VÁLINEWS; 225. levél J.-nek, Le Meux-be / 2013. december

--- 2013. december 1., vasárnap ---

Nem jut eszembe. Hajnal óta – félálomban – tűnődöm, miből készülhet a leves, amit ilyenkor szoktam vágyni-, szoktam kérni Katától. Köménymag van benne. Láttam, kavargatva csinálják. De miből. Tegnap óta ágyban izzadva - fázva. Napok óta fáztam, fáztam, megfázássá formálódott. Ha odafigyelek, kiküszöbölhető lett volna? Pár napja már meleg túrabakancsban írtam, órákon át. Felelősség nem terhel. És tán ez az állapot kellett ehhez a döntéshez, négyjegyű évszám a kép címében, az opuszjelzésben. Ez nagyszerű. Ehhez gratulálok.
Kiprinteltem a novemberi NEWS-t, 24 oldal. A szokásos három példányban, ez bizony röhej. MTA. Kézirattár, OSZK. Kézirattár, Artchivum Intézet. Nyolcvannégy ábráját adatoltam. fotó helyszín / fotón látható személyek / URL / opuszszám, satöbbi.
Kata unokáknál, továbbra is, estére haza. Reggeli csinálás, aztán vissza az ágyba. Renoirral. Illetve előtte még szent Ágoston és zsoltárok. Advent első vasárnapja.
Mail egy barátnőmnek, mennyi Aspirínt egyek. Plusz egy szárazkifli fájdalomdíj, ilyenkor kijár. Még van belőle három.
Lepedőt ötven éve nem használok. Gyűrődik és hideg. Katonai terepmintás hálózsákban tulajdonképpen betegnek lenni jó.

Elő a zsolozsma első, adventi kötetét. De véletlen a bevezető apostoli rendelkezésbe olvastam bele. Nem semmi a mi egyházunk.

APOSTOLI RENDELKEZÉS
A II. VATIKÁNI EGYETEMES ZSINAT
HATÁROZATA ALAPJÁN
MEGÚJÍTOTT SZENT ZSOLOZSMA
KÖZZÉTÉTELÉRŐL
PÁL PÜSPÖK
ISTEN SZOLGÁINAK SZOLGÁJA,
ÖRÖK EMLÉKEZETÜL

A dícséret énekét, amely örökké zeng a mennyei hazában, és amelyet Jézus Krisztus, a Főpap hozott le számkivetésünk helyére, folytatja az Egyház, a formák csodálatos változatosságában, oly sok évszázad óta, állhatatosan és hűségesen.
Az imaórák liturgiája lassanként annyira kifejlődött, hogy a helyi egyházak imája lett: meghatározott időpontban és helyen végezték, pap vezetésével, vagy ...
A trentói zsinat időhiány miatt nem tudta befejezni a zsolozsma reformját, s ennek gondját az Apostoli Székre bízta. A Római Breviárium, amelyet elődünk, Szent V. Piusz pápa tett közzé 1568-ban...
Szent X. Piusz új Breviáriumot adott ki 1911-ben. Felújította az ősi szokást, a 150 zsoltár hetenkénti elmondását...
A hívő élete az éjszakának és a nappalnak minden órájában valamiféle leitourgia: önátadás az isten- és emberszeretetből adódó szolgálatra, Krisztus tevékenységével egyesülten...
Elrendeljük, hogy ezt az új zsolozsmáskönyvet azonnal használni lehessen, mihelyet megjelenik. A Püspöki Karok mindjárt készítessék el ennek népnyelvű fordítását...
Akiknek előrehaladott koruk, vagy más különös ok miatt akadályba ütközik az új rend megtartása...
Akarjuk, hogy e rendelkezéseink és előírásaink jogerősek és hatályosak legyenek most és a jövőben. Az elődeink által kiadott rendelkezések hatályukat vesztik.
Kelt Rómában, Szent Péternél, pápaságunk nyolcadik évében, 1970. november 1-én, Mindenszentek ünnepén.
VI. Pál pápa

Hálózsákban írok. Most békaügetésben vissza az ágyba.

13:12 Délelőtt átaludva, OK. Álmomban fájó, de erős lélekkel Robinak ajándékoztam rég használaton kívüli- szeretett egykötetes zsolozsmámat. És volt egy pajzán álmom is, kisasszony a létrán. Ébredve bakancs, köntös, megmelegítettem a netto 650 gramm OVOSCSÁNI rizseskonzerv felét és feltálaltam magamnak. Majd legnagyobb megdöbbenésemre (hideg) maradékát is kikanalaztam az üvegből. Most vissza az ágyba. Renoir remek.

Mailváltás informatikus barátommal, aki most nekem a dátumokat... Megbeszéltük, igen, Dóri lánya, mondjuk, második születésnapja alkalmából elfogadja a róla nevezett képet. Próbáltam a levelet úgy fogalmazni, hogy ne legyen kötelező.
"Műterem - hommage à Somogyi Dóra - A/2012/09" [új opuszjelzés], 90 cm-es.
Tavaly, a címadásnál, helyesírás-szakértővel konzultáltam.
Most látom, a képet idén elrontottam. E mutatott állapotára kell visszacsinálni.





--- 2013. december 2., hétfő ---

Ágyban, ölemben laptop, Aspirin. Délelőtt Tilos Rádió szöveglejegyzés korrektúra. Kata szerint az a leves, amiben köménymag van, az köménymagos leves. Ebben meg is nyugodtam.

Kedves Deske! Minden levest kavargatva csinálnak. Levest készíteni  (meg minden egyebet főzni ) pont úgy kell, mint festeni, Maga is tudná. A köménymagos levesnél nincs jobb és gyógyítóbb! A gyomornak is. Minden baj: gyomorbaj. Jobbulást kíván (feleslegesen bár, mert az majd úgyis megjön): H (festőnő)

21:29 Egy nappal korábban akarták bezárni a kiállításomat. Hogy a szállítók. Telefonok. Elintézve.
Elolvastam ezt a Renoir-fiú könyvet. Igaz, hogy neveket gyerekkoromtól nem tudok megjegyezni, ezért itt sem tudtam soha, kiről-miről van szó, de ezen túl is. Össze-vissza ugránd gondolatok, helyszínek, idők között. De francia, franciás életük íze a legendás időkben-, pontosan kirajzolódik. Egy szeretetre méltó nagyformátumú öregú, sajátos szokásrendszerével. A modellek, szakácsok, a kocsis, a későbbi sofőr; nyüzsgés. A jóbarátok Cezannetól Bonnardig. Én is ott voltam. Aztán jött az első világháború és a csúz.
Apám, Renoir.

- Mike, ha addig nem gyógyulok, tudnál-e csüt. 10.45-től a Prófétában a szállításra felügyelni, segíteni, ide velük a kocsijukkal? d.
- Sajna vidéken forgatok akkor. M.
- Akkor meggyógyulok! d.

--- 2013. december 3., kedd ---

Elöljáróban.
Mi a véleményem a szokatlan körülmények között létrejött MMA-ról.
Ugyanaz, mint a Gyurcsány-kormányról.
A II. világháborúról.
A II. Vatikáni Zsinatról.
A lókolbászról.
Vagyis hogy van, létezik.
Tehát most nézzük meg, mi jót lehet/tudunk ebből kihozni.

2013.11.08.                html-2013/mucsarnok-2013-11-08.htm             C.12447 

MMA
Fekete György elnök

Kedves György!

Elegánsabb lenne egy időrabló kihallgatás-időpontot kérni hozzád, de a protokollhoz mindketten túl öregek vagyunk... Kérdésem egyszerű, egy mail igen/nem válasz elég hozzá. Kilencedik hónapja tartanak bizonytalanságban. Tudod, 2011-ben fölkértek egy műcsarnoki kiállításra, azóta készülök rá.
Kérdésem, hogy átkerül a felügyelet hozzátok, számíthatok-e erre az életű-kiállításra. Ha nem, azt is tudomásul veszem, de akkor sürgősen új helyszínt kell keresnem, tudod milyen hosszú az átfutási idő.
Hírleveleiteket nézem; örülök, milyen dinamikusan dolgoztok. Erre nagy szükség volt.
szívélyesen:

Váli Dezső
néhai belsőépítész

És tegnap fölhívott:
1. 2014-re Gulyás leköszönt igazgató 14 kiállítást szervezett be, abban nem vagyok benne. [Ezt tudtam. Hogy ideiglenes lemondása után az MMA-nál érdeklődtem kiállításom felől, magánlevelében jelezte, hogy többé nem kíván velem foglalkozni.]
2. Januárban lesz új Műcsarnok-igazgató, addig várjak, érdeklődjem majd nála.
3. És csak fessek továbbra is ilyen szép műtermeket.

Levél Virág Juditnak / Kieselbach Tamásnak. Nem annyira követték címleírásomat.

Kedves Judit! Tudom, hogy mindenkinek nyűgös képeimnél az opusz-számom címbe beemelése.
De szükséges volt a cím-ismétlődések miatt.
Most meghirdettem, hogy az első két számot, ami az évet jelöli, ezentúl mindenütt négyjegyűnek kérem írni.
Ez talán a (jogos) ellenérzést is csökkenteni fogja, hiszen értelmet kap a szám.

"MŰTEREM DÉLBEN - A/96/37"
"MŰTEREM DÉLBEN - A/1996/37"

Őszintén sajnálom, hogy ilyen bonyolult vagyok…
Kérem tegye meg, hogy ezt kollegáival ismerteti,
Köszönöm. Szívélyes üdvözlettel: vd

Olvasom, megjelent Bukowski verses - novellás kötete: Vegyes felvágott. Sürgősen meg kell venni. Lehet, hogy délelőtt fél órára egészséges leszek, s le ide átellenbe, a Mammutba. www.bookline.hu. Meg is találtam.Trubadur Kiadó, 2013., 376 oldal, Kötés: papír / puha kötés, 2990 HUF

VEGYES FELVÁGOTT Charles Bukowski életének utolsó évtizedében született novelláinak és verseinek gyűjteménye. A mű hozza a Bukowskitól megszokott, egyszerre megrázó, tragikus és vulgáris, egyszerre gyönyörű, lesújtó és felemelő, egyszerre életunt és életigenlő hangnemet, illetve a tőle megszokott stílust és minőséget. De nemcsak ezért ünneplendő, hanem azért is, mert nagyobbrészt versek szerepelnek benne, amiből Magyarországon eddig kevés jelent meg, és így elkezdhetünk ismerkedni Bukowskival, a költővel is.

