váliNEWS

Kecskeméten minden más. A textilbolt hétkor nyit, s bár messze van, öt perc út, és lehet előtte parkolni. Ketten is segítenek, megtárgyaljuk. Flanelből nincs vastagabb, a bolyhos molinó talán jó, a pamutnak 1000 forint métere, maradunk a felmosórongy-anyagnál; a tekercs 160 széles, métere 225 forint. Öt métert kértem, ahogy Szüts mondaná, nagy a család...
Festőrongy, főleg ecsetként működik.

Halványuló emlékek, valamikor Pesten éltem,
vasárnap még a Normafánál,
Katával, kettesben.
Úgy emlékszem, tél vége volt.
F/2010/059

Elhatároztam,
ezentúl csak nagyon szép képek kerülnek ki ecsetem alól.
Holnap el is kezdtem.
Ez a mai, mondjuk: Műterem és tenger - A/10/02

19:12 Akkor most kocsiba, be a Belvárosba, ezt föltenni a netre.
És a leveleimet is megnézem.

Egy nagyszerű krimi; igaz, hogy többet nem ismerek, Le Carré: The Spy Who Came In from the Cold. (1963)
<<Do you know what Khruschev said about the counter-revolution in Hungary? He said it would never have happened if a couple of writers had been shot in time.>>

Egy hét gyengélkedés után 600-, 800 méter, majd ma végre az 1200, kézlapáttal. Illendően pocsék idő, 32:55. A ház másik két lakója is úszik reggelente. Első nap szívélyesen meginvitáltak, hogy akkor majd együtt, egy kocsival. Szerényen hárítottam.

Akitől Paul Kleen kívül (és igen, Szüts) szakmát tán legtöbbet tanultam, boldogult mesterem, Sugár Gyuszi volt. Egyik kedves tantörténete szerint '60 táján a Váci utca környékét festette, tábori állványon. S meglátott egy izgalmasnak ígérkező motívumot, képekkel tarkálló hirdetőoszlop. Megfestette, s köré, ami kell. Viszi a alkotóközösség Erzsike nénijének leadni, s az rákérdez, minek erre ez az oszlop... És hogy tényleg.
Ezt a mai képet egy igen-igen magányos szék köré szerveztem. Eredetileg.
A/10/04

Persze gondot csináltam a tsaládnak, hogy verset kértem karácsonyra. Kata Várady Szabolcshoz fordult. Aki lelkiismeretesen, hogy ami neki kedves, hátha...
Előkerült a mail, nem érdektelen:

Ül egy szegény halász ember
Kettesben a néma csenddel,
Ott űl füst nekűl pipázva,
A tolvaj hálót vigyázza.

Kezdi a hálót emelni,

Halat nem tud benne lelni,
Póklábak megint leszállnak,
Kút kazal fa alva állnak.

Áll a nap fenn, áll a felhő,
Nem jön fecske, nincs egy szellő,
A víz nem látszik hogy folyna,
Isten mintha bóbiskolna.

Talán el is felejtette,
Hogy a Földet teremtette
A Tiszát is beletette,
A halászt is leültette.

Verseken túl kaptam egy tücsköt is. Működött, de alvásidőmet nem vette figyelembe; a konyha mellé került. Kapott almaszeleteket, olykor kis esőt. De hogy tizenöt centis élettere..., egyedül; néhány levélke a világ; ez így nem jó. És ha párt szerzek neki, hátha azonos nemű. Be egy margarinos dobozba, utazott velem Kecskemétre. Egy bokor alatt búcsúztunk, megígérte, időnként meglátogat, s nyílegyenesen be a barna avar alá. Azóta eltűnt.

The Spy Who Came In from the Cold megvolt, eredetileg az angol út okán kezdtem. Most jön a Stambul Train, Graham Greenetől. Ez se lesz könnyű. Szótárt nem hoztam, régi javallat.
Meglepődve látom az első oldalon, húsz éve forgattam utoljára, ugyanitt, Kecskeméten. Közben Kata őrizte.

Mindent fehér por lep el, hát a kertben szoktam a festőlemezt csiszolni. Közben fölnéztem az égre. F/2010/061

Uszoda 31:07, javul. Mint minden évben egyszer, ma egész délelőtt a városban, egy bőrfotelben, míg a mobilomat összeboronálták a laptoppal. Meg az idei vírusírtó. Tizenötezer. (Holnap nulla órától indul a hete megrendelt netkapcsolat.) Így a mai képre háromnegyed óra jutott. Tegnap a vécéablakból lenézve a réten zsivajgó-focizó srácok egyikén nápolyi sárga vöröses nadrág. Unikális szín, negyven éve volt is ilyen festékem. (Ma inkább kikeverem.) Ezt a csudaszínt próbáltam ma összehozni egy középszürke (fal)felülettel, az A/10/05-ön. Teljesítmény lenne, ha március hónapban ez igazán sikerülne.

Némi késéssel tegnap hajnalban mégiscsak megnéztem a keresztútról készült film felét, monitoron; ilyen előzmények után, NEWS:

2004. ápr. 5., hétfő
Deske, ...és különben is, olyan büszke vagyok: papa leszek. Lehetséges nevek: fiú: Marcell; lány: Liza. Megj.: én lányt szeretnék. De ez ügyben ott fönn úgysem adnak hozzáférési jogot (Access Denied, mondta az Úr, és megnyomta a Reply gombot... :) Ja, még valami: te láttad a Gibson: Passió filmet? Ha igen: milyen? Mi meg szeretnénk nézni, már csak hogy tudjuk, mi a bánatról cikkeznek jobbra-balra...
Á.

Drága Barátom, innét már csak egy ugrás, hogy te is nagyapa legyél! Gratula! Név ügyben tévedésben vagy. A helyes válasz: Szonja. A Gibson film, bevallom, kurvára nem érdekel. És a történet alapján formált Ne Nevess Korán - c. társasjáték se. (Megvárom a musical változatot.)
ölel: deske.hu

Szóval megnéztem, már csak hogy evvel megúszom a hajnali imaórát is. Csuromra izzadtam, rettenetes látványok, aztán nem bírtam tovább, zártam a gépet. Talán mindez rendben is lenne, saját fájdalomtól-félelmeimet hozta elő, leginkább. Utána fél óra plafonnézés, pokróc alatt, ágyon fekve.

Amúgy a filmet egy miskolci OTP fiókban forgattam volna tovább, fiatal férfi görnyedezik hátsó irodaszobájában monitorja előtt, s a hírt forgatja a fejében, hogy elvetélt a felesége. Nem gúnyolódom.
Gondolom, a film ugyanabban a szellemben folytatódhatott, lineárisan. Hasonlóan, a legtöbb templomi keresztút hibája, hogy az első három stációból tudni már a további tizenegyet. Nálam a Koldus keresztút - B/89/44 előnye a megközelítés más-más absztrakciós szintje. A Simon segít egyszerű illusztráció, a Kereszten, mondjuk, hasonlat; a Sírkamra igen távoli hangulati utalás.

Tíz? tizenöt? év után elolvastam, mi van a csipketea dobozára írva. Így most nem három, hanem hat percig (vekker, elfelejtem) áztatom. Hihetetlen jobb ízű lett.

És A/10/08 is, ami
hasonlóan műterem témakör,
és hasonlóan mutathatatlan neten.

A kecskeméti első vasárnap délelőttje rituálisan a Cifrapalotáé. A remekművek. Az évtizedek óta használt Mednyánszky, Farkas, Nagy István és Tóth Menyhért. Ma inkább ez utóbbi, de a fonákjáról. Igaz és tartalmatlan megállapítások, ahogy nézem a részleteket. Persze, hogy nem volt normális. (Hiszen még hallottam fölszólalását is, a Szövetségben.) Fogalmakat kergetett, sok gyenge képén téma-primátus, egyszemélyes mítoszok, amik magánügyek maradtak. Sehova nem vezető kísérletek.

