előző levél  összes levél

VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX-BE / 248.

2015. november 1., vasárnap

18:20
Talán a hét végén egy rövidke Népszabadság cikk rólam-velem, MESÉLŐ MŰTERMEK sorozat kezdőtételeként. A szerzője átküldte átnézésre, ez feltételem is volt. Ma 01-06h azt kapirgáltam. Akkor misére. Aztán 13-15h megint.

18:57
Sok jó kép, Metropolitan Múzeum, sok jó festő, profik, világhírek, minden. És akkor egy viszonylag kis kép fölizzik, illetve én; az elementáris tehetség olyan ragyogása, mint Derkovits vagy Czóbel---, ez James McNeil Whistler (1834-1903), fönt már mutattam kicsiben.

19:12

	Műterem, telihold - A/2005/19	Műterem befejezett képpel - A/2006/40

Drága Miki fiam hülyéskedik Annával,
egy Facebook-fotójuk kapcsán reklamál.

Mike:
százalékosan sokkal több a Szüts-festmény a képen, mint a Váli.
Ki a felelős?

Szabo T. Anna:
Rossz helyen van a kanapé...  Legközelebb majd a sarkába ülünk. :) A Váli azért van a fal szélén, az ablak közelében, mert így több fényt kap és jobban látszik. (Ezt a szürkét nézem minden nap, írás közben. A kékje vezet ki a sötétből. Ez volt az a kép, amit első pillantásra semmiképpen sem akartam, mert volt még jelentősebb kép is ott, de nem hagyott nyugodni, és ezt választottam. Ez szól nekem.)  Váli fehér képe (a Gyuri választása) abszolút középen van a szobában, a másik falon, mert az fény nélkül is világít.

2015. november 2., hétfő

21:49
Ma vendégségben, egy új ösmerősünk.
És mi jár a kisfiú fejében:
Emlékszem én még arra, amikor a beefsteak még beefsteak volt...
F/2015/203

22:01
A szombati Népszabadságban jön le a rólam-cikk.
Gondolom, a hétvégi melléklet.
Követem Kalkuttai Teréz anyát, mindig ugyanazt mondani.

2015. november 3., kedd

16:40
Délelőtt Műterem, emlékezem - A/2015/72 tovább, bef.
60x60 cm.

16:51
Meg van itt egy új árnyékfotó is.
F/2015/202

Illetve kettő, mert végül nem volt szívem kidobni..
F/2015/201

20:15
Muris. Irányítanom, sőt végül döntenem kell olyan dolgokban, amit igen töredékesen értek, csak az úgynevezett lényegét. A fejem fölött ilyen levelek futnak most A-ból B-be:

,és ott kibontja. Ezzel szemben az új megoldásban rsync segítségével végeznénk meg a szinkronizációt.  Az lenne a kérdésem, van-e a http://mek.oszk.hu/kiallitas/deske.hu/ könyvtárhoz shell elérés (ha nincs, megoldható-e, hogy legyen).  Nincs szükség teljes shell hozzáférésre, hanem csak annyira, hogy ssh-n keresztül futtathassuk az rsync parancsot, és a futtató usernek legyen írás/olvasási jogosultsága a deske.hu alatti fájlokra.
A nyomógombos rsync indítás miatt tényleg jobb lenne ha a deske kezdeményezne, ehhez szeretnék kérni egy SSH publikus kulcsot, illetve a kezdeményező szerver IPjét.

a.

21:01
És még ezt is lefényképeztem este,
tizenegyedszer tekintem most késznek.
Műteremország - A/2015/35
90x90 cm.

2015. november 5., csütörtök

12:34
Reggel egy fotó, hazafelé, a Lukács előtti Elvis Presley-parkból, mert így hívják... F/2015/204. Fél tízkor a Művészeti Akadémia közgyűlése, ahol - rákérdeztem - nem volt főlszólalási jogom, mint rend/etlen (közgyűlési) akadémikusnak, hát hamarosan otthagytam őket. Már csak azért is, mert Fekete Gyurkával egyeztettük, hogy egy éve beadott indítványomra, amit nem látott, de nagyon is egyetért vele, ha elküldöm neki, "öt napon belül" válaszol:

javasolnék egy ajánlkozó levelet elküldeni a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia számára, hogy egyházmegyéik templomaiba csak szakmai zsűri által jóváhagyott műtárgyat engedjenek be. S hogy ehhez az MMA szakmai segítséget tudna adni.

Hazafelé a Nagykörúton a katonai boltban négy nadrág, 47eHUF, mert elvesztettem a horizontális önbizalmamat a tereptarkában, amit hordok. Holott a festékfolt csakugyan nem látszott meg rajta. De ilyenben menni prosztata-problémákkal urológiára... Ezek is terepszínűek, de csak a nyári rét viszonylatában; zöldek. A négyből kettő bélelt, ilyen még nem volt. Eddig pizsamanadrág alulra.
Érdekes, ezeknek a szerencsére sokzsebes katonai nadrágoknak sliccén archaikus zöld gombok, merthogy "a harctéren esetleg nincs zippzárjavító".

14:42
Hoppá, jut eszembe (rég aludni kéne, de hát mindent azonnal kell-) e nadráglavinába belejátszott az a kedves tegnap kapott fájl: "Alapszabály_60-év_felett.pps"
- ideje kiadni a pénzt, amit megspóroltál
- sportolj
- kicsiségeken ne izgasd magad
- öltözködj választékosan
- ne öltözz divatosan
- unokáidat mint vendég látogasd
- tanulj, járj el otthonról
- beszélj keveset, ne magadról, ne a betegségedről
- nevess sokat, stb.
Ha az ember mindezeket még a szeretetparancshoz is hozzáigazítja-

14:50

2015.11.05.            html-2015/mma-2015-11-05.htm  C.15486  

Fekete György
MMA ELNÖK

Kedves Gyurka, mellékelem két levelem, amiket, mint kiderült, nem láttál:
2014. 11. 25.  - C.14823
2015. 05. 11.  - C.15220
Jó munkát nektek!

Váli Dezső dísztárgykészítő nyugdíjas 

19:47
Öttől majd idáig nagyszabású El Kazovszkij megnyitó a Nemzeti Galéria sok-sok termében, beszédek, muzsika, miniszterféle, orosz rokonság is, sok száz ember, elegancia és 400 mű. Most valami frappáns egymondatot kéne mondani.
---- Egyhangúságban Morandi jobb.
(Persze nem vagyok alkalmas ítéletre. Nagyon nagy kaliberű figura. Annyival szűkebb az én világom.)

21:37
Mail-váltásunk, eredménnyel.

Kedves G., hogy erről is szó essék, úgy tudom vállalni a [februári tatabányai] kiállítást, ha biztosítást kötnek a durván (20 képpel számolva)  10 milliós értékre. Vagy küldenek egy papírt, hogy háztól házig bezárólag teljes anyagi felelősséget vállalnak a képekért. köszönöm,
szívélyes üdvözlettel: vd

Kedves Váli Dezső! A háztól-házig szállítást mi megoldjuk, ahogy a meghívó készítését és a fogadást is álljuk.A 20 képhez le kell választani a galériát, mert legalább 50 képnek tudunk helyet biztosítani, amennyiben nem nagyobban 100X70 cm-nél. Üdvözlettel: G.

