárt az elejére két nevet: a Vaszkó Erzsébetét és a Váli Dezsőét. Nem azért, mintha a két kiállító őket követné, de mert minden járatosnak ők jutnak majd az eszébe. /Rózsa Gyula/ >> Szeretem a nevemet újságban olvasni. De ez ennél sokkal több. Hogy együtt Vaszkóval!
De sőt!* Jut eszembe, hiszen a Nemzeti Galéria III. emeletén is mellette vagyok: A/91/48. A nyavalyásak ezt, és nem A régi zsidó temető - A/82/31-et tették ki, noha az jobb, csak hát az évtiedek óta nem a raktárban, hanem szobájukban, falon (panaszkodom vagy dicsekszem).

* © Várady Szabolcs (nemtudommelyik verse).

Szia! Csak bosszantàsodra: ha màr a Vaszkóval együtt emlegetnek, nem mutatnàd a képét is, ami mellett kiàllitottak? Merthogy kivàncsi lettem (volna) arra is... J. /Le Meux/

És az honnét lenne meg nekem? d.

Nem tudom, neked àltalàban minden megvan..., nem? J.

Magamról :-) d.

Ja, ezt hirtelen elfelejtettem :-)))) J.

Na, a rend kedvéért itt egy remekmű a MAGÁNMÚZEUMBÓL..

17:25 Vendég délután, közben teljeskörű izgalommal vártam a percet, mikor nyithatom a mailt, láttam: MNG. Drága István! Átküldte a Vaszkó-reprót, ime.

--- 2011. április 16., szombat ---

Drága Jelenits atya. Ma már nem, annak idején néhány évenként találkoztunk. Ha valami eldöntendőm, gondolatban mindig megkapom tőle a választ. Egy 24 perces tv-interjúja, az öregedésről kérdezik. Aktuális.:
http://videotar.mtv.hu/Cimkek/f/e/feledy_peter.aspx

Nem éltem hiába. G1. már Zelket olvas. És ő küld Zelket!, nekem!:

Pillanat

Könyökölve, mint híd-karfára
a szeptemberi délutánra,
két perc rése között rálátva
a teljesség pillanatára,
a csordulásig teli tájra,
a fák öntelt diadalára…
folytathatatlan, mondhatatlan,
folytatnám még, de csak szavam van.

G1. az öltözőben, reggel:
- Deske, Végh Alpárt olvasok. Azt írja némi iróniával rólad, hogy " Váli Dezső kiválasztott ember. Kiválasztotta magát, s keményen dolgozik azon, hogy választásának megfeleljen." Mit szólsz ehhez?!
- Közhely. Evvel mindenki így van, nem?
- Hát tényleg. Kitűz az ember egy életcélt, aztán-
- Életcél? Hoppá. Az nekem sose volt. Jövőkép? Jövő nincs. Horizontom a köv. elém kerülő feladat. Most például, hogy az elém kerülő csakugyan két szó-e.

"de sőt © Várady Szabolcs". Deske, erre gondolt? / P.

EGY MEGRENDÜLÉSRE
Los Angelesben (már bocsánatot
kérek) a vécé megrendült alattam,
a földdel együtt. Big deal – nagy dolog!
De én – ez már mégiscsak... – kifakadtam.
Több volt a soknál. Tudni tudja bárki,
de élni, át: ez ilyen ingatag?
Hogy lehet itt megülni vagy megállni?
Szóval az ember, ugye, kifakad.
Aztán még rengett egy-kettőt. De hát
az ott elvégre Kalifornia.
A megnyugvásnak volt idő magát
azóta már – itthon – kiforrnia.
De nem. De sőt. Most hogy lesz ez tovább?
Az ember végül egyre tétovább.

Hát végállomás. Fekete nap - A/76/32. Gyűjtőhöz került. Múltja fordulatos.
1976.11. -1979.12. készült, 50x70 centis kép
1977.3. József Attila Műv. Ház kiállítás
1979.12.15 Képcsarnok megveszi, 2000 ft, árulja: 3620.
1987.1.21. Visszakerestettem, a Képcsarnok központi raktárában van
2007.4.1. Helyszínen, a kép még ott, annyira sérült, hogy forgalmazását letiltottam
2009.5. kérésükre restauráltam, nem kérték, kereteztem is. Ezt 10 ezerrel honorálták. Mégsem árverezik, bekerül az elit gyűjteményükbe
2011.4.15. Szegedi Képcsarnok aukción (anyagi okokból mégis) árverezik, indul 150e, leütés 700e. Janikovszky Jánosnál, ha jól számolom, ez a tizenötödik képem.

