09:37
Ötödik éve
fehér gyászban. Mindennek a helye, fontossága átrendeződött.
Harmadik hete minden nap egy óra tölgyerdőben. Már könnyebb az emeletjárás,
de ennél fontosabb, egész napomat csendesen átszínezi.
Fölényesebben kezelem. Mint mikor az ember mellett ott van a sofőrje is.
Vagy mint a feketerigó éneke.

Megnéztem, az elmúlt 25 évben már négyszer mutattam.

FEKETERIGÓ
Fölébred s csőrét az egekbe mártja,
mintha ott kortyolná a dallamot
s a városszéli háztetőkre, fákra
ezüst trillák szökőkútja csobog.

Költők költője, fekete madárka,
egyetlen verset tudsz, de milliók
várják dalod: hány nemzedék csodálta
s csodálja még e bűvös „Tillió”-t.

És nem kutatja kandi értelem,
hogy trilláidban mi az értelem,
vizsla gyanu nem faggat: Mit jelent?

hiszen mi mást is jelenthetne: téged,
a rigófüttybe öltözködő Szépet
s mindennap ujra s ujra a jelent.
ZELK