előző levél  összes levél

VÁLINEWS; 243. levél J.-nek, Le Meux-be / 2015. június

2015. június 1., hétfő

06:07

A bölcsesség, ez vajon honnét van, és az értelemnek hol a előhelye? Odavivő utat nem ismer az ember, élők országában nem lehet meglelni. Az ősvizek azt mondják: nem lakik bennünk, a tenger megvallja: nálam nincs lakása. Arannyal nem lehet érte megfizetni, és a színezüst sem elég nagy ár érte. Nem lehet megvenni ofiri aranyért, sem ritka ónixért, sem pedig zafírért. Nem érhet föl vele sem arany, sem üveg, aranyedényért sem lehet becserélni. A korallt és a kristályt ne is említsük, a bölcsesség ára drágább a gyöngynél. Nem olyan értékes a kusi topáz sem, de még színarannyal sem mérhető össze. Honnan származik tehát a bölcsesség, és az értelemnek hol a lelőhelye? Fátyol takarja minden élő elől, el van rejtve az ég madarai előtt. Maga az alvilág és a halál is vallja: mi csak hallomásból tudunk róla. Egyedül az Isten ismer hozzá utat, egyedül ő tudja, hol a lelőhelye. Mert szeme ellát a föld határáig, ő mindent lát, ami az ég alatt van. Amikor a szélnek megszabta a súlyát, és a vizeket mércéjével mérte, amikor az esőnek korlátot szabott, és a mennydörgésnek útját kijelölte, akkor volt, hogy látta, a súlyát lemérte, megvizsgálta, és lehatolt mélyére. Az embernek akkor csupán ennyit mondott: "Az Isten félelme, lásd, ez a bölcsesség, az okosság meg: kerülni a bűnt." Jób 28.

10:40 Sajnos evvel állandóan baj van, nem csodálom. Minek módosítgatok. Könyörgőlevél, most megküldték őriszentpéteri kiállításom címlistáját.

Kedves munkatársak [...] tudom, hogy terhes, és sokan nagyon utálják is, de pár éve az opuszszám KÉPCÍMEIM RÉSZE LETT, méghozzá négyjegyű évszámmal. Így:
„Műterem Czimra-kiállítás után – A/2006/01”
hálásan köszönöm, ha ezt követik... d.

2015. június 2., kedd

08:46 A Teremtő itt tévesztett. Mi, szegény marha férfiak, úgy lettünk beprogramozva, hogy a szép nőkre mozdulunk rá. Tragikus tévedés. Mindkét fél számára. És ha azt a szintet nézzük, még a fajfenntartás szempontjából is.

09:49 Népnapomra szeretteimtől elég nagy üveg Unicum. Tudják, hogy szeretem. De hát össze-vissza ittam, meg nincs is rá szükség. Ez így nem jó. Akkor a maradék felét a lefolyóba. Többet nem kapok szeretteimtől Unicumot.

14:52 Összes ismerősünknek!

KAPUCSENGŐNK ROSSZ! ...  MOBILHÍVÁSRA NYITJUK!

Részletkérdés, hogy én rontottam el. Reklámterjesztők ébresztgetnek napközben. Éjszaka olykor alkoholos befolyásoltságosok, tréfából.

A/2015/32	A/2015/35

15:16 Délelőtt ébren is voltam; a maiak.
Kilencven centisek.
Mindkettőnek ez a hatodik
késznek gondolt,
fotózott változata.

15:37 Karinthy írja Stockholmból fiának, hogy kilyukasztották a fejét, és most ott tartom a zsebkendőmet. Ez a mondat hiányzik a most olvasott Koponyám- könyvből, pedig ezt nem találhattam ki.
Másutt keresendő?

16:16 Utómunkák.
A helyzet fullra szervezve.
Az a kis fekete folt az előszoba bal fölső sarkában.
Egy függönycsipeszhez forrasztottam
a lengődrótot, ami által kiiktatható a csengő kiiktatása -,
a majdani
háziorvosok,
mentősök,
és a következő nemzedékek számára.

Illetve ezt a látens kapcsolatot tulajdonképpen le is lehetne hozni,
sürgős-elérhetősre.
Meg is csinálom. Mindent azonnal kell megcsinálni. Pedig pizsamában vagyok, ágyreményekkel.

17:07 Elkészült a javított; B-verziós (gyengeáramú, nem használandó) kapcsoló; ez már elérhető magasságban.

2015. június 3., szerda

09:07 Blogbejegyzés, barátom fordította: "A házasság lerombolása"

...A házasság lebontása több annál, mint hogy az újság címoldalán két férfi csókolózik. Az egész a család lebontásával kezdődött. Az azonos neműek „házassága” pusztán egyik megállója annak az útnak, amelyet a válások szaporodása, a születések csökkenése és a húszon-, sőt harmincévesek elköteleződéstől való menekülése szegélyez.

A fenti út minden egyes lépése megszüntet valamit a házasság lényegéből egészen addig, amíg semmi sem marad belőle....

A baloldal nem tiltotta be a házasságot, hanem elkezdte lebontani, lépésenként az összes feltételét megszüntette, a gazdasági szemponttól, egy
a blogspot

09:53 Mail a Tessedik Múzeum irányába

Kedves Balázs, alapos tévedés volt az ötletem, hogy megnyitóbeszéd helyett filmet vetítsenek. Az elkésések, lézengők stb, nem lehet váratlanul arra kényszeríteni embereket, hogy 39 percig sötétben üljenek, beszélgetés, szabad nézelődés helyett. Úgyhogy kérném a mellékelt megnyitóbeszédet olvassa föl. Printben is magammal viszem.
A filmet, ha gondolják, persze le lehet vetíteni, akár a megnyitó este végén, vagy máskor. Kérem utána törölni  mindenünnét az alkotó kérésére, mert ez még egy nem végleges változat. Köszönöm. d.

10:39 Hogy új képeimben régi sablonjaimat ismételgetem? Naná. Nincs az az alantas eszköz, amit ne vennék igénybe, hogy sikerüljön itten valami, ha már gondolat nincsen hozzá.

16:40 Tegnap esti séta; a Halászbástyát ilyen szögből még nem láttam.

16:41 Ma délelőtt ez; 90x90 cm.

Műterem, kívül sötét - A/2015/37

2015. június 4., csütörtök

15:37 Semmi nem megy, délelőtt megint alvás. Délben éledve:
ezentúl nem ébresztenek kaputelefonon reklámszóró egyedek.

