előző levél  összes levél

VÁLINEWS; 208. levél J.-nek, Le Meux-be / 2012. július

--- 2012. július 1., vasárnap, Töreki művésztelep ---

Kedves  Deske, ez a Marabu nem rombol, ebben ott a küzdőszellem, a kitartás; a győzelem reménye, és a cél elérésének lehetősége, mint ez is, itt. K.

Hajnalban fél négy után indultam Pestről, ötkor az M7-esen Siófoknál kék és vörös villogó fények, keresztbe a sztrádán rendőautók, utóbb megtudtam, tömegszerencsétlenség, gyerekek halála. A forgalmat velem együtt a városba terelték. Katának (később) telefon, élek.
Kánikula, nehéz lesz dolgozni. Délelőtt a szoba megépítése, az előző évek tapasztalata alapján. 90 centis lemezt ide lehozni nem lehetett, kevés hozzá a fény. F/2012/181

--- 2012. július 2., hétfő, Töreki művésztelep ---

Kína, 1815-ös vérengzés, püspökök, áldozópapok, szerzetesek és szerzetesnők, valamint világi hívők, különböző korú férfiak és nők, fiúk, leányok, és kisgyermekek szenvedtek vértanúságot hitükért. Xi Guizi 22 éves ifjú, alighogy karját levágták, és bőrét még élve lehúzták róla, így kiáltott: "Testem minden része, vérem minden cseppje emlékeztessen benneteket arra, hogy keresztény vagyok."
Ma mintegy kétszázmillió keresztény él hitéért veszélyeztetettségben* Soha nem volt ennyi vértanú, mint ma. Ha jól tudom, minden negyedik percben.

*http://www.magyarkurir.hu/hirek/vandalizmus-gyuloeletbeszed-keresztenyellenesseg-europaban-2011-ben

-- Deske, évente 6 millió, naponta 17 ezer: minden ötödik másodpercben éhen hal egy gyermek valahol a világon. T.

-- Kedves T., zárjuk be az Operaházat, adjuk azt a pénzt a szegény embereknek. d.

-- Bocs, hogy jön ez ide? T.

-- Én is megpróbálkoztam egy demagóg / inadekvát reakcióval. d.

Az első délelőtt vidéken, művésztelepen (évtizede) hagyományosan a modemes-netkapcsolat megteremtése körüli káromkodással telik.
Aztán az első munka, már dél felé, A/12/46. Hatvan centis. Baromi meleg van itt a padlásszobában. Közben be Siófokra, (majd) kapok egy winchestert a garanciális rossz helyett. Az edzőnőt megkérdeztem, itt hány hossz az ezer, nem bírom kiszámítani.
Hónapok óta először nem az íróasztalomról hallom az 5.23-kor a vekkert. Hete altatót szedek.
És mindez csak a felület. A fontos: Miki átdolgozta a most húsz éves C. Naplót e-bookká, epub formátum. Ez a harmadik változat, mert én sok új ábrával 10 éve netre-, honlapra tettem. Azt hiszem, az Elektronikus Könyvtár-, az OSzK is ezt vette át. Szóval köcsönkapott kütyün már kezdtem korrektúrázni. A legfontosabb könyvem. Még majd egy-, vagy két terjesztő céggel tárgyalni, meg a kiadómmal, őket valahogy szeretném belevonni a történetbe. Ingyér akarom forgalmazni. Terjedjek. A könyv rég kaphatatlan.

--- 2012. július 3., kedd, Töreki művésztelep ---

Töreki művésztelep. Hat ló, négy puli, egy légy, meg én.

04:15-kor az itteni madarak. Múltkor barátaim jónéhányat be is azonosítottak.

07:49 Indulok az Ezüstpart szállodába, úszni. Húsz méterre van a Balatontól. A portás tegnap nem tudta megmondani a spanyol-olasz végeredményét. Egy öregúr odaszólt. Az első félidőt néztem a Palaceban, ahol a késői ebédemet kapom. Nem volt túl érdekes.

13:05 Kicsit elcsesztem az időmet, későn kezdtem a képet, aztán sietni kellett, A/12/47. Tegnap a C. Napló olvasásakor egy ötvenéves sláger címe: Just Walking in the Rain. Mi világokat láttam bele. Tanultam elandalodni. Reggel aztán munka helyett youtube.com. A magyar változata is: Úgy koppan az eső. Egy régi szerelem. Aztán onnét tovább, kínálja a menü: Mireille Mathieu, Hello Mary Lou, Demis Russos, Fats Domingo. Ó, ó, ó. A zenéket nem lehet a honlapra, sőt annó mindent levettem; az OSzK szervergazdái szóltak, náluk csak jogtiszta. Natalie, Gilbert Becaud-val, Zorba a görög-- Kőkorszaki adatmentés: mindent kétszer, egyszer cím, egyszer előadó szerint. És aztán RANDOM.

Valakinek nincs meg a Hamu és gyémánt és az Éjszakai vonat filmek betétszáma?

--- 2012. július 4., szerda, Töreki művésztelep ---

Ma kezdett: A/12/48

--- 2012. július 6., péntek, Töreki művésztelep ---

Kedves levélíróm jóvoltából már annyit tudok, hogy a Hamu és gyémánt az Popióli i diament;
az Éjszaki vonat pedig Pociag.
Ötven éve szerelmem le is kottázta nekem azt az igézetes dallamot az elsőből,
ma is el tudom még furulyázni.
Egyszer majd előkerül az eredetije is.
Popiół i diament (Ashes and Diamonds - english subs)
A tegnapi kép olyan furcsa, nem merem megmutatni. A ma indított A/12/50

Deske, "A tegnapi kép olyan furcsa, nem merem megmutatni."Mértne? Hátha a legjobb!!!!! Ez komoly! K.

Maestro, már bocsánat, de legalább egy-egy szót írjon egy-egy napra (pl.: "ma semmi"), mert a realista-alkatúak elkezdenek aggódni, hogy mi lehet Magával. P.S.: Tudja a madártanból: vannak libaalkatúak, tyúkalkatúak, lappantyú-alkatúak ... realista-alkatúak... N.

Drága Barátaim, köszönöm a figyelmet, kérem, tekintsék ezeket a rendellenességeket mindössze figyelemfelhívó önreklám-kísérleteknek. Nyárközepi látogatottságom lement napi 160-ról 120-ra, rémes.
A tegnapi napra amúgy teljeskörű mentség; majd teljes munkaidőben Gábor barátom honlapján teremtettem nagyon keservesen újjá az elveszett 32 ábrát. Szerencse, hogy kéthavonta még ezt is archíválom, onnét kellett/lehetett előbányászni. A MUNKAVÉDELEM tantárgya iránt érdeklődőknek akkor itt megnézhető, hova megy a villám, a biztonságos henteskés, a korszerű targonca fülkéje. A képem pedig, amit nem mutatok, itt, az A/12/49-es. d.

A medence szélén egy hölgy gratulál a kitüntetésemhez. (Ja, a tavalyihoz.)
- Honnét ismerjük egymást?
- Itt úszott tavaly is.
Edző. Cserébe megkérdeztem, mért billegek gyorsban. Megnézte. És ez nekem új: itt a láb nem tól, hanem helyzetben tart. Erővel kell a lábfejet lefelé, de - ejha - nem feltétlen kell gyorsan. Akkor reményes.

Köszönöm!, többfelől is megkaptam a két lengyel film kis részletét Youtube-on. Idáig én is eljutottam, önerőből, egyébként. Átmelegített, a Hamu és gyémánt életem tán legfontosabb filmje. A Két kicsi hódon túl. És most megvan az Éjszakai vonat főmotívuma. Ez az, amit furulyán tudtam. A végtelen ígérete. Öröm. És megkapom a két filmet DVD-n is. Nem mondom meg, miért cserébe.

