VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX‒be / 373

2026. április 27., hétfő

ERDŐ150
Legyen megbecsülve, ma százötvenedszer a Homokhegyre.
Hát reggel hatkor indultam. A negyedik emeletről fordultam vissza, hogy talán vécé.
Az ösvényeken csak három kutyás, meg a terepfutók.
Meg egy elhagyott hajdan fekete csipkebugyi, férfiak öröme,
éppen itt volt sürgős ettől megválni.
Harmadik napja a porban.
Színkörnyezetével szép kompozíció.
F/2026/208

Hajnali súrolófényben minden más hangsúlyt kap.
F/2026/209

13:05
Levél Kata gyógytornász asszonyának.

Kedves N.,
                    hálásan köszönjük a munkáját, a mai nappal befejeztük.
Szerettem volna szerdai befejezést, hogy ne ilyen hirtelenjében,
de akkor meg éppen orvoshoz kell mennünk.

Nagyon sokat segített nekünk, köszönöm én is!
Hogy befejezzük, részben az anyagiak, de még egy,
Kata nagyon igyekszik önmagát már gyógyultabbnak látni,
mint akinek erre már nincsen szüksége.
Az igaz, tegnap már másodszor pici séta a Szabadsághegyen...

Én most orvoshoz, nem tudtam mindezt személyesen,
mégegyszer mindent köszönök! d.

Két hónap, 308 ezer volt.

21:02
Elfogyott a kétszer húsz példány Zelk-vers az uszodai faliújságról, most húsz új print.            

TIZENNÉGY SOR 

Hogy ifjú tested átsüt a halálon,

másfélezer magányos éjszakámon,

hogy vakmerőn és jogtalan szeretlek,

hogy árvaságom ablakát beverted,

hogy lelkem fölvérzi a hulló ablak,

hogy a temetők rám ujjal mutatnak,

hogy vén szememben nincs egyéb dicsőség,

nincs más erény már, csak az ifju szépség,

hogy gyűretlen hasad, tündöklő térded

napkeltét lesik a didergő éjek,

hogy nyitott szemmel alszom, mint a holtak,

mert arcod fénye nem szűnik fölöttem,

s kiver a boldogság, mint a verejték -

oly gyönyörű! oly elviselhetetlen!

2026. április 28., kedd

12:44
Hogy a Javne Lauder iskola igazgatói szobájába került egy képem a Horn Gyűjteményből,
erről írtam most vasárnap. Most kértem engedélyt, hogy mutathassam is.
(A fotó készítése óta a kép alatti apróságok el lettek tűntetve.)
F/2026/210

12:47
Milyen szép, kompozíciónak is...
F/2026/211

21:30
Mai kép
Műterem, egy régi emlék- A/2026/13 60x60 cm.

2026. április 29., szerda

11:02
Lesz-e kutya a mennyországban.

11:20
Katát nyolcra szemorvoshoz. SZTK, itt tolószékben, liftben a másodikra.
Épp olyan hülyén néz a tükörbe, hogy.
2026/212

12:51
Be se szögeltem tegnap a keretébe, éreztem, még lesz vele munka.
Műterem, egy régi emlék- A/2026/13 60x60 cm.
Életfontosságú apróságok.

21:32
Zsófi a majomház terhelést nem bírta, átkerült az állatmentő részlegbe.
Mint mindig, itt is megtalálja az örülnivalót.
F/23026/213

F/2026/214

2026. április 30., csütörtök

05:51
Deske, olyan jó, hogy hívtál !!!!  
A mindennapi kenyerünket add meg nekünk MA --csodás.
Az eredete pedig szerintem Horatius,
aki leírta: carpe diem*. Közben eltelt némi idő, hogy én itt 2026-ban ezt megértsem.
Ehhez viszont Te kellettél.
Az életemből meg 70 év kellett,
hogy ne automatikusan hallgassak egy imádságot, hanem gondolkozzak el a metaforán. S.

Hogy t.i. a földreszállt Jézus pontosan dimenzionálta számunkra az időt, mennyivel legyen gondunk.
Nem egy óra, nem egy hét.
A jövő kérdése eleve szűkül avval, hogy az aggódástól le vagyunk tiltva, az hitetlenség.
Amúgy is csak rombol.

[Én egyébként kenyéren munkát és munkaerőt értek]

*Ragadd meg a napot. Horatius Kr.e. 65-8.

Lelked elől ugyan hová mehetnék?
Színed elől hová futhatnék?
Ha fölszállnék az égbe, te ott vagy,
ha a holtak hazájában pihennék, ott is jelen vagy.

Ha felölteném a hajnal szárnyait,
és a tenger túlsó végén laknék,
oda is a te kezed vezetne,
és jobbod tartana engem.
Zs. 138.

