11:49
Körülbelül az egyetlen
festmény, amit életemben magamnak vásároltam
egy Szovjetúnióból ide patriált 16 körüli kislánytól, 1963 körül.
Édesanyja kérdezte, javaslom-e hogy beiratkozzon az itteni művészeti főiskolára.
Lenocskának hívtam. Megütne ezért, ha még élne. 1948- 2008.
El Kazovszkij lett belőle, fiúsította magát, ilyen formában is.
Magamnak így definiálom: nagy művész volt, nem olyan nagy festő.
Kossuth-díj.
Ez a gyönyörű kis anilin képe ilyen formában már nem létezik,
emlékezetből valamelyest rekonstruáltam, mert a fénytől kifakult.
S. Nagynak ajándékoztam, nem tudom, nála van-e még.

 




Itt egyetlen téli képe. Félkész képet cseréltünk, a telet én festettem rá.
 Vándorállat a téli műteremben - AX/2003/40 olaj, farost, 80x80 cm.