Részletkérdés, hogy két napja a lakáscsengő zsinórját vágtam el "iktattam ki".
Most viszont a kézibeszélő belsejében az igazi csengő/hangszóró zsinórját kettébe.
Kivezetéssel, és fölirattal az utókornak, ha másként gondolkoznának ugyanerről.
Kapcsolót nem lehetett itt alkalmazni, azt össze-vissza elfelejtenénk.
Végül a kézibeszélő jó magasra fölakasztva a falon egy szögre. És ott marad.

Még forrasztani is kellett hozzá.
És opuszszám, of course:

G/2015/11


Csomay 75.

19:52 Négy nappal megjelenése után (most, azonnal) megvettem az (évek óta) várt új Rakovszky-verskötetet. Itt-ott fölvillanó fénypontok az éjszakában, hogy költői legyek, amik nem állnak össze, mint a nagy verseiben. Zseniálisan és elképesztően pontos fényvillanások, ahogyan múltunkat pásztázza. Már amennyit én mindebből fölfogni képes voltam. Lányom érti a verseket, amiket én már nem.

2015. június 5., péntek

19:43. Napok óta nem megy, a cipőkifűzés is nehezemre esik.
Valami szöveget kérnek tőlem egy debreceni kiállításhoz. Újat?, inkább keresek a régiekből, arról, hogy miért ajándékozok képet.
1990:

Én is (csak) a képeim árából élek, mint bárki más, de mit csináljak a megmaradtakkal? Mit csinálhat egy mániákus nagymama a megmaradt palacsintájával? Így végre a képeim elkezdenek működni, raktárban halottak.

És egy hónappal később, ugyanez. Micsoda különbség:

1. Csak sütöm, sütöm a palacsintát, nem tudom nem sütni. Amit visznek: eladom. Ebből élek. A maradékot halmozzam halálomig?

Ennek a változatnak a további része is működik:

...Hogy majd utána elkezdjen működni. Még egy esetleges Váli-múzeum kedvéért se érdemes együtt tartani az anyagot. A szisztéma nem jó. Csak konfrontálódjék Barcsay Czóbellel, egy falon -
 2. Aki használná: nincs pénze. Ez legyen akadály?
 3. A müncheni fogorvosoknak viszont nem adom. Gyerekeim, gyerekeid számára termelek (ennyiben vagyok hazafi). Külföld: a kép eltűnik a magyar kultúra számára, mint homokban a víz. Nem vagyok én akkora művész.

Fotót is kérnek, környezettel. Legyen ez, F/2015/043

2015. június 6., szombat

05:12 Ma tizenöt éve indult a honlapom.
09:30-kor Szarvasra kocsival, este kiállításmegnyitóm. Jó, ha 22h-ra hazaérek.

08:55 Ma jobb. Ez Gyurinak.

2015. június 7., vasárnap

05:55 Négy és fél óra autóval, szarvasi kiállításmegnyitóm. 25 fő érdeklődő. Párhuzamosan egy helyi fodrászlány tárlata életbevágó képcímekkel, "aki ügyesen kerámiázik is". A lépcsőházi sötét folyosón egy igazi kép; Rudnai. Tímea - valahai tanítványom - velem utazott. Kedves és szép. Odafelé szótalan, visszafelére javasoltam beszélgetést elalvásom ellen. Fölajánlotta, iszik egy pohárka bort, akkor végig csacsogni fog, és butaságokat beszél. Bólintottam.
A múzeumigazgató úrnak megjegyeztem, hogy a művészettörténészek úgy értékelődnek, melyik az általuk megnyitott leggyengébb kiállítás. És hogy Pestről fotókiállításokat lehetne kölcsönkérni, az egyszerűen kezelhető, szállítható.
k64-kiállítás

08:34 Meg képeim egy szarvasi házban,
hogy ez is meglegyen.
Örökítve.

19:46 Fene egye meg, napok óta kísért,
nincs szívem kidobni
és nem tudom eldönteni,
vajh ne ezt az eredeti színű fotót tartsam meg.
Látványosabb és kissé hamis.
A gépből így jött le.
Nos?
F/2015/103/a

(hétfő reggel: a döntő többség kiszavazta)

2015. június 8., hétfő

09:57 Egy terv vége.
Együtt mentünk volna.

És most lefekszek/m aludni.

17:08 Déry fontos mondata: l'art pour l'art*egy henye gondolat henye összefoglalása. [Merthogy olyan nincs.] Tehát helyesen (mondom én:) l'art pour mi.

*Vagy ahogyan a Képzőgimi igazgatója mondta 1957., tanévnyitó beszédében: pour l'art pour...

17:15 Beethovent sohasem hallgatok, amit hallottam, nekem zörgős volt, zeném nincs is tőle; de ebben közrejátszott Pilinszky, harminckét évvel ezelőtt [interjúkötete, találtam a hódmezővásárhelyi piacon]; mindjárt kikeresem:

irtó bájos volt, én igen későn fedeztem föl Schubertet, el voltam ragadtatva tőle, és pont Beethovennel szemben, aki végig titáni maradt számomra, tehát hol döngeti a falakat, hol iszonyú finomsággal próbál kiszállni az ablakon, de nem megy. És Schubert az első hangra kiröpül
a Szigeti-féle nagy interjú

De két napja hallok a konyhából valami gyönyörűt. Kérdem Katát, mi ez. Beethoven; Hegedűverseny.
- Na, akkor összeszedte magát.

2015. június 9., kedd

09:44 ajánlott levél melléklettel és másolattal

2015.06.09.            html-2015/panno-1.htm        C.15269

Miskolci Galéria
Tisztelt Igazgató Úr!

2011-nyarán megtaláltam, hogy hol van, leutaztam és kissé restauráltam is életem egyetlen pannóját.
"A képtár kapuja - A/1972/14" 548 x 314 cm, plextol, farost, 10 tábla, 1972.
Kazinczy Ferenc Ált. Iskola, 3529 Miskolc, Középszer u. 3.
[további adatok a honlapomon: deske.hu - festmény - dátum szerint - 1. MURÁLIS]

Egyébként - iskolai nagyzsibongó - igen jó állapotban találtam; óvták, vigyáztak rá. Úgy informáltak, hogy ez a munkám a Város tulajdona, s mint ilyen,  az Önök felügyletére van bízva, s hogy néhány évenként Önök ellenőrzik állapotát. Megkérem, szíveskedjenek nekem jelezni, ha netán restaurálandó lenne a munkám, szívesen leutazom megcsinálni. Ez ügyben Önökkel már volt egy sikertelen kontaktus-fölvételi mail-kísérletem, ezért kérem csak egy mailben visszajelezni, hogy levelem (illetékeshez, és) célba jutott. Köszönöm.
Szívélyes üdvözlettel:
Másolatot kapja: iskolaig.

[T.i. hogy tudjanak róla, ha netán eddig nem.]