10:04
Egy könyvhöz kértek tőlem fotókat. Ezt ajánlottam, ami oda passzol.
F/1975/04

Meg ezt. E témából ezt a fotómat szeretem a legjobban.
F/1983/41/03 Abaújszántó

2026.ápr. napi olvasó 1118
Facebook követő 936

VÁLINEWS; LEVELEK LE MEUX‒be / 374

2026. május 1., péntek

06:17
Egy mailem

Kedves Z., plébános atya, Kata, hogy szobához kötött, online szokta
az esti szentmisét hallgatni, egyidejűleg meg is áldoztatom.
Minap a szentségimádásnál a családokért olyan gyönyörű bevezetőimát mondott,
megmelegedett az ember szíve. Amúgy is a miseszövegekben annyira szép változatot mond,
amire fölfigyeltünk, és ezt is köszönjük.
Ez talán egy furcsa mondat, az évek során nagyon megszerettem magát, olyan hiteles minden mozdulata.
Fioretti imaközösségünkben minden nap ima a Budai Ferencesekért, hálásan köszönjük a szolgálatukat. d.

14:39
Tegnap szívorvostól hazafelé útközben a Műcsarnok kiállításai 4 kilométeres sebességgel. Érdeklődésem csökkenőben.
Zárás előtti napon Gyarmathy Tihamér képei. Voltam nála, annó, sajátos alkat volt.
Ezt a vagy kétméteres képét nem értem, nagyon sokáig csinálhatta. A főművei hasonlóak.

14:43
És a ma délelőtti feladat, Kata gyógyszerei. Itt nem lehet tévedni.
Az újrarendelés ideje a fontos adat, folyton változó, ötödik éve kínlódom vele,
az évek során mindig újabb és újabb ragasztások a jobbszélen.
Megint nekiveselkedtem, hogyan lehetne ezt egyszerűbben megoldani.
És meglett. Fölnevettem.
Kicsivel lejjebb közlöm, érdemes addig fejtörni.

14:51
Legyen ma ünnep, élni kell, délben a Szent Gellért térről föl a megnyitott Citadellához.
120 méter szintkülönbség, mint nálunk, a Homokhegyen.
27 perc volt itt is, de nem öröm, sok lépcső. Ma túlfáradt.
Az épületet nagyon megcsinálták. Rendben van. Nagyon jó látvány egy üvegfal a mögöttessel.
A parkoldalon, a sétányon jöttem le, emberszabásúbb. Öregeknek.

A táblázatban a dátumokat ezentúl kőkorszaki CERUZÁVAL,
úgynevezett plajbásszal, ami radírozható...
Ehhez újraszámolva a 12 féle tabletta...
Egyik tévedésből december12-ig kitart.
Kata nevet, Majd azt hozza a Jézuska.

18:21
Szóltak, hogy máj.19. Virág Judit kortárs aukción két képem.

Műterem békedélután - A/2019/42, 86x86 cm.
indul: 800e, becsérték: 1,2-1,6m HUF

Szálfa műterem - A/2016/65 90x90 cm.
indul: 550e, becsérték: 700e -1m. HUF

2026. május 2., szombat

18:49
A délutáni verőfényben Normafánál üldögéltünk.

2026. május 3., vasárnap

05:40
Kezdődik a vasárnap.
Szépek ezek a hajnali fények. Miki ablakából.
F/2026/215

Uszodába menet a híd.
F/2026/216

És a reggel, tovább.

Az öltözőben kérdezem az akadémikustól, hogy na, a rendszerváltozás, tinálatok.
Magyarázta, a helyzet bonyolult, mert lehet, újra szabadok lennénk, de 30 %-al kisebb fizetéssel :-))

[Erről az jut eszembe, az új rendszer kismamáknak szabad orvosválasztást ígér,
mire az orvoskamara súlyos ellenvetése, az a problémát csak elodázná,
kezdenének a sztárorvosokhoz (hálapénz gyanú is) tódulni,
miközben a teljes területet kellene elfogadható minőségűvé tenni, mindenki számára.]

Gyorsban teljes figyelmem a tenyeremé.
Hátúszás az más,
közben ma öt dolog forgott.
-- talán azért pocsék a bukóforduló, túl messze a faltól
-- zseninek mondtak minap, nahát
-- a pulton volt piskótarolád, netán
-- az új képen az a fekete forma tarthatatlan
-- Kata, hogy csak csináljam meg a Zelk-válogatott kötetet
   "Miként lesz egytestté szívem verése és a kertek illata"
        ez őrület

Katánál
-- flakonba négy deci tápszer
-- négy gyógyszer porítva, fecskendő
-- oxigén csövön át a gépből
-- kétféle szemcsepp 3 perc különbséggel
-- vödröt üríteni
-- reggelim, miközben fejben ezeket írom

Kata írja

ESTE NEM TUDTAM ELALUDNI A RÖHÖGÉSTŐL A TE MAGÁNSZÁMOD MIATT

rákérdeztem
szokásosan nyújtotta az üres tőrlőpapír tekercset, hogy ne lássa már a szobában,
s azt összelapítva, de babusgatva, szívemhez szorítva vittem ki.