POSTA Bukowski első regénye, amit állítólag három hét alatt írt. Önéletrajzi regény, hiszen a szerző valóban hosszú éveken át dolgozott a postánál, azonban egy kis kiadó vezetője havi száz dollár jövedelmet ígért neki egész hátralévő életére, ha otthagyja ezt a munkát, és minden idejét az írásnak szenteli. Bukowski szerencsére elfogadta az ajánlatot...

08:45 Tehát én most beteg. Le a polcról, és ágyban félkönyéken bele fogok lapozni a 3013-as irattartóba, mit írtam én össze (eddig) 850 oldalt az idén. Gusztustalan ez a termékenység. Pedig leveleim legtöbbjét el se teszem. De előbb kis kolbászcsücsök a frigóból.

11:17
- Kata, képzeld, megjelent Bukowski verseskötete.
- Megveszem én neked. Karácsonyra.
- Kösz, de nekem most kell.
- Nem próbálnál türelmet? Ez a te legnagyobb [nem kellett a mondatot befejeznie].
- Tudom. Bizony nem.

Tökéletesen igaz. Hogy én mindent azonnal. [Csak nem lenne idén 580 oldal 300 fotó satöbbi. Igaz, annyi selejt sem :-)) ] Aztán sapka-sál. 400 oldal, Vonzóan vaskos kötet. Beteg: ezúttal lifttel hazafelé.

leparkolt egy kocsmánál
bement, vett egy whiskyt sör
kísérővel
aztán odament a telefonhoz
és tárcsázott.

"helló", mondta
a nő.

"helló", mondta, "nem megyek többé haza"

"és mi lesz a
ruháiddal?"

"dobd ki
őket."

részlet / életed utolsó napjáig vagy estéjéig

18:17 Elolvastam harminc verset meg tíz prózát Bukowskitól. Hogy jó-e, ahhoz nem értek; szakszerű és pontos. És nincs rá szükségem. Ahogy sajnos József Attila borongásaira se. Ahhoz gyenge vagyok. A kötet annak, aki leghamarább elviszi.

--- 2013. december 4., szerda ---

Kritika a kiállításomról (ma este zár) a neten; librarius.hu / Szó nincs, csak kép van - VD...

Váli Dezső naponta úszik, olykor a víz alatt, nem mindig sikerül ott maradnia, időnként kénytelen feljönni a felszínre. Levegőért, vágnánk rá gyorsan. Talán mégsem levegőt akar venni. Váli kétéltű, kopoltyúja és tüdeje is van. Elvan a víz alatt is. Ne dőljünk be neki, hogy közöttünk van.**

a teljes szöveg, kissé följavítva, lehessen látni kép, amiről éppen beszélve van.

** Ez hízelgő.
Emlékeztet a Kormos István-sorokra:

Sakkoztam veletek
röhögtem veletek
ha ültem veletek
nem voltam veletek
    /Szegény Yorick/

A/12/09, javítottam. 90 centis. De még nem vagyok benne biztos. Mégis, betegágyból...

Mail infó, Premier Galéria, Kecskemét,
aukción a Szürke-fehér műterem - A/1993/04
Indul 150e, becsérték 6-800ezer HUF
2013.12.16-án.

--- 2013. december 5., csütörtök ---

06:52 Hát ez is meglesz. Az adatbázisban
a festmény - fotó - plasztika - dizájn táblázat
tegnap éjjel kész; megkaptam,
hátra vannak a news-képek és a műtulajdonosok,
KÉPCÍMEKBEN AZ ÉVSZÁMOK ká vált kódszámok.
Én ennek tudok örülni.

10:57 Kész, délelőtt Gábor újabb Vasárnapi Újság fejezetét a netre. A téma érdekes; a Nyugat nagyjai sorra dolgoztak a lapba, nem is keveset. Ilyenkor rituálisan összesomolygunk Gáborral, hogy az irodalomtörténet mennyire elhanyagolja a mi lapunkat. Nyugatosok a Vasárnapi Újságban II. rész.
És innét egy ábra, a bontásra ítélt Tabánról. Sokaknak még ma sem lezárt, számomra ambivalens történet ez a pusztítás. Voltam építész, tudom, hogy előre kell menni. Hogy bontani is kell. A szakértők ezt jobban tudják, meg talán akkor is így gondolhatták, szigeteletlen házakat, utcasort, úgy tudom, kanalizáció nélküliek - gyakorlatilag csak a nulláról-alapozástól lehet újjáépíteni. És erre mennyi pénz. A fotó szívfájdítóan gyönyörű. A képaláírás szerint törökkori épület.

És közben megérkeztek a kiállítási képeim. A szállításban nem vettem részt, ilyenkor kissé mindig aggódom.

--- 2013. december 6., péntek ---

Kedves szervezőim fölajánlották, lemásolják a kiállítási vendégkönyvet. Hárítottam. Nincs energiám rejtvényfejteni olvashatatlan szövegeket... Némelyek, gondolom, átélik személyiségük súlyát, aláírásuk odakanyarítása közben. És ez jó nekik.

Mind a huszonhat kép megérkezett (vásárlás nem volt), leszállították. Még egy kis önadminisztráció, és a kiállítás befejezve. Egy piros pöttyöt ugyan föltettem közben egy képcédulára, de hát az csak egy jól megérdemelt ajándék volt, barátomnak. Jó kis kiállítás volt. A kisasszony szerint napi 16 látogató.

Ady idézet érkezett:

„Ha kultúrember végignéz egy magyar választási harcot, bizonyosan fölfordul a gyomra. Egy-egy választás arra vall, hogy annyi képességünk sincs a modern parlamentáris élethez, mint a boxereknek. Minden magyar választás az intelligencia és az érettség csődje. Maguk a politikus urak akarják és csinálják, hogy így legyen. Mondta-e vagy nem egy Habsburgi főherceg, de igaz: Magyarországot csak korrupcióval lehet kormányozni."

Tényleg jó képek a dec. 15-iki Virág Judit aukció kiállításán, Katával megnéztük. Nagy a választék. Kinek-kinek a pénztárcája szerint. Pl. lehet venni nagyon jó Egrit (1) 650 ezerért, vagy aki megengedheti magának, egy nagyon gyengét 10 millióért (2).

Tőlem kettőt adtak be, az egyik jóval gyengébb,
mindkettő 400 ezerről indul:
Műterem, Balthus kékje - A/1996/36
Századfordulós műterem - A/2010/59

Ugye, milyen jó így az opuszjelzet?!

Leadtam a 30 ezer forintos GPS-emet javíttatni, nem nagyon kell, de mindig rám szól, hogy ÁTLÉPTED A SEBESSÉGHATÁRT, és ezt szeretem, erre szükségem is van. Beírtam 12 ezer forintos ármaximumot, 11.800-ba került, megyek érte. De kár, hogy nem nyolcezret írtam, gondolom, 7.800-ba került volna.

--- 2013. december 7., szombat ---

Úgy vagyok evvel, mint faluról származott irodalomtörténész barátom. Ha egy cipő már teljesen tönkrement, föltették a padlásra, jó lesz az még valamire. Sajnálom ezt a lemezt kidobni, annyi munka van-, illetve volt vele. A mai délelőtt is evvel telt. Az Örkény-novella; mindig van remény. Koncepció hiányában kanyargós és tétova e volt kép útja, mint a Tisza nyáridőben. A/2013/37. Az utolsó az e délelőtti..
Viszont ötven év használat után ma a festőállvány talpára görgő-gurigákat csavaroztam. Így jobb. Ilyenkor kissé mindig ... leszek, az elmúlásra emlékeztet, de miért. Talán az időélmény.

17:32. Kép tovább. Kezd a koncepció kialakulni: legyen ez a kép jó. Illetve. Legyen méltó a felfűrészeletlenségre.

Tegnap délben ilyen hetyke pimasz tavaszi felhők az égen. Nem veszik figyelembe a decembert.
Az ég pedig kék.

--- 2013. december 8., vasárnap ---

05:12 Tereptarka szárazkifli lenne az igazi.

06:18 Ígérem, kapni fog tőlem ehető(!) tereptarka száraz kiflit! Pillanat alatt kitaláltam, hogy állítható elő, de persze, ez most még gyártási titok. N.

Hát ezért kell nekem a terepszínű nadrág. Tessék megmondani, ezek közül melyek a festőszer-foltok.
Egy sárgaórás fiatal futóvendég odajött hozzám, ill. a nadrágomhoz, hogy: Bundeswehr?! És elmesélte a tagállamok különböző mintáit, sőt, az oroszokét is. Hogy 36-ban a németek az őszi-télit még kifordítósra csinálák, de azóta.






Olyan szép reggelente ez a Lukács-épület nekem, így, renoválva. Különösen egy hét kihagyás után. F/2013/305
Jordán Tamás szaval. Vissza kell tennem József Attilát az ágyam mellé. Jézusmária, micsoda zseni.
Pedig most épp Rakovszkyban utazom. Hát az is! Majd mutatok, csak most Katának krumplihámozni kell.

Rakovszky. Évekig fájlaltam, hogy úgy tudom, abbahagyta. De hiszen az a 4 vagy 5 időverse, az a ciklus egyszerűen elég. Életműnek.
A szerepversei csak nagyon jók, persze. Regényéből az elsőt még udvariasan végigseggeltem. Bizonyára, bizonyára.  