Köszönöm a válaszát. A képek mennyiségét is ki fogjuk találni. Pontosabban fogalmazom az előbb írtakat: sajnos nem vállalom a kiállítást, amennyiben nem tudják a képeket biztosítani, vagy nem vállalnak (írásban) teljes körű anyagi felelősséget az anyagért. szívélyes üdvözlettel: vd

Kedves Váli Dezső! A kiállítás anyagáról írásbeli szerződést kötünk, amelyben a kiállítás anyagáért teljes körű anyagi felelősségét vállalunk. A szerződést abban az esetben tudjuk megkötni, amennyiben minden adat a rendelkezésünkre áll a műtárgylistát is beleértve. Tisztelettel: G.

2015. november 7., szombat

09:14
Egy Wahorn-interjúból

- A folyamatos alkotni akarás egyfajta betegség, mert a boldogtalanságból fakad.
- Ha terve nincs, mi a vágya?
- Hát a Katika. De ő most otthon van, és majd este hazamegyek hozzá.

09:15
Lejött a mai Népszabadságban a cikk a műteremről. A megírt munkát hét órán át írtam át. Amit aztán valamelyest visszajavított a szerző, nagyon helyesen. Kihúzta a deske.hu -t meg hogy a zsidótemetők aukciókon 4-5 millióért mennek el.

2015.11.07.                  html-2015/nepszabadsag-csordas-vegleges.htm                            C.15485
Népszabadság / Hétvége

EGY OTTFELEJTETT LÉC REJTÉLYE

Csordás Lajos
A HÉT MŰTERME
 
Na jó, azt mindenki tudja, hogy Váli Dezső évtizedek óta a műtermét festi. Ha kérdezik, miért, annyit mond: „Huszonnyolc éve nem jut eszembe más.” Esetleg azt: „Képet festek, nem műtermet.”

A Margit körút 64./b saroktornyában a műhelye, ahol él és dolgozik, száz éves. Előző lakója Diener-Dénes Rudolf festőművész, még előtte pedig Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum legendás igazgatója volt. Váli Dezső Diener özvegyétől vette át 1972-ben. „A minisztérium nagyon nem akarta kiutalni egy kezdő belsőépítésznek – jegyzi meg. - Megígértem, hogy jó festő leszek.”
Épp absztrakt periódusát élte, majd jöttek a zsidó temetők képei, melyekről kétezer hobbifotó is készült. „Csodálatos volt e csodálatos kultúrával találkozni. Csak három év után abba kellett hagynom, mert a képek egyre gyengültek. A felét ki is dobtam” - magyarázza.  

És akkor kezébe keveredett egy fotója a műterméről. Ez indította el, amit azóta látunk. „A műterem csak téma, az első lépcsőfok. Melyen az emeletre kellene feljutni, a nézőnek a befogadásban. Egy jó mű villámvillanásnyi időre megmutatja Isten köpenyeszegélyét. Vagyis az élet legfontosabb dolgairól beszél. Segít élni, meghalni. Mindezt akár egy szék meg egy ablak ábrázolásával.”

Az igazi Váli-műterem sűrűbben belakott, mint a képeken látható. Része például egy soha nem ábrázolt íróasztal, két monitorral. Fölötte keménykalapos úr fényképe. „Georges Braque, csoportvezetőm. Álmodtam vele 1962-ben; konyhakéssel hátba szúrtam, féltékenységből” - mutatja be. Mi van itt még? Egy ágy, csőlábú. Megint ezen alszik, mióta a háztetőre szerelt mobil átjátszóantenna sugárzását leárnyékolták. Előtte bő évig a fia szobájában. És mert „kenyni muszáj”, maga gyártotta alufólia kalapban festett. Keringett is a neten erről felvétel. A falon látunk egy fotót apáca húgáról. A sarokban polcon festékek és beszámozott befőttes üvegek, szögekkel. Aztán a kazettás, nagy műteremablak. Ideköltözése után lesmirglizte az üvegeket: „Nem azért, hogy ne lássanak be, hanem hogy én ne lássak ki. Tavaly lebontották a szemközti minisztériumot, erre kicseréltem egy üveget az új látvány kedvéért. Pár napig bírtam, azt is letakartam.” Váli Dezső egy régi konyhaasztalon fest. Leginkább ronggyal. Guruló palettaasztala egy babakocsi és egy öreg favázas jégszekrény találkozásából született.

Festményein jóval kevesebb a tárgy: asztal, ágy sarka, képek a falon, olykor a kazettás ablak. Meg egy falnak támasztott léc. Egyszer levelet kapott az esztergomi pedagógiai főiskolás-lányoktól: „Mester, elemeztük egy képét; mindent értünk, de az mi? „Az egy geometrikus jellegű képalkotó elem” - válaszolta. Ez igaz a több képelemre is, beleértve a szignót. Az egyensúlyt szolgálják.

Eddig 1400 műteremképet festett. Felét felfűrészelte, a többi életműve fő vonulatát képezik. És bár azt mondja, nem ez a szoba az ihletőjük, annyit érzékel, hogy e sorozat által a Margit körúti műteremnek idővel, csendben valódi mítosza született.

Délelőtt Opera Katával (fiam szülnapi ajándéka, 20 éve nem voltam), Márió a varázsló és a Kékszakállú. Mindkét darab utolsó jelenetét átfordították; a varázsló nem hal meg, föláll. Valamint döbbenetes ötlet, a középkorú Judit takarót borít a fotelban elaludt bizonyára szintén öregedő Kékszakállúra. Tulajdonképpen igazuk van, hogy mindez csak álom.
A Kékszakállút most megkönnyeztem. Szellemesen kulcsok helyett dossziék, abban lapoztak. Tökéletes. A háttérvetítések, egyebek folyamatosan aszinkronban, és tört logikával, s evvel együtt, illetve ez által nagyszerű gazadagon kiegészítve a történéseket. Azt mondják, az énekesek nagyon jók voltak, én Nyesztyerenkot jobban szerettem, az drámaibb volt. A Székely Mihály változatot viszont deleteltem, az csak túl önbizalmas ember lehetett.
Nem emlékszik valaki, ki is volt Nyesztyerenko szintén fantasztikus formátumú párja?

Odafelé a hídon köd volt. F/2015/205.
Visszafelé az Írók Boltjában (tegnap kaptam a hírt) megvettem Oravecz új verseskötetét, nagyon várom.

21:06
Ez a fotót is szeretem,
eredetije alighanem a CICATÁR-ban.
Kata megjegyzése: és micsoda öntudata van ott annak a nyavalyás kis hörcsögnek.
Semmi személyiségzavar...

2015. november 8., vasárnap

05:09
Kedves Deske! Nyesztyerenkóval Jelena Obrazcova énekelte a Kékszakállút. CD is készült az előadásról. H.

05:40
Ezt az 1920-as Dodge-testvérek "promóciós filmjét" kaptam most, 1920, négy kerék meghajtás. Remek. 2:47 p.

