előző levél  összes levél

VÁLINEWS; 224. levél J.-nek, Le Meux-be / 2013. november



--- 2013. november 1., péntek ---

Ősz a gangon - F/2013/263

Ismét többször, mostanában bőven vekkeridő előtt, hajnalban ébredek. Bevallottan boldog órák, teljeskörű szabadság-érzet, többletidő, lehet dolgozni, nem úgy, mint napközben, amikor a reguláris munkaórák, mind a tizenhárom, ebédidővel. Amit még soha reggel, ma magam elé, a lámpafénybe: Kim Hjonhi (1962 –): Kémek iskolája. Másnak tán nem újdonság az ilyesmi, de nekem a krimik - detektívregények kimaradtak. A szerző robbantotta föl 1987-ben a Korean Air Lines 858-as járatát, 115 halott. Ezt a könyvet háromévenként elolvasom. .
A kisasszony szakszerűsége; repülővezetés tudományától a három férfi leküzdéséig mindent megtanítottak neki. A vizsgán 15 kilométert futott, egy másikon behatolt egy "idegen" nagykövetség épületébe, föltörte a páncélszekrényt stb. A tanulóévek hétköznapjai. Külországi útjai.
Végül még Happy End is; halálra ítélik, de az államelnök megkegyelmez neki, ennek mindig megörülök.
Megkerestem a Google-ban is, a nevét így is írják át latin betűkre: Kim Hyun Hee.


Mailváltás délben

- [...] ma délután eltávolítom magam hazulról. Nehéz a halottak napja, homokba dugom a fejem, és mozi-- T.
- A halottak aranyosak. d.
- Minden halottal egy soha nem pótolható világ tűnik el, és a hiányuk - nekem - nem múló. T.
- Én vagyok az öregebb, hamarább fogok velük találkozni. Közös síelés, közös játszóterezés... d.
- Hogy ki mikor, nem tudjuk; amit ír, az csak az emberi számítás. T.
- Én speciel emberből vagyok
  amúgy éhes
  és éppen news-író. d.

___________________________________________


HALOTTAK NAPJA
az én halottaim mind élnek csakugyan
húsz kilométeres körzetben körülöttem
bankkártyával és telefonnal
igazán halott hároméves kislányom
akinek játékkutyát varrtam
még farkát öltögettem
elöl ő már simogatta
igazán halott óvodás kislányom
hazafelé csak annyit mondott úgy vártalak
halott kislányom rárakott iskolatáskával
az volt a véleménye
nagy szalság az egész
az er betűt még nem tudta
halott lányom fekete körömcipőben
halott a már munkába induló
élő egereket kellett földhöz csapnia a sasok számára
most hetente beszélünk telefonon
ilyenkor is négy gyereke lóg rajta
halott a kisfiú aki kétévesen ecseteimet
nézegetem régi fényképeimen
évente ötször forgat Nyugaton
halott az az építészlány menyasszonyi fehérben
az én asszonyom is lehetett volna
itt lakik a várkerületben
negyedik éve özvegy már
halott apám Paul Klee mert elfelejtettem
igaz Giorgio Morandi nagyon is él
halott az evezés augusztus tizenhatodika óta
utoljára kétpárevezősben
a Hajógyári öbölben egyetlen forduló
a többihez már fáradt voltam
halott Assy kutyám pedig az bernáthegyi volt
elajándékoztam azt is

ki él itt egyáltalán

de halottaim által vagyok gazdag
és ők is gazdagabbak általam

és ez így van jól

_________________________________________



Hogy utoljára arra néztem, Kata ablakpárkány-kiskertje megint átalakult. F/2013/264







--- 2013. november 3., vasárnap ---

Indulok uszoda, mindenki alszik. Előszoba, rémülten torpanok, mi mindennek kellett itt történnie. Hogy a cipők így, döbbenetes egysorban. A négy unokák.

P.s. Óvatosan megtudakoltam. Minden rendben. Csak Kata igazította így, utánuk.

Katával üzlet: bajban lévő barátnőjének 10 ezer HUF megajánlva, ha ma délelőtt nem kell nekem is állatkertbe. (Évek óta készülök, amúgy.) Unokáknak beígérve. Egy opusz-táblázatba gabalyodtam bele. Mintanagyapa.

 

 

--- 2013. november 4., hétfő ---

Aha. Szóval elmentek az unokák.
F/2013/266



Kedves Deske, a unokák-témakörhöz:
-Gyerekek! MIABAJ???? Miért ültök ilyen csöndben, és csak néztek magatok elé mogorván....?
-Felnőttet játszunk...
H.



--- 2013. november 5., kedd ---

04:56 Megjött az életművem a nyomdából, százvalahány fotó. Most jön a java, beszámozni, egyenként beírni opuszjegyzék, szereplésnapló. Azt fogják szerepelni, hogy odaadom őket a Fotográfiai Múzeumnak. Első lépésben ehhez egy háromméteres asztal. Henyélés felfüggesztve. Már három hibát találtam.




08:40 Tegnap barátilag hozzám vágtak két meggyel dúsított mákosrétest. Visszavonhatatlanul, ellenállhatatlanul. Az egyenleg megóvása érdekében ma muszáj kenyéren és vízen (pirított kenyéren és cukros teán).
Van egy pótolhatatlan barátom, aki ebben nem ismer tréfát. Megkérdeztem, a Halotti beszéd versem mely minőség az én korlátaimon belül. Betenné-e szűkebb válogatásomba. <<Se szűkebbe, se bővebbe, a szíved benne van, és ez nem vers.>> Úgyhogy az önfilmet-, a versbeolvasást innét sürgősen levettem. A filmtárban megmarad, minőségtelenül is informatív.
08:56 henyélésre ítélve. Sajnos kiderült, az opuszjegyzékbe és szereplésnaplóba előre beírtam már mindent.



Jönnek a műtárgyak-adatok, írom, százával. A rendszer magától helyezi el és át, ahova kell, opusz-számaik alapján. A rendszer tökéletes. Tehát ember számára alkalmatlan. Vagyis hát... Ma ütköztem bele igazán. Egy nyolcjegyű kódszám egy tagját – ami többszáznál majdnem elkerülhetetlen –, mellégépelem, egy adathalmaz örökre elveszhet. Ha a képet címével jelzem és Margit helyett Mrgit nénit írok, nincsen baj.




--- 2013. november 6., szerda ---

Szűkebb és tágabb környezetem-, az egész világ fölös tárgyakat halmoz. Joguk van hozzá. Úgy is lehet élni és meghalni. Három oka szok lenni.
- evvel foglalkozni nincs időm
- még jó ez valamire
- valaha kellett
De miért terhel ez engem, semmi közöm hozzá; fegyelmezetlenségem. Lehetséges védekezésem, ma éppen Illyés összes versei három kötetét fogom elajándékozni. Hazugság a léte. Húsz éve megvan, de még az Illyés-válogatottal se végeztem.
A mennyben – remélem – jut idő elolvasni. Vagy a Gyulával fölmondatom magamnak.


 

Délelőtt A/13/47 tovább, és még talán tovább is – volna, de halaszthatatlanul eszembe jutott, övtáskámon a mobil fedele helytelen. BŐR-doboz műterembe, kicsit világosabb színű darabot találtam neki. Kétszer rontottam el, beleszegecseltem a derékszíj futása helyére, stb.
Végül estig 53 folyócentiméter könyvtáramat ajándékoztam szét. Maradt 64, szépirodalom.



