előző levél  összes levél

VÁLINEWS; 229. levél J.-nek, Le Meux-be / 2014. április

2014. április 1., kedd; Buda

05:23 Tegnap d.u. annyira fáradt, csak játszani volt erőm. A Gmail rendszerben kerestem, a jobb fölső sarokban egy kis zöld boríték kellett hogy megjelenjen. Az angol kifejezések egy részét nem értem. Mint a Mári néni, összevissza, nagy iramban nyomogattam a gombokat. És föltűnt! Akkor oda be nagyon gyorsan egy ideiglenes levélérkezés-hangjelzést. Siker. Akkor megint megtanultam hangot vágni, és létrejött ez az aranyos:

Viszont közben eltűnt az a rohadt kis zöld boríték, és nem tudtam föltenni ezt a jó zenét. Aztán egész este azt kerestem, egyre búsabban. Hiába. Kudarcz kudarcz hátán. Igaz, anorákomat elvállalta a cipzáras.

06:23 Hallom, Obama a pápánál. Aki szóba hozta az emberi élet méltóságát is. Vagyis a magzatgyilkosságot.
Eszembe jut Barsi Balázs mondata. Hogy Péter bűne éppen olyan nagy! mint Júdásé, "Nem ismerem azt az embert". Sőt, Júdás is megbánja vétkét, és vissza is viszi a pénzt. A különbség csak annyi, Júdás Krisztus nélkül akarja rendezni a múltját. Az egyház sohasem azt tanítja, hogy gondolj vissza a bűnödre, ha rendezted; de azt igen, gondolj Krisztus végtelen irgalmára.

06:40 Ma délelőtt egy ablakom be fog törni. Nem lehetne, hogy úszás helyett itt az asztalnál egyszerűen megenném a napi szárazkiflimet?

10:34 Akar Ön életében egyszer egy igazán jó vásárt csinálni? Egy Reparon aranyérkenőcs 400 forint. Abba 3964,8 millió coli baktériumot tettek bele. Gondoljon bele. Egyetlen forintért 9,9 millió bacihoz jut.

12:53. A mai reggel. 1. Az öltözőben és medencében eddig tizenegyszer válaszoltam: Igen, három jó képet csináltam. Hosszú hatásszünet. És 23 rosszat. Mindeki boldog volt. 2. Velemkorú, de nálam ducibb évek óta szomszéd néninek szóltam, hátúszásban maga alá lapátoljon, olyannyira, hogy ott össze is érinti a kezeit. Ezt magamnak is ma találtam ki. Azonnal átvette, majd vízből jövet köszönte, hogy fárasztóbb, de nagyon jó az izmoknak. 3. Tulajdonképpen megható, amikor egy nyugdíjas dzsúdóedző igyekszik velem a festészetről beszélgetni a zuhany alatt. Hogy neki is vannak képei, az egyiken egy nő van.
4. És az útközben-fotók. A három januári százszorszép persze már. Egy csudálatos tavaszi fa. És a minisztérium is alakul már.

százszor	F/2014/081	F/2014/083	F/2014/082

14:22. Hát szóval kitörött az ablak. Kettő.
Egyelőre kicsit ijesztő látvány.
Nagyon ijesztő.
Kilátok.
Végül is pauszpapírom van.
1980. április 29-én smirgliztem le. Zsófi ötévesen mellettem a létrán, segített.
Na, majd meglátjuk.
Megünnepelem?! Hát hogy a fenébe ne. Akkor 38 éves voltam.
        fotók: F/2014/084 és 085

2014. április 2., szerda

05:39 Kedves Dezső, hazatérésed után hamar magadra találtál fotográfiai értelemben: amilyen rossznak gondolod a kecskeméti anyagodat ebben az évben, annyira szeretném, ha az F/2014/085-ös megnyitott műtermes képet [itt rögtön fönt] betennéd a "kiválasztottak" közé. ölel: P.

Kösz, meghat, tényleg, hogy így (is) gondolsz rám. d.

08:58 Előszobai óránk egy munkanap alatt három és fél órát halad. Lehet, hogy igaza van. Zűrös ez az idő dolog. Kezdtem festeni, diploma, esküvő és nyugdíj, 65e HUF. Történt valami? Tegnap kiprinteltem, amit 84-ben összeírtam, visszamenőleg, hobbijaimat. S azóta is. Belenéztem. Világos, hogy miért nem érdekelnek mozi, élmények. ÉLETRAJZ » ÉVEIM TÖRTÉNETE. Elképesztően gazdag éveim.

09:17 Kértek a XV. Szegedi Valamire képet,
és olyan elegánsak, házhoz jönnek érte.
Már becsomagoltam, ezt adom: A/2012/41
90x90 cm.

12:41 Déleőtt vendégek

F/2014/086

2014. április 3., csütörtök

06:30 Nincs az a gyönge ember, akitől meg lenne tagadva a kereszt győzelme. Nagy Szt. Leó pápa

20:30 Tegnap Csomay Zsófi Széchényi Akadémiai székfoglalóján, a pesti MTA palotában. Órás előadása, házakat vetített le életművéből.
Lassan csak én maradok ilyen akadémiátlan nemecsek évfolyamunkból. Át kéne térni a tájképfestészetre.
F/2014/089

Reggel a Margit híd. Olyan szép a kelő nap által, minden nap gyönyörű, minden nap lefényképezem; erről nem bírok leszokni.
F/2014/087 - 088

Minden eshetőségre bekészítettem a jövő hétre néhány szárazkiflit.
Vasárnap pártokat választunk, országvezetőnek.
Az ország sorsa nem ezen múlik, persze.
Mindszenty: Ha egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől.

20:44 Délben megnyitó, nagyszabású Derkovits-kiállítás, Nemzeti Galéria. Kortárs fotókat, egyebeket is betettek.

Hazafelé két fotó, egy senki-nem-kérdezett kis pimasz,
élnivágyó sárga virág, meg egy kései járdafelület.
F/2014/091 - 092

2014.04.03.                html-2014/mng-02.htm        C.12789
Baán László / MNG.

Kedves Főigazgató Úr!
A Derkovits-kiállítás nagyon jó.
Magánmegjegyzés; egy feloldhatatlan rendezési dilemma: amikor valaki tangózik, nem érdemes a kályháról beszélni, ahonnét elindult. Egy mű témájának ritkán van köze a lényeghez, a tartalomhoz. Kevés életboldogabb képet ismerek, mint a Kenyérért - (ha ez a címe, csendőrcsizma-puskatussal).
2. Februárban írtam Önnek, meghívtam munkatársait, szívesen Önt is, válasszanak - ha köll - képet műtermemből, utolsó amijük van tőlem, húsz éves.
Ismételten várom a visszajelzést.
Szívélyes üdvözlettel:

Kedves Váli Dezső! Dolgozok magamon, örülök hogy találkoztunk. Komoly volt. Visszatértem a futáshoz, izomláz egyelőre van. [...] Csináltam egy cezurát: egyelőre próbaképpen felfüggesztettem a facebook-fiókomat. Az egész társadalmi életemet ott bonyolítottam az utóbbi három évben. Most szabadságban. Szeretettel üdvözli: W.