Reggeli futás közben öreg rikkancs-ösmerősöm (mindíg derűs, tudom, bányász volt és szerette a nőket; egyszer egyeztettük, rajztanárát ismertem) a Török utcában ma is, szokásosan rámkiált : - Hajrá, Váli úr! Megállok. - Bocs, én a maga nevét nem tudom. Ez így nem igazságos. - Albert. De nem mint Einstein. Dunai. Dunai Albert. F/2009/075   F/2009/063

Barátom föllelkesített, ebéd után elvillamosoztam a Margit hídig, és egy sorozat járdafotó a Török utcában, ahol minden reggel. A többi kép a FOTÓ / 19. JÁRDÁK-nál. F/2011/092,  F/2011/098,  F/201/100,  F/2011/103.

--- 2011. április 16., szombat ---

Barátomtól hallottam a kifejezést, a tolerancia diktatúrája. Rákérdeztem. Fontos.

A semlegesség világdiktatúrája, a tolerancia világdiktatúrája, a relativizmus világdiktatúrája.
Mindhárom kifejezés XVI. Benekek pápától származik, és arra a szép csendben lezajlott kulturális forradalomra utal, amely a XX. század második felében kezdődött, és a hidegháború végével (1989) teljesedett ki elsősorban az ENSZ vezényletével.
Arról van szó, hogy az ember semmit nem fogad el adottnak; a valóságot teljesen lebontja és saját önkényes tetszése szerint újraépíti.
Például az új irányelvek szerint (melyek az Amerikai Egyesült Államokban már érvényben vannak, és az Európai Unió is készül bevezetni őket) az óvodában tilos fiús játékokat adni a kisfiúnak, hiszen ezzel korlátoznánk az ő szabadságát, hiszen később kiderülhet, hogy nem is fiú szeretne lenni, hanem lány. Az USA kötelezően előírt iskolai tankönyveiben mindenféle szexuális aberráció (homoszexualitás, biszexualitás stb.) képi bemutatása szerepel azzal az indoklással, hogy ezek mindegyike teljesen egyenrangú, és minden gyereknek joga van a választási szabadsághoz, hogy egyszer majd eldönthesse, hogy heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális szeretne-e lenni.

Az ENSZ nemzetközi irányelveiben szerepel az abortuszhoz való jog is, amelyet a világ minden kormányával el kell fogadtatni.
A kulturális forradalom önmagát semlegesnek nevezi, és ezt a semlegességet tartja a minden ember között megvalósítandó párbeszéd közös nevezőjének. Ez az állítása azonban téves, hiszen a jó és a rossz kérdésében senki sem maradhat semleges. Ha pedig mégis semleges marad, az egyenértékű a rossz választásával.

Mégiscsak hasznos lesz a záró sorokat is idetenni:

-- Angliában az egyik legnagyobb katolikus intézménynek be kellett zárnia kapuit, mivel az új angliai törvények értelmében homoszexuális szülők részére is közvetítenie kellett volna örökbe fogadásra váró gyermekeket, és erre nem volt hajlandó.
-- Nemrégiben az Egyesült Államokban egy örökbe fogadott gyermekeket nevelő házaspártól vonták meg az örökbefogadás jogát, mivel nem voltak hajlandók gyermekeiknek azt tanítani, hogy a homoszexualitás egyenértékű a heteroszexualitással.
-- Spanyolországban több évre felfüggesztettek és 6000 eurós kártérítés megfizetésére köteleztek egy bírót, aki vallásos meggyőződésből akadályozta, hogy egy leszbikus nő gyermekét az anya azonos nemű partnere is  örökbe fogadhassa.

Majd erre még rá kell kérdeznem, vélhetően tágabb e problémakör, mint a nemiség környéke.