Kedves Deske, bocs, halálára készül? U.

Is-is. Bár az már megvan. Opuszjegyzékem az OSzK szerverén. Napi lélekrendezés.
És beszereztem egy fél üveg kökénylekvárt. Képért. d.




--- 2013. november 8., péntek ---


- Deske, És beszereztem egy fél üveg kökénylekvárt. Képért. Ez azt jelenti, két kép egy üveg kökénylekvár a cserekereskedelem áraránya. Mondd csak, hány literes üveg kökénylekvár lehet ez?
Üdv: L.

- Egy. Nos?! Annyi módosítás, hogy barack legyen. d.

- Reggel kibontottam. Igazi barack volt. Lám-lám, ilyen a szerencsém. :)  L.

- Bontva jobb. Az bizton nem romlott. Jöhet. d.




10:54 Egy magam számára is váratlan történet. Dolgozom rajta. A G betűnél tartok. 750 email-címemből a halottakat kihúzni:

 

 

 

- Miki, kérlek, csináld meg nagyban ezt a meghívót, pdf-ben. Amúgy mi a véleményed erről a logóról, felülírva a deske.hu-val? d.

- Külön nekem erősebb a két jel. Együtt zavar, hogy nagyon máshogy van megrajzolva a kettő. Hahó! M.

- Köszönöm! Itt azt kellett megoldanom, hogy az érdeklődők mellékesen, de kényszerítően megkapják az infót, hogy vásárlási szándék esetén hogy lehet engem megtalálni. d.




2013. november 09., szombat ---

Kiállításra előkészületek mentén ilyesmivel is el tud menni jó két munkaóra; mutatom. Makett; a negyedik betűtípus, próbanyomatok, stb.
Meg evvel is:
Dél-Svédországban és Gödöllőn az arra rászorulók már meg is nézték a kiállítást...
Hja, a technika.





Megérkezett Asztrik apát úr válasza – mivel Erdő Péter atya április óta nem válaszol – tőle kértem imaközösségünk számára lakáson történő szentségimádásra privilégiumot.

Kedves Deske!
Köszönöm az invitálást! [kiállításodra] Itt vannak kedves és engedélyt kérő soraid is asztalomon, amire még nem adtam választ. Lakásod, egyházjogi tekintetben domiciliumod, Erdő bíboros úr joghatósági területén van, semmiféle engedélyt nem adhatok, erre csak ő illetékes. A lelki összetartozás nem katolikus egyházjogi kategória, ergo nem létezik, főként jogalapot nem ad engedélyek adására. Ancilla [húgod] jól van, igen kedves és derűs.
Barátsággal köszöntelek és megértésedet kérem.
Asztrik

[Egy kis csúsztatás: nem lelki rokonságra, benedekrendi oblátus-voltomra hivatkoztam]

 



 

Kedves Deske, november 15-én este munkában, sajnos nem lehetek jelen a megnyitón. Sok sikert kívánok a kiállításhoz, barátsággal: L.

 

Köszönöm, a (belső) siker már biztosított. Szeretem ezeket a képeket. d.

 



 

Szia Deske, köszi a meghívót, örülök, hogy lesz kiállításod. (Sajnáltam, hogy nem írtad a netre, hogy hogyan jött létre.) F.

Ezt az új érát a Prófétában valami nagyobb közös tárlattal akarták nyitni, de rajtam kívül senki nem vállalta, amíg el nem tüntetik ezt a lehetetlen és zavaró márványdarabokból rakott falat. d.

 




Ma a levelezések napja. 2012. február 8-án írt levelemre megérkezett New Yorkból a hosszú, és igen szívélyes válasz, Kata régi kollegája; hogy elnézést, most találta meg, spam közé keveredett a levelem. Kiállítóhelyük nincs, de érdemben gondolkoznak a dolgon. A tavalyi levelem:

New York, Magyar Kulturális Központ
Igazgató

 Kedves ... !
Ezt a levelet  nem írhatja meg helyettem más, az élet ilyen.
(Jávor) Katától hallom, Maga került a Ház élére.
Sokáig fotóztam román és magyar zsidó temetőket, kiállítás is, két könyv is lett belőle, az egyikben e témájú olajképeimmel együtt. Szívesen kiállítanám maguknál. Postán, egy borítékban elküldhető az egész. Most 16 darab van itthon, de többet printelni nem gond. 30-34 cm-esek, paszpartúzva két 40x40-es üveg között lehetne falra tenni. Nagyon szeretem New Yorkot. Már jártam, mecénásaim jóakaratú gesztusából.
Öt nap nyitástól-zárásig a MET-ben... De ha ez nem is jön létre, kiállítani kell, ez a dolgom.
Úgyhogy szívesen. És egy másik lehetőség, ez is akár borítékban. 89-ben kértem az akkor már más nevű Munkásmozgalmi Múzeumban betekintést két háború közti koldusfotókról. Kezembe adtak ötszázat. Ezekből válogattam össze a Keresztutamat. A képek fölé egy megbocsátás-témájú szöveg került, kisfiam keze írásával. Ez is többször szerepelt már, és itthon van. 14 print, 45x32 cm-esek. A honlapomon minden fotóm is rajta van, külön fejezetben a zsidó temetők.
Két linkben meg tudom mutatni, mikre gondolok.

http://deske.hu/iras/html-2012/fotokiallitas.htm

http://deske.hu/graf/jpg/b0308-egyutt.htm


Szívélyes üdvözlettel: vd

Azonnali válaszom:

Vannak még csodák! Súlyosan csalódtam csalódásomban, hogy (eddig) hiába vártam levelét! Köszönöm a válaszát! Zárójelben, Kata folyton védte Magát, hogy a gyerekek, meg indulás, nyilván rengetegnél rengetegebb a dolga…
szívélyes üdvözlettel: d.