Nincs múlt idő. A múlt nem múlik el.
Megőrizzük, ahogy a rég leégett
erdők virágporát a tómeder
iszapja. Ami volt, nem ér sohase véget:
megszűnik és nem tud megszűnni mégse.
Mint a málnadzsemben rekedt darázs
nem tudni, honnét hangzó zümmögése,
mint mikor távoli rádióállomás
sercegése szüremlik a két szó közti résbe,
míg végül átszakad valami gát,
egy ponton a jelen szövete enged.
Mondjuk, hiperérzékeny kamerád
a néptelen utat, a hófoltos búzaföldet
filmezi napokig, pár szélfútta pocsolyát,
aztán mikor előhívod a filmet,
döbbenten látod: a földeken át
furcsa egyenruhában katonák menetelnek…
Menekülők: teherkocsin, gyalog,
bőröndöt hurcolnak, vagy megrakott

   / Kísértetek  

/a MENÜ / VERSTÁR-ban mind ott/

Érdekes. Mindig úgy gondoltam, a vége felé majd a szexképesség csökken, aztán elmúlik. És nem. Fura, nálam maradt, hanem az érdeklődés, az igény-; kb. idén márciustól. Ha igen, igen, ha nem, nem. Tudom mérni, a diákmenzán, ahova ebédért, naponta tucat manökenszépségű gyönyörű bőrű diáklány, hanyag egymásközöttiségben. 71 vagyok. Ez is megvolt.




Panírozás után Svábhegy. A Normafa. A Város. F/2013/307, F/2013/308

Sose fotóztam le, 83-ban csináltam, elsötétítő-függöny. Hogy a vécéből-átalakítottam fotólabort el kellett hagynom. (Valaki vécére akart menni. Átjárófolyosó lett belőle, Kata új szobája felé.) Akkor lett a műteremből sötétkamra, Pest legnagyobbja. Ablakokra fatábla, riglivel. Függöny: folyóméterben fekete fólia a Bajcsy Zsilinszky útról, és rásteppelt glott textil. Varrógépeltem, sokat. Harminc éve működik. Melyik életem utolsó hagyományos fotófelvétele; Takart műteremablak - F/2002/03, tehát addig kellett. Ezen is el lehet merengeni. Ha lebontják a szemközti irodát, újra szerephez jut, jön a hűvösvölgyi szél. F/2013/309

Hát nosztalgia, hát legyen. Az utolsó eltett filmnegatív nem az én felvételem. A nagy pesti árvízhez Szütsöt hívtam nézni, fotózni. Miki fiam fényképe, kettőnkről. A Duna-parton üldögélünk, a lépcsőkorláton, békésen, augusztus 11. vagy 12-én (google adat). F/2002/04 A nagy gépem a 180-as telével, ölemben. Pár év kellett, míg elajándékoztam. Most hallom, valaki még használta egy darabig.

Kata áll a műteremajtóban, könnyezve olvasok neki Rakovszkyt. Hogy olyan döbbenetesen megfoghatóak, tapinthatóak a képei, sírnivaló. Amúgy pedig iszonyú koncentrált. Azt mondja, írd meg. De nem tudom. Hogy a Pilinszky ilyen finom - mondja. Nem, ő absztraktabb. Ez női érzékenység, amit férfi nem, vagy ritkán. A kintfelejtett száradó fehérnemű ...vagy este kiszaladsz a kinnfeledt / mosott ruháért, és látod a gyönge szélben / fej nélkül ágáló kísértetek / sorát röpülni helyben, a szárítókötélen, / a kert és a pincelejárat közti térben.... és nem azért, mert a mosás a nők dolga. De ez a láttató konkrétság, ... kert és pincelejárat...

--- 2013. december 9., hétfő ---

Ilyen jóízűt, szívből, régen nevettem. Hogy kaptam egy kék háziköntöst, a nyáron kidobtam a régit, felejtve, hogy az télen kabátom bélése. Halmozni sohasem szerettem. A hajnali roráte misére – még félbeteg –, nagyon be akartam volna öltözni. Így derült ki. Hát téli anorák, pulóver, stb., csak a térdem, a térdem, az kimarad. Azon ezentúl kesztyűs kezem.

Opusz-számaim informatikusom jóvoltából mindenütt négyjegyű évszámmal, ímmár. Utómunkák nálam ma délig. Mi tagadás, boldog voltam. És akkor beütött a mennykő. Katasztrófa. Kiderült, a valahai összes szövegemben elszórtan jelenlévő utalás (link) képekre, ha adataikkal együtt mutatnám - nem működik. Ez a tábla jön fel helyette. A NEWS-leveleket délután végigrágtam, az már jó. De a többi kb. 150 forrása föllelhetetlen, a gép nem mutatja. Kínomban a táblát most továbbírtam.

...php?opusz=A/75/33&t_nev=
HELYETT:
...php?opusz=A/1975/33&t_nev=

--- 2013. december 10., kedd ---

Belenéztem a honlap-statisztikába, érdekes. Olvasóimnak csak 63%-a belföldi. Legalábbis a Nov 2013 - kék link alatt: http://www.c3.hu/stat/deske/ De a legfurcsább, hogy Zelk Három nyúl verse mennyit szerepel, évek óta. Ez jó. Szia, Zoli bácsi!

Egyszer régen, nagyon régen,
zúgó erdő közelében,
három nyulak összegyűltek,
selyemfűre települtek,
ottan se ültek sokáig,
talán csak egy fél óráig,
amikor felkerekedtek,
hogy már végre hazamennek,
egy szarka felettük szállott
s felkiáltott: -Mit csináltok?
Mit csináltok, három nyulak?
   Három nyúl

Bár azért ennél fontosabb ez, nemdebár:

Ismertem egy öregurat, aki
bejárta szinte az egész világot,
látta, mit a földön ember csak láthat,
pontosabban, mit látni érdemes -
a Rákospatak medrében a hajnal
kormos lábnyomát, s a tűzfalakon
a fáradtság végtelen vonulását,
szerszámládás, szatyros árnyakat -
  Aki bejárta a világot

Deske, annyira fontosnak szoktad tartani a gondolati tisztaságot is. "Leadtam a 30 ezer forintos GPS-emet javíttatni, beírtam 12 ezer forintos ármaximumot, 11.800-ba került, megyek érte. De kár, hogy nem nyolcezret írtam, gondolom, 7.800-ba került volna."
Bár lehet, hogy ilyenek vagyunk, de ez mégis rossz ízű nekem így, feltételezni kéne a jót is, legalább Ádventben:
Lehet, hogy 15e Ft-ba került, de nekem megcsinálták 11.8-ért. 
Szia! A.

Mint a forróságot a sivatagos földön, úgy törted le a kevélyek tombolását; és mint a hőséget az árnyékos felhő, elnémítottad az elnyomók diadalénekét. Iz.25,5.

Ilyen szép a mi unokánk.

17:15 Aluvások, néhány mondat, néhány email, és ma nem csináltam semmit. Érdekes.

 

--- 2013. december 11., szerda ---

A/2013/37 nem nyugszik, reggel tovább.

Aztán délig még kettő,
A/2013/47, 50x50
és
A/2013/58, 60x60.

Hogy ez neki mennyibe került, nem mertem rákérdezni.
Alighanem valami iszonytató drága keretet választottam, akaratlan.
Egy kis német manufaktúra csinálja, nem sorozatgyártás.
Képpel lehetett fizetni.
Elkészült az új szemüvegem, nagyszerű.
Életfogyt. garancia.
És állítólag IGAZI aranyozott.
Le kéne kaparni róla.
fotó: F/2013/311

--- 2013. december 12., csütörtök ---

Imaközösségünkben tegnap a lelkiismeret-vizsgálatot ez szerint. Ezekre a mondatokra megint és alighanem mindig szükség van. Kemény dió.

Úgy bocsássatok meg kölcsönösen egymásnak, hogy később a sérelmet föl ne rójátok. A sérelem, erre való visszaemlékezés ugyanis: jogtalanság, a harag továbbszövése, a bűn megőrzése, az igazságosság ellensége, rozsdás nyíl, a lélek mérge, az erények elvesztegetése, az elme férge, az ima megzavarása, az Istenhez intézett kéréstek erejének megsemmisítése, a szeretet elárulása, lélekbe szúrt tövis, soha el nem alvó gonoszság, soha el nem fogyó bűn és mindennapi halál.
Paolai Szent Ferenc (1416-1507)

Délelőtt megcsináltam szeretteim karácsonyi egyenajándékát, aztán újra ki a szentendrei Malomba, az öt nőfestő tárlatára. Most nyitva volt. Nem tartom szerencsésnek az efféle szelekciót. Na, nézzük. Számomra a látottak nem annyira műélvezet, mint szakmai tájékozódás. És köszöntés.

Egy váratlan találkozás. Intézetét fölszámolták, hazavinni túl nagy. Ami igaz, mert 120 centiméteres. Lecserélné kisebbre. Megtörtént. Én szállítottam, tetőcsomagtartó.
Legelső műtermes képeim egyike.
Műterem - fekete függönnyel - A/1987/20
1988.04.05. H. megvásárolta 8000 Ft-ért, másnap visszahozta, hogy túl szomorú.
1990.11.14. ajándékoztam M.-nek, a képet akkor láttam utoljára.
Most itt lóg a falamon. Érdekes.

Dec. 13., Szent Lúcia szűz és vértanú ünnepe, 304 körül ölték meg. Egyházunk így imádkozik ma: ...közbenjárására, a boldog találkozás reményében...
Remélem érdeklődést fog mutatni az android operációs rendszer iránt. Nem tréfálok.

Ma, keresgélés közben följött érettségi tablóm, F/1960/01, elnézegettem. Egy fiú, László András, semmire nem emlékszem vele kapcsolatban, illetve, hogy a buddhizmus érdekelte. Tán negyedikben került át osztályunkba, csöndes fiú volt, aligha vett részt bármi közösben. 1960, érettségi, akkor láttam utoljára. Találkozókra soha nem jött el. Múltak az évek, hallottam, hamarosan meg is halt. Később egy hír, hogy él.
Rászántam most, megnéztem, hátha; wikipedia.
És váratlan.