--- 2011. április 18., hétfő ---

Kedves Dezső, én vagyok az az olvasója, aki már írt, hogy mégsem fog írni hosszú levelet, a mai bejegyzés után viszont nem tud nem.
Meleg vagyok, 31 éves, boldog kapcsolatban párommal 4 éve, akivel le szeretném élni az életem, mert szeretem.
18 évesen döbbentem rá, hogy csak akkor leszek boldog, ha vállalom, hogy saját nememhez vonzódom. Egyértelmű lett számomra, hogy a Jóisten ugyanúgy szeret így is, sőt világot mozgató terveiben én így szerepelek. Azt gondolom, ezt csak velem osztja meg, még ha másnak ezt nehéz is elfogadnia.
Az a szerencsém, hogy mélyen vallásos családom tudja, és elhiszi nekem, hogy nem tudok másként élni, nem vagyok beteg, és mindenben támogat. Katolikusok vagyunk, hiszünk Istenben, az Anyaszentegyházban, és azért imádkozunk, hogy ne ítéljenek el engem, ahogy Jézus sem tette senkivel.
Arra kérem, kedves Dezső, ismeretlenül, imádkozzunk közösen azért, hogy megértsük az Ő tervét, és ne mindig azzal foglalkozzunk, hogy a világban keressük a gonoszt, vagy hogy gonosznak gondoljunk mindent, amit nem értünk!
Üdvözlettel: Á.

Kedves Á.! A szó eredeti értelmében megtisztelő (és megható is) levele, köszönöm. Igen, Isten nyilvánvalóan tökéletesen szereti Önt; mint mindnyájunkat. Ő nem tud mást csinálni, Ő már csak ilyen. Pontosan fogalmazott; ha Önt kitalálta, egyértelmű, hogy Önre szüksége van, Ön pótolhatatlan a világban.
Nem vagyok guru, hogy egyházunk nevében beszéljek. Amúgy is, Ön hívő, tudja, mit szabad, és mit nem. A közös imádkozást elvállalom az ilyenirányú bajokért. (Isten terveit tudjuk; hogy minden teremtményét üdvözülni segítse. Azért nem kell imádkozni. Útjait nem tudjuk, de az nem baj. Arra van a hit.)
Csak lábjegyzetnek.
Úgy gondolom, se az egyház, se én nem keressük a gonoszt. (Van szerencsém a bűnöket először magamban keresni. Alig tudok másokéra időt szakítani :-)))) De helyénvaló, sőt kötelező a sok maszatolással - és igen, a létező sötét erőkkel - szemben megfogalmazni, hirdetni igazságainkat. Ne keverjük ösze, Ön is tudja, egyházunk nem az eltérő szexualitású magánemberek ellen emeli föl a szavát. A bűn ellen.
Köszönöm a levelét, tisztelettel: d.

Tegnap a Nagykevély gerinc. Az itteni, pilisborsjenői EGRI VÁR is, F/2011/107. És ilyen turistajelzést, fára festve, még nem láttam.

"Majd erre még rá kell kérdeznem, vélhetően tágabb e problémakör, mint a nemiség környéke."
Deske, igazad van, a problémakör tágabb, mint a nemiség területe, bár gyorsan hozzáteszem, hogy ha a kulturális forradalom a családot, annak Isten által akart rendjét (lásd előző levelem) támadja, akkor egyúttal az élet összes többi területét is támadja, hiszen az emberi élet annak kezdetétől végéig a családra épül.

A problémakör olyannyira tág, hogy magának a demokráciának a lebontását is magába foglalja, hiszen ennek a kulturális forradalomnak a térhódítása a kormányzati szint felett és alatt történt. Soha semmilyen demokratikus párbeszéd, vita nem volt ez új etika „értékeiről”. E kulturális forradalom nem rendelkezik semmiféle demokratikus felhatalmazással; senki nem szavazott róla, képviselőit sehol senki nem választotta meg, és mégis sikerült elérnie, hogy az általa hirdetett „értékeket” korunk konszenzusnak tekintse, és az attól eltérőket diszkriminálja.
Ez az "etika" a nemzeti önállóság fölé helyezi magát, a szülők és nevelők tekintélye fölé, sőt a világ vallásainak tanítása fölé. Átlép minden törvényes hierarchián. Közvetlen kapcsolatot létesít önmaga és az egyes polgárok között – ez azonban a diktatúra sajátossága. Szia! Z.

Kedves R., leveledre, homoszexualitás ügyben: tévedés, a házasságnak nem egyetlen, Isten által adott célja a gyerekáldás (hiszen az el is maradhat). Hanem egymás üdvözülésre segítése is. d.

Mailváltás hétfő délelőtt, munka közben. (Levélkor vonatsípolás, ugrok a géphez.)