Nagy tempó, délre kész kiállításom dolgaival,
délután villamossal a tegnap nyílt
BÁLNA a pesti Duna-parton, olyan szemszögből is, netán egyszer ott kiállítani.
A helye nem egy HELY, beszorulva a sínek és a vízpart közé. És összességében pont olyan, mint a Mammut II, itt velünk szemben, ami ugye, Szórakoztató És Bevásárló Központ. Valószínű, ennek az új évezrednek ez az irányvétele, művészet egy térben a divatbemutatóval, és a minőségi sajtokkal. Nem az én világom. Nincs helye értékelni, most ez lesz. Lehet, hogy a most köv. generációk számára egy ideig ez lesz a célszerű. (Utána kéne nézni, mi van a Pompidou Center alsó négy emeletén, sose néztem meg, lehet, az is ilyen. Igaz, ott eléggé szeparál a külön-, a legfölső emelet. Ott nincs hamburgervilág. Ott áhitat van.)
Az épület: Nagy Durranásnak kicsi, és igen kevéssé szép formájú ez a búra. A két régi raktárépület gyönyörű volt, inkább azoknak kellett volna érvényesülni. Az éjszakai változó piros - kék kivilágítása áruházi gagyi, pont mint a Mammut fóliakupolája. Ha igaz, öt szint, fönt kilátóval, legalul most hatalmas gyerekparadicsom és 250 autónak hely.
Megközelítése: az északi oldalon lehet a Szabadság híd alatt átbújva a szervízútra behajtani, a Petőfi híd felől érkezők számára is ott a bejárat. Most még nem fizetős. Gyalogos bejáró mindkét végén, 2-es villamos Zsil utcai megállója jó..
Az épület szervezése: a két régi raktárépületben sorakoznak az aktív helységek, zsákszerűen a középtérből nyitva; egymástól szeparálva. A köztük lévő új beépítés hatalmas, kellemes, többszintes sétatér, ahonnét minden átlátható, megközelíthető. Liftek, mozgólépcsők.
Mik vannak: Sok evő-ivóhely, most egy hatalmas teremben divatbemutató kifutóval, fotósdobogóval. Biotermékek üvegpult alatt, még húsdarabok is. A hall egyik végében keverőpult, és hatalmas hangszórók, üveges tekintetű, mozdulatlan, zenésszekre várakozó kezelőszemélyzet. Gondolom, nem Bartók-koncertre készültek az üvegkupola alatt. A régiségkereskedő, akivel beszéltem, bruttó hatezret fizet négyzetméterenként egy hónapra. Átlagos méretű a bérleménye, 40 m2 = 240 ezer. Több hasonló árus: herendi porcelánrózsák, matyóbaba, ásatásból származó sokszáz éves?! buddha-szobrocska. Egy Paál László-szintű gyönyörű erdőrészlet mindössze százezerért. Ha megvenném, többet nem is kéne festeni, csak azt nézni reggelente. Hangszerkészítés-bemutató. Tízméteres legó-lehetőség szőnyegen, odahasaló gyereknek, és óriási játékvasút. Asus tabletvásár. Kozmetikumok.
A Budapest Galéria kiállítótere, amit most ide telepítettek. Akkor engedtek be négyünket, amikor négy látogató kijött onnét. A tér okosan tervezett, írják, harmadik legnagyobb a városban; szakszerűen megcsinált. Bár sokáig sétáltam benne föl s alá, míg már éreztem, épp most hol vagyok. Igaz, fáradt voltam. Három jó nagy tér, köztük jól kihasználható-, mert tágas nyaktagok. Elzártan a gyerekfoglalkoztató. Ahogy nézem, fölkészítve mindenféle térválasztás, paravánozás lehetőségre. Világítás jó, a mennyezet alatt a rácsszerkezeten kábelek, sok konnektorok, stb. Talán nem tettem volna annyi ablakot a belső sétatér felé. De hát ez kívülről meg csakugyan vonzerő. Ha ezt a gyereasszonyveszünkisvalamit, meg egy kólátagyereknek - környezetet elfogadja az ember, a hely igen alkalmas. Az épületet éjszakai szórakoztató-központnak is szánják.
A nyitó kiállítás: Igen látványos. Tegnap még irígykedtem Vojnichra, hogy őt szerepeltették. Most, megnézve, ebben a képkörnyezetben már nem.
Utána gyalog át a hídon, Budára.
Több fotóm életlen, sajna.






2013. november 10., vasárnap ---

Sajnos több baráti házasság is válságban. Mit tudok én ehhez hozzászólni.

1. Amíg önsajnálatban van,
2. amíg a másikat akarja megjavítani,
3. amíg nem minden erejével a másik javát keresi [hívők: alázatosan, az Úrra figyelve];
   – hiába reménykedik.

 

De jó. A ferencesek váratlanul eltörölték a vasárnapi fél hetesen a zenét, csöndes mise lett. Nem zavar ez a barokkból ittfelejtődött ricsajos hangszer-, hallani végig az imák szövegét.



Találtam Marabut, egy orosz történeti tudatról szóló cikkhez.





Idős, egyedülálló barátnőnk  – orosz és történelem-tanár volt –, nem tudta fizetni, így a múlt télen kikapcsolták nála a gázt. Villanyradiátor fűtésre tért át. E hónapban ezt a fölgyűlt 65 ezer forintos tartozását vonják le a 65 ezer forintos nyugdíjából.


Néhány plakát is készül, a galéria ablakaiba.

 

Ma egy éve kerülök minden édességet.
A lekvárosságot nem annyira.

 

Nem tudom,
hányan fogják meghallani,
iróniának szántam
kiállításom címét,
SZÉP KÉPEK
merthogy manapság
kötelező ez a csacsi divat,
címet is adni.



Két erősfényű lámpa elölről
a monitorok környékére,
de nem volt elég. Sokat ülök elöttük.
Ha a háttér sötét, kontrasztos, hamarosan megérzi a szemem.
Most oda is telepítettem egy (energiatakarékos) izzót.
Jó.

 




2013. november 11., hétfő ---

Még a házassági gondokhoz. Sokféle egyensúly, harmónia létezik. Hallottam:
1. Egy európai utazó malájt asszonyt hozott haza. Az egész nap a sarokban guggolt, amíg csak  nem szólították, és nézte csillogó szemmel az iróasztal mögötti urát…
2. A szomszédok észrevették és szóltak a rendőrségnek, a fiatalassszony lábán, ahogy otthon tevékenykedik, lábbilincs. - Ó, nem szükséges evvel foglalkozni, ez rendben van, a férjem teszi rám, minden nap, munkába menet előtt.
3. Hohó, most már nem tud megverni az asszony. Eddig mindig kihúzott az ágy alól, de most bevertem egy cöveket, abba kapaszkodom.
4. Molnár Ferenc szerint a legjobb, ha a házasársaknak külön lakásuk van. Úgy értve, más földrészen.
5. Öreg nagyanyám végső-beteg férje horgászfelszereléseit vitte le, rendbe hozatni.

 


A minap eltréfálkoztunk, idézem:

- Deske, "És beszereztem egy fél üveg kökénylekvárt. Képért". Ez azt jelenti, két kép egy üveg kökénylekvár a cserekereskedelem áraránya. Mondd csak, hány literes üveg kökénylekvár lehet ez?
Üdv: L.

- Egy. Nos?! Annyi módosítás, hogy barack legyen. d.

- Reggel kibontottam. Igazi barack volt. Lám-lám, ilyen a szerencsém. :)  L.

- Bontva jobb. Az bizton nem romlott. Jöhet. d.

Mára viszont váratlanul postán, csakugyan és baracklekvár.
Értelemszerűen azonnal Hajtás Pajtás, másfél óra alatt
6990-ért vállalja egy 80 centis,
4,9 kg-os csomag kézbesítését a III. kerületbe.

 

 

Tegnap fölugrott hozzám Kornél,
képnézőbe,
emberek is tartoztak hozzá.

 




Egy szíves mailinfó érkezett:
dec. 11-én egy zsidótemető rajzom, B/84/17,
árverésen a Nagyházi Galériában,
120 ezerről indul.
Igen, tulajdonosa meghalt.



Húszévesen én a kereszténység, a stoa-Seneca, és az egzisztencializmus ege alatt. Mennyire idegen ma már nekem ez az akkor használt-kedvelt Kafka-mondat: Meztelenül, kitéve e boldogtalan korszak fagyának, evilági lovakon, földöntúli lovakkal tévelygek én, öregember" Még húgom is tudta általam, kívülről.

 

 

Van egy txt fájlom keresés célra. Az összes NEWS-levéllel. CTRL+F; mikor említem először Oravecz Imrét, hányszor és mikor utoljára. Most megnéztem, hogy megint kezembe akadt. És megint boldog voltam tőle jó órán át. A Halászóember második kiadása. Az elsőt, a papírfedelűt, jobban szerettem. Tehát
1994. december
kerek negyvenszer
2012 augusztusa.
Úgy emlékszem, Hankiss Elemértől a gondolat, hogy a világ lekoncentráltabb információtárolása a vers.