16:56 Fontos intézmény főembere akarna tőlem szobájába egy képet. Hogy megadja beosztottja telefonját, az megmutatja az irodát, megbeszélik a dolgot. Mondom neki, zárjuk rövidre... és küldtem mailben 5 reprót, avval, hogy 650 ezer, válasszon. Beosztottja mailben rögtön válaszolt:

Kérem db-ként árazza be a képeket köszönettel. A.

17:01 Az A/2015/37-essel volt valami ötletem,
hogy mégiscsak folytatom; belenyúltam.
És avval véglegesen tönkretettem egy kéttenyérnyi felületet,
nem részletezem, amikor egy palacsinta fekete lesz.
Reménytelen, az egész felületet le kell mázolni.
Kényszerpálya, megtettem.

A kép továbbra is 90 cm-es.
Nekem most képebb.

21:24 Este Tömörkény novellák a Különféle magyarok meg egyéb népek (1907) kötetből. Múltba ringató. Katonaemlékei is, két évet a bosnyák-török határon szolgált (1888-1889). Nagyon más világ. Nagyon atmoszférikus írások. Hihetetlen erős. Igazi irodalom.

2015. június 10., szerda

21:50 Délután Közértbe.
- Mivel szolgálhatok?
- Egy konzerv kéne, a típusosnál (98 mm. átm.) kissé kövérebb és legalább 10 centi magas.
De nem volt.
(Műtermi teáskészletemhez kellene.)

2015. június 11., csütörtök

06:01 Harminc éve, hogy elkezdtem a hajnali imaórát, pokrócba csavarva az ágy szélén ülve zsoltárok. Persze a Károli-fordítás. Havi forgásban - a 150 zsoltárt elosztva a 30 napra, ötből lehetett reggelente választani. Ahogy lassan megismertem, a kedvencek sorszámát bekarikáztam útjelzőnek, volt, hogy csak egyetlen gondolatáért. Ahogy Mózes nyafog, hogy milyen nehéz ez az élet, s ráadásul még rövid is (ez a szenvedés). Ismét néhány év, és észbe kapva, az összes sorszámot bekarikáztam, elpusztítva a válogatást.
Később Mackintosh: Mózes I-V., Chambers, Carothers, végül a zsolozsma, s mindez elsüllyedt. Most - nosztalgiautazás - elővettem azt a régi Bibliát. És persze emlékszem a legkedveltebbekre. A kétféle számozás szerint:
22/23 AZ Úr az én pásztorom...
41-42/42 Mint szarvas kívánkozik...
89/90 Mózes imádsága. Uram, te voltál hajlékunk...
102/103 Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm...
138/139 Uram, megvizsgáltál engem...
146-147/147 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó...

09:27 Na végre. Ráadásul a mai Népszabadság. Szakmabeliek tudják, hogy Munkácsy Mihály középszerű festő... A túlértékelt, méltánytalanul magas összegről szóló alkudozás...

Magánvélemény: vennének helyette Paál Lászlót. Az aztán festő.

10:05. Kezdem az A/2015/38-at, kilencven centis. Ferenc pápa és én húsz éve nem nézünk tévét.

11:30 Most így. Fekete műterem - A/2015/38

2015. június 12., péntek

11:38 Tisztelt Művész Úr! Megkaptuk levelét, melyben A képtár kapuja [- A/1972/14] c. pannójáról ír. Kérésének örömmel teszünk eleget. Értesítjük, ha sérülne a kép. Üdvözlettel: K.A. intézményvezető Herman Ottó Múzeum - Miskolci Galéria

Na, akkor ez a pannó rendben van. Tud róla a felügyelő hatósága. Is. Tök jó ez a munka, így, 43 év távlatából is. Harminc voltam, egy nap alatt festettem meg. Igaz, előtte mindenféle tréningek, és két vázlat. Előtte az asztalosmunka tán tovább is tartott, a tíz tábla üzembe helyezése. Zokniban mászkáltam rajta a földön, nagy ecsettel. Akkor a hátoldali kereteket mégiscsak utólag tettem rá.

14:20 Ma kenyeres-teás nap,
viszont végigúsztam a távot.
A délelőtt kezdett kép csak amolyan
középtisztességes műhelymunka.
Csattanó nélküli.
Szénrajznak hat, több szín van benne.
Olajpasztell jellegű
bunkóbetéttel rajzoltam,
és sok maszatolások.

A/2015/39
90x90 cm.

14:35 Az orsz. téli kiállításra (Szentendre, Malom)
a zsűrinek a tegnapi kép repróját küldtem.
Portrét is kértek, a katalógushoz.
Véletlen szelfim tabletnyomogatás közben.
Önarckép éjfél után - F/2015/086
Ez legalább nem unalmas.

20:33 Csöndes délután, magamnak is furcsa, ritka helyzet, órák hosszat Kata foteljében, egy könyvvel. Jelentős személyiségek hívták föl a figyelmemet az új beszélgetős Esterházy-könyvre. Utoljára a Javított kiadást olvastam tőle, fontos mű. Azóta az újabbakkal csak próbálkoztam, de-
Most hetven oldal ebből az Évek iszkolása- beszélgetésből. Nagyon halkan mondom, és lehet, hogy erre vak vagyok, de sajnos nekem ez se működik. Csillogó szózsonglőrködés, riszál; hogy ő mi mindent tud a szavakkal.

21:08 Viszont alkonyatkor fontos dolog, olvasás fölfüggesztve. A műterem nem teljesen északi, nyári délutánokon besüt a nap, ha kinyitom a lesmirglizett ablakot. Alkonyodva egyre szélesebb padló-, és falmezőn fénysáv. 2002-ben bejelöltem a falon határt, hogy a június 21-i maximumkor ez meddig jutott el, jobbfelé haladva. Idén, hogy elbontották a szemközti minisztériumot, már ma is jóval tovább, mint eddig bármikor.

	2002. júni. 21	2015.máj. 30.	2015. júni. 12; ma

20:47 Deske, hát nem mindenki szereti a baracklekváros palacsintát... nekem működ... nagyon is... valamikor nehezen álltam Esterházy pályára... aztán megéreztem benne a szavak, mondatok mögötti tartalmakat... zseniális számomra, ahogy tömörít-időnként mint egy váli kép- és pontos, penge... nincs maszatolás, hatszori körülírás, többszörös szinonima használat... attól hányok... a zsonglőrködés nem negatív okvetlen... nekem a nagyon pontos meghatározásokat jelenti... és valami végtelen őszinteség... rettentő emberi... nem jó akar lenni, hanem jó... mint ember, mint író... É.

22:56 Mindent tud a szavakkal, de nem riszál. Gondolkodik. O.

