13:17
Választ kaptam.


Halak a hálóban ~ Pilinszky

Csillaghálóban hányódunk

partravont halak,

szánk a semmiségbe tátog,

száraz űrt harap.

Suttogón hiába hív az

elveszett elem,

szúró kövek, kavicsok közt

fuldokolva kell

egymás ellen élnünk-halnunk!

Szívünk megremeg.

Vergődésünk testvérünket

sebzi, fojtja meg.

Egymást túlkiáltó szónkra

visszhang sem felel;

öldökölnünk és csatáznunk

nincs miért, de kell.

Bűnhődünk, de bűnhődésünk

mégse büntetés,

nem válthat ki poklainkból

semmi szenvedés.

Roppant hálóban hányódunk

s éjfélkor talán

étek leszünk egy hatalmas

halász asztalán.




Köszönöm, nagyon költői. Csillagügyben Zelk jobb. d.

SZÓLÍT A LÁMPAFÉNY
Szólít a lámpafény, a kályha lángja,
a plüss divány, a vízfoltos falak,
apám, anyám kezük tördelve állnak
az ablakban:
                "Mikor jön már haza?
Lemállott válláról az ifjúság, le-
rongyolódott róla a férfikor,
mi dolga még a sürgő városokban,
mi útja még a földi utakon,
kinek ágyában, kinek mellén alszik,
szívén emlékek jégcsapja vacog?
s mi minden reggel begyújtjuk a kályhát,
kitakarítjuk ezt a csillagot..."
  ZELK