Fontosak ezek a markáns lépések, örülök neki. Éppen nagyon írom, most néztem meg a Derkovits-kiáll-t. Jó munkát, továbbra is, köszönöm, hogy írt. d.

Januárban megjönnek a papírok, akkor el is szoktam intézni az éves adóbevallást. Fél napi számolgatás, mennyit fizessek. Ha kevesebb a hivatalos minimálbérnél a jövedelem, az adóhivatal kompjutere automatikusan kijelez személyes ellenőrzésre. Szóval vártam a hatalmas adóborítékot, de nem jött. S ha nem is fog, ezek tán megmodernizálták magukat, s ezentúl kizárólag neten keresztül? Ez évek óta létezett, eddig sose nem mertem belevágni. És ebben most sem csalódtam. Az ilyen programokat túlokos emberek írják, hasonlóan okosaknak. De ha muszáj. A boltos néni reggel kitanított, úgy kezdődik, hogy kérjen a kormányhonlapon ügyfélkaput. Az mi. Aztán kértem; a Margit körút sarkán az Önkormányzat hivatala. Ami titulust a kisasszony ridegen visszautasított, ők nem önkormány, ahhoz nekik semmi közük, ők már mióta kormányhivatal. Fölvette az adataimat. Otthon már email várt, hogy csókoltatnak, és belépési jelszót kérnek. Adtam, beléptem. Nem volt egyszerű. Végül meglett a kitöltendő felület, onnét arany út. Bár azt is kétszer, mire kiírta: SEMMI HIBÁT NEM TALÁLTAM. Ma adom postára. A szokotthoz képest késve, bár május 20. a határidő.
Végül is jól mulattam, igazi, igazi kaland.

2014. április 4., péntek

05:20 Felszabadulásunk ünnepe.
Tegnap pedig a drága Paolai Szent Ferencé,
aki évente üzeni, hogy egy sérelem későbbi fölhánytorgatása,
erre visszaemlékezés:
rozsdás nyíl, az elme férge és mindennapos halál.

Tölg Zolitól jött kiállításmeghívó.
Ő is hetven fölött, a Főiskolán tanított – ami ma persze egyetem –, nyugdíjáig.
Kézírásán mindig elámulok, tetszik.
Ezt a BUDAPEST szót a szortírozó-komjuter vajh hogy tudta kiolvasni.

Barsi Balázs 22 percben hitünk minden gyönyörűségét elmondja.

09:03 Deske, írod: „Az ország sorsa nem ezen múlik, persze.  Mindszenty: Ha egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől.” Az ország sorsa ezen is múlik, és az imádkozáson is. A cselekvés és az imádság nem állítható szembe egymással. Csak a helyes viszonyukat kell megtalálni. Szia! F.

Ki mondta, hogy az egymillió magyar fakezű? :))) d.

11:52 A minap a cipzárassal szemben ládában olcsó könyvek, egységáron. Hiába, bár nem gyűjtöm, evilági tárgyaink közül tán a könyv, ami leginkább. Néhány egyforma is, egyrakáson: Százegy elbeszélés 1945 - 1975 arany borítóban, persze ez a felsz. évf. 30 éves ünnepi sorozatából, ezek mind nagyon jók voltak. 200 Ft, fület nézem, remek lista. Este ágyban már Devecseri novella. Hanem akkor látom, második kötet, ez a borítón persze nem szerepelt. Több második kötetet vettem már így életemben, bár mind jó volt – Zalka Máté és Tersánszky –, hogy hiányos, nyilván azért ez is kidobva. De hátha. Vadászösztön. Rendszeretet vagy komplettségmánia. Ma vissza, ott a könyvek, messziről látom az arany színt, még megvan, izgalom. Borítom a gerincét, hátha van köztük első kötet. Volt. És mellette a harmadik. De jó. Fél évre olvasni. Ez a három évtized a mi életünk is. Micsoda fogás, micsoda lista!

21:12 Micsoda fogás. Amit itt este elolvastam, majd mind régi ösmerős, összezárva egymással. Illyés ott van Párizsban, 1947, a magyar békekötés aláírásánál. Lengyel József, ezt a novellát régről szeretem, elfelejtettem, hogy ő írta; Oldás és kötés. Egy szovjet partizánsos dolog, Gábor Andortól, ez is rendben van. Jön még tán ma Bernáth Aurél Egry József temetése és Déry Szerelem. Ezek is régről szeretettek. Jó.

2014. április 5., szombat

13:19 Szóval (majdnem) ez a látvány vár rám, bontás után.
Mi, és a házak jönnek-mennek. A hegyek maradnak.

Diener Dénes Rudof (1889-1956), műtermi elődöm képe:
Klement Gottwald gyár, 1954.
Bán Béla (1909-1972) (a szomszéd műteremben élt): Kónyi elvtárs, a Ganz Villamossági Gár sztahanovistája családja körében, 1950.
Váli Dezső (1942 –) Meg kéne festeni majd nekem is.

Tavaly összeszedtem a műteremről, amit sikerült.



Hogy pontosak legyünk,
– sose fotóztam le –,
én ugyanonnét ezt láttam (volna, ha –)
negyvenkét éven át:
mutatom.
Most immár fölállványozva.

F/2014/093

15:43 Honatya választás.
Plakátokon a jelöltek.

Negyvenöt fölöttieket engedném.

17:31 Mobilomon fölhívott Mesterházy pártelnök, három percben elmondta programját. Utána: ha ránk szavaz, nyomja meg az egyes gombot. Kilépni már késő volt. Telefonszámom alapján be lettem azonosítva A. ill. B. csoportba. Általános titkos választójog.

– Deske, engem személyesen két másik párt megbízottai kerestek fel, és rá is kérdeztek konkrétan, hogy mire-kire szavazok. Általános titkos választójog. A.

– Az más helyzet, kedves Á. Ott mondhatta, hogy nem válaszolok. d.

– Kedves Deske, ez a telefonsztori nem érinti az általános és titkos választójogot. Az a fülkében érvényesül. Ez meg a szórakoztatóipar. Ma meg a média irányítja az eseményeket. L.
– Igaz. Ez kényszeradathalászat. d.

2014. április 6., vasárnap

A tavasz három pillanata.
Sétáltunk egyet.
F/2014/094
F/2014/096, szavazócédula / erősen fölnagyítható
F/2014/095, nem szimbóleum; élet

Délután magányos búcsú az Ernst Múzeumtól – négy kiállításom volt ott –, ami mára Capa Központ. Sajtófotók, jó, de egy ilyen tárlatot befogadni alkalmatlan vagyok. Talán Péternek van igaza, hogy csak sorozatokat érdemes.