Nem kéne, hogy nyugtalanítsanak mindezek, évről évre igyekeztem behunyni a szemem. De hát a Pávás Teremben most egy különkiállítása is, néhány ismeretlen munka a raktári ezerből. Mintha ellenpropaganda. Mire jó ez, nagyközönség elé?
Esetlen lovaskatona, magyar zászlóval, az égen szitakötő. toth-1
Ugyan e kép előterében a fatörzs mellett tömzsi hal, nagy hátuszonnyal, vagy tán koronával. toth-3
Csontváry portré oldalnézetből. Mire gondolt. Az arcon kétség kívül néhány érdekes forma. A vállon a gyakran használt zavaró kereszt-minta. Bolondos kalpag, beletűzött tollal, talán véleményezés. toth-4
A megfelelő időben készült Lenin és Sztálin portré. Mi ez? Halvány gúny, megfelelni akarás, vagy őszinte igyekezet? toth-9 toth-10
És ezek a rémes zagyva korai kompozíciók: a kereszt a fiatalember szemüvegén. toth-7
Vagy a portré, ahol az arc és a háttér motívumai összemosódnak. toth-5
A jámbor és tartalmatlan részformák. Még a beírt szövegek szándéka legalább kibogozható. toth-6
Művtörténésznek, profinak talán informatív, de amúgy nem mutatnék ilyen néhányvonalas, kezdett képet sem; rajta két szó: MÁRIA és KRISZTUS. Kezdett? Szignálta. toth-2
Aztán vissza a szokott nagy képeihez, a második emeletre. És végül a rettenetes öröktitok főmű, Farkastól a Vörös asztal körül.

Vasárnap, nem dolgozunk. Másfél-két keserves óra avval, hogy megteremtsem a mobilon keresztüli net-kapcsolatot, ami ma hajnalban elszállt. Nem dühös, de egyre levertebb, szomorúbb. Hétfőn kilenckor a szokott informatikushoz menjek, aki csütörtökön beállította, két órát töltött vele, vagy inkább egyenesen a Pannon-szervizbe, indítva ezer jattal. Parkolót találni. És beleharap a délelőttbe.
Mindent végigpróbáltam, többször is, USB-k cseréje, gép újraindítás, minden. 16:54, most lett jó, hogy pillanatra kivettem a mobilból az akkut...

Havazik, de minek. És az öltözőben reggel elszakadt az úszószemüvegem pántja, fordultam rögtön haza. Délben, múzeumból hazafelé, szívszorító találkozás. Szállok ki a kocsiból a vaskaput kitárni, elém áll egy húsz - harminc körüli zömök, kerekarcú mongol-idióta fiú, hogy vegye meg. És nyújt valami fehér kendőt. Biccentek, hogy nem, zárom a kaput a kocsi mögött, húsz méterrel arrébb a szokott helyen leparkolok. A fiú mozdulatlanul áll a kapun túl. Akkor visszaballagok, valami ügyetlen mondat, és hogy mutassa. Kérdem, maga csinálta? Éééén csiiináltaaam. Eeezer. A pénzt jól megnézte, visszafordulok, még ott áll. Ő is halacskát rajzolt, mint a múzeumi. És ha az anyja hímezte, akkor is. Én gyötrődöm a netkapcsolaton. Örökre asztalomon kéne tartani.

29:29
Hajnalban fontos mail informatikus kapcsolatomnak, a másik Szütsnek:

Apóka, mesélem Robinak, hogy a májusi megnyitómra tőled a Rövidnadrágos novelládat kértem, amiben elmeséled életem végét, merthogy annál jobbat nem lehet írni. Azt válaszolja, hülye vagy, mért kötöd meg, hiszen az utána következő, az Aulich Galériai is baromi jó volt, hangosan röhögtem a metróban, olvasva. "Tegnap délután szellőztettem. Tudom, Klee is gyakran. "

Én a jelzettet továbbra is nagyon szeretem/szeretném, de hát akkor föloldalak. A katalógusba a meglévő szövegedet fogom majd berakni.

Hír, amit csak te tudsz értékelni: képzeld, hüledeztem, itt, a Ferenceseknél a népek az áldozáshoz egyes sorban!! álltak föl. És kétoldalról is így, őket fokozatosan beengedték, hihetetlen. Emlékszel még a jámboran tülekedő birkanyájra? Rendszerváltás!

Fél kilenc és már mennyi fontos történt. 22 másodperccel jobb idő, mint tegnap, még gyenge, de reményeken felüli. Sikerült megjavítani úszószemüvegem elszakadt orrnyergét, ami nem is olyan egyszerű, és hibátlanul működött. Valamint akasztása közben zuhantában fél kézzel elkaptam a télikabátomat, az is sikerült.

11:10h, ez a mai kép, A/10/09,
valószínűleg giccs,
de olyan jól esett...

Most meg kéne próbálni
elbúcsúzni attól az indiai sárgától,
és ugyanezt
hokedli nélkül.

Most a biztonság kedvéért a neten,
hogy hány kával írják, hát mi történik:

patakom,[...] http://csajok.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=6766&a_id=411509&h_id=13801

29:45, egyszer minden diadalnak vége, 16 mp-el gyengébb a tegnapinál. Pedig hogy igyekeztem. 400, és 800-nál holtpont.

Gy. beteg, küldeni akartam neki egy emlékezetes viccet. Keresgéltem a NEWS-levelekben tíz év alatt fölgyűlt legkedvesebbekből, bonyolult volt megtalálni az adatbázisban.

Szóval, új fejezet született:
NAPLÓ / típus szerint / NAPLÓ -VICC
(az első vicc után már lehet a fejlécben is lapozni)
A többsége igen szomorú.
Ez más, ez itt a talán legkedvesebb.
A legtöbb Marabutól. Zseni a pasas.
De ez se kutya: picassos-vicc.jpg
J., neked nincs?
De más is küldhet. Hátha ebből is összejön valami.

29:10, jó. Pár napja 32:55-el indult.
(Aranyszavú) szent Péter azt mondja, három dolog őrzi meg az életet;

ima,
böjt,
irgalmasság.
És hogy egyik sem ér semmit! a másik kettő nélkül. Kemény. Aki böjtöl, értse meg a böjt szellemét. Aki azt kívánja, hogy adjanak neki, maga is adakozzék, haladék nélkül.

Szent Péternek nem jutott tán eszébe, egyszerűen az ember háromirányú feladatát rajzolta meg: viszonyom Istenhez, magamhoz és a többiekhez. Ahogy az ember a önvizsgálatkor, szentgyónáskor veszi sorra; bűnöm Istennel, magammal, és másokkal szemben.

Minden megoldódott. Először a rendőrség mellé küldtek, uszodából hazafelé, de nem találtam a boltot, hazaérve persze az örök Helybéli Szakácsnő mondta meg a biztosat: menjek csak a piacra. Tudja, ott, az áruház mögött. Reggelit lenyelve indultam. És van, megvan, kenyérpirító, 490 forint. Itt csak evvel készítettet kapunk, kiflit is. Vagy tíz éve eszem ugyanazt a lekváros müzlit reggelire. Fölhorgadt a vágy. Ezt a szerszámot ezentúl mindenüvé, magammal. Mért, láttam Goethe összecsukható utiágyát, Weimarban.
Nagy fegyelemmel nem ötöt vettem rögtön. Hát nem gyönyörű?!

09:12 Máris kaptam vicceket, köszönöm!
Ez meg valami kecskeméti specialitás lehet, az uszoda bejáratánál; érdekes.

Balassa Péter, Bence György (bár ő végül kimaradt), Frank János, Hanák Péter, (Kovács László festő, Simó Sándor, kimaradtak a könyvből), Miklós Pál, Petri György., 1997.

Közben itt is tél lett, persze
F/2010/063
a bal nagyablak az enyém,
a fa hóna alatt.

És született egy KOMPOZÍCIÓ
az itteni teáskészletemről is.
F/2010/062

29:42, próbálkoztam lassabban, hosszabb tempókkal. Hát ez nem jött be. Holtpontnál a stílusra figyelve: különösen a bal kézfej szabadítása. A végén viszont kétszáz méter hajrá, de az inkább türelmetlenségből, mint taktikából. Már rég azt fogalmaztam, mit írok ide majd reggeli utáni. Képekkel jól állok, a regula szerint (érkezési nap + egy vasárnap mínusszal) 9. táblánál kellene tartani, s 14-et kezdtem. Most minden a mennyiség.

Egyházunk bölcsessége.
1. Húgom meséli, vonaton vele szemben öreg papocska zsolozsmát olvas, és némán mozog az ajka. Igen, mert utasítás szerint hangosan kell mondani. Nagyszerű. Nekem ehhez eddig hajnalban nem volt erőm, s ha nem is aludtam bele, de olykor félálomban igen messze tájakon.

2. Decemberben fölötteshez engedélyéért, hogy amitől plébánosom néhány éve eltiltott, imaközösségünkben újra áldoztathassak; huszonnégy éve bevezetett és gyakorolt szentségimádásunk mellett. Levelében a püspök atya sem engedte meg az áldoztatást, a szentséghez jutást pedig új feltételekhez kötötte. Azonnal válaszoltam, hogy döntését köszönöm és követem, a feltételeket viszont nem tudjuk teljesíteni, de kérem, ezt a fontos gyakorlatunkat ne vegye el tőlünk.
De ilyen engedély megadásához nincs joga, vagy nem tartja lehetségesnek megadni. Érveim viszont súlyosak. S mit tett? Egyszerűen nem válaszolt. Ex lex, maradhat minden a régiben, folytatom.