Pedig reménytelen napnak indult.
Szentlélek, gondolkozz helyettem, mert én --Megtette.
(Igaz, biztonság kedvéért Máriának is szóltam.)
Eszembe jutott egy jó mondat, és elkezdtem írni.

köszönöm

Kezdődhet a munka.
Mégiscsak kell az a fekete, csak nem úgy.
Műterem, egy régi emlék - A/2026/13 60x60 cm.

Ilyen volt

A RÉGI EMLÉK-cím erre utal, egy 2021-es jó képem, amit triptichonba kerülése miatt sajnos továbbfestettem.
Opuszoltam, él, de csak a neten létezik...: Műterem volt - A/2021/14a 60x60 cm.

És a triptichon
Mai-Szahme börtönigazgató* műterme - A/2021/12 76x199 cm.
Kozák Gábor tul.

*Mann/József számomra legédesebb figurája, gyógynövény-gyógyító műhelyével.

2026. május 4., hétfő

13:07
Éjféli levele, hogy de szép lenne a falán.
Tizenegykor hatvan centisben fölvittem neki.
21. század; Copygeneral, azonnal.

Abaújszántó - F/1983/41/03

14:01
Még egy kicsit benyúltam. A jobb alsó sarkot sötétebbre. Kevésbé tárgyszerű, lebegőbb.
Műterem, egy régi emlék - A/2026/13 60x60 cm.

20:22
Orvosok, zsúfolt, halvány kedvetlenségek után és közben ma:

ERDŐ151

Most látom, a fotóból, micsoda erdőket járok én...
F/2026/217

F/2026/218

20:26
Hónapja tudtam meg uszodai véletlen találkozás kapcsán, hogy a kép tulajdonosa meghalt.
Egyik első megtartott fontos képem volt. Szerettem. (Azokból az évekből több, mint százat kidobtam.)
Ó, és most előkerült vagy hatvan év után.
Kieselbach kortárs aukció május 18.
Az online katalógusban egyébként Czimráról hosszabb írásom (keresőbe Váli_)

Szentendre - A/1963/01
1963 -1969, 44,5x76 cm.
indul 800e, becsérték: 1,4-2,2m HUF

És van ott még egy.
Műterem fényben - A/2004/37 60x60 cm.
Indul 700e, becsérték 1-1,5m HUF

Eszembe jutott, hát fölteszem a Czimráról írt nagyon régi szövegemet, ami most a katalógusban.
Nem tudom, mikor, miért írtam, hova.

Érdemes idézni egy festőkolléga, Váli Dezső 1992-es, rendkívültanulságos írását a tökéletesre csiszolt képi harmóniáról:
„Sok festő beszél erről a percről. Amikor a festékből kép lesz. Bernáth Aurél ezt úgy fejezi ki, hogy amikor megcsendül a kép.
Megszületett. És akkor kezdődik az aprómunka: a keresgélés újabb fázisai.
Egy jelentéktelen színfoltocskát ötvenedszer átfesteni. Bírja-e a festő szusszal,fegyelemmel, minden ezen múlik. […]
Az apómunka, a keresgélés. Számomra erre a legcsodálatosabb példa alighanem mindig is Czimra Gyula marad.
A Galéria akkor még a volt Kúria épületében lakott. döbbenetes emlékkiállítása.
Emlékszem, az ajtóban találkozva csak dadogni tudtunk erről egymással Kokas Ignáccal: micsoda festő! Ő is akkor látta először.
Mit tudott ez a festő? Mindent. Nem mondhatni pedig, hogy témagazdag volt.
Szobabelső. Szobák, üres műtermek. Félig nyitott ajtó, festőállvány, egy korsó a földön, semmi.
Fölrajzolja a témát ceruzával, majd a térközöket kifesti? Mint a gyerek a kifestőkönyvet.
Megnézi, úgy ítéli, nem történt semmi. Nem jó. S akkor elkezdi a színeket keresgélni. át- meg átfesti a foltokat.
Rétegek egymáson, szinte relief már a felület.
A ceruzavonalak eközben érintetlenül maradnak (a kompozícióban bízott), de egyre mélyebb árkot képeznek.
És aztán egyszer csak megvan, megtalálta.
Azt a lehelet-egyensúlyt a színek között, amit nem lehet soha előre kigondolni. Amikor megcsendül a kép.”

2026. május 5., kedd

18:31
És ez a vége
F/2026/219