Régi zsidó temető - másik világ B/86/13/4

hidegtű,  vegyes technika, papír, 20x27 cm, Mátraalmás, 1986
Jávor Eszter tulajdona

1986-ban a salgótarjáni múzeum meghívott nyári mátraalmási művésztelepére. Ott először volt alkalmam kipróbálni a hidegtű technikát. Zsidótemető-sorozat készült.

 

Részlet Tóth Elemér interjújából (Nógrád c. lap, 1986. 7. 16.):

- Mi keltette föl az érdeklődését a téma iránt?

- Véletlenül olyan helyzetbe kerültem tíz éve, hogy két-három esztendeig fotózásból éltem meg. A Népművészeti Intézetnek készítettem szociofotókat. Munkavezetőm, dr. S. Nagy Katalin művészettörténész irányította figyelmemet az eddig még kevésbé föltárt régi zsidó temetői művészetre, amelyet a művészettörténeti kutatás is elhanyagolt, jóllehet, miként más felekezetek régi temetői is, e sírkertek sem csupán vallástörténeti, hanem etnográfiai és igen jelentős művelődéstörténeti emlékeket is őriznek. Hamarosan 53 temetőből álló fényképarchívumom lett. Ez feküdt évtizedekig.

- Mit jelent a művész számára a régi zsidó temető?
 

Először is benne van a zsidó-keresztény kultúra igen sok ősi eleme. Ezenkívül olyan értékű plasztikai kincset, művészeti minőséget őriz, amelyből jó néhányat nyugodtan odatehetnénk bármely nagy múzeum akkád vagy asszír-babiloni plasztikája mellé. Benne van természetesen a halál problematikája, ami a művészetnek mindig egyik alapkérdése volt. Benne van a csend, ami mindig nagyon érdekelt.
Olyan térélményeket kínál, amelyek szinte enteriőrökkel érnek föl...

 

(A tartalom hiteles, mondataimat szörnyen átfogalmazta.)