● 2007. április 18. szerda

Ha műgyűjtő lennék, most gyorsan tarolnék, amíg lehet; olyan ez a kiállítás. Fischer mára a legjobbak között.
Tán '95-óta óta, hogy először hívtak művésztelepükre, a NÉMO-csapat legtehetségesebbjének Nádor Tibit láttam. Mostanára ez a fiú fölnőtt mellé. Többször volt közös kiállításon egy-egy nagyon jó munkája, gondoltam, szerencsésen összejött.
Meglepetés.
Most egy egész kiállításnyi.
Harminckét éves.
 
Avval csalt el bemutatójára, hogy korrekturát kér. No hiszen.

Elmehetek nyugdíjba.

fisi-1
fisi-2
fisi-3
fisi-4
fisi-5
fisi-6
fisi-7 amit mutatok
fisi-8
fisi-9 
Kerítettünk egy asztalkát, hogy mégse kézből fotózzak. A miniállványomat arra.
A képek kb. 60 - 100 centisek.

Fischer Balázs kiállítása, Artus Galéria, XI. Sztregova utca 7. (egy gyárépületben)
(A Fehérvári út első keresztutcája a Hengermalom út után)
Nyitva május 5-ig, vasárnap kivételével 10-6-ig.
Meg kell nézni.
Aki gratulálni akar neki: Fischer Balázs 30/6011-383. Én megtettem.

● 2007. április 19. csütörtök

04:17
Akitől ezt a levelet kaptam, még el sem kezdte egyetemi éveit:

Kedves Váli Dezső!
Kevéske sprórolt pénzemet éppenséggel egy Fischer képre 
szeretném költeni. A címe (...)
Óriási a fiú!
üdv: K.

Maga érett ember.
d.

08:55
És mi újság a Lukácsban.
- Az igazgató úr kerti tavacskába telepített három aranyhala megette a két azonos méretű koipontyot. Ami a színdinamika szabályai szerint helytelen, az aranyat jámbornak képzeljük.
- A mérnök úr gratulált a Fischer-képekhez.
-  Kabinosom megmecénált két úszósapkával, ami talán fogja a fülemet. A fejnek henger alakúnak kéne lenni, vagy a homlokvonalban egy horony, hogy a sapka ne csússzon állandóan le (föl).
- Életem nagy sikerének tekinteném, ha megtanítanálak a bukófordulóra, mondtam Dávid Kata professzorasszonynak a medence sarkában, de nem hajlik rá.
- A doktor úr a zuhanyozóban tudatta velem, hogy Győrben a Napóleon házban  Váli Dezső és művészbarátai kiállítás. Nem tudtam. A címadásban vétlen vagyok.
- Erzsébet asszony elolvasta a HVG-interjút.
- Szóltak, hogy az Albertinában egy biedermeier kiállítás nyílt.

 B-ék összevitatkoztak, miért meztelen a nő a Reggeli a szabadban - képen.
        - én: első szerelmemet én is így vetkőztettem le.
        - dr. P.: mert a kép még műteremben készült, ott természetes, hogy a modell meztelen.
        - Akkor a két férfin miért ruha? Hacsak nem fáztak. Még az lehet, de arról hallgat, mert köti orvosi esküje, hogy a két férfi diszlexiás és impotens volt.

Hazafelé egy kapualjban egy vándorbiciklista őstermelő kosarából vettem másfél üveg hecsedilekvárt ezerért, ha jobban belegondolok, csak azért, mert a h, cs és l betűk olyan jól hangzanak egymás közelében.

10:02
Fischer reggel följött, a kilencből hét képe színét korrigálta a képernyőn, már meg is lehet nézni. Így jobbak.

Kedves Deske!
1. A News-ban közölt illusztrációk alapján  igyekszem megnézni a Fischer kiállítást. Megjegyzem: lehet, hogy elfogult vagy a tematika rokonsága okán?
2. Az Albertinában valóban megnyílt a biedermeier kiállítás, de már február elején, és csak május 13-áig lesz nyitva.
Barátsággal üdvözöl: P.G.

● 2007. április 20. péntek

Különös. Tanult barátaim sorra véleményezik Fischer festészetét, mondják nekem, hogy átvette a témámat. Ezek az emberek nem látják a képet, csak a témáját.
Épp tegnap: Virág Judit Galéria, találtam egy atipikus kis remek Koszta képet. Baktatok föl a földszintre, keresem az illetékest, hogy lefotózhatom-e. Kérdezi, melyiket, azt a tanyást, vagy ahol figurák? Ja, mondom, nem tudom, azt nem néztem.