Esti ég Töreki felett, F/2012/182

--- 2012. július 7., szombat, Töreki művésztelep ---

A mai: A/12/51. Rosszak ezek a magamgyártotta különféle félkréta alapok, kínlódás. Kísérletezem, hogyan lehet/kell őket használni. Mit engednek meg, és mit nem. Ez határozza meg most a képeket, a többi részletkérdés.

--- 2012. július 8., vasárnap, Töreki művésztelep ---

A mi éttermünkben még medence is van, ahol vacsorázom. Esténként odaültetnek egy kék manót. Órákat töltök itt, C. Naplómat korrektúrázom, e-book lesz. A pincérek jöttömkor fenekem alá tesznek két párnát.
Mindezen fontosságok nem mentek föl a netre, a kapott 30 gigám pont e kék tűnődő vízbelógatóval fogyott el. Riasztás. Egy profi informatikus vasánap is nézi a mailjeit. Mialatt én misén, életbelépett 3? 5? többletgiga. Kékemberke megjelent.

--- 2012. július 9., hétfő, Töreki művésztelep ---

Zhao Rong Ágoston, valamint 86 klerikus, részben helybéli vértanú ünnepe. II.János Pál szentté avató beszédéből:

A misszionáriusok hazájukat elhagyva a kínaiak szokásait és szellemét törekedtek elsajátítani, nagy szeretettel elfogadták ennek az országnak sajátosságait-

(Ezt nem a pápa mondja.) Hogy mi a szerelem. Mindenkinél más. Nagy általánosságban úgy lehetne megfogalmazni - valljuk be őszintén -, amikor külső behatásra az ember hirtelen felfokozottan szereti önmagát. Hogy Fényes Ösvény a boldogságomhoz.
Vagy tud valaki jobb definíciót?!

08:16 Hogy továbblépjek önmagamtól, képíndításkor emígyen hoztam ma kényszerhelyzetbe magam. Bele a közepébe egy narancs, mindenek előtte. (Tájidegen, csodálkoznék, ha megmaradna.) A/12/52-lesz belőle. Talán. Mindenestre már megvan az üzemi hőmérséklet.

09:44 A szerelem?  A kölcsönös és totális belefeledkezés, az önfeledt önátadás és befogadás helye, ideje. P.

11:10 Már megvan a hullafáradtság. Meg a kép. Csak hát unalmas, butácska. Lefeksz, nem bírom.
13:56. Ébredtem. Szabad nekem is hozzászólni?
Szerelem?
Alsó és felső vágyak szerencsés egybeesése.
Megyek, összeütök valami rántotta-ebédet.
Kata holnap érkezik.
14:37. Többé nem kísérletezem sajt beleaprításával. Tök barnán odasült az aljára, mosogatásnál villával kellett lekaparni. Nagyobb baj, hogy nem tudom az adagot, mindig sok, aztán nyűgös megenni. Csak a hideg paradicsom rá - a sikertörténet, az enyhítette valamellyest.
De az étkezéssel a legfőbb gond mégiscsak az, hogy időigényes.
16:58. Nem dukál minden nap győzelem. Ráadásul ebből neten semmit nem látni. Pedig a jövő, a jövő, ugyebár--. Indulok bolt, vesz húsz felmosórogy. Elfogyóban.
Húsz éve egy lelkigyakorlaton megtettük. Néhány órai munkával többszáz dolgot tudnék fölsorolni, ami jó, aminek örülni lehet, és örülök is. Ehhez képest, hogy nem megy egy kép, és hogy alig lézengek - nem nyom a latban.

--- 2012. július 10., kedd, Töreki művésztelep ---

Szerelem?! A faj-emberiség-fennmaradása érdekében, hormonok által beindított kémiai változás, mely tudatmódosulást is eredményez. A tudat ilyen mértékű kontroll vesztésekor, az ember rengeteg felelőtlenséget is elkövethet. Pld. házasságot köt. F.

Igen. Sokan így látják. Úgy is nézünk ki. d.

Szia, Deske! Pont tegnap készítettem rántottát, így, ahogy Te akarod, nem oké:
"Többé nem kísérletezem sajt beleaprításával. Tök barnán odasült az aljára"
A bevált technológia a következő:
- a serpenyőt, olajjal a gázlángra teszed, bele só
- a kockára vágott húskészítmény a már meleg olajba, akkor jó, ha serceg. Vágott hagyma, vagy zöldpaprika is tehető a hús közé
- előzőleg a tojást egy pohárba eresztem, lehet tükörtojás, vagy, ha megkevered, akkor rántotta
- a szeletelt sajtot is elő kell készíteni, a tojással együtt
- amikor a felvágott darabkák és a zöldség kellően megpörkölődött, jöhet rá a tojás. A serpőenyőt megdöntöd, hogy a tojás  beborítsa az alapot. Ekkor jöhet a sajt, egyenletesen rakva a szeleteket a felületre. A sajt így szépen ráolvad.
- ha jól végezted dolgot, az egészből összefüggő lap /korong/ alakul ki, amit a tányérra át lehet csúsztatni és kezdődhet a falatozás, kenyérrel.
Én egy tojásból szoktam készíteni, megfelelő mennyiségű hús, zöldség, sajt hozzá és sok kenyér...nekem elég. Az olaj több legyen, mint kevesebb, legfeljebb a felesleget leöntöd, amikor a tányérba átcsúsztatod.
Jó étvágyat: G

Ej, ej, kedves mérnök úr! Csodálkoznom kell. Mi ez a hőgutás nyárközepi slendriánság.
Ilyenért maga kollokviumon buktatni szokott.
Kéretik a köv. fogalmakat kissé pontosabban:
milyen / meleg olaj
mekkorára / vágott húskészítmény
mennyivel / előzőleg a tojást
mekkorára / szeletelt
stb.
ölel:
d

A/12/53. Nagyon meleg van. Nem mentség.

--- 2012. július 11., szerda, Töreki művésztelep ---

Néhány négyszögöl mező, ennyi adatott nekem, mint a kismestereknek általában. Nem is kívánkozom többre. Azon végzek próbafúrásokat ötvenhárom éve, változó mélységekben, változó eredménnyel. Még talán.

Szia Desek[sic!]. A 15. zsoltár: „A mérőzsinór értékes részt juttatott nekem, valóban pompás az én örökrészem.” H.

És akkor a legmélyebb titok, a Heart of the Matter, ami itt hete izgat. Amit még soha, itt a boltban láttam egy aktív hubot 7 (hét) porttal. Vittem is volna azonnal, de nem volt hozzá adapter. A marhák. Én tűkön ülök, ők pedig állítólag majd szereznek egyet nekem.

--- 2012. július 12., csütörtök, Töreki művésztelep ---

Hála az égnek, ma hűvös. Valamint megtudtam, életmentő a farokcsóválás az ürgéknél:

A kaliforniai ürge vad farokcsóválással jelzi a lesben álló csörgőkígyónak, hogy éberen figyel, és ezzel elejét veszi támadásának. Az ürgék látszólag ártalmatlan helyzetekben is gyakran mutatták e viselkedést, ezzel készítik fel a fiatalokat a lehetséges veszélyforrásokra. A farokcsóválás ugyanis különösen az idősebb ürgékre volt jellemző. Az ürgék a hőre érzékeny csörgőkígyókkal való találkozáskor farkukat képesek felfűteni. A kígyó a meleget az agresszió jeleként értelmezi.

Levittem a szemetet. A tároló az istálló mellett. Egy a hat közül, egy magányos merengő. F/2012/183 Ami eredetiben kb. így nézett ki. Ó, áldott Photoshop.

Na, megvan a kis rohadék, a hétportos hub.
Hányszor mentem be érte Siófokra, amíg.
Ami a lényege, hogy van egy kis aranyos kék fénypötty rajta,
ami mindíg.