3. A szerdai Szent Péter idézethez; figyelem: egyházunk mindig irgalmasságról beszél, és nem igazságosságról.

Ha már ezen a tájon, Kivonulások Könyve, irigykedem. Az első mecénás, és milyen; megrendeléséhez képességet is ad.

Mózes így szólt Izrael fiaihoz: "Nézzétek, az Úr név szerint kiválasztotta Becaleelt, Uri fiát, Hur unokáját Júda törzséből, eltöltötte Isten lelkével, hozzáértéssel, okossággal, tudással és minden munkára alkalmas ügyességgel, hogy kidolgozza a tervet, megmunkálja az aranyat, az ezüstöt, a bronzot, hogy köveket véssen és formáljon, fát faragjon... Arra is adott neki képességet, hogy másokat megtanítson ezekre... és Oholiábnak is... nekik tehát az a feladatuk, hogy mindent úgy készítsenek el, ahogy az Úr parancsolta."

És pontos leírás, az Úr hogyan kívánta a szövetség ládáját iparművészetileg kivitelezni.

Az Örökkévaló felajánlotta a parancsolatokat más népeknek is, de elutasították. Volt, akinek nem tetszett a Ne ölj, másoknak a Ne lopj. Végül a zsidók azt kérdezték: Mibe kerül egy parancsolat? - Ingyen van - felelte az Úr. - Akkor tízet kérünk!

Vasárnap a Cifrapalotában néztem a Tóth Menyhért kiállítást, hát a fogadótablón az én harminc centis fotóm. 1976, műcsarnoki megnyitója. Balján az örökös igazgatóhelyettes, Vizy Ottó. A felolvasó színész nevére már nem emlékszem. [I. közlése: Horváth Gyula]
A kép alatt becsületesen a nevem. Az első ilyen véletlen találkozás, ahol használták a honlapomon a NYOMDAI MINŐSÉGBEN letöltés lehetőséget. Ez jó, örülök. F/76/02

2010. március 13., szombat, Kecskemét

30:12, pedig meg se ettem azt a gyönyörű vacsorai rántott húst.

A helyed, (rangod) nálam. Ismét Kecskeméten. Egyre nyugtalanabbul kerestem a laptopon - az ember mindig gyanakszik, hogy netán információvesztés -, a Szellemhangok a rádióból-t, ...Zelknél.
d.

Ebéd után mutattam az évek során róluk készült fotókat, körbevették a monitort, közben (Csáky) Lajos meg engem fényképezett. Sok jó felvétel, szép vagyok, hiába. Nagyon nehezen dobtam ki huszad magamat. Még mindig maradt négy. F/2010/066

29:49 Uszodából hazafelé a rádió, hogy netán a Jobbikot az MSZP finanszírozta. Figyelemreméltóan tehetséges ötlet, vagy tehetséges rágalom.

Szüts, ez a fénykép leginkább neked. Emlékszel, itt, a Ferences templom oldalhajójából nem látni a főoltárra.
Mára megoldották.

2010. március 15., hétfő, Kecskemét

29:38, pedig közben reméltem, hogy ma :30 alatt lesz.

Évekig csak annyit láttam, negyven centis zömök piros kocsi mozog alattam a medence fenekén, sínen. Ma pontosra kitaláltam. Miniatűr jeladó a nyakamban. Ezt a kocsi érzékeli, így hozzám igazodva fejem vonalában halad. Világító kijelzőjéről folytonosan leolvashatom, (az adott pillanat tempójával kalkulálva) mennyi idő alatt fogom az 1200-t leúszni. Egyszerű matematika. Egyszer kell lemérni az első és az utolsó hossz időkülönbségét, abból interpolálni.

Vasárnap. Katát tízkor levettem a vonatról, aztán a rituális cukrászda, ahogy harminc éve már, feketekávé és dobostorta. Onnét a Fotómúzeumba. Ahol egy olyan pocsék kiállítás, írni fogok Péter igazgató úrnak, visszakérem a beléptidiíjat. Az ebéd közüzemi, nem a régi házifőzt, rántott csirkecombbal. Utána kiderül, Kata útközben elvesztette a szoknyáját. Nem ami rajta volt, hanem azt a kockásat, amit öleléskor szeretek látni rajta. Megoldottuk.

1195/73. levelükben turistaútlevél-kérelmemet elutasították. Merthogy húgom kint maradt két éve. Teljesen igazuk van, kinn maradt. De hát én ugyan mit csináljak ez ügyben? Hogy én nem maradok kint, ezt Önök is tudják. Három éve is visszajöttem, meg bolond is lennék, most lett Buda egyik legszebb műteremlakása az enyém. Meg amúgy is nagyon jó kis ország ez. Írásba adom. (És én itthon leszek jó festő.) Tulajdonképpen feleségem miatt lenne jó ez az egész. (Ő megkapta.) Mindig rágta a fülemet, s tényleg most lenne pénzünk először együtt utazni. Meg kell is rá vigyázni, mindig mindent elveszít.

Igaz jókedvre derített a fiú, reggelinél átkiabál a szomszéd asztaltól, hogy Musil és Doderer az igazi tehetségek, az eleveneszűek, nem az a tudálékos fasz taplóagyú fehérekközöttegyeurópai Thomasmann. Mondom, igazi jókedvre, mosolyogtam is, mert én tudom, amit tudok. A másik kettőt ugyan nem olvastam.

Az évek során egyre jobban kedvelem Ziffer Sándort (1880 Eger - 1962 Nagybánya) Vannak képei Kecskeméten. Ez a A budapesti Baross Gábor tér látképe (1908) a Keleti pályaudvarral, igazi szürrealizmus, nagyon szeretem. (A 20. század első éveiben Czóbelnek és Bonnardnak is volt rózsaszín utcája.) Az egész most úgy jött elő, a Magyar Vadak 2006-os kiállítására nagyszabású katalógus, föl is ajánlották nekem, akkor hárítottam. Múltkoriban mégiscsak megvettem az MNG-ben, s most itt velem. (Átmenetileg ő a harmadik albumom Levitan és Monet mellett.)
Engem a kép 1959-es, első munkámra is emlékeztet, Körtér éjjel - B/59/01

Március 15., a Vadasparkban a MAGYAR állatok kerítésén nagy kokárda, hogy itt nyilvános ünnepi etetés 12-től 2-ig. Ünnepi eledelük a tepsiben piros-fehér-zöldben, körkörösen formázva. A piros a kecskéknél retek formájában, a kárpáti hiúznál nyershús. A fehér karfiol, a zöld egységesen saláta. Az oroszlán mindebből kimaradt, ő nem magyar. Láttam egy kedves újszülöttet. Egy vaddisznó-kifutó fényképe Berény Róbert Kapirgáló emlékére.

Az ünnepről jut eszembe fiam most készülő diplomamunkája. A tervezőgrafika időközben már magában foglalja a teljes körű látványtervezést. S ráadásul Miki zenét is szerez. Szóval megtervezi saját temetését, minden mozzanatával. Egy nagy magyar grafikus. A család kötelességtudóan szörnyülködött, én már az ötletre is ötöst adtam. Bár alternatívának javasoltam, hogy tavaly kiásták az Alexanderplatzon Petőfi földi maradványait, azt hozza haza ünnepi pompával. Igaza van, az egyetlen személy ő maga, akinek dolgába senki nem köthet bele.

2010. március 16., kedd, Kecskemét

29:29, de legalább a bűvös :30 alatt, nemdebár.

Fotómúzeumi kiállítás, apró amatőrképek, leginkább nekivadult beatzenészekre emlékszem, valami pincehelység apró pódiumán. És sok-sok magyarázó szöveg, hogy ők underground meg minden. Meglehetős hamar átfutottuk.

Legkedvesebb Igazgatóm! Hát megnéztük azt az ajánlott tárlatot. Igazi negatív telitalálat, szerintem (továbbiakban: SZ.) Abban bizonyára egyetértünk, hogy fotóanyaga csak mint dokumentum értékelhető, valamennyire. Annak is sovány. SZ. Az ember ilyen helyre nem szöveget olvasni megy el, különösen sokoldalasat.
Ezt az ábrázolt szubkultúrát leginkább a szociológia feladata feldolgozni és dokumentálni, kevéssé érték, de megmutat határokat, és erre szükség lehet. Az anyagnak SZ. egy szakfolyóirat tízoldalas cikkében lett volna a helye.
Kérem vissza a belépti díjat... :-)
A köv. megnyitóig tájékára se megyek a Múzeumnak.