Deske, ez pedig Márai:
A vers él, lebeg a nemzedékek felett, már régen különvált a műtől, melynek egyik szerves alkatrésze, él emberekben, akik talán nem is tudják, ki írta s él emberekben, akik talán nem ismerik, sosem hallották vagy olvasták a verset, de hangulatát öntudatlanul örökségbe kapták szüleiktől, környezetüktől... A vers él és szétáradt a magyar világ felett, nemzedékek hangulatába szívódott fel, emberek idegeibe itatta be magát, férfiak eszméletében rémlik fel mint valamilyen személyes élmény, üzenet, híradás, amely csak rájuk tartozik. Ilyen különösen él tovább egy vers.
H.

 


2013. november 12., kedd ---

Az emberiség egyik legcsodálatosabb találmánya az ajándékozás. Most valaki – hónapokra – ezt az újságkivágást tette félre nekem, hogy egyszer majd csak betérek a boltjába:


Bár mi erre kanadai mentálhigiénés balzsamot (nyál) szoktunk használni.



Vendégem volt.
Hát a tegnapi menüm így alakult:
reggelire két karéj pirított kenyér, sózott
délelőtt egy dobostorta szelet és
egy csokoládés mignon
este 10 szem mandula. Erre Kata kötelez naponta, valamilyen egészségügyi okokból. Bár ízletes.
Sikerült.



 

Szemüveg kéne, a fene egye meg, de nem fog menni – éves úszóbérletre gyűjtök, 265e –, baromi drága, 150 ezer körül, mert progresszív lencse (multifokális). Más boltban, más céggel jóval olcsóbb.
Nem tudja valaki, van-e érdemi különbség a három cég terméke között?
Zeiss
Rodenstock
"Hoja"



08:53 Klub, ma reggel.

1. A zuhanyozóban a pörköltről beszélgetnek. Egyikük vendéglős volt. A mákos tésztára terelem a figyelmet. Kárhoztatom a porcukor intézményét, fele kő, hogy ne csomósodjon. És hát a mák. A mák. De milyen az a mák. Átveszik a szót. Hogy neki van egy receptje.
2. Hajlott soványka futóvendég öregasszony ábrándozik tévetegen a medencelépcső alján.
Rászólok:
- Bátran, ma meleg (valószínűleg, gondolom hozzá).
- Igen, csak kissé szédülök.
- Jöjjön csak, mi vigyázunk egymásra.
(A mondatot húsz éve egy interjúból tanultam, autóversenyző mondja, sztrádán vezetni fél, versenypályán-, ott nem.)
Egy forduló után ő: Már jobb.
3. Föltaláltam a lassú gyorsúszást. Gyönyörűvé válnak a mozdulatok, ahogy mintha lassított felvétel.
Persze nem én fedeztem föl, nyolc éve láttam egy öreg tornatanártól a siófoki uszodában.
4. A professzor asszonyt megint kitüntették. Tornázik a medence túlsarkán. -Nem a munkásságodat irigylem, csak a pénzedet! Nevet.
5. Ma hatodszorra is beázott a szemüvegem. Ez egy ilyen nap. Keddenként szokott.
6. Már az öltözőben:
- Isten?! azt még soha se látta senki.
- A rádióhullámokat se.
7. Megkaptam a meghívódat, jövök - mondja és hangjából világos, hogy szívességet akar tenni. Nekem. Így is rendben van.
8. A vízben ma végig írtam. Ezt.



 

- Deske, a kiállítási táblácskája: nem contact... KAPCSOLAT: DESKE.HU...
- Az ördög akar kapcsolatot. Vásárlást. d.

 



10.43 A mai tovább-ok, A/13/37 és A/13/44
És most ki a Margitszigetre, lelkiismereti biciklizni.
Idén tán csak ötször voltam.
Pedig tavaly vettem új gépet, 30 ezerért.









13:01 Tényleg véletlen, éppen Mike fiam is a Margitszigeten. Filmet és pedált forgat, ő a rendező; a tricikliben a kameramann. Rakovszky Zsuzsa a tarisznyámban maradt, üldögélni már hideg van. F/2013/269

 



Délután tizenöt művészhallgató nálam csakazértis az Iparművészeti Főiskoláról (MOME), egy régi jó ismerős, Mohácsi tanár úr vezetésével.
Egy első találkozás első néhány órájában én mindig nagyon érdekes vagyok, például azért úszom 34 percet, mert addig bírom ki hencegés nélkül.
Kiraktam, hirtelen ötlettel rákérdeztem, és meg is találtuk a kiállításra szántak közül a leggyengébb képemet. A/13/34. Óvatos javaslatok. Aztán én csináltam, ők nézték és beleszóltak. Úgy kellett visszacsomagolni a holnapi szállításra, hogy csuromnedves.
Néhány lány csütörtökön eljön fölmosni a műtermet.






2013. november 13., szerda ---

kiállítás-rendezés




2013. november 14., csütörtök ---

Kiállítás csinálás.
Plusz este három iparművész-lány tényleg fölsikálta, ragyogóra, a padlómat. Hálából a minapi tizenöt fős műtermi különóráért.
Utána tanáruk, nekem: lesz, aki élete végéig emlékezni fog erre az estére.
Biztattam a kisasszonyokat, hogy lehető felületesen, mert sok lesz, női tisztaság-ösztönöket visszafojtani. Nem fogadták meg.
Elég hamar kidőltem mellőlük, pár négyzetmétert azért én is.




2013. november 15., péntek ---

Délelőtt Klubrádió beszélgetés-felvétel, harminc perc. Hétfő 14h kezdődő Mecénás műsorban adják le. Azt ide majd utána.
Aztán az Infó Rádió. Itt hang, a felkonferálás utáni rész, két és fél percben.
Képek, a megnyitóbeszéd, amit Szüts helyett olvastak fel; meg minden egyéb is a MENÜ / 11. KIÁLLÍTÁS fejezetben. Ide csak az én pótmegnyitóbeszédem:

Hölgyeim és Uraim. A Lukács uszoda medencéje 28 méter 49 centiméter hosszú. Lemértem. Reggel fejessel kezdek, és ekkor, tehát minden nap egyszer megpróbálom ezt a távot végigúszni. Úgy értem, a víz alatt. Ez eddig körülbelül 6500 próbálkozás. Nyolcszor sikerült. Köszönöm, hogy eljöttek.


Megnyitó: kilencven ember, persze sok ismerős, akikkel csak ilyenkor találkozunk; papommal megbeszéltem a következő gyónás-időpontot, az biztosító-ügynöknek hat helyen aláírtam az új szerződést, Japánból múzeumigazgatónak hazatért rokonnal összemosolyogtunk. Egy kiállítás-meghívás. Egy javaslat, feltétlen nézzem meg a Ha eljő Joe Black-filmet, mert az pontosan a Szüts szöveg, mozgóképben. Egy üveg körtebefőtt Pincehelyről, egy kedves (eddig) ismeretlentől, felirattal; meg egy tálca rokoni mákoskifli. Böjt fölfüggesztve: ÜNNEP.
Új ismerősömnek üzenem: tévedtem, nem Pincehelyen, hanem két faluval arrébb, Keszőhidegkúton vettünk egy szőlőpincét, 1978-ban, nyolcezerért; ami röviddel rá beomlott, aztán hamarosan sikerült túladnom rajta. Pincehelyre egy éjszaka közepén mentünk be kis Zsófival orvosi ügyeletre, ha jól emlékszem. Talán kettőt aludtunk a birtokunkon, összesen.