És a mai, A/12/55

--- 2012. július 13., péntek, Töreki művésztelep ---

Technikai malőrből kifolyólag 09:16-ra befejeztem a mai képet, A/12/56. Alapszínnek túl világosat kevertem, ez kényszerpályára vitt, lehet, igen síkos területre. Hogy ne legyen túlságosan éteri, néhány foltot kvázi alla prima ujjbeggyel maszatoltam bele. Ritmusképlet.
Törvény, nyáron nem kötelező másodikat kezdeni egy így-úgy befejezett után. Hát akkor nyaralunk. A Night of the Fox harmadánál tartok, jó. És kibírom, hogy csak egy fejezet elolvasása után nézem a magyar fordítást. Ha az e-bookban a szóra ráütök, megjelenik angol értelmezése. De ritkán használom.

Gábor mai örömteli újsághíre:

Köztelek. 1899. 1. Eljegyzés. Ifjú Paikert Alajos, a M. Kir. Mezőgazdasági múzeum őre, az OMGE. tiszteletbeli titkárja eljegyezte Sztipán Deli kisasszonyt. Örömmel regisztráljuk ezt a hírt, mely karácsony estéjén kelt szárnyra, s eljegyzése alkalmából kedves kollégánkat őszinte szívből üdvözöljük!

--- 2012. július 13., péntek, Töreki művésztelep ---

Tudtam, ő is hajnalban kezd. Óvatos, tudakozó e-mail. Rögtön hívott, mobilon, hiába, jóbarát. Akkor át skype-ra, fejhallgató. Háromnegyed órán át csináltuk, csinálta, végül sikerült. Úgy kezdődött az egész, Katának tegnap délután fölerősödött bármi bébi utáni vágya. Szagolgatni is szereti. A szomszéd faluban adódott egy rokongyerek. Át kocsival. A nők működtek, én közben nézelődtem, s akkor valami földöntúli hegedűhang, bele a botfülembe. Fogalmam sincs, mi, még az is lehet, hogy nem is hegedű. Indulás haza - aranyosak -, kölcsönkaptam a CD-t. És este bárhogy, bármit, és nem bírtam kompjuterre a zenét átvenni. Elfelejtettem, pedig, pedig. Ezen segített barátom. Második nekifutásra Pestről belépett a gépemre - ezen mindig ámulok -, néztem, hogy futkároz a kurzor táblázataim között. Reggelre meglett. Csudás. És, ami nagy szó, a vonósokat szépen békén hagyta a zenekar, pedig ők voltak többen. Tizennégy tétel. E fájl neve (nálam): bach-kb.mp3. Akkor uszoda, Katát a siófoki állomásra, (mindent azonnal:) vissza a CD-t Zamárdiba, aztán délelőtt az A/12/57.
Öt perc:

Katám beszélt kedden a Kossuthon, a katolikus félórában kaposvári lelkigyakorlatukról ( 2 perc):

--- 2012. július 15., vasárnap, Töreki művésztelep ---

Szent Bonaventura (1218-1274) ferences ünnepe. A Rend generálisa volt, mikor a pápa kinevezte bíborossá. A követek a bíborosi kalappal Hugello magányos kolostorában találták meg. A Rend generálisa éppen mosogatott a konyhában. Megkérte a követeket, akasszák a kalapot egy fára, mert neki piszkos a keze.... neki tulajdonítják, hogy a keleti görögök a II. lyoni zsinat keretében visszatértek az egyház egységébe.

--- 2012. július 16., hétfő, Töreki művésztelep ---

Két ember horgászik. Az egyik délután keresztbe teszi a lábát. A másik rászól; most horgászunk, vagy szambázunk. - Számomra alapvicc. Ha irígyfajta lennék, nagyon irígyelném az ilyen üldögélőket. A semmit csinálni órákig, békében.
Vágyom rá? Igen.
Amúgy, magasabbrendű világkép.
Hetek óta alvás előtt esténként egy-egy Oravecz-verset olvasok. Ő is:

A Kusnyár-szögben, a szélső ház végében, a közös bejáratnál állt egy körtefa,
alatta meg egy kispad,

valahányszor elhaladtam mellette,
egy öregembert láttam rajta ülni,
dús, hófehér haja és lecsüngő hófehér bajsza volt,
fehér vászoninget, fekete posztókabátot és rámás csizmát viselt,
és hosszúszárú tajtékpipát tartott a kezében,

nem csinált semmit,
csak ült ott magában, az árnyékban,
hátát a falnak vetve,
kinyújtott lábbal,
békésen, derűsen, mint egy 48-as honvéd a régi kalendáriumokban,
és kitartóan eregette a füstöt,

mikor egy vonalba értem vele,
mindig illedelmesen köszöntem neki,
nem szólt semmit,
csak felemelte a fejét,
jóságosan rám nézett nagy, kék szemeivel,
és némán biccentett...
   // Jani bátyám. In: Halászóember

Drága Zelk-bátyám igézete is ez:

...Szerettem volna ülni lócán
alkonyidőn, a ház előtt
hallgatni utak csobogását,
köszönteni az elmenőt.
így lettem volna gazda s vendég,
így mondtam volna szép jóestét
mindenkinek, mikor az ég
a sárguló napot leejti,
mint őszi ág a levelét.

Nem kertben, nem ház előtt lócán,
ülök a világ küszöbén...
   // Ha kérdik egyszer

Szütsnél a nyár: órákig nyugágyban egy könyvvel. Az is jó lehet.

A mai (második) A/12/59
Nem látszik élőben sem, de hat szín van benne;
elefántcsont fekete, titánfehér, alizarin krapplakk, párizsi kék, Van Dick-barna és kadmiumsárga világos,
mint minden tisztességes szürkében.

21:58 Nem nyugágy, viszont fotel. Tényleg jó. A képekkel 11-re kész, ebéd stb., aztán Night of the Fox, estig. Ismétlem, fotelben, estig. Csak a főhősnő hajóját az angolok megtorpedózzák, ő egy ajtólapon menekül a tengerben; szolidaritásból 300 méterrel többet úsztam vacsora előtt.

--- 2012. július 17., kedd, Töreki művésztelep ---

Katát vártam este a siófoki peronon. F/2012/184  

08:17 Kezdem a munkát. Mail érkezik, barátaim emígyen bíztatnak.

Aztán be is fejeztem, mára. A/12/60.


Nem való nekem ez a (legalábbis regény)olvasás.
(A József nem regény.)
Körülöttem minden olyan lebegő és bizonytalan valósággá válik.
Most a D-Day amerikai invázió légkörében élek.
Ki lehetne ezt bővebben fejteni, de minek.
Mások ezt hogy csinálják.

Deske, igen, a regények kicsit elrepítenek... ám regényétől függ... van, amelyik aha élmény... van szembesítés-lét- és vannak a nagy epikák - Csendes don - magam már elsősorban az első kettőre hajtok, valamit még megtudni, vagy rácsodálkozni... ma éppen könyvet vadásztam, végre találtam Platonovot, valaki felhívta rá a figyelmem... L.

--- 2012. július 18., szerda, Töreki művésztelep ---

Gábor barátom ma reggeli levele, szöveghű:

Szia! Igen, egyelőre 24 fokos a víz. Ma bementem az élménymedencébe, mert az erős zuhany szabad volt.
Móricz Zsigmond részt vesz a Heltai Jenő elnöklete alatt zajló színész-egyesületi ülésen. Megszámolja, hogy a jelenlevő 28 főből vele együtt három a keresztény.
Rájön, hogy az egyik magyar földbirtokos nem tudja, hogy egy hold föld hány m2. Simonyi Máriának, második feleségének fogalma sincs a magyar történelemről /tatárjárás, Mohács/, viszont kiváló ösztöne van figurákat megformálni. És szép a melle.
G.