Ma megkaptam londoni Magyar Kulturális Intézeti kiállításom képeit, postán.

Repesek az örömtől, hogy nem az eredetileg kért festménykiállítást csináltam meg maguknál, ott mi minden galiba lett volna.
Itt a fotóknál is micsoda dilettantizmus. Ahogy látom a nyomokból, a képeket technokol rapiddal fölragasztották! a fekete paszpartúkra. Micsoda szerencse, hogy hazaküldés előtt a képek a háttérről leszakításkor nem sérültek.

A konyhásnénitől pedig ez a levél terítékem mellett. Merthogy vacsoraidőben kiállításmegnyitón.
A hűtőben újabb eligazítás a két egymásraboritott tányér tetején.
Édes Kecskemét.

29:19 Ma úgy döntöttem, elmarad a csúcsra járatás, de a 10. hossznál mellémkerült egy profi, gyorsban, avval kénytelen-kelletlen tartottam 200 méteren át a tempót. Én fordultam gyorsabban. Utána kissé élénkebben, adódott. A 18. hossznál egy másik profi rámúszott, huszonöt éves deli legény, s tekintve, hogy én éppen mellben, megrúgtam. Álldogált egy darabig helyben, fogta a karját, láthatóan szomorkodott, majd sajnálkozásomra megjegyezte, hogy mért nem néztem hátra. Csak hát az nem úgy van... Persze ő sem hibás, vízben talán csak a politikusok és a függőleges nénik néznek előre...

Egy időben írtam legkedvesebb tévedéseimet. Amikor kutyám helyett elgondolkozva megálltam a járdaszélen. Klikkelve, kétszer nyomtam meg a liftgombot. Most a napi harmadik, munkaközi tea. Kissé édesre sikerült. A Photoshopban jártasaknak: első gondolatom volt a SATURATION skálával korrigálni. CTRL+U. (képek elszíntelenítésének fokozatállítása)

A mai, A/10/21. Evvel igyekezni kellene, a 21-es szokott sikerülni. De lehet, hogy meg is van.

Hogy tavasszal a Belvedere Szalonban egyetlen nem-festményként a Koldus keresztút - B/89/44 grafikámat is kiállítom, két, születésekor, 89-ben elhangzott baráti bírálat jár a fejemben, napok óta. Hogy mennyire helytállóak. El kéne dönteni. Aztán ma hajnalban, hogy rászánom magam, még félálomban észbevettem, hiszen megnézni se lehet a sorozatot.
Úgyhogy első lépésként estig ezt (meg akkor már a többit is) megcsináltam.
http://deske.hu/graf/jpg/b8944-egyutt.htm (fejlécbe átcopyzva a link, nagyobb a kép)

Az egyik vélemény volt, hogy giccs. Talán, hogy érzelgős?! Nem, inkább csak érzelmesnek gondolom.
A másik, hogy az elv, az eszme téves. Mert nem a szegények sajnálnivalóak, hanem a bűnösök. Ez igaz. Nálam keveredik. AKIK HALÁLRA ÍTÉLIK - rendben van, viszont a FÖLVESZI A KERESZTET, és a többi koldusfotó, tényleg... De hát szenvedést hogy tudnék másként ábrázolni? Huszonegy év után, ma se látok világosan.

Abbahagytam ma az időmérést, 68. évemben.
A legjobb idők, 1200 vegyesre:

2000 -- 30:03
2002 -- 26:32
2003 -- 26:16
2004 -- 27:11
2005 -- beteg
2006 -- 28:46
2007 -- 27:52
2008 -- 28:28
2009 -- 29:10
2010 -- 29:10
Már nem tűnik célszerűnek teljesen kihajtani magam, munka előtt. Fáradt vagyok. A többször elsütött poénom, hogy persze én annyit úszom, amennyit a kedvem tartja. És utána még 1100 métert. Meg hogy nem vagyok én olyan tehetséges, hogy ne kelljen mindent kicsit erőltetnem.
Attól nem félek, hogy henyélni fogok a vízben, ezután.
De ma nem jött be igazán a dolog. Több figyelem jutott fáradtságomra. Igaz, hatszori ébredés után fél háromkor keltem. Hatodszorra ugyanis megoldani véltem azt a programozási problémát, ami nyugtalanított.

Tegnap egy jó kis kiállítás nyílt az itteni Bozsó Gyűjteményben [bozso.net]. A KIS dicsérőleg, 20-25 kép optimális, befogadható. És jó képek. Perlott Csaba Vilmos Kecskeméten.
Perlott, 1880- 1955. Épp a napokban találkoztam vele a Magyar Vadak albumban. Nem ismertem, csak néhány otthonos képét a Cifra Palotából. Igyekszik ő vad lenni, persze, de szerencsére rettenetesen magyar marad. Ez az édes, megint egy rózsaszín utcás most megtalált városképe. Pedig volt ő nagyon francia, Matisse iskolájában is megfordult:
perlott-foto.jpg P. jobboldalt profilban, a Mester széken.
perlott-01.jpg Az ilyen iskolás feladatokat ma nem nagyon szeretjük, figyeljük, de jó, kopogós foltritmus.
perlott-04.jpg Milyen jól összehozza az eget a házak kisebb formáival, szívmeleg.
perlott-03.jpg és perlott-05.jpg Ismertebb munkái, szintén kecskeméti témák.
Nagyon megkedveltem, és nem fog megsértődni; ebből a vad-csapatból azért Berény volt az igazi zseni bereny-r.jpg

Piri, nagyon jól teszed, ha könyvet írsz a kiscicádról. De akkor ne csak az ő életét, meg a külsejét írd le, hanem a testvérei dolgait is, nem? Meg a mamáját. d.

Egy nagyon súlyos mail érkezett. Szövegeket kaptam, de ennek ellenére számomra nem egyértelmű, hogy Egyházunk véglegesen elhatárolta volna magát a medjugorei Mária-jelenésektől. Egyik papi szöveg ördögi praktikáról beszél, elhatárolódó püspöki nyilatkozat, 2006:

...a lefolytatott kanonikus vizsgálatok után... Egyház a mai napig egyetlen itteni eseményt sem tekint természetfelettinek... Egyetlen papnak sincs joga olyan magánvéleményt nyilvánítani, mely az Egyháznak e „jelenésekkel” és „üzenetekkel” kapcsolatos hivatalos álláspontjával ellenkezik... plébániák egyházi zarándoklatai nem megengedettek, ha ezzel a „jelenségek” valódiságát állítják, vagy ha ezzel a „jelenségek” valódiságát akarják szemléltetni... én, mint a helyi püspök azon a véleményen vagyok, hogy a Medjugorjében az utolsó 25 évben történeteket illetően a Boldogságos Szűz Máriának „megjelenései” nem tekinthetők valódinak... z állítólagos jelenések, üzenetek, titkok és jelek ilyen halmaza nem erősíti a hitet, hanem csak még jobban arról győz meg bennünket, hogy mindezekben se hitelesség se valódiság nincsen... Ezért mindazokat, aki magát „látnoknak” nevezi, valamint azokat is, akik az „üzeneteket” fogalmazzák, arra szólítok fel, hogy tegyenek bizonyságot egyházi engedelmességükről, és fejezzék be ebben a plébánián a nyilvános jelenéseket és a kommünikéket...
Részlet S. E. Mgr. Ratco Peric, Mostar püspökének 2006. június 15-én Medjugorjében elhangzott prédikációjából

A Hittani Kongregáció a Medjugorje-látnokok első lelki vezetőjét, a 66 éves ferences Tomislav Vlašić atyát interdiktummal sújtotta. Ok: "kétes tanok hirdetése, a lelkiismeret manipulálása, feltételezett miszticizmus, a legitim egyházi utasításokkal szembeni engedetlenség és a hatodik parancs megsértése miatt”.,, A kongregáció egyúttal a páter kötelező tartózkodási helyét is előírta: egy a felettesei által kijelölt házat az észak-olasz Lombardiában... mindennemű kapcsolatot megtiltott neki a „Béke Királynő” közösséggel, valamint mindenfajta lelkipásztorkodást, prédikálást, nyilvános fellépést és gyóntatást.
Vlašić ferences atya eltiltása

Deske! Most akkor mi van Medjugorje-ban?? Nagyon megdöbbennék, ha nem lenne valódi, ami ott történik. Eddig nem hittem, hogy komoly sansz van arra, hogy az Egyház elítélje. És ezek arra mutatnak... ez nekem iszonyúan megrázó. Nagyon kíváncsi vagyok arra a most folyó vizsgálatra, és hogy kimond-e valamit az Egyház, és mond-e olyasmit, hogy nem valódiak a jelenések. Mert akkor tudunk engedelmeskedni az Egyháznak és elfogadni ezt? Én tartom magam az Egyház iránti engedelmességhez, akkor is, ha Medjugorje sok pozitív gyümölcsöt termett bennem. Fú, ez nehéz ügy. Z.