Ilyet még nem csináltam – okkal –; ebben a kiállításban az a nálam szokatlan, hogy egyetlen év anyagából válogatva. Idei képek. Tudom, hogy jó anyag. És még a fiam is gratulált hozzá, hogy ráadásul nem is egy gondolatot rágtál végig.
Időközben kiderült, ez egy kereskedelmi-galéria - én erre eddig nem gondoltam. Hogy ők árusítanak. Annyiért adják el a képeket, amennyiért tudják, árlista (a kiállítás fejezetben); 750 ezer max., s megállapodtunk, én mennyit kapok belőle. Ha.

Istennek hála, Szüts ma, vagyis szombaton, kijön a kórházból, rendben van. Új könyvét megküldte nekem. Most 05:42, fél kettőtől csinálom a Próféta kiállítás fejezetet, de közben ki is olvastam.



2013. november 16., szombat ---

Mondtam a Klubrádióban, az interjúnkat nem teszem föl magamhoz, megvárom a hétfői délután két órás Mecénás-programot. De most már úgy gondolom, ebből a késésből senkinek semmi haszna. Balog József kérdez. Az első másfél perc még a nemhivatalos. 32 perc.
Illetve. Nagy-nagy izgalmak közepette – ebben amatőr – kerestem és letöltöttem egy free hangkezelő programot; sikerült a fölöst kivágnom az eleje-végéről. 28 perc.

 



a legépelt változat picit fésülve, és két téves számot javítottam. 1004 fölfűrészelt kép, és 28 GB most a honlap. És még nő.





Belsőépítész főiskolás
évfolyamtársam nagylánya
a napokban biciklivel indult szüleihez, talán szívprobléma, útközben meghalt.
Egyházi szertartást nem igényelvén,
evezőstársai és rokonai a margitszigeti csónakház stégjén búcsúztak tőle
énekkel, virággal, hamvait a Dunába szórták.
Majd mécses-csónakokat küldtek utána.
A 26 felvételből ez: F/2013/283



2013. november 17., vasárnap ---

 

Megnyitói ajándék volt sógorasszonytól tálcácska mákoskifli, még aznap este elfogyott, általam. Most szóba került, Kata mondja, hiszen az lekváros kifli volt. Ilyen az én szerencsém.

Bár. A mákos kifli még akkor is egy csodálatos dolog, amikor éppen lekvárral van töltve.




Egy nemrég előkerült fotóm 1975-ből, a jó barát; aki nyitotta volna tárlatomat. F/75/36





Nyugodtan hajtom álomra fejemet, kiállításom tökéleteschen LE LETT dokumentálva.

 

2013. november 18., hétfő ---

Itt egy fájlban a képek, amiket kiválogatott és elfogad tőlem a M. Fotográfiai Múzeum.
Már összecsomagolva a polcomon;
24x30 cm-esek.
(A följövő kép bal fölső sarkára egérrel - ott nagyítható.)
Nem pontosan az én értékrendem szerinti,
de jó, és nincsen ellenemre.

Ilyenkor működik csak igazán az opuszszám,
a rendrakás idején.





A kedvelt öregúr, drága öreg barátom negyven éve nézi az asztalom fölül, mit-merre mozgok itt ebben a szobában. Most úgy terelődött rá a figyelem, hogy reggel a klubban kezembe nyomtak kilenc művészettörténeti szakkönyvet, hogy hagyaték, nekem tán hasznos. Cipeltem haza. Panofsky, Gombrich, Wölfflin, Vermeer, Gótika. Távol áll tőlem, hogy ezekbe a tudományokba belemélyedjek, én közelebb vagyok a tűzhöz; de átlapoztam. És akkor egy Van Gogh repró, 1890. Nyilvánvalóan szeretett Braque-mesteremtől lopta. És hogy megférnek békében, énbennem.




2013. november 19., kedd ---

A kétéves S. Dóri testvérkét fog kapni. Így imádkozott egyik este:

Amikor járkálsz körbe-körbe, vigyázz a kis tesókára, ámen.

 

 

 

Most éve, hogy sűrű figyelem a testsúlyomra (hetes szám ne legyen benne), és hogy kerülöm az édességet. (A baracklekvár szoros kivétel). Ettől szaladósabb a futás (is). Hát meg kellett ünneplni; így, amit soha, ma 2000 fölött úsztam, a szokott 1253 helyett. A vége felé egy ideig fáztam. De aztán elmúlt az is.

[az utolsó mondat ér a legtöbbet]


 

Szia Deske, a megnyitódón, sajnos nem lehettem ott, mert most még pár napig  New Yorkban. Tegnap láttam egy szépen válogatott Balthus-kiállitást a MET-ben, az utolsó kép a te kandalósod, sokáig néztem, szempontjaid szerint. (Azt is.) Köszi. A.

 

Jó utat, Balthust (is) csókoltatom. d.

 

 

 

A/13/37 délelőtt tovább.
Ez a munka is nagy utat járt be nyár óta.
Aztán vettem egy katonapokrócot 4000-ért
a MILITARY-CUCCOK boltban.
Elvásott a régi.
Lepedőnek.

Email a Magyar Néphadsereg mosodaágazat első emberének; ny. főmérnökének (a 22 fokosban úszik), hogyan kell egy katonai pokrócot mosni. Korrekt válasz.

 

 

 

Délután Kieselbach Galériában Duray Tibor festő (1912-1988) kiállítása. Elég sokat voltam a műtermében, nagyobbik lánya, Eszterke irányában. Első előtti legelső szerelem, tizennyolc évesen; két évig tartott. Ilyenmódon ez a tárlat többarcú volt. Csendes elrévedés, és meghatódás is. A képek pedig, plusz egy kezembe nyomott többkilós monográfia: újraértékelése az őszszakállú mesternek. A könyvben családi fotók és festmények is, néhányat magamévá tettem. (FOTÓ / témakörök szerint / 18. emberek)

Esti malőr. Ülök a konyhaasztalnál, Kata sürög-forog, szokásosan ma is elém tesz egy kis fedeles műanyag dobozt, fehér tartalommal. Rendeletetésszerűen kikanalaztam, a vége felé kis kenyérrel. Akkor Kata rámmered, aztán a dobozra, majd megdorgál, mért ettem meg a sajtkrémet. Azt kenyérre szokták kenni.




2013. november 20., szerda ---

Az angyali kis csajok. Mindenfelé vannak. Egy példányuk a hatos megállójában, villamosra várakozva, szigorú tekintettel. Katonai terepmintás nadrágban. Aminek a zsebkörnyéke gyöngyökkel van kivarrva.





Délelőtt telefon, hogy engem fölkérnek. Így holnap uszodából reggeli nélkül, futócipőben az Andrássy útra, Magyarország Videós Arcképcsarnoka, negyedórás filmet csinálnak rólam. Ingyen. De ha 130 ezer forintot fizetek, akkor oda is adják. Plusz TV News. De lehet, hogy egybe írják magukat.