László András dr. (Budapest, 1941. december 3.) magyar filozófus, buddhológus-teológus, metafizikus, Hamvas Béla mellett a tradicionális létszemlélet legismertebb magyarországi képviselője, a hazai tradicionális iskola megalapítója és szellemi vezetője...., 1959-ben felvette a kapcsolatot a Buddhista Misszióval, és közvetlenül az érettségi elvégzése után, 1960-ban a Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Papi Szeminárium tanulója lett... tanulmányait azonban fel kellett függesztenie, ugyanis 1961. szeptember 19-én letartóztatták. Az eredeti vádat ("a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben betöltött kezdeményező és vezető szerep") a későbbiekben jelentősen enyhítették, de négy hónap börtönbüntetést még így is le kellett töltenie.

Amiben akár nekem is részem lehetett. Pár éve itt megírtam, (2006.01.31.) érettségim előtt tán két alkalommal kihallgatott a Belügy, és jelentést kért osztálytársaimról; nem igazán kommunista budai úrifiúk voltunk, sok orvoscsemete. Aztán ejtettek, rájöttek, hogy (tényleg) nem ismertem osztálytársaimat (sem). Egy a vezetőállású párttag öregurat kértem segíteni jelentés írásra. Avval kezdte, valami terhelőt muszáj, tehát melyik az az osztálytársad, aki biztosan nem akar egyetemre menni. L. Andrást mondtam. Mit diktált le róla, már nem tudom. Most látom, rá másfél évre letartóztatták.
Most mail neki, mutatom ezt a szöveget.

Ki lett rajta kívül ismert ember. Frenreisz Pista, Latinovits-öccs; a későbbi Bujtor István, szintén színész. (Másnap 05:21. megküldték nekem: Bujtor Pista ballagása 1p. filmhiradó) Fináczy Gyurka, azt hiszem, volt olimpiai bajnok is vitorlázásban. Bánhegyi Emil orvos lett, egy ideig a XI. kerület polgármestere. Pándi András Aczél színházügyi jobbkeze, a rendszerváltás után a Helikon könyvkiadó igazgatója. Kulcsár válogatott kosaras volt, Svejcban edzősködött később. Udvarnoky Laci öreg plébános Budatétényben a mai napig, évente nála találkozunk. Korányi, orvosdinasztia-utód, azt hiszem, Norvégiában is vezetett, vagy csinált egy szívkórházat.

Illogikus, de ébredés után fáradt leginkább a lábam, olykor e fadarabkán szoktam egy kicsit topogni, megmozgatni; talpmasszázs. Most délután alakítottam át púposabbra.

Átküldtek egy Szeifert-cikket, nem tudom, mikori.

...Váli Dezső munkásságának két kiemelkedő sorozata a Zsidó temetők (1984-87), és a Műterem képek. Az utóbbi sorozatot 1987-ben kezdte el, és azóta folyamatosan gyarapítja. Ez a több mint két és fél évtizede készülő műcsoport, azon túl, hogy a kortárs magyar enteriőr-festészet egyik meghatározó együttese, önéletrajzi vallomásnak is tekinthető. Ugyanakkor a téma ismétlődése és ismétlése, mint művészi magatartás, annak a rituális életmódnak, szigorú életviteli rendszernek is a része, amelyben Váli Dezső mindennapjait éli. Mégis a képek által a nyilvánosság felé is kitáruló műterem, csak annyit láttat a művész már-már teátrális* aszketizmusából, amennyit ő maga szükségesnek és elégségesnek tart. Se többet, se kevesebbet... a teljes cikk

*Hát ez igaz. Az ember avval henceg, amije van. Hozzá tehette volna, hedonizmusa időbeosztására épül, ötven éve csak játszik, játszik... Mindig épp, amihez kedve van.

--- 2013. december 14., szombat ---

A szellem és a lélek dolgai időlegesen fölfüggesztve. Ma reggel a szombatonként velem egy sávban hátúszó pilisi asszonyka 56 folyócentiméter saját készítésű házikolbászt egy szatyorban.

A Suso-kincsek hazavásárlása... Bocs, nem mindegy, hogy hol van?

Délben a Nemzeti Galéria, a 100 éves Rozsda Endre képei, mutatom. Ilyen és még ilyenebbek. Fene tudja, ebben a műfajban akkor nekem inkább az, amit előtte láttunk a Nagy-Kevély alatti völgyben, Robival. F/2013/312.
Megnéztem az újjárendezett 45 utáni mai magyart is a harmadik emeleten. Hát ebből bizony kirendeztek. Vaszkó és Tóth Menyus között voltam. Sokan kimaradtak. Kondor csak néhány apró grafikával. A hangsúly bizony nagyon mai. Ami én csakugyan nem. Viszont végre három Czimra-főmű.

És akit érdekel, egy asszony összegyűjtötte az új magyar szobrokat. Nem gondoltam volna, mi minden lett itt, nem olyan nagyon vagyunk XXI. század, de van közte jó. diasorozat

--- 2013. december 15., vasárnap ---

Szia! Nagyon profi a szoborsorozat. Nem akarok okoskodni, de nem láttam: Apor Vilmos, Apor tér; Márton Áron, 59 végállomás; Mindszenti, a Farkasréti temető fölött; Németh László, a János kórház közelében; Tormai Cecil Rókus kápolna; Szabó Dezső Gellért hegy.; Babits Vérmező; Kálmán Imre Nagymező utca; Márai Mikó utca /és Kassa/. Eszterházi János /mártír/ MOM park. Szia: G.

Délelőtt Pesttől húsz kilométerre (nem Szentendre) megnéztem az egyetlen magyar kortárs védett műtárgyat. Páncélozott ajtók, zónás mozgásérzékelő, és egy Ferenczy főmű is. Meg házikolbász és erős paprika. Aprószemű paradicsom.

Párbeszéd I.
- Meghoztam a karácsonyfát.
- Kicsi.
- Mindig megkérdezlek, jó-e ez neked.
- Igen. De ez nagyon kicsi.

Párbeszéd II.
- Jó napot kívánok. Itt vettem két napja. Ráfizetéssel becserélném nagyobbra, hogyha lehet.
- Hogyne lehetne. Ehhez például mit szólna?! Egy ezres.
- Köszönöm szépen.

A/1996/36	A/2010/59

Este Kongresszusi Palota, Virág Judit aukció.
Két képemet adták be.
Az első nem kellett, a másik 400e-ről indulva
600+120e HUF jutalékért elment.
Ez a 37 mp. meg is nézhető.

És a vevő két sorral előttem, éppen.
Névjegycsere.

Megint csak egyetlen élő aukcionált.
Megszoktak.

--- 2013. december 16., hétfő ---

Általában tudják, és csak mosolyogva intenek, de négy embernek még így is el kellett magyaráznom, hogy hónap közepe, fél nyolcra gyónni a Krisztus Királyba, azért úszom ma korábban.
Aztán a gyóntatószoba.
- Elég kevéssé vagyok én férjnek való - mondom.
- Te egyáltalán nem vagy annak való, mondja vidáman. És összemosolygunk.

Hígítja a fentieket, ezért elsőre ki is hagytam; de még hozzátette, egyébként én is alig; próbálkozom.
Családos ember (görög katolikus lelkész), két nagy gyerek Tegnap este, ahogy ülünk az asztalnál... – mesélte, de... gyónási titok.

Nehezen, de kiböjtöltem. Idézem:

december 8., vasárnap
05:12. Tereptarka szárazkifli lenne az igazi.
06:18. Ígérem, kapni fog tőlem ehető(!) tereptarka száraz kiflit! N.

Ma megszületett. Vagyis megérkezett.
Terepmintás szárazkifli - G/2013/36
38x135x97 mm., 41 gramm.
Alkotóművész (kérésére): NN.
Azt kell mondanom, csakugyan ez az igazi.

--- 2013. december 17., kedd ---

Most ötödáron meg akarja venni egy múzeum egy képemet. Első pillanatban boldog. Másodikban dilemma, anyagice, ugyebár, a kép kelendő lenne. Hol vagyok én ebben a helyzetben. Délutánra megtaláltam magam. Életemben sok kicsi, de két nagy döntés is a magyar kultúra kontra jólét dolgában. Amikor abbahagytam az éppen gyengülő zsidótemető képeket, és mikor letiltottam, hogy munkáim külföldre. Maradok ebben.


Egyetlen fánk a parkban még tartja magát. December. F/2013/314

Kata szerint anorákomhoz és terepmintás nadrágomhoz nem illik ez a kesztyű. De hát ha egyszer az a hasított bőr barna végleg elvásott. Pedig abban kocsit is lehetett vezetni, tapadt.
Mi volt ma.
Minden.
Hatvan leszabatott farostlemez hazaszállítása a Váli utcából.
Egy dívány a csomagtartóban egy rászorulónak.
Iparművészeti Főiskola építészhallgatók félévi bemutatkozása (ma MOME),
ugyanott a fotósok is.
Délután Zelk-díj átadáson az Irodalmi Múzeumban,
László Noémi költő kapta, tőle kaptam is egy kötetet.
Rákérdeztem, rávágta, hogy 40 éves. 28-nak néz ki.

KÚTBA NÉZŐ
Koponyacsönd, koponyakéreg reccsen.
Védetlen ül a képzelet a versben.
Néma öröklét, hangtalanul tátog.
Táguló űrben kusza jégvirágok.

Zúduló álom, sóvihar, halandzsa.
Végigrepedt az öntudat harangja.
Porból vett testben bokrosodó lélek.
Ágai kékek, feketék, fehérek.
[...]