2014. április 7., hétfő

05:12 Mindig is szerettem a Tücsökzenét. Most olvasok róla a Százegy elbeszélésben. Négy hónappal a halálos budapesti ostrom befejeződése után, munkakeresés, élelmiszerjegy-, pártirodák, és írók ügyei, lányát éjszaka közepén beviszik az Andrássy 60-ba, bár csak tanúnak, egy időre, és halálos izgalma a Vezér c. verse miatt, a sokakat fasisztának bélyegző igazolóbizottsági tárgyalásra várva. Amit ráadásul többször elhalasztottak. Tanúkat szerezni hozzá, védőbeszéd fogalmazása. Hogyan tudott közben ilyen csillogó pókfonál versfűzért írni. Most kiderül, ő se érti:

Borzasztóan gyötörnek ezek az igazoltatási kínok. És mégis dolgozom. Feleségem szerint szörnyeteg vagyok. Én sem értem, hogyan sikerült újabb "Tücsköket" írnom, már 39 darab van! Testem vacak, szívem egészen hitvány, alig reszket, lelkem gyenge és ájult, a szellemem azonban vagy annak valami kis központi része, magva, pusztíthatatlan; ez tartott, ez fogott, ez irányít! Ez írta meg verseimet is, a mostaniakat – háznagyságú kínoktól dagadó fejemmel teljesen más természetű, hangulatú, gondolati tartalmú, semmiképpen nem aktuális problémákat dogozott fel, mintha semmi se volna velem!! Csakugyan ijesztő tulajdonképpen.

Adalék az alkotáslélektanhoz.

06:12 Az egész nagyböjti zsolozsmából ezt a mindennapra-szöveget, ezt a két pimasz sort szeretem a legjobban:

Adtál üdvünkre szent időt,
adj hát bűnbánó szívet is

09:47 Eredendő életcélom elérni az előző villamost. Bár néha már-már föladom.
Irigylem a lusta embereket. Valami lényegit tudnak az életről, amit én nem.

2014. április 8., kedd

20:13 Ma tizenhét rossz kép váratlanul megjavult. Azáltal, hogy keretet csináltam nekik. A tizennyolcadik eleve jó volt. Címadás, adatok, honlapra.

20:23. Ez is egy gyerekszereplő, 2013. október. Holland KiMitTud. (CTRL+klikk) 7 perc.

2014. április 9., szerda

10.11. Próbálom megörökíteni a jelenlegi kétirányú helyzetet.
Ezek csak a kis képek.

F/2014/098 - 099

14:02 Hír jött, aztán kiderült, téves. Telefonok. És akkor megint egy új levél, a javasolt alaprajz-melléklettel; elküldtem, nekem ez a dolgom. Bár az új igazgató kinevezéséig biztos nem történik semmi.
Ez volt a délelőtt. Széchényi írta barátjának, elnézést, hosszú a levelem, nem volt időm rövidet írni:

2014.4.9.                    html-2014/mucsarnok-2014-4-9-2.htm                    C.12791

Műcsarnok Budapest

Tisztelt Döntéshozók!

2011-es levelében Gulyás G. ig. meghívott 2013. őszére egy műcsarnoki kiállításra.
Az elmúlt években erre készültem föl; minden megvan.
Az ügy a politika hajtűkanyarjaiban elakadt.
Szeretném megvalósítani.
Szívélyes üdvözlettel:

melléklet: Gulyás G. ig. meghívólevele
                  kiállítás elrendezési vázlat
másolat: MMA. Elnökség

17:44 Pénzt ugyan nem adtam érte, a világ legdrágább szemüvege, igazi aranybevonat, minden. Nem tehetek róla. Drága optikus ösmerősöm most az utolsó töltényig ellenállt, féltékeny az értékre szakmájában. Negyedik találkozásunk alkalmával aztán megtört, a tőle kapott szemüvegre rátette ezt a a gyerekeknek való gumitoldalékokat a szárakra. Illetve az eredetit gondosan becsomagolta nekem, lecserélte. Lehajtott fejjel festek, asztal fölé hajolva, állva, mindig az orromra csúszott.

2014. április 10., csütörtök

09:29 Lassan két hete, hogy hónapos alkotóházból haza; az itthonlét rendbetétele, keretépítés, ablakkitörés, szájzuhany és anorák javítóba, egy percet nem tudtam még festeni. Hogy is van ez.
Hazudok. Magamnak. Mint mindig, elsőre.
Honlapomon a MENÜ fájljába szigorúan tilos belenyúlnom, mert tök nem értek a php kódokhoz; belenyúltam. Siker, a HANGTÁR stb. már közvetlenül följön. Mutatom ellenőrzésre informatikus barátomnak, aki a 161 soros kódban udvariasan nem törölte, csak kódjelekkel semlegesítette néhány fölöslegesen beírt soromat. Amiket én csupasz rendmániából – soha! nem fogja látni senki, még én se, a különbséget – töröltem. Mire a rendszer összeomlott. Hajnalban, másodjára, nagy-nagy nagyvad-vadászat, és megvan a hiba. Amit speciel barátom tett bele. Reggelinél Katának sikerült a győzelmet részleteiben, még lázban, elmesélnem. Semmit nem érthetett belőle, kedvesen és szakszerűen mosolygott.
Szóval, ez fontosabb volt a festésnél, a munkánál?
Igen.


09:48 Tegnap a mailem azért nem működött, mert a még valamikor engedélyezett 30 gigát is átlépte túlméretes honlapom, betelt a csupor. Szóltam; azt hiszem, plusz 5 gigát kaptam megint.

13:28 Készül Gábor új Vasárnapi Újság fejezete.

Festők nem?!

2014. április 11., péntek

08:14
- Mért koplalsz annyit, mikor erre nyilvánvalóan semmi szükséged?
- Érdekes feladat. Fegyelmi gyakorlat. Lélekkarbantartás.
   És borderline, nálam épp a teljesíthetőség határa. Napi sikere napi izgalom.
- Hatalmas erő a jószándékra böjtölés, pl. valakiért fölajánlani.
- Nem tehetem, nem lenne őszinte. Ez nekem játék. De valamellyest így is hasznos,
   a szerzetesek reggeli zsolozsmája: étel s italban hősi fék.
   Egyébként ez mérhető, és én szeretem a számokat.

08:19 Valamikor, 1965-ben, a Költészet Napján, e napon lettem fiúból férfi. Tettestárs: Cs.
Erről jut eszembe, határozottan csökkent szex érdeklődésem. Kb. heti egy. Kiment a fejemből ez a tartalom. És nem is hiányzik, hiszen épp ez a dolog lényege. Szerencsére. Ez is rendben van. 72 vagyok.

09:48. Téli-nyári gumi csere.
Az autóbuszok kifordították a parkolónál egy darabon a járdaszegélyt,
loptam egy gránitkockát.
Inkábbb csak tartaléknak, sok mindenre jó,
négy társa már üzemben.
Ez nagyobb, 16,5 kiló.
Kádban, forró vízzel.
És főleg nagyon gyönyörű.

Például garantáltan nem az üvegtábláimba fog a vendég belerúgni, ha ezt eléteszem.

10:05 Havi gyónás 07:20-kor, így ma hajnalban a Lukácsba. F/2014/100
És az ég-föld kékjéből még le is kellett venni.

10:08 Az ember olykor ilyeneket is kap, ez jó. Megnézi, és csendesen elmosolyodik, szép a világ.
El is teszem, tiszteletbeli cicák, a CICATÁR-ba.

12:42 Három felől is megkaptam az esketésen Cohen-nótát éneklő ír pap videóját. Belekomponálta a jegyespár nevét. 5 perc. Íme.

http://www.mindenegybenblog.hu/videok/az-ir-pap-ugy-enekelte-a-parnak-a-hallelujah

13:10 Gang, süt a nap, megint és mindig.