09:12
Reggel Kata meséli, hogy imádkozás közben nem tudta kiveri a fejéből egy 1970 márciusában neki küldött versemet, amit fejből tud. Íme, az eredeti ortográfiával:

bélést fércel a kis béres
nem kell neki köröm-pörkölt
ő vagyont örökölt
Ilyen öröm régen volt a családban

10:35
Fáradtságban profi vagyok.
Éjszaka közepén ébredve egy ötlet, ami nem hagyott aludni.
Öltöztem, és nullaháromtól asztalnál.
Aztán a hajnal menetrend szerint.
Ez eddig OK.
De ami fáradtság evvel együtt, reggel, az rendkívüli volt.
Gyanút fogtam, kinéztem az erkélyre.
Igen.
A 3 fokok helyett ma 15.

21:06
Mai sétánk a vitorlázó repülőtér felé. Sárga avarszőnyeg, napsütés, lombhullás, édes aranyeső. Csak nem tudom, hogy kell megfordítani, hogy fekszenek a fák....

Nem tudná valaki ezt a programot úgy átírni, hogy film óramutató járással megegyező 90 fokkal elforduljon?

<!-- VIDEO HTML5 SABLON KEZDETE --> <video width="640" height="480" controls><source src="../html-2015/lombhullas.mp4" type="video/mp4"> A böngészõje nem támogatja a html5 videót, frissítsen az új böngészõre!</video><!-- VIDEO HTML5 SABLON VEGE -->

2015. november 9., hétfő

10:31
Szia Deske, tessék. L.

<!-- VIDEO HTML5 SABLON KEZDETE --><video width="640" height="480" controls style=" -moz-transform:rotate(90deg); -webkit-transform:rotate(90deg); -o-transform:rotate(90deg); -ms-transform:rotate(90deg); transform:rotate(90deg); margin:50px 0px;"><source src="../html-2015/lombhullas.mp4" type="video/mp4"> A böngészõje nem támogatja a html5 videót, frissítsen az új böngészõre!</video><!-- VIDEO HTML5 SABLON VEGE -->

11:38
Kata megjegyzése a tegnapi kutyás fotóhoz:

...És micsoda öntudata van ott annak a kis hörcsögnek. Semmi személyiségzavar...

21:08
Schmidt Mária előadása november 6-án, a Budapesti Demográfiai Fórumon. 

A történelem arra tanít bennünket, hogy hosszú távon a demográfiai törvényszerűségek döntenek egy nemzet, egy kontinens, egy kultúra, vagyis egy civilizáció sorsáról. A posztkereszténység állapotába került materialista és ateista Európa nyugati fele kollektív öngyilkosságra készül, mert egyfelől termékenységi rátája tartósan 1,5 körül mozog, másrészt kiszolgáltatja magát egy olyan migrációs nyomásnak, ami ellenőrizetlenül zúdít a kontinensünkre egy más vallású, más kultúrájú, integrálhatatlan tömeget, melynek 75 százaléka katonakarú férfiakból áll. Velük szemben a huszadik század pusztító háborúinak következményeként elkötelezetten pacifista európai népesség áll bénultan, védekezésre képtelenné téve.

Az USA a lovak közé dobta a gyeplőt, és kivonult azokról a területekről, amiket demokráciává próbált bombázni.

A radikális iszlám előtörése, a nyugati média által felkeltett igények a nyugati életszínvonal iránt, ami után mi is áhítozunk, mozgásba hozta a szülőföldjét elhagyni kész

A nagyobb baj azonban az, hogy Európának nincsenek határai, sőt még addig a felismerésig sem jutott el, hogy szüksége lenne rájuk. Az iszlám és keresztény értékrend összeegyeztethetetlen. Míg náluk a nők verése megengedett mert a családfő joga és kötelessége... A muszlim bevándorlók miatt Svédország vált a világ egyik legveszélyesebb helyévé a nők számára. Persze a politikailag korrektek erről sem beszélnek, aki megteszi, azt a svéd toleránsak gyűlöletkeltéssel gyanúsítják meg.
Az osztrák Kronen Zeitung főszerkesztője, aki megírta, hogy Ausztriában egyes migránsok rabolnak, törnek-zúznak, követelőznek, azt elbocsájtják, és bíróság elé citálják.

a teljes szöveg

2015. november 10., kedd

13:28
Régi, távoli barátom, az egyik szervező írja a Kazovszkij-kiállítás kapcsán:

Deske, a newsban igen rövid a komment. Hosszabbat vár a nép (egyszerű gyermeke), egy bon mot kevés.

ps: Schmidt Mária hülyeségeket beszél, örömmel meggyőzlek.
talán elég, ha ezt megnézed: http://blogs.afp.com/correspondent/?post/war-in-peace#pr

Ölel: O.

Drága öregem, szívből-gondos munkát végeztetek.

De hát nem vagyok illetékes, megmondtam.
Engem kizárólag a nagyon jó képek szűk köre érdekel.

Egy, egyetlen véres sikoly a kiállítás.
Tisztelettel végighaladtam az adott útvonalon.

Hatalmas és valószínűleg nagyszerű dolog Brazília.
Ennek nem mond ellent, hogy én nem használom Brazíliát.

A mennyiség soha nem imponált.
Értem, hogy itt erre volt szükség.
Minden rendben van.

ps.: az általad Schmidt szövegről írtat visszafordítom: "igen rövid a komment(ed). egy bon mot kevés" : ))) Halott gyerekek fotója nem tagadja azt az állítást, hogy ellenőrizhetetlenül zúdul Európára egy hadköteles férfiakból álló integrálódni a legkevésbé sem kívánkozó kultúrálatlan tömeg.
ölel: d.

14:55
Evilági vágyaink reménytelenségén mosolyog
ez a magammal hozott térkép a MET Múzeumról.
Amire többé nem lesz szükségem.
(Ha netán mégis, ingyen adnak.)

És amit (ma délig legalábbis) nem bírtam kidobni, mégse.

Hogy mért írok háromkor? Mert túlfáradt; már délelőtt aludtam.

2015. november 11., szerda

09:44
Hiteles fotó az eredeti
(Christopher Robin Milne) Róbert Gidáról
és Micimackóról.

12:51
Műcsarnok. Elsősorban a Vörösváry-gyűjteményért mentem. Jó kiállítás, és lehetett volna még sokkal jobb, tán megrettent a Műcsárda rangjától. Túlsúlyos a néprajzi anyag, egy kis Néprajzi Múzeum, fölöslegesen, rengeteg szökrönydicsekvés, káposztagyalu, korsó; persze szépek, de a francot érdekli, hogy neki ennyi van. Az ő rendezésében a másutt fölényesen megjelenő (lásd saját múzeuma; Tapolca-Dieszel) asszociatív zsenialitására lettem volna kíváncsi. Ő nem (csak) műtárgyakat gyűjt, hanem teljeskörű kultúra-, ill. tárgytörténetet) Ahogy két közömbös használati tárgyat egymás mellé téve (olykor kancsal) csendéletet hoz létre, gondolati robbanással. Itt, ami ebből, az is túl levegősen, sajna hiányzik az ehhez olyan jól illő, tőle megszokott ihletett tárgyzsúfolás.

Még három kiállítás, ezúttal csakugyan szerencsés társítások. (És végre megjött az eszük, a katalógusokat külön-külön árulják. Annó, hiába jeleztem kétszer is az igazgatónak, hogy hülyeség, amit nálunk csinálnak.) Schöffer, akiből nyilván (tudom) nagyon keserves és rengeteg munkával ennyit lehetett kihozni, a forgó-csillogó fémlapocskáival, ahol annyira híg a látvány, a fotó fölgazdagítva egy-egy formás nőalakkal; szegény. Aztán még két másik szobrász, Malgot István (1241-) a falon evvel az idézetével: Az igazán jó szobor a felállított szikla, a felkiáltójel, amivel azt kiáltom: itt vagyok!. Ez olyan, mint az Isten köpenye szegélye. Valamint Csertő Lajos. Őrájuk nem volt (már?) figyelmem.