Este egy ijen bölcsességet kaptam:

“A kutyán kívül a könyv az ember legjobb barátja. A kutyán belül meg túl sötét van az olvasáshoz.” (Groucho Marx) 

--- 2013. december 18., szerda ---

05:12 Van a reggelnek néhány nehéz pillanata, amikor rituálisan elszontyolodom. A huszonkettedik hossz. Érzetre és lényegében már átúsztam az óceánt, és még a felénél sem tartok. De tegnaptól erre új szlogen: innét már könnyebb lesz. És ez általában még igaz is.
44 hossz a norma. Tavaly augusztusban eltévesztettem Törekiből hazatértemben, mert csak 42-nek kéne lenni. Októberben észbe kapva nevettem egyet, és-- így hagytam. 1253 méter. Fölfelé kerekítve.

08:53 Visszaestem, a fene egye meg, de miért. Úgyhogy reggel úszás helyett kamillás gőz. Kérdezem a mellettem-bajtársat:
- Mennyi ideig itt?
- Ahogyan jó esik.
- Ezt a fogalmat nem ismerem.
- Pedig érdemes megismerkedni vele. Aztán megszán:
- Amikor még jó, de már úgy érzi, hogy elég.

Tényleg bizarr hely egy ilyen sápadtanvilágított párás, fapados ködkamrabunker. Ugyanis itt nincs idő. Vagyis áll. Nincs mihez mérni, nem szeretem. Órámat nem látom. (De van rajta stopper. Teakészítéshez 3 percre van beállítva.)
Megvolt, 7-8 percet szántam. Utána mentorom bejavasolt a jéghideg mártózómedencébe. Fejjel is a víz alá. Kétszer. Ha ettől sem-- És orrbelsőmet medvehájjal kenegetem.
18:27 Talán a hideg víz mégsem. Úthenger jellegű nátha estére. Második vécépapír tekercs zsebkendő. Hidegráz-melegráz.

Minap valaki örült neki. Hát most itt egy nagyobb katalógus Bp. szobrairól. Figyelem, lásd ott a 2. sort: négy táblában a teljes lista.

http://www.budapest-foto.hu/Budapesti%20szobrok%20katalogusa_4.htm

Férji minőségem ügye a napokban. Én ezt nem mérem, simán igyekszem. De most eszembe jutott egy harminc éve olvasott, akkor magamra vonatkoztattam: Az angol férfiak kiválóak egy vasúti szerencsétlenségnél.

Bocs, ismétlés, hogy beégjen:

MINDENKITŐL ELNÉZÉST KÉREK
Képcímeim ezentúl:
"Műterem délben - A/96/37"  -  helyett
"Műterem délben - A/1996/37"

Hálásan köszönöm, ha átveszik.
VD. ny. dísztárgykészítő kisiparos

Az új Zelk-díjazott László Noémi:

EGY BOLYGÓ ÁRNYA
Nem nyelvemben, hibáimban élek.
Sorakoznak, mint könyv a polcon.
Élek. Figyelmem rendszerint megosztom
közöttetek: félelem, inger, érdek.

Bennetek ázik minden idegrostom.
Egyszer kilábalok, csak azt remélem.
Elapad minden gyáva szenvedélyem.
Éhen halok, vagy véget ér az ostrom

és eltűnünk, hibáimmal az élen. [...]

--- 2013. december 19., csütörtök ---

Ágy, teljeskörűen paplanba burkolózva. Ha ebből 3 négyzetcentiméter kimarad, tüsszögésroham. De ami fantasztikus, ölemben laptop, azon írok, de az asztali PC-mbe. Majd próba, gyanakszom, hogy mindez tényleg igaz-e. Életemben először.

Deske, jobbulást. http://www.litera.hu/hirek/latascsapda-beszelgetesek-el-kazovszkijjal-72257 Ezt meg a könyvtárban találtam, rólad is szó esik, a győri 2003-as együttlét alkalmából: "El jól érezte magát, Váli Dezsővel festett egy közös képet, ami fantasztikus lett... El Kolozsváry Anikóéknál aludt...Váli Dezső pedig az Esterházy palotában... Külön dolgoztak, de meglátogatták egymást és eljártak a közös programokra is..."
A szöveget a 337. oldalon Mészáros Júlia, a Győri Múzeum akkori igazgatója mondja, a Kolozsváry Ernő /akit El emleget/, volt győri polgármesterhez csatolt jegyzetben.
G.

15:44 Unoka kapja majd, Kata ágyamhoz hozta gyerekkorom kedves sci-fijét, a Fulgurt, Koszter atya regénye, figyelem, 1934. Fulgur elmegy a mandzsú harctér fölé csodarepülőgépén rendet csinálni, irányított sugarától 16 órára minden katona eszméletét veszti..., el kell fogadniuk Fulgur békeparancsát. Gépe 20 kilométer magasan lebeg fölöttük. Közben a magával vitt kisfiúknak-, leendő munkatársainak:

Mesélt a népek bölcsőjéről, az alvó Ázsiáról, amely már ébredezik, és dörzsölgeti szemét. Mesélt a sárga arcú kuliról, a világ legigénytelenebb, legszívósabb, legerősebb fajáról, amelynek csak pár évtized kell, hogy az európai technikus-kultúra mohó behabzsolásával félelmetes intelligenciáját kibontsa, és akkor elözönölve magába szíva a kifáradt, belső harcokkal gyengített fehér fajt, átvegye a világtörténelem irányítását. Eljövendő évszázadok, amelyekben a színesek kultúrája ura a világnak...

Fiam mondja, Kínában most négymillióan tanulnak zongorázni.

--- 2013. december 20., péntek ---

Ágyból kelve mail sebész barátomnak, remélem itthon van, tud levelet fogadni. Ehhez tök nem értek, más is beleszólhat:

Szia, ha lenne módod így véleményezni... Hete ráesett egy Váli!-kép sarka a lábamra. Kis hegycsúcs képződött, sárga-lila, kemény. A napok folyamán lohad, most is kemény, olykor még fáj, járáskor. Ami nem érdekes. Kérdés: kell-e evvel orvoshoz mennem? Hogy talán ez csontot is sértett? Bár, gondolom, akkor se lehet/kell vele semmit csinálni. Nem szoktam ezeket túllihegni.
Bocs, köszi: d.

Néhány hetes kamaszos eltévelyedés után a kiscsikó visszatért a karámba, könyvtáram az éjjeliszekrényre. Ó, a régi rend. Már nagyon nyugtalan voltam. A csíkos textildarabkát minden sötétben megtalálom, azon a szemüveg. F/2013/316

--- 2013. december 21., szombat ---

A fenti fotó előzménye egy látogatóm különös kérése,

éjjeliszekrényemet szeretné lefotózni fia számára. Nem firtattam. Másnap nekem is megküldte. Tegnap próbáltam számukra egy jobbat csinálni, abból az alkalomból is, hogy könyvtáram újra itt; így autentikus. Nem sikerült azonnal beszámozhatóra.
A két előtte-próbálkozás fotó. Ahol is kiderült, a tágabb környezet bár látványos, mégse jó, a fekvő formátum otthonosabb, a teli világítás érdektelen, helyi fény kell, hátteret kiiktatni. Majd végül: a jobbról jövő derítőfényt is kiiktatni, mert nem baj, ha a látvány fele nem olvasható-, sőt. Az atmoszféra. Még az OPEN OTHER END-et olvasható -, 20%-kal világosabbra, mert azért az muris.

A padlólevél nálunk régi családi hagyomány, sőt egy-egy helyszín sajátos jelentést (message) hordoz. Ez a tegnap esti egy fiam-váró; ha majd hajnali kettő - három körül visszateszi ajtóm elé a slusszkulcsot és forgalmit. Minden menetrend-szerűen, reggel a kekszek helyén fölirat: KÖSZÖNÖM!

Az év legsötétebb napja, több évtizede kiderült, valahai barátnőm, S. Nagy Kata is mindig csendben megünnepeli. Innéttől már világosodik a világ, napról napra. Ajándék mára ez a napsütés. A csodálatosan lapos fények. Téli napforduló - F/2013/317

Már mit kaptam karácsonyra. Sőt, anyagtalan, mondhatni, dimenzióhiányos; ha csak azt a sok nullát és egyest nem tekintjük-, amivel ez a légűrön átjött Kispestről ide, a Vizivárosba. Útba ejtve a lágymányosi szerverhotelt.

Szia Deske, láttam egy terepmintás háromszögű kendőt egy üzletben - eszembe jutott, hogy ott kell hagyni, ahogy évekig megnéztél egy szerszámkészletet mindig egy kirakatban - és nem vetted meg. Mivel még nem vagyok oly annyira érett, hogy a semmibe hulljon - ha "elmondom", - puha anyag, inkább nyakba éjjelre, vagy nappalra, fejet bekötni, ahogy a férfiak szokták, verejtéket törölgetni harc közben; megvettem volna, becsomagoltam volna, elküldtem volna Neked - nehéz az önfegyelem. :-) A.

11:17 Telefon. Lábamon vérömleny, csonthártya is sérülhetett; két hónap, amíg fölszívódik. Ha begyulladna, van vele teendő, de nem szokott.

Kossuth rádió, ma délelőtt. Kecskeméti óvodába ki, orvosok. A maci leesett a csúszdáról, meg kell operálni. A doktornéni telefonál. És igazi nénós mentő jön, gyerekek a hordágy mellé a kocsiba, a macival. A kórházban beöltöznek, műtőbe, és irányítással altatnak, operálnak, sebet varrnak. Dobálóznak a szakszavakkal. Sokirányú félelem múlik el. Áldott, aki mindezt kitalálta. Svédországban.