F/2014/101

19:24 Délben mail, hatra váratlanul ki Rákospalotára, földalatti, autóbusz, sose jártam arra, megnyitó. Permay Vilmos (1928–) grafikusként kezdte, majd 34 éves korától nyugdíjig a Tankönyvkiadó osztályvezetője. Időben érkezve megkerestem a rendezőket, ha lehet, én is szeretnék pár szót szólni. A beszéd után fölkonferáltak, s elmondtam pár mondatban, hogy 1970-ben én kezdő festő, egy feleség, pénz nulla, váratlanul ölembe hullott egy iszonyatosan nagy összeg, 15 ezer forint. Amikor egy Európa-körút vasútjegy 4 ezer forint volt. Amit én meg is vettem. A BM megadott kéthetes útlevelét megfellebbeztem, hogy festő vagyok, nem hiányzom senkinek, adjanak másfél hónapot. Megadták. Körbeutaztam Nyugat-Európát, 110 múzeum és kiállítás, fölért egy év egyetemmel. Ha nem járok akkor ott, és nem látom a Matisse-falat, tán sose jut eszembe a Keresztút téma, amit aztán harminc évig. Permay Vilmos 1970-ben egy tankönyv-illusztáció feladatot adott nekem, mindez ebből volt lehetséges. S most ezt szeretném neki nyilvánosan is megköszönni, 44 év után.
(S vittem neki egy könyvemet.)

1970 óta ha egyszer találkoztunk.
A képei ilyenek, mutatok egyet, tán 40 centisek. És volt egy hátborzongató szénrajz.
Ilyenkor mi van?!

2014. április 12., szombat

09:37 Ma reggel a Margit híd ilyen volt.
A/2014/103

09:40
Uszoda / 1. Gyorsúszás, nagyon figyelek az új típusú könyöktartásra. Ma annyira, közben egyszer elfejtettem levegőt venni.
Uszoda / 2. öltözőben öregúr: <<Kohn és Grün, nagy nyomorban, kimennek Amerikába. Ott transzparens: Aki áttér a kereszténységre, 1000 dollár. Óvatosan először csak Kohn megy be. Jön ki. - Na? - Megvolt. - És a pénz? - Ezt nem szeretem bennetek, zsidókban, mindig csak az a pénz, a pénz.>>

09:55. Reggelizünk.
A januárban! Lukács-parkban [Elvis Presley] szedett
százszorszépek asztalunkon még mindig.
Emígyen.
F/2014/102

10:29 Papp professzor szívsebész és világfi egyórás előadása, hogyan kell élni.
Belehallgattam. Azután végig. Figyelmesen. Pedig úgy hiszem magamról, én tudom.

http://youtu.be/4E9TJBCH1Ms

Ami mindent most meg kell nézni Budapesten:

a 4. metró
Bálna / a Bp. tulajdonú festmények
Országház, Seusó kincsek
új Vigadó + Makovecz kiáll.
Capa Központ / a volt Ernst M. / Sajtófotó kiáll.
Várkert bazár
BMC, Budapest Music Csenter


20:33 Megjött a mai mail. Köszönet érte.

Szia Deske
<< hatra váratlanul ki Rákospalotára, föladalatti, autóbusz, sose jártam arra, megnyitó.
A BM megadott kéthetes útlevelét megfellebbeztem, hogy festő vagyok, nem hiányzom senkinek, adjanak másfél hónapot.
Permay Vilmos 1970-ben egy tanköünyv- illusztráció feladatot adott nekem, mindez ebből volt lehetséges.
Gyorsúszás, nagyon figyelek az újtípusú könyöktartásra.
Ezt nem szeretem bennek, zsidókban, mindig csak az a pénz, a pénz.>>

20:51 Ma a Bálna került sorra. Régi, kedves képek, a fele pedig kortárs. Itt a második egy pici, nekem új Csontváry. Első sor utolsó – Ligeti Antal – egy nagyszerűen gondos, atmoszférikus városkép Délpestről nézve a XIX századból (megnéztem a google-ban, három változata). A közben megépült Lánchidat utólag festette rá.

2014. április 13., vasárnap

13:10 Ettől a nyavalyás Ligetitől most megint milyen pocséknak látom új kecskeméti munkáimat. 4600x többet tudott nálam a szakmáról. Vigasz, hogy az altamirai mesternél, Morandinál is.

21:13 Megnéztem ezt a Ligeti képet ma is a Bálnában.
Itt a közepe, a Lánchíddal.
Aztán Kurtág hangverseny a BMC-ban Mikivel.
Aki aztán utána megmutatta a négyes metrót.
Nagyszabású és elegáns.

22:15 Kedves Deske,
bizony lehet, hogy Váli pocsék Ligetiket csinál,
de lefogadom,
hogy Ligeti meg pocsék Válikat. L.

2014. április 14., hétfő

04:54. Gábor barátom, jó néhány éve már, olvasta/gyűjtötte az idő-verseket. Az öltözőben akkoriban sokat beszélgettünk erről, sporttársak figyelemgyűrűjében. Az én kíváncsiságom végül kielégült abban a megrázó Rakovszky-versciklusban, ami akkortájt jelent meg, Az időről (lásd: 17. VERSTÁR). Múltak az évek, G1. elmaradt az uszodától, viszont a Vasárnapi Újsággal (1854-1921) foglalkozik keresztbe-kasul, a téma bizonyosan első számú szakértője lett. Aminek ilyen forgácstermékei, most átküldött egy idő-verset, 1913, évvel a nagy háború előtt:

ifj. Wlassics Gyula: A JELEN DALA
Csak a jelennek van illata, méze.
Csak a jelennek mámora, zenéje.
Hazugság a múlt, s a jövő hazugság.

Nincs üdve, csak a szálló pillanatnak.
Az istenek csak annyi rózsát adnak,
Amennyit a jelen kertjéből tépünk.

Nem csók a csók, amit már elcsókoltam.
A dal se dal többé végigdaloltan.
És az átálmodott álom nem álom...
   [a teljes vers]

16:38 Szia, Deske! Én is úgy gondoltam, hogy érdemes közzé tenni. A fiú gróf és államtitkár volt. G1.
17:22 Deske, borzasztóan gyenge ez a vers, amelyet feltettél. A.
17:59 Bevallom, én írtam :))). d.

18:19 Ma két műalkotást láttam.
Az elsőt egy aluljáróban,

(Zugló, APC szünetmentesítőbe új akkumulátorért; 5200 Ft.
Három év élettartam, elődje rendellenesen hét évig élt.)

A mű üzenetét nem értem teljesen, de hiszek neki.
A másodikat a Parlamentben, Seuso kincs. Oké.
Mellette szavazok, megvétele hasznos nemzeti önérzetünkhöz,
bár a fogalom tán korszerűtlennek hat.
Úgy jó, mint az arisztokratikusan elegánsra formált új metró, a négyes.
Helyénvaló.

A harmadik műtárgyat délután csináltam, én.

2014. április 15., kedd

11:24 Az evvel ellentétes múltbéli közlemények érvénytelenek.
Megvan az első idei kép, ráadásul kilencven centis.
Akkor is megvan, ha ez 100 dpi-vel itt nem látszik, netán.
Gratulációkat kérem a portán leadni.
A/2014/15

Szia Deske! Küldd el a grófon fanyalgó barátodnak: G1.