A NATO-hózentáger dícsérete. Ezeknek van eszük. Visszatértek az ötven év előtti konstrukcióhoz. Alul bőrfül, és két-két gombbal illeszkedik a nadrághoz. Tönkremenhetetlen, javítható. Nem, mint az azóta szándékkal gyengére csinált alamínium csiptetők, két szezont ha kibírnak. Tavasszal vettem egy military-boltban. A hozzávaló gombos nadrággal együtt.

Az ember onnét lop, ahonnét tud. Ilyen képet egy délelőtt kettőt is meg lehet csinálni. Halkan fölvetődik a kérdés, minek. Van felelet: bíztam a második lehetőségében, hogy javul. Ez az: A/12/62

A házból nem járok ki. Uszodába, misére. De ma a teraszon huszonegy percet napoztam. Nagyon érdekes volt.

Nagy KÁMBEK? Évek után újra, harmadik napja 1200 a vízben. De jó lenne. Ha Pesten áttérnék a 22 fokos vízre, talán ott?!

Morális kérdés, vagy legalábbis megpróbálok azt csinálni belőle. Hogy mi lenne a helyes. Szoktam a nehezebbet választani, tréning. Gyanús, hogy élvezem ezt a hülye SS - kontra angol elhárítás háborús krimit. Mentség, de sőt, főszempont, hogy angol-gyakorlás. De hát hetek-hosszan ezek a csacsiságok? Rövidre tudnám zárni a dolgot egy nap alatt, mert megvan magyarul is. Nem inkább a jó öreg Káoszelmélet? Vagy elolvasni a József és testvéreit? Dilemma.

- Igaz, folytatta Jákob, ma sokat hibáztam. Ismételten hatalmába kerített a tűnődés, amely miatt megfeledkeztem a játék állásáról, és lásd, az ünnepen jár az elmém, amely közeleg, és az áldozat éjszakáján, amely küszöbön áll, amikor levágjuk a juhot naplementekor, és izsópot mártunk vérébe, s megjelöljük vele a cölöpöket, hogy a fojtogató elvonuljon. Mert az elvonulás és megkímélés éjszakája ez az áldozat kedvéért, és a vér a cölöpökön megnyugtatás és jel a bolyongónak, hogy az elsőszülött föláldoztatott engesztelésül és pótlásul az emberért és a baromért, amelyeket megfojtani vágyott volna. Többször is eltűnődtem ezen, mert az ember sok mindent tesz, és lásd, nem tudja, mit cselekszik. Mert ha tudná, s meggondolná, könnyen lehetne, hogy fölfordulna a belseje, és az alsó rész fölülre kerülne rosszullétében, mint velem is megtörtént nemegyszer életemben, és pedig első ízben akkor, amikor megtudtam, hogy Lábán Sineárban a Práton túl egykor áldozatként leölte elsőszülött fiacskáját, és háza védelmében kőkorsóban az alapzatba temette.

--- 2012. július 19., csütörtök, Töreki művésztelep ---

Áll még Buda. Nem gondoltam volna. 1200 vegyes 27:47. Annyí a csalás a dologban, hogy 25 méteres medencében több a bukóforduló.
2010.03.  29:10
2009.07.  27:45
2009.03.  29:10
2008.07.  28:52
2008.03.  28:28
2007.07.  29:05
2007.03   27:52
2006.03.  28:46

Más lapra? tartozik, hogy aztán délelőtt délután alsz. Közte A/12/63. Már a kezdetben láttam, hogy rossz a rajza. A foltok mérete, arányai. Túl sok. Nem beszélgetnek a formák egymással. Akkor próbáltam színben összehozni. Egyedül az alsó okker folt és környéke volt hiteles. Átellenbe, föntre egy világos kobalkék, ellenpontnak. De sokszor szerettem volna ezt elsütni. És nem ment, és sok volt, le kellett venni.
Na, majd talán a következő, ezen okulva, okulva. Mai szobrom a holnapi szerszáma, magyarázta Vilt Tibor.

--- 2012. július 20., péntek, Töreki művésztelep ---

Levélváltás a Műcsarnok igazgatójával. Rögtön válaszolt, hogy aug. elején keres.

2012.7.18.        html-2012/mucsarnok-12-7-18.htm            C.11459

Kedves Gábor,
          úgy beszéltük meg, hogy július végén keresselek. Aug. 1. érek Pestre, meg fogom tenni.

1. Látogatásod óta - kedvvel - csináltam jó néhány nagy képet is, meg most a művésztelepi újak; ha ezt megnéznéd, akkor a műtermemben találkozzunk. Ha nem, akkor én megyek be hozzád.
2. A koncepció meghatározása a te hatásköröd. Ehhez összeállítottam neked egy listát, hogy mi a teljes merítés, mert sok mindent nem tudhatsz, mi van. Tavalyi leveledben a kiállítást '13 őszre határoztad meg, így mindez még korai. De előgondolkozáshoz segítség lehet. Egy folderbe tettem az egészet számodra, titkos, a honlapomon a lista. Bezárólag addig a pornográf ötletig, hogy akár közönség előtt festhetek egy képet. Gégemikrofonnal, magyarázva, mit miért.

Csak egy "OK" szövegű visszajelzést kérek tisztelettel, hogy a levél eljutott hozzád.
Köszönöm. vd.
ps.: Ezt, ha ismered, akkor csak emlékeztetőnek. Világelső számomra.
 

A spektrum széles és megfelelő. Ha nem is mesterfokon, de tudok főzni teát, rántottát, hagymás rántottát, kolbászos rántottát és lekvároskenyeret. Hogy a hagymát üvegesre, vagy barnára pirítani, évtizedeken át veszekedtünk Katával. A radikális álláspont az enyém. Ja, és hibátlanul tudok lecsókonzervet melegíteni. Azt elenném napestig.

A vécékagyló vízfelszínén légy. Nem tudom él-e, vagy halott. Ahogy pisilek, kőrkörös hullámok, de a légy (a felület egy pontja) aritmikusan rezeg, nem egyenletesen föl-le, ahogy elvárható lenne. Tehát él. Mikor megnyugszik a felszín: és mégsem, halott. Káoszemélet, turbulencia fejezet. Na, akkor kezdjünk festeni.
Aminek első fázisa lemezcsiszolás. Kértem ehhez az udvarra egy asztalt, mert nagyon poroz. Csinálom. Fölfigyel a zajra, tőlem méterre kidugja gyönyörű hatalmas fejét egy állat. Nézi, mit csinálok. Kétperces rábeszélés után kezem mellé teszi a pofáját, dörgölgetem. Kis füvet is neki. Hogy kezemtől az orra fehérporos lett, melléktermék. Fog csodálkozni a lovász.

Ide a tegnapi utolsó, betoldott mondatomat: Mai szobrom a holnapi szerszáma, magyarázta Vilt Tibor. Nálam is.

Most, Kossuth rádió 10:08, gyógynövényekről van szó.
Sárközi Márta mesélte nekem ötven éve - a fertődi kutatóintézet számára fordított tanulmányokat -, hogy kimutatták, egyes növények gyógyító hatóanyaga sokszoros holdtölte idején, éjféltájt. Ahogy azt a néphagyomány mindíg is tudta.

A/12/64. Ebben is volt kobalkék. Egy darabig.
Kicsit sápadtkára sikerült. Majd, majd. If.

17:50-re befejeztem, talán Izgalmas műterem címet lehetne neki adni.
Nekem most tetsz.
Volt egy, illetve több közbülső állapota is,
aztán bonyolódott a helyzet.
Illetve, hogy ne hülyéskedjünk, komolyodott.
Elhagyva a reményes szépség mezejét.
Van egy jó képem.

