VALI NEWS

13:05
Délelőtt vélhetően tényleg az utolsó fotószelektálás. Ezt vissza. Gyermeki öröm, hogy ez repülőről TÉNYLEG olyan, ahogy a térképen tanultuk. Hiszen láttam, fotóztam. F/2013/103

Egy új ferences templomunkban. Törve beszéli a magyart. Arc + kézmozgásából láttam, fontos ember, randevút kértem tőle. Két súlyos teológiai kérdéssel készültem föl, ürügyként. Ma találkoztunk. Addigra megtaláltam az őszintét, avval kezdtem, érdekel, szeretném megismerni, amennyire beenged.
3/4 óra hosszat mesélte életét, belefelejtkezve, örömmel hallgattam. Nagy kaliberű.
Persze hencegtem, hogy mivel a bíboros nem válaszolt, a pápától kértem személyre szóló privilégiumot. És kis kerülővel meg is kaptam.
Csakugyan örült neki, kérdezte, mivel viszonozhatná A. Naplómat. ‒ Egy papírzsebkendővel. Volt néhány az asztalon.

18:50
Fotók rendben, 1800 maradt (1886‒2019), ebből 200 zsidótemető, ez már így tűrhető, az 1300 megtartott olajkép mellett.
Csak ámulok, hogy milyen sajnálatos fotókat tartottam én megtartandónak.

22:08
Már ágyból keltem betenni ide, ma itt ütöttem föl. Édes Istenem. Illyés Gyula.
Kötetben meg nem jelent verse. Jön az etetés, jön az almozás.

FOLYIK A CSODA

Ez az a csodálatos egy falu,

hol nem történt még semmi sem.

Épp csak a háború.

De arról sem beszél már senkisem.

Kilenc‒tíz házon nem maradt tető.

Aztán tavaszra ujra lett.

Ahogy a fű kinő,

kinőtt a zsindely minden ház felett.

Villog vasárnap csizma, ing megint.

Állnak és nőnek a lányok s fiúk.

Mint a virág a sírt,

benőtték jócskán már a háborút.

Szivárogtatja forrás‒cseppjeit

a szívek alján éjjel még a gyász.

De megreggeledik,

de jön az etetés, az almozás.

Minden a helyén. Az örök kutya

ugat, a halhatatlan borjú bőg.

És folyik a csuda,

süt a nap, mint száz évvel ezelőtt.

Mint ezer éve. S látszik már a hold

fehér pénze a délután egén.

Megtörtént, ami volt.

Csak legyen elég eső az idén.

(Az élet folyik? Folyik a dolog.

Földhányva gondolom ezt én is el.

Vagyok, mert dolgozok.

Az isten bajlódjék a többivel.

Bizony én is egy árkot temetek.

Alján szögesdrót, repeszdarabok.

Megleszünk, emberek,

megleszünk ezután is, magyarok.)

Válasz, 1947. szept. 9. sz.

06:29
Ez a költői ihletettségű utasítás minden évben ünnepem, ahogy ápr 2. sorra kerül. Nálam az asztalom fölött. Súlyos.

Úgy bocsássatok meg kölcsönösen egymásnak, hogy később a sérelmet fel ne rójátok. A sérelemre való visszaemlékezés ugyanis: jogtalanság, a harag továbbszövése, a bűn megőrzése, az igazságosság ellensége, rozsdás nyíl, a lélek mérge, az erények elvesztegetése, az elme férge, az ima megzavarása, az Istenhez intézett kéréstek erejének megsemmisítése, a szeretet elárulása, lélekbe szúrt tövis, soha el nem alvó gonoszság, soha el nem fogyó bűn és mindennapi halál.
Paolai Szent Ferenc (1416 ‒ 1507)

Katával veszekedéskor csak így figyelmeztetjük egymást: rozsdás nyíl. T.i. a múltat beemelni egymás aktuális püfölésébe.
Hogy ilyenkor két szó szigorúan tilos: (mert te...) mindig, soha.

Wien ‒ Rothko ‒ szombat ‒ pályaudvarra
retúrjegyért, kb. 15e HUF/fő
egy mozdony valamiért mindig
megdobogtatja az ember szívét
legalábbis az enyémet
kissé bumfordi, és Pusztaszabolcsra megy
olyan nagy, de nem barátságtalan
ráadásul pöttyös neki a lámpája

aztán hosszú villamosút farostlemezért
közben végig úszni tanultam
mobil telefonról
elég laza a vízfogása

13:16
Tanulság csak azoknak, akik majd öregemberek is akarnak lenni. Hete terhel, hogyan Bécsben a metrójáratok között eligazodni. Meg buszátszállás is. Hogy ott az ideodából melyik irányba.... Biblia több helyen javall elnézést az öregek kezeléséhez..., mi mindenbe nem botlunk bele.
A nyári művésztelepet lemondtam. Hogy a rumli. Meg egyáltalán.

20:04
‒ Kedves Deske, ne haragudjon, de enyhe iróniával figyelem, hogy zajlanak magában azok a dolgok, amiket én két évvel korábban már átéltem. Tudom, hogy nem jó ‒, abban sem vagyok biztos, hogy érdemes szívóskodni. De talán nem árt. Maga pedig szívós... É.

‒ rugalmas elszakadás :))) d.*

*/zsurnaliszta‒elkent megfogalmazása hadsereg területföladásának, a visszavonulásnak/

‒ Mennyi ez? ‒ kérdezte a pénztáros. ‒ Nem tudom. Tizenkilenc volt. Raktam a kosárba a teát, nagy tételben vásárolok. Úgy olcsóbb. Energiában. Találmányom, hogy kiszacskós keksz. A nagyzacskós a végére megpuhul.
Uszodai öltözésnél is próbálom a fölös mozdulatokat lefaragni. Játék.

09:16
Két napja a konyhaasztalon hátul egy bontatlan üveg őszibarack kompót. Ez nyugtalanít.