16:37 Nagy Bálint, a Petri 70 emlékműsor szervezője újságolta, nem néhányan, hanem ötvenen küldtek be emlékező szöveget. Úgyhogy háromnapos rendezvényt kellett csinálni; ma a FUGÁ-ban, a Petőfi Sándor utcában, maratonban, hajnali négyig olvasnak majd fel egymásnak a megjelentek. Az enyémet épp most, hogy fölébredtem, ebben az órában, valaki. A szöveget tegnap elővettem, átnéztem, szégyenkezem. Tényleg magamról írok, hiába kérek ezért előre bocsánatot. És hiába írta róla felesége, Mari, hogy megható.

Búcsúzik, mára én is, Petritől:

...Szóval, hogy búcsúzom,
s persze az időt húzom,
mert nem akar sehogy
rám jönni a mehetnék,
mint ajtóban a modortalan vendég
fecseg, locsog:
pontosan ilyen vagyok,
tudom holott:
az Ismeretlen Úr
egy szóval sem marasztal,
a szobában leszedve már az asztal,
csak a csikkel púpozott hamutálak
bűzlenek komoran.
Csak a mozdulatlan füst
várakozik némán.

Éjszaka van.

a teljes vers

No már, mit találok.

IDVÖZÜLŐ LAP
Zelkovics úr, rövidesen találkozunk
az égi Luxorban [..]
Emlékszem a Kútvölgyiben láttalak utoljára,
egyágyas különszobában feküdtél, telehamuztad
a paplant, és időnként meghúztad a konyakos üveget,
az orvosok rád hagyták, minek kínoztak volna,
tudták jól: vége a dalnak...

--- 2013. december 22., vasárnap ---

05:24 Bár régóta fönt, egy ilyen betegség mindent összezavar. Tegnap ugyan már fölöltözve, kilábalóban, jól bebagyulálva tettem-vettem. Alapozni kéne és lehetne, hatvan lemez, egész napi munka. Ahhoz még gyenge vagyok. Délelőtt egy favályút eszkábáltam az éjjeliszekrényre, szemüvegem számára, sötétben is megvillanó ezüst peremmel; lecsavarozva, hogy vakon keresgélve se verhessem le..., egyre nagyobb életundorral. Az ilyen kis környezet-tökéletesítések végső hiábavalósága, az elmúlás felől nézve. És nem vettem észre, a szerkezet otromba, ez is bajom. Most reggel háromkor le is csavaroztam a helyéről. Mi volt még; olvasgattam, verseket. Elképesztő, hogy miket össze tudott szenvedni szegény Oravecz. Aztán kevéske Petri, megint. Ja, igaz, írogattam is, az még legalább valami.
És csömör; olvasgatunk-éldegélünk, vagyunk. Így?! Ezért?! Minden megvolt már.

Kata szobájába gubózva nem lát, nem hall a karácsonyi ajándék gyártásától. Arannyal átkötött kis piros - lila csomagocskák. Szépek.

És ha életfájdalomdíjként ma két százazkiflit engednék meg magamnak?! Ahogy S. mondja, teátrális aszkézisem...

ORAIBI ALAPÍTÁSA
Hóna alatt a látomással
kilopakodik a faluból Macsito, a nemzetségfő,
kilopakodik éjjel,
és elindul a holdfényben,
a hiányos rendeltetésben,

és a föld arcán kőbe botlik a lába,
és a kő eligazítja,
és a föld arcán gyökérbe botlik a lába,
és a gyökér eligazítja,
és a föld arcán sündisznóba botlik a lába,
és a sündisznó eligazítja,

és a nagy sziklán
tévedhetetlenül megleli az új lakóhelyet,
és elkeríti hagyománnyal,
és engedélyt ad népének a letelepedésre.

A VERSTÁRban van tőle tucat mű, de inkább a Halászóember kötetéből, az utóbbi években azt olvastam. Az is nagyszerű, illetve több annál; számomra és szerintem: remekmű. Vagy egyszerűbben fogalmazva, nekem nagyon fontos. Az 1972. szeptember - köteténél megrázóbb és hitelesebb szerelmi férfizokogást én még nem olvastam.

Nekem ötszörösen meg kellett magamban küzdenem Oraveczért, mert (egyebekben) mértékadó irodalmár barátom, és egy (tényleg) jeles költőnk szerint sincs ő az első 365 magyar költő között... sőt, egyáltalán nem is költő.
Nekem virágzó cseresznyefának is megfelel.

Deske, én is a mertékadók mögé sorakozom - de meghatott O.I. a ragaszkodása az ősökhöz. Ez is mérték - mint ahogy az ellenkezője is lehet az. De én az ősöket megbecsülők, bár nem feltétlenül követők pártján vagyok. A költőtárs véleménye egyenes válasz: Oravecz szerintem sincs az első 365 között. Az én fájdalmam az, hogy Petőfi  - a populista kekec - ott van. Na jó. Fiatal volt. Szerencséjére, nem sikerült tovább élnie. El tudja képzelni, mi lett volna belőle, ha történetesen nem végzik ki? De az a  diktatúra volt olyan ravasz  - úgy gondolom -, hogy hagyta volna élni, a költő vesztére. És akkor nekünk nem lenne ez a forradalmár költőnk... (Én, mondjuk, nagyon jól el tudnám képzelni nélküle a magyar irodalmat..) F.

21:47 Ó, egek! Deske! Hogy irigylem Magát! Micsoda barátai vannak! Mily tökéletes és páratlan éleslátással, mily határtalan bátorsággal, gyémántkeménységű magabiztossággal rendelkező férfiúk. Ámulok csak, megszégyenülten, hogy így is lehet beszélni Oraveczről, meg a "populista kekec"-ről, ilyen könnyedén, oldottan, lazán. P.

08:27 másnap. Deske, ez a Petőfi dolog olyan nekem, mint mikor Vivaldi - Négy évszakát szidják. Pedig... S.

21:43 Hála Istennek, én is ajánlkozom, és Kata is megbízásokkal lát el karácsony alkalmából. S egyet most maga számára is, szeretné a feszületét fölállítva is!, de ha munkaasztalnál-, fektetve is használni. Megoldandó. 60-as huzalszeg és 4-es furat számára.

--- 2013. december 23., hétfő ---

09:00 sincs még és máris mennyi minden.
1. Meg van fogva az idő. Kamillásgőz, négy Üdvözlégy = három perc, kétszer is meghallottam karórám cserregését.
2. Gőz utáni melegvízben egy hároméves dédunoka története. -Tisztítsd ki a csizmádat a Mikulás fogadására. - Nem kell, belülre teszi, ott tiszta.
3. A Lukács előtti parkban bolond kétszázszor-szép. December huszonharmadikán. Vázában fognak meghalni.
4. Még egy mondat jött Petri/Petőfi ügyben. A többi alá tettem.

5. Ámbár ez már délelőtt. Kata gázhályhája azt mondta, jó napot. Adatbázis nyit: GÁZ. Hat telefon. Sajnos. Sajnos. Holnap. Vidéken. Jövőre. Visszahívom. Fél óra múlva ott vagyok. Jav., és nem kért pénzt, mert hogy ez októberi kollegája után garanciális. Egy DESKE.HU kötettel büntettem.
6. Többrendbeli próbálkozás. Hogy lehet egy ilyet szépen megfotózni. Itt az utolsó kettő. Én ezt gyűjtöm, a fene egye meg: létrehozott eszközeim. Csipesz a bejárati ajtónkon, üzeneteknek.

Délben egy (inkább Katának) ismerős család vendégségben, ajándékcsere is. Elmaradt nászajándékukat is kiválasztották. Megmutatták újszülöttjüket, aki közben megnőtt. Mindkét szülő az Operában zenél. Kata tartotta a frontot, én érdeklődés és mondanivaló híján inkább csak fotóztam őket. Hetvenöt felvétel, maradt három, mutat kettő.

Délután Gábor új fejezetét honlapjára, gyűlnek a Vasárnapi Újságban is publikáló Nyugatosok. Erről kevés szó esik.
Laczkó Géza
Lányi Sarolta
Lengyel Menyhért
Lesznai Anna
Márai Sándor
Molnár Ferenc
Moly Tamás
Móricz Zsigmond
Nadányi Zoltán
Nagy Endre
Nagy Lajos
Nagy Zoltán
Oláh Gábor
Peterdi István

Mókának pedig ez az egyperces.

--- 2013. december 24., kedd ---

05:12 Tegnap ebédre tíz szem mandula, vacsorára egy mandarin. Úgyhogy most már minden rendben van. Sőt, azt a gyönyörű forgószéket szétszedtem, hogy ma elajándékozom. Bár ez még nem biztos. Seneca, segíts.
Megtaláltam a tegnap föltett móka werkfilmjét. A megfejtés: felnőttek játsszák és PC-n megoldott fejcsere. Profi.

Karácsony. Pilinszky: A keleti vallások itt tévednek, mert a bölcs tulajdonképpen sorstalanítani kívánja magát. Jézus esetében az a fantasztikus, hogy mindazt tudta, amit Buddha, és ugyanakkor végigcsinálta a legvéresebb sorsot. [nagy interjúja halála előtt]

Nem szeretnék kiválasztott lenni. De hiszen mindenki az. Csak aki ettől elhatárolja magát–

08:29 Hazaérve első feladatom lesz három tábla csokoládét miszlikre vágni a püspökkenyerekhez. Hogy a miszlik Kata mértékével mekkora, arra az öt melléhelyezett mintadarab utal. (Ő későbben kel.) Nyugodtan rám meri bízni, éve nem eszem ilyesmit.

09:12 És táblában vágva, rögtön az első milyen szépen sikerült. A nagy késsel. F/2013/328, Váli-kép, mondta K.

10:27 Seneca (is) segített.

14:14 Már rég más lenne a dolgom, de belefelejtkeztem egy grandiózus mosogatásba. Négy unoka itt. Anyjuk otthon karácsonykodik.

--- 2013. december 25., szerda ---

Karácsonyünnep. A nálunk dekkoló 3 reguláris + 1 pótunokát ötkor kocsival Dunakeszire. Gyertyagyújtás, angyalcsengő, Lukács evangélium, Mennyből az angyal.