A Műcsarnok előtt a tündöklő napsütésben egy kismama. F/2015/206

18:01
Ma volt még pár fotó, kicsit sok is egy napra. Az utolsó, a kilencedik felvétel csak sikerült: virág Katának.

F/2015/207	F/2015/208	F/2015/209	F/2015/210
			>

18:39
Hazafelé a metrón hat nő ül velem szemben. Öt a mobilját nyomogatja, a hatodik, a szélén, maga elé néz.

2015. november 12., csütörtök

08:57
Vérzik a szívem, még mindig nincs lelkierőm a MET Múzeum térképét kidobni.

16:30
Szeretem a műtermemet,
de azért az övé se kutya;
Csók István.
(Sok csacsiságot is művelt,
Nagyon nagy festő.)

2015. november 13., péntek

20:57
Sok munka, éjjel kettőtől négyig is, haladok. A honlap-MENÜ-ben lett egy új tétel: 10. VERSEIM. Még jó is van köztük. A semmitmondó 11. ÍRÁS helyett most 11. NAPLÓ, INTERJÚK. Aztán este Ujváry Lajoska emlékkiállítása a Józsefvárosi Galériában, kilencven éves lenne. Nagy István és Szőnyi követő, én még voltam egyszer nála, erdélyi tájait szerettem volna most újra látni. Abból itt (nyilván ez maradék) nemigen volt erős kép.

2015. november 14., szombat

06:48
A Szentháromság titkát élő ember nem tudja megoldani. Ez így lett kitalálva. De azért én megfejtettem. Krisztus az éjjelt a hegyen imádásban töltötte. Nem valószínű, hogy magát imádta. Aki engem lát, látja az Atyát is. Ami végtelen, az hiába három, mi, igen kicsinyek, egynek látjuk.

08:33
Ha már. Akkor ide világképletemet is, C.15487, újrarajzolva:

Reggelizés közben Katának rajzolom
a valamikor a nyolcvanas években megtalált
világképletemet.

1. Itt van Isten.

2. Ez egy mozdulatom-tettem iránya és mérete.
 

3. És ebből érték annyi rész, ami Isten felé irányul.

Egyszerű, nem?!

10:28
Hogy kitaláltam, az új nadrág sliccén elég egyet, a középsőt begombolni, sokkal könnyebb az életem.

2015. november 15., vasárnap

04:56
Mailváltás egy franciával, a párizsi tömeges terrortámadás után.

- Most a híradókat nézem, láttad mi van itt tegnap óta? L.
- Hallottam, nem nézem a tévét, elég ha Isten tud róla. Logikus következménye a pogány európa-magatartásnak, a Charlie-gúnylap mellé álltak, a barmok. d.
- Amikor épp melletted! L.
- Isten megengedte. d.
- Istennek ehhez semmi köze, ez az emberi hülyeség. L.
- De. Isten megengedte, mert ez által akarja nekünk a legjobbat. Bocs, ez nagyon  kemény, nem akarok agitálni, én így hiszem. d.
- Ok, értem, amit mondasz. Azt jelenti, hogy az ember természete így működik, és ezért fizet. Ja, végül is ugyanazt mondjuk, azt hiszem. L.
- Nem. Isten nem büntet. Ezt sem annak szánta. Ő evvel javunkat akarta. Én így tudom. d.
- Nem azt mondtam, hogy Isten büntet. Azt mondtam, hogy fizetünk (ez nem negatív) azért, amint, ahogy működünk. Vagyis a gyarmatosításért, a felsőbbség-tudatért, rabszolgaságért, stb, stb. Tehát az emberi természet logikus következménye mindez... L.
- Igen, így igaz. d.

2015. november 17., kedd

11:44
Prédikáció, ötven éve hallottam.
Azt válaszolja a szent:
- ...mert nem vagyunk képesek egy Miatyánkra sem, végig odafigyelve.
- Dehogynem.
- Na, ha te igen, megkapod a lovamat.
- Mindennapi kenyerünket... és a nyerget is megkapom?
Így vagyok áhított mindennapos rítuális uszodábólhazafelé szárazkiflimmel.
Figyelmetlenül.
Akár egy parajfőzelék is helyette.

De vágyni rá!

12:30
Ismét esemény alattunk. A mélygarázs építés előkészítése.Megkezdték a minisztérium földben maradt felének apróra morzsolását. Öt gép üti a betont. Örülök neki. F/2015/212

14:12
Hazahoztam a Vigadóból a kék képet. Biztosan megnézték a kiállítást vagy tíz-tizenöten. Odafelé gyalog végig a Bajcsy Zsilinszky úton. Verőfény.
A fonódó villamos építése kapcsán a gyönyörűen töredezett járdájú mindennapos - mindenreggeles Török utcámat két napja símára aszfaltozták, úgyhogy ezek akár utolsó járda-fotóm is lehetne. F/2015/211

14:23
Penitenciának ma:
- Imádkozz tíz halottadért, november úgyis az erre-emlékezés hónapja.
- Annyi nincs is... :))
- Akkor tanáraid, satöbbi. Szoktál-e egyáltalán, például mamádért.
- Nem, érte fölösleges. Elmondtam érte azonnal a teljes búcsút. Ő rendben van.
- De nemcsak ügyintéző ima létezik, hanem a sima kapcsolattartás is. A küzdő és megdicsőült egyház egy.
- Erre nem gondoltam.

2015. november 18., szerda

11:18
Délelőtt: tarisznyajavítás, szegecseléssel, keserves. Meg ez, F/2015/213

11:42
Hogy házi feladat lett halottaimmal foglalkozni, jutott eszembe egyik legkedvesebb történet drága nagyapámról, Apecról, anyácskám mesélte valamikor. Iskolaigazgató volt, délben jött haza, családi ebéd, a cseléd szervíroz, esznek. Utána a két nagylány emeli az asztalt, hogy viszik a másik szobába.
- Mit csináltok?, kérdezi hökkenve nagyapám.
- Hát a zsúr miatt.
- Micsoda? És nekem nem is szóltatok?!
A két nagylány összenéz. Napok óta csak a zsúrra fölveendő ruhákról beszélgettek ebédnél.
A horgászatról írt szakkönyveket.

