dátum: 1972 cím: fájl: html/noklapja2.htm C.396C
2. B
3. FOTEL, ÜLŐKE, HAGYOMÁNY
4. SZÍNEK HARMÓNIÁJA
5. FALAK, SZÍNEK
6. FÉNYCSŐ, HANGULATLÁMPA
7. A MENNYEZETVILÁGÍTÁSRÓL
A múlt alkalommal egy óbudai házgyári lakásban látottakból elindulva, a nappali szoba dolgozósarkát vettük szemügyre. Utolsóként szó esett a munkafelület megfelelő (két irányból történő) megvilágításáról. Mire kell ezzel kapcsolatban még ügyelnünk? Az asztal, amin dolgozunk, világos felületű legyen. A fehér papír mellett a szem ne kapjon bántóan sötét (kontrasztos) színt. Ugyanez okból kerüljük a fényezett, csillogó felületeket -- a lámpa tükröződése is igen kellemetlen. Iskolabútor tervezők ezeket a hibákat már gondosan elkerülik. Hol vannak már a sötétzöld padok! Egy magyar származású építész, R. Neutra ötlete alapján ugyanez okból a tábla feketének szokott színe is lassan megvilágosodik: ne fárasszuk fölöslegesen a szemet! Alkalmi megoldásként tehetünk például matt fehér papírt az asztalra. Az építészek, szokásuk szerint, fehér műszaki rajzlapot használnak így; körben ragasztószalaggal lefogják, majd a felületet szivaccsal benedvesítik. A papír, száradás után, mint a dob, megfeszül és remek munkafelületet ad. Vita hevében vagy tervezés közben nem szégyellnek a szélére kis ábrákat rajzolni, s ha ez már zavaróvá válik, egyszerűen kicserélik a borítást.
Láttam kisdiákot, aki az ebédlőasztal sarkán írta leckéjét, s még a terítőt sem engedték neki fölhajtani! Sajnáltam.
Következő témánk a munkasarokban körülnézve, a munkaszék.
Milyen hamar elfárad az ember egy rossz széken! -- izeg-mozog, ásítozik, nyújtózkodnia kell. Igen sok múlik ezen a bútordarabon, bármilyen ülőmunkát végzünk. A kereskedelemben nálunk már kapható az állítható magasságú, támlájú titkárnői forgószékek. Lehetőleg ilyet használjunk. Az ülésmagasság helyesen van beállítva, ha egész combfelületünkön egyenletesen oszlik el a testsúly, alsó lábszárunk éppen függőleges, s egész talpunk éri a földet. Megfelelő asztalmagasság is szükséges ahhoz, hogy ne kelljen előregörnyednünk munka közben. Hanem ez a széktől is függ! Próbáljunk csak meg úgy ülni, hogy hasunk előre feszüljön, mintha az asztalt azzal akarnánk eltolni. Bizony, ilyen egyenesen kellene ülni, s ebben, asztalon végzett munkánál, a széktámla nem tud nekünk segíteni. Ezért nem kifogástalan ez a külföldi típus sem (1. ábra). Még legjobban az előrehajló testhez is hozzáállítható, rugalmas deréktámasz vált be.
A megfelelő megoldást svéd orvosok kísérletezték ki az ötvenes években. Lényege, hogy az ülőfelület enyhén hátra lejt, de a hátsó harmada 30-40 fokkal fölfelé dől, s ez a módosítás a támlát is pótolja. (2. ábra). Azok számára, akik óvják magukat az állandó görnyedéstől (ami nemcsak a hátat teszi tönkre, hanem a hasat is összepréseli, s ez gyomorpanaszoktól kezdve emésztési zavarokig sokféle bántalmat okozhat.) -- javasoljuk a következő megoldást: varrjanak egy igen kemény, hengeres, kb. 15 cm átmérőjű párnát, s helyezzék a széktámla tövébe, vagy egyszerűen csak egy díványpárnát göngyölítsenek ilyen alakúra. Az így kiegészített széken egészen hátra kell csúszni, rá kell ülni a párnára, s az mintegy alátámasztja a gerincoszlopot. Hátunk közepét megérintve, rögtön ellenőrizhetjük a különbséget: görbe-e a testtartásunk (3. ábra). (Még a most fejüket csóválóknak is ajánlom, 1 hét próbaidőre.
Egyébként napóleon ez okból ült haditáborban hosszú éjszakai munkáihoz: nyeregbe! Igen, azt rakatott a székére, hiszen annak hátul fölhajló pereme van. (4. ábra). Hasonló megoldást magyar népi bútoron is találunk (5 ábra). (Mégsem egészen új a találmány, úgy látszik.)
De ülőmunkánál nemcsak a háta fárad el az embernek. A szék pereme gyakran nyom-vág egy kicsit, leszorítja az ereket, zsibbad a láb. Ezért jó a forgószék. Munka közben önkéntelenül is mozgunk-forgunk egy keveset, s közben hol ez, hol az a tagunk, izomcsoportunk pihen.
És még egyet: nálunk nem szokás munka közben a lábat az asztalra fölrakni! (van, ahol igen), mégis ajánlom: ahol és amikor erre módunk van, pihenésként tegyük meg - erre a célra például igen alkalmas egy hokedli.
A szervezetnek igen jót teszünk, ha időnként felállva, lehetőleg nyitott ablaknál néhány lassú-mélyet lélegzünk, jó nagyot nyújtózkodunk, s vállunkat föl-le, előre-hátra megmozgatjuk. (Aki jógázik, ilyenfajta gyakorlatot rendszeresen végez!)
A dolgozósarok körbejárása után a következő alkalommal majd az ülőgarnitúrát nézzük meg.
-des-