Tisztelt Művész Úr!
Telefonbeszélgetésükre hivatkozva visszaigazolom portréfilmje forgatásának kezdési időpontját. Kollégánk 15 perccel a megbeszélt kezdési időpont előtt várni fogja Önt az épület központi, földszinti recepcióján, hogy a stúdiókhoz kísérje. Kérjük, legyen pontos, mert óránként forgatunk!
Kérem, engedje meg, hogy tájékoztassam a forgatással kapcsolatosan. Stúdiónk egy videó-portré archívum létrehozásán dolgozik: célunk az ország jelentős személyiségei emberi és szakmai arcának ... archívumban a felvételek minőségromlás nélkül őrződnek meg a jelennek és az utókornak egyaránt. A filmek felvétele, archívumban való megőrzése és a kialakított portré portálon történő bemutatása díjmentes...

Megpróbálok pontos lenni...
Kata szerint fehér inget kellene venni. Nana.
Gondolom, el fogom mondani, hogy a remekmű egy villámfény idejére... Kalkuttai Teréz anya is mindig ugyanazt mondta.



2013. november 21., csütörtök ---

05:15.
ennyi volt az életem
vázlat a PlusTvNews videofelvételhez

napirend 25 éves: 05:23 vekker... - heti (kirándulás, imaközösség) - havi (gyónás) - éves (alkotóház)
munka: végig megéltem a képeimből
60 kiállítás
150 kép, 200 fotó m. múzeumban
35 díj
egy képem egyik gyűjtőtől a másikhoz 9,7 évi nyugdíjam árában ment
1004 fűrészelt kép
külföldre nem engedtem képet
opuszjegyz.: honlap, OSZK-é
hobbi: napló 12e gépoldal, OSZK-Kézirattár
kb. 9 könyv
23 éve Levelek Le Meux-be
főbűneim: önzés, munkamánia
végül: villám fényénél Isten köpenye




11:12. Hazaértem. Jól sikerült. Sőt. Bár tulajdonképpen mindössze egyetlen új mondat benne. De a felvétel minősége, szép vagyok, okos vagyok, lassú vagyok. Rákérdeztem, még a hangot se adják oda, a legépelt szövegemet talán, kérvényezni kell. Vegyem meg. A hiúság nagy úr. Egy harmadik telefonnal sikerült egy múzeumot találnom – mondjam?, nagyon sokat köszönhetnek nekem –, aki megveszi nekem, magának.




Alig értem haza, telefon, fél egykor a Próféta Galériában egy tévéstáb vár. Ott voltam.
Délután Gábor új Vasárnapi Újság-fejezete.
De baromira tudtak ezek rajzolni.
Babits tanár úr a katedrán.
A hallgatók jegyeznek.




2013. november 22., péntek ---

Nem lehet mindig festeni, hogy múljék az idő, hát éhezem is. Egy éve sokat, persze nem nagyon. Az éhségnek nálam három, egymáshoz alig hasonlítható ága van. A gyomoré. Úgynevezett éhes vagyok. Van ennek az állapotnak egy leányvállalata. Az ember elkezd enni, kevéskét, és ettől mohón éhessé válik. A második ágazat a szemé. Fölhozom az ebédet, s a lábosokat kibontogatva gyönyörűséges gyümölcsleves. És őszintén fölháborodva nézem, hogy én ezt most nem fogom megenni. Vagy csak részben. (Egyszerűség kedvéért ilyenkor az ember az egész világra dühös.) A harmadik a fejbéli éhség, amikor lelki szemem előtt feltárul egy hagymásrostélyos csíkos okkeres-barnája. Lehet, hogy ez lenne a legnehezebb, szerencsére önmegvalósításra alkalmatlan, vagyis veszélytelen.
A szárított kifli találmányáért nagyon hálás vagyok a sorsnak. Napi egy, reggel, hazafelé bandukolva, a Duna-parton. Mennyei, bár semmi íze nincsen.




A Fotómúzeum tegnap átvette 140 darab 24x30-as minőségi fotómat. Na, ettől is megszabadultam. A jövő héten a zsidótemetőket is elviszik, azokat Győrbe.




Kértem és kaptam kölcsön egy könyvet, Apám, Renoir. Baromira nem érdekel az öregúr. Akiről Cezanne azt mondta, hogy a festészet területére tévedt derék ember. De festőkről olvasva mindig akad egy-egy mondat, gondolat. És legfőképp: ilyenkor kandallótűz mellett, békés estén, fotelben érzem magamat, tán leginkább otthon ebben a világban.



 

Fölkértek, írjak-mondjak valamit a Most-lenne-70-éves-Petri konferenciára. Megpróbálom, de kevéssé valószínű, hogy valami sikerül–, jeleztem vissza.
Pedig használom. Az imént is egy-két hétig, esténként.




Csendesen jelen
az ősz a mi gangos udvarunkon is, ott lenn, a mélyben.   F/2013/290

2. A mai, tavaly márciusban kezdett kép tovább, nem látok tisztán.
Kidobjam?
Túl nagy a lemez, 90x90, sajnálnám...
De mintha és talán.

Műterem, egyensúly - A/12/11







 

 

Telefon, hogyan kell nagyfelbontású képet levenni a honlapomról (a kép alatt: "NYOMDAI MINŐSÉGBEN"), mert hogy kb. a szerdai Népszabadságban kritika jön.
Kedd este 6-tól 1/2 8-ig? beszélgetés velem a Tilos Rádióban. Ezt az adót nem ismerem.




13:12 Fáradva, kicsi belelapozás a Renoirba. Te jó ég, micsoda gyönyörű portréi vannak! És az a háttérben látcsövező férfi a páholyban! Ide felkiáltó jel.





2013. november 23., szombat ---

Tudunk mindezekről valamivel okosabbat, mi okosak, mint ami I. Kelemen pápa (horgonyt kötve nyakába, dobták a tengerbe) levelében, Krisztus születésének évszázadában, úgy 85-90 körül íródott?

Testvéreim katonáskodjunk tehát az ő feddhetetlen parancsai szerint. A nagyok nem állhatnak meg a kicsinyek nélkül, és a kicsinyek a nagyok nélkül; vegyesen vannak a kicsinyek és a nagyok, és ez a célszerű. Szolgáljon példával saját testünk. A fej mit sem ér lábak nélkül... testünk legkisebb tagjai is hasznára vannak az egész testnek... az erős támogassa az erőtlent... a bölcs ne szóval, hanem jótetteivel...


Egyházunk ma így zsolozsmázik róla:

Rólunk imádnak ereje
a bűnök szennyét mossa le,
a fásultság nehéz ködét
s az ártó rosszat verje szét.


Délelőtt Szentendrére, a Malomba, Vaszkó - Modok, stb. kállításra, de konferencia miatt zárva. Át a pravoszláv egyháztörténeti múzumba, ott nagyon rég jártam. A műtárgyak egyesével nekem nem annyira, de az atmoszféra. Ami tán még fontosabb. Aztán föl a dombtetőre, onnét az udvar, amit épp ötven éve megfestettem (A/63/01). A földön egy száradó levél. Végül a Duna-partra újra megünnepelni, hogy elbontották a várostól a Dunát eltakaró földgátat.

képek:
f2013292, szentendre-6, szentendre-5
f2013294, a6301,            f2013293
f2013291, szentendre-7, szentendre-8

2013. november 24., vasárnap ---

Tegnap haza az uszodából, a réten át.
November végén itt virág nyílik.
Kata még alszik,
pici virágtartó csak a szobájában van,
hát így kapta, a konyhába tettem, tányérja helyére.
És indultam Szentendrére.



Amúgy ma 4-től fönn, elnéztem az órát, 1/2 6-kor le, misére.
Zárt templomkapu, észbe kaptam. Futás haza, egy órára,
írtam tovább a szöveget: fölkértek a Petri-70 konferenciára, beszélni.
Feltételesen vállaltam el, de mára bejött egy ötlet.