17:46
Régen olvastam, de beépült. A párizsi tragédia kapcsán jutott eszembe megint:

1984. 12.         C.01515B
... Egy anya jött egyszer hozzám és kérte, hogy imádkozzunk a lányáért, aki menő táncosnője volt az egyik éjszakai mulatónak. (Go-Go-táncos, csaknem meztelen.)
Azt mondtam neki, hogy nagyon szívesen imádkozom a lányáért és hálát akarok adni azért, hogy ilyen helyzetben és állapotban van.
Rémülten nézett rám.  - Csak nem gondolja, hogy Isten hálaadást vár tőlem?!  Megköszönjem neki azt, hogy a lányom itt tart?
Az anya nagyon nehéz helyzetben volt. Egész életszemlélete arra volt beállítva, hogy megköszönje Istennek, ami jó és az ördögöt okolta mindenért, amit rossznak látszott.
Aztán együtt tanulmányoztuk a Bibliát oldalról oldalra, meg-megállva azoknál a verseknél, amelyek bizonyítják, hogy Isten képes minden dolgot javunkra fordítani, ha mi szeretjük Őt, és bízunk benne. És hogy Ő azt akarja, hogy mindenért hálát adjunk tekintet nélkül arra, hogy az a helyzet mennyire látszik gonosznak vagy rossznak...
Carothers: Magasztalásban rejlő erő

17:59

Ezek a levelek tudnak valamit.
Elbűvölő.
F/2015/214-216

19:16
Megemlítendő még, öröm, ma először úsztam a 28 gyors-hosszot (majdnem) azonos mozgással. Vagyis kezd beállni ez a régóta figyelemmel - fegyelemmel tanult a T.I. stílus. Ha igaz. Jövő héten Mike filmezi, lesz kontroll.

2015. november 19., csütörtök

11:06
Egy hosszú délelőtt.
Mára - egy hét után - vissza a vekkert 05:23-ra 05:19-ről, mert bár avval annyival kényelmesebb volt a reggel-; de figyelembe veendő a műemlékvédelmi törvény kötelezettsége. A lépcsőházban Feri bácsi tereptarka munkásmellényében. Nincs szüksége ilyen nadrágra? Dehogynem, a fiúknak (munkásainak) munkaruha. A karomon volt, átadtam mind a kettőt. Múlt hónapban kiöregedtem ebből a ruházatból. Útközben a kétperces templomlátogatás, megható látvány, 40 év után, ki tudja miért, újra kendő a misekelyhen. F/2015/217. Valami a múltból visszatért.

A Lukács-kert, egy elszáradt levél, milyen egyszerű látvány. F/2015/218. Az öltözőben E. elmeséli, 4 éves unokája még írni-olvasni nem tudott, játszani a számítógépen már igen. És azt is tudta, mindig a piros - yes - gombot kell megnyomnia. Egy idő után odafordul nagyapjához, te, ez lefagyott, de nem úgy, ahogy szokott. Hát igen, a gép bankkártya számot kért egy játék megvásárláshoz.
Aztán az 1200 méter, visszatértem. Vagy két évig 1250, mert egyszer hazatérve és újraszámolva, eltévesztettem a hosszokat, s pár hónapig 1250-et úsztam. Majd észrevéve a hibát, bosszúból és tréfából meghagytam.

Villamoshoz, az egyik koldus messziről mosolyogva int, rákérdezek, még mindig haragszik-e rám (pokrócba bagyulált, ölben tartott) kutyája. A múltkor, hogy adtam, ugyanis megugatott. Aztán egy alacsony, soványka fiatal fiú, de daliás fekete egyenruhában, bakkkkkkkkkkancsban. Simléderes katonasapka. S dzsekije hátán felirat, valami nagy malacság lehet, mert rovásírással. Be hatossal Pestre, a féléves fogorvos vizit. Munkája nem lévén rajtam, unokáinkról beszélgettünk. S hogy Finnországban (nehezen) élő kétgyerekes nagyfiának ne üzleti tanácsokat adjon, hanem kizárólag buzdítsa; tehetséges vagy, csináld. Mert egy férfit az álmai vezérelnek. A pénzügy megoldódik, mert muszáj neki. És abban pillanatban elfelejtődik.

Aztán a metrón ülve a mellettem-hölgy valami értelmesebb lapot olvashatott, illetlenül belepillantottam. Fotó Bognár Robiról. Bocsánat, ez melyik lap. Magyar Narancs. Szívbéli jó barátom, ha ő ebből ki is iratkozott. Megvettem, hosszú vidám cikk. Még rászántam hazafelé a Kieselbach Galériát, ott most valami jubileumi kiállítás. Egy soha nem látott gyönyörű Fényes Adolf. És Petrovics Elek nagyhírű műtermi elődömről egy Rippl-kép, fotó, meg adatok. Elteszem a műterem-történetbe, az ÉLETRAJZok alatt gyűjtöm.
Többfordulós hajkurászás után a Galériában végre megkapom - engedélyeztetett - műgyűjtőm elérhetőségét, a most megvásárolt Tímeával közös képünk - AX/2012/71 - tulajdonosa eddig nálam: LAPPANG felségjelű volt.

Ha már rendkívüli állapot, egy presszófélében egy hosszúkávé. Nem ismerem a választékot, ezt az elnevezést a múltkor megtanultam. És hogy habbal. Ebédnél Kata fenyegetőleg közeledett felém egy kék Balaton-szelettel. Tudtam, hogy vesztettem.

Ebéd után telefon a megtalált képtulajdonosnak, hogy küldenék neki a Zsidó temetők könyvemből. Ilyenformán megtudtam a lakcímét is. Mindjárt postára is teszem. Ajánlva.

19:11

F/2015/219 György Péter	Reimholz Péter	F/2015/220

A nap folytatódik. Ötkor Reimholz Péter (1942-2009) Kossuth-díjas építész, évfolyamtársunk kiállítását György Peti nyitotta a FUGA-ban. Elmondott egy leírhatatlan gyönyörű Weöres verset is, nem ismertem.
Útközben a Belvárosi templom oldalán a szent Kinga szobor.

Bolero

Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,
a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át
a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,
olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép,
végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad
és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,
tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy,
hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán
ajtó mellet, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk,
ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk
mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán,
ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.

2015. november 20., péntek

10:18
Hogy múltkortájt ideköltözünk, negyvenhárom éve.
S azóta nem vettem figyelembe,
(vagy, ha igen, elfelejtettem,)
hogy lépcsőházunk lábazati csempéi lilák és szépek.
Holott gyalog a hatodikra-hatodikról,
nap mint nap, többször is.
(Kímélem a liftet.)
F/2015/221

16:54
Ma csak egy könyvet bírok megemelni.

Folyton tetten kell érnünk magunkban az ürességet betöltő képzeletet. Ha bármilyen ürességet elfogadunk, milyen sorscsapás akadályozhat meg abban, hogy szeressük a világmindenséget? Él bennünk a bizonyosság, hogy bármi történjék, a mindenség színültig van.

Hát ez nem. Rögtön továbbajándékozom. Inkább ez:

Ez a könnyedség, ahogyan egyszer itt, máskor ott, és mindig sebzés nélkül ragadja meg az áldozatnak egy pontját, ahol a táplálkozás lehetséges, magában véve is jelzi, hogy az Anthrax száján nincs állkapocs, amely alkalmas a bőr felhasítására. Ha ezek a fogók bevagdalták volna az áldozat testét, szükségesnek mutatkozna kísérletek elvégzése a gyászlény-lárva elteltével-visszahelyezésével, amikor is minden megharapott helyen egy sérülés mutatkozna. Nincs erről szó, a nagyítóval végzett alapos kutatáskor az állat bőre érintetlennek látszik; a nyű rátapad áldozatára, majd visszahúzódik oly könnyedén... Ilyenképp a gyászlégy-lárva nem harapja táplálékát, mint más húsevő lárvák teszik, hanem kiszívja. A táplálkozásnak ez a módja különös szájszerveket tételez fel.