2015. június 13., szombat

16:59 A délelőttöt megint át kellett aludnom, nem öröm. Viszont most befejeztem ezt az Esterházy-könyvet; a második hetven oldal - jó volt. Mégiscsak. Legalábbis erre, a továbbgondolásra. Először is: zsonglőrködése itt, a könyv második felében, jelentősen csitul. Vagy megszoktam. Nem, inkább csitul, valahogy. Aztán. Lám, mégiscsak; hiszen érdeklődéssel végigolvastam. Túljutva az elején már fontos dolgokról volt szó. Életátfogó kérdésekre kellett válaszolnia. Ismerősek a gondolatai. Nem tőle, magamtól. Hiszen ezeket én is föltettem magamnak és átgondoltam; naplómban is. Ő helyettem mondja el a nagynyilvánosságnak. Teszi a dolgát. Elmond minket.
Közben hátrább is léptem ítélő pozíciómból, nem vagyok jogosult, hiszen nemcsak őt, de szépirodalmat nem olvasok, régóta. Nincs igényem rá. (Elég a József és testvérei.) Ami mégis olvasva, ált. nyom nélkül átfolyik rajtam; elfelejtve, és nem használva. Múlt héten nosztalgikusan és igyekvőn egy könyv az éjjeliszekrényemre: 1984. válogatott versei, vagy száz magyar költő. Belepörgetve, olvasatlanul visszatettem, ahol találtam, a lépcsőházi párkányra. Öregedve(?) még versben sem érdekelnek új gondolatok. Messzi útról hazatérő, ledobva cipőjét és hátizsákját, veszem este megkönnyebbülten elő a világon létező egyetlen példány Zelk-összest. (Mert az két kötet, csak összecelluxoztam.)

Esterházy számomra: húsz éve kínáltak nekünk Miklóssal Kecskeméten, az uszoda parkolójában megvételre egy hajórakomány egzotafát Brazíliából, azt se vettem meg. De attól még az egzotafa jó dolog. És tartom, amit tegnap könyvéről írtam, tudva, hogy nincs a dologra rálátásom. Nem vagyok mérvadó.
És szívből örülök, hogy ő annyi sokaknak tartósan működik, fontos.

20:12 A. szólt, hogy a tegnapi napfénycsík-szövegem nem érthető, egy órán át fogalmaztam most át meg át.

20:41 Az uszodában hoztak nekem egy listát, a 10 (és az 50) legjobb magyar festő. Az Edge Communication ötlete; az általa meghirdetett szavazáson kortárs galériák, múzeumok vezetői, néhány műgyűjtő és képzőművészeti szakfolyóirat főszerkesztő vett részt.

Bak Imre
Bukta Imre
Csákány István
Csörgő Attila
Fehér László
Keserű Ilona
Kis Varsó
Maurer Dóra
Nádler Isteván
Szűcs Attila

Volt ugyan egy lábjegyzet-morgás is, hogy és a nagy öregek...?:

Fajó János, Hencze Tamás, Konok Tamás, Tót Endre vagy Váli Dezső. Nem is beszélve mondjuk Reigl Juditról.

Nnna, azért!!

2015. június 14., vasárnap

21:23 Átnéztem, még valamelyest világos volt a műteremben. F/2015/105

2015. június 15., hétfő

0:27
tárgy: F/2015/105. [a fenti fotó]
Deske, Ily későn csak két szó: válogassuk be. ölel, p [a Fotómúzeum számára]

05:11
szépen kezdődött ez a nem túl reményes reggel
(autó nem indul, azt kell majd intézni) (de ez zárójelben) d.

[tegnap taxival vittem Katát a Svábhegyre kirándulni]

11:35 Ez egy ilyen délelőtt. Gázóracsere (08-12h jönnek), autószerelőre várok és közben főzök egy 2010-es jegyzetemből; vagy negyedszer csinálom.

Agyi erek, szívkoszorú és egyéb erek beszűkülése, általános meszesedés ellen. Mészleválás; " a szívműtét elmaradhat."
A RECEPT
30 gerezd fokhagyma (nem permetezett) lehéjazva, aprítva és 5 citrom, héjával, apróra vágva, mixerben összeelegyítjük, egy liter vízzel a főzőlapra, ELSŐ BUGGYANÁSIG. Leszűr, üvegbe, hűvös helyen, hűtőszekrény. A napi 1 kupica (= 3 centiliter) akármikor. 3 hétig, 8 nap szünet, újra 3 hét. Kész. Évente ismételve ez védettséget ad.

(B. Katitól kaptam, orvos testvére jóváhagyta, nála, több ismerősénél eredményes volt. Én: élelmiszer kémikus Hidvégi Máté barátom: igen, a fokhagyma értéke vízben oldva is működik.) Kockás nyári ingemen keresztül fogom szűrni, más eszköz itt nem lévén. Remélem a kockák tolerálják az esetleges elszíneződést. (2010.)
a teljes, buzdítóbb szöveg
 

20:24 Ezért a köv. írásért rohadtul megdolgoztam. Fél nap, sok kurvaanyázások. Igaz, front is, megérzem. Reggel az uszodába meghozták, kölcsönkaptam a múltheti ÉS-t, órákon át próbáltam beszkennelni, majd hasábokra bontani; de valami program- vagy/és user hiba. Akkor próbáltam az online-ÉS-be belépni 500 HUF-os SMS-el, satöbbi. Tehát a most megjelent nagyon fontos versekről egy nagyon fontos cikk, Margócsy István ír Rakovszky Zsuzsa FORTEPAN - kötetéről. Sorvezetőnek kiemeltem a számomra fontos kulcsszavakat. Lehet, hogy ez másokat zavarni fog.

mert e versek beszélője, alanya minden esetben bizonytalan személyiség: olyan figura, aki nemcsak a világgal, hanem önmagával szemben is bizonytalan – folyamatosan önmagát keresi, s azt próbálgatja, hogyan is lenne lehetséges önmagát, szerepét bármilyen módon meghatározni, körvonalazni; ha tetszik: hogyan lehetne önmagát összegeznie. E versek beszélője az, aki a „tér és idő csapdájának foglya” (Negyven év), aki a tulajdonságait, meghatározottságait kívülről kapta, s ezért saját életét véletlennek tekinti. Nem pedig valamely szükségszerű elrendelés vagy belső indíttatású választás következményének tartja. Olyan figura, akinek számára a társadalomban való élet, szerepvállalás csupán labirintusban való bolyongásként fogható fel, aki a világban úgy bolyong – akár aktív tevékenységet folytat, akár csak

a cikk

Mégis elmondom, ezt is. Az online-ÉS, a játékoskedvű barmok, hogy igazoljam magam, hogy nem adathalászó robot vagyok, hat rossz ételfotót mutatnak, hogy jelöljem ki, ezek közül melyik a sushi. Amiről rohadtul nem tudom, micsoda.
Viszont az autót délben fölügyeskedtük a szervizbe. Ezt a cikket pedig végül a szerencsére jó ismerős M.; a szerző révén...
Még annyi történt, délután váratlan betoppant Z. két fenyőlécköteggel, majd (útmutatásommal) önállóan megépítette élete első (kétméteres) képkeretét. P.-t összehoztam (két mail) egy kiváló gyóntató atyával. A fokhagymafőzet tejeskávé színű lett, de csak mert a diófapácos tölcséremen át vezettem az üvegbe. Katáé már kevésbé.

