A nagypolitikába egyszer szóltam bele. 1990. május. [Most itt a részletek is.]
Levél Várszegi Asztrik püspöknek. Leadtam a titkárságára.


Kedves Asztrik Atya!
Az idő rövidsége miatt úgy beszélek, mintha 30 éve ismernénk egymást, elnézést. Lehet, hogy ötletem csak emberi okosság, akkor megfontolandó, de ha a Szentlélek üzeni, több annál. Imádkoztunk ez ügyben. Nem játszom a szavakkal. Dönts!
Azt javaslom, hogy a most szombati zarándoklat nyitóbeszédében keményen ítéld el a hirtelen szétömlött antiszemitizmust. Április 29., Népszabadság. Határozott antiszemita cikk, lényegében a numerus clausus követelésével.
Erre a karizmatikus közösségek nevében a szombati számban röviden válaszoltam, de ez nem elég. Ha a magyar egyház most nem nyilatkozik, történelmi pillanatot mulaszt el.

 

1990. május 5., szombat     Népszabadság

AZ ANTISZEMITIZMUS: SZERETETLENSÉG

A jó ízlés, a kultúra és a kereszténység nevében mindenfele diszkriminációnak ellen mondunk.
Szeretnénk úgy élni, amint imádkozunk:

''Uram, tégy engem békéd eszközévé:
- ahol gyűlölet lakik - oda szeretet vigyek,
- ahol sértés - oda a megbocsátás szellemét,
- ahol tévedés - oda igazságot,
- ahol kétely - oda hitet,
- ahol kétségbeesés - oda reményt,
- ahol árnyék - oda fényt,
- ahol szomorúság - oda örömet. Amen.''
1990. május 2.

Húsz katolikus karizmatikus imaközösség nevében: Váli Dezső, Szabóky Örs, Takács Attila, Czibulka Csaba, Pohlingterné Szente Katalin, Subecz Zoltán, Horváth Ilona, Annus Éva, Katona István, Hollósy Péter, Csatlós Mária, Tóth Benedek, Molnár Levente, Templom Katalin, Heintz János, Bicskei István, Hodován Péter, Molnár Eszter, Bánki Balázs, Mezei Ádám.
         Cikkemet aláírattam épp összegyűlt közösségvezetőkkel, még éjjel elvittem a Népszab. székházba.

Két nap múlva visszajelezett, hogy beleveszi a beszédébe.
Reggel György Petivel ott a gyülekezésnél, a Városmajori templomnál. Hatalmas tömeg. Asztrik igent intett nekem a távolból. Peti egy ismerőse, fiatal férfi, a Szabad Európa riportere. Mondjuk neki, itt most fontos, jöjjön. Más a dolga, cserkésztalálkozó; de hatalmas magnóját a nyakamba akasztotta. Trabantomban Péterrel Máriaremetére. A rendőrkordonon át: a Szabad Európától vagyok. A magnó hitelesített. A tévéhíradó opratőrének szóltam, fontos beszéd lesz. Mondja, már mindenki elment, ő a mise elejét, aztán ő is. Mondom, én honnét, én szóltam magának, a többi a maga dolga. Ott maradt. Az antiszemitizmus elleni mondatot vette föl, s ez aznap este - csak ez - háromszor is a tévében.

[...] Mert testvéreim nem szabad elfelejtkeznünk (arról), hogy ebben a magyar hazában nem csak mi vagyunk. Sokan félnek tőlünk. Én tudom, hogy a félelem nem mindig megokolt, nem mindig ésszerű dolog, de sokan félnek. Sokan félnek egy hatalomra kerülő egyháztól. Sokan megfogalmazzák, hogy félnek egy katolikus vagy keresztény kurzustól, egy olyan államhatalommal vagy politikával összefonódott katolikus egyháztól, amely a két világháború között volt. Testvéreim, ezt a keresztény kurzust, ezt a katolikus kurzust minden ízében tagadnunk kell. Nekünk nem kell sem állammal, sem politikával összefonódott hatalom, az egyház nem kíván és nem akar hatalmat, az egyház szabadságot akar ahhoz, hogy az evangéliumot minden embernek, kicsinek, nagynak hirdethesse...

És testvéreim, itt kell szót ejtenünk a mi népünknek, de azt hiszem, Európának és most már a világnak rákos betegségéről, az antiszemitizmusról. Nekünk testvérünk mindenki, és Jézus azért jött, hogy értünk, emberekért, nemcsak magyarokért, hanem zsidóért, szírért, arabért, amerikaiért, románért és még sorolhatnám a nemzeteket, nemzetiségeket, fajokat, feketékért és fehérekért és sárgákért, mindenkiért, egyetemes küldetéssel, egyetemes szeretetküldetésből jön. És minekünk úgy kell élnünk, hogy testvéreink ne megijedjenek, ne féljenek, ne irtózzanak a mi hatalmunktól, ami nincs, hanem

A fölvett beszéddel a rádióba, - útközben Péternél, begépelte a szöveget - átadtuk Mester Ákosnak; délután betette a 168 óra műsorába. Tetszett szakszerűsége, mondja, hogy a kazettát itthagyjuk. Mondom, nem. Egyetlen szó nélkül tette föl a keverőasztalra, másolni. Onnét a szalaggal át a Szabad Európa Bajcsy Zsilinszky úti stúdiójába is. (Honnét tudtam címet? Gondolom, ezt is György Petitől.) Aztán a 16 órás hírekben ők:

Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspök a máriaremetei zarándoklat résztvevői előtt kijelentette, hogy a magyar katolikus egyház minden ízében megtagadja a két világháború közötti politikával összefonódott katolikus kurzust. A főpap a magyar nép és Európa rákos betegségének nevezte az antiszemitizmust, amely ellen a legjobb fegyver a szeretet. (fogalmazta: V. D. és Vince András, SZER)

Vagy tíz év múlva Várszegi püspök titkársága telefonon, hogy megvan-e nekem az akkori beszéd. Megvolt. C.02050