10:39
‒ Deske, küldök egy zenét, ezt nagyon szeretem, és ahogy boldogak. A.
https://www.youtube.com/watch?v=r5hOyasj5Zo
/ha nem jön föl, a fejlécbe kell tenni, fölvenni CRTL + C, letenni CTRL + V./
‒ Köszi, 1 perc belőle, ez nem jött be, de utálom az ilyesmit. d.
‒ Amúgy ez milyesmi? Mi az, amit utál benne? A.
‒ Semmi. Ritkán figyelek zenére, akkor nem olcsó tréfára vágyom. És úgy vagyok beprogramozva, hogy mindent azonnal elintézni. Jön egy mail festés közben; OK, válaszolok. Melléklet... azt is megnézni, az bizony többletfeladat; napközben mindig nagyon csinálok valamit... Ha rólam szól: jó feladat, ha másról, eleve hendikepes, eleve ingerült… :))) d.
‒ = Nárcizmus :))) A.
‒ Persze. Rengeteg munka van vele(m)... d.
‒ Ez a zene egyébként nem olcsó tréfa. Ezek a legjobb régi zenészek, akik ráadásul mélyen merítenek a saját népük zenéjéből. A piros inges az egyik legjobb kontratenor manapság. A.
‒ Merítsenek otthon... :)) d.

11:19
És akkor végre kezdődik az érdemi munka az új kecskemétiekkel. A többi a másik falon, amikkel már foglalkozva lett...

12:00
Kérdése, hogy átkerült a Pázmányról másik egyetemre, a tanszéken lévő képemmel mi legyen.
- Legyen a kép a tied, intézményi tulajdon 10 év alatt elkallódhat, volt rá példa.

16:50
Lehet hogy ez kép jó volt, lehet hogy rossz. Mindig zavartan megakadt rajta a szemem. És ez elég ok.
Nem pásszolunk egymáshoz. Madárka el. A/2019/28.

18:21
Zelk: EGY FALUSI TUTBALLPÁLYÁN
[...] Este van már
Jönnek az inasgyerekek.

Jönnek boltból, műhelyből, gyárból
vár rájuk, mi sosem elég,
anyai szó, fecsegő kályha,
gőzölgő krumplifőzelék.

De ráfagy a zsír a kanálra,
mert oly nagyon kell a beszéd
az őszi vasárnapok íze
Hogy is volt az a vereség…?

Hogy csalt a bíró… S balszerencse…
S ha az a kapufa bemegy… –
De lesz tavasz még, lesz vasárnap
S a világ is beleremeg [...]

BEVEZETŐ a századik Vasárnapi Újság-cikk elkészülte alkalmából
A honlap IRODALOMTÖRTÉNET MÁSKÉPP - fejezet anyaga az Internet előtti időszakot is figyelembe véve több, mint tíz éve készül. Szépirodalommal kezdődött: Márai, Nyugat, Kazinczy és levelező társai. Majd ezek után következett a Vasárnapi Újság feldolgozása. Itt a szépirodalmat (mert más forrásból is hozzáférhető), fokozatosan kiszorította az ismeretterjesztés, jelenleg teljesen mellőzzük a verset és novellát. A legutóbbi fejezeteknek Japán volt a témája. Korábban az ábrák száma a 25-30, jelenleg 5-6 cikkenként. A megjelenési gyakoriság három hét.
A szerkesztett kézirat ábrákkal együtt Váli Dezső, a honlap készítője munkájaként kerül fel a hálóra. A honlapot a többi fejezetével együtt az OSZK állományába fölvette, és jelenleg is automatikusan frissíti, s majd ennek technikai megoldása utána nyilvánosság számára is elérhetővé fogja tenni.

22:04
75 tájban gyakran együtt sétáltattunk, én a bernáthegyimet, a főorvos úr a pointerjét; fölvitt minket a Kis Svábhegyre. Akkor mesélte, kiszámították, munka végeztével Audijával naponta hazafelé kb. egy kilométerre van, mikor otthon a kutyája ki az erkélyre ugatni. Honnét tudja.

09:21
Láttam reggel egy aggódó leánykát a Széna téren, aztán ugyanőt negyed század múlva.

felszabadulásunk napfényes ünnepén végül csak megadja magát, és javulgat ez a rohadék madártalanka
pedig Hegedűs Gyöngyi még igazi emlékművet is állított neki. A/2019/28 40x40 cm.

13:08
‒ Lehet, Deske, el kellene kezdenie a bioritmusát figyelembe venni, és kidolgozni napirendet, mely jobban alkalmazkodik a fáradtságaihoz. A bioritmus-, az emberi szervezet ingadozóbb, viszont maga a nem óra-perc pontosságú dolgokat nem tolerálja. Ehhez megengedőbb hozzáállás kell. Gondolja meg, hányszor Isten megengedő akarata hagyja továbbmenni a világot.:)
Tudom, beszélyem hatástalan. Nem baj. Kapcsolatunk ezt is simán elhordozza. R.

‒ Olykor iszonyatosan fáradt vagyok, köszönöm, talán (a 05:23-as) vekker nélkül kéne. 06:45 indulás uszodához, addig úgyis bizton fölébredek, s akkor az uszoda 07:05 megmarad. Ami a medenceüresség okán kívánatos. A 05:40-es imaórát akkor estére, az rettentő szokatlan lenne. Vagy 09 - 10h? Akkor írni szoktam, ajvé, nem jó. Biológiaiórajavítóműhelyről nem tud? d.

14:16
Kezd megjönni az eszem, hogy nem minden fotót tartom érdemesnek beszámozni. Noha ez. Minőség ügyben konstans a bizonytalanság.

19:16
Fekete napja volt 19 nagy, eléggé elfeledett tavalyi-idei 90-centis képemnek, hogy délután a szegedi kiállításbeadásra választanom kellett egyet. Tizenhárom kapott hirtelenjében fehér rajzszöget keretébe, ami - ők is tudják - annyit jelent: rossznak tetszik lenni. A többi csak unalmas. Ihlet-óra volt. Nem fog lesz unatkozás javítandó.

22:01
Megint egy léccsík pillanatragasztóval egyik ablaktábla közepébe függ. végig, villamosra beremegett. Siker.

‒ Deske, ez a 13 fehér rajzszeg ... Semmi közöm hozzá, eszem ágában sincs a dolgaiba avatkoznom, de sajog a gondolattól is a szìvem, hogy elbánik velük. Semmi közöm a Maga képeihez, nem több annál, hogy szeretem őket.
Ráadásul fák jutnak eszembe, amiket megjelölnek kivágásra... Bűntudatom lenne, ha nem mondanám ki, hogy féltem azokat a rajzszegeseket és az unalmasakat is. A madár is, az unalom is, a tökéletlenség is Magából van. A képek közül sem mind tökéletes talán, de nagyon lehet szeretni őket. Hát csak ez.
Tényleg teljesen hülye vagyok ... ülök a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, és bőgök a képei miatt... S.