- ...és munkád ügyében szurkolok neked. d.
- Köszönöm. Mit jelent nálad a szurkolás? (Oké, ez provokáció.) h.
- Szimpátiát. Persze imádkoznom kellene érted. d.

- Imádkozni apámért szoktam, úgy nagyjából minden második este. Lehet, hogy álszentség, de amíg ő nem teljesen egészséges, addig csak érte.

- Nem álszentség, halvány tévedés. Magadért? Családodért?

- Magamért csak rendkívüli esetekben.
- Magánmitológia, téves hit, ha magadért nem.
- Lehet, hogy az én Istenem még a bizánci dühös, és félek tőle. Persze ha félek tőle, akkor nem kellene ilyen meggondolatlanságokat tennem, és játszanom a türelmével.
- Szent Dávid gyilkoltatott egy csajért, Mózes is agyoncsapott egy embert. A zsoltárok. Ahogy ott kérnek, nyafognak, dühöngenek, veszekednek az Úrral.
- Nem tanultam imádkozni.
- Írj neki őszinte maileket.
- To: Isten / CC: Jézus, Mária / BCC: Szent Péter... (Ennek semmi értelme nem lenne, mert Isten mindent lát. Igaz, a CC-nek sem, mert a család szerintem hozzáfér a levelezéshez. Péter meg majd megoldja.)

- Tudod-e, mi volt a világ legrövidebb, leghatékonyabb és legzseniálisabb imája? Jézust oldalba bökte Mária a Kánai menyegzőn: „Nincs boruk”. Ami a te esetedben: "Uram, el...-tam az időmet."
- Igen. De szerintem ezt tudja. Bár ha mondom, akkor látja is, hogy én is látom.
- "Kérjetek és adatik."

Közben ezeken kapirgáltam: A/11/08 és 22.

Gyenge felvétel volt, reggel újrafotóztam ezt a megrendítő mártíremlékművet
az uszoda melletti ház előtt, a Frankel Leó úton, a járdában kb. kilenccentis réztáblák. F/2011/046. Barátomnak mailben is.

Deske, kösz a fotót. Ezt az egészet, gondolom, ismered. A botlatókő mozgalmát Gunter Demnig (1947-), egy német művész kezdte el, tele van vele Németország, Ausztria, stb. Innen, magyarul: http://en.wikipedia.org/wiki/Gunter_Demnig P.

Wikipedia. Látom, már van jó néhány Pesten, ha jól értem, ezek is az ő művei.

Én negyven éve itt, valaha a legendás múzeumigazgató, Petrovics Elek (1873-1945) is lakott ebben a műteremlakásban. De közvetlen elődöm Diener-Dénes Rudolf. Ma rendezem vele kapcsolatomat. Képeit nem ismertem, most a klubban kölcsönadták új albumát. Illetve négy képet 72-ben özvegye itthagyott költözködéskor, reménytelen vásznakat. Lánchidas képét még megpróbáltam folytatni is. A műterem halála után tizenhat évig üresen, hidegen, benne hatalmas vaskályha. A parkettnyomokból láttam, a kisablaknál állt festőállványa. Ezt nem értettem, jobbról a fény? Lehet, hogy balkezes volt? Múlt hónapban Bernáth Aurél szívvel róla, hogy ártatlan, gyermekded, mosolygó kis ember, aki kerüli a nehéz feladatokat, képein a motívumok bizonyára maguktól ugranak a helyükre. Egy régi történet kortársától, mikor is hallottam: Asszonya reggel kihajtotta Rudit, aki aztán egész nap kávéházakban. Este nem mehetett haza, ha egy pengőt nem hozott. Kellett, kisgyerekek.

