2026. február 18., Hamvazószerda
09:22
Az eredeti fotón egy gyereklány alszik itt békésen az állatnak dőlve, betakarózva.
Gondolom, olyasmit írhattam hozzá, a mennyországot valami ilyennek képzelem.
Tökéletesen nem emlékszem erre a változatra, azt se, ki küldte és mikor.
Eredetije: F/2024/110
09:40
VERSET, CSAK VERSET
[...]
Szólj hát, mondd azt, hogy: falevél...
lebeg a szó, felkapja szél.
S azt is te mondtad, a szelet,
amely szavaddal ellebeg --
Nézd hát tájjá vált versedet:
a gyermekbokrot, felleget,
folyót s a felcsapó halat...
tudod te, mind egy-egy szavad.
ZELK
10:38
Mai jav.
Fekete műterem - A/2026/05 60x60 cm.
14:13
Fölvetődik, miért olyan a teremtés, hogy abban a szenvedés is belefoglaltatott.
A teológusok szeretnek a szabadakarat ajándékára hivatkozni.
De az is szerkesztmény, határokkal,
-- nincs bilokációs képességem,
-- nem tudok egy fekete pályán hibátlanul lemenni,
-- nem tudok áttelelni egy befőttesüvegben.
Marad az egyetlen válasz: a szenvedés adománya megérthetetlen, misztérium.
Káromkodni lehet, vagy megköszönni.
14:19
Vitathatatlanul tavasz-üzenete van.
F/2026/099
21:10
Esti párbeszédünk, ami hülyéskedésbe fordul.
-- A kakilás fájdalmas, korábban ez nem volt [...] K.
-- Ajvé, ez baj, mit kéne csinálni? [=netán orvos?] d.
-- Csináljunk gyereket! K.
-- Már megint?? d.
Kegyetlenek vagytok, hangosan röhögök. :)))))) Tragikomédia vagy komitragédia.
De gyönyörű. Bárcsak mi is így maradtunk volna N-el annó.
Remélem, N2-vel legalább megmaradunk.
És így fogjuk szeretni egymást, mint ti. Ezért érdemes élni. H.
Kívánom nektek. (szeretet = munka :-)))
[Az édes érzés esetleg megadatik hozzá. Mint ötven év után most nekünk.]
kapcsolat: vali@deske.hu