‒ Drága S.! Ezek a képek egyszer mind gyönyörűek lesznek………. :)) d.

09:14
Nem kutyaütő, aki ilyen grafitit komponál. Mintha nincs benne fantáziabetű, talán semmi üzenet. Datálta. Talán bal lent egy szignó.

09:28
És még ez is útközben, a hatoson. Illyés. Elküldtem egy szívtipró dédmamának.

A boulevard Bourdon-on

Itt ballagok a boulevard Bourdon-on,

szemben

a régi úttal, melyen egykoron,

huszonegy éve,

Annát vezettem.

Itt ballagok a sűrüsödő éjbe.

[...]

Itt ballagok a boulevard Bourdon-on,

onnan,

amerre akkor ifjan, szabadon

az égre nézve

eltávolodtam –

Jövök szellemként óracsöndülésre.

[...]

Örökre szép, mi szép volt egykoron,

Anna,

ezt dúdolom a boulevard Bourdon-on.

Köszönet érte,

hogy föl, magasba

nézve lépek ma is, semmit se félve,

a mindörökre sűrüsödő éjbe.

Kéri N., leendő urnasírkövére
festenék vagy rajzolnék valamit.

‒ Szia, festeni furcsa volna. Amit kitaláltál, a kereszt lenne szerintem a helyes. Én azt se cifráznám, a legegyszerűbbet véshetné rá, aki csinálja, mutatom. d.

05:28
Akinek egy négyoldalashoz kedve van. Most került elő.
1995. április, Merlin színházi esti pódiumbeszélgetés cikk változata. Kérdezett Margócsy István. A 2000 folyóirat közölte.
Akkor még rettenetesen okos voltam.

Az én naplómból: Fejfájós éjszaka - viszont jól kezdődik a reggel: Váli felrakta egy 24 évvel ezelőtti beszélgetését Margócsyval. Szakralitás van benne, pedig a hitről szinte nem is esik szó. Tkp. semmi újat nem tudok meg róla, csak így sűrítve azt látja az ember; mintha valami fény lenne V. körül. A szelídség fénye. Is. H.

06:35
Bécsbe, Rothkot nézni. Legjobb munkái: a mennyország leábrázolása. Vagy legalábbis Isten köpenye.

mailváltás nagylányommal

- Apó, vannak nagyon szép
dumbó patkány babák,
már egy előző alomból
szelídítettem egyet,
nagyon jók, nem kérsz?
A válladon mászkál,
a zsebedben alszik,
kicsi és csak egy ketrec kell neki.
Hámmal lehet magaddal vinni.
Na gondold meg!

- Nagyszerű. Jöhet!

Egy kutya 40 éve hiányzik,
de ahhoz nincs időm, energiám.
Majd Bodrinak hívom.

Rothko Bécsben
40 képet ígértek
abból kb. 20 a korai -mégnemRothko
3-4 a tanulságos átmeneti kép
a többi igaziRothko
3-4 ebből a remekmű

Mindenkinek más tartalmú egy ilyen találkozás; más a sznobnak /
a műveket kedvelőnek / a szakembernek.

Nem minősítem az anyagot, jobb, ha mindenki megkeresi önmagát a látványban. Mutatom az egyik főművet, fiamék nézik.
F/2019/091

Az igyekezet most is megvan, a tehetség foka nem azonos. Ma: elképesztő fantáziátlanság.

Mégis leírom. Másnapra is volt rendelt jegyem, nem mentem el. Bonnard ősszel Bécsben. Arra se. Főműveket eddig se, most se, a jövőben se kap Bécs kölcsön. Igaz, öreg vagyok, nekem tejbegríz kell, nem lányok szoknyája meg képzőművészet. Igaz, egy másodosztályú anyag is informatív.

Vasárnap: Szüts szólt, hogy Albertina feltétlen. Csak semmi művészet, egy padon zelkpróza kéne, élményekkel dús, vonatindulásig. Kata körül akart nézni a Stephanskirche környékén. Mentünk.

08:59
Persze az ember (én) mindenfélét beszél. Szoktuk volt mondani, és ez sajnos igaz, hogy ha három jó kép, az egy jó kiállítás.

18:09
Szép csendben üzembe is helyeztük az új pannót, délben falra/falfülkékbe került.
Műterem triptichon - A/2019/12; befoglaló mérete 173x273 cm.

21:48
Kétségkívül van, amit földi halandó nem láthat. Én igen. Konkrét kérést teljesítek, két képet csináltam.

09:06
Hogy bírta szusszal, ilyen sűrű tartalommal ?! Elképesztő. A villamoson megszámoltam, 123 versszak apja kezéről. Bárhol ütöm föl, mint ma is a közepén valahol, minden sora gazdag. Illyés: Két kéz, 1950.

...ma értem, hogy mit néztem
akkor e két nagy kézen.

Buzogány, kopja,
harci lobogók gombja;
pecsét, alvadtvér-barnán,
perdöntő okmány alján.
[...]
Így lett útjelző ábrám
iránymutató táblán,
iránytű, figyelő domb,
nekem a Szent Jobb.

Hullámtörő gát, szirtkő,
előrevetett hídfő,
bástya, jel-intő máglya,
szolgák, próféták álma...

09:41
‒ Deske, zseniális az új pannó... tényleg:) Z.

‒ Köszönöm. Én inkább csak egy jól megoldott dekorációs feladatnak látom... Kényszerpálya volt a két oldalt utólag hozzá kitalálni. d.

‒ Pont a kényszerpálya használt neki, így lett szenzációs ! (Önmagában volt inkább "csak" dekoráció - persze magában is több volt annál..., de nekem úgy nem volt izgalmas . Most az.) H.

‒ Aki arra a fogasra kabátot, táskát, kalapot akaszt, nem tudom elképzelni, hogy érintetlenül távozik. Zseniális minden szempontból. P.

‒ Remélem, már megszáradt a kép. :)) d.

Telefon Zsófi lányommal.
Újszülött patkányomat
már nevéhez szoktatja.
Anyaemlőtől elválasztás
egy-két hét múlva,
egyedől függ.

És egy mail is, fotóval.

Bodri cseperedik!
Fantasztikusan pihepuha.
Zs.

18:43
Asztalon felejtett fél zacskó mazsolát. Legbiztosabb, ha az egészet megeszem, és kidobom a zacskót, akkor elfelejti és nem veszi észre.