Deske, ami legtöbbünknek érzékeny terület, Kosztolányi írja házasságukról:

„Megszoktalak, akár a levegőt, / bármerre nézek, mindenütt te vagy, / szekrényem alján, a fiókjaimban, / az agyvelőmben, és nem veszlek észre. / De múltkor este, amikor bejöttél / szobámba, s mondtál valamit nekem, / sok év után egyszerre ráocsudtam, / hogy itt vagy, és szavadra sem figyelve / ámulva néztelek. Szemem lehunytam. / Ezt hajtogattam csöndesen magamban: / Megszoktam őt, akár a levegőt, / Ő adja nékem a lélegzetet.”
A.

Deske, olvasom; erről az jut eszembe, amit Márai ír felesége halála után: 'Szerettem? Nem tudom. Szereti az ember a lábát, a gondolatait? Csak éppen nincs értelme semminek a lába vagy a gondolatai nélkül. Nélküle sincs teljes értelme semminek. Nem tudom, "szerettem"-e. Az más volt. A vesémet, a hasnyálmirigyemet sem "szeretem". Csak éppen az is én vagyok, ahogy ő is én volt.' Isten áldjon!
N. 

Este megnéztem a Balatonpartot. Ugyanolyan, mint tavaly. F/2012/187

Szia, Deske, az én történetem a szerelemről, házasságról (egy ápolónő írja):
Zsúfolt reggel volt a rendelőben, mikor egy bekötözött ujjú idős úr lépett be. Rögtön szólt, hogy siet, mert 9 órakor fontos találkozója van. Percenként nézte az óráját. Megkérdeztem, mennyire fontos a találkozója. Azt mondta, feltétlenül az idősek otthonába kell menjen, ahogyan évek óta teszi, hogy feleségével reggelizzen, Alzheimer-kóros párja hét éve él idősek otthonában. Gondoltam, hogy hitvese tiszta pillanatában esetleg felizgathatja magát férje késése miatt. Ő azonban elmondta, hogy felesége már öt éve nem ismeri fel. „És Ön minden reggel elmegy, hogy együtt reggelizzenek?” „Az igaz, hogy ő már nem tudja, ki vagyok én, de én jól tudom, ki ő.”
Z.

--- 2012. július 21., szombat, Töreki művésztelep ---

Házasság. Ha már nincs, és már nem szenvedsz, akkor is: amputáltak. Tapasztalom.
W.

Úgy gondolom, istenkáromlás, illetve legalábbis helytelen lenne ilyenkor bibliai idézetet mondani az isteni szeretetről. Annyit lehet válaszolni, hogy: igen, értem.

Már csak 70 oldal van hátra a Night of the Fox-ból. Sűrüsödik a fegyverhasználat. A reggeli lekvároskalács és a munkakezdet között irreguláris olvasásidő. Aztán kép csinál; A/12/65
Iszonyatosan primitív módszer ez, művésztelepen kötelezően napi egy képet kezdeni. Eleve nagyon nagy a selejtráta. De mégis, valahogy nekem: ez működik.

--- 2012. július 22., vasárnap, Töreki művésztelep ---

Kata Pesten. Egyedül parttalan az idő. Estélig meglett az utolsó hetven oldal. Lényegében mindenki meghalt. Tapasztaltabb lettem általa? Vagy rossz a kérdésföltevés?
Ja, hogy szórakozás. Arra nekem az excel. Meg a József (meg a testvérei).

Egy házaspár partközelben. F/2012/188.

Uszoda és Katáért-pályaudvarra között háromnegyed óra lyuk - vasárnap -, próbálkoztam üldögélni a parton. Illyés 1934-es verse: Óda egy hivatalbalépő afgán miniszterelnököz. (biztos afgán?) Közben a parti kövekhez csapódó hullámok gyönyörű hangjai. Sony gépemmel nyolc perc felvétel erről - ugyebár hangosfilm -, itthon a képet ledobtam róla, át mp3-ba, de sajna, talán a szél, valami zörej teljesen elnyomja a dörejhangot. Pedig de jó lett volna munka közben, délelőttönként, végtelenítve. Este kocsiba, le a partra - hat kilométer -, megismételni, az se lett használható.

--- 2012. július 23., hétfő, Töreki művésztelep ---

'85 nyarán a Balatonparton a fűben körbeültük Tamás atyát. Mi a szeretet? - kérdezett sorra minket. Igyekeztem különc maradni: Jól kondícionált izomtónus. Pontos, de azóta mégis sokfelé keresgélésem. Munka. Elsősorban, persze, de nem csak az. Jelenits atyát is odahívtam betegágyamhoz egyszer, éppen teljeskörű érzelemhiányban szenvedtem és szenvedtettem másokat: A pék zsömlét süt, a pék szereti az embereket. Most napok óta reggel újra Barsi Balázs OFM. beszédei. (mariaradio.hu -- regisztrálni -- bal kék mező: archívum -- előadások) Ő a szeretet sivatagáról beszél. 17 perc.

Halál ellen nincs orvosság. De évek után itt, Törekiben - illetve a part menti szállodai uszodában - váratlanul, egy pillanat-ötletet követve - most tartósan(?) sikerült visszatérnem az 1200 hosszhoz. Fele gyors. Öröm.

Szuper! Jó, hogy sohse adod fel: G.

Jól esett. Jó negyed óra után vettem észbe, az üzenet az élelmiszergépészeti fájlja negyedszeri, immár sikeres kijavítására vonatkozik. Hogy a negyven sornyi kék szövegaláhúzás úgy tűnik el igazán, ha a kódból CTRL+H-val lecserélem az underline szót.

A/12/66, evvel mindenféle kanyarok,
már amennyiben,
és ahol
az őserdőben
erre lehetőség nyílott.
A eredeti megcélzott cél pedig nagyon egyértelmű volt.
Így szok ez lenni.
Ebben a szakmában, életben.
Legalábbis nálam.

És itt meg kell állni.
Szóval volt cél. No lám, mégiscsak? Tényleg volt. Semmi forma, semmi színelképzelés. A kép frekvenciája (lényege? atmoszférája?) volt meg, mikor elkezdtem. Nem tudom, érthető-e ez, így?
Pedig nagyon így van.

Kaptam. Minden sora kincs. Istenem, ha öt kilóval tehetségesebb (nem gondolkodó, hanem) költő lett volna. Ha ugyanezt József Attila írja meg.

Reményik Sándor:

Ne ítélj

Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
     a teljes vers

-- Szia Deske! Most ezt valakinek el kell mondanom. Egy rossz filmet néztem a tévében. Hirtelen belémnyillalt, hogy a giccs és a bűn mennyire édestestvérek, vagy inkább egymást ölelő, egymás nélkül meglenni nem tudó szerelmespár, hogy az esztétikai és morális hazugság hogyan készíti elő, kíséri és támogatja egymást. A.

-- Szia, nagyon jó. Hozzátennék valamit. Tudod, én azt mondom, a giccs igazságok halmaza, míg a valódi mű igazságok rendje. Minden tud biztos kézben hasznossá válni. (zavartalanul tudok giccset élvezni.) És tudjuk, tanultuk, a bűn: Szt. Terézke: minden hasraesésemmel egy testhosszal közelebb kerülök az Úrhoz.

-- Igen, de az már a befogadónak köszönhető, nem magának a giccsnek vagy a bűnnek. Mint Pál mondja, az istenszeretőknek minden javukra válik. A.

-- Ebből a szempontból a fenti vers lyó kis kérdőjel. Igazat mond. És rosszul formálja. d.

-- Igen, ismerem, gyenge vers, giccs. És Reményik itt gondolkozónak is nagyon gyenge. Te csak azért mondod, hogy minden sora kincs, mert már birtokában vagy annak igazságnak, amit Reményik próbál elmondani, de nem tud.

Egészen borzalmas sorok, Szabolcska Mihály-i bárányka hangon: 

"De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen. 
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül."

Pilinszky mondta, hogy ő maga nem katolikus költő. Ő katolikus ember és költő. Mindkettőért külön-külön kell helytállnia. Pocsék verset nem ment meg a magasztos gondolat. A.

-- Igen, igaz. d.