Egy SMS az Alföldről: Megérkezett. Nagyon szépen köszönöm. Telefonszám CTRL+F, megtudtam ki, és mit. Akkor hát tényleg működik ez az elsőbbségi levél szisztéma. Bár ez könyv volt.
Aztán kis reszelés. Az ötödik állomást megjelöltem a rózsafüzéren, olykor kellhet tudnom, hol tartok futás közben. Nem lehet lecserélni. Jelenits is megáldotta.

Aztán mégiscsak; egy kis keretkészítés.
Senki nem csinálja meg helyettem.
Úgy értem, azonnal.
Hogy napok múltán végre eszembe jutott,
jó lenne ennek a micsodának váli-keret is,
csak - ilyen még nem volt - legyen fehér.
Ne fekete, ne barna, szürke, ne ezüst,
ezeket tudom házilagosan.
Még üveget kell hozzá vágni.
Újabban minden harmadik sikerül.
Csak.
Majd nagyon figyelek.

21:10
Na, meglett.
A zsákvászon paszpartu mögött üveg.
Éjszaka van - B/2015/01
olajlavírozás, ceruza, farost
35x22,5 cm.
A múlt héten rajzoltam.

Azt mondja Kata,
A szokott széles (váli)keret kéne rá.
Tényleg, sötétbarna.
Nincs már egy méter deszkám se.
Holnap a Váli utcába, fabolt,
azok nyitva vannak szombaton is.

2015. november 21., szombat

05:08
Reimholz kiállításon megszólított. Ő is MTK-evezős volt, csak ő kétevezősben (non-cox pair oar) és kétpárevezősben versenyeztem. Ötvenöt éve nem láttuk egymást. Azt mondja, legutóbb pár hete idézte egy akkori párbeszédünket:
- Na, és mi leszel?
- Festő.
- Hiszen nem is tudsz rajzolni.
- Absztrakt festő leszek.
Hogy én ezt már akkor így, a hivatástudat, ez új. Mert ez legkésőbb 1960, az érettségi éve, akkor kellett abbahagynom, szezonban heti hat edzés. És még az építészkarra jelentkeztem.

05:19
Az egyházunk úgy tanítja - és ő tudja -, imádkozzunk-, beszélgessünk égi ismerőseinkkel, rokonainkkal, szentjeinkkel. De ezt tesszük esetleg egyszerre kétszázan. Amit ők nyilván egyidőben hallanak, és véleményeznek, netán intézkednek. Más szerkezetű világ, micsoda winchesterek. Illetve RAM-ok.

06:44
Nézem a fotóját, aki a párizsi tömeggyilkosságot kitervezte. Szép, mosolygós krisztusi arc.

2015. november 22., vasárnap

09:05
Tegnap vendégségben voltunk egy házaspárnál. Evvel a műfajjal az a bajom, hogy igen híg az értékelhető információ-áramlás per fő per szekundum. Egy vershez viszonyítva kiváltképpen.

19:53
Meséli: férje egy szép, de kettőjük számára túlméretezett lakást akart megvenni. Körbejárták, ellenezte. Akkor lemérte a külső és a belső ablak közti távolságot. Kiderült, elférnek a nárciszcserepei. Beleegyezett.
20:42
Mailt kaptam, Godot Galéria honlap:
"A műkereskedelemben mindig ünnep,
amikor Válitól előkerül egy temetős kép, íme:
Régi zsidó temető (alkonyat) - A/1985/07 "
3,7 millió.
60x60 cm.

_______________________________________
KÖRLEVÉL   KÖRLEVÉL   KÖRLE

Dec. közepén kötetem jelenik meg: VERSNAPLÓ 1966-2015.(Egymilliót fizetek a nyomdának.) Akinek kedve + tehetsége ezt támogatni:
OTP / VD. / 11773023-03649082
Köszönöm.
Az ötletgazda és egyben a versek kiválogatója anonym kíván maradni (nem én vagyok). Új Mandátum Kiadó. Több helyen, az Írók Boltjában biztosan kapható lesz. 80 oldal, 24x15 cm. Grafikáját én; 14 rajz is készült hozzá, 6 kerül a kötetbe. A grafikák / 2015-nél mind megnézhető

58 (meglehetősen szabad)vers. Mutatok belőle.

2013. 02. 21.                                                                   C.11795

Élem és vallom

I.
Reggel vallásos vagyok.
Imaidőm évtizedek óta 05:40 - 06:40.
Utána hívő.
Hívő módra biciklizem és hívő módon mosok fogat.
Másképpen ezáltal?
Igen.
Másképp is festek? Műterembelső-témát?

Igen.

II.
Mire való a művészet; egy kép, egy szobor?
Minden jó mű villámfény idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Megismétlem.
Minden jó mű villámfény idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Egy lengeöltözékű nőszemély ábrázolása is?

Igen.

[A Vigilia kérte 2013. májusi számába.]

2013. 10. 28.                                 C.12412

[Ma reggel hazafelé]

Ma reggel hazafelé
láttam egy kétcopfos öregasszonyt
bolond lehetett
két varjú károgott a Széna téren
megkívántam és vettem egy sajtos rudat
százhetven forintért
jaj mire való ez a világ
Uram irgalmazz

2013. 11. 1.                                         C.12443

Halottak napja

az én halottaim mind élnek csakugyan
húsz kilométeres körzetben körülöttem
bankkártyával és telefonnal
igazán halott hároméves kislányom
akinek játékkutyát varrtam
még farkát öltögettem
elöl ő már simogatta
igazán halott óvodás kislányom
hazafelé csak annyit mondott úgy vártalak
halott kislányom rárakott iskolatáskával
az volt a véleménye
nagy szalság az egész
az er betűt még nem tudta
halott lányom fekete körömcipőben
halott a már munkába induló
élő egereket kellett földhöz csapnia a sasok számára
most hetente beszélünk telefonon
ilyenkor is négy gyereke lóg rajta
halott a kisfiú aki kétévesen ecseteimet
nézegetem régi fényképeimen
évente ötször forgat Nyugaton
halott az az építészlány menyasszonyi fehérben
az én asszonyom is lehetett volna
itt lakik a várkerületben
negyedik éve özvegy már
halott apám Paul Klee mert elfelejtettem
igaz Giorgio Morandi nagyon is él
halott az evezés augusztus tizenhatodika óta
utoljára kétpárevezősben
a Hajógyári öbölben egyetlen forduló
a többihez már fáradt voltam
halott Assy kutyám pedig az bernáthegyi volt
elajándékoztam azt is

ki él itt egyáltalán

de halottaim által vagyok gazdag
és ők is gazdagabbak általam
 
és ez így van jól.

A nekem legkedvesebb sajna nem kerül bele :-) :

BÉLÉST FÉRCEL A KIS BÉRES
NEM KELL NEKI KÖRÖM-PÖRKÖLT
Ő VAGYONT ÖRÖKÖLT
ILYEN ÖRÖM RÉGEN VOLT A CSALÁDBAN

KÖRLEVÉL VÉGE... 
__________________________________________________________________

2015. november 23., hétfő

06:30
Lineáris napnak ígérkezik, Pannonhalmára, húgomat látogatni. Nyolckor megy a vonat, sokat fogunk váróteremben üldögélni. Tablet. Talán megismer még. Jelezték, lehet, utolsó találkozás. Minden találkozás utolsó. Tisztességből utazom, ő nem fog erre a napra emlékezni. Én meg itthon is el tudom képzelni őt. Soha nem volt sok mondanivalónk egymásnak, a fő vonulatokat egyeztettük. És ez soha nem okozott gondot.