Barátom és titkárnőm
maga (és az én) örömére/emre
kutat föl régi újságcikekket
ahol én

eddig vagy 20 tétel
kezdem printelni

két dolog:

Az öndokumentálás
és a mákos tészta
ja, meg a--

mi minden

Kritika folyóirat, 1986.

22:08
Úgy tűnik, megvan. A boltocska-sajtosrúd után a 17-es villamoson szárazkifli fukcióban Illyés válogatott. És minden a helyén.

Két évünk együtt.
Főiskoláskori szerelmem
most valami egyetemi rangot kap.
Kőrlevél, pár mondatot kér sokunktól
a szervező a laudációhoz.
Azt akartam volna valahogy megfogalmazni, hogy
sok területét ismerem...
de hát ezt mégse lehetett:

Egy réges-régi évfolyamtárs,
valaha együtt jártunk, ha még emlékszik rá,
a Zugligeti Főiskolára…
Náncsival és Fülöppel együtt örülünk
és gratulálunk is e szép történethez.
Váli Dezső

Ezt csak ő fogja érteni, a földön rajta kívül
már senki.
Náncsi a dadája, Fülöp 50 év előtti foxija volt.
Ismertem mindkettőt.
Náncsi kollokviumidőben Veszprémben
biliben gyertyát égetett, vizsgát segítendő.

F/1965/01

Zsófia. És éppen ma. Költészet Napja; április 11., első szerelmes éjszakánk. (Ötvenedik fordulójára hatalmas sárga virágcsokor. Rám nevetett; tudod, ilyenkor mit, a francia regények szerint.)
Aztán '66., a búcsú. A tanári kar egy értekezleten úgy döntött, Válinak ez okból nem kell bejárnia. Ő akkor már mással járt, rajzasztalunk az osztályteremben egymás mellett. Delőttönként otthon fogösszeszorítva újra kezdtem festeni.
Együtt élni nem ment volna. Én nőbb nőt, ő tán férfibb férfit vágyott. De emléke élethossziglan, nem harmadolva.
Három unokám egy dédunokája,
és ez így kerek
élet költemény
esteledik

09:05
Deske, ez a kép Magáról és Zsófiáról pont olyan, mintha mostani életkorukban lennének. És a feszültségét valahogy az adja, hogy lombtalanok a fák, tél van; de nyitva az ablak és napsütés melegíti magukat. (ezt nem írhatja bele a blogba.:) L.

András László
KÉSŐ
Birtalan Ferencnek

Halálhírt kaptam délután.
A teraszon ültem. A lányom
a kertben játszott. Öreg barátom meghalt.
Hetek óta terveztem, hogy meglátogatom,
mielőtt késő lenne. Késő van.
Úgy alkonyodott rám, hogy észre se vettem,
csak azt éreztem, valami másképp van,
de hát tényleg másképp volt, nem kellett
ehhez lemennie a napnak. De lement.

Luca valami bogarat vizsgálgatott
guggolva, vagy csak a fűszálak
növésének különös rendjét
tanulmányozta, nem tudom. Ez is
később jutott eszembe, akkor csak rászóltam:
„Be kell menni! Gyere!” Rám nézett és felállt.

Apa, még hadd maradjak!” – kérte, de én
abban a pillanatban megteltem az
alkonyattal, könyörtelenséggé sűrűsödött
bennem a sötét. „Be kell menni! Késő van!”

Állt a kislány a végtelenjében,
mindent elsöprő tavasz erőterében,
az idő óceánjának hullámverésében,
hallhatatlan morajlásban,
ahogy Isten ereiben zubog a vér,
számára értelmezhetetlen alkonyatban
állt a kislány sírásra görbülő szájjal.

Hihetetlen, hogy be kell menni a kertből.

ha én grafomán vagyok
a C.18037 gépoldal naplómmal
akkor te levegőmániás vagy a
3,6 millió lélekzetvételeddel*
vigyázat, leírása mindössze
periférikus mellékterméke a gondolkodásnak
amit pedig egyébként mindenki szok

hír, leendő Bodri-patkányom
Zsófi lányom tenyerében
tegnap kinyitotta a szemét
és álmos gyanakvó-tűnődve néz
bele az objektívbe

egyik zseniális unokám
egyik cicájának zseniális neve
Nagy Szürke Felhő volt
bátorságom innét

*Illyés írja K-val az Ifjúság édes versében
a villamoson olvastam reggel

09:52
Deske, Bodriról ez jut eszembe: Jelenések 15:3,4 nagyok ès csodálatosak a te műveid...
tüneményes pofácskája van, az a szem, az a pici kéz... Z.

10:15
Zeném, tán negyedik hete, éjjel-nappal, végtelenítve, megfelelő hangerőre állítva, Hawaiiból.

10:24
Tegnap este Várady Szabolcs könyvbemutatója a Magvetőnél. Adódott, ott megvettem Rakovszky Zsuzsa, és Turi Tímea újabb verseit is.
Eljutott hozzám - ritka történet - Bari Károly új kötete.

Gazdag Magyarország.

ezt a reménytelen dögunalmast
a kiszelektált tizenháromból
úgy tűnik, délelőtt
sikerült életre kalapálni
A/2018/53
90x90 cm.

ez bizony nagyon jó
életben jobb,
mint monitoron

ezeket mind rendbe fogom hozni
ekkora lemezeket sajnálnék kidobni

11:52
A divatkényszer a hölgyeknél nem egyszerűen életgyávaság -? vagy enyhítve: életfélelem?

...Aki előadásokat hoz létre, aki előadásokban játszik, az ugyanazt a szakmát műveli. Igen, ki jobban, ki kevésbé jobban, és végül is ez is ízlés kérdése. De ennek megítélése politikai hovatartozási alapon, egy szakma önmaga szembeköpése. Nincs liberális jó színház, és konzervatív jó színház. Felépítettünk és működtetünk – igen én magam is – egy szakmai rendszert, ami nem létező, hamis, álságos és gyáva szabályok alapján működik. És ezt mindannyian tudjuk. Mindenki, minden oldalon. Mert kicsinyesen ezt használjuk önmagunk igazolására, felelősségünk hárítására, és félelmünk palástolására...