Kedves Z., ezek tényleg nagyon furcsa hírek. Kissé felületesen végigolvasva az egészet, az a benyomásom, hogy az Egyház ez ügyben még nem mondta ki az utolsó szót. Fontos, hogy a lelkiéletben is betartsuk a fontossági sorrendet, vagyis a hierarchiát. Én nyugodt vagyok / maradtam. A Szűzhöz továbbra is lehet imádkozni. Mi 86-ban voltunk, Kata tavaly is.
Ja, és még egy. A tiszta szándékkal oda zarándoklók tisztasága biztosan nem csorbult ottjártukkor. d.

Deske, a Keresztutadhoz. A szegények kontra bűnösök. A dolog áttételes. Szegények mindig lesznek veletek - mondja a Mester. De a szegénységnek mindig a bűn az okozója, mások önzése, az erősebbek mohósága, a szolidaritás hiánya, a részvétlenség. A koldusok mögött tehát ott lappang a háttérben a bűn is. Ég áldjon! S.

Deske, Mit kellene tudnom? Azt hallottam, hogy Medjugoreban az egyik volt lelkipásztort eltiltották rendje látogatásától, mert egy apácának gyermeke született tőle. Évek óta külföldön él, ha jól tudom. XVI. Benedek laicizálta tavaly (neve Tomislav Vlasic).
Isten malmai lassan őrölnek. Medjugore szerintem jó hely. Az általam ismert üzenetekben nem találtam eretnek gondolatokat. A megtérések nagyszáma pedig bizonyítható tény. Ma az egyház nem tiltja az oda érkezők áhítatgyakorlatait, csupán nem hitelesíti, legalábbis egyelőre nem. A Mária-tiszteletre ezek a helyek ráerősíthetnek, de nélkülük is tisztelheti ki-ki Máriát. Félni semmi esetre sem kell senkinek.
H.

Hónapok óta befejezetlen gondolat, megtaláltam, megvan. Még belefért a mai napba. A szájzuhany csöve kétévenként eltörik. De meg kell akadályozni, hogy ez a tövénél történjék, mert akkor nem tudom megjavítani. Hát most egy hajlékony golyóstoll-betét diszkrét hozzáerősítése, fehér szigetelőszalaggal. Szájzuhany szerviz kedd délelőttönként a Ferihegyi reptér közelében.

Persze amin én órákat kísérleteztem, informatikus barátom egyetlen mondattal megoldotta. Most rögtön ki is próbálom: F/2009/090 Na ugye, mijen? Szóval hogy egy melléklet betölti a képernyőt. Inkább csak 19-es-, nagy képernyőnél mutatós.

Mégis mértem a mai úszást is, de nem időre mentem. Tisztességesen lassú. És nem ízlett. Mint mikor a sérült járművet elvontatják a baleset helyszínéről.

...Tanuljuk a gyerkőcökkel a megbocsátást és, hogy Isten mindenki felé irgalmas és szerető: tegnapelőtt 3 macskánkat találtuk a kertben felborulva méregtől és előtte a Piszu kiscicáját egy héttel... A mérgezés: sajnos, azt hiszem, csak egy primitív, nagyon buta írástudatlan bácsi van a hátterében. A gyerekeknek eléggé sokk volt egy csodás délelőtti sétából hazaérve minden méteren egy tetemmel találkozni, akik az ő kiscicukájuk mellesleg, no meg elásni, pakolgatni őket nekem. Én nyúlnál nagyobb tetemet még nem kezeltem, elég morbid. Az egyik a kerítés kockáján átagonizálta a fejét és nem bírtam kiszedni! Ledermedt, és csavargattam, jobbra-balra, aztán lemetszettem a kerítést a nyakáról, de féltem, hogy leszakad a feje:) Zs.

Deske, mennyivel több /jobb/ egy könnyen meghibásodó szájzuhany, mint egy fogkefe? K.

A szájzuhany kiszedi a fogközök közül azt az üledéket, amit a fokkefe nem képes. A kettőt együtt szokták alkalmazni. Jobb helyeken. d.

Délután ötkor Cifra Palota, A Kecskeméti Művésztelep második korszaka, 1920-1944 - kiállítás megnyitója. Nem rettenetesen erős művek, megbecsülendő kismesterek. Sokan itt, ebben a műteremházban dolgoztak. Modell utáni aktok, fejek, stúdiumok. Tájak, a környék.
Fotógép hibájából a képek közepén többször halványlila folt.

cifra-1Zsögödi Nagy Imre: Krumplihámozók 1921
cifra-2Héjjas János: Egy kisvárosi utca hangulata (1928-1930)
cifra-3Imre Gábor: Interieur-terv 1920
cifra-4Noll József: Kálvária 1920
cifra-5 Vujovich Irma: Beteg ember 1928 -- ez itt
cifra-6Kiss. J. Zoltán: Révész portréja 1931
cifra-7Hajnal János: Önarckép 1939
cifra-8 Szabó Vladimir: Önarckép 1928
cifra-9 Hajnal János: Önarckép vázlat
cifra-10 Szabó Vladimír: Öregember 1928

32:16, ez az én új időm 1200-ra. Ez a mi új dalunk. [Illyés] Helyes, legyen. Illyés sokszor durcás, hogy meg kell halni. Hogy tragiko-patetikusan fogom föl a meghátrálást? Na ja. Van erről Petrinek valami emlékezetes gondolata. petri györgy / soha / tapodtat sem, ennyit tudtam biztosan. Google. És megvan!

Más. Tegnap egy katalógust is kaptam, és lám, ezek a csendes képek. A helyszínen is megnéztem, de ott átfutattam rajta. Redő Feri bácsi munkája - még találkoztunk -, milyen csendes, bizony, bizony...
Sarki kocsma, 1937. és a kép részlete cifra-11

Ritkán kapok T-től levelet. Ez nagyon jó, net-infó lehet. Egy orosz zseni, matematikus, aki megoldotta a Poncaré-sejtést, de nem kell neki az érte járó egymillió dollár, meg egyáltalán semmi. Édesanyjával lakik, aki annyit mondott egyszer a fiáról, hogy "Grisa szereti a zenét, a kását meg a rántottát, de nem szívesen érintkezik emberekkel”. a cikk

Kedves T.! Jó és szép. Elsőre az irigykedés, hogy valamit nagyon tud. Másodikra az irigykedés, szereti a csöndet, a hírnévtelenséget. Aztán az ember belátja, nem vagyunk etyformák. köszi! d.

Éjszaka közepén pisilés, plusz egy fotó a parkra az folyosóablakból. F/2010/074.
Uszoda: 32:51, ez lesz a tempó. A Lukácsban a függőleges nénik között szlalomozva, kézellenállás nélkül kb. 34 perc. Vasárnap, vissza a Cifrapalotába, két már mutatott festmény szerzőjét pótlólag beazonosítani, s akkor már lefotóztam a Redő-kép egy részletét. cifra-11. A kép a művész tulajdona, tehát él? Telefon az igazgatónk, nem tévedés-e? Nem, tolószékben, 97 éves.

Múzeum után a Város igazi ötvenméteres hegye, a Vízművek igazgatója építette 75-ben, de a hegy még zárva, áprilisig. Közben Szütscsel mobilon egyeztetem, miért merült Kondor annyira feledésbe. Honlapján ír erről. Háromkor mise az új kápolnában.

Aztán az állatkert, az alkotóházzal szomszédos telek, mi ötven forintos művésztelepi belépővel. Harminc éve ismerem, szeretem ezt a helyet. Most elbeszélgettem az új igazgatóval, szívélyes ember.
- Hogy bírják anyagilag?
- Tíz tonna szárított banánt kaptunk Bolíviából. Adtunk is belőle a többieknek, raklapokkal vitték, állatokkal kompenzálták. A tizenegy magyar állatkert szövetségre lépett, kéthavonta találkozunk. A fölösleges szaporulat így hamar jobb helyre kerül, mindenben segítjük egymást. A Teszko is: január óta deka húst nem vettem, ők a szavatosság lejártakor mindent elküldenek. Így az állatok banánt, gyümölcsöt, zöldséget bőven, a szedret már unják is. Ha a rekeszben egyetlen rohadt gyülölcs, már adják nekünk az egészet.
Mesélem György Peti cikkét, hogy a múzeumok, mint maga a világ is, a tárgyakat korszakonként átértelmezi, új fontossági sorrendek, csoportosítások.
- Igen, már mi is. Folyamatosan változtatni a látványt, ne évente egyszer jöjjenek a vendégek. És épp most összerakjuk az állatokat, de tájegységenként - evvel helyet is nyerünk -, pld. délamerikai-kifutó. Persze ott a nagymarát megtámadná az örvös pekári, ezért egy tavat kapnak, azon lesz nekik saját szigetük. Lyukacsos híd a gondozónak, arra állat nem mer rálépni. Holnap jön a markoló, egyszerre több tavat csinálunk. A víznek gerincvezeték. Ez is külföldi példa; mindenütt alacsonykerítés lesz, a villanypásztor hibátlanul működik, ha netán nincs is benne áram.
- Szabad-e építkezniük?