És jelen voltak a holtak is. A falon anyácskám kedves fotója, képeslapból vághatta ki, vagy harminc évig volt a feje fölött a falon.
És jelen volt a múlt, szintén bekeretezett régi fotó a falon, ez nekem nincs is meg. A jelenlegi családanya egy korábbi állapota, szeretett a műteremben ténferegni. Majd kölcsönkérem beszkennelni.
Teljes üzem. F/2013/318
Botond Miki fiamtól tanulja az új fényképezőgép felvételeit kompjuterbe tölteni. F/2013/319
Zsófi folytatta a hagyományt, advent 24 napján egy-egy ablakot nyitni, megnézni a mögöttest. Újított: 24 gyufadoboz fölragasztva, kinyitható. Micsoda grafikával. F/2013/320
Az ideiglenes unokának Zsófia ezt varrta. F/2013/321
Egy nekem küldték-ajándék. Azonnal minőségellenőrizve. Legvár vagy talán dzsem.
Zsófiától egy Petri vers mellé egy kőangyalt kaptam. Négy kavics, összeragasztva. Ez is elképesztő. F/2013/322
Itt már dec .25., vagyis ma. A hajnali miséből hazafelé - uszoda tán tízkor nyit(na). Lehet, utolsó év, hogy ez a Margit körút így keresztbe kapva a nagy házzal; várjuk, mikor robbantják a volt minisztérium épületet. Új lakásba kerülök: ha nyitom az ablakot, az össz budai hegyet látom. Vagy legalábbis jó sokat. F/2013/323
Lelki egyensúly okából reggel nekiláttam. (Kata alsz.) Alapozó főzés, 6,6 kiló hegyikréta, hozzá 6,6 kiló satöbbi... aztán a hatvan lemez lekenése. Tán új korszakom kezdődik, a potyadék 30x60-as darabkákat is lealapoztam. Illett volna megvárni az ünnepek utánt, de csendes szorongás, nem kiforrott technológia, voltak bajok. Gyorsan kéne egy próbaképet kezdeni. Délre kész. F/2013/324
Ahogy fáradok – fordított arányosság – ezek úgy gyarpodnak. Úgy örülök nekik, hogy teljesen fölöslegesen minden évben lefotózom.

Minden unoka-ajándékot vert a törzskönyvezett homokszínű törpenyúl. Azért igazolványos, magyarázta lányom, mert ezt visszavihetem, ha tízkilósra megnő, mint az eddigiek. A nyúl ideiglenes neve Veronika. A pótunoka kapta.
Én regulárisan mindenkitől verset. Tőlem kézzel írt idézet ment, ezúttal nem vers.

Ma már kettesben.
Délután Kata kedvemért fölvette bokáig érő lebegős piros szoknyáját.
Bekapcsoltam Bill Haley Rock Around the Clock-ját. 1955.
http://www.youtube.com/watch?v=ZgdufzXvjqw
Azután. És.

Mikitől én ezt, Fecske Csaba:

A NAGYMAMÁNÁL
A nagymamánál jó,
csak ott jó igazán.
A nagymamának sok keze van,
tesz-vesz szaporán.

Egyik kezével főz,
A másikkal mosogat,
a harmadikkal fejemen
egy dudort borogat,
a sokadik kezével
kinyitja a tehénen a csapot,
s a tehénből máris
friss, meleg tej csobog.

A nagymamánál jó,
mert ott van nagyapa,
aki a mezőről tücsökszavú
estét hoz haza.

Zsófitól Petri vers.

KÉP
Egy világvégi busz
bemászik a szemhatár
zárt ajtaja alá
kínlódó pléhbogár
berreg a lengő porban
oldalra dől megáll
lágy bensejét kiontja.

És végül Bill Haley még egyszer, annak, aki az imént átugorni merészelte.
Mit dolgoztam én kisgimnazista koromban, 1957-ben, hogy e zene nejlon kislemezre lelopott változatát megszerezzem.
Bizonyos értelemben ez volt a világ közepe.

--- 2013. december 26., csütörtök ---

Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyászik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kisgyerek is elterelgetheti őket. Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör. A csecsemő nyugodtan játszadozhat a viperafészeknél, s az áspiskígyó üregébe is bedughatja a kezét az anyatejtől elválasztott kisgyerek. Iz. 11.

08:21. Nem tudok kikecmeregni belőle. Úgyhogy reggel csak tíz hossz. Attól még senkinek nem lesz gyereke.

10:02. Fél tizenegyre vendég, gyorsan megnéztem az új alapozást. Hát, szokni kell. Kipróbáltam rajta a kunsztokat, mit lehet - nem lehet vele megcsinálni. A kép háta a fontosabb, először a négyjegyű opuszszám. Bár lehet, hogy ez fölösleges így.
Még egyet kéne idén csinálni, hogy kerek szám.

Éppen alkonyatra ébredtem. F/2013/326, 327

F/2013/325

--- 2013. december 27., péntek ---

Ezt is karácsonyra.

Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrizlek kérő tenyerekkel:
búzaföldekkel, fellegekkel.

Szép, rendben van. Úgy, zötykölődve, értem is. De mit keres itt az a búzamező. Tökéletesen semmi értelme. És döbbenetesen gyönyörű. – mondom Katának, akitől kaptam. Azt mondja,
- Hívjuk föl Margócsyt.
- Nekem ezt ne magyarázza meg irodalmár, én ezt magamtól-, önerőből akarom nem érteni. Micsoda ereje van. Csodálatos. És a vers végén még bejön egy ilyen; egy erdő.

Megvan az elkövetkező néhány napok feladata. Karácsony. Két kilót híztam.

Mailajándék, kaptam; figyelem Gábor, idővers. Illetve annak eleje.
Nekem erről Rakovszky Zsuzsa szeretett időciklusa jut eszembe. /lásd VERSTÁR/

T. S. ELIOT - Négy kvartett

Jelen idő és múlt idő
A jövő időben talán jelen van,
S a jövő idő ott a múlt időben.
Ha minden idő örökké jelen,
Úgy minden idő helyrehozhatatlan.
A lehetett volna elvont fogalom
És csak egy kiokoskodott világban
Marad meg mint állandó lehetőség.
Ami lehetett volna s ami volt
Egy célba fut és az mindig jelen van.
Léptek visszhangja az emlékezetben
A folyosón át, ahol nem haladtunk
Az ajtóhoz, melyet ki nem nyitottunk
A rózsakertre. Szavaim
Visszhangja lelkedben.
                      De mire jó
Leverni a port egy tál rózsasziromról,
Azt nem tudom.

Tegnap rokoni-családi kör a Belvárosban, hencegtem előrelátásommal. Néhány éve múzeumba kerülő 50 fotómat adtam át gondosan kivitelezett ládáimban, feltételezve, hogy Magyarországon az a műtárgy kerül kiállításra, amihez a dolgozó a raktárban könnyen hozzáfér. Ehhez alkalmazkodtam. S mivel most egy zsidótemető-széria indul Győrbe, most ezt is meg kellett csinálni. Ez volt a délelőtt.

Délután pedig kódjavítás, százával. Avval nem számoltam, hogy ha A/02/32 ből A/2002/32 lesz, annak egyetlen utaló-linkje sem fog működni, a kép nem jön fel. Például a KIÁLLÍTÁSAIM-nál. Ha előre észbe veszem, ez a következménye, tán bele se kezdek. Bár végülis szeretek ilyesmivel-, a munkám tökéletesítésével (tökölődni) szöszmötölni. Csak így órákon át –, fázott a térdem.

Ezen tűnődöm napok óta. Hogy a kép témája kontra valódi tartalma. Most, hogy rájöttem, miért nem akarnám megnézni ezt a nagyszabású barokk festészeti kiállítást a Szépművészetiben, valamivel világosabban látok. Mert (bocs, még nekem is) nagyon nehéz munka átlépnem agresszív, tolakodó témáján. És eljutni a képig.
Aki megáll annál, hogy de szép ez az erdőrészlet, még alkonyatot is festett hozzá, annak könnyű dolga van. Még a szakemberek, kritikusok is gyakran a téma szövetét próbálják szálazni-, abból megfejteni a fontosat. Pedig gyakran hamis út.

Tovább. (Másnap hajnal, félálomban.) Téma és tartalom. A kettő lehet jószomszédi-beszélgetős viszonyban, vagy csillagűrnyi távolságban egymástól. Akkor talán nincs is mit erről beszélni, általánosságban.

--- 2013. december 28., szombat ---

Tegnap csak tea. Teák. Le is ment a többlet-kétkiló. Igaz, dolgoztam. Ládaépítés, kódírás. A szakma háttérmunkái. Amik – nehezen vallom be – jóval számosabbak, mint ami ecsettel (ronggyal) (ujjbeggyel).

vettem 04:56:
Kedves Váli Dezső! Olvastam a News-ban "Még a szakemberek, kritikusok is gyakran a téma szövetét próbálják szálazni-, abból megfejteni a fontosat. Pedig gyakran hamis út. " Szeretném, ha néhány példával megvilágítaná a gondolatát. Én úgy látom, hogy a téma, vagyis amit látok:  a külső megjelenés magában hordozza a gondolatot, a mű  üzenetét. L.

Kedves L.! Hordozza, hordozza, de hogyan. Ezt nekem negyven éve Molnár Sándor festő (1936–) tanította, a nagymarosi alkotóház Dunára néző reggeliző asztalánál: "Derkovits Kenyérért képe. Halott feje a kockaköveken, a mellette-csendőrből egy csizma látszik, meg puskatus. Van ott még egy darab kenyér is. Ennél direktebb üzenet?! És a kép egy tüllszoknyás tizenhat éves kislány álmodozó boldogsága. Ha ezt Derkovitsnak megmondanád, öngyilkos lenne."

És ismét; ugye nyilvánvaló, hogy Van Gogh és Munkácsy virágai egészen másról beszélnek.
Ehhez segítség lehet a képet fejjel lefelé is megnézni.