Stéphane Mallarmé: Tünemény
Fordította: Rónay György

A hold elszorult. Könnyezve, álmodó
szeráfok, gőzölő virágokban, vonzó
ujjuk közt, siklatón csalták elő a párkák azúrján elhaló violák zokogását,
- Első csókod örök-szent napja volt e nap.
Ábrándom, mely mohón kedveli kínomat,
szakértőn ittasult a bánat illatától,
melyet émely s panasz nélkül hagy ott magából az álomszüret a szüretelő szivén.
Bolyongtam hát, szemem a földre szegve én, midőn az estben és az utcán, napsütötte hajaddal, te toppantál előmbe, mint a fénybóbitás tündér, aki a szép, kényeztetett gyerek-álmokat járta rég, és kezéből, melyet nem zárt össze egészen, havaztak illatos csillag-bokrok fehéren.

.

20:37 Ma hat kép tovább,
fotózás, aztán keretezés. Közben egy komolyabb szálkaeltávolítás,
puhafa kereteim; elő-előfordul.
Ehhez órásnagyító, fele kiharapva, párásodás ellen.
És egy injekcióstű, ráütöttem kalapáccsal,
ettől horgosra vált a hegye.
Avval szúrok a tüske alá, majd beakasztom.
Évtizedek óta bevált.
A készlet művésztelepen is velem.

Az első három kép 90 centis, a többi 60.

A/2014/12	A/2014/13	A/2014/19	A/2014/24	A/2014/26	A/2014/32

2014. április 16., szerda

04:55 Milyen ereje van, amikor el-elcsukló hangon, akadozva egy öreg, nagybeteg ember üzen. 2014. ápr. 6. Barsi Balázs OFM. nagyböjti beszédeit nem tudta folytatni, kórházba került. 17 perc. Most fogom mindjárt negyedszer meghallgatni.
Amikor nem megy az imádság. Miért ismételte annyiszor, menjetek Galileába. Nem mi szeretjük őt. Nem a hazatérő tékozló ölelte át atyját.

09:57 Alvás vagy eszméletvesztés. A harmadik a forró zuhany uszoda végén, amikor elolvad az idő; megszűnik. Mennyit állhattam alatta reggelente, öt-tíz-tizenöt percet?! Ernyedt békés édes pillanatok. Tegnapra átfordult ez a túlélvezés, mi lesz közben a magyar kultúrával, hogy én itten bágyadozom. Tehát 30 sec. forró után 30 sec. hideg. Egyelőre kellemetlen. (Igaz, eddig 47 sec. hideg volt.) Meg fogom szokni. És tíz perccel hamarább érek a Duna-parti napsütésbe, a fák alá.

10:07 Évek óta egy antik US. mozdony szuszogása jelzi a bejövő maileket.
Mireille Mathieu, lássuk be, A Tökéletes Nő. Mostantól ő; napjában tíz-tizenötször 24 másodpercekre elandalít.

És teljes terjedelmében:

http://youtu.be/RWRrcjrJLWM

17:19 Szedik ki a nyílászárókat a szemközti felállványozott minisztériumban. Kétezertizennégy április tizenhat. És ablakomból már látni a leendő panoráma első fecskéjét. Épp a horizontvonal, Rózsadomb. Lombot látok, háztető, kémény, és egy ablak; becsillog. F/2014/105

2014. április 17., nagycsütörtök

05:06. Kata egy kétszázast nyomott a koldus kezébe.
Cserébe ezt kapta.

Hajléktalan vagyok,de nem teljesen egj 2x3-as kis lukban lakom amit
háztakaritásért adtak nekem.Elsántikálok,eltakaritgatok,nincs velem
gond.Van e kiskályhám,villanyom,vízcsapom,+görényem és az Ubul a
teknősöm és a xomxéd cicája /félig nálam lakik/lopja a kaját,de ad a töb-

Nekem az új szemüvegem szárával van problémám, le is cseréltettem, de így se az igazi.
Két kirepült gyerekünk két lakószobája üres.

12:42 Nem lehet ajtóstul kirontani a házból.
Negyvenkét év után.
Egyelőre kisablak a farostlemezen, ami a nagyablakot fedi.
Onnét majd az új kilátás.
Netán.

19:04. Thury Levente (1941-2007), a gólemkészítő. Kedves, de talányos figura volt. Fölöttem járt két évvel az Iparművészetin, keramikus. Most egy kis kiállítása a Budapest-SymbolArt Galériában, Nem állítom, hogy értem ezt az életművet. A groteszk mögött valami nagyon súlyos. Kicsit hideglelősen dermesztő az egész. Talán nem is érteni kell, ahogy a mexikói piramisokat se értem. Vagy a gólem-mitológiában kéne jártasabbnak lennem.
Szegő György nyitotta, hogy e munkákat nézve a töredék szó jut az ember eszébe (nem az életműre értve), s ő is így állította össze, amit mond. Talán majd tudok belőle idézni, Thury - Ady - Kosztolányi.

Péntek 17:18 Két Thury-idézet a beszédből:

„ A készítő most – nem tudni miért – lehetőséget látott arra, hogy elrakott emlékeit akármilyen sivatagi szél görgette, gallyakból formálódott boszorkánylabdákba helyezze, és a hozzájuk tartozó gólemekbe rakja és kommentálja..”

„Anyja köténye, amiben főzött, asztalkendője, amire rakta az ételt, gyerekbögréje, amiben a tejeskávét kapta, apja svájcisapkája, amivel munkásosztálynak álcázta magát, a Toldy gimnazista egyensapkája, amit csak az iskola kapujánál vett fel, az indián ágyékkötője, abból az időből, amikor még nem kovboj volt. Néhány keret, amivel az emlékeit kellene egyben tartania.”

20:57. Deske, amit feltett (Thury-kerámiák), arról nekem Pompei idéződött fel. A testi lét végső - esetleges - borzalmai. A groteszkség azoknak a gipszből elővarázsolódott valaha élteknek a pozitúrájában is benne van. Valami haláltánc-szerűség. F.

20:51 A mai továbbvitt kép.

A/2014/17
90x90 cm.
Persze, ami a lényeg,
a faktúrából itt mi látszik;
alig.

2014. április 18., nagypéntek

08:19. Egy illetékes bizalmasan rámtelefonált.
1. Tudom-e, hogy ez a Műcsarnok kiáll. terv, amit javaslatukra beküldtem, nekem 7-8 millióba kerül?
2. Vagyis NKA-pályáznom kéne.
3. Igazgató júniusban lesz, nála jelentkezzek majd.

OK. Képeimből szerzett vagyonomat sajnos elkártyáztam. 65e nyugdíjból kifizetem a lakbért, a fennmaradt 9e forintból gazdálkodom. Majd igyekszem beosztani.

12:50 Ez került sorra, ma megnéztem a Vigadót. Érdekes, hogy tervezője annó semmit, ami körülötte él és van, nem vett figyelembe. Pompázatos belülről is, valamiféle eklektikus stíluskeveredés, freskókkal, tán mozaikkal, sok arannyal és lux-szal. Impozáns és idegen gondolkodás, keleties, akár a Dohány utcai zsinagóga.
Makovecz-kiállítás a felső két szinten. Megfejtettem a magam számára: elsősorban költő volt. Abból kell levezetni mindent.

