2025. június 28., szombat
13:58
Oravecz Imre: APÓ
Ül a félszer alatt egy rönkön, aszottan, ráncosan,
szemközt a verőfényes, nyári udvarral,
maga van elé,
a fiatalok aratni mentek Siroki homokra,
ott már érik a búza,
de őt nem vitték,
az már nem neki való,
még a marokszedés se,
mert szédül,
ha lehajol,
vagy nehezen tud felegyenesedni,
fekhetne is,
az ámbituson, a kifeszített pokróc mögött,
hol az ágya van,
ott a legyek se bántanák annyira,
de jobban szeret kint lenni, nézelődni,
tyúkok téblábolnak körötte,
néha felszállnak a katlanházra,
meg-megzörren a lábuk alatt a fedő,
a fémhangra felkapja maga mellől a botját,
és elhessenti vele őket,
különben csend van,
csak a kisborjú bőg néha az anyja után az istállóban,
és a kiscsirkék csipognak,
mikor arra viszi őket a kotlós,
olykor lehunyja a szemét, és elbóbiskol,
aztán hirtelen összerándul, és felriad,
fekete pontok táncolnak a szeme előtt,
és olyan,
mintha jeges kéz markolná a szívét,
de nem a haláltól fél,
azzal már megbékélt,
azóta van így,
mióta bejöttek az oroszok,
és azt beszélik,
hogy kolhoz lesz.
13:59
Kíváncsi
14:44
Nézek magam elé. Ma se történt semmi.
F/2025/051
20:21
A mai
Műterem naplemente - A/2025/34 60x60 cm.
kapcsolat: vali@deske.hu