De most a kötet. Illyés Gyula és Francois Gachot mondatai azonnal kiesnek, csak egy anekdota: nyilasok hajtják őket, aki kiesik a sorból, pisztollyal agyonlövik. Rudi egyszer odabök szomszédjának, s mutat egy bokorra: Nézd, Corot! Tiszta Corot! Aztán sikerült onnét meglógnia. Gettó.
1889-ben született,
1909. Ferenczy-növendék egy évig, de inkább autodidakta,
1917. Iványi Grünwald vezetésével a kecskeméti! művésztelepen, Rippl-Rónai szabadiskolájában,
1924-31. Párizsban él, mindenkit ismer, mindenki ismeri; aztán haza.
1929-ben ott kint házasságot köt S. Berta varrónővel "aki nélkül a művészete ma sehol se lenne" - mondta valaki. (Evvel az asszonnyal tárgyaltam én többször '72-ben, míg a fölhajtott 105-ik cserelakást elfogadta. Már épp elmetisztasága határán volt. Szegényt a harmadik cserepartner nagyon becsapta. A mutatott lakás asztalára odatett egy vonal nélküli telefonkészüléket. Utóbb aztán kapott, szerencsére.)
A háború után nyaranta a szentendrei művésztelepen volt állandó helye. Járt Zsennyére. Húsz évvel később én is.
Utolsó éveiben kapta meg ezt a Margit körúti műteremlakást.
1956. augusztusban hal meg. Czóbel búcsúztatja: "Drága Rudi, ég veled. Ha ott, ahova mész most, vásznat és ecsetet adnak neked, úgy a mennyben leszel."
Gyermekei franciák.

Nagyon festő volt. Gyönyörű-édes burjánzó képrészletei. Hogy kikre hasonlított, fölösleges végigvenni. Albumát végignézve nagyon megkedveltem. Protekció. E képe most (születési éve alapján) bekerül Farkas István és Derkovits közé t321a jelzettel a MAGÁNMÚZEUMBA.

Kösz Rudi bácsi a műtermet. Folytatjuk a munkát.

Ezek a túlélő-molyok zseniálisak. Randomban repülnek. Mondom is Katának, menjünk innét. De szerinte ez nem megoldás.

Hangversenyen van, megtaláltam Kata húsvétra? eldugott Tobleron-csokijait. De hátha leszámolja.

Szia Apó! Képzeld el hogy az egyik barátnőm holnap nem jön suliba mert kórházba lesz. Azért mert túl gyorsan dobog a szíve! Piri

Megint elbuktam. És még én dumálok. Nem bírtam ki, a TRASH-ból visszaemeltem kilenc új (járda)fotót. És beszámoztam.

Meg fogom nézni. A torinói ló. Tarr Béla (utolsó) filmje. <<A cím arra a lóra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. A kocsi elé kötött ló megmakacsolta magát, mire a kocsis ostorral ütlegelni kezdte. A filozófus odalépett a lóhoz, majd hatalmas zokogásban kitörve átölelte. Miután szolgája hazavitte, ágyba tette Nietzschét, aki innentől kezdve élete hátralévő 10 évét némán, szellemi leépülésben töltötte.>>

--- 2011. április 19., kedd ---

Tegnap a sárga földig leírtam magam. Fél négy, ébredés. Ebben a korai órában két dologra érzek ihletet. Hogy továbbolvassam P. Howard Előretolt helyőrségét, és hogy fölszereljem a múltkor Kecskeméten vett kettős csigát a fürdőszobai fregolira. Jó a régi is, de ez szebb. Na, evvel kezdjük. (11-re fejeztem be. Teljes körű restaurálás is.)

Kata, délután, kissé zavartam: Te, merre is találtad azokat az [eldugott] Tobleronokat...? Ezeket? - kérdeztem, és előhúztam a zsebemből négyet. Amit most kaptam az Aulich-kiállításon egy kedves olvasómtól... Várhelyi Tímeát és Fischer Balázst néztem meg ott, másodjára, fiammal. Ő is kifejezte teljes megelégedését. A Tobleron csoki pedig azért, mert lemásoltam számára a másfél órás megrendítő, halála előtti Petri-interjúfilmet. (Ezt az első öt jelentkezőnek is megteszem.)

--- 2011. április 20., szerda ---

Külföldi fölkérésre tegnap ezúttal fotóztam is az Aulich Art Galériában:

Fischer Balázs:

Várhelyi Tímea. Ő eléggé rosszul járt a fotózásnál, pasztelljei üveg mögött. Szerencsésen némely képébe ilyenformán én is belekerültem.

Miki a kiállítás után: érdekes, mennyire egy alom vagytok. Nem az utánzás értelmében, hanem az azonosság, mi számotokra a kép lényege, mitől jó egy kép.
Tímea helyenként illogikus részlettémáit, mint pld. a bal alsó kép figurája derekán a kerek folt - egy sajátos szürrealizmusnak értelmezem.

Szent Péter kérte, fejjel lefelé feszítsék keresztre, ő csak arra érdemes Ura ellenében. Én ebben pátosz mellett humort is látok.