- Utat, fakunyhót, kifutót igen, kőépülethez kell városi építési engedély.
- És azok honnét tudják, mi a jó?
- Sehonnét.
- Vágják a gólyák szárnyát?
- Védett állat, nem szabad tartani, ezek áramütötte sérültek. Van két vadliba is hasonlóan, illetve ott a gúnár egészséges, csak az nem hagyja el a párját. Sőt annak pusztulása után se választ másikat.
- Van-e most az ablaktalan kórházban állat? (Sérült vadmadarak, embert ne lássanak, majd szabadon engedik őket.)
- Két egerészsölyv.
- Tél?
- Faházikókban infrasugárzó, az elég, az épített ólakban padlófűtés.
- Az oroszlánok?
- Nem első generációsak, szokva a klímához, szeretnek a hóban játszani. Csak minusz tizenötben maradnak bent.
- Nem unatkoznak az állatok?
- Nem, párban különösen, amúgy meg a macskafajtáknál falabdák, órákat gurigáznak. Labirintusok, mászórudak, kötelek. Az Únió minden állatra szabványokat rendelt, betartjuk. A tigrisnek 200 négyzetméter.
- Hogy szállítják majd új kifutójába a vaddisznót?
- Altatót lövünk a fenekébe.
- Volt itt 20 éve volt egy medveketrec, húsz centis vasbetonból, egy szörnyű bunker, sűrű ráccsal, két lépésenként fordultak föl s alá az állatok.
- Igen, azt megcsináljuk retroketrecnek, közepébe egy fotel, a látogatóra akár rá is zárjuk a vasajtót, na, hogy érzi magát.
- Reklám?
- Összeültünk az igazgatóhelyettessel, és csináltunk 2010-re egy programot, akár egy múzeum, kitüntetett alkalmakkal, plakátja minden iskolába. allatkert-3. Ez nagyon bejött. Húsvétkor majd minden órában eldugunk a kertben húsz tojást a gyerekeknek. Gyereknapon vetélkedők. Már most is osztunk tréfás tesztlapokat - tud-e vizet inni a strucc (nem) - evvel belépőt lehet nyerni, stb. Látta, a 48-as forradalom és szabadságharcot is megünnepeltük, a magyar állatoknak ünnepi koszt, látványetetés. allatkert-1.
- Az egész létesítmény tele ötletekkel, allatkert-2, nyuszisimogató...
- Az hibás. Meg fogjuk teremteni nekik a vendégek előli elbújás lehetőségét, úgy korrekt.
Még sétáltunk egy kicsit. A strucc hatalmas násztánccal, szárnylóbálással és testhimbálással üdvözölte igazgatóját. Az elzárt raktárudvarba is benéztem, évről évre rendezettebb. Búcsúzóul a szurikáták (lásd képet), minket parodizálnak, szegények, életük minden percében félnek, itt kettő is őrségben. Fejüket forgatva, kapkodva kémlelik az eget. Ahelyett, hogy magukba néznének.

Uszodába menet autórádió, Tölgyessy Péter meggyőzött, hogy jobb, ha a parlamentbe minél több (kis) párt kerül be, szabadabb játéktér. A Fidesznek is, főellenség hiján át kell gondolnia majd stratégiáját. A vízben derűs poroszkálás, 33:23, most annak örülök, hogy sikerül lassan úszni. (Mellúszás) közben a tegnapi állatkert-szövegben néhány szó dinamikusabbra cseréje, és átgondoltam, mit kérdezek a patikában. Muszáj valami tavaszi fáradságtalanító. Ott is rábeszélt lettem: Béres-csepp, C-vitamin, multivitamin.

A/10/25 Ebből az nem látszik, ami fontos lenne, a pontos színei. Idén nem egy nyomvonalat követek, hanem jobbra-balra; valahogy így alakult. Mára még két feladat, a moszkvai patriarchátus ortodox férfikórus koncertje a Nagytemplomban, és valami bő alsónadrágok vásárlása a Skálában pizsmanadrág céljára.

A tegnapi kép kezdésekor kényszerhelyzetbe hoztam magam, a nagy felületeket rögtön lekentem valami förtelmes zölddel. Az ötlet bevált. Nem várt színhelyzetek álltak elő.

A moszkvai férikórus nagy jó volt. Az egyikük hangja egyedül - szó eredeti értelmében - betöltötte a hatalmas templombelsőt. Szinte telt ház. Úgy ültem, hogy legyen menekülőút, fél óra után hazajöttem, elég volt.

Lételméleti kérdés, vegyek-e még öt méter felmosórongyot. Az nem baj, hogy hihetetlen olcsó, 250 forint métere, és gyönyörű. Hibátlan festőrongynak, és kérdés, jutok-e még valaha ilyen boltközelbe. Sose láttam. Pesten bolyongani ez ügyben? Reménytelen. Tíz évre megoldaná. De élek-e még tíz évig. És undorodom a halmozástól.
Be a boltba. Elfogyott. Persze négy méter így is van.

20:04 FIGYELEM! SEMMI MEGSÉRTŐDÉS! mindenkinek szokok válaszolni. DE! HÁROM NAPJA NEM JÖNNEK BE A MAILJEIM. KÜLDENI TUDOK, TEHÁT NEM GÉPHIBA.
EGYELŐRE KÖZÉP-EURÓPA ÖSSZES INFORMATIKUSA TEHETETLEN.

Azt mondja, jó hobbi neked ez az irogatás.

Írogatok? Melléktermék. Gondolkodom. Illetve három hobbi van itt jelen. Figyelem némely mezőkre. A Kossuth-Torgyán féle vitákra nem. A negatívumokra nem. A második, eltűnődni az elémkerült dolgon, hogy az tulajdonképpen micsoda. És a harmadik játék, addig cserélgetni a szavakat, amíg.

csitítottak levélben alkalmazkodásra-illemre.
táviratban** küldött válaszom első változatban:
''a harangvirágok megkérték orkán urat, hogy ne fújjon többé (de maradjon méltó a nevéhez). Az orkán erre megkérdezte, hogy ő micsoda, amikor nem fúj.''
a végleges, 67. változat éjfél után két órakor

''a fázó harangvirágok megkérték orkán herceget, nyugodjon már kedvükért. Megteszem, szólt, s nem tudták, hogyha megáll, szétfoszlik az éjben.''

Tegnap 12:10 volt a kritikus pillanat. A fáradtságtól már egy ideje az asztalon a fejem, félálomban. És ki kell valahogy bírni ébren fél egyig, akkor csengetnek ebédre. Föltápászkodtam, egy új lemezt az asztalra. És ebédig föltettem ezt a 10/27-es képet. Megtette feladatát.

A ma délelőtti feladat, kísérletezzünk és ne gondolkozzunk. Ilyet még eddig nem, lekentem az egész lemezt előre, szürkére. Aztán ceruzával rá a rajz. Ami persze túl szépfélére sikerült, sajnáltam eltüntetni. Úgyhogy csak néhány színfolt rá, aztán hagytam. A/10/28

Szia Apó! ...Képzeld, ma Piroska első, alap-macskája, Bagéra is meghalt a kezemben egy műtőasztalon. Reggel óta hallottam, hogy valami állat a padláson randalírozik, (sokszor előfordult) és délben már az onnan a lakásba jövő villanykábel mozgott, ki-be húzódott, s ekkor felmentem, s a szerencsétlen mérgezett állat görcsök közt fetrengett, és olykor ráharapott a kábelre, ezért mozgott alul is a madzag. Nagynehezen leszedtem, letettem a fűbe, nem adtam neki 10 percet az állapotát látva, de élt és rángatózott folyamatosan. Ekkor vittem be egy rendelőbe, ahol a kezeim közt nehezen, de bealudt és akkor megkapta a szívbénító végső injekciót is. Olyan furcsa volt, ők annyira kitartóan tudnak szenvedni, hogy megdöbbentő. Ő három éves volt. Már csak egy van. Az ő szenvedésük értelmetlen... Vagy nem is tudom, de olyan szomorú volt. Ott is azt mondták, hogy méreg. Piroska meg érdekes módon nagyon csendesen fogadta a kedvenc elvesztését, mondtam neki, hogy végig simogattam, míg el nem aludt, és hogy ott van a kölykeivel az Örök vadászmezőkön. De azért csendesebb volt mint szokott. Rólunk ennyi, téged meg olvasunk! Puszi Zsófi

01:48 Post Amens, de ebből semmilyen következtetést, mert ma csak 100 méter, visszafekvés, sőt visszaalvás következtében.