2015. június 16., kedd

06:36

Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
Ott is a a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem. Zs.138/139

09:14 Tudjuk, Mária meghallgatja az imáinkat. No már most, egyszerre mintegy húszmillióan beszélnek hozzá. Micsoda kompjuter. Ízelítő a mennyország másságából.



09:40 Újabb kísérlet Kata kiskertje ábrázolására. F/2015/106

13:31. Délelőtti (szakértő) vendég.
Ő sem volt teljesen elégedett.
Hát beszélgetés közben
instrukcióival kijavítottam
ezt az A/2015/39-et.

Ilyen volt, ilyen lett.
Ez sikerült.

Aztán keretezések.
Majd még fotózni kell, de ahhoz már nagyon fáradt vagyok.

20:47 Fotózás holnapra marad. Kellett (volna) egy adat, kiderült, nehezen elérhető, hát délután egy áttekintő fájl készült az össz keresztutamról. Az ilyen képek alatt ez most egy kattintással (linkkel) elérhető. Balkézről besoroltam a KIÁLLÍTÁS-fejezetbe is. Szép, becsületes munka volt.

2015. június 17., szerda

05:43 Minthogy nem volt (élő) apám, kora gyerekfejjel ezt is tartottam a helyes megoldásnak. Mert mi van, ha nevelésemről két szülő kétféleképp gondolkodik.
És aztán tényleg.

09:50 Húzom ki a keretből a szögeket. Rámeredek, az új harapófogóm - úgy harminc éves -, hogy milyen jó fogású. A palettaasztalon jobb hátul a helye. Ha véletlen balra kerül, sokáig keresgélem.

17:38 Ma három kép tovább,
késznek hiszem/remélem őket.
(hetedszer-hetedszer-harmadszor)
90 centisek.

Műterem és gyász - A/2015/32
Műteremország - A/2015/35
Műterem, kívül sötét - A/2015/37

2015. június 18., csütörtök

05:21 Szofrémálmokkal teli éjszakák. Nem adják oda a tejet a boltban, holott kifizettem. Csak meri, meregeti az ételhordómba a fehérköpenyes eladólány a két litert, amit pedig vendégeink várnak, s közben oldalra diskurál a hátsó ajtón át betért tengerészkapitánnyal. Aki majd szintén hozzánk érkezne. Hol vannak már a régi álmok, amikor éjszaka a toronyház oldalában futó nyitottplatós lift imbolygott alattam, és nem állt meg a 30. emeleten, ahová igyekeztem.

05:41 Megkedveltem ezt új munkahelyet, ami most ágyam helyén. A közös pincében talált - tüzelőnek szánt - ládából keletezett ez a második festőállvány. Csak be kellett pácolni. F/2015/107

10:05 Kata lemálnafagylaltszínűzte az A/2015/35-öt.
Akár Szüts, hajdan, jónéhányat.
Hát lemostam satöbbi.
A nyolcadik végleges változat.

Ekkora táblát nem lehet pocsékba hagyni.
Aztán egyszer majd. Ez is meglesz.

10:12 G1.-től kaptam, reggel.

Cvetajeva: Terem a vers

Terem a vers, mint csillag és a rózsa,
s akár a szépség, oly szükségtelen.
S a koszorús apoteózisokra
csak egy a válasz: - Ki küldte nekem?

Alszunk - s a kőlapon keresztül égi
vendég emel föl négyszirmú csodát.
Értsd meg világ! A dalnok álma érti
a csillagtörvényt s virágformulát.

(Baka István fordítása)

10:38 A Főhivatal (kukac-...gov.hu), aki tőlem venni akart, hogy nem az öt képem együtt kerül 650 ezerbe, nem hív, elállhatott az üzlettől.

10:53 Ebben az országban mindenki élni akar. Ez a kis zöldike is, uszodába mentemben (futtomban), a Margit körúton. F/2015/108.

Van-e szebb a szürke színnél?

>

12:44 Még két képet javítottam ki délig.

Közben megmértem a vérnyomásom, mert tántorgós-fáradt,
123/65 --64 pulzus; hát evvel nincs baj.
Talán puhábban kellene dörzsölni a felületeket.

A/2015/37 - csak az ablakot valamivel világosabbra, élénkebbre.
(Mindkettő negyedszer van kész. Nek tekintve.)
A/2015/39 hagyjuk az ilyen vörös csíkokat a fiataloknak,
komolytalan, nem ideológiai okokból.
De tényleg, mennyivel értelmesebb így,
nem az a kiabálós szín a középpont.
Ez a szürke beszélget a környezetével.

14:12 Múlt héten rászántam, boltba, hogy ágytakaró kellene, végre elég hosszú. Kata jött, hogy segít. Találtam is. Kata is talált valamit - útközben egy fiatal nőn sötétkék-fehér nyári ruha, de a csíkok ferdén keresztbe. Megkérdezte - tetszik?, mondom - igen. Volt is az üzletben hasonló anyag. Leadta a varrónőnek, elmagyarázta. Most megy érte, a csíkok függőlegesen. Tragédia.
Kérdezte:
- Miért így?
- Ferdén dupla anyag kellett volna.
...meséli nekem hazaérve Kata; - Ebből tudtam, hogy elvált asszony. Az attitűd..., nem kérdezett, döntött.
Hiába, szociológus.

2015. június 19., péntek

09:42 Kata egyszer kölcsönadta a porszívót, s így kaptuk vissza. A portartály két beszorítópöcke közül az egyik letörve, azóta olykor kiesik használat közben. Tíz év után találtam megoldást. Bugyigumi. (Mint mindig, mindenre.) Hogy a tartály üríthető is maradjon. Az anyáscsavar köré - hogy szoruljon, de megszorítva ne törje el az íves műanyagot - piros cérnát tekertem.
Ez egy ilyen nap. Fejfáj, délelőtt-délután alvás. Aztán vettem egy méter sárga mikrokord anyagot, telefonon tanácsot kérve a hogyanjáról, beavattam, a száz éves varrógépet kibányásztam a sokminden micsoda alól (csak én használom; hajtószíja háromszor áttekert cukorspárga), s aktiváltam. (Ledlámpás nagyítóval bírtam a tűt befűzni.) Majd ha a textil a gangon megszáradt, párnahuzat lesz belőle. A szürke ágyterítőm fölé. Mára ennyi telt.