F/2011/285

17:33

Megérkeztünk Pannonhalmáról.
Húgom leginkább csak,
ha egyáltalán: igen - nem.
Lát, de sokszor nem néz.
Vagy maga elé.
Ketten vigyáznak rá,
még nem a betegek részlegében.

F/2015/222

2015. november 24., kedd

07:27
Mikor itt bejelentettem, hogy könyvet csinálok, mindjárt kész, és minden pénzemet elviszi; hirtelenjében megadtam a számlaszámomat. Tévedés volt. Erre azt gondolhatni, mit számít az egymillió forinthoz, ha én küldök neki kétezret. És ez igaz is.

08:22
Katalin nap alkalmából
ma virágot vettem a Fény utcai piacon.
És akkor már egy lángost is.
Nagyon vágyom rá,
bár nem esik jól és sok is.
Évente egyszer ki lehet bírni.

A csapások sújtotta ember, aki meggörnyedve, fáradtan vánszorog, az dicsőít és magasztal téged, Urunk. bar 2.

16:57
Tegnap Pannonhalma után este uszoda. Onnét hazafelé. F/2015/223

2015. november 25., szerda

06:38
A keresztény hálaadás gondolkodásmódja.

Én [Le-Bao-Tinh] Pál, aki Krisztus nevéért fogoly vagyok [Vietnam, 1843] szeretnék beszámolni... mondjatok hálaimát Istennek, velem együtt... Börtönöm valóban az örök kárhozat képmása: mindenféle kegyetlen elszenvedni valók, amilyenek a béklyók, vasláncok és bilincsek, továbbá hazudozások, a gyűlölködés, a bosszúállás, a rágalom megnyilvánulásai, illetlen szavak, vádaskodások, bántalmazások, jogtalan esküdözések, átkozódások, végül a szorongások és a szomorúság.

21:02
Tegnapelöttii, Lukács uszodai felvétel. Miki csinálta. Ennél lazább a kéztartásom már nem tud lenni. Kvázi lóg... És már tényleg a csípőmmel lököm magam. Szerintem.

2015. november 26., csütörtök

05:52
Szent Ágoston magyarázza valahol, a Miatyánk koncetrált tartalma mi minden imaformát és területet fed le. S mivel hogy ez A hiteles ima, ami ebben nincs, azt nem is szabad imádkozni. Irányelvnek tekintem, szellemes.

2015. november 27., péntek

15:32
Persze könyvcsinálás teljes üzemidőben, ma 04:35-től. (Igaz, aztán délelőtt aludni kellett.)
Ez lesz a tizenegyedik.
Pld. a Kiadó szerint legyen a kötet 3200 HUF. Mondom neki, az ilyen gusztustalan ármegállapítások pandantjára, mint 1999 HUF, legyen ez... mutatom.
Aztán. Kerestem az első-hátsó borítóbelsőre két műteremfotót. Az rólam mindent megmagyaráz. De mégis jó lenne az egyiknek egy mai látvány. 17 felvétel, egy nap munka. Az ötletet végül egy legyintéssel kidobtuk, túl sokféle lenne a kép.

ármegjelölés	F/1977/07	F/1994/02	F/2015/224	F/2015/225

Aztán.
Pl. egy levél a tipográfusnak:

Magának volt igaza, Attila, ahogy mutatta, hogy a VÁLI-logó
jobb lenne kicsivel nagyobban a borítón és a címoldalon.
Most egy órát megint maketteztem, a két szöveg súly-aránya nem volt jó.
Picivel följebb is került. Mellékelem az új méretezést, köszönöm!
d.

20:18
Most rákérdeztek, meg még fogják is-, hát megszámoltam. Szeretek megszámolni. 158 tétel a VERSEIM-tárban. Sokat közülük nem is annak szántam. A kötetben 50 lesz.

2015. november 28., szombat

09:15
Egy képajándékozás története. Kitettem tízet.
- Válassz. Nyugodtan. Én addig dolgozom, nem zavarlak (kompjuterben, háttal neki).
Egy idő után:
- Nehéz, mind nagyon szépek. Már sikerült háromra szűkíteni.
- Vigyél el kettőt. Egymás mellé téve az nagyon erős tud lenni.
- Számból vetted ki a szót, épp mondani akartam, vennék egyet másodiknak.
- Venni nem lehet, akkor a történet egy rafinált vevőszerzési akciónak hatna.
- Értem, igaz. Köszönöm.

09:27.

Ez most csak három embert fog érdekelni, elsősorban engem. Az árnyalatokat (nüanszokat) egy civil amúgy sem veszi észre. (Kedves Gy., ha lennél olyan szíves... Én szerintem ez...) Nem voltam fiam felvételével megelégedve, a lábmunkát alig láni; s az úszómesterünk most végre megtanulta a gépem kezelését. Minusz két fokban már nem lehetett volna medencéből kászálódni, gépbeállítani. (Utána kapott egy csokitortát.)

M/B/2015/21 ...a filmjeimet is számozom :)))

M/B62015/22

10:39
Fokozódik.
Mostanában már napi öt
kiállításmeghívó.

És egy újszerű megközelítése e hölgynek:

11:17
Egy másik kultúrdémon, műtermi elődöm:

Petrovics Elek, a gyűjtő múzeumigazgató // forrás: Kieselbach Galéria
 A korábban jogászként, a belügyminisztériumi osztályvezetőjeként dolgozó Petrovics Eleket a legendás Japán művészasztal tagjainak ösztönzésére és javaslatára nevezték ki a Szépművészeti Múzeum igazgatójává. 1914 márciusától több mint két évtizeden át, 1935 nyaráig irányította az ország legfontosabb közgyűjteményét. Kiváló kapcsolatokat ápolt kora legjelentősebb  gyűjtőivel, akik számos nagyvonalú ajándékkal és pénzbeli adományokkal segítették a múzeumi szerzeményezés munkáját. Bejáratos volt minden jelentősebb magyar magángyűjteménybe, feladatának tartotta ezek gondozását, a gyűjtők ízlésének formálását. Maga is kiváló érzékkel válogatott kollekciót birtokolt elsősorban Ferenczy Károly, Ripp-Rónai József, Hatvany Ferenc és Vaszary János műveiből, de az új irányzatok iránti szimpátiáját mutatja az a tény, hogy korán megszerezte Kernstok Károly Fának támaszkodó fiú című fauve stílusú festményét.

Akkor alkalmasint ezek a képek itt, ebben a szobában laktak.

22:00
Több, mint egy hete semmi szexvágy. Ami késik, nem múlik.
Dehogynem.

2015. november 29., vasárnap

05:06
Megkértek egy kiállításra, megcsinálom. Munkaköri leírásomban szerepel. És akkor a részletek. Öt kiló többletmunka, bár csak rajtam múlik, senki nem kívánja tőlem. A februári tatabányai kis kiállításomhoz plakátot is kértem. Meg persze ilyenkor jönnek a szervezési egyebek. Kiállításcímet is kérnek, ez most kemény divat, hülyeség. Mért kéne mindig más: SZÉP KÉPEK.