A lőfegyverek használata a csőcselékszerűség, barabarizálódás és elgépiesedés addig ismeretlen elmeit vitte a hadakozásba. A lovagi küzdelem, ember ember ellen megteremtett egy társadalmi osztályt, s ennek hivatása a bátorság volt. De ezután a háború megszűnik kedélyállapot és tehetség ügye lenni. A fegyver többé nem az ember személyes szerve, hanem az ember a fegyver személytelen szerve, nem egyéb a háborús gépezet egy tagjánál, könnyen lecseréhető, gyári árú, tömegcikk. Ebből adódik a háborús tevékenyéség kiterjesztése a népesség sokkal nagyobb részére, végül mindenkire. Ennek az önmegsemmisítésnek végső foka a világháború, az üzleti okokból viselt háború. /részletek, Friedell: Az újkori kultúra története I. 282p./

Kedves Deske, valami hasonló, Bronislaw Malinowski, antropológus, 1914: “Egyszer beszéltem egy öreg emberevővel, aki az Európában dúló Nagy Háborúról (I.Világháború) hallva azon törte a fejét, hogy az európaiak vajon miként esznek meg ilyen irdatlan mennyiségű emberhúst. Amikor elmondtam neki, hogy az európaiak nem eszik meg leölt ellenfeleik húsát, döbbent iszonnyal nézett rám, és azt kérdezte, miféle barbárok vagyunk mi, akik valós célok nélkül öldöklünk.”

Ez a pizsmakérdés megoldhatatlan logisztikai feladatnak tűnt. A témának csak egy szeletét kifejtve, elhagyva a nadrágtartó és a hátul kitüremkedő ing problematikáját, tehát; nadrág az éjszaka teltével föltorlódik a térd alá, elszorítja az ereket és azon túl hogy kellemetlen, lábhalált okoz. Valamikor ez okól egyszer kengyelt varrtam rá, a talp alatt futott át, de ezt az ötletet a futó évtizedek elmosták. Lehet, hogy ez az iszonyatosan lötyögő ronda kínai rövidgatya, 3XL méret - a lehető legnagyobb, rögtön hármat vettem belőle, 450 forint darabja -, mindent megold. Csak akkor mért voltam olyan rettenetesen álmos ma reggel. Is.
Az örökös fáradtságra pedig megvan az ellenszer. Meg kell szokni, és ha ember nagyon dolgozik, nem is veszi észre.

Annyira semmitmondó a tegnapi A/10/28 fotója, hogy az már méltánytalllan. Megpróbáltam újra, de hát. A rádióban hallom, az óvodás Irénke visszaszólt szüleinek, <<előbb megnézem az e-mailjeimet, aztán rögtön megyek.>> És megnézte. Gábor megint kincset küldött. Kiturkászta, az összes Illyés-naplót föltették a netre. Öt kötetem volt meg belőle, de rég elajándékoztam, beleolvasnék. Most föltettem az újonan létesült WEBTÁR-ba, ami ott a legördülő menü alján. Az első rész, mutatóba: http://mek.oszk.hu/00600/00679. A szomszédban a NYÁRI LÚD-kifutó tábláján ez áll:

A párok életük végéig összetartanak. A fiatalok már az első télen párba állnak, de ezt követően 1-2 nyáron át csak mint jegyesek élnek egymással.

Kikristályosodott a cél. A feladat műalkotás létrehozása, a lehetséges minimális anyagráfordítással, takarékosan. Törekedtem rá: A/10/29 A háttéren például már egyáltalán nincs festék.

Alakul a május 15.-én nyíló kiállításom. (Előbb nyílik egy héttel.) A Nemzeti Galéria kiszállt a Belvedere Galériába páratartalmat mérni. A megnyitó után egy órával műtárgyaukció, ennek nem nagyon örülök, de itt ez a bevált rend. Erreaz aukcióra egy gyűjtő már beadta kalandos sorsú képemet: Barlangrajz műterem - A/03/18

Három új fényképem: Kápolnabelső - F/2010/075, Ég Kecskemét fölött - F/2010/076, Növény az ablakban - F/2010/077

Alkotóházban az embernek szabadideje is van, este belenéztem a márciusi net-statisztikámba. http://www.c3.hu/stat/deske/usage_201003.html Informatív. Nem gondoltam volna pld., hogy zenei szolgáltató vagyok elsősorban. Pedig könnyűzenei ízlés?em nem mai. A számok, hogy hányan. Ha jól értem, e lista tetején az első tíz hits.
[megnéztem figyelmesebben, tévedés, ezek a legtöbb KByte-fogyasztások, de evvel együtt eléggé elöl vannak.]

EZEK A LINKEK (URL) NEM JÖNNEK FÖL, BOCS!

amik sokat:
3055 - ez valami képelosztó rendszerfájl lehet: /szereplesek.php
202 - a Koldus keresztút -B/89/44 -, de erről beszéltem: b8944-egyutt.htm
184 - képelemzés 1978-ból, ez tök rejtély: csontvary2.htm
157 - festmény nyitó oldal
139 - azt hittem, ez rejtett kincs marad, egyik életrajzom, évről évre a valódi történések: hobbi.htm
081 - a cictár, na ja: cicatar.htm
136 - hogy 1970-es Ny. Európa-körutam útijegyzetébe miért ennyien? c00280-1.htm

fontos jelzés nekem, hogy ami linkeket szöveg közé beteszek, azt ŐK tényleg meg is nézik:
52 - matematikus.htm
47 - aulich-szuts.htm

hasznosulni látszik, amit újonan csináltam, a webtár:
40 - w-w-w.htm

örülök, hogy sok verset nyitnak, Zelk, Illyés, Pilinszky, elsősorban hanggal, de szövegnek is; próza pedig: Cseri Kálmán nagyerejű prédikciói, pld.: cseri-bojt.mp3, meg az egyik interjúm: aranyemberek-interju.mp3 Furcsa, hogy régi NEWS-fájlokat is néznek.

Tehát, ami az én számlálómon, a napi 130-150 látogató, az csak a NEWS-fájlra vonatkozik, amúgy ez napi 360 körül, elég stabilan.
Ja, és hogy kereken 77 országból...

Szia Apóka! Mára csak egy Piri-mondat: Hozom a vakartalan krémet! A viszketés elleni kenőcs... Jó éjt! Zs.

Zsófi a hittantanársága mellé most tanulta ki a kutyakozmetikát, gyakorlati vizsgájáról kérdeztem:

Ja igen! Teljesen simán ment, egy általam vitt kutyát kellett kompletten megkozmetikázni és kész. Volt egy vizsgabiztos és egy mesterkozmetikus és elég látványosan nem törődtek az egésszel, majd a végén közölték, hogy mindenki átment! Maszkban, gumikesztyűben bohóckodtunk, azt hívén, hogy nagyon komolyan fogják venni a tankönyvben foglaltakat, aztán szóltak, hogy levehetjük. Most szombaton lesz a szivatós része, arra tanulok ezerrel, mert az nem semmi lesz, ha sikerül!
Pusz zs.

33:06
Evvel a mai képpel igen kellett sietni,
10-kor jön a fiam.
Sivatag műterem - A/10/30

Nemes János barátom megint külföldön,
két hónapig Kalkuttában gyógyít.
Egy fotója a helyszínről.
Ha valaki éppen szomorkodna
saját sorsa balra fordultán,
érdemes elnézegetnie. kalkutta.jpg

Időmérés bef., már a sebességtelenség mértékét is tudom. Ma reggel arra gondolatra jutottam, hátha mindig szerettem volna egyszer a dobogó legfelső fokán állni. Hát fölálltam. Ott van az ötvenméteres medence mellett.

Mikinek megmutattam azt a csodálatosan ronda varacskos disznót, itt a szomszédban, most kapták, egyelőre még karanténban. Fejpúpjai azért, mert üregeket bitorol, de óvatosságból oda mindig rükvercben hatol be. És a púpok jelzik a mérethatárt, ahol agyara már nem férne el. Bőre egy centi vastag, minden tüskén át is menekülni tud, a puskagolyó megáll benne. Szőrtelen, ez a példány ritkaság.
Ehhez képest még Szabó Lőrinc csámcsogója is tömör gyönyör.