2015. június 20., szombat

04:47, 09:56 Negyvenhetedik házassági évfordulónk. Jó volt a házasságunk és nagyon keserves.
Tegnap ez okból a szomszéd kertvendéglőben megettünk egy (-egy) somlói galuskát. Ma pedig uszoda előtt a piacon vettem egy szép csokrot, bár az eladó megjegyezte, hogy sok C-vitamint tartalmaz. Működött az ünneplő reggelizőasztalon. Katának tetszett. Megszoktuk (tanuljuk) egymást.
A szeretet szót nem használom, alig-alig tudja valaki, mit jelent.

Kata most meséli, az esküvőre kissé tusos kézzel érkeztem, előtte valami grafikát csináltam még otthon. Ebből egy európai is levezetheti valamely polinéz vagy indián rítus értelmét.

04:47 Holnap napforduló. Ma egy mail.

56. Velencei Biennálé
"Fenntartható identitás" címmel nyílt meg Csete Szilárd kiállítása Velencében a magyar pavilonban, a Giardini parkban. • 2015. szeptember 24-27  között utazást szervezünk minden kedves művész és művészet barát számára. 4 nap, 3 éjszaka • Szállás:  Cavallinóban a Hotel Juniorban  reggelivel. Részvételi díj: 88.700.-Ft, mely tartalmazza az utazást autóbusszal, 3 éjszakai szállást, a behajtás költségét és a hajó bérletet.

Ezt a Velencei Nagy Utazócirkuszt először 1970 szeptemberében úsztam meg. Igaz, azóta nem is jártam arrafelé. Giorgione Viharját viszont láttam ott, meg szerencsésen egy nagy Rothko-kiállítást. Az évben lett öngyilkos. Szerelmével együtt kereste meg a halált, 67 évesen. Amerikai módra csontkeretes szemüvegében ravatalozták föl. Utolsó képei tragikusan rosszak. Inkább az lehetett a baj. Ami a mögött volt.

06:27 Zúgolódás és huzavona nélkül tegyetek meg mindent, hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben. Fil.2.

10:11 Párnahuzatot fogok varrni. Kissé aggódva mentem a boltba.
- Tépőzár kellene. Létezik sárga?
- Van.
Elképesztő.
Bár.
A gazdagságunk mértékére hallottam múltkoriban egy fontosabb mondatot. Mi a vécét is ivóvízzel öblítjük.

10:15 Ünnepünknek még lesz egy fordulója. A Kiscelliben megtekintjük (szombat délelőtt!) a két napja nyílt Farkas István kiállítást. A megnyitóra el se mehettem volna. S. Nagy Kata, negyven évig barátom, aki nyitotta, az életben többé nem akar látni. (Holtában fog.)

12:07 Farkasról hazaérve. Emberarcú kiállítás. Gyengécskéket remekművekkel együtt látni. - Ezt írtam a vendégkönyvbe is. Minden rendben van. Le Meux kedvéért, hogy valamit mutassak is, három képről dugva alkalmi fotó. 1./ Minden ízében buta kép. A lemenő napocska, a direktbe rosszul - de tényleg szerencsétlenül rosszul rajzolt, odacsöppent bútorok, az itt ismételt, mindig jobb hátra rajzolt halott ház. A ronda élénk színek. Billeg, evvel együtt azért működik a kép. 2./ Ez erősebb mű. Bár egyik nagy munkájának gyengébb változata, de nagylélegzetű, végtelenes. 3./ A mindig itt lakó, gyerekkorunk óta megszokott remekmű, ami sokáig nekem egyszemélyben képviselte a festőt. Ha csak ezt ismerném tőle, is tudnám, hogy kicsoda. Az előtérben talán hat festmény. Az oratóriumban körben grafikák, semmi különös, valamelyest személyesek. Amúgy fura figura. Mikor S. Nagy a nagymonográfiát írta róla, egyszer lehozott hozzám öt reprót, hogy ezeket nem érti, képtelen megírni, mondjak már valamit.
- Ezek baromi gyenge képek.
- Ja???!

19:07 Mostanra kész lett a (2) párnahuzat is. Tépőzár nélkül jóval egyszerűbb lett volna; a záróoldal csak fércelve, fél évenként mosás, utána újravarrva. Gomblyuk szélét elvarrni nincs türelmem. Bár így is jó hosszan elkínlódtam vele.
Végül a rövid oldal teljes hosszában a tépőzár, szélein duplán varrva.

Amit egy varrónőtől jó lenne megtudni (100 éves Pfaff varrógép):
- Ha gyakran szakad a fölső szál, a rugós pofákat kell szorítani, netán lazítani?
- A gépvarrótű hosszában hornyos. Az a gép felé nézzen, vagy netán mindegy?
- A mezei - Kata fiókja - cérnák általában mind alkalmasak gépvarrásra?

F/2015/110 - Kata a konyhából drukkolt nekem nagy munkaközi szorongattatásaimban, majd fölajánlotta varrónőjét (hétfőn!). Pedig tudja, számomra a jövő(hét) nem létező mező. (Voltak igazi krízishelyzetek.) Közben elkérte a fényképzőgépemet.
F/2015/111 - Így már jól működik az új szürke ágyterítő is. És evvel az új szobámban rekonstruálva megszokott és kedvelt, sokéves műtermi látványom.

2015. június 22., hétfő

11:25 Kata barátnőjével egy hétre el a görög tengerpartra. Egy cipőpolcát szét kellett szednem, hamarjában kellett a festmény-repróállványomhoz. Alapanyaga egy képem, meg fenyőlécek.

15:27 Uszodából kijövet verőfény. A dübörgő autóforgalomtól tíz méterre a parkban egy nagyon elfoglalt varjú (remélem, az). Én voltam egyre türelmetlenebb - a felvételen csak két perc - mi lesz a vége a küzdelemnek, úgy tűnt, nem sikerül feldarabolni azt a rózsaszín nemtudommit. Közben teljesen megfeledkeztem mindenről, a XXI. sz.-ról, Budapestről, a hatosról, a szárazkiflimről; pedig az már a kezemben volt.