Felszabadulásunk táján, a kilencvenes évek elején megjelent egy új lap, hetente dobták postaládánkba: Budai Polgár. Azóta lassan elvesztette a fontosságát, de még megvan. Ma  nézem a fejlécét, hát az maga a gyönyörűség. A II. kerület részeit sorolja föl:

ADYLIGET, BUDAKESZI
ERDŐ, BUDALIGET
CSATÁRKA, ERZSÉBETLIGET
ERZSÉBETTELEK, FELHÉVÍZ
GERCSE, HÁRSAKALJA
HÁRSHEGY, HŰVÖSVÖLGY
KŐVÁR, KURUCLES
LIPÓTMEZŐ, MÁRIAREMETE
NYÉK, ORSZÁGÚT
PÁLVÖLGY, PASARÉT
PESTHIDEGJÚT, ÓFALU
PETNEHÁZYRÉT, REMETEKERTVÁROS
RÉZMÁL, RÓZSADOMB
SZEMLŐHEGY, SZÉPHALOM
SZÉPILONA, SZÉPVÖLGY
TÖRÖKVÉSZ, ÚJLAK
VÉRHALOM, VIZIVÁROS
ZÖLDMÁL

Mi minden jut ezekről az ember eszébe. A házunk sarkán tábla, mi például vizivárosiak vagyunk. Vagy országútiak, majd megnézem újra.

Öregember múltját rendezgeti.
Ami nem is az övé.

A válinewsban
évek alatt fölgyűlt,
és rég elfelejtett
1600 kép most táblázatba.
Mondhatni, kincsesbánya.
(Némi szeméttel.)
És majd egyszer
végignézhető - lapozhatóra.
(Úgy két hetet saccolok.)

Most épp ez a Szüts-fotó
jött elő, 2005.08-as levélben link
(ami ugye nem is látható):
akkoriban olaszban járt:

Gábortól jött két perce:

Deske! Töröcsik mondja Pilinszkyről a Vigiliának 1998. márciusban adott interjújában:

<< Sokszor beszéltem már Jánosról, és soha nem tudtam jól elmondani, milyen is volt ő valójában, mit jelentett nekem és a családomnak. Akit az ember szeret, nem kérdez rá, miért szereti, hisz az teljesen magától értetődő a számára. Mindez olyan egyszerű és olyan komplikált, hogy nem is igen megfogalmazható. Nem emlékszem mikor, hol ismerkedtünk meg egymással  -  egyszer csak lett, és attól kezdve úgy tűnt, mintha mindig is mellettem lett volna. Valószínűleg az ötvenes évek legvégén találkoztunk először, talán a Tánya idején, nem tudom. A levelekből is kevés dolog derül ki, mert alig maradt meg belőlük valami. Azt is nagyon sajnálom, hogy legalább néhány alkalommal nem vettük fel esti beszélgetéseinket magnetofonra. Ugye a velemi időszakban, 1978-79-ben minden nap együtt voltunk, és ilyenkor a legkevésbé önmagáról beszélt  -  főként kedvenc szerzőiről, művekről, zenéről, színházról, emberi gesztusokról. Szívesen szavalt, s aki hallotta, tudja milyen fantasztikus élmény őt hall
gatni. Ezek az emlékek nagyon elevenek, pontosan érzékelem, cipelem őket, de alkatilag nem vagyok alkalmas arra, hogy felidézzem, továbbadjam őket. Az ő személyes jelenléte az, ami igazán meghatározó volt, s ez így lenne akkor is, ha egyetlen sort sem olvastam volna tőle. A művei alapján kevésbé sejthető, hogy milyen elbűvölő, egészen magas szintű humora volt. Azt hiszem, ritkán nevettem annyit és úgy, mint mellette. Volt, hogy vezetés közben le kellett állnom az autóval, mert nem bírtam tovább, és a hatéves kislányom (akinek Pilinszky volt a keresztapja), ugyanúgy tudta élvezni az előadását, mint én. Akkor volt a legelementárisabb, amikor önmagát mesélte. De hát így is halt meg: a kezelőorvosának és néhány nővérnek mesélte, miket élt át, amikor az intenzív osztályra bevitték. Együtt nevettek, s ő aztán egyszer csak úgy maradt. >>

A diákmenzán,
amíg galuskával
töltötték az ételhordómat,
csendben lefényképeztem
az asztalra kitett,
és aláírandó diáklistát
- nehogy valaki
két adagot egyen.