SMS e percben: <<ÁTUTALÁS: +97.088,- HUF, KÖZL: SZERZŐI KÖVETŐI JOGDÍJ; PARTNER HUNGART>> Te jó ég, melyik és mekkora képemet adhatta és vehette meg valaki (hol és mikor), ha a kézhezkapott 1-2?%-a ennyi.

-- Deske, és pocsék gondolatot a zseniális vers(technika) megment? Remélem, nem. Én olyannal (még) nem találkoztam. I.

-- Bizony meg. Pilinszky véleménye erről a két sorról:
<<Mindig így volt e világi élet
Egyszer fázott, máskor lánggal égett
A magyar költészet legszebb sorai közé tartozik. És nézzük csak meg, fordítsuk le ezt magyarra, semmitmondó közhely. Azt mondja: egyszer így volt, máskor meg úgy.>>
Meg Mallarmé?: a vershez nem gondolatok kellenek, hanem szavak.
Illyés is beszél valahol erről, hogy a líra nem az új gondolatok mezeje.
Petri, ahogy emlékszem, hangsúlyozza egy interjújában, hogy a líra nem mond újat, sőt, hogy közhelyeket. d.

--- 2012. július 24., kedd, Töreki művésztelep ---

Már megint nem rólam van szó. oreg-vali-festo

http://mno.hu/grund/az-oreg-vali-festo-1093668

08:26 Ma át a Nagy Vizen, megnézzük Füreden a Csók-kiállítást, és megiszunk egy kávát a tihanyi Rege presszóban, de a kompon föl fogom ajánlani Katának, nézzük meg inkább az unokákat Kékkúton, ugyan jóval nagyobb út. Nem fogja ellenezni :-))

12:48 Csók, Tihany no, unoka yes, megvolt. OK.

Ezredes klubtársamtól.

Szia Deske, ezt láttad már? Ez szúnyog? NEM! A legújabb rovar DRONE hadi fejlesztés. Már gyártják! Nagy távolságból irányítható. Kamerával, mikrofonnal van felszerelve. Le tud szállni, DNS mintát venni egy szúnyogcsípés érzetével. Vagy képes micro RFID nyomkövetőt a bőröd alá juttatni. Haza is viheted magadon és be is repülhet otthonodba. Ezek a fejlesztések gőzerővel folynak és már bevetésre kerülnek hétköznapokban. S.

Bódult este. Anyácskámnak utolsó éveiben vettem kompjutert, megszokta, megszerette. Kértem, írja meg a múltját. Megírta három fejezet. Aztán, hogy nagyszüleimet -, nagyapámat, akit különösen szerettem. Ma áttettem ezeket a megemlékezéseket a honlapon az ÉLETRAJZ / RÉGI CSALÁDI OKMÁNYOK, NAPLÓK - fejezetbe, mert elveszettek voltak a Naplóban. És ha már-, bele is olvastam. Nem tudom, másnak mond-e valamit. Nagyszülők; Apec - Anyika.

Én Apecet egyáltalán nem szerettem ebben az időben. Nem tudott gyerekkel bánni - főleg velem -, s talán azt éreztem meg, hogy nagy csalódás lehetett az én születésem neki, mivel lány lettem, mert Klári előtt

fiatal házasok voltak, mikor egyszer Anyika beteg lett, s orvost kellett hívni. Az orvos vizsgálat közben szól Apecnak, hogy hozzon egy kanalat - nyilván a torokvizsgálathoz. Apec kimegy az ebédlőbe, s ott téblábol, az orvos azonban utánament, egyenesen a kredenchez, kihúzta a fiókot és kivett egy kanalat. Apec teljes csodálkozással: "De hát honnan tudta, doktor úr, hogy hol a kanál?" -"Minden házban a kredenc bal fiókjában az evőeszközök vannak, jobbra a terítők" - válaszolta nevetve az orvos.

Ha a Balatonnál nyaraltunk, akkor mindig csináltatott horgászstéget, s ott ült a legmelegebb időben is, többnyire sortban vagy vászonbricseszben, s a kihajtott nyakú fehér inghez kockás könnyű anyagból készült kabátkát viselt. Fején trópusi sisak fazonú szalmakalap. Többször kiültem mellé, s ha beakadt a horga a nádba: "Maxiii..." - Így hívott engem, -/de csak egy i-vel!/- s én már be is ereszkedtem a vízbe,

nem szeretett intézkedni, Anyika ezt remekül csinálta. Pl. nyaralás előtt . "Jöjjön , Fiacskám, megyünk nyaralót keresni. Ez úgy történt, hogy Anyika kitalálta, hogy idén hol fogunk nyaralni, aztán pl.: "Fiacskám, menjünk Visegrádra", s nekiindultak reggel, ott körbejárták a villákat, s ami megfelelt azt lekötötték.

Volt szép albuma, amit maga csinált, - /a könyvkötést is megtanulta csak úgy kedvtelésből, maszek alapon/ - A bélyegeknek való megfelelő helyeket is maga keretezte be tuskihúzóval. Gyakran együtt áztattuk a bélyegeit, majd ő ragasztotta be nagy gondossággal. De nemigen költött rá - tehát új sorozatokat vagy ilyesmit nem vett - úgy, hogy ez csak egy olyan kedvtelés volt,

Egy alkalommal - tán farsangkor - táncos estét rendeztek a tanárok. Apecet megkérdezték, hogy a felesége milyen ruhában lesz - /gondolom, kicsit hozzá akartak igazodni./. "Valami zöld flanelban" - volt a válasza. Magyarul: fogalma sem volt a női szövetekről, ruhaanyagokról, s egyáltalán a ruhákról. Mikor egyszer a házi-varrónő - /mert akkoriban házi varrónő készítette a ruhákat!/ - a befejezéshez közel álló ruhát felpróbáltatta Anyikával, s ő kiment Apecnak megmutatni, hogy hogy tetszik: "Jó, jó, csak az a sok fehér minek rajta?" - mondá a "hozzáértő, kritikus" férj. A "sok fehér" a férc volt!

a teljes szöveg

--- 2012. július 25., szerda, Töreki művésztelep ---

Csinálom a képet, és azon kapom magam, hogy Szütscsel veszekszem egy szín hibás fölhordása ügyében. A nyári zebegényi tanítások idején, tán 76-ban ismerkedtünk meg. Leejtettem valamit, nem hajoltam le érte, erre fölfigyelt. Hogy ez nagy fegyelemre, vagy teljes fegyelmezetlenségre utal. Megtörtént az eset, hogy odaadta zöld VW-bogarát*, épp hogy tudtam vezetni, jogsim még sehol. Felesége nyugtalankodott jobban, hogy negyed óra múlva sem tértem vissza. Nem tudtam megfordulni. Erdélyi utunkon megírtunk egy jó tantervet, a köv. évben összevontuk osztályainkat, közös korrektúra. Addig nem ismertem az együttgondolkodás hihetetlen intenzitását. '80-ban hívtam a kecskeméti alkotóházba, akkor aztán ott márciusonként két évtized együtt. Mindent tudtunk egymásról. Az esti séták. Sokat tanultam tőle, és sokat szelidített is. Egymás kiállításait rendeztük, nyitottuk. Közös cikkek. Megírtuk egymás nekrológját. Aztán, hogy ő Kecskemétről elmaradt, barátságunk lassan passzív tartományba került. Neki sok új barátai. Én keresem olykor, én is ritkán, telefonkorrektúra, tanácskérés. Mindig tud segíteni.
Hiányzik.
Fotók 1978: F/78/14 - 2002: F/02/04.

*18:32 Kata kijavít: én!! kértem, hogy csak egy kicsit, csak egy kőrt-- Odaadta.

A/12/68. Megfestem huszonötször ugyanazt,
hátha abból egy igazán jó lesz.
De egy legjobb legalábbis biztosan megszületik.
Például a második.