17:38 Próbálkoztam,
finomhangolás,
nyolcadik nekifutás,
illetve nyolcadik reményes munkabefejezés.
Gyakorlatilag nem sikerült
észrevehetően megemelni szintjéről.
Azt hiszem, ez a kép ennyit tud.
Vagyis én.

A/2015/32

18:22 Reményteljes kép; csak egy hibája van. A háttér szürke csúnya szürke, vagy sötétebbre vinném el, vagy egészen világosra (pl. asztalhoz hasonló) ez a szürke a munkásőrök ruhájának szürkéje, de nemcsak azért, önmagában is csúnya, bocsi L.

18:33 Köszi! Mára föladtam, Gábor honlapjára csinálom a Vasárnapi Újság új fejezetét, XIX. század vége, a szoba, melyben Nagy Lajos király meghalt, US. magasházak, halottégetés Indiában, leányvásár, liftszerkezet Amerikában; És közben Ray Charles, d.

17:46 Ez viszont tovább sem hagy nyugodni,
izgat, - magánmitológia -, én nem,
de a gép (zsebSony, de 30x optikai zoom)
látja a Nagynorma lejtőt, ahol gyerekkoromtól síeltem,
vagy inkább áhítattal néztem a profi srácokat.
Ötven éve itt igazi versenyzők igazi gyakoroltak, még invitáltak is;
próbáltam én is a hóba szurkált kapuk között szlalomozni.
A fotón beazonosítható a Kisnorma három, évtizedek óta döglött ostorlámpája,
s a vendéglőépület piros tetejéből egy darabka.
Az újkori bódét, ahol meleg mákosrétest kapni, 250 HUF,
vasárnap érezzük az illatát, csak én ismerem föl a fotón. Ott van.

F/2015/112

20:58 És az A/2015/32-nek
lesmirglizett,
kilencedik,
immár reményesebb állapota.

2015. június 23., kedd

09:27 Jóska atyának, reggel: azt nem merem kérni penitenciának, hogy egy hónapig este 20 percet olvassak, de annyit igen, hogy kilenckor befejezzem a munkát. Akkor - remélem -, jut idő erre is.

13:20 A kilencedik, a mai állapot.
A/2015/32

Tudom, tudom.
A tegnapi lesmirglizett állapotában jobb volt.
De ki vesz meg egy lesmirglizett képet.

13:38 Egy ötlet, s aztán egy telefon az OSZK/ M. Elektronikus Könyvtár vezetőjének, hogy nézze már meg, és ha alkalmas, vegye be a Könyvtárba Gábor Vasárnapi Újság földolgozását. Technikailag rendben van, folder, htm, jpg, azt én csinálom, vagy negyedik éve. Saját szöveg alig van benne, hanem szempontok szerint rendezett szövegrészletek, illusztrációkkal. Az eredeti lap, a 60 évfolyam /52 heti szám áttekintése érdeklődő számára is évek munkája lenne. Ez a feldogozás ezt váltja ki.
Kérdezte, miből dolgoztunk. Negyvenezerért megvettük az Arcanumtól a teljes digitalizált V.Ú.-t, háttérprogramjával együtt.

15:05 OSZK válasz: az anyag nagyon is beleillene a MEK-be, nagyon értékes és csakugyan szeretnék befogadni. De ez alighanem ott fog elbukni, hogy nincsenek meg az eredeti DOC szövegfájlok, amikből én egy tőlük eltérő HTM típust konvertáltam.

14:01 G1. megfejtette, a tegnapi varjú egy sajtburkolat darabkával vesződhetett. A szagot érezte, de annyi esze volt, hogy a műanyagot nem nyelte le.

21:23 A fenti képet lemostam, átfestettem, nincs időm megmutatni.

2015. június 24., szerda

08:36 Szent István fiát is erre buzdította, befogadta a hazánkba bevándorló idegeneket; napidíjat fizetett nekik az állampénztárból.

09:20 Most reggel tovább,
a tizedik állapot.

10:14 A végleges, tizenegyedik állapot alig különbözik,
bár az egész felületet átfestettem, mindenestül.
A boldogítóan nagyméretű fekete önelégült szignót ezúttal izé

És most fuvar a Műcsarnokba
előzetes protekciós képbeadás HMVásárhelyre,
Júliusban kéne, de én akkor

Mindjárt kiválasztom,
aztán csomagolom.
Reggel óta egy titkos vágyam.
Lefeküdni. Reggel negyed hosszt úsztam.

11:18 Ha nem lett volna itthon egy kis tábla Bocicsoki, nem ettem volna meg. Ha az ég nem akarná hogy megegyük, nem lenne ilyen ízletes az emberhús, vélekedett a törzsfőnök.

12:27 Műcsarnok, bevittem.
Muszáj volt kettőt,
régen kaptam ott valami díjat.
Egyre nem adnak.
Műterem, sötét van - A/2015/37
Végtelen műterem - A/2015/39
90x90 centisek,
kerettel épp beférnek a kocsiba.
Így van kitalálva a méret.

- Deske, örülök, hogy olykor formabontó vagy. Úszás, csokibontás.  Kell az is. A.
- a háttér: kurvafáradt d.
- OK. Lazítani - penitenciaként akár. A.
- ahhoz túl fáradt. d.

18:14 Szelektálom könyveimet. Ehhez pl. tán 25 éve, megszerzésétől nem nyúltam; csak tiszteltem, a szamizdat folyóirat összes, a BESZÉLŐ I-III. Egy újságíró kapja. Gyerekkoromtól voltak ilyen mitikus rangú sosemolvasott könyveim, egyiket nyaraláskor biciklim csomagtartóján hordtam. A legfájdalmasabb búcsú pár éve a ritka példány Illyés- versösszes I-III, egy alkalmi vendégnek - fiatal festő - adtam. Tudtam, hogy kevés hozzá a szellemi- és időkapacitásom. Majd 40-50 év múlva. Viszont most közelembe tettem a szintén előszobában tárolt Nyugat I-II esszéválogatást. Illyéstől azonnali nekrológot kérnek, halála napján búcsúztatja József Attilát.

...Ő kezdettől fogva csak lázzal bírta, a gyermek vad makacsságával, dühkitöréseivel, elragadottságával, azzal, hogy nem fogadta el, semmibe vette az életet, a saját magáét is. A költő őbenne annyira megvetette a világ ál-valódiságát, hogy ez az eredendően költői szemlélet végül érzékszerveit is meghódította. Beteg volt, de én betegségét átmeneti állapotnak tartottam, olyasfélének,mint az ihlet, ezt mondtam neki utolsó találkozásunkkor is. Orvosai menthetetlennek mondták. - Hölderlini sors vár rá, - gondoltam ekkor, még mindig önzően az irodalomra gondolva, arra, hogy mit adhat még az embereknek ez a rendkívüli, a fájdalom legmagasabb csúcsára jutott lélek...