Elfelejtettem üveget vágni. A harmadik is eltörött. Evvel el is fogyott. Hanem most eszembe jutott, hiszen én gazdag vagyok. Telefon Bosnyákovics úrnak. Fél óra múlva hoztam az új palettát. És! Ez öt milliméteres! Ez dacolni fog a sorssal! Velem.
Ennek is lehet örülni.

--- 2011. április 21., csütörtök ---

Nagycsütörtöki szertartáson. F/2011/118. A mi lebetonozott gangos udvarunkba is eljutott a tavasz. F/2011/119,  F/2011/120

--- 2011. április 22., péntek ---

Jött egy mail, autográf kézirat fotója. Húsvétra kaptam, húsvétra adom. Áldott Húsvét-ünnepet. (Elfogyott az e havi felkiáltójel.)

Kaptam még egy egyoldalnyi igen tömény, tartalmas Mészöly Miklós-eszmefuttatást a művészet értelméről:

A művészet lényege szerint se más, mint a tágasság iskolája: a távolságot és nosztalgiát hozza harmóniába a maga felfokozott „elhatároltságában”. Ami annyit is jelent, hogy amit megteremt, a szépség (pontosabb, ha az intuitív Evidenciát értjük itt alatta) – a sűrítésben nyílik ki a legteljesebben.  
a teljes szöveg

--- 2011. április 23., Nagyszombat ---

Kedves Pilinszky és kedves P. jóvoltából Nagyszombatra:

Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek.
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

A Budai Ferencesek húsvéti körlevelét asztalom MAJD, MAJD-részére tettem, hogy kösz, fiúk, de mindent tudok, amire szükségem van, bocs. Problémák nincsenek, csak feladatok. Aztán elővettem, hogy na jó, beleszámítom imaórám idejébe.
Nekem szólt.

- a közösség az élet elfogadásának helye...
- a másság, az emberi sokféleség: ajándék
- ne felszínes kommunikációt
- menjünk elébe a másiknak

Így aztán reggel átszóltam a szomszéd zuhanyfülkébe egy mezei kékkarszalagosnak: Ez jobb! És átadtam a helyemet. Igaz, eléggé a vége felé voltam.

...Mikor valaki megnősül, munkahelyre áll, gyereket vállal, igazából az az ő mindennapi golgotája. /Böjte Csaba OFM./

Persze, ez a dolog egyik fele. Fontos mondat.

--- 2011. április 24., Húsvétvasárnap ---

05:37 Sohasem késik, ő sem. Úgyhogy tegnap a tárgyidő után pár perccel rátelefonáltam, ugye a mai kirándulás elmarad. Elfelejtett szólni. Aztán kanyargok a Rózsadombon, fölirat: Szemlő-hegyi-barlang. Fékezés. Hasadékok, aragonit üledékek. Csoda. 12-fokos levegő, úgyhogy utcai ruhában. Kerek óránként induló 40 perces vezetés, hétköznap is, valami 800 forint. Pusztaszeri út 35. tel: 325-6001
Gépemet javítják, ez egy reklámfotó:

- Te már harmadszor loptál az ünnepi sütiből.
- Krisztus föltámadott!

Váratlan rangemelkedés a Lukácsban. Gyuri bácsi távollétében Marika, a folyosós kabinos is megkínál a sósperecekből.

Fotó érkezett, megint egy képem horgonyt vetett a világban. A/10/34

--- 2011. április 25., Húsvéthétfő ---

- Te már harmadszor loptál az ünnepi sütiből.
- Krisztus föltámadott!

Mi van ebben a két mondatban:
- konfliktusfölvetés, nem kiabálva
- konfliktus feloldása, szféraátlépéssel; aszimmetrikusan
- a legszentebb mellett megfér a profán
- a háttérben mindkét oldalról teljes bizalom a másikban
- csendes derű

08:27
Böjte atya: mentünk kocsival, irányított a GPS; most a köv. saroknál balra, most egyenesen. Mégis elrontottuk. Akkor nem azt mondta, menjetek haza, hanem hogy módosítunk, áttervezünk. Így kell a házasságban is.

