2025. január 6., hétfő
09:18
VERSET, CSAK VERSET
Verset, csak verset, enmagad
ellen nógasson, mint harag,
a vers lehet csak fegyvered
s kivel megvívsz, az ellened,
hogy jó lehess, s gonosz-konok,
merengés s ordító torok,
hogy börtönödben is szabad
s barátaid közt is magad!
Szólj hát, mondd azt, hogy: falevél...
lebeg a szó, felkapja a szél.
S azt is te mondtad, a szelet,
amely szavaddal ellebeg --
Nézd hát tájjá vált versedet:
a gyermekbokrot, felleget,
folyót s a felcsapó halat...
tudod te, mind egy-egy szavad.
Zelk
09:27
Ezen már egyszer ámuldoztam. Akár elkapott fotó is lehet, esetleges pillanat, érdektelen táj, még életlen is a kép.
És nincsen szabály: remekmű. Gaál Istvántól. A sötét foltok ritmusa.
Az elmosódott nagy formák véletlen adódott arányai is közrejátszanak.
15:05
Ezen ékszerész-terminológiával hangyapöcsnyit változtattam. De ez a kicsi afféle volt, mint a legenda, csak kb. emlékszem, megkérdezték a mestert, hogy a Rothko-kápolnában az egyik kép nem (mondjuk) négy és fél méteres, hanem húsz centivel kisebb. Ez miért. Hja, ami magának húsz centi, az nekem egy egész világ.
Műterem - remény - A/2025/01 60x90 cm.
16:01
Magyarországon átalakultak a disznók. Itt minden össze-vissza. Hogy továbbra is kéthetenként kelljen a reggelivel foglalkoznom, betanult szövegemet mondom: kérek egy-másfél kiló karajt. Új eladó lehet, tanácstalanul a másikra néz, hogy olyan nekünk nincs, csak kimérve. S mondják neki, adj abból az angolszalonnából. És ad. Itthon nézem a céduláját: ez is karaj.
kapcsolat: vali@deske.hu