Tényleg, ó, József Attila, évtizedek óta kimaradt az életemből. És az Arany-összes. Éjjeliszekrényemen. Így vagyok gazdag, nélkülük, velük.

21:09 Befutott hozzám egy téves mail, recepttel; nővérének szánta. Válaszoltam:

- Subject: túrós almás http://hahopihe.receptneked.hu/2015/03/13/turos-almas-pillesuti-5-perc-alatt/ R.
- ide teccik jönni megcsinálni. d.
- ha ezeket a leveleket Freud egyszer látná, kínos következtetéseket vonna le belőle :) R.
- ein Mann ein Wort. szóval? d.
- was ist? ich nein fersehen sie R.
- szóval nekem meg kell sütni, ha már szóba tetszett hozni. d.
- édes lelkem... holnap egy körül oda tudok menni megsütni... kettőig tudok maradni... max. de nem lenne jó, ha közben elaludna... vagy egyáltalán jó így? R.
- aki át-mond… várom. és ha közben elalszom, az baj? d
- liszt van otthon? és két tojás? a többit viszem. de ha akarja vihetek kész palacsintát is... kakaóst, fahéjast... na????? R
- ügyes, ügyes, nem rossz! csak a fahéj ellen tiltakozom. liszt van, tojás nincs, nem lehetne valahogy a dolgot baracklekvár irányába terelni, túró helyett? lekvár van… d.
- akkor maradjunk ennyiben? oké, fahéj nincs... és akkor még alhat is R.
- rendben, eltűrnék egy(néhány) palacsintát, várommmmmmmm. Ugye, ugye, megy ez, csak akarni kell... d.

21:52 Négy kérdés.

1. Igaz-e , hogy Rákosi elvtársnak hosszú börtönévei alatt cellájában asztala alsó síkjára fölszerelt rádiója volt?
2. Ha igaz, adó-vevő volt-e?
3. Az minek kellett?
4. És egyáltalán, mit hallgatott rajta? Az elvtársakat? Tánczenei koktélt? Szabad Európát?

2015. június 25., csütörtök

08:29 A mai reggel.
1. Most valamivel jobban ment, a háromnegyedét leúsztam.
    Második hete derekasan gyenge.
    Valami bujkálhat bennem.
    Tán az egészség.
2. Vegyek Hartai kolbászt hazafelé?
    Minek.
    Csak megenném.
3. HVG. Hazafelé hirdetőoszlopról fotóztam.
    Ha én nem is így gondolom.
    Egy minden ízében magasminőségű ötlet.

10:42 Jönnek a kéményseprők.
Hát le kellett vágnom Kata új polcából egy cipőnyit.
Amikor csináltam, a múltkor nem gondoltam erre.
Udvariasságból/tréfából a kis cementajtót most friss fehérre.
Ennyi a mai nap produktuma?
Meglátom. Elsőre mindenesetre a szerszámokat elpakolom,
a rettenetes, félelmetes, de igen hasznos
flexet (sarokcsiszolót) is,
ami nem erre van kitalálva,
de (7000 HUF-ért, megrendelésre)
lehet hozzá kapni fához való körfűrész fejet. Most kellett.
Aztán benézek a műterembe.

18:55 Jó? és dögunalmas volt. Ma tovább.
És evvel jócskán továbbrontottam az eredeti állapotához képest.
Rémes, ez újabban tendencia,
Mélyrepülés; talán el kéne tiltani a képeimtől.
A kiinduló döntés volt tévedés,
hogy érdemes lenne fölgazdagítani a látványt.
Alighanem lemosom, s megpróbálok visszafelé,
önrontón, bosszúból, hiszen reménytelen;
technikailag is lehetetlen. A/2015/16

2015. június 26., péntek

11:07 Lemostam, csináltam, satöbbi.
Továbbra is A/2015/16 és 90 centi.

Nnna.

2015. június 27., szombat

18:24 Plakát villamosmegállóban: Az elegancia nem az, hogy észrevesznek, hanem az, hogy emlékeznek rád.

19:50 Hogy találhattam én ezt kész képnek pár hónapja.
Ma folytattam.
Most jó is lenne,
ha olyan lenne,
amilyennek láttam
alkonyatkor, színtelennek, 90 luxnál,
ahogy csináltam.

A/2015/31

2015. június 28., vasárnap

16:49 Rendben teszem a dolgomat, és a dolgok rendben tevődnek is. Még képek is. Mégis mélyrepülésben, hete?, ok nélkül. Mondhatni, van ilyen, átvészelendő. Hanem most. Nem vártam az égtől ilyenfajta segítséget. Hogy Miki szóba hozta, eszembe jutott, azonnal el is autóztam érte és azonnal vissza is kaptam tőle azt a hatméteres fekete vásznat, amit fölöslegként fél éve nekiadtam. És elsötétítő-függöny a műteremablak alsó harmadán, ahogy negyven éve olykor-olykor, boldog napokon. Csak hát tartósan sosem, hogy túl sötét. De most, minisztériumtalanul talán; remélem, nem látni, borús az ég, a föld.
Léte, ha van, valami földöntúli, mítikus otthonosság a műteremben, egyébként érthetetlenül.
Ennek az alsóablak eltakarásnak hosszú története van vissza egészen Gaspar David Friedrichig, nálam pedig Sugár Gyuszi mesterem és barátomig, akinél ezt a Városház utcai műtermében (ahol korábban Gerlóczy a vásáron megszerzett Csontvárykat őrizte) megláttam-megmutatta.
F/2015/133

17:49... tehát a délután vége felé, borús időben az állványon lévő kép közepén 350 lux, ideális. Takarás maradhat és marad, hacsak én nem változtam meg időközben. Majd munka közben kiderül. Várakozással nézek magam elé.

18:01 Súlyt fektetek rá, hogy ha magamtól rendetlen időben kekszet lopok, ne elkapkodott mozdulattal, hanem belenyugvó méltósággal.

2015. június 29., hétfő

05:47 Imaidő kezdetén most átsétáltam a műterembe, megmutatni a Fellebvalónak a letakart műteremablakot. Húgom a salzburgi kolostorban hasonló célból olykor furul

11:38 A pincében találtam szétszedett szekrénydarabokat. Jobb, mint a tegnapi, dróttekercseimet is eltakaró fekete textil. Az mehet vissza Mikinek.
F/2015/114.

16:21 Két alkalmi fotó, még délben,
Kata kiskertjének részlete
a gang ablakpárkányon;
meg oldalról nézve,
ez is műterem.

F/2015/115
F/2015/116