2./ Egy halk kérdés:
Én március 1., kedden, mint minden évben - hely lefoglalva - egy hónapra vidékre, alkotóházba.
a./ nem tudna-e a kiállítás febr. 28. vasárnap este zárni, és 29-én, hétfőn szállítanák hozzám Pestre a képeket?
b./ másik variáció: a képeket őrzik, és valamikor április elején szállítanának.
c./ minden marad, és én megkérek valakit a képek fogadására,  
csak evvel nem szívesen terhelném a családot.
Meg ilyenkor az ember kicsit át is nézi az anyagot. De megoldom, ha ezt választja.

Új plakátot nincs lelkierőm tervezni. Esetleg más fotóval. Remélem, Miki megcsinálja majd nyomdakészre.Tehát.

G/2007/06	G/2010/03	G/2014/16	Tatabánya 2016. 02.

05:25
Katánál előkerült egy láda mélyéről ez a karszalag.
Kimosta.
Néhai anyósom hímezte néhai örökmozgó apósomnak, 1945.
Fővárosi alkalmazott
Azt hiszem, tanár volt, akkor is.

06:08
06:17-kor indulok - Advent kezdődik -, még belefér egy levél.

Tudod, Andris, kizárólag és mindig vasárnap jönnek elő a hibák…
Légy szíves, majd valamikor a hét folyamán… köszönöm. Nem tudom mitől másztak el megint:
Ha a menüt legörgetve nyitom a 4. VÁLINEWS-t a fejlécben 14. MŰCSARNOK 2014.  jelenik meg
ha a 11. NAPLÓ-t .. a 10. VERSEIM, érdekes másodjára jól jön föl
KÖNYVEK… VERSEIM
KIÁLLÍTÁSOK… KÖNYVEIM
OPUSZJEGYZÉK… MŰCSARNOK
VÁLI NEW ÖSSZES … OPUSZJEGYZÉK [...]

06:17
Vécén üldögélve nem szabad fejet vakarászni, mert figyelem elterelődve az altest biológiája nem üzemel.

08:51
ami minden hazafelé, útközben

-- Tán 15 éve arra kértem a Szentlelket, tanítson meg a krallra (gyorsúszás pörgetős lábtempója), mert az nekem sehogy se megy, s megtanulására - hosszas gyakorlás - se kedvem, se reményem. Belátom, nagyon nehéz, gyakorlatilag megoldhatatlan feladvány volt, mostanára oldotta meg, igazi profi. Ennél a T.I. gyorsúszásnál erre nincsen szükség.

-- Múltkortájt a tartományfőnök így imádkozott: Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes. Hoppá. Egyházunk 40 éve áttért a kegyelemmel teljes-re. Öregember ortodox. Visszatértem boldogan én is. Bár ez sem tökéletes - semmi sem az -, a másikban eggyel több szótag, jobb a ritmusa (futás közben). Nehéz lesz átprogramozni - berögzíteni, hiszen a javát figyelmetlenül mondom --
-- A Wermacht-hózentróger javítható. Előnyére válik. Nem csipesszel; gombbal illeszkedik. Karácsonyra ezek fölvarrását fogom kérni valakitől két új nadrágomra. Most, hogy megnéztem a neten, helyesen írtam-e a német szót, följöttek fényképek is. Azok is emberek voltak. Ott, a világháború közepén.

-- Márciusban kölcsönkért százezret, májusig. Ha kérnek, adj. Adtam, akkor telt erre. Most november, megadott 14 ezret. És nem kérhetem, Máté evangélium?: kölcsönt ne kérjed vissza. Hát nem kérem, de nem vagyok ilyen: Isten a jókedvű adakozót szereti. Még csak azt se mondhatom neki, nézd, akkor havonta egy tízest...
Igaz, április óta a Budai Ferencesek is lógnak százzal. Az más, azt megsürgettem.

-- Stabil ügyfelem - a járókeretes koldusasszonytól megtudakoltam, igen, van egy fia, kőműves, időnként hazalátogat, Görögországban telepedtek le. Sajnos előre tudtam pedig, kérdezősködésem ronda tapintatlanság, nagyon várja a cigit, kiszolgáltatott, még mosolyog is. Tényleg lehet - elképesztő -, hogy a hatalommal CSAK visszaélni lehet.

-- Valahogy mindig akkorra lesz nagyon sok dolgom, minden nap 1/4 11-kor oltok; vagyis hivatalosan 10-kor. Hajlok rá, hogy alázatosan legalizáljam a helyzetet.

-- És ami szorosan útközben. Mostanra a Török utcában - fonódó villamos építkezés - mára a zebrát stb. is fölfestették, újabban rücskös fehér perem a járda szélére, jó. Minden nap várakozással figyelgetem a változásokat, most nagyon nagy az élet. Minden nap legalább tizenöt sárgasisakos, abból kettő mindig csinál valamit. Azt a Budai Polgárból kellett megtudnom, hogy az új síneken már próbajárat is volt, ollé. Persze én napközben nem járok arra. Semerre. A hatos megállójában síreklám. Hát azt bizony szerettem. Múltidő. Percre csendes szomorúság.

14:09

Indultunk sétálni. Fölteszem a sapóm.
Kata heveny mozdulattal odanyúl,
és lehúzza az orromig, hogy így szebb.
És elhiszem neki, tényleg jobb.
De tréfán túl, mi történik itt. Miért szebb? Az arányok?
Meg tudta azt valaha valaki mondani, mi az, hogy szép?
Olyan izé, csiklandás a hátgerincen.

F/2015/228 - 227

Aztán a Svábhegy: Foltokban már hó. És napsütés. És vasárnap. F/2015/226

2015. november 30., hétfő

09:35
Ma étel s italban hősi fék. /zsolozsma, reggeli himnusz/. Elhízatlanság céljából pirított kenyér sózva, és tea. Kivéve ha (hétfő, tésztás nap) a menzán mákostészta.
- Ennek mi az üzenete?
- Ne feledjünk játszani.

11:36
A boldogság, nem tudom, mi az, nem tudok vele mit kezdeni, meg ilyesmire nincs is időm. De léteztek ritka percek, amikor minden jó. Nem élesen, hanem csendesen. Amikor nem előre figyel az ember. Nem is néz sehova. Csak áll, vagy ül, lélegzik és van.

11:55
Mostanra megszereztem a filmecskét a zongorázó kisfiúról. Eddig is csak töredékét értettem a világnak. Olvastam egy pekingi telefonközpontos nőről, aki fejből a telefonszámokat.

14:10
Értesítettek, utazzam, szombaton 3-kor (alvásidő)
Szentendrén szakmailag elismernek.

18:29

A sok micsoda közepette elfelejtettem, hogy szoktam festeni.
El is felejtkeztem az egészről, most délután aztán.
Igazából ez a keret érdekel.
Sok munka van benne, tévutak,
és mivel csak az ablakban van üveg, bonyolult.
Megoldandó volt az is,
hogyan próbáljam bele a készülő képet.
Amit a kerethez igazítok.
És nem fordítva.
Műteremékszer - A/2015/73 35x22,5 cm

Eddig egy új grafikát próbáltam bele,
lehet, képpel a széles perem mégiscsak jó lesz rá.


hát ez is elmúlt
2015. nov. = 304 olvasó / nap