21:41
Barátom és munkatársam kedvét lelte régi újságcikkek felkutatásában, amiben nevem szerepel. Érdekes lista. C.18067

06:31
Ha gonosztevő vagy, és vele együtt keresztre lettél szögezve, akkor becsületes emberként ismerd el őt Istenednek;
ha cirenei Simon vagy, fogd a keresztjét, és kövesd!
Nazianzi Szent Gergely

09:27
Pontos adatot kértem lányomtól Piriunoka cicája vonatkozásában. Novellát kaptam.

Nagy Szürke Felhő Berzsián de Dideki a pontos neve a prémdisznónak. Biztos, hogy szellemi-fogyatékos szegény. Lenéz mindenkit a maga 6,5 kilójával. Egy folpakkal lezárt dobozból került elő, szóval valóban az lehet. Elszállt az agya egy része, mire hozzánk került egynaposan.

10:35
Nem értek hozzá, igaz, nem is érdekel, milyen igazából színvonalú költő Turi Tímea. De ez nekem kurvajó:

...A gyerekek már aludtak a szomszéd szobában, én pedig
a férjemre néztem, és nem tudtam, mit gondol.
„Ami elveszhet, az voltaképpen már el is veszett”,
bólintott, és vágott még egy szeletet a gesztenyealagútból.
---------- Ami elveszett

A nők táskájában mindig van egy ütvefúró,
egy csillagfejű csavarhúzó és egy habszivacs,
meg pár cipzáras rekesz a lejárt iratoknak,
------ A nők táskái

Minden történet ott kezdődik,
hogy az egyik testvért jobban szeretik a másiknál.
Nekem csak egy lányom van.
De a szülés utáni első hetekben
visszatérő álmom volt, hogy ikreket szültem,
és hogy az egyiket elhanyagolom a másik miatt...
-------- Amikor álmodtam

Ihlet az nincs. Slichtolva a 13 rossz képek
az egyetlen szabad falfelület alatt
a lecsapott sarokban, az ablak mellett,
szigorúan mindig a legfölsőt veszem elő
tizenegy óra tájban
hogy hátha.
ma: Lidérc műterem - A/2018/57
90x90 cm.

Nagyarányú hűha
a Michelangelo kiállítás kapcsán,
hogy a világ legnagyobb művésze.
Speciel Derkovits jobb.
Mondjuk, a Híd télen.

A Sixtus-kápolna.
Egy feladat teljes félreértelmezése.
Szegény.

Tényleg, mért nem nézte meg
Braque Louvre-mennyezetpannóját
az tökéletesen oldotta meg feladatát.

Véletlen tudtam meg
egy, az előcsarnokban kapható képeslapról,
szaladtam vissza az emeletre
már amennyire én még akkor
szaladni bírtam
a mosolygóházaspárfigurás
szarkofág termébe.

13:06
Az alkotáslélektant e két novella teljeskörűen leírja, vagyis hibátlanul. Capek A költő, ahol egy elütött öregasszony, és Örkény Élmény és művészet, ott a festőt jutalomból föllövik a világűrbe.

‒ Deske, a II. Gyula pápa nem beszélt bele a megrendelésbe vajon? De Maga biztosan tudja, hogy nem, hisz "a feladat teljes félreértelmezéséről" ír. Irígylem, hogy ilyen biztos információi vannak! :-)))) L.

‒ A feladatot nem a pápa adja… az följebbről érkezik... d.

13:56
Tegnap eltévesztettem a dolgot. Megdicsértem az ebédet. Melegített konzerv volt.

17:03
Ilyenek kerültek elő. Szüts beszédemre azt mondta, nekrológban nem korrigálunk.

13:31
Svábhegyről. Nagyon fáradt vagyok. Vigyázni kell evvel a megfogalmazással. Kinyilatkoztatással. Ugyanis ez már mindig így lesz. Ráadásul erre a mondatra más senkinek nincs szüksége. Hát tényleg megcsinálják az árnyékoló levélfüggönyt ehhez az épülő háromemeletes függősétányhoz itt szemközt. Mellékfunkciója az ablaktalan-halott-ronda Mammut2-oldalhomlokzat takarása. Furcsa ötlet. Kíváncsian várom, befogadja-e a környék publikuma. Babakocsis kismamákat képzelek oda padokon üldögélni-, beszélgetni a magaslati levegőn.

19:01
Érdekes, ma nem rémálomra, rémébrenlétre ébredtem. Haldoklásfélelem, elég erősen, hosszan. Konkrétan, élve eltemetve koporsóban lassan megfulladni. Olvastam ilyet... Aztán nehezen, de összekapcsoltam a vérrel verejtékezés történetével, hogy helyére tegyem.

21:40
Noha a félelem irracionális, urnahelyem a Mikszáth Kálmán téren, MAMI felirattal, anyámtól örököltük. Őt a kolostor kertjében egy fenyőfa alá temettük, pappal, nem egészen regulárisan. A főapát szerint majd húgom halálakor őt is Pannonhalmára viszik.
Szóval halottégetés. Ha ott tévedés történne, az már nem olyan vészes, ha élve. Az gyors ügy.

21:50
Kata esti misén, szobájában kókadoztam, olvasgattam félálomban. F/2019/093

22:27
Fölébredve éjszaka kitapogatom és ráteszem kezem a vekkerre, az kiviláglik, s mutatja, 03.14. Ő ezt Braunschweigből, vagy honnét tudja. Majd három másodperc után udvariasan elsötétül. Ez fantasztikus.

...
A föld mélységei az ő kezében vannak,
és övé a hegyek minden orma.
Övé a tenger, az ő műve,
a szárazföld is az ő keze alkotása.
Zs. 94.

09:08
És ide, zárójelben, ez a csempeszkopácsi templom: szebb. A margitszigeti is.

09:23
‒ Kedves Deske, így a helyes: Erős vár a mi Istenünk. É.
‒ Nem így helyes. Isten mindenkié. d.

hatodik éve próbálkozom vele
nem nagyon akar létrejönni
egyszer már szerencsésen vissza is szereztem
volt ez már minden
talán még autóreklám nem

most mintha már csak unalmas
de legalább nemesen :))) unalmas

A/2014/12
90x90 cm.

az nem hír, hogy haláláig festett,
az igen, ha halála után is

14:01
Deske, a Kata szobája - F/2019/093-as kép nem művészi alkotás, de dokumentumértéke óriási! Kiválasztandó. ölel. P.

14:13
A tizenhetesen ma is egy részlet Illyés Két kéz-ből, apja keze. Elmerengtem rajta.