Ugyanis a keresztnevek.
Tavalyelőtt
ez még cifrább volt.
A Xu Xin ebben a környezetben
nem is olyan feltűnő.

Megérne egy szociológiai tanulmányt.

A vezetékneveket kihúztam.

● 2007. április 21. szombat

Mióta megcsináltuk a zsidótemető-fotóalbumot, kapom az EREC-et ( Magyar Cionista Szövetség). Most egy cikk, hogy Popper Péter alijázott (kivándorolt) majd visszatelepült, s most bölcs tanácsok a kivándorolni szándékozóknak. - Izrael turistaparadicsom. De ott élni egészen más. - a tolerancia foka és hiánya a bevándorlókkal - a Közép-Európai humort nem értik, pedig ahogy a francia a gloárban, a zsidók zsidóviccben határozzák meg önmagukat - serdülőkor után már nem kiszakíthatók a gyökerek - az ottani agresszió - az ottani vendégszeretet - egy idő után Izrael-mérgezést kap az ember - ahol halottai vannak az embernek, ott van otthon - és egy pesti jobboldali-nyilas tüntetés kapcsán:
- Hány zsidó él Budapesten?
- Nem tudom pontosan, úgy nyolcvanezer, biztos.
- Hányan voltak a tüntetők?
- Három-négyszázan.
- Hát mért nem vertétek meg őket?
Merthogy a Rómában ezt tették egy neonáci felvonulással, akik azóta nem- "Itthon, ha megkérdeztem, hogy nem kéne egy hatékony önvédelmi szervezet, úgy néztek rám, mint egy elmebetegre."

Köztünk szólva,
nem éppen ideje volt
a peremvidékek elcsatolásának,
ha Kaufer úr
Zentáról
1903 áprilisában
ilyen kevéssé tudott magyarul!?

Kata: Nem helyes viccelni azon, ami valakinek keserűség.

én: Először. Csak egyetlen szegmens: visszacsatolnák azt a hatvannégy vármegyét. Vagyis ami hiányzik belőle. A magyarság a 34%-ával kisebbségbe kerülne, mit csinálnának vele a nemzetiségiek, mondjuk a parlamentben. Erre majd az EU.
Kettő; Ady tanítja, hogy az élet él, és élni akar. Igazi győzelemnek vettem, mikor egy zsidó fórumon Auschwitz-vicceket olvastam. Hogy sikerült nekik, már előre néznek.

Fischer levél. Ha én most műgyűjtő lennék, vagy egyáltalán. És ezen fölül még vagy 20 kép a kiállításon:

Mester, köszönöm, ahogy kérte, küldöm:
1.  Dib-dáb műterem 150x115  papír, plextol, tempera, pác
2.  Rendrakás után 150x100  rétegelt lemez, tempera
3.  Nádor szobrai  48,5x34 merített papír, tempera
4.  Raktárkép 86x60 papír, vízfesték, pasztell
5.  Mi egy más 70x51 papír, vízfesték, tus
6.  Új paravánok 98x69 papír, szén, vízfesték
7.  Paraván, fekete sállal 100x70 papír, szén, pasztell, vízfesték
8.  Munkaasztalok 68x48,5 papír, vízfesték
9. Vakráma, zöld képpel 68x53,5  papír, vízfesték, szén, pasztell.
 A képek árai, mérettől, technikától függően 50 és 180.000 Ft között képzelhetőek el. Személyes megegyezés kérdése. Köszönettel:
Fischer Balázs
t: 30/6011-383

● 2007. április 21. szombat

22 éves Passátomat éppen javítják,
200.000 lesz.
Képbeadás a Szegedi Nyári Tárlatra.
Egy kis számolás.
Ott rég kaptam díjat, lassan várható.
Mondjuk, 100.000.
Ha két képet küldök, nő az esély.
Akkor nem villamos, taxi kell, ezerötszáz.
Ez aránylik a lehetséges százezerhez.
Legyen két kép.
Vagy kontrasztos, vagy két egymást ismétlő gondolat. Utóbbi. A/06/11, A/06/45.