2014. április 19., nagyszombat

06:06 Nagyheti reggeli zsolozsma-himnusz, egy héten át minden évben:

Epeital elepeszti,
vérzi testét szeg, tövis;
lándzsa forrást nyit szívében;
ömlik drága vér s a víz;
ez a szent hab mos fehérre
eget, tengert, földet is,

Hű keresztfa, minden fánál
százezerszer nemesebb;
virág, lomb, fa, drága termés
erdőn nem nő becsesebb.
Édes ág te, édes szeg te,
de a terhed édesebb.

– édes szeg te –

09:03 Már a szarvas is egy nagyon jó dolog. De a szarvaskolbász, felkiáltójel. Most veszek harmadszor az MDF piacon. Tökélete.
Enni jó.

10:27 A Ferences templom kapuja ma – szokatlan módon – sarkig volt tárva reggel hétkor. F/2014/106

13:36 Pénzt ugyan nem adtam érte, de ehhez a kerethez nagy áron jutottam a minap.
Műterem, fehér állvánnyal - A/2014/18
80x60 cm.

13:40 Email fölkérés érkezett:
Vojnichot javasoltam Prima Primissimára.
Indoklás: az öt legjobb magyar festő között.

A másik négy én vagyok.

2014. április 20., húsvétvasárnap

05:31 Meghalt Márquez. Én sajnos csak Ötven év magányt olvastam tőle. A regény nem az én műfajom. Egyet olvasok negyven éve. Illetve van még egy időnként, az Iskola a határon.

05:43 Ilyen is rég történt, egyszer, hogy még aznap. Igaz – nagy szó –, fiam is elégedett volt vele:

Kedves Dezső, Long time, de azért a news hűséges olvasója - ezt a 2014/18-at szívesen megvenném, ha még más nem "csapott" le rá. Üdv S.

OK. köszönöm. d.

12:10.
- Deske, a tévében mindjárt Rómából az Orbi et Urbi áldás!
- Kösz, de reggel áldoztam. Azt a pápa nem tudja überelni.

18:27 Ünnepcsinálások szünetperceiben kicsit fest.
Előttem ez a 2014/11,
jól indul, és merre tovább.

És itt a szakma megtalálhatatlan legmélyebb titkába botlok,
mit is vágyom evvel a felülettel elérni.
Fogalmam sincs, utak vannak,
és melyikben lennék leginkább otthon.
Hol is vagyok én ebben a helyzetben.

2014. április 21., húsvéthétfő

07:00 A 8:10-es gyorssal indulva Pannonhalmára, húgomat látogatni. Zavarja, olykor szobájában mozgó alakoknak hiszi, ami a tévé képernyőjén. Állapota változó. Öniróniája, humora, jószándéka megmaradt.

Fodor Ákos: AZ IS
Az is áldassék, 
aki elmosogatott, 
asztalt söpört le, és helyükre tolta 
az ülő-alkalmatosságokat 
(hogy tisztes körülmények szolgáljanak 
a következő étkezéshez) 
az Utolsó Vacsora
után

19:28 Két fotó Pannonhalmáról,
egy repró; apám, akit nem ismertem; 1940 körül,
és húgom, ma.

F/1940/04
F/2014/108

20:01
Szia Deske! Elteszem neked a Magyar Nemzetből azt a Végh Alpár-szöveget, addig is részletek belőle:
...Mi történt Bernáth Auréllal, a kitűnő művésszel, aki írónak sem akárki, hogy behódolt 45 után egy nyilvánvalóan gonosz hatalomnak? S attól fogva, hogy behódolt, miért szedte le sorra a keresztvizet jeles pályatársairól?
Soroljam? Sorolom.
/csak a nevek/ Csontváry, Benczúr, Hollósy ...az egykori pártszékházban bukkanhatunk egy freskóra.
Munkásállam a címe. 73 évesen fejezte be. Kádárt is látni rajta, ül egy sámlin és sakkozik....ennek újabb K-díj és 17 havi kereset lett a jutalma.
Üdv: H.

Kedves H., buta, nyegle, és felületes gondolatok. Látszik, hogy tökéletesen nem ismeri a Bernáth Aurél-jelenséget; várom az egész cikket, kösz. d.

2014. április 22., kedd

04:52 Indoklás tegnapi véleményemhez. Bernáth igazi tépelődő alkat-, alázatosan odafigyelő és ritka érzékeny mások értékeire. El kell olvasni pl., mit ír nagybányai éveiről. Mi az, hogy behódolt? Nem kellett volna a Főiskolán tanítania? És ha netán gyilkos, mint Caravaggio; attól rosszabbak a képei, kevesebbet adott nekünk?
S attól fogva, hogy behódolt. Hamis. Fiatal korától írt, mérlegelve és lelkiismerettel. Csontváryról már a II. világháború előtt is. Dilettánsnak tarja. Ebben nem tudott átlépni egy korára is jellemző hibás beidegződést; és abból vezetett le mindent. Tévedett. Ennek semmi köze a politikai kurzusokhoz. Van ennél súlyosabb tévedése is. Neki fiatalon az absztrakció nem ment, s ez után ezt a stílust egyetemesen törölte volna a kultúrából.
Benczúr értékelései (két írás) halálosan pontosak.
Hollósy cikkét nem ismerem, illetve nem emlékeszem rá. Bernáth mind a 7 vagy 8 kötetét olvastam, többször.
Egy freskómegbízást elfogad, ahogy a Savoyai lovasszobor megbízást is elfogadta egy elődje.
Egyetlen kérdés tehető fel: milyen minőségű a mű (a lovasszobor nagyon jó, a freskó is rendben van).
És mi a baj avval, hogy (sok) pénzt kapott érte?

12:19 Gondolkodjunk tovább. Itt van Kádár János, Ambrigio Lorenzetti ecsetjével, a sienai városház faláról.
Hogy freskójával Bernáth legitimálta a rendszert? Talán igen. Biztos, hogy jobban, mint aki gimnáziumban újkori történelmet tanított? És ha egyébként evvel értéket vélt teremteni?
Mindnyájan legitimáltuk, akik dolgoztunk?

Kata azt mondja, de Kádárt közülünk egy-nek festette meg, és evvel hazudott. Igen, ez lehet. (Bár –  figyelem! –  alig megtalálható mellékfigura.) Ilyen értelemben a festők, szobrászok sokszor hazudnak. Egy virágcsendélet esetében is. A virágcsendélet a virágról szól? Dehogy. (Egy mű témája és tartalma más és más.) Ki hogyan olvassa. A műveltek másként. Kinek festünk. (Bernáth írja, munkánk egy országban kétezer embert érdekel.)

Egyszer kértek föl, érdeklődtek, a XIII. ker. MSZMP pártházba csinálnék-e falfestményt. Hárítottam. (90-ben az SZDSZ mellett az MDF székháznak kínáltam föl képet, nekik egy másfél méteres zsidótemetőt.) De baráti ötletre fölajánlottam a miskolci múzeum faláról leszedett pannómat a miskolci pártház falára, hogy ott lenne hely ekkorának. Nem oda került, hanem egy iskola aulájába. És ha oda kerül? Akkor a főpárttagok naponta egy egész jó képet néztek/láttak volna. Evvel is a kultúra épül.