--- 2012. július 26., csütörtök, Töreki művésztelep ---

Szóval kedden a négy unokáknál. Dolgoznak. A gyereklányok föltérképezhető képzeletvilága. F/2012/190

A/12/69, evvel itt be is fejeztem, elfogyott a lemezem. Élmunkás. Kezdem majd előlről a kezdetteket. Mi marad meg belőle. Kedden haza. Minden kép hatvan centis, könnyű lesz csomagolni, kezelni. A múltkor, ahogy a tűzoltók csatárláncban adogatták egymásnak, egybepakolt nyolcasával. A Volkswagenem égett.

Viharidő, 11-13h aludtam, aztán tovább a kép. Viszem kertbe fotózni. Kata egy napernyő alatt komjputerrel néprajzol. Odanéz, odaszól, kevés. Ezen elgondolkoztam. Aztán fölötlött a másodéves tananyag. Ha valami kevés, két út. Még motivumot rátenni. Vagy a meglévőkből elvenni. Az utóbbit.
Aztán, majd ha megszáradt, talán még egy kicsit símogatni, piszkítani.

--- 2012. július 27., péntek, Töreki művésztelep ---

Mail jött. Zsófinkkal együtt járt óvodába. De az ismerettség régebbi.
Engedélyével:

Drága Des és Kata!
Holnap este 18 óra 30 perckor már K. M. felesége vagyok. Hazánk áldásával. Vagyis Úri utca, Budai Vár, kimondjuk az első igent, amit majd követ egy második nagyonésmindenekfölöttigen a Szent Imre Templomban szeptember 16-én, 13 órakor.
Ugye tudjátok, hogy szeptemberben kötelező megjelennetek?
Köszönöm minden imátokat, minden feddéseteket, minden melegszendvicseteket, minden festményeteket, minden gyűjtéseteket, minden veszekedéseteket, minden mosolyotokat. Köszönöm a gyerekkoromat, a kamaszkoromat, és ami még hátravan.
Köszönöm Zsófit, köszönöm Miklóst, köszönöm az égett krumpli illatát, köszönöm Kékkutat, köszönöm az óvodábaiskolába szállítást, köszönöm, hogy szeretitek apát és anyát, köszönöm Krisztust, köszönöm a műtermeket, köszönöm a naplókat és leveleket, köszönöm, hogy szépek vagytok, köszönöm a pörgős szoknyákat és a hózentrógert, köszönöm a műteremszemetet, köszönöm a köziket, és a hiteteket.
Már rég akartam mondani, de soha nem volt hozzá bátorságom. Nagyon szeretlek benneteket, választott családom.
Ölelés, elég nagy.
H.

Hogy megvagyok a képekkel, nincs több tábla; mentem volna Csókistván nézni Füredre, nagyon megszerettem fehérvári kiállításán. Nagy ember. De hát nálunk az asszony kormányoz, köztudottan, menjünk inkább vasárnap. Hősiesen bólintottam. What to do. Akkor elő a kezdeti képeket. Enyhe fejfájás, gyorsan egy kedvelt kalcium pezsgőtablettát. Aztán munka:

A/12/46. Evvel a kompozícióval kezdem a szezont, kb. evvel is fejeztem be. Tisztességes volt, csak kicsit butácska és vérszegény. Így mintha működne.
A/12/47. Kicsit távolítva és kissé kontrasztosabbra csináltam. A háttér nem bírta el a szőnyeg szaggatottságát. Valami konkrétabb is kellett.
A/12/52. Evvel nagy bajban voltam. Idén minden az új alapozás bejáratásáról szól. Ez a kompozíció rossz arányú, de ezt a túlnagy asztalt mozdítani nem, csak eltüntetni lehetett. És nagyon szerettem volna ezt a mohamedánzöld foltot valahogy megtartani. Témának az elég is. Csak annyi köré, ami még muszáj.
A/12/53. Időnként belecsúszom ebbe az álnaív hangba, utólag rémes. A sok havat eltakarítottam, és az a leginkább szék egy másik szobába került. Így is kérdéses a kép jövője. A foltritmusa még jó is lenne, de megoldatlan. Érdektelen.
A/12/54. Ezt korábban nem is fotóztam, mutattam. Szinte kár a netre tenni, annyira kényes egy ilyen kép. A színe. Illetve itt, 100 dpi-vel eltűnik egyetlen értéke, a faktúrája. Pedig, azt hiszem, jó.
A/12/55. Az asztal mintha nem ideillő lenne, ekkora, ilyen. Eltüntetni technikailag nem lehet. De a képet jó lenne megmenteni. Hát, ilyet még nem csináltam, méterről látszik, sunyi módon távolabbról eltűnik. Nem is tudom...

Halványan, de mégis reményeket fűztem hozzá, fontos és szükséges, tegnap vettem egy úszónadrágot: és bejött. Ma 1800 méter, ami még soha. Fele gyorsban. Úgyhogy vettem még kettőt, 1500 HUF/db. Szürkés halványlila, és szokatlan shortformátum. De testhez símuló. Oldalán nagybetűkkel valami fölirat. És még bírtam volna kétszáz métert.

cc

Deske, valami kis helyreigazítás:
1. A kalcium nem igazán fejfájásra van...
2."Nálunk a kormány az asszonykezében van. DE én irányítom"
3. Mi lenne, ha két úszónadrágot venne  fel? Lehet, hogy 3000 méter?
K.

Köszönöm!
1. Mondtam én, hogy arra vettem be?
2. Közismert sajnálatos nyuszi-természetem.
3. Az nadrágkísértés lenne.
d.

Igenigen, de nem házi... üregi-, vad-.
K.

10:24 Nagyon fáradt.

--- 2012. július 29., vasárnap, Töreki művésztelep ---

Tegnap esti mise, amit nem kedvelek, arra a hajnal a megfelelő időpont. De ma délelőttre Csókistván betervezve, Füreden. Mise után a partra, Balaton. Bele is dugtam valamiért az ujjam. Ebből a vízből, ha már van, elég lenne a fölső folyóméter, azon a vitorlások is elmennek. Télre föltekerni. Alatta mélygarázs, dinnyeföldek, ilyesmi. F/2012/192

Megvolt a Csók-kiállítás. De jó lenne az ezerből 600 képemet lángszóróval. Gondoltam, ahogy jártam a termeket, mivel neki itt leginkább a szemetét állították ki. Nyilván csak ezt kapták kölcsön. Az első kép, mintha felvételi rajz lenne a Kisképzőbe [a pesti művészeti gimnázium]. Pedig nem korai próbálkozás. A másodikon látszik, (tudjuk) mindent meg tudott festeni, csak néha kissé butuska hozzáállás. Szerette a népművészeti asszonyokat, ez akár rendben is van, csak ne hozta volna össze a dunagőzössel, és még két teljesen más felfogású melléktémával. Ketté- illetve négybe esik. Az a fertály legalább monokróm. Tán hat igazi kép volt, az itt mutatott második kettő ezek közül. Itt aztán hirtelen nagyon tud a színekkel bánni. Az elsőnél elbűvöl, ahogy a főtámát, a sárga drapériát körítette. Igaz a másiknál is az a legfontosabb. Nála ez testközeli helyzet, erősen kőrbevette magát, láttam máshol is, tessék megnézni ezeket a műteremfotókat. Aranyos. Remek. Ha nekem ilyen lenne. Üvegen keresztül fotóztam, de egész jól kivehetőek.

Mondjam, hogy ezért nem volt érdemes átmenni az északi partra? Nem mondom, mert nem igaz, egyébként is hibás a kérdésföltevés. Kata városnézett, utánam jött -- volna, mobil, nem érdemes a 700 forintos belépőjegyet megvennie. Míg rá vártam egy pamlagon üldögélve, egy polcról levett helyi kiadvány az életét Füreden befejező Déryről. Nagyon jó fotók, irományai és egy megnyitószövege, beleolvastam. Nem lehetett megvásárolni. Ez meg nagyon okos ember. Minden profi szídja, én még a Képzelt riportot is remekműnek olvasom.

