2025. november 13., csütörtök
02:48
Egyetlen tétel volt, amit teljesen reménytelennek tartottam a reggeli kavicsjárás alatti közbenjáró imáimban,
a Szentlélektől örömhírt/örömet kérni Fioretti imaközösségünk számára is.
Szerda esténként már csak három-négy öreg ember asztalom körül, évek-évtizedek óta ugyanavval a rítussal. Mi történhet itt.
És tegnap nyílt az ajtó, Kata járókerettel bekocogott; és beült közénk.
Mondtam neki, Isten hallja majd imáját*, amikor sorra kerül; felemelt kézzel jelezze, ha befejezte.
Úgy történt.
*betegségéből 4 éve néma.
09:37
Ötödik éve fehér gyászban. Mindennek a helye, fontossága átrendeződött.
Harmadik hete minden nap egy óra tölgyerdőben. Már könnyebb az emeletjárás,
de ennél fontosabb, egész napomat csendesen átszínezi.
Fölényesebben kezelem.
Mint mikor az ember mellett ott van a sofőrje is.
Vagy mint a feketerigó éneke.
Megnéztem, az elmúlt 25 évben már négyszer mutattam.
FEKETERIGÓ
Fölébred s csőrét az egekbe mártja,
mintha ott kortyolná a dallamot
s a városszéli háztetőkre, fákra
ezüst trillák szökőkútja csobog.
Költők költője, fekete madárka,
egyetlen verset tudsz, de milliók
várják dalod: hány nemzedék csodálta
s csodálja még e bűvös „Tillió”-t.
És nem kutatja kandi értelem,
hogy trilláidban mi az értelem,
vizsla gyanu nem faggat: Mit jelent?
hiszen mi mást is jelenthetne: téged,
a rigófüttybe öltözködő Szépet
s mindennap ujra s ujra a jelent.
ZELK
09:42
Szemescsavarért mentem, útközben vettem egy szőlőt. Életemben először.
Nagyon érdekes.
20.12
György Péter gyászjelentése
kapcsolat: vali@deske.hu