13:08

Deske, az együttélés egy másik emberrel, aki alapvetően különbözik tőlem, a legnehezebb dolog a világon - a másik a gyermeknevelés -, a fiatalon, elvileg örökre választott utitárs, akibe persze saját vágyainkat is belevetítjük, hormonjaink tobzódása közepette, és a magunk illúziói... mert persze mindenki szeretné mindeközben a saját céljait, örömeit is megélni...
A kedves és szerető férj egyszer csak veri asszonykáját...
Elvileg szép a GPS-módosítás, sokszor a gyakorlatban is jó. De az új utak, új hidak nincsenek benne a GPS-ben... így túl a fiatal és középkoron, már a dombról nézzük az utat. Fiatalon meg ott bolyongunk a sűrűben, keresve az ösvényeket... Á.

Kedves Á.!
- mindenki veri a másikat
- önáltatás lenne, ha azt mondanánk, nem tudjuk, merre a jó. Ennyivel tökéletesebbek vagyunk a GPS-nél. Igaz, voltam vagy ötven éves, mikor kimondtam, az egyetlen túlélési módszer, fogcsikorgatva és körülnézés-, mérlegelés nélkül mindig a legjobbat akarni és tenni a másiknak. d.

14:09

Deske, ami a GPS müködést illeti, szerintem a hàzassàgban megfelel egy jol müködö KOMMUNIKÁCiO-nak, màr amennyire kivettem a Böjte-idézetböl. J

--- 2011. április 26., kedd ---

06:12
Baj esetén könnyű becsúszni a sopánkodásba. Ön- és közkártékony. A rádióban volt egy remek kabarétréfa; valahogy így kezdődött: Asszonyka belép az irodába, -Kérem, nekem ellopták a pénztárcámat! Mire a rendőrtiszt felordít: -Jézusmária, hiszen ez rettenetes!... A végén az asszonyka vígasztalja...
Pál: Adjatok hálát mindenért. (Feladat. Később lehetőleg rutin. Teszem hozzá, a második ütemben, felocsúdva.) Igen, ha fiam kórházba kerül, ha drogozni kezd, akkor is. Ha egyszer hiszünk abban, hogy a véletlen nem létezik.

11:39
Most értünk haza az Egry kiállításról. Nem értem, miért lett festő, mi motiválhatta; korai munkáin az érdektelen, bár akkortájt divatos szegénység-téma. Akiktől tanult: a korai Van Gogh, Szinyei, Rippl-Rónai, meg a szegényemberfestők. Kompozícionálisan semmi egyéni, semmi különös. Színei: túl sok, elegyedve kioltják egymást, érdektelen. Időrend: aztán egy fontos kép, ahol témájára még nem, a felületkezelésre már rátalál. És végül az áhitatos nagy képei. Ott zseni. Illetve, amikor nem találja el, azok a képek zörögnek, esetlenek. Rét közepén álló magányos magas házai Farkas Istvánosak.
Szerencsére itt van Borsos nagyszerű márványa, róla.
Nagyon jó kiállítás. Még olyan értelemben is, hogy Egrytől nem szabad sokat mutatni, ő olyan fajta. A hetvenes évek elején, még a Kossuth téren, az akkori MNG ezt nagyon elhibázta.
Örök figyelmeztetés, ahogy ez a darabos paraszt birtokolja-, és megfesti az égi tüneményt. Közben feleségével horgásztarisznya-foltozás ügyében morog.
Hazafelé a szomszéd 82 éves suszternél sikerült hármas bőrlyukasztót vennem, használtan 380 HUF. Ahogy szakadnak a cipő pántjai, sorra úgy kell a fűzőnek lyukat ütni. Most megyek aludni.

KOGART-ház, Andrássy út 112., minden nap 10-18h., július végéig.

--- 2011. április 28., csütörtök ---

VOJNICH KIÁLLÍTÁS a Ráday 47-ben, a Bakáts térnél, május 13-ig. hétfő-péntek 12-18h

Utóbbi kiállításanyaga a Bartók Galériában nemigen tetszett; evvel nem voltam egyedül. (Csak én meg is mondtam neki.)
A tegnap nyíltnak vendégkönyvébe viszont annyit, hogy KURVAJÓ, verzállal + felkiáltójel.
Milyen szerencse, hogy - megelőlegezve - vittem neki ajándékul egy Petri-interjú DVD-t.)

(Az utolsó kép Nagy Miklós szívességéből, - a képméretek miatt. A fotón ő, Szütscsel.)