21:37 Megkaptam a teljes Bernáth cikket. Szerencsére V.A.S. is nagyon szereti az Így éltünk Pannóniában - kötet gondolatait. Továbbra is egészen másképp látom, értékelem a Bernáth-utat, de örülök, van súly a mérleg másik serpenyőjében is.

20:13. A fulladásos haláltól félek. Kiskoromtól bennem él, valaki mesélte, Kampis Tamást azért nem avatták szentté, mert koporsója kinyitásakor testén saját karmolásokat találtak, tehát kétségbeesett -, élve temették el. Ha nem is igaz... Viszont barátnőnk, Ildikó majdnem átesett rajta, valami kakaópor; mesélte, OK volt, eufória féle, és hogy azóta ő nem fél a haláltól. Ma azt álmodtam, hason fekszem, arcom belenyomódva valami gumilepedőbe. És tudom, hogy köv. feladatom ebbe belefulladni. Csendes rémület. Kezdtem imádkozni. Szívdobogva ébredtem.

2014. április 23., szerda

06:38 Talán méltányos, hogy az emlegetett cikket ne csak linkben mutassam. Tehát:

Végh Alpár Sándor
Köznapló

Magyar Nemzet
április 12. szombat

Hosszú évek után emeltem le a polcról ismét Bernáth Aurél életregényét. Hogy kellő tere legyen az olvasásnak, hónom alá kaptam a könyvet, és letelepedtem a Dunára fölött magasodó Pazeller sétány egyik padjára. Jó pad: nyáron eperfák adják az árnyékát. Ha érik, gyakran kanyarodom arra. Van, hogy rögtön a pesti vonatról leszállva. Azzal a pár szem eperrel a számban jobb ízű még a köszönés is.
A dolgok rendben lenni látszottak. Fenn kék volt az ég, lenn a zöld volt a föld, és köztük ott ültem kettesben a festő könyvével. Borítóján a cím: Így éltünk Pannóniában, s hogy a szem is örüljön, a cím mellé a szerző odarajzolta egy kecskebak fejét.
Valahol a nyolcvanadik oldal táján adja tudtunkra Bernáth, hogy a kecske nem véletlenül mekeg a címlapon. Gedeon – erre a névre hallgatott, amikor hallgatott – a festő apjának kedvence volt. Ebédkor az asztalhoz jött ő is, ott csészében kevés feketét és kortynyi bort kapott. Neki kellett levennie az asztalról, és le is vette.
„A kocsiban, a könnyű homokfutóban, szorosan apám mellett, magasra szegett fejjel, első két lábát a bakhoz támasztva mozdulatlanul állt. Micsoda kép! A porfelhőből előbukkanó látványra nem egyszer keresztet hánytak az asszonyok.”
A festő gyermekkorának e markáns szereplője nagy veszedelmet jelentett a nőkre. Mentek a parasztasszonyok a piacra, s ha nyitva volt a kapu, és Gedeon kiszabadult, rohant utánuk. „Sikoltozás, csörömpölés követte a rohamát. Tejfel folyt az utcán, túró, gyümölcs, vagy ami a kosárban volt, méterekre gurult a riadalomban. Apám fizette szorgalmasan a kárt a síró, átkozódó vagy félájult asszonyoknak. De Gedeon mindent megért. Ha pedig apám Bélavárba ment délután, úgy Gedeon vele együtt vonatra szállt.”

a teljes cikk

A/2014/21	A/2014/29	A/2014/23

16:49 A mai termés,
a márciusban kezdett
kecskeméti képek tovább,
60x60 cm-esek.

Tegnapi műterem - A/2014/21
Törvényes műterem - A/2014/29


hencegés:
félaléltan, tántorogva,
koffeintablettával.

2014. április 24., csütörtök

16:20 Esténként a Százegy elbeszélés 1945–1975, nagyívű gondolatok, micsoda névsor már az elején, Füst Milán, Tersánszky, Déry, Bernáth Aurél, Tamási Áron, Veres Péter, Illyés. És most került sorra Rideg Sándor: Halványsárga deficit. Iszonyú gyenge írás, gondolatilag, a nyelve bukdácsol, fogalmazása rémes, minden. És hosszú. Nagyszerűen szórakoztam vele, kár, hogy már vége van; minden döccenését élveztem. Ahogy a profi síelők a kádas lejtőt, jeges buckákkal.
Talán ő volt – a szocreál nagyságok között –, akiket érettségi előtt fölhívtam, hogy valószínű, mai magyar írók lesz az írásbeli tétel, mondana már magáról valamit. Egyikük, kéjjel, egy szintén vonalas kollégáját szidta bele a telefonba, hosszan.

2014. április 26., szombat

14:38. Fejvérszegénység. Ébrenlét és munkaidő napi egy óra. Na jó, kettő.
Állítólag időjárás.

2014. április 27., vasárnap

05:24 Tegnap délelőtt és délután is aludnom kellett, így, mondhatni, kipihenten tértem nyugovóra. Sokat álmodtam, csak töredékek maradtak fönn. Próbálom pontosan idézni:

- Hogy erősebb táplálkozásra sürgetnek, hát ettem a katonazseni Görgey Artúr hajától-bőrétől hámozott fejét, biztatva magam, hogy szellemi képességeire szükségem van; a velő egészséges, és panírozva nagyon jó is. A vége felé a puhája kezdett kellemetlenné válni, ahogyan a mócsingtól is fölfordul a gyomrom, de kitartottam.
- Megint lejtős, hínáros-iszapos uszodavíz, a távolban volt benne vízesés is. Valami miatt nem lehetett gyorsban tempózni. A sűrű fekete lében lábam méter mélyen hullát érintett, de kitapogatva csak az iszamlós fenék domborulata volt. A messzi-messzi túlpartra vergődve fürdőnadrágban a réteken át hosszú gyaloglás vissza az öltözőépületekig; beengedésem, mint mindig, gondokkal járt.
- Szüts-Vojnich-csal összeakadva, valami rendezvényről jöttek, barátságosan elmagyaráztak valakit: az egy kettős személyiség, mert zsidó és paraszt öregasszony egyszerre.
- Észreveszem az erdei ösvényen, kutyás barátnőm elhalad közelemben, velem ellenkező irányban, egy nyitott terepjáró harckocsiban, és észbe kapok, gyorsan fordulni, meg kell előznöm, hogy hazaérjek, hiszen hozzám jön látogatóba. Egy kb. négy köbméteres üres, de kormánykerékkel ellátott szemeteskonténerbe állok bele, fejem épp kilátszik belőle, s azt próbálom a kanyargós lejtőkön ismételten jó irányba navigálni.
- Zsebből halászott, majd mindenféle nyomtatványok oldalára jegyzem ezeket az álmokat, de elfogynak, s nincs utánpótlás, s hiába kérdezem a környezetemet, ki tudna-e valaki segíteni.
- Kata csillogó élénksárga műanyag fáraóparókában ül a parkban az asztalnál, szelíden rákérdezek, ez a miénk? Ingerülten válaszolja, mi hol szegények vagyunk, hol gazdagok, hogy tudtam volna ezt megvenni.
- A valahai 83-as hűvösvölgyi villamosra próbálok felszállni, hogy végre hazajussak, nehezen sikerül fölkapaszkodnom, tülekedés, indulás; aztán a kocsi más irányba kanyarodik el, majd megáll. A vezetőnő biztat, innét nyugodtan gyalog, már nem vagyunk messze.
- Árokparton üldögélek békésen, akkor egy villamos robog el mellettem tíz centire, ijedten húzódom hátrébb.
- Az uszoda előtti váratlan találkozás, Miki fiam épp valahonnét külföldről érkezett meg. Egy nagyobb gyerekcsoport közepén áll és magyaráz valamit. Észrevesz, intünk is egymásnak, de sehogy se sikerül közelébe férkőznöm, szót váltanom vele.