Éjféli horizonton
fölfénylő mozdony
két mécsével, ahogy gőzt
fú a bolygók közt.

A tömpe ujjak csorba
körme – letörve sorba –
kavicshoz volt hasonló.
Nem fogta olló.

A mutatóujj felső
ízét szétzúzta egy kő,
irányult akármerre,
földre meredt le.

Körül a körmök inyje
– vérbetört szörnyű csipke –
be és be volt, cafatra-
tépve, hasadva.

08:55
Állok a járdaszigeten, és Illyés Gyulára gondolok. Előttem és mögöttem egy méterre a biztos halál, a hatos villamos, és egy busz robog. Igaza lehet avval a hulló csillaggal vörösborral és falevéllel.
/ezt este kineveztem versnek/

09:08
A nők nem struktúrában gondolkoznak, és ez rémes. A mosogatnivalóknál elegyítik a kistányért nagytányért és a kanalakat. Aztán akkor szervezhetem.

13:37
Kaptam egy fotót. Zsuzsanna V. munkája, ma reggel készült, munkába menet. Erős. Lehetne a Keresztút valamelyik stációja is.

09:34
Kivinne Bécsbe Rothkora. Ezt sikerült hárítanom. Viszont Szüts hálás a Rothko előinfóért, amiket mondtam róla, a legrosszabbra készült föl. És ahhoz képest.

10:19
Úgy gondoltam, akkor ma két körrel kevesebb, hogy rászántam magam - nagyhét - a medence sarkán a térdoperációból visszatért bőbeszédű 82 éves honvéd ezredesasszony beszámolóját meghallgatni gyógyulásáról, nem kedvelt menyéről és unokáiról. De, hogy sorra került volna a hamarább vége, azt mondtam, mért, kint jobb? - és folytattam.

21:23
Arany kiskutyáim, kitaláltátok a szürrealizmus-csacsiságot, hűha. Szerencsére az ember kivételesen olyan gép, ami rosszul beprogramozva is tud sikereset termelni. Tehetségek mindig vannak. Hanem mutatnék valamit, Szent Ignác (1491-1556) áldozás utáni imája, he?!:

..Krisztus oldalából kifolyó víz,
moss tisztára engem!
Szent sebeidbe rejts el engem! ...

21:35
Notre-Dame. Öreg smasszer ösmerősöm reggel a zuhany alatt: ezer százalék, hogy az arabok. Igaza lehet.
És igaza lesz a kormányuknak, ha ezt eltitkolják.

Notre-Dame.
A sopánkodás káromkodás.
Letérdelni és megköszönni a történteket.
Amint egy reumát is.
Isten szólt.
Ha nem ellenkezünk, minden ajándék.
Ez a világ így van megcsinálva.

Tegnap a Fiorettiben azért a zsolozsmát,
hogy ez is fordítsa a franciákat az ég felé.

06:27
Ő az, aki Ábelben megöletett, Izsákban megkötöztetett, Jákobban vándorolt, Józsefben eladták, Mózesben kitették, a bárányban megölték, Dávidban üldözést szenvedett, és a prófétákban meggyalázták. Ő, a hangot nem adó Bárány.
Melito szárdeszi püspök

Ebédig még volt idő
egyet elővenni
hát ezt a tavalyit

A/2018/46
90x90

ez más frekvencia
mint az elődje
ebben a szférában valami
nagyon érdekel(ne)

a mi korai román templomocskáink
éggel párbeszédes
tisztaságához semmi nem fogható
világszép szakrális épületeink
ehhez képest gótformált jáki templomunk
már önérzetes

Krisztus szegénynek kívánt megszületni

19:42
Fearless ezredes I. világháborús hős, legádázabb csaták idején különlegesen fontos hadiüzeneteket kézbesített, ezért a háború után magas kitüntetésben részesült. Idősebb korában a chelsea-nyugdíjasok otthonában élt, 1934-ben díszes katonai temetéssel helyezték örök nyugalomra. Hírvívő és fényképező postagalamb volt.

20:40
Mail a szomszéd lakásból. Latin-cirill betű keveredés. Szoktunk az öltözőben találkozni.

jó estét! Holnap Lukachi dolgozik? Ha igen, akkor 6 reggeltól?
Отправлено из Mail.ru для Android

08:55
Vasárnap és ünnepeken lebeg. Evvel a két látvánnyal reggelente amúgy évtizedek óta próbálkozom.
F/2019/095

12:22
Tizenkét nagy kép késznek tekintve, délelőtt fotózva, üzemkész. Az új gép: 4-5 helyett 11-12 megás képek. Pontosabb színek. Iszonyú iramban fejlődik a digitális technika.
Három kép mintha kissé zörög, de amúgy rendben lévőnek tűnik az anyag. A 2018/46-osnak új cím: Örök műterem. Fönt, a balról második. Az tényleg jó. Lassan össze is áll ez az augusztusi balatongyöröki kiállítás. F/2019/097

22:12
Hogy két hónapja lecseréltem a mosdó alatti flexibilis bűzelzáró elemet fixre, tényleg nincs dugulás. Bejött az ötlet.

09:01
Gyorsúszásnál lélegzetvétel
oldalfordulva.
A segge csodálatos.
Combocskái is rendben.
Pária, sárgaórás futóvendég
a mellettem-sávban.
De minden hiába.
A szeme. A szemét nem látni.

05:28
Tisztelt VD! Mellékletben küldöm a tulajdonomat képező Sugár Gyula festmény fotóját amennyiben ez érdekes lehet.
címe : Vénusz születése, mérete: 34x60cm, olaj, farost, 1979. Üdvözlettel,
[ezt kapja: SU452]

Lassan féltékeny leszek az én Gyulámra, napi 120-130-an nézik sugargyula.hu-t.

06:21
Ti most ugyan szomorkodtok, de... azon a napon nem lesz kérdeznivalótok tőlem. Jn. 16
A másik tanítvány gyorsabban futott Jn. 20 [ilyet nem lehet kitalálni]

- Deske, ha regisztrálsz náluk, folyamatosan megkapnád a híreiket.
- Nem érdekelnek a hírek.
- De hogy a múlt héten -
- Krisztus föltámadt, az kétezer éve, azóta nemigen történt semmi.