...Disznó, te dagadt
förtelem,
no, emeld a fejed,
föl, esztelen,
mocsok, te, dög, te,
nézz reám,
(hadd émelyítsen
földi hazám),
csámcsogva, úgy ni,
míg lefelé
csurog a szádból
a fekete lé,.. a teljes vers

A mai energia-, és anyagtakarékos képpel ismét sietnem kellett, hogy amíg Miki fölébred. A/10/31

Kedves Dezső, A Csontváry elemzést én is olvastam. Örültem amikor rátaláltam. Sok újat mondott számomra! Én nagyon, ha lenne még ilyen. (tetszik ez a szókihagyósdi) Elemzés egy Váli képről vagy egy Szütsről :) üdv: Imre

Kedves Imre, jut eszembe, van tíz képelemzés cikkem, kb. 1993, a Mozgó Világba írtam egy sorozatot, Czóbel, Morandi, Farkas, Utrillo, stb., az utolsó egyébként magamról. A NAPLÓ / PUBLIKÁCIÓK alatt kell lenniük. d.

Tegnap elballagtam a szomszédos patikába, és este, ami eddig soha, két tabletta altató. Tízkor oltok, vekker 5.23-kor. Nem kedvelem a gyakori ébrenlétet kettőtől-háromtól - szerencsés esetben csak egy órácskára is. Valeriana. Nem fogok rászokni, nem szeretem a segédeszközöket, feketét se iszom, pedig— Valeriana. Most úgy tűnik, muszáj. Illetve, majd meglátjuk. Ólmos fáradtság, vitaminok, meg kímélő úszás. Nana, mi van itt, kisnyugdíjas?!

2010. március 28., vasárnap, Kecskemét

Nyár időszámítás, a vekker ezt tudja, tetszik. Altató eddig nem tett csodát, bár a szoftrémálmok elmaradtak. Szerdán Kecskemét vége, lélekben már visszaszámlálás, összegzés. Negyven éve Nagymaroson írtam, mit költöttem. Nézzük; NAPLÓ, keresőbe: nagymar. Nem találom, 1969, c00245-1.htm. pedig tudom, hogy leírtam, vettem tíz pár zoknit, az újfordítású bibliát. Csak életreceptek, meg hogy Gyurkovics Tibor szídja Thomas Mannt. 1971, : c00378-1.htm., itt sincs, lehet, hogy nincs átgépelve?
No, akkor az idei:
a nagybevásárlásaimat évente itt, annyival egyszerűbb. Ezer forintjával:
03 csipkebogyótea, 18 doboz, ami volt a polcon
15 olajfesték
03 felmosórongy festőrongynak
02 vitamin, altató, törülköző és kenyérpirító
15 antivírus program egy évre, ezt elfelejtettem Pesten
04 lötyögő gatyák, - új koncepció, a benne foglaltak nagyobb kényelmére
---- ez 42e

ami az itteni élet:
03 sztrádadíj
19 benzin
05 uszodabérlet
02 az ortodox egyházi muzsika belépőjegye
05 egy elnézett kresztábla
03 Miki vendégül
117 alkotóház - 3750 ft/nap
--- ez 154e

30:17 Enélkül nem az igazi, továbbra is mérem a (gyenge) időket, 1200-ra.

Ki ez az öregúr, aki vasárnap délelőttjét a főtéri parkban, egy napsütötte padon bóbiskolva, kissé félrehúzódva a sétánytól. Aztán nehézkesen fölkecmereg, s hazaindul, hogy ebédhez tálalnak.
Csodálkozom.

Valerianajelentés: ugyan négykor ébred, (ami az imént még három volt); deazonban vígasztaló álom: a gerendahalom ügye el lesz intézve, a püpök úr az ombducmanhoz fordul.

Töröm a fejem, de csak tétova feltételezések-, hogy kerülhetett ez a bugyi az Alkotóház mögött elterülő rét közepére. Szándékosságot feltételezzek? Minden az elmúlásról szól. A mai, nagyhétfői zsolozsma: Mindenható Istenünk, add, hogy mi, akik gyöngék és fáradtak vagyunk, új erőre kapjunk egyszülött Fiad szenvedésének érdeméből, amen.

Na, ez az utolsó adat még kellett. 30:34-hez már szorgalmasnak kell lennem, kapaszkodni kell.

Egyszer és mindenkorra. Vettem még húsz felmosórongyot, 1400. Esztelen, még az éjjel számonkérik éltedet. (Smirglivel és festőronggyal vagyok ilyen feszült viszonyban. Az ötven év alatt előfordultak, mint hiánycikk.)

Hát ez az, békés turistatempó, 34:17. Valeriana 3 tabletta ezúttal, s csakugyan. Bárha a hajnali órák alvása, ahogy az eldobott kavics ugrál a vízen.

Utolsó munkanap. Amit 2003-ban Kazovszkij Lenocskával Győrben; AX/03/40, azt most Varga Patricia Minervával, Kecskeméten. Egy épp megszáradt képét festettem tovább. Tetszett neki. Két szignó került rá.
Műterem - ének a búzamezőkről - AX/10/33
olaj, vászon, 50x70 cm.

29:54, csak hogy kipróbáljam, hogy a 30 percért is már eléggé meg kell dolgozni. Erős szervezetem teljesen legyűrte a 3 altatótabletta hatását, fél háromtól hánykolódtam, szavakat cserélgetve a NEWS-ban.

Arra a következtetésre, helyette leginkább egy jól irányzott fegyvernek látszó tárggyal nyolc napon belüli ütést kellene kérnem, tarkótájékra. A reggelinél Bernáth Aurélra hivatkoztak, orvosa ugyanerre fekvés előtti pohár konyakot írt elő. Hát akkor ez irányban, G1. úgyis szakértője a területnek. Gábor, melyik az, ami nem pancsolt? Vagyis melyik a czélnak megfelelő? Csak ne utálnám ezeket annyira. Esetleg majd kockacukorral.

Ha fiam ősszel két hétre nem kéri kölcsön a csiszolófámat - még nála -, sosem derül ki, hogy milyen zseniális szerszámot konstruáltak időközben okos emberek. Rugós smirgli-befogó, tenyérbeillő, jó fogással. Az itteni festékboltban mutatták, majdnem tizet vettem rögtön. Az idei alkotóház legfontosabb történése. Negyedannyi energia egy alapozott lemezt megcsiszolnom, és ez nem tréfa, mert [...] évtizedek óta.

Szia Deske! Kockacukor? Tűz és víz! Isten ments! Állandóra a Napóleon feliratú hétdecis legolcsóbb konyakot iszom: 1200-1400.-Ft egy üveg, bolttól függően. Laci fiam szokott ajándékozni jobb márkát. A hatás ugyanaz. Jó hazaérkezést: G.

Deske, Tea? Citromfű, orbáncfű, borsmenta, levendula (kevesebb), egy-egy evőkanállal, liternyi frissen forralt vízzel leöntve. Áll egy ideig, csészébe beleszűrni, kanál méz bele. Ráadásul jóízű. B.

Deske! Létezik a Herbária egyik teája: a Jó éjszakát filter tea. Egyszer érdemes megpróbálni. Gy.

Kedves Deske, alvászavarra a legjobban a citromfűt, meg a borsmentát ajánlom. A teák mind vannak filtereseben is, tehát nem macera. Amúgy meg én évente kb. kétszer átélem az alvászavart, de úgy hogy pl. egy hétig egyátalán nem alszom, ezt ha más mondaná, én sem hinném el... és egyszer azt olvastam, hogy nem kell ilyenkor sajnálnia magát az embernek, az a legártalmasabb, hanem arra kell gondolni, hogy így is pihen, mert fekszik... ja, és nem kell róla beszélni se, meg hogy... de ez már az én módszerem: én ilyenkor úgy teszek mintha nappal lenne... Elnézést az okoskodásért. P

Kedves P.! Köszönöm, és a bölcs tanácsért külön hálás vagyok. Egy élere szólt, és nem csak idevonatkozóan. d.

Már csomagolok. És itt a hónap vége, is. Összegzés? Elmarad. Mindjárt kolompolnak ebédre. 5-6 körül indulok haza.

1471		dance-me.mp3
1539		enya-only-time.mp3
502		dancing-queen.mp3
330		crocodile-rock.mp3
24		din.tar.gz
226		waterloo.mp3
122		sorry.mp3
724		/kereses.php
3422		xj.htm