Délelőtt esőben - ködben az ezúttal teljesen kihalt Svábhegy.
Ebédre vendég-kisasszony is,
hozott nekem a Himalájáról,
a Ganges forrásvidékéről egy kavicsot,
bár én Ganges-vizet kértem.
Embernagyságú kavicsokat is látott, belegondoltam.

A szövegre max. tízezer karaktert kértek, egész napi munkával estére ez nálam 13. Azt hiszem, így hagyom.



 

2013. november 25., hétfő ---

Ma reggel nem jutott eszembe semmi. Viszont 67,7 kiló vagyok.

 

Kedves Ildikó, egy őrült kér/d/és… Tévedésből töröltem egy 4 megás képfájlomat, mindenünnen, csak a kárpátaljai és erdélyi OSZK szerverről nem, mert ahhoz nem férek hozzá, szerencsére.
Véletlen Maga nem fér hozzá? Ezt kellene lehalászni: deske.hu/xx-foto/f2011158.jpg
Bocs, köszönöm… d.

Egy ösmerős házilagos feszületet akarna ajándékba készíteni, mesélte Kata. Akkor ilyesféle jó lenne, gondoltam. De alig találtam meg, mert az opuszolt fotók közül rég töröltem. Csak a NEWS-illusztrációk között maradt meg. Jó lenne visszaállítani fotónak, a lemezből vágott pléhKrisztus tökéletes.

 



Jean Renoir: Apám, Renoir, apját idézi

Amit most felvetek, nem kevesebb, mint a művészei alkotások hatóerejének kérdése. Csak az vehet részt a párbeszédben, aki a művész nívójára emelkedik. Bizonyos, hogy ilyen kevés van. De hát akkor mi értelme a múzeumok kapuit sarkig tárni a tudatlan tömegnek? Erre a kérdésemre Renoir azt felelte, hogy "idegen nyelvet is úgy tanulhatunk meg legkönnyebben, ha abban az országban élünk. A festészet megértéséhez egy út vezet: képeket kell nézni. És ha millió között csak egy is akad, akinek jelent valamit, hogy ott volt, akkor van értelme a múzeumnak."
41p.

"Nekik könnyebb dolguk volt... a katedrálisok szobrászainak.. egész életükben mindig ugyanazok a témák.. a tizenkét apostol, a négy evangélista. Micsoda korlátlan szabadság, ha az embernek nem kell törődnie a témával, mert százszor meg százszor elmondták. Ez az igazi. A cselekménytől megszabadulni... Olyan motívumot választasz, amit mindenki ismer"...
42p.

"Festéktöréssel vesztegetni az időmet bolondság volna. A könnyen hordozható tubusfesték jóvoltából kimehetünk a szabadba. Enélkül nem lenne se Cezanne, se Monet, de Sisley, se impresszionizmus."
48p.
"A nők semmiben se kételkednek. Ha velük vagy, világ hihetelenül egyszerű. Igen jól tudják, hogy az ő nagymosásuk van olyan fontos, mint a német császárság megalapítása. Nők között bizt

onságos az élet."
53p.





Mail jött: Nyolcperces film a YouTube-on a Próféta Galéria-megnyitóról. Íme:



Ötkor megnyitó a Kieselbach Galériában, amire fontosnak tartottam elmenni. Egy, a hatvanas években keletkezett, máig titkos jelentős magángyűjtemény bemutatója. Kövesi István, holokausztot túlélő újlipótvárosi kóser mészárszék tulajdonosé volt. Sok fontos és jó kép, ami nem nekem szól. Amiket szerettem belőle, néhányat mutatok. A nagy meglepetés egy Egry. Itt alig látszik, ez egy korai és mégis nagyon jó képe. Czóbelt szeretem, ilyen egyszerűt, egyszerűen. A Babfejtők fő mű, a vázlata ugyanolyan jó. Ámos képén jobb szélen egy hatalmas nyuszi: eddig nem tudtam, hogy bolond. Most még jobban kedvelem. Rippl itt finom. Perlmutter is meglepetés, semmit nem tudtam róla, a neve üres volt. A végén a gyűjtő, boltja előtt. 30 éve halt meg. A kiállítás e héten látható.

Egri: Dorgáló 1905 Czóbel: mandolinos 1927 Fényes A. Babfejtők, vázlat 1904 Ámos: Séta Szentendrén 1938 Rippl: 1904
 

Perlmutter: Amsterdam 1898





2013. november 26., kedd ---

Élő híján plüsállatok látens kedvelője; Katának névnapjára a Margit hídi-aluljáróból, de leginkább mégiscsak magamnak. Egy órára.

 

 

Médialejátszó betöltése...



Egy ilyen plüssállat alulnézetben is nagyon informatív. Figyelmet jatszanak anyja örizetben.




Délelőtt nálam a szokásos Vasárnapi Újság szerkesztőségi értekezlet.
Mikszáthot kirúgjuk. Már alig küld anyagot.
Viszont újabban érdekes ez az Ady-fiú.
Nem baj, hogy ad a Nyugatnak is.





 

16:45 Este hattól másfél órás zeneközi beszélgetés velem a Tilos rádióban. Na, ilyen még nem volt. Illetve egyszer régen egy éjféli tévéműsor, amikor megkértem Szütsöt, mindent tud, amit én; menne el helyettem, nem ismerik az arcomat. Nem vállalta.
20:25. Hazaértem. Ketten kérdeztek. Pócs Ádám hívott meg, régi ismerős, a keverőpultot is ő kezelte. Matematikus, informatikus. Itt kéthetente műsorvezető, hobbiból. Fotója: F/2013/299


2013. november 27., szerda ---

HVG mai száma:

Szép képek
Évtizedekkel ezelőtt lesmirglizte a Margit körúti műtermének ablakát, nem azért, hogy ne lássanak be a szemközti minisztériumból, hanem, hogy ő ne lásson ki. Váli Dezső – a zsidótemetős korszak 1987-es lezárása óta – mást se fest, csak műtermet, műtermet és műtermet. „Keservesen megtapasztaltam alkalmatlanságomat a SOK befogadására” – írja, napi reflexióit internetes blogban (deske.hu) is megörökítő, szigorú napirend szerint élő (vekkercsörgés: 05:23-kor) Munkácsy-díjas festőművész. A képein megjelenő - szerzetesi vagy börtöncellát idéző - csupasz tereknek nincs témája, csak színvilága. A tárgyi elemek – egy festőállvány, egy szőnyeg – egymáshoz való viszonyukban nyernek értelmet. Azt, hogy mi piros vagy kék – Váli-nyelven -  a kép „maga okozza magának”: A remekmű egy villám fényénél megmutatja Isten köpenye szegélyét. A Szép képek kiállításcím csak játék, (ön)irónia.
Próféta Galéria december 4-ig




- Mért temetkezik az indián hegyoldalba?
- Mert ott a temető.
- És miért veszek én túrabakancsot NEWS-íráshoz?
- Mert a hosszú üldögélésben fázik a lábam.