Nem szeretem a házmesterokosságot. Akinek mindenre azonnal van válasza.

Nem az a fontos, hogy ők legyenek ilyenek meg olyanok. Én legyek fegyelmezett. A szeretet munka. Meg szenvedés. A többi, ha van, csak ráadás.

Saci, 80 fölött. Lukács uszoda folyosó, két napja.
- Dezső, ez mákos, magának. A tavalyi nagyon rosszul sikerült, tudom.
Másnap:
- Saci drága, lehetek őszinte?
- Persze, Dezső.
- De tényleg? Egész biztosan?
- Hogyne, hogyne.
- Nagyon finom volt.

http://tudnodkell.info/ahol-a-fu-sem-no/

"Okostelefonok és a Wi-Fi routerek, több, mint elekroszmog! Kilencedikes dán tanulók fillérekből levezettek egy olyan kísérletet, ami mögé a hivatalos tudomány máig nem mer felsorakozni. Wi-Fi router mellé kerti zsázsát ültettek, ami nem akart kinőni. Hat tálcányi kerti zsázsa-magot helyeztek el egy közvetlen sugárzástól mentes vizsgálati környezetben, hatot pedig két Wi-Fi router közelében. A kísérlet első helyezést hozott a helyi tudományos diákversenyen és világszerte felkeltette a kutatók érdeklődését."

Csak ki kellett már próbálnom, mit nem tud ez az új alapozás-széria. Műterem, önarckép - A/2013/60. Itt, a neten látom, az állványt kissé sötétebbre kell. DE MIÉRT, MIÉRT. NEM TUDOM. ITT VAN MINDEN TITOK, hiszen jó így is. Közben három ember dolgozott itt. 76-táján többször találkoztunk a zebegényi Közértben a fiúval, akkor láttam utoljára. Azt hiszem, innét mennek a templomba. A kisszoba ma az övék, oda jött a fodrász is. Mutattam, a WC-ajtót nyitva tartjuk, az jelzi, hogy szabad.

ÉRDEKES ÉLET
történik valami, látok valamit
észreveszem

és akkor kezdődik előlről:
átgondolom
kiválasztom
áttenni szavakba
géphez ülni, megírni
hol vannak a súlypontok
mi élvezhető mindebből
végül mondatcsiszolások, szócserék

Vértesszőlősi őskori telep feltárása – majd háromszázezer éves – lakója mindent tudott, mégsem nevezhető embernek, csak előembernek – mert nem találtak amulettet – hogy hisz egy láthatatlan hatalomban, akivel a jelképen keresztül kommunikálni tud –
Dávid Kata Egy keresztény értelmiségi Európára néz 10p.

--- 2013. december 29., vasárnap ---

A kétszemélyes zuhanyozó párbeszédre ingerel. Üdülőigazgató volt a Balatonnál harminc évig. Valahogy a mákosbeiglire terelődött a beszély. Előzékenyen szidom neki a boltit. - Ó, hát nem úgy van az. A legtöbben a bolti darált mákot veszik. Az nem jó. Emlékszik az otthoni régi darálóra, az olajos-finomra. Tejben meg kell főzni, citromhéj, fűszerek. A mazsolát rumban áztatni. Almareszelék. Ja, és régen ígértem, hozok magának kökénylekvárt, eddig még nem találtam; nem felejtettem el. (Én igen.)




Most, hogy Kata fölajánlotta, hogy elajándékozza a sapkámat, döbbentem rá, mennyire nem szerettem ezt az évekig hordott szürkét.

Csak bizonyítéknak, hogy voltunk. A Harangvölgy, fölülről, teljes téli sápadtságában. F/2012/330. Mutatom az eredeti felvételt is. Erre a gyönyörű, és kontraszttalan látványra a gépet tétováztam elővenni, Kata biztatott.
A dűlő fa Csontvárytól.

Újabban délutáni álmom előtt lerakott ruháimat olyan rendben hajtogatom, hogy bárki láthassa. Akár egy halottkém is.

Ritka már, egy soft-rémálom megint. A Körtér felől a 61-es villamosról hazafelé tartva – a Karolina útnál velünk valami vész –, muszáj volt leszállnunk. A kocsi tovább ment. És rémülten vettem észre, a tarisznyám fönt maradt. Annyit realizáltam, a nagy kincs-, (a jobb külső zsebben tartott) éves uszodabérlet-karórám nem volt benne. De a táska. Telefonálni a végállomásra, hogyan. Nem, autót kell fogni, utolérni. És a Villányi út, a Karolina út is nem hogy autó, de ember nélkülien kihalt. És nem jön semmi. Aztán egy egyszemélyes autó mégiscsak, de az inkább egy sovány, nagytestű fekete keverék kutya, vizslajellegű fülekkel; a törzse inkább kicsi koporsó. De az is befordul előttünk a sarkon, és megakad, mert belefúródik a bokrokba. Akkor fölébredtem.

Reggel, hazafelé, a Duna-partnál próbáltam ködöt fényképezni. De hát az nem olyan egyszerű. Bár annó volt, hogy sikerült. F/2013/332

--- 2013. december 30., hétfő ---

"Szemben ült velem a vonaton a pap, zsolozsmát olvasott és némán mozgott az ajka". -mesélte. Úgy tudom, ezt nekik hangosan kell. Tapasztalom, üdvös tanács, megtartja a figyelmet. Erőltetem is hajnalban, de a fáradságtól nem mindig sikerül.

Noteszemben találtam: A mű témája az első függöny, ami eltakarhat minden mögöttest.

Deske, ez sem akármi...Mobil ördögűző szett...:-) A neten láttam. Szó mi szó, a ládika és benne az eszközök nagyon szépek... Gyönyörű sötét diószín és érzékien megfoghatóan anyagi...
S.

Köszi, szép, bizony. Komoly cég lehet, pisztoly is van benne. Egy mezei ördögön vajon fog-e golyó.
Emlékeztet engem az Amerikában rendelhető komplett imafülkére.
Bár nekem György atya azt mondta, ha a tibeti hegyi pásztor imaszöveggel ellátott forgókat tesz birkái fejére, az is imádság.
(A gyakorlat létezik. Nem emlékszem, van-e kötött liturgiája. Arra igen, még katolikus püspök se végezhet ördögűzést külön engedély nélkül.)
d.

11:33 Csak a statisztika javítása végett belekezdtem még egy képbe, ráadásul ez 90 centis. Nem tudom, befejezése húsz perc, vagy másfél év lesz. De azért megmutatom. A/2013/61

Délután Andrissal átalakítottuk a honlapot, elsősorban a NEWS-fájok miatt, hogy ne csak apple/IOS-ra, hanem androidos TABLET-re, okostelefonra is jó legyen. A jövő útja.
- a honlap 1240 px szélessége helyett most 400-tól fölfelé bármekkora, a két szélső frame (margó) eltűnt
- ha több kép együtt (=táblázatban): mérete ezentúl %-ban megadva = kisebb felületen ők is összemennek
- A NEWS szövegsablonjai központi CSS-fájlba, így 2010-től visszamenőleg érvényesek.

TABLETESEKTŐL VISSZAJELZÉST MEGKÖSZÖNNÉK - NEWS JÓL JÖN FÖL?!

21:22 Aztán este még. Nagyon jó lett. Monitoron ez nem látszik.

--- 2013. december 31., kedd, Sziveszter ---

Év utolsó, Lukács uszoda.
1. Hogy Sacinak dicsértem a mákos bejglijét; egy édes családi legendája: Terka nénit halála előtt kérdezték, árulja el végre, mi receptje annak a káposztás kockának. - Édes fiaim, mindig keveset csináltam.
2. Hazafelé a földszinti büfé felé, és megnéztem az üvegvitrinben a csokoládésakat, és azt mondtam, na, és ha megeszem, akkor mi van. Vár rám a kiflim.
3. Öltözéskor elvesztettem a fülbevalómat. Kell újat vágni mosogatószivacsból.
4. Már csak egyetlent láttam, de van. Virág -, százszorszép nyílik a nyárizöld pázsiton.
5. Lukácstól villamosig 452 lépés az andalító parkon által, naponta.
6. Útközben is boldog vagyok, mellékesen annyi leleményt megtanultam tegnap informatikus barátomtól.

10: 23. Szívem a Nemzeti Galériába húz, ma ünnep, de kötelező megnézni a Szépművészetiben azt a nagy barokk kiállítást. Előre utálom. Fegyelmezetlenség. És hátha lesz legalább egy vedúta.
Pedig az én ötletem, de utolsó előtti pillanatban Katának javasoltam, együnk helyette inkább Hartai-kolbászt. Már kabátban voltunk. De hát, ugye.

13:07 Barokk megvolt, 04p 58:05 alatt végigmentünk, mértem. Aztán Kata a Canalettoknál még elbíbelődött 3-4 percet. Addig üldögéltem. A pincében az Esterházy-díjasok között Csató, meg egy ritmusos-mókás nevű lány jó. Szépműv. honlapján nem találtam a nevét. Szerepel még egy ötletes ecsetzsonglőr, meg a na végre, kitaláltam valamit-típusúak.
Ja, és kellett nekik a tablóra néhány emlékezetes sort írni portréfotójuk alá. Mit tudtam volna én ide... Csató: <<Képeimen igyekszem felszínre hozni magamból azokat a mélyen gyökerező>>
Google, mégis megvan: Kaliczka Patricia

14:19 Lehet, le kell mondanom a hosszan múltbanyúló NEWS-ról. A ritkán idelátogatók kedvéért volt fönt kb. három hét. E percben fiammal közös kísérlet, telefonon át. Ha csak fele kép-szöveg van itt, az ő okostelefonja is tudja nyitni a fájlt. Különben nem. És szerinte egyre többen térnek át erre, tehát nemcsak a tablet.
A másik út, kipróbálandó, hogy a képeket kisebbre. Vagy valamilyen letöltést korlátozó program, nem ismerem.