VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX‒be / 363
11:12
11:48
17:57
13:18
Rómában vettem egy gyönyörű sálat.
Könnyű anyag fekete-barna csíkos,
de soha nem tudtam fölvenni, mert mihez.
Fehérhez lehetett volna, de az nyár,
akkor meleg van.
Ha majd kidobod a sáljaimat, ezt vedd külön.
15:17
20:52
Kedves Erdő Péter atya! [...] Engedélykérési tervemről most mindenki lebeszélt avval, hogy reménytelen; az Ön jogtudósi szigora.
De tudtommal ez az Atya jogkörén belüli kérés.
A reményt nem adom fel. Pl. ma sikerült a Lukács medencéjét víz alatt végigúsznom, másfél méter híján.
Nagyon sok éve próbálkozom, minden nap egyszer.
Dicsérjük az Urat!
szeretettel: vd.
21:25
IGEN, NEM VOLT KÖNNYŰ,
DE HOZTAM EGY DÖNTÉST, HOGY ELFOGADOM EZT A HELYZETET.
M. NEK IS NEHÉZ LEHETETT,
15:47
A közös eskü
06:06
09:16
13:13
Oravecz Imre: APÓ
Ül a félszer alatt egy rönkön, aszottan, ráncosan,
szemközt a verőfényes, nyári udvarral,
maga van elé,
a fiatalok aratni mentek Siroki homokra,
ott már érik a búza,
de őt nem vitték,
az már nem neki való,
még a marokszedés se,
mert szédül,
ha lehajol,
vagy nehezen tud felegyenesedni,
fekhetne is,
az ámbituson, a kifeszített pokróc mögött,
hol az ágya van,
ott a legyek se bántanák annyira,
de jobban szeret kint lenni, nézelődni,
tyúkok téblábolnak körötte,
néha felszállnak a katlanházra,
meg-megzörren a lábuk alatt a fedő,
a fémhangra felkapja maga mellől a botját,
és elhessenti vele őket,
különben csend van,
csak a kisborjú bőg néha az anyja után az istállóban,
és a kiscsirkék csipognak,
mikor arra viszi őket a kotlós,
olykor lehunyja a szemét, és elbóbiskol,
aztán hirtelen összerándul, és felriad,
fekete pontok táncolnak a szeme előtt,
és olyan,
mintha jeges kéz markolná a szívét,
de nem a haláltól fél,
azzal már megbékélt,
azóta van így,
mióta bejöttek az oroszok,
és azt beszélik,
hogy kolhoz lesz.
13:59
14:44
20:21
Műterem naplemente - A/2025/34 60x60 cm.
13:14
A második világháborút követően pedig beolvadt a nagyvilágba:
a motorizáció, a farmer nadrág, a rágógumi, a hamburger, a Coca-Cola megtette hatását.
A 20. század közepén még őrizte a falu a hagyományt, de egy füstös konyha kivételével
ma már minden lakóházat modernizáltak, a paticsfalú épületeket lebontották,
KL.(temető) SZ/G3604, (táborszám) POSZ.(település) SZAPOGOVO, (Szapahova) KURSZKAJA OBL. (Kurszk megye), M/K-10/54
Unokája nem láthatta. Apám látja őt.
20:33
05:39
09:05
csak én - :-)) d.
10:55
14:17
Országos Széchényi Könyvtár
Digitális Bölcsészeti Központ.
S.J.
Kedves S. J.!
Mikor a deske.hu honlapom az OSZK. tulajdonába került (2004),
akkor rendeztük, és mai napig is honlapom 21. menüpontjában szerepel:
Minden munkám (kezdetektől) engedélykérés és szerző informálása nélkül,
tehát korlátozás nélkül felhasználható, másolható, terjeszthető, feldolgozható,
nyilvánosságra hozható, kereskedelmi céllal is, a szerzői jogról nem lehet,
de a szerzői jogdíjról lemondok.
Úgy gondolom, evvel a nyilatkozattal mindezek a kérdések megoldódnak.
Köszönettel: Váli Dezső
2. válasz
Kedves S.J.!
Most belenéztem a gyűjteménybe, megtekintési korlátok, lakat.
Ha jól értelmezem levelét, akkor ez a korlátozás föloldandó, jól értem?
Köszönöm: V.D.
2025. június napi olvasó 825
Facebook követő 852
VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX‒be / 364
10:42
Zelk Zoltán: Békabánat
Ha vízipók jó a tóra,
és ha légy nádra száll:
tátva bukik ki a vízből
már ezer békaszáj -
este is csak azt zokogjuk:
- Brekeke, brekeke,
szegény béka nem lakik jól
sohase, sohase ...
Hogyha nékem szárnyam lenne,
istenem, istenem!
fönn szálldosnék én a légi
réteken, réteken,
amíg édesízű léggyel,
szúnyoggal jóllakom -
s megpihennék és brekegnék
erdei ágakon ...
Boldog fecskék és ti rigók,
jaj nekem! jaj nekem!
Három napja, hogy egy sovány
szúnyogra éhezem:
ha elvisz a hosszú csőrű
halál majd engemet,
a lelkem is éhen száll a
tó felett, tó felett.[...]
11:12
15:01
19:05
05:42
09:26
Amit ma a faliújságra, nem annyira vidám.
09:52
iii/41 A KÉP ÖTÖDIK SARKA // C.22820
18:51
05:42
Hogy ifjú tested átsüt a halálon,
másfélezer magányos éjszakámon,
hogy vakmerőn és jogtalan szeretlek,
hogy árvaságom ablakát beverted,
hogy lelkem fölvérzi a hulló ablak,
hogy a temetők rám ujjal mutatnak,
hogy vén szememben nincs egyéb dicsőség,
nincs más erény már, csak az ifju szépség,
hogy gyűretlen hasad, tündöklő térded
napkeltét lesik a didergő éjek,
hogy nyitott szemmel alszom, mint a holtak,
mert arcod fénye nem szűnik fölöttem,
s kiver a boldogság, mint a verejték -
oly gyönyörű! oly elviselhetetlen!
08:45
Hány éve foglalkoztat.
Ma a vízben, a 17. hossznál, asszem, tényleg megvan.
Volt hozzá pár sor értelmezésem, plusz a címadás;
csak a törzsszöveg négy mondatához nem nyúltam.
Szinte mindent kihúztam. Verseim között, most ennyi:
SÍRNIVALÓ
Rómában vettem egy gyönyörű sálat.
Könnyű anyag fekete-barna csíkos,
de soha nem tudtam fölvenni, mert mihez.
Fehérhez lehetett volna, de az nyár,
akkor meleg van.
Ha majd kidobod a sáljaimat, ezt vedd külön.
Kata, 2022. január 1. este, Tóth Árpád sétány.
Két napja, címmel, ezt a változatot már csak a Széchényi Könyvtár-beli honlapomról tudtam visszaszedni:
KATA MESÉLI
[szöveg]
... töredezve, már nehezen, a Tóth Árpád-sétányon 2022. január másodikán este. Már rég betettem a honlapon a VÉGRENDELET-be, az enyém mellé. De nem tudtam megfogalmazni eddig, számomra mi ebben az annyira megrendítő. Hogy embervoltunk minden abszurditását megjeleníti. Élet és halál. Hogy értelem alatti, fölötti, tökéletesen értelmetlen buta gondolat, és gyönyörű.
Sírnivaló.
Tárgyilagos búcsúzás élettől, sáljaitól. Ezt vedd külön. Micsoda?
2025.07.01.