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy néhány napja antiallergikumot szedek esténként; nyugtató mellékhatása van. Milyenek lettek volna álmaim enélkül. Derűvel ébredtem-keltem, hogy most mindezt gyorsan összeszedhetem és leírhatom.

10:08 A ferencesek káptalant tartottak, megszavazták új vezetőiket. Valahai szellemi vezetőm fiának:

2014.4.27.   html-2014/dobszay-1.htm         C.12812

Drága Dobszayfia Bence Tartományfőnök!
Öröm megválasztásod!

1984. májusban kezdtem másod naponta ide,
a reggeli hatos misékre járni, körülbelül 30-an voltunk.
Néhány éve ez kitolódott fél hétre, majd megszűnt.
A plébános Achilles atya nekem avval indokolta,
hogy minden nap késő éjjelig dolgoznak.

Nagyon örülnék, ha ez a lehetőség újra.
Lehet, hogy évekig csak hárman lennénk.
Isten nem tud számolni.

Tudom, első körben ez nem a te asztalod.
szeretettel:

Benedek tartományfőnök atyát akkor még Mártonnak hívták. Mennyi lehetett, tíz éves. Anyja halkra fogva szavát, benyitott velem a gyerekszobába, s mutatta, nézd, misét játszik, az ott az oltár. Van hozzá fehér ruhája is.

19:38. Ez kicsi, 40x40 cm.
A/2014/34

19:42 Kata kiskertje a gangon, reggeli ellenfényben.
F/2014/109

2014. április 29., kedd

06:06 Nem tudom, mire a templomi szentségimádás intézménye. Azt lehet a hatos villamoson is. Hacsak nem a prózai evilági ok, a környezetből kiszakítás segítsége. Akinek erre szüksége van. Én pl. ott se tudok jobban odafigyelni.
Hogy Isten ott fokozottan van jelen, ezt nem tudom értelmezni. Ha kegyelmi állapotban vagyok, bennem lakik.

08:23 Mereven elzárkózom a túróspalacsinta elől. Létrehozatala dilettantizmus, félreértés. Mikor életbelépett a baracklekvár is.

9:13. Deske, olvastam. Hajdanában Franciaországból indult a szentségimádás szokása. Az egykori franciák között az a nézet terjedt el, hogy olyannyira bűnösök és méltatlanok a szentség vételére, hogy meg sem merik kockáztatni az áldozást. Ezért a kihelyezett O.szentséget imádták, hozzá imádkoztak. Van ebben erő tagadhatatlanul, még akkor is, ha a krisztusi kinyilatkoztatás erre nem utal. (Az oltáriszentség őrzése arról szólt korábban, hogy legyen átváltoztatott szentostya a betegek ellátására. Ezeket a konszekrált ostyákat őrizték a tabernákulumban.) Krisztus azt hagyja testamentumában: vegyétek és egyétek, mert ez az én testem... S.

11:57 "Nem tudom, mire a templomi szentségimádás intézménye... Hogy Isten ott fokozottan van jelen, ezt nem tudom értelmezni. "

Deske, nem értem. Ha nincs fokozottabban jelen Isten a szentségimádás során, mint máskor, akkor miért folyamodtál Erdő Péter bíboroshoz, majd Ferenc pápához azért, hogy a Fioretti közösségi találkozóin szentségimádást tarthassunk? Ő.

12:02 Igazad van, magamról helyes csak beszélni, ne általánosítsak. Isten ugyan szerintem nincs inkább ott, mint bárhol, de az általában erőtlen szellemnek könnyebb odafigyelni, ha elmegy, ott mások is, stb., és néz valamit. A Fiorettiben most egy ünnepélyesen kitett feszület előtt hódolunk. d.

21:09 A/2014/29, ezt ma fotóztam, szeretem.
50x50 cm.

2014. április 30., szerda

06:22 Deske, az egyik prefáció szövegéből idézem:
„A te boldogságod teljes a mi dicséretünk nélkül is; a mi magasztalásunk nem tesz nagyobbá téged, nekünk azonban üdvösségünkre válik...”
Talán itt van a megoldás kulcsa. üdv: A.

Szia, nem a cselekmény ellen szóltam, le is tisztult a gondolat, segítettetek. Csak annyi, hogy nekem az imádás nem templomhoz, látványhoz kötött. Én veletek vagyok mindennap, a világ végéig, mondja az Úr.
Sőt, belegondolva, végül mindössze egy halk panaszkodás marad, hogy én egy templomban sem tudok minderre jobban odafigyelni. ölel: d

12:41 Muszáj valamit, rászántam, hát akkor citromfű tea, altatónak. A hajnali ébredések, délelőtt támolyga. Kata kezembe nyomta. Átgondoltam, tehát radikálisan, nagy adag kevés vízben; a zacskó hátán: áztatni, ez, írva van, 10-20 perc. Ki a konyhába, ott szól a Mária-rádió, éppen mondja: <<...ellenkezőleg, a citromfű tea nagyobb mennyiségben élénkít. Ha alvásgond: 2 deci forró vízbe 3 percre kiskanál fű, nem több.>>
Égből jött.



13:16
Ott túlnan az egyik tegnapi: Fehér műterem - A/2014/37

60x60 cm.
És akkor ide mellé az első,
az A/1987/12-es.

Huszonhatodik éve műterem.
Műterem?
Dehogy.
Dehogy műterem.
Huszonhatodik éve színek.

14:07 Lukács uszoda, reggel. Lépek az öltözőbe, sűrűn integet felém egy kövérkés meztelen mesterszakács, hogy el ne menjek, hozott nekem valamit. Tán ha háromszor beszélgettünk az elmúlt évtizedekben, egyszer, emlékszem, hogy örömet okozzak neki, a zuhany alatt rákérdeztem az igazi mákosbejgli receptjére.
Most egy nejlonzacskóban két üveg kökénylekvárt tett elém, hogy én erről beszéltem a múltkor (kétlem), és hogy ezt sehol, csak Nagymaroson kapni, ott a telke, hozzon-e még, nagyon szívesen.
És szélesen mosolyog.
Tényleg megható.

18:42
Kedves Deske!
26 év óta ez a fajta mű terem.
Adja Isten, hogy még sokáig teremjen!  K.

2014. áprilisi olvasó [427606]
számláló = 3280/hó = 109/nap
C3. számláló = 662/nap