Mai Népszabadság: Határtalan műterem, Rózsa Gyula cikke: ...mintha az alföldi piktúra ecsetje vezette volna őket. Mindezt némi titokzatosan humánus viszonylatrendszer uralja.... a cikk



Megérkezett ez a minapi portréfilm is. Avval etettek meg, hogy Várszegi Asztrik főapát meg Vizi E. Szilveszter. Szóval bekerülök Hazánk Nagyjai Arcképcsarnokába. Mint Reménybeli Kismester. De legalább tereptarka nadrágban. Megdöbbentő új részleteket /nem/ árulok el az életemből... Pontosan azt mondom, amit mindig. 10 perc.






Télelő. Jók ezek a lapos árnyékok, ahogy reggel hazatérek, a bejárati ajtónkon. F/2013/300

 

Apám, Renoir.
Mikor a kommün utáni arcátlan fényűzést hibáztatta valaki, azt mondta: "Én szeretem a drága szöveteket, csillogó selymet, sziporkázó gyémántot... Magamra nem aggatnék ilyesmit a világért se, tehát hálás vagyok annak, aki megteszi... Feltéve, hogy lefesthetem."
62p.


2013. november 28., csütörtök►►►

Megérkezett a Tilos Rádió 67 perces beszélgetésünk hanganyaga. Aki amúgy is éppen készülne nagyobb tömegű zöldborsót pucolni (hüvelyezni?), babot fejteni, kukoricát morzsolni. tilosradio.mp3




Beleszóltam, a liftajtón TACEPAO. Méhkas a házunk, telefonátjátszó oszlopot ajánlgatnak házunk tetejébe, bérleti díj fejében. Nagyon hosszan magyarázzák, hogy ez egyáltalán nem veszélyes; ez mindenkinek gyanús. A tulajdonosok számára szavazás a napokban.

 

 

 

 

Délután találk. az aranyos gondnoknőnkkel (házmester). Hogy ha viszont a szomszéd házra kerül, akkor mi telibe kapjuk ezt a besugárzást. Így meg ellebeg fölöttünk. Hát új, előzőt lefedő cédula.



2013. november 29., péntek ---

Rendbe tettem a használati utasítás / autó / alkalmi 2 / alkalmi - még kellhet / biztosítás - dossziékat; aztán sajnálatosan nem maradt több elintézni való. Hát elkezd, 60x60, gondolom, az idei utolsót: A/13/58. Szakmai szempontból jó év volt. Ilyet eddig soha, egy év terméséből önálló kiállítás. A tíz kiló minuszomtól lehet.
A rend. '96-ban először hívott meg a NÉMO-fiatalok csapata nyári művésztelepre, öreg elefántnak, Pilismarótra. Együtt dolgoztam velük egy hónapot. Elő nap a folyosói közös mosdókagylóba kezdték ecsetjeiket mosni, két nap után persze a kagyló is, a szappantartó környéke is kék, barna, de leginkább fekete volt. Harmadik nap, mikor senki nem járt arra, csillogó fehérre pucoltam, de hajszálpontosan a felét, a középvonal mentén. Attól fogva rendben tartották.






Tisztelt Művész Úr! Szerdán láttam a kiállítását és szeretnék gratulálni hozzá! A Tenger és műterem sorozata tetszett legjobban, különösen az A/12/73-as. Azt hiszem, órákig el tudnám nézni, gyönyörű! Annak a képnek, illetve annak a három képnek a méltó helye egy állandó kiállításon lenne, nem magánszemélynél. Jó lenne, ha folyamatosan megtekinthetőek lennének. K.

Köszönöm. Jól esik az embernek az ilyesmi. A Tenger… sorozat amúgy 5 darabos, kettő itthon, helyhiányból, meg az ottani arányok. Én is szeretném, ha valami módon egyben maradna. d.



Új szemüveg kell. De mivel 6,5 dioptriás progresszív (multifokális) lencse, csak ez, keret nélkül, Zeiss, 165 ezer lenne. Az éves uszodabérletre gyűjtök, plusz ez a szemüveg; hát ez nem megy. Kiállításomról (eddig) nincs vásárlás. És most váratlan öreg optikus-ismerősöm ajánlata: és ha egy kisebb képért?! Csoda.

 

Ó, ha ezt Sztálin apánk megérhette volna, német szöveg az orosz alatt. Kata el, unokát pásztorol, az asztalon itthagyta holnapi ebédemet, jól bevált orosz konzerv. Rajta cirill betűkkel: RICÓVÜJ SZALAT SZ OBOSCSÁMI, fogalmam sincs mit jelent, de az alatta lévő diszkrét német feliratot értem, TAFELFERTIG (konyhakész).

Szia! Helyesen ovoscsámi és akkor ZÖLDSÉGES RIZSES SALÁTA. Üdv: G.

Rejtvényed elég sok fejtörést okozott, míg rá nem jöttem, hogy két betűt meghagytál cirillnek. Rizssaláta zöldségekkel a megfejtés. És mivel Tafelfertig, nem marad más hátra, mint a Guten Appetit! kívánása.  Üdv.: L.


Bár rosszul írt át magyarra néhány betűt, de a konzervben zöldséges rizssaláta van...:-) A.

 

Kedves Váli Dezső! A felirat szó szerint: rizs-saláta zöldségekkel, jó étvágyat hozzá! S.



2013. november 30., szombat ---

Ez nekem új megközelítés. Barsi Balázs atya magyarázza, úgy gondolod, Isten nem hallgatta meg imádat? Nem gyógyult meg a lányod? Isten nem csak evilágban gondolkodik. Meghallgatta! már előre imádat, avval, hogy kereszthalált halt érted. És a lányodért is. A legjobbat akarja adni, mindkettőtöknek.



Ez is befutott, HVG nov. 30. (A feljövő fájl bal fölső sarkánál nagyítható.)


Egy súlyos elvi döntés megérett, megint mindent fölborítok. Levél informatikus barátomnak, aki az adatbázisomat kezeli:

Drága Tamás, sajnos kitaláltam; egy sorsfordító ötlet,
ha nem nagy munka, megcsinálná-e?...

1. Nehezen tűröm a felemás dolgokat. A FOTÓ-knál az opuszszámban most az évszámot négyjegyűre változtattuk, szükségből, a többi műfajban  maradt a kettő: F/1982/45 ...viszont... A/82/14
2. Nagyon nehezen veszik át a galériák, stb, a képcímben az opusz-számom közlését, mert nem értik. Van, rákérdez az évszámra, tehát nem megy át az infó.
3. Ellene szól, hogy ez hosszú életem során elkövetett minden munkám hátoldalán kétjegyűként szerepel…
Vagyis összességében mintha ez elegendő ok lenne az összes műfajban az opusz-számot négyjegyűre változtatni: .... A/82/14 .... A/1982/14.
És ez ezentúl mindenütt így szerepelne.
Tehát:

FESTMÉNY
GRAFIKA
PLASZTIKA
DIZÁJN (régebbi nevén tervezőgrafika)
VÁLINEWS-KÉPEK...
Ha megtenné… majd, egyszer…
d.


15:32 A kocka el van ve. Kiment 600 mail:

MINDENKITŐL ELNÉZÉST KÉREK
Munkáim címében szereplő opuszjelzés első két száma évet jelöl.
(A második sima sorszám.)
Ezentúl ezt négyjegyűként kívánom kiírni. Minden műfajban. Értelmesebb.
"Műterem délben - A/96/37"
"Műterem délben - A/1996/37"


Hálásan köszönöm, ha átveszik.
2013.11.30.
Váli Dezső
ny. dísztárgykészítő kisiparos

 

2013. nov. olvasó (409691) 3886 = 130 / nap

 

 

oldal teteje   előző levél   összes levél –