Mondanám, elképesztő ez a csaj. Bőven Kossuth-díj. A fölső öt kép kétméter körüli vászon, szén. Mit jut ezekről eszembe, hirtelenjében. A nemigen kedvelt Kádár György kiállításán annó volt két ekkora szénrajz, váratlanul jó. Csinált Vajda Lajos egy sorozatot, csomagolópapírra. Azok fasizmusellenesek, vagy annak vannak kinevezve, én leginkábbb ritmusgyakorlatoknak látom őket, unalmasak. És volt Kondornak nagy szérajza, neki annyival könnyebb dolga Vojnichnál, hogy a témája - bocs - etetős. De két hídpillér között a síma víz. Meg hátborzongató lépcsői. A távoli házak. Nagy erejűek.
A színes képek kisebbek, kis ékszerek; de nem kicsik, nyolcvan centisek. (Nagyon) kevesek között (nagyon) tudja, mire való a szín, hogyan kell használni. A fakturái. Ez nem érdem, de jó, hogy elmozdulás témái terén is.

Hiteles festőnek azt tartom, akinek már volt minimum egy pocsék periódusa is. És átlépte. Nádori Tibi, Nagy Géza és Fischer Balázs is ilyenek.

Kassák mondta, bár Egryről, de az mindegy; ha nem ismerném a képeit, önmagamat ismerném kevésbé-

Imaközösség 7-kor, a megnyitóbeszédet nem volt időm megvárni, de láttam, és megmosolyodtam; nagyon elegáns catering, méltatlan egy ilyen jó kiállításhoz. :-)) Láttam éhestekintetű nénit, támasztotta a falat. Néhai Szentgyörgyi Kornél barátom mesélte, a belső körökben mozogván, őt gyakran hívták zsűrizni. Hárman az autóban, kiszállás; az asszonyka fogadja őket, s invitálja rögtön asztalhoz - sültcsirke, finomságok, sütemények - már tudta, a képek nagyon gyengék lesznek... (Utóbbi Ernst-kiállításom előtt kérdezték, milyen büfé legyen?, mondtam, egyenek otthon. Aztán mégis csináltak, hogy ez a szokás.)

Katára éjfélkor ráborult az előszobapolc, húsz kiló szilvalekvárunkkal. Üvegcserepek, mozgalmas parkettfelület. Kézenfekvő lenne fölnyalni. Most először a logisztika; a./ munkafázisok, b./ eszközök, c./ segédeszközök. A helyreállításban résztvevő személyek. Aztán majd négykézláb a szemétlapátokkal.

Minap két feladat között félórás séta. Harangvölgy örök - F/2011/123

--- 2011. április 30, szombat ---

Belekezdtem egy ilyesfajta összegzésbe:

Mit is akarhatnék még.
Voltam tengeralattjáróban,
repülőgép-anyahajón,
az USA-Korea tárgyalótermében, Panmindzsonban,
a Word Trade Center tetején, kétszer is,
bálnavadász hajón,
Picasso műtermében,
Klee fiánál,
a II. ker. polgármesternél,
építettem egy 30 éve működő fregolit,
megépítettem egy életet.

Aztán eszembe jutott, mennyivel jobban megírta ezt Kormos István:

KIFORGATOTT ZSEBBEL 

Azért ezt-azt láttam
szerte a világban:
pl. bicegő tücsköt,
kannibál rézüstöt,
fekete szivárványt,
fürdőző cigánylányt,
pocsolyát az égen,
papot lyukas széken,
börtönőrt nevetni,
erőművészt verni,
Berdát inni tentát,
verklit húzó tantét.

De zsebemben kotorászva
egy fillért se látok

Plébánosunk elküldött félnapos fejtágítóra, merthogy újra folyamodtam az elvett áldoztatási engedélyért. Egy felőlem nézve fiatal atya tartotta. Protokollnak hittem, hisz ezt az engedélyt egyszer már, '87-ben, megkaptam az érseki helynöktől; - fontos délelőtt lett.
- Hogy minden magánkinyilatkoztatás, az első péntek ajándéka eltűnik a hatalmas ígéret mellett: aki eszi az én testemet, az nem hal meg, örökké él.

Elmesélte, az öregek otthonában mindenki várt tőle - a paptól - valamit. A protestánsok, zsidók keresztet kaptak a homlokukra. És aki már nem volt alkalmas az áldozásra, azoknak kicsit énekelt.

2011. ápr. 277420 = 4977/hó = 166/nap