09:26
A Ferenceseknél tömve a templom. Korábban mentünk, evvel együtt a feltámadási szertartáson már a szokott második helyett csak az utolsó padsorban jutott hely. Gondoltam, ha hátulról golyószóró, tán több golyót felfogunk az előttünk ülők elől.

Vívódtam. Keserves fél nap volt, semmire nem tudtam figyelni.
Imádkoztam is döntésért.
Végül egy SMS: Kösz. Fáradt vagyok/lennék New Yorkhoz.
Fiam hívott volna. Vonz ez a város, édesen,
noha már semmi nem érdekel benne.
Hányszor, tizenötször? a Metropolitan Múzeum.
Kilenc óra repülő. Másfél óra múzeum, megszokásból.
És aztán?

Kárpótlás nincs. Hiánya marad. De majd csöndesül.
Mérey tanár úr mondta, nem kell mindig győzni.
Vagy tekintsük ezt győzelemnek.

Manhattan. Falon képeim, meg valami Paál László.
F/2013/129

Idővel megtaláltam,
viszonylag
lassú mozdulat.
Ha úgy ejtem a padra,
a sapka szinte hajtogatva,
lapjára esik,
ráterül az úszónadrágra.

Húsvétlocsolni sohasem szoktam,
de frissiben elmostam rondán odakozmált lábosát.
Még alszik.

11:08
Valahogy mindig arra a pontra emlékezem vissza. Át a zebrán, indulok balkéz felé. És akkor ott. Pár lépés után megállni, várakozni, elengedni az autókat, lebuknak az alagútba a Central Park alá. Onnét már látható a mindig ott álldogáló-üldögélő embersokaság, csevegnek, pihennek. A Metropolitan lépcsőzete.
Egyszer jobb hátul az ülőbútor-vitrinek labirintusában eltévedtem.

14:50
Kata beteg. Megmondta, hogy majd mit ebédeljek, de elfelejtettem. Biztos, valamit melegíteni is kellett volna, ahogy ismerem. Így aztán keksz tormával, póréhagyma és banán. Amik az asztalon.

09:22
Keresd meg, amit melegíteni kell,vagy süssél póréhagymás rántottát szalonnával.

15:41
A kerület szórólapjában vettem észre, kiállítás a Vízivárosi (Pince)galériában, ezt a képet vagy 10 éve nem láttam,
nagyon szeretem, délután megnézzük. Műterem Petri György tiszteletére - A/2004/39 60x60 cm. 750 ezerért vették meg
2007. karácsony napján.

16:59
Nem emlékszem, volt-e valaha egyáltalán, hogy Szütscsel egymás mellett képünk. Pedig.

17:26
A kiállításon tetszett ez a kislány, Moizler Zsuzsa (1979-) képe. Nem szép, semmit nem tudok róla. Nézem a neten, kicsoda, lám, egyszer régen már fölfedeztem magamnak, a vörös hajú kép. Nagyon jó.

12:49
Hangosan jajgattam és nyögtem a fáradtságtól, de hát ilyen van időnként, úgy 11 óra tájt. Katát zavarta a dolog, engem nem, a munka haladt. Reggel ránéztem a kép tegnapi állapotára, rózsa és halványkék; nagyon szép. És nincsen semmi értelme. Számomra.
És nekiláttam. A/2018/55

14:02
‒ Deske, nekem szép a tegnapi állapot is, és ez a mai is ... amit keserves fáradtsággal megváltoztatott... A/2018/55...
De Magában mi lett más tegnap óta ? Ha szépnek látta, miért fosztotta meg a kékjeitől - rózsáitól ?
Ha tegnap értelme volt, ma mitől nincs... mi lett más ? L.
‒ magánügy :)) d.
‒ Akkor bocsánat a tolakodó kérdésért. L.
‒ Kérdezzen nyugodtan, alkalmasint nyugodtan nem fogok válaszolni :)) d.

08:30
Melltartópántját a válláról, szál fehér bugyiban állt előttem; rám mosolygott. Aztán egy zavart-tétova mozdulata, hogy mégsem. Szüts szerint fegyelmezettségem az oka, hogy ez mindig, mindig így. Hogy Katát álmomban sem csalom meg soha (teljeskörűen).

08:38
Sapka padra ejtése ma tökéletesre sikerült. A szivacs-füldugók már kézi munka.

20:53
Kata délután azt mondta, túl kicsi, inkább egy macsesz. Betű szerint ezt gondoltam én is. Netán majd.
Kalickaélet, mert rágcsáló, nekem ez nem kapcsolat.
Búcsúfotó: Bodri vissza lányomhoz; ismerkedik új (patkányfogó eb) lakótársával.

05:28
"A Fény utcai piacon olcsóbb a farhát." E gyönyörű-rémisztő mondat minden szava, külön-külön. Élet. Eltántorított a macskavágytól.

09:50
Buzdítás történik itt cica ügyben, kaptam.

13:54
Mesélték, apám egyetlen általam ismert mondata. Hogy villamosmegállóban odaszólt egy (nyilván ismeretlen) nőnek: Mauzi, ne olyan szemekkel, házasember vagyok.
Otthonosabban mozoghatott e közegben, mint én.

17:11
Pintér aukción egy szép Sugár Csendélet, SU231 Becsületesen megoldott korai képcsarnoki hetizsűris munkája.

06:23
Hogy veszed Krisztus testét és vérét, vele egy testté, egy vérré leszel. Következésképpen Krisztus-hordozók is leszünk, amikor szétoszlik testünkben-
Bárcsak tudnád megőrizni lelkednek ezt a vidám, tiszta arcát, amely tükrözi az Úr dicsőségét -
Jeruzsálemi hitmagyarázatokból - Cat. 22, Mystagogica 4, 1.

09:33
Ma végre inkább csípőből, mint alkarból a T.I. gyorsúszás. Törekvéstendencia.

11:36
Tisztelt Váli Dezső!
Nagy örömünkre szolgál, hogy a Szent László Kórház Onkológiai Centruma átadása óta egyedülálló kortárs festménygyűjteményünk az Önök jóvoltából folyamatos bővülést mutat. Idén is szeretnénk közös ünneplésre hívni az adományozóinkat, és egy fogadás keretében bemutatni a kibővült gyűjteményt. Megtisztelő jelenlétére számítva, várom szíves visszajelzését,
Dr. Bodoky György

- Kedves Doktor Úr köszönöm a meghívást, elnézést érte, nem sok okát látom gyakorlatilag idegen emberekkel egy-két órát eltöltenem.