Bernáth Aurél kiállítása.
Tisztelt hölgyeim és uraim.
Azt a megtisztelő feladatot kaptam, nyissam meg Bernáth Aurél barátom életművének kiállítását.
A termek nyitva vannak. Ha volna kulcsom, amellyel a kiállítást az értelem számára is meg tudnám nyitni, könnyű volna a dolgom. Ilyen kulcs azonban nincs. Egy életműnek számtalan bejárata van, majdnem azt mondanám, minden látogató számára külön ajtó, melyen csak ő fér át -- s ezt megtalálni az ő dolga és magánügye: komolyság és tisztelettudás kell hozzá, mint mindenhez, amit meg akarunk érteni
tovább   /ráklikkelve fölnyagyul a szöveg/

-- Des, persze erre a mai balatonfotóra meg nem reagáltam, egyebek mellett. Gratula. (Ezt hogy elb…ta volna egy vérprofi fotós – mármint akinek ez a szakmája: nem lenne se elmosódottság, se azok a pici lámpapöttyök.) O.

-- az a titka, hogy proli zsebgép. :-)) d.

--- 2012. július 30., hétfő, Töreki művésztelep ---

Aranyszavú Szt. Péter püspök (380-450) ünnepe. Beszédéből: (hol őrizék ezt meg, vajon?)

Ember, miért tartod magadat annyira hitványnak, amikor Teremtőd szemében olyan értékes vagy? Amikor Isten annyira megbecsült, miért alacsonyítod le magad? Érted van kimérve az éjszaka és a nappal, neked ragyognak az égbolt napja, holdja és különböző fényű csillagai. A földet is miattad díszíti virág, erdő, meg gyümölcs. Teremtőd azt is kigondolta, hogy mindezeken felül mivel növelje még megbecsülésedet: beléd helyezte saját képmását, mert azt akarta, hogy valóban őt lássák az emberben--

-- Kedves Deske, jó életviteli ötleteket átvenni nem plágium, ugye? "Zűrök ellen olvass el öt oldal József és testvéreit, és jó alaposan emészd meg."  Gyönyörködj a nyelv finom, áthallásos, sokértelmű irizálásában - olyan, mint József szépséges köntöse." Befejezem, nehogy csömört kapjon. P.

Ez a fotó is ma reggel érkezett, a CICATÁR számára. Köszönöm. Cica indul adatbázis.

07:17 Talán már ma éjjel haza, akkor könnyebb közelben parkolni, sok a csomag. Katával még meg kell beszélni.
Mi volt ez az egy hónap.

Egy jó kép biztosan van. Understatement.
Sok buta félkép biztosan van.
Az új alapozáshoz még szokni kell, muszáj, tehát lehet vele dolgozni. Talán több olaj a hegyikrétához.

Egy jó fotó biztosan van, a 2012/192-es, talán több is; most nem nézem át.

Kedvvel, sokat írtam. Persze vegyesfelvágott. Tizenhét kiló hencegés. Össze kéne írni összes kedves Lukács-halottaimat a 22 év alatt, az összes Jóska - Gyulabácsit.

Végigseggeltem azt az angol krimit, szinte 0 szótárazással.

A műteremablakok egy részét fóliáztam csak le, lanyhán, már nem olyan fontos.

Egy kellemetlen feladat. Egy hónapig naponta választani kellett egy étterem teljes menűkészletéből, azt ehettem, amit csak akartam. Kata segített.

Egy új hét!lyukú hub [USB elosztó]. Gyönyörű és főleg kéken világít.

Korrektúra bef.; Miki elkészítette a C.Napló-könyv kiadandó e-book változatát, majd viszem az Új Mandátumnak. Nem lenne rájuk szükség, mert ingyér fogom adni, csak hát a szívmeleg.

Ami eddig soha: lehet délután úszni, ha szükséges lenne.
Újra 1200 méter, évek után; ez öröm.
És 12 év késéssel gyorsnál talán a lábtempó is fog menni, evvel az edzőtől kapott mondattal, hogy azt lehet lassan is. Összezavarom a ritmust, rég fölhagytam a próbálkozással. De ha egy karhoz egy lábmozdulat.
A Balaton továbbra is merő csacsiság.

Megtörtént a NYÁR-feladat. A meleg napok voltak a nehezebbek. 2x20 p. napoztam.
Köszönöm.

--- 2012. július 31, kedd, már Buda ---

Már Pesten (Buda, Viziváros). Rászántam magam - orvos - altató kipróbálására. Szerencsére ő se drogpárti. Ez a német NERVENPLEGE abszolúte zöld és környezetkímélő. Andalító lista:

macskagyökér
komlótoboz
orbáncfű virágos hajtás
orvosi citromfű levél
cickafark virágos hajtás
fagyöngy
libapimpófű
galagonya virágos hajtásvég
FESTŐREKETTYE
keserű narancs epikarbium

Hát nem gyönyörű?!

Monsignore Maestro, ott van a szomszédságukban egy Herbária. Én az alábbi altató-nyugtató teát kutyulom magamnak: egy lapos evőkanál citromfű + u.a. orbáncfű + u.a. galagonya + fele borsmenta + fele levendulavirág. Kb másfél liter forrásban lévő vízzel leönteni, kb. 10 percig áztatni. Kis macera, nagy(obb) élvezet. Ja, és gyönyörű sötét sziénavörös színe van. L.

Tizennyolcas villamossal, végig. Napsütés, derűs szellők áramolnak. Széll Kálmán tér - Vérmező - Váralja - Tabán - Gellérthegy oldala - a pesti Dunapart látványa - Bartók Béla út. És végig reménykedtem. Hogy elbiggyeszti férfiajkát, decensen ceceg, fejcsóvál, és végül visszaadja a kezébe adott javítandó Sony fényképzőmet. De hát kitisztítja a nyomorult, tízezerért. Pedig amúgy muszáj lett volna megvennem, - kényszerhejzet - munkaeszköz - az új Sonyt 85 ezerért, 18 (t i z e n n y o l c szoros zoomal, egészen döbbenetes. (A mostani tízszeres. Világéletemben teleobjektív-gondolkodású fotós voltam.) És semmivel nem nagyobb a mostani zsebibabánál. Ó, ó.

Gyakorlatból kizökkent vidéki/pesti, elfelejtettem a dugót kihúzni. Aludtam, délután háromkor telefon, meghalt öreg távoli barátom, a huncut fotós és igazi műgyűjtő, Vattay Elemér; Pilinszky és Latinovits jó barátja. Négy éve pelenka, katéter, szellemileg ép. Első években műtárgyfotósom volt, képért cserébe. Akárhogy lavíroztam, mindíg a legjobbat vitte. Kénytelen voltam gépet venni, megtanulni, berendezkedni.
Lányának most elmondtam, mi a módja halottért teljes búcsút végezni.

Találkoztam egy félszeg léggyel. A fürdőszobában zsivalygott, ahogy beléptem. Attól kezdve viszont minden légyszokás ellenére kushadt. Álldogáltam egy darabig fölemelt törülközővel.

Ha jól értelmezem, barátom buzdítana helyesebb helyesírásra [gondolom, a kényszerhejzetre utalva], de sajna olykor igen igénylem a változatosságot, ha okkal:

Kedves Deske: "bivaly", "karvaly", "hodály","viszolyog", "gomolyog", de: "delej", "röhej", zsivaj(og). Több most nem jutott eszembe. P.

Hónapzárásnak, és búcsúzásnak az egyik ceruzás Töreki-vázlatrajz a kettőből, amit eltettem: B/12/05

2012. júliusi olvasó: 348552 = 3697/hó = 119/nap