18:47
Mail Skandináviából

Szevasz.
Van egy szép héber ima, ( még mindig félek kimondani hogy zsidó ) amit utazás előtt szokás mondani. 
Mindig nálam van ilyenkor, pl repūlön, stb. De mivel az Élet maga egy utazás, el lehet mondani talán 
minden reggel. A magyar forditás lehet hogy botladozó, de mivel sajna, nem tudok héberül, egy szép 
angol fordításból fordítottam. Ide tartozik, hogy a héber szövegek, imák, többféle fordításban, más
tolmácsolásban léteznek, de hozzám ez áll a legközelebb. 

A Mindenható őrzi lépteidet most és mindörökké.
Uram. Az egész világ tele van a Te Dicsőségeddel. Bárhová megyek, Te mindig közel vagy hozzám. 
Mikor a reggel szárnyain ébredek, vagy talán a messzi Óceán partjain vagyok, mindenhol a Te kezed vezet.
 A Te áldott kezed tartja lelkemet. Mindig Te voltál a Fény az én utaimon. Most, hogy ismét útra indulok, 
a Te bizonyosságodhoz fordulok. Védj meg az út veszélyeitől, engedd hogy egészségben és biztonságban 
érhessek célomhoz, ne legyen utazásom hiábavaló. Engedd, hogy szerencsésen visszatérhessek majd
szeretteimhez. Engedd hogy érezhessem, tudhassam a Te áldásodat minden utamon. 
Amen. "
Ölellek N.

Gyönyörű, köszi.
Engem emlékeztet arra a gyönyörű 138 (139) zsoltárra, amit én mostanában reggelente.

 A karmesternek: Dávid zsoltára.
Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem. 
Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. 
Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. 
Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. 
Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. 
Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni. 
Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak? 
Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is jelen vagy. 
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék
kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem. 
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság: 
a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság. 
Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. 
Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. 
Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna... 
d.