Szakmámban más az időszámítás, másként mérik a múltat s jövendőt; a történelem nem érdekel. De annyit mesélt Kata Podmaniczky Frigyesről, csak belenéztem a könyvbe. Egy régi gavallér emlékei. Válogatás a naplótöredékekből 1824-1887. Tanulságos. Fiatal főúr, bár agglegény marad, nagyokat csajozik, bálozik, ahogy dukál, öreg korára pedig Pest egyik legfontosabb embere, nagy jótevője. A társaság akkor fogadja be, mikor egy bálon kézen-közön eladja két jó lovát. 48 március, Pozsony, rémhírek kapnak lábra, hogy a parasztság megindult Buda ellen, kaszával. P. taglalja, kinek volt érdekében ezt terjeszteni, egyik országgyűlési frakcióra gyanakszik. Pesten a márciusi hevület melléktermékeként néhányan megindulnak a zsidók ellen. Az ő erélyes ellenrendszabályai. Pesten nemzetőrséget toboroznak, megjegyzi, szerencsésen megszabadult a város sok léhűtőtől, aki most jó helyen van. Görgey alatti visszavonulásnál lefagynak az ujjai. Kényszersorozás Világos után az osztrák seregbe, Olaszországba viszik, ha jól értelmezem, gyalog. De útközben magánszállásokon, sőt egy fogadáson is. Megjegyzi, hogy az olasz kisvárosok kávéházi teraszain papok, női társaságban, satöbbi.
Csak néhány oldalt olvastam a 600-ból. Majd.
Helikon kiadó 1984. Barátnőm megnézte, pesti antikváriumokban nincs, de Szegedről fölküldenek neki egyet csütörtökre. Mire jó a net.

● 2007. április 24. hétfő
 

Szia Deske!  Veszélyes nekem a weblapodat nézni. Az érzékenységed és érzéketlenséged olyan páros, ami nehezen felfogható nekem. Mi lenne, ha Budapestet is elcsatolták volna, és most nem magyar festő lennél...
P.

Az arányok, az arányok. Cáfold, amit írtam. A zentai pasas - az persze tréfa volt, a Trianon 1921 fájdalmas volt sokaknak. Erről ma búsulni - ahogy némelyek teszik - szerintem káros és bűn.
d.

Deske, ha egy olyan ember ír a stílusodban, aki a bőrén érezte, akkor nem írtam volna egy sort se. (de persze írhatok még hasonlatnak mást is, mint mikor egy balett-táncos megbénul... majd ő egyszer elmondja, hogy "ideje volt".)
Látsz egy 1903 köszönetnyilvánító táblát a Lukács falán, és alkalom Neked, hogy ezt a búsulást vedd célba. Talán a Te web-lapodon nevettem és értettem meg valamit, mikor azt a mondatot tetted fel: "Akinek kalapács van a kezében, mindent szögnek lát."  De mindig egy szeget? Ezt annyiszor szóba hozod, szinte bárhonnan el tudsz jutni ide... Tényleg csak ez tartod károsnak és bűnnek - mostanában?
P.

Deske, mit szólnál hozzá, ha Mikit elütné az autó, meghalna, és utána valaki úgy viccelődne, hogy éppen ideje volt, hogy elüsse az autó, így buzdítván Téged arra, hogy lépj túl a történteken és előre nézz?
S.

Mohácson búsulsz-é?
d.

Nem. De azért a kettő között van különbség.
S.

Mi?
d.

Trianon sokkal közelebbi, a sebek még sokaknál nem hegedtek be, és az ilyen viccelődés újra felszakítja őket. "Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal" (Róm. 12,15), mondja Szent Pál.
S.

Látom a Nagymagyarország-matricákat az autókon. Ők mit akarnak? Ugyanis erről beszélek. Akinek 80 év alatt nem heged be, a maga bűne. Nem helyes a Bibliával zsonglőrködni. "A halottak temessék el a halottakat." "Azt mondom, mindenkor örüljetek."
d.
 

Most olvasom, ez is ide vág; Áprily Lajos: "Nemcsak az Ormányság egykézik, hanem Erdély magyarlakta vidéke is, például Kalotaszeg. A huszas évek táján egy barátommal álltunk a brassói Fekete Templom előtt, éppen piaci nap volt és jöttek be a környékről a szép, fiatal román parasztasszonyok, négy-öt egészséges gyerekükkel. A barátom hozzám fordult, és azt mondta: Az erdélyi magyarság kérdését megoldják a román anyák." [Molnár Edit: Írók, történetek, képek. 19 p., Szépirodalmi Kiadó 1982]

● 2007. április 25. szerda