Ps. Autisztikus alkat lévén beszélgetgetni nemigen tudok, és a tömény italok közül a baracklekvárt szeretem. szívélyes üdvözlettel:

12:59
Egry József, mikor egy igen nagy halat fogott, kerülő úton, az állomáson át vitte haza.

13:25
Lehet hogy jó volt, lehet hogy rossz, végig zavaróan idegen maradt; ma hozzányúltam, A/2019/10

14:18
Ez a szobornak való gyönyörű a mai ebéd része volt. Valahogy konzerválnom kellett az üregét. Petróleum.

20:12
Ezt a tegnapi F/2019/099-et jóakaróim megvágták nekem. Meg hogy ff. Hajlok, mint a nádszál. Legyen.

05:54
Még két képem lesz aukciókon. A pirosat tőlem kérték el. Kár volt, hogy beegyeztem ilyen alacsony indulóárba.
Villás Galéria, Debrecen, május 11., Harangvirág műterem - A/2011/21, 50x41 cm., indul 280e. HUF,
Godot Galéria május 14., Vasárnapi műterem - A/2018/58 indul 380e, 90x90 cm.

valami nem működött napok óta
vasárnapi kirándulás helyett
uszoda után vissza ágyba
aztán alvás a délután közepéig
és közben magamat álmodtam
szokott kuckómban szokott takarókkal
elesett fáradtságommal
nyílt az ajtó s nevetve berobogott kisfiam
ismert ruhácskájában, öt évesen
anyja az ajtóban fékezte volna, de ő:
apuval akarok lenni, mit csináljunk apu, mit szeretnél

reggel kaptuk a hírt,
késett a gép, átszállóban New York via
Philadelphia, franciákkal forgat
túl egy veseműtéten

hároméves korától búcsúzom tőle
soha gyerekemmel nem álmodtam
megkönnyeztem F/1987/18

20:21
Kaptam tájékozatlanul egy üveg Hubertust, időnként beleiszom, tudakolni, próbálkozom, hátha van valami értelme.

ELLENEMONDOK a búsulás és szomorúság démonának, a rezignáltságnak Jézus Krisztus nevében, és megköszönöm melankolikus lelkialkatomat 1989.10.23.

‒ Tisztelt Váli Dezső,
Már két évvel ezelőtt is részt vett a találkozónkon (bár akkor külön ágyat biztosítottam a du. nyugalmához, amit most is vállalok) és akkor szinte minden vendéget ismert és emlékeim szerint még beszélgetésre is hajlamos volt. Most a baracklekvárt tudom csalogatásként felkínálni. Remélem újra gondolja elhamarkodott válaszát. Dr. B.

‒ Irigylem, tiszteletre méltó. Erre a szakmára/feladatra is képtelen lennék, (szeretettel) ennyi (bolond) emberrel külön-külön foglalkozni. Köszönöm. d.

...Örökre szép, mi szép volt egykoron, Anna
ezt dúdolom a boulevard Bourdon-on.
          Köszönet érte,
          hogy föl, magasba
nézve lépek ma is, semmit se félve,
a mindörökre sűrüsödő éjbe.
            /A boulevard Bourdon-on/

Huncutkodom.
Tízre be a Lajos utcába,
lónehéz kép hátamon / autóval
a Szegedi Biennáléra,
ugyan kiemelt meghívottként én zsűri nélküli
és főleg itthonról elszállítanák a méteres képet
ami igen kellemetes
de azonban valamiféle adminisztrációs
átgondolatlanság okán
ilyenformán, zsűrítlenül, biztosan nincs díj...
és azt én már nagyon régen kaptam ott,
ne én akadályozzam,
szerintem dukálna :)))

Műterem éjfél után - A/2019/03
90x90

10:47
Nem értettem, miért izgatott föl a képcsinálás jámbor aktusa. Ott legfeljebb a kép iránti heveny ellenszenv indulata szokott fölgyülemleni.
Erővel, terpeszben dörgölöm a lemezt, herém ide-oda leng két combom között.

Tulajdonképpen a festés nyelvi ima*. Ha azt a kontúrt élesebbre, nyilvánvaló, egészen másról fog beszélni a kép. De fogalmam sincs, hogy mi másról-, miről.
*nyelveken beszélés, vagy nyelvi ima az egyik karizma, adomány (újabban újra gyakrabban használt eszköz), amikor az imát mondó nem érti a Szentlélek sugallta szavakat, amiket kimond. Már Szt. Pál is említi. Nem tartozéka extázis, stabil nyelvtudás, bármikor alkalmazható. Megértése egy másik karizma.
Én állatokkal, kutyákkal is evvel beszélek, szabad.

05:24
Előkerült. Hát igen, ma lehetetlen lenne egy ilyen listát létrehozni...1997, a Váli-kötet vendégszerzői. Heller Ágnes mellett páter Jelenits... akiknél ott lógok a falon...

Körlevél, 1997. február 6.
Kedves barátom! Könyvet csinálnak rólam, a kiadó az őszi Ernst múzeumi kiállításomra szeretné piacra dobni... S most Szüts barátom jókedvű ötlete, aminek mindenki, kiadó, főhős egyaránt örül. Hogy ezt a részt írástudó barátaim, ismerőseim írnák, olyanok, akiknél otthonukban szögön ott lógok a falon. Szeretnélek meg/fölkérni...

Almási Miklós - Balassa Péter - Balla Zsófia - Bognár Róbert - Csepeli György - Dávid Kata - Dobszay László - Esterházy Péter - Finta József - Földényi F. László - Frank János - Gyabronka József - György Péter - Hanák Péter - Heller Ágnes - Jelenits István - Komoróczy Géza - Konrád György - Lator László - Margócsy István - Melocco Miklós - Mezei Gábor - Miklós Pál - Nádas Péter - Nagy Boldizsár - P. Szűcs Julianna - Petri György - Radnóti Sándor - Rakovszky Zsuzsa - Spiró György - Szüts Miklós - Tomaji Attila - Tölg-Molnár Zoltán - Vajda György - Váli Zsófia - Vámos Tibor - Vásárhelyi Anzelm - Vojnich Erzsébet - Závada Pál

Örüljünk hát a könnyű hegyi ködnek,
fényes síneknek, méznek, a gyümölcsnek,
harmat szalad a fán, a fáknak ‒ ...
